Mocorgó – Mozgásfejlesztés: Fejlesztőjáték, játékfejlesztés

Kocsisné Juhász Éva

1
Impresszum

Kiadja a Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft.

1116 Budapest, Temesvár u. 20. Levélcím: 1439 Budapest, Pf. 727
Telefon: (06-1) 320-8632, Fax: (06-1) 349-8773
Internet:
www.raabe.hu – RAABE webáruház
www.ovonok.hu – Óvodapedagógusok szakmai és közösségi portálja
www.felvesznek.hu – MRO Historia webáruház
www.pons.hu – Önálló nyelvtanulás
www.klett.hu – KLETT webáruház

Felelős kiadó: Szaniszló Szilvia ügyvezető igazgató

A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos annak bármilyen formában

történő másolása, sokszorosítása vagy terjesztése. A kiadványban megjelenő
képek, szövegrészletek megjelentetése a Kiadó engedélyéhez kötött.

2
Mocorgó – Mozgásfejlesztés
Fejlesztőjáték, játékfejlesztés I.
Kocsisné Juhász Éva

Ez a játékgyűjtemény az óvodánkban működő pedagógiai program

megvalósulásának, gyakorlatban történő alkalmazásának
megkönnyítése érdekében készült. Olyan fejlesztőjátékokat találhatunk
benne, melyek a 3–7 éves gyermekek fejlődését segítik,
és amelyek az épp aktuális szenzitív szakaszokra építve megelőzik,
illetve korrigálják a képesség-, részképesség-hiányokat és/
vagy azok kialakulását.

Tartalom Oldal

Előszó a Mocorgóhoz 4

1. Bevezető 6

2. A nagymozgás fejlesztése 7

2.1 Járás, futás 8

2.2 Ugrás 15
2.3 Csúszás, kúszás, mászás 19

3. Egyensúlygyakorlatok 21

4. A finommozgás fejlesztése 25

4.1 A szem-kéz koordináció fejlesztése 25

4.2 A szem-láb koordináció fejlesztése 28

5. A finommotorika fejlesztése 31

3
Előszó a Mocorgóhoz

Napjaink kisgyermekneveléssel foglalkozó szakirodalmában számos

fejlesztőjáték-gyűjteményt ismerhet meg az olvasó. Ezek egy része szülőknek
szól, másik része pedig szakembereknek készült. Ez a fejlesztőjáték-gyűjtemény
nem tekinthető hagyományosnak. Elsődleges különlegessége abban rejlik, hogy
szerzőjét a mindennapi munkája motiválta. Az óvodába hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek járnak.

Felismerve az adott szociológiai réteg konkrét helyzetét, életmódját,

szokásaikat, elvárásaikat és mindezekből fakadó képességeiket, az derült ki,
hogy olyan cselekvési lehetőségekre van szükségük a gyerekeknek, amelyek
által szinte minden képességterületet fejleszteni kell. Ám a szerző és
munkatársai pontosan tudják, hogy a 3–6 (7) éves óvodás gyermekeket nem
lehet egész nap külső ösztönzéssel helyzetbe kényszeríteni, hanem olyan
életmódot kell számukra biztosítani, amely megadja a szabad játék élményét
(ez persze önmagában is fejleszt), ugyanakkor a napirendet úgy kell alakítaniuk,
hogy a fejlesztés is minél több síkon, komplexen és minél eredményesebben
megvalósuljon. Ezeknek a gyerekeknek az iskolakezdéséhez ez utóbbi
elengedhetetlen feltétel.

A gyűjtemény tehát egy helyi programra épülő, azt kiegészítő, lényegében

kézikönyvnek használható segédanyag, mely implicite módon magában foglalja
a fejlesztés céljait, irányait, tartalmát és módszereit.

 Tekintve, hogy a fejlesztés nem öncélú, és nem alkalmas bármelyik játék

bárkinek (és ez a gyűjtemény bevezető szövegéből is kiderül), a játékok
felhasználása magában hordja a differenciálás lehetőségét, sőt
szükségszerűségét.
 Az egyes játékokat nem hagyományosan, csak tanulási időben lehet
gyakorolni, hanem a nap bármely percében, bármikor és szinte bárhol
(szobában vagy udvaron).
 Ezáltal a gyerekeknek marad idejük – minden célirányos fejlesztés
ellenére (sőt, éppen azzal együtt) – a szerepjátékra is.
 A játékok finom részletességgel tükrözik azokat az elemeket, amelyek az
egyes funkciókat, részképességeket fejleszthetik, minden funkció
gyakorlására kiterjednek, ha a gyűjtemény egészét számba vesszük.
 A játékok egyénileg, mikrocsoportban és csoportosan is játszhatók.
 Bizonyos játékok egymásra épülnek, mások meg kihagyhatók,
átugorhatók.
4
  Egyes játékfajták felnőtt általi komoly segítséget igényelnek, léteznek
azonban olyanok is, ahol a játék vezetését gyerekeknek is átadhatja a
pedagógus, vagy amelyeket a gyerekek önállóan, beavatkozás nélkül is
játszhatnak.
 Az egyes eszközöket a gyerekek maguk készíthetik el.
 A szabályokon igények szerint, akár gyermeki kezdeményezésre,
változtatni lehet.
 A játékok jelentős részét kísérheti mese vagy egyéb, a
játéktevékenységnek megfelelő helyzetteremtés, légkör.
 A játékok jelentős része (az eszközök) kitehetők a polcra vagy szőnyegre,
asztalra, így önálló kezdeményezésű, szinte szabad játék is válhat belőlük.

Mindehhez azonban a gyermekek megismerése szükséges, amely csak a

nyomon követéses méréssel valósítható meg hitelesen. Ezt a mérést egy sajátos
technikával, mérési eredmények rögzítésével használják az óvodapedagógusok.
Így a gyűjteményből csak ki kell válogatni a gyerekeknek adekvát
fejlesztőjátékokat. A megismerés–tervezés–mérés egysége érvényesül az elvek
és – az anyag felhasználásával – a gyakorlat szintjén. A gyűjtemény
kategóriarendszere magas fokú pszichológiai ismeretekre vall: mozgás-,
testséma-, percepciófejlesztést, illetve anyanyelvi fejlesztést is tartalmaz.
Mindezek mellett alkalom nyílik a zenei nevelésre is, és az egész fejlesztési
anyagot áthatja a szocializációs helyzetek teremtése. A figyelem fókuszában
vannak azok a részcélok is, amelyek a személyiségfejlődés elengedhetetlen
feltételei, ilyen például az ügyesség, a reakcióképesség vagy a megfelelő
attitűd. A gyűjteményt minden óvodapedagógusnak ajánlom, azzal a kitétellel,
hogy saját kontextusukba helyezve, saját és gyermekeik szükségleteihez
igazítva használják azt, válogatva és – ha kell – átalakítva, ahogy a megalkotók is
teszik ezt nap mint nap. Ezáltal válik kompetenssé a gyerek és pedagógusa
egyaránt.

Dr. Bakonyi Anna,

pedagógiai szakértő

Budapest, 2009. január 27.

5
1. Bevezető

Mielőtt bárki forgatni kezdené a gyűjteményt, fontos tisztázni a fejlesztés

fogalmát. Porkolábné Balogh Katalin szerint a fejlesztés a gyermek életkori és
egyéni fejlődési sajátosságaihoz igazított támasznyújtás, mely a gyermek
természetes megnyilvánulásaira épít, ezek pedig a játék és a mozgás. E két
tevékenység – amelyek adott esetben egy komplex tevékenységben
nyilvánulnak meg – alkotják a gyermek csaknem teljes napját. Mozgásán
keresztül tapasztalja meg saját testének felépítését, testrészeinek
működtetését, szabályozását, alakul vesztibuláris rendszere, tájékozódik a
térben, észleli a taktilis, kinesztetikus, vizuális, akusztikus ingereket. Azt is
tudnunk kell, hogy egy tevékenység nem csupán egy részképességre hat,
hanem komplexen, az érintett területeket segítő, támogató, az azzal
együttműködő képességekre is.

A gyűjteményt ezért úgy állítottuk össze, hogy a csoportosítás a komplex

prevenciós óvodai programban megfogalmazott kategóriák alapján, speciális
fejlesztési célok szerint történik, ám feltüntetjük – a teljesség igénye nélkül – a
továbbfejlesztés lehetőségeit, valamint a kísérő fejlesztési területeket is. Így
segítséget nyújt a gyermekek fejlődési mutatóinak mérésében és a mért
fejlődési mutatók alapján történő fejlesztésben egyaránt.

Gyakorlati alkalmazása megadja a differenciálás lehetőségét a következő

szempontok szerint:
 A fejlesztőjáték a hiányt mutató részképesség vagy részképességek
koordinálásának fejlesztését célozza.
 Az alkalmazott játék mindig a gyermek – kiscsoportos fejlesztés esetén a
közel azonos részképességcsoport deficitjét mutató néhány gyermek –
valós fejlettségéhez igazodjon, illetve az alatta lévő, még stabilan
működő fejlettségi szintről induljon.
 Fontos, hogy a játékok összeállításakor a nagymozgásoktól fokozatosan
haladjunk a finomabb mozgások, kognitív képességek fejlesztése felé –
egy fejlesztésen belül is, illetve hosszú távon is.
 Figyeljünk arra, hogy egyfajta játék fejlesztési lehetőségei, fokozatai
közül egyszerre csak egyet alkalmazzunk. Akkor lépjünk tovább, ha az
alkalmazott struktúra már beépült, mert terhelni csak a már meglévőt
lehet.
 A fejlesztés folyamatos legyen, a – gyermek életkorának és fejlődési
mutatóinak megfelelő – maximális fejlettségi szint elérése érdekében.
6
Az itt összegyűjtött játékok tehát elsősorban az egyéni vagy mikrocsoportos
fejlesztéshez adnak támogatást, több játék azonban csoportosan is
alkalmazható (például szervezett mozgás során).

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a fejlesztés komplexitásába beletartoznak

olyan, már-már elfeledett képességek, mint az ügyesség, a gyorsaság, a
mozgásbátorság, a mozgásbiztonság, az állóképesség, a reakciógyorsaság, a
nyitottság, valamint a kognitív képességek, például a megfigyelőképesség, az
analógiás gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, az ok-okozati
összefüggések felismerése, a figyelem, a feladattudat, a feladattartás. Ezek a
területek minden fejlesztőjáték fejlesztési céljaként értendők, hiszen az egyes
részképességek fejlődésének eredményei.

A gyűjteményben található játékok megfogalmazása fejlesztéselvű. Ahhoz,

hogy ezek valóban játékká váljanak, ne mulasszuk el mesés, játékos szituációba
helyezni, a játék neve, a ráutalások és az instrukciók, vagy akár saját elképzelés
alapján.

2. A nagymozgás fejlesztése

Lásd még:
– Téli eleség (szem-kéz koordináció)
– Kosárból kosárba (testrészek ismerete)
– Helyfoglaló, settenkedő, téli eleség, tarka lepke (adott tárgyakhoz
viszonyított testhelyzetek)
– Szalaglengető, sorversenyek II., kártyaleolvasó, látom, nem látom
(kinesztetikus percepció)
– Szobrok, macska-egér (alaklátás, formaállandóság)
– Sorversenyek I. (térpercepció)
– Kártyaleolvasó (kinesztetikus percepció)

7
2.1 Járás, futás

Talpas

Eszközök
 talpak

A játék menete
Az óvónő előre elhelyezi a talpakat egymástól azonos távolságra, a gyermeknek
ezeken kell lépkednie ( járás, szem-láb koordináció, kinesztetikus percepció,
tudatos mozgásirányítás, testrészek funkciója, egyik és másik oldali testzóna
alkalmazása, vizuáliskinesztetikus keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 járás a talpakon mondókára, énekre, zenére (mozgáskoordináció,
ritmikus mozgás)
 a talpak haladási irányának változtatása: ferde, íves, kanyargós stb.
(térpercepció, mozgás irányának változtatása)
 a talpak távolságának változtatása: csak kis távolság, csak nagy távolság,
rendszeresen váltakozó távolság, rendszertelenül váltakozó távolság
(testrészre koncentrálás, hosszú–rövid felismerése-alkalmazása,
helyzetfelismerés, döntésképesség)
 a talpakat lépésenként helyezi el az óvónő, a fejlesztés fokozatai az
előbbiek szerint (test mozgása a tárgyhoz viszonyítva)
 a talpakat a gyermek helyezi el maga előtt (szem-kéz-láb koordináció)
 három talppal játszik a gyermek, így ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, a
már elhagyott talpat fel kell szedni, és maga elé helyezni (tárgy mozgása
a testhez viszonyítva, előtte-mögötte, első és hátsó testzóna
alkalmazása)
 versenyjáték (gyorsaság, reakcióidő)

Körbe-karikába 1.

Eszközök
• mozgáskártya
• CD-lejátszó
A játék menete

8
A gyerekek körbeülnek, szorosan egymás mellé. Egy gyereket kiválasztanak, ő
lesz a kezdő. Mondókázva körbejár a helyétől úgy, hogy minden gyerek mögött
csak egyet léphet. Akihez érkezett, annak a helyére leül, mert ő lesz a
következő játékos (alakzatok körbemozgása, ritmikus mozgás, szem-láb
koordináció, mozgásgyorsaság, tudatos mozgásirányítás, test mozgása a
többiekhez igazítva, alaklátás).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 A kiválasztott gyermek zenére jár körbe, ha a zene elhallgat, a gyermek
megáll valaki mögött, ő lesz a következő játékos.
 A kiválasztott gyermek ritmikus járás helyett futva keresi meg a
következő játékost, míg a többiek 5-ig, 6-ig, 7-ig stb. számolnak
(számlálás, figyelemmegosztás).
 Akihez érkezett, annak az óvónő mond egy feladatot, ha azt elvégzi, ő
lesz a következő: egy kör futás, egy kör békaugrás, ugrás közben fordulás
a test tengelye körül háromszor stb. (feladathoz tartozó mozgásos,
észleléses területek és ezek keresztcsatornái, verbális-kinesztetikus
keresztcsatornák).
 Akihez érkezett, az húz egy mozgáskártyát, és a rajta lévő feladatot
 elvégzi (vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák); akihez érkezett, annak
kitalál egy feladatot, ha azt elvégzi, ő lesz a következő (mozgásmemória,
verbális percepció).
 Akihez érkezett, annak kitalál egy feladatot, ha azt elvégzi, ő lesz
 a következő (mozgásmemória, verbális percepció).

Labirintus I.

Eszközök
 szigetelőszalag
 akadályok
 fejdísz

A játék menete
Kb. 20 cm-s sávban szigetelőszalagot ragasztunk a talajra tetszőleges formában.
A gyermek a vonalakon belül járva vagy futva keresi meg a labirintus végén
elhelyezett eszközt: egerek a sajtot, kutyák a csontot stb. ( járás, futás
irányának változtatása, térpercepció, szem-láb koordináció, test mozgása a
vonalhoz képest, mozgás irányának változtatása, vizuális-kinesztetikus
keresztcsatornák).

9
Továbbfejlesztési lehetőségek
 sáv szűkítése, egy pályán belüli szűkülése, tágulása (koncentráció, tartós
figyelem, keskeny–széles fogalompár, vizuális-kinesztetikus
keresztcsatornák)

 akadályok elhelyezése a sávokban, ezek átlépése (generalizáció)

 a feladat akadályokkal való végzése (tárgy mozgása a testhez viszonyítva,
alkalmazott észlelési területek keresztcsatornái)
 a járás tempójának megváltoztatása megadott jelre, mely lehet auditív,
vizuális, verbális vagy taktilis inger (tudatos mozgásirányítás jelhez
kapcsolódó észlelési területek, ezek keresztcsatornái)
 többféle járásmód alkalmazása megadott jelre (kinesztetikus memória,
helyzetfelismerés)
 többféle járásmód előre megbeszélt szabályok alapján: többszínű
szigetelőszalag alkalmazása járásmódokhoz kötve, kétháromféle
járásmód kanyartól kanyarig stb. (kinesztetikusszeriális memória,
asszociációs képesség)

Kötéltánc

Eszközök
 szigetelőszalag
 akadályok
 Wesco-tégla

A játék menete
Szigetelőszalagot ragasztunk a talajra vonalban, tetszőleges formában. A
gyermek a vonalon halad ( járás, térészlelés, szem-láb koordináció, test
mozgása a vonalhoz képest, mozgás irányának változtatása, szemfixáció,
szemmel követés, alaklátás, vizuáliskinesztetikus keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 járás mondókára, énekre (ritmikus mozgás, mozgás és beszéd
összehangolása)
 járás vonalon akadályok átlépésével
 járás Wesco-téglán akadályok átlépésével (mozgásbátorság, egyensúly)
 járás padon, akadályok átlépésével
 a feladat végzése akadályokkal (tárgy mozgása a testhez viszonyítva,
alkalmazott észlelési területek keresztcsatornái)

10
  a járás irányának, tempójának megváltoztatása megadott jelre, mely
lehet auditív, vizuális, verbális vagy taktilis inger (tudatos
mozgásirányítás, jelhez kapcsolódó észlelési területek, ezek
keresztcsatornái)

 többféle járásmód alkalmazása megadott jelre: törpe, óriás, medve,

oldalazó, utánlépő stb. (kinesztetikus memória, helyzetfelismerés)
 többféle járásmód előre megbeszélt szabályok alapján: többszínű
szigetelőszalag alkalmazása járásmódokhoz kötve, többféle pad
alkalmazása, két-háromféle járásmód váltása a kanyaroknál
(kinesztetikus-szeriális memória, asszociációs képesség, tartós figyelem,
szabálykövetés)
 járás a vonal mellett keresztezett lépésekkel: a jobb láb külső éle a vonal
bal oldalán, bal lábbal keresztezi a vonalat, a bal láb külső éle a vonal
jobb oldalán (testrészre koncentrálás, test függőleges tengelyének
átlépése, oldaliság)

Lopakodó

Eszközök
 szigetelőszalag
 virág, labda, pingponglabda stb.

A játék menete
Szigetelőszalagból hat-nyolc párhuzamos vonalat ragasztunk egymástól 25-30
cm távolságra. A vonalak közé lépkedve lehet átjutni a túloldalra (szem-láb
koordináció, testrészek funkciója, tudatos mozgásirányítás).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 a vonalra lépve lehet átjutni a túloldalra (szemmel követés, szem fixációs
működése)
 lépés lábujjhegyen, sarkon, oldalazva, hátra (testrészek ismerete,
testrészre koncentrálás, térpercepció, kinesztetikus-téri keresztcsatornák)
 35-40-45 cm-re növeljük a vonalak távolságát (hosszú–rövid, vizuális-
kinesztetikus keresztcsatornák)
 lépés padról padra vagy zsámolyról zsámolyra (mozgásbátorság,
 vesztibuláris percepció)
 mindegyik variációnál feladattal bővíteni: virág felszedése, labda a
kézben, labda egy kézben egyensúlyozva, babzsák a fejen, pohárban víz,

11
 kanálban pingponglabda stb. (generalizáció, koncentrálás,
figyelemmegosztás)

Tortaszeletelő

Eszközök
 szigetelőszalag
 kosár
 játék sütemények

A játék menete
Nagy körformát ragasztunk a talajra (elkészíthetjük háromszög vagy négyzet
formában is), majd addig ragasztjuk az átlókat egyenletesen, különböző színű
szigetelőszalaggal, míg a kör vonalán felnőttlépésnyi lesz a cikkek nagysága (a
fejlesztés elején érdemes kisebb kört ragasztani, így kevesebb lesz a cikkek
száma). A körvonal minden találkozási pontjára egy játék süteményt helyezünk.
A gyermek az átlókon végig lépkedve „szeleteli” a tortát, közben az átlépett
süteményt egy kosárba összegyűjti. A játék akkor fejeződik be, ha minden
sütemény a kosárban van. A kezdőpont tetszőleges (alakzatok bemozgása,
mozgás irányának változtatása, szem-láb koordináció, szemfixáció, szemmel
követés, alaklátás, szem-kéz koordináció).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 szempont megadása a sütemények összegyűjtéséhez: először a
pirosakat, majd a sárgákat, illetve a kicsiket-nagyokat (vizuális
diszkrimináció)
 a kezdőpont és a haladási irány megadása (térpercepció, szabálykövetés)
 azonos színű szigetelőszalag alkalmazása (helyzetfelismerő képesség,
szemmel követés)
 nagyobb kör, így több szelet felragasztása (kitartás, feladattartás)
 a játék végén a kosár tartalmának megszámlálása, azaz hogy hány szelet
tortánk van (számlálás)
 a játék közben kosárba kerülő sütemények számlálása
(figyelemmegosztás)
 a játék végén minden tortaszeletbe belelépve annak ellenőrzése, hogy
ugyanannyi-e, mint a kosárban lévő sütemény

12
Az én házam

Eszközök
 szigetelőszalag
 kör, háromszög vagy négyzet alakú formák

A játék menete
A talajra nagy körformát ragasztunk, azon pedig tenyérnyi körformákat
helyezünk el szétszórtan. A gyerekek a körön kívül futnak körbe, jelre egy-egy
kis körformára lépve megállnak. Elkészíthetjük háromszög vagy négyzet alakúra
is. Eleinte azonosak legyenek a nagy és a kis formák (alakzatok be- és
körbemozgása, alaklátás, formaállandóság, vizuális-kinesztetikus
keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 a jelek változtatása, legyenek vizuális és auditív észlelést igénylő ingerek
is (a jeleknek megfelelő észlelési területek és azok keresztcsatornái)
 más formákat is (először egyet, később többfélét is lehet) elhelyezünk a
körön belül, ezek legyenek más színűek, de csak a körforma a „ház”. Ha
négyzet vagy háromszög alakú a nagy forma, akkor az azonos alakú kis
forma a „ház” (vizuális diszkrimináció, döntésképesség)
 más formákat is (először egyet, később többfélét is lehet) elhelyezünk a
körön belül, de csak a körforma a „ház”, ezek és a többi kis forma legyen
más színű, mint a nagy forma
 más formákat is (először egyet, később többfélét is lehet) elhelyezünk a
körön belül, és valamelyik eltérő forma a „ház” (problémamegoldó
gondolkodás)
 bármelyik előző lehetőség, fogyatkozó kis formákkal (versengés,
mozgásgyorsaság, reakciógyorsaság)

Esik eső I.

Eszközök
 Wesco-ernyő

A játék menete

13
Néhány gyermek (egy gyermek két fület fogjon) feltartja az ernyőt. A többiek
körülötte szaladgálnak, miközben az Esik eső… mondókát mondják. A mondóka
végén az ernyőt leeresztik, a többi gyereknek be kell futnia az ernyő alá. Akinek
sikerül, azok közül választjuk a következő ernyőfogókat (alakzat körbemozgása,
test mozgása az ernyőhöz viszonyítva, kinesztetikus térészlelés
keresztcsatornái).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 A gyerekek az ernyő alatt szaladgálnak, a Süss fel nap-ot énekelve. A dal
végén az ernyő leereszkedik, a gyerekeknek ki kell futniuk az ernyő alól
(alakzat bemozgása, test mozgása az ernyőhöz viszonyítva, testrészek
funkciója, auditív-kinesztetikus keresztcsatornák).
 Mindkét változatban a gyerekek szaladgálnak, jelre – Esik az eső vagy Süt
a nap kiáltásra – az ernyő leereszkedik, a gyerekek szaladnak az ernyő alá
vagy alól (gyorsaság, reakcióidő).
 A gyerekek szaladgálnak a teremben, az ernyő körül és alatt is, jelre –
kiáltásra – az ernyő leereszkedik, a gyerekek beszaladnak az ernyő alá (a
tér bemozgása, térészlelés: mellett, között).

Kutyák és macskák

Eszközök
 padok
 asztalok
 szigetelőszalag
 kendők

A játék menete
Két-két padot egymás mellé helyezünk kb. 50 cm távolságra egymástól.
Mögöttük 2-3 méterrel egy-egy asztalt helyezünk el. A gyerekeket két csoportra
osztjuk, az egyik a macskák, a másik a kutyák csoportja. A padok elé rajtvonalat
ragasztunk, ide sorakoznak fel a csapatok. Jelre átfutnak a padok között, majd
átbújnak
az asztal alatt, végül annak külső oldalán visszafutnak a rajthoz. Egyszerre
futnak a gyerekek, a sor megtartásával. Az a csapat nyer, aki hamarabb áll
vissza indulási helyzetbe (futás sávok között, kinesztetikus-vizuális
keresztcsatornák, test mozgása a padokhoz, asztalhoz viszonyítva, mászás vagy
kúszás, illetve csúszás, alkalmazkodás a társak mozgásához).

Továbbfejlesztési lehetőségek

14
  A padok után szigetelőszalaggal keskenyebb sávot ragasztunk, ezzel
bővül a mozgásformák sora (szem-láb koordináció).
 A leragasztott sáv hullámvonalban vagy cikkcakkban halad, vagy
szélesedik-keskenyedik (térpercepció).
 A gyerekek egyenként indulnak, egymást váltva (kivárás).
 A padok között és a leragasztott sávban akadályokat helyezünk el, ezeket
át kell lépni vagy ugrani (testrészre koncentrálás, testrészek funkciója).
 A sávokban elhelyezett kendőket futás közben fel kell szedni, azzal
átmászni az asztal alatt. A következő gyerek a rajtvonalnál átveszi a
kendőket, és futás közben a sávok közé visszahelyezi őket (szem-kéz-láb
koordináció).

Lásd még:
– Hol a helyed? Robotzsaru (térpercepció)
– Csöndjáték I., mocsárjárás (egyensúlygyakorlatok)
– Lépkedő, kavicsok (szem-láb koordináció)
– Lábjáték I–II. (oldaliság)
– Keresztező I–II. (testzónák alkalmazása)
– Formabontó (alaklátás, formaállandóság)
– Lépegető (vizuális ritmus)

2.2 Ugrás

Labirintus II.

A játékot a Labirintus I.-nél megismert szabályok szerint alkalmazzuk

értelemszerűen az ugrások mozgásformáira.

Tortatáncoltató

Eszközök
• szigetelőszalag

A játék menete
Nagy körformát ragasztunk a talajra, majd addig ragasztjuk az átlókat
egyenletesen, különböző színű szigetelőszalaggal, míg a kör vonalán
felnőttlépésnyi lesz a cikkek nagysága (a fejlesztés
elején érdemes kisebb kört ragasztani, így kevesebb lesz a cikkek száma).
Minden körcikkben elhelyezünk egy játék süteményt. A gyermek minden
tortaszeletbe beleugrik páros lábbal, és a kosarába

15
rakja az ott elhelyezett süteményt. A játéknak akkor van vége, ha minden
sütemény a kosárban van (ugrás páros lábon, szem-láb koordináció, test
mozgása a tárgyhoz viszonyítva, tudatos mozgásirányítás, térpercepció, vizuális
helyzet, pozíció).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 szempont megadása a sütemények összegyűjtéséhez: először a
pirosakat, majd a sárgákat, illetve a kicsiket-nagyokat stb. (vizuális
diszkrimináció, döntésképesség, csoportosítás, tartós figyelem)
 a kezdőpont és a haladási irány megadása (térpercepció)
 nagyobb kör, így több szelet felragasztása
 a játék végén a kosár tartalmának megszámlálása, azaz hogy hány szelet
tortánk van (számlálás)
 a játék közben kosárba kerülő sütemények számlálása
(figyelemmegosztás)
 különböző ugrások alkalmazása: egy lábon, békaugrásban, oldalra
ugorva, minden szeletben kettőt szökkenve stb.
 a játék végén minden tortaszeletbe belelépve annak ellenőrzése, hogy
ugyanannyi-e, mint a kosárban lévő sütemény
 különböző szabályok megadása az ugrásokhoz, például lépésenként
szökkenve, bal lábról egy szeletet kihagyva jobb lábra, ezután a kimaradó
szeletbe bal, majd jobb lábra. A következő szökkenés ugyanebből a
szeletből indul bal lábbal, majd egy szeletet kihagyva jobb lábra stb.

Esik eső II.

Eszközök
 Wesco-ernyő

A játék menete
Minden fejlesztési lehetőségnél ugyanaz, mint a futásnál (Esik
eső I.) leírtak, csak az ugrás különböző formáit alkalmazva.

Gólya–béka

Eszközök
 szőnyeg vagy szigetelőszalag
 kendő vagy szalag

A játék menete

16
A talajon nagy szőnyeget helyezünk el, vagy szigetelőszalaggal valamilyen nagy
formát ragasztunk, ez lesz a tó. Egy gyermek lesz a gólya, aki a tóban lépked
(gólyajárással). A többiek a békák, akik a tó szélén ugrálnak békaugrásban ki-be
a „vízbe”. A gólya akkor kaphatja el a békát, ha a vízben van. Eleinte lehet az
óvó néni a gólya ( járás, ugrás, egyensúly, szem-kéz-láb koordináció,
térpercepció, reakcióidő, vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 Az az ügyes béka, aki keresztülugrál a tavon úgy, hogy a gólya nem kapja
el.
 A gólya nadrágjának korcából kendők vagy szalagok lógnak, melyet a
békáknak meg kell szerezniük (szem-kéz koordináció, gyorsaság).
 Két gólya van a tóban.
 A békák párban ugrálnak a fenti lehetőségek bármelyikében
(együttműködés, alkalmazkodás).

Ugráljunk

Eszközök
 szigetelőszalag vagy karika vagy Wesco-tégla vagy zsámoly

A játék menete
A gyerekek az Ugráljunk, mint a verebek című énekre ki-be ugrálnak a
leragasztott karikákba (négyzetekbe, háromszögekbe) (ugrás, egyensúly,
térpercepció, alaklátás, szem-láb koordináció, ritmikus mozgás, vizuális-auditív-
kinesztetikus keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 A karikát körbeugrálják, arccal a haladás irányába fordulva (alakzat
körbemozgása, test mozgása a tárgyhoz viszonyítva, egyensúly).
 A karikát átugorják előre-hátra (mozgásbátorság, izomerő, test
megváltozott mozgása a tárgyhoz viszonyítva, kinesztetikustéri
keresztcsatornák).
 A négyzetet körbeugrálják az oldalai mentén arccal azonos irányban
maradva: ferdén előre egyik oldalára (jobbra), ferdén előre a négyzet elé,
ferdén hátra a másik (bal) oldalára, ferdén hátra a négyzet mögé
(testrészre koncentrálás, test megváltozott mozgása a tárgyhoz
viszonyítva, téri irányok).
 Beugranak a négyzetbe minden irányból, majd ki a négyzet következő
oldala mellé: ugrás előre a négyzetbe, ugrás ki oldalirányban az egyik

17
 (jobb) oldalra, ugrás be oldalirányban a négyzetbe, ugrás ki előre a
négyzet elé, ugrás be hátra a négyzetbe, ugrás ki oldalirányban a másik
(bal) oldalra, ugrás be oldalirányban a négyzetbe, ugrás hátra a négyzet
mögé (test megváltozott mozgása a tárgyhoz viszonyítva, koncentráció,
alaklátás).
 a fenti mozgássorok földre helyezett karikákkal
 a fenti mozgássorok Wesco-téglával
 a fenti mozgássorok zsámollyal (átugrás csak előre)
 a fenti mozgássorok egyik, majd másik lábon (lateralitás, vesztibuláris
percepció)

Szöcske

Eszközök
 kb. 3 méter hosszúságú gumigyűrű

A játék menete
Két gyermek beleáll a gumigyűrűbe, és egymással szemben állva a bokájukkal
feszítik ki. Egy gyermek (a szöcske) közöttük áll a gumigyűrűn kívül, azzal
szemben. Beugrik a gumigyűrűbe,
majd a másik oldalán kiugrik úgy, hogy a lába ne érintse a gumit. Visszafelé
ráugrik mindkét szálra, majd a kiindulás helyére. Ha a mozdulatsort hibátlanul
teljesítette, emelik a gumigyűrű magasságát (lábszár alsó része, lábszár felső
része, térd, comb alsó része…). A mozdulatsor mindig bővíthető, arra ügyeljünk,
hogy a szöcske egy magasságban hajtsa végre az összes mozdulatsort, a
gumigyűrű magassága csak ezután emelkedhet (páros
lábon ugrás, téri-kinesztetikus-vizuális keresztcsatornák, egyensúly, szem-láb
koordináció).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 ugrás oldalirányban
 ugrás hátrafelé
 A szöcske lába az első ugrásnál érinti az első szálat, ugrás közben áthúzza
azt a másik szálon, és bokáján megtartja. Megfordul, mindkét lábával
rálép arra a szálra, amit a bokáján tartott. Felugrik, így visszaengedi a
gumit a helyére, s ő a gumigyűrű másik oldalára kerül, a gyűrűn kívül
(ügyesség, térbeli viszonyok).
 A szöcske lába az első ugrásnál érinti az első szálat, ugrás közben áthúzza
azt a másik szálon, és bokáján megtartja. Megfordul, mindkét lábával
rálép arra a szálra, amit a bokáján tartott. Felugrik, így visszaengedi a

18
 gumit a helyére úgy, hogy arra a szálra érkezzen, amit átugrott. Végül
hátraugrik a gyűrűn kívülre.
 A szöcske lába az első ugrásnál érinti az első szálat, ugrás közben áthúzza
azt a másik szálon, és a bokáján megtartja. Megfordul, rálép az átugrott
szálra úgy, hogy közben a sarkán megtartja a gumit. Végül felugrik, s
elengedi a megtartott szálat úgy, hogy visszaérkezzen arra a gumira,
amiről felugrott. Végül hátraugrik a gyűrűn kívülre.

Lásd még:
– Ugrókötél (szem-láb koordináció)
– Ugróiskola (vizuális helyzet, pozíció felismerése)
– Sorversenyek II. (kinesztetikus percepció)

2.3 Csúszás, kúszás, mászás

Dzsungel

Eszközök
 szigetelőszalag
 pad
 asztal
 szék
 zsámoly
 „fák” (építőkockák)
 plüssállatok

A játék menete
Szigetelőszalaggal egymástól kb. 30 cm távolságra sávokat ragasztunk egyenes,
cikcakk és hullámvonalban. A gyerekek a sávok között csúsznak (kígyók),
kúsznak (oroszlánok), másznak (majmok) (nagymozgások, test mozgása a
tárgyhoz viszonyítva, szemkéz- láb koordináció, vizuális-kinesztetikus
keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 Hosszabb-rövidebb padokon (hosszában) és padokon át (keresztben),
vagy zsámolyokon csúsznak, kúsznak, másznak.
 Rézsútosan elhelyezett padokon is csúsznak, kúsznak, másznak föl és le.
 Különböző alakzatban elhelyezett asztalok alatt vagy felett csúsznak,
kúsznak, másznak (téri-vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák).

19
  Különböző alakzatban elhelyezett székek alatt vagy felett csúsznak,
kúsznak, másznak.
 A fenti mozgássorok kombinációi.
 Sávok nélkül „fákkal” jelzett irányba csúsznak, kúsznak, másznak, a fák
jelzik az irányváltoztatás helyét.
 Sűrűn elhelyezett „fák” között, azokat kerülgetve csúsznak, kúsznak,
másznak megadott célig (például: kölykéig).
 A fenti mozgássorok kiegészítése, például a kölykét (plüssállat) hordja
egyik, majd másik kézben, tolja maga előtt, viszi a hátán, két térde közé
szorítva, álla alá szorítva, könyökével az oldalához szorítva stb.
(testrészek funkciója, oldaliság).

Kölyökkereső

Eszközök
 zsámoly
 asztal
 szék
 plüssállatok
 „fák”

A játék menete
Tetszőleges számú – de legfeljebb hat – játékost választunk. Házat jelölünk ki
nekik, ahová a teremben szétszórt állatokat gyűjtik majd be. Ehhez a Dzsungel
játékban leírt lehetőségek közül kiválasztott mozgássorokat alkalmazzák.
Egyszerre csak egy állatot vihetnek a játékosok a házba. A játék akkor ér véget,
ha minden kisállatot összegyűjtöttek. Az a „kígyó”, „oroszlán”, „majom” nyer,
aki a legtöbb plüssállatot gyűjti össze (nagymozgások, test mozgása a tárgyhoz
viszonyítva, szem-kéz-láb koordináció, vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák).

Labirintus III.

A játékot a járás fejlesztését célzó feladatoknál (Labirintus I.) megismert

szabályok szerint alkalmazzuk értelemszerűen a csúszás, kúszás, mászás
mozgásformáira.

Tenyeres-talpas

Eszközök
 talpak

20
A játék menete
Az óvónő előre elhelyezi a tenyereket és talpakat egymástól azonos távolságra,
ügyelve a mászáshoz igazodó elhelyezésre; a gyermeknek ezeken kell lépkednie
tenyéren és talpon (mászás, szemkéz- láb koordináció, szimmetrikus testrészek
ellentétes mozgása, kinesztetikus percepció, tudatos mozgásirányítás,
testrészek funkciója, egyik és másik oldali testzóna alkalmazása, alsó-
felsőtesttengely átlépése, vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 mászás a tenyereken-talpakon mondókára, énekre (mozgáskoordináció,
ritmikus mozgás)
 a tenyerek-talpak haladási irányának változtatása: ferde, íves, kanyargós
stb. (térészlelés, mozgás irányának változtatása)
 a tenyerek-talpak távolságának változtatása: csak kis távolság, csak nagy
távolság, rendszeresen váltakozó távolság, rendszertelenül váltakozó
távolság (testrészre koncentrálás, hosszú–rövid felismerése-alkalmazása,
helyzetfelismerés, döntésképesség, kinesztetikus-szeriális memória)
 a tenyerek-talpak elhelyezése lépésenként, a fejlesztés fokozatai az
előbbiek szerint (test mozgása a tárgyhoz viszonyítva és igazítva)
 A tenyereket-talpakat a gyermek helyezi el maga előtt (szemkéz- láb
koordináció).
 Három talppal játszik a gyermek, így ahhoz, hogy tovább tudjon lépni, a
már elhagyott talpat fel kell szednie, és maga elé helyeznie (tárgy
mozgása a testhez viszonyítva, előtte-mögötte, első és hátsó testzóna
alkalmazása).

Lásd még:
– Sorversenyek II. (kinesztetikus percepció)

3. Egyensúlygyakorlatok

Csöndjáték I.
Eszközök: labda, kanál, csörgőlabda, kaspó, gyertya, akadályok

A játék menete
A gyerekek törökülésben, csöndben ülnek a szőnyeg körül. Egy gyermek – egyik
kezében labdát egyensúlyozva – a szőnyeg szélén körbejár. Egyik társa előtt
21
megáll, felé fordul, ezzel jelzi, hogy át szeretné adni labdát. Társa folytatja a
körbejárást. A játéknak akkor van vége, ha minden gyerek sorra került ( járás,
alakzat körbemozgása, szemfixáció, szemmel követés, szem-láb koordináció,
vizuális-kinesztetikus percepció, figyelemmegosztás).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 Szigetelőszalaggal körformát ragasztunk, ezen jár körbe a gyermek a
labdával (alaklátás, formaállandóság, téri-vizuáliskinesztetikus
keresztcsatornák).
 járás a körvonalon, lábujjon
 járás a körvonalon, sarkon
 A szőnyeg szélén akadályokat (építőkocka, Wesco-tégla, labda) helyezünk
el, ezeket átlépve kell körbejárnia a gyermeknek (egyensúly).
 A szőnyeg szélén 20-30 cm magas akadályokat helyezünk el, ezekre fel-
és lelépve jár a gyermek körbe.
 Egy gyermek kezébe kanalat fog, a kanálba pingponglabda nagyságú
csörgőlabdát teszünk. Ezzel jár a gyermek a szőnyeg szélén.
 Leragasztott vonalon jár körbe a gyermek a kanállal.
 Járás a körvonalon, lábujjon.
 Járás a körvonalon, sarkon.
 Akadályokat átlépve, fel- és lelépve jár körbe a gyermek a kanállal.
 Cserépkaspóba gyertyát rögzítünk, a gyertyát meggyújtjuk. Ezzel jár a
gyermek a szőnyeg szélén.
 Leragasztott vonalon jár körbe a gyermek a gyertyával.

Sergő

A játék menete
Az óvónő a gyermek mögé áll, deréknál átkarolja. A gyerek előrehajol, az óvónő
jobbra-balra hintáztatja (egyensúly, oldaliság, kinesztetikus percepció).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 Az óvónő énekre, mondókára vagy zenére hintáztatja a gyermeket
(auditív-kinesztetikus keresztcsatornák).
 Az óvónő a gyermek mögé áll, hónalj alatt átkarolja, felemeli és
megpörgeti.
 Az óvónő szemben áll a gyermekkel, megfogja a két kezét, és
megpörgeti.

22
  Az óvónő és a gyerek egymással szemben állnak, keresztezve megfogják
egymás kezét, és oldalra szökdelve pörögnek (test mozgása a társhoz
viszonyítva).
 Két gyermek egymással szemben áll, keresztezve megfogják egymás
kezét, és oldalra szökdelve pörögnek.

Nagylabda

Eszközök
 fiziolabda

A játék menete
A gyermek hasra fekszik a labdán, az óvónő előre-hátra billegeti (lehet
mondókára, énekre) (egyensúly, kinesztetikus-téri keresztcsatornák, ritmikus
mozgás).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 A billentés mértéke nő, egészen addig, amíg a kezével, lábával a talajt
érinti a gyermek.
 A gyermek talajérintéskor kezével előrelépked addig, amíg lábával a
labdán tudja tartani magát, majd visszalépeget a labdához, és
hátralendíti magát (testrészek funkciója, testrészre koncentrálás).
 A gyermek önállóan lendíti magát előre-hátra a labdán.

Hengerek

Eszközök
 Body roll hengerek

A játék menete
A gyermek hasra fekszik a legnagyobb hengeren, az óvónő előrehátra billegeti
(lehet mondókára, énekre) (egyensúly, kinesztetikus- téri keresztcsatornák, a
test elülső zónájának megismerése,
ritmikus mozgás).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 Body roll hengeren a nagylabdánál leírt mozgások szintén
megvalósíthatók.

23
  Csökkenő sorrendben egymás elé helyezzük a hengereket. A gyermek a
legnagyobb hengerre hasal, végiggurul a hengereken (vizuális-szeriális
memória).
 Két-három hengert egymás mellé helyezünk csökkenő sorrendben (a
legnagyobb és a legkisebb kimarad), a gyermek ráül nyújtott ülésben,
előre-hátra gurul úgy, hogy tenyerével a talajon segíti a haladást.

Mocsárjárás

Eszközök:
 karikák
 Wesco-tégla
 pad
 zsámoly
 szivacsszőnyeg

A játék menete
A terem egyik végétől a másikig karikákat helyezünk egymástól lépésnyi
távolságra. A gyermek ezekbe lépkedve juthat át a mocsáron ( járás, szem-láb
koordináció, térpercepció, testmozgása tárgyhoz viszonyítva, téri-kinesztetikus
keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 A mozgástér közepére egy padot teszünk, két végétől kiindulva téglákat
helyezünk el egymástól lépésnyi távolságra úgy, hogy a terem egyik
oldaláról vezessenek a másikra. Ez lesz a mocsár, melynek egyik oldaláról
a másikra kell átjutnia a gyermeknek a tornaszereken lépkedve.
 A pad, téglák közé zsámolyokat is elhelyezünk (fel-le lépések, egyensúly).
 Egy, majd két egymásra helyezett tornaszőnyeget is teszünk a
tornaszerek közé, melyen hosszában lépkednek végig a gyerekek.
 A padokra akadályokat helyezünk, melyeket a gyermekek átlépkednek.

Tölcsér

Eszközök
 Tölcsér

A játék menete

24
A gyermek a tölcsérbe ül, az óvónő ringatja, körbeforgatja (egyensúly,
kinesztetikus percepció).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 A gyermek önmagát lendíti körbe a tölcsérben.

Lásd még:
– Lépegető (vizuális ritmus)
– Tortatáncoltató, gólya–béka, ugráljunk, szöcske (ugrások)
– Kosárból kosárba (testrészek ismerete)
– Keresztező II. (testzónák alkalmazása)

4. A finommozgás fejlesztése
Lásd még:
– Tenyeres-talpas, dzsungel, kölyökkereső (kúszás-csúszásmászás)
– Kezem-lábam, lábjáték II. (oldaliság)

4.1 A szem-kéz koordináció fejlesztése

Téli eleség

Eszközök
 babzsák
 szigetelőszalag
 pad
 asztal
 henger

A játék menete
Előzmény: babzsák csúsztatása, vezetése bottal vonalak mellett, sávok között.

Szigetelőszalaggal két 25-30 cm széles sávot ragasztunk. Mögé helyezünk egy-

egy padot hosszában. A pálya végére kosarat teszünk. A mókusok ebbe
gyűjtenek eleséget télre. A sávok között kúszva kezükkel, a padon a térdükkel
csúsztatják a babzsákot, majd beleteszik a kosárba, és visszafutnak a
csapatukhoz (nagymozgások,
szem-kéz koordináció, taktilis percepció, vizuális-térikinesztetikus
keresztcsatornák, test mozgása a tárgyhoz viszonyítva, testrészre koncentrálás,
verbális percepció).

25
Továbbfejlesztési lehetőségek
 A sort keresztbe fordított asztallal bővítjük, ami alatt átbújnak a gyerekek
(kúszással, csúszással vagy mászással), s egyik kezükbe fogva viszik a
babzsákot, beleteszik a kosárba, majd visszafutnak a csapatukhoz (térbeli
viszonyok).

 Az asztalon átmásznak, a babzsákot az álluk alá szorítva.

 Az asztalt textilhengerrel cseréljük ki, amin átbújnak, a babzsákot a
kezükbe fogva.
 A sávok között a babzsákot bottal tolják maguk előtt, a padon a babzsák
a térdük előtt, a bot a kezükben. A feladatsort a fentiek szerint nehezítjük
(figyelemmegosztás).
 Sávok helyett egyenes, hullám- és cikcakk vonalon tolják a babzsákot.

Célba dobás

Eszközök
 labda

A játék menete
Egy nagy kosártól kb. másfél méterre vonalat ragasztunk. A gyermek a vonalhoz
áll, és gumilabdát dob a kosárba alsó dobással (szem-kéz koordináció, taktilis
percepció, tárgy mozgása a testhez viszonyítva, térpercepció, vizuális-téri-
kinesztetikus keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 Növeljük a kosár távolságát.
 Csökkentjük a kosár méretét.
 Kisebb labdával dobnak a gyermekek.
 Maroklabdával dobnak a gyerekek.
 Megemeljük a kosarat fél–másfél méterre.

Csengődobó

Eszközök
 karika
 csengő
 különböző méretű labdák

26
A játék menete
Egy karikára csengőt erősítünk úgy, hogy a közepéig lelógjon, majd
felfüggesztjük (például fára) a gyermeknek kb. szemmagasságban. A gyermek
labdával próbálja eltalálni a csengőt (szem kéz koordináció, taktilis percepció,
vizuális-téri-kinesztetikus keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 Csökkentjük a labda méretét.
 Növeljük a dobás távolságát.
 Emeljük a karika magasságát.

Labdagurító

Eszközök
 labda
 bot
 pad
 szék
 bóják

A játék menete
Labda gurítása a pad egyik, majd vissza a másik oldalán (szem-kéz koordináció,
térpercepció, taktilis percepció, test mozgása a tárgyhoz viszonyítva, tárgy
mozgása a testhez viszonyítva, szemmel követés, verbális percepció, vizuális-
téri-kinesztetikus keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 Két-három széket helyezünk egymástól kb. 1 méter távolságra, a
gyermek ezek alatt gurítja át a labdát.
 Három bóját helyezünk egymástól kb. 1 méter távolságra. A gyermek
hullámvonalban gurítja a labdát a bóják között belülről indulva, majd a
külső oldalon vissza (térbeli viszonyok).
 Egy széket és három bóját helyezünk el egymástól kb. 1 méter távolságra.
A szék alatt, majd a bóják mellett hullámvonalban vezeti a gyermek a
labdát belülről indulva, majd a külső oldalon vissza.
 A labdát bottal gurítja a gyermek. A feladatsorok nehezítése a fentiek
alapján történik.

Pattogtató

27
Eszközök
 labda
 pad
 bóják

A játék menete
Labda pattogtatása a pad egyik, majd vissza a másik oldalán (szem-kéz
koordináció, térpercepció, taktilis percepció, test mozgása a tárgyhoz
viszonyítva, tárgy mozgása a testhez viszonyítva, szemmel követés, verbális
percepció, vizuális-téri-kinesztetikus keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
Három bóját helyezünk egymástól kb. 1 méter távolságra. A gyermek
hullámvonalban járva pattogtatja a labdát a bóják között belülről indulva, majd
a külső oldalon vissza (térbeli viszonyok). Három bóját helyezünk egymástól kb.
1 méter távolságra. A gyermek a bójákat egyszer megkerülve pattogtatja a
labdát, majd a fal felőli oldalon vissza.

Lásd még:
– Fonalmesék ( finommotorika)
– Kosárból kosárba, érintő (testrészek ismerete)
– Ujj-játék (testfogalom)
– Téli eleség, settenkedő (adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek)
– Maszatoló, színező, cukorkavadász, sorversenyek I. (térpercepció)
– Tapslabda (auditív percepció)
– Tánc, sorversenyek II., szalaglengető (kinesztetikus percepció)
– Varázslóiskola (alaklátás, formaállandóság)
– Szurkálódó, gyurmázás (taktilis percepció)
– Öltöztetőbaba (verbális percepció)

4.2 A szem-láb koordináció fejlesztése

Lépkedő

Eszközök
 lépegető
 szigetelőszalag
 akadályok

28
A játék menete
Járás szabadon lépegetővel ( járás, szem-láb koordináció, egyensúly, vizuális-
kinesztetikus keresztcsatornák, testrészre koncentrálás, mozgásbátorság)

Továbbfejlesztési lehetőségek
 járás lépegetővel 25-30 cm széles sávban (vizuális-térikinesztetikus
keresztcsatornák)
 járás lépegetővel, hullámos sávban
 járás lépegetővel, cikcakk alakú sávban
 járás sávokban lépegetővel, akadályok átlépésével

Ugrókötél

Eszközök
 ugrókötél
 tornaszőnyeg

A játék menete
Ugrókötelet rögzítünk két szék lábához kb. 15 cm magasan, mögé
tornaszőnyeget helyezünk. A gyermek kis lendületvétellel átugorja a kötelet
(ugrás, szem-láb koordináció, egyensúly, vizuális- kinesztetikus
keresztcsatornák, mozgásbátorság, testrészre koncentrálás).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 Emeljük a kötél magasságát.
 Két óvónő ugrókötelet hajt, a gyermek ugrál (reakcióidő).
 A gyerek hajtja a kötelet, és ugrál.

Kavicsok

Eszközök
 kavicsok

A játék menete
A gyermek az egyenesen lefektetett, talpára fordított (stabil) kavicsokon lépked
végig.

29
Továbbfejlesztési lehetőségek
 Emeljük a kavicsok számát.
 Hullámvonalban helyezzük el a kavicsokat.
 Cikcakkban helyezzük el a kavicsokat.
 Megfordítjuk a kavicsokat (instabil), és alkalmazzuk a fentiek szerint.

Színek és vonalak

Eszközök
 szigetelőszalag
 színkártya

A játék menete
Szigetelőszalaggal azonos alakzatban, de különböző színekben három vonalat
ragasztunk a talajra. A gyermekek végigjárják a vonalakat az aktuális szín
ritmikus, egyenletes ismételgetésével ( járás, szem-láb koordináció, szemmel
követés, ritmikus mozgás, mozgás és beszéd összehangolása).

Továbbfejlesztési lehetőségek (alakzatok körbemozgása):

Az óvónő elkészíti a leragasztott szalagoknak megfelelő színkártyát. A
gyermekek körbejárnak a teremben. Az óvónő felemeli az egyik színkártyát, a
gyermekek a megfelelő színű vonalon folytatják a járást (vizuális-kinesztetikus
keresztcsatornák).
A terem szélén elhelyezzük egy kosárban a színkártyákat, lefelé fordítva. A
gyermekek a teret bemozogva futnak. Jelre a kosárhoz futnak, és húznak egy
kártyát, majd végigmennek a megfelelő színű vonalon. Ezután a kosárba teszik
a kártyát, és futnak tovább (ügyeljünk arra, hogy annyi kártya legyen, ahány
gyermek játszik) (tér bemozgása, reakcióidő).
A vonalak helyett különböző helyekre egyszerű alakzatokat ragasztunk a talajra
(kör, négyszög, háromszög stb.) (alakzatok körbemozgása).
Az alakzatokat egymást érintve vagy egymásra ragasztjuk a talajra (alaklátás,
formaállandóság).
Páros lábon ugrálnak a vonalakon (ugrások, egyensúly).

Lásd még:
– Talpas, körbe karikába, tortaszeletelő, az én házam, esik eső,
kötéltánc, körbe-karikába I–II. ( járás, futás)
– Tortatáncoltató, gólya–béka, ugráljunk, szöcske (ugrások)
– Csöndjáték I., mocsárjárás (egyensúlygyakorlatok)
– Kosárból kosárba (testrészek ismerete)

30
– Rajzoló láb, gyűjtögető (testfogalom)
– Lábjáték I. (oldaliság)
– Keresztező I–II. (testzónák alkalmazása)
– Téli eleség, settenkedő (adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek)
– Formabontó (alaklátás, formaállandóság)
– Lépegető (vizuális ritmus)
– Sorversenyek I., Hol a helyed?, cukorkavadász (térpercepció)
– Sorversenyek II. (kinesztetikus percepció)

5. A finommotorika fejlesztése
Szarvacska

Eszközök
 szarvacska
 fonal

A játék menete
A fonal végére hurkot kötünk, a hármas szarvacska egyik tüskéjére akasztjuk,
majd sorban a többi tüskére hurkoljuk. Felhurkoljuk a második sort is, majd az
első tüskén lévő alsó hurkot átemeljük a másodikon és a tüskén, azután
elengedjük. Ugyanezt tesszük sorban a többi tüskével is. Ha újra csak egy sor
fonal van a szarvacskán, ismét rátesszük a második sor hurkot, s az alsókat
átemeljük. Így haladunk, míg el nem érjük a fonat megfelelő hosszúságát (
finommotoros koordináció, szem-kéz koordináció, testrészre koncentrálás,
vizuális szerialitás).

Továbbfejlesztési lehetőségek
Négyes, ötös, majd hatos szarvacskát használunk a játékhoz.

Ujjléptető

Eszközök: –

A játék menete
A gyermek egyik kezének mutatóujját a másik kéz hüvelykujjára teszi. A másik
hüvelyk- és mutatóujjat ezek fölött érinti össze. Az alsókat elengedi, és a felsők
fölött újra összeérinti, majd ezt ismételgetve „lépeget” ( finommotoros
koordináció, szem-kéz koordináció, testrészek ismerete, testrészre koncentrálás,
oldaliság).

31
Továbbfejlesztési lehetőségek
 lépegetés mondókára (ritmikus mozgás)
 lépegetés gyorsan, lassan
 lépegetés gyorsítva, lassítva

Terméskép

Eszközök
 különböző magok
 csipesz
 kis tálak
 nagyobb tál
 ragasztó

A játék menete
Egy tálban különböző nagyobb szemű magokat (babot, kukoricát, napraforgót,
tökmagot stb.) keverünk össze. Kis tálkákat készítünk elő, ezekbe válogatjuk
szét a magokat, amelyeket majd a kép elkészítéséhez használunk. Termésképet
készítünk kollektív munkában, ragasztással ( finommotorika, szem-kéz
koordináció, vizuális diszkrimináció, alaklátás, vizuális-taktilis
keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
 kisebb magok válogatása, ragasztása
 válogatás csipesszel

Hajtogatás

Eszközök
 hajtogatható lapok
 olló
 ragasztó

A játék menete
Egyszerű hajtogatási technikákat mutatunk a gyermeknek: élezés, felezés,
átlózás, középponthoz hajtás, középvonalhoz hajtás, visszahajtások. Ezek
ismeretében papírsárkányt, csákót hajtogatunk ( finommotorika, szem-kéz
koordináció, alaklátás, formaállandóság, vizuális-taktilis keresztcsatornák,
testrészre koncentrálás).

32
Továbbfejlesztési lehetőségek
 terítő, hópehely készítése hajtogatással, vágással
 további hajtogatási technikák megismerése (hajó, tulipán, virág stb.
hajtogatása)

Fonalmesék

Eszközök
 fonal

A játék menete
Kb. 120 cm hosszú fonal két végét összekötjük, hüvelykujjunkra akasztjuk.
Tenyerünket a gyerekek felé fordítva mesélni kezdünk, és a mese történéseit
követve pillangót készítünk a fonalból: Volt egyszer egy pillangó, aki nagyon
szeretett a fák, bokrok ágai között ide-oda röpködni (a fonalat a kisujjunkra és
hüvelykujjunkra – ide-oda – hurkoljuk úgy, hogy közöttük egyszer
megcsavarjuk). Egyszer azonban beakadt az ágak közé. Próbált kiszabadulni, de
sehogy sem sikerült. Próbálta erre (még egy hurok a hüvelykujjra), próbált arra
(még egy hurok a kisujjra), próbálta fölfelé (egy hurok a középső ujjra), próbálta
lefelé (kicsit rángatjuk lefelé). Végül valahogyan átbújt az ágak alatt (a
tenyerünkön összegyűlt fonalak alatt átdugjuk a fonal végét úgy, hogy a
középső ujjra akasztott hurok két szála között bújjon ki), és végre sikerült
kiszabadulnia (még lazán lehúzzuk a fonalakat a fonal végével a kezünkről, majd
megfogjuk a közepén, és szorosra húzzuk). Vígan röpködött tovább (röptetjük a
pillangót a levegőben).

A már ismert mesét és mozdulatokat a gyermekekkel együtt, lassan követjük.

Más mesét és hurkolást is találhatunk ki ( finommotorika, szemmel követés,

szemfixáció, szem-kéz koordináció, testrészek ismerete, térpercepció, verbális
percepció, auditív-vizuális-kinesztetikus keresztcsatornák).

Továbbfejlesztési lehetőségek
• Használjuk a jobbra-balra kifejezéseket.
• A gyermek egyedül készíti el a pillangót.

Lásd még:
– Emberke (testrészek ismerete)
– Varázslóiskola (alaklátás, formaállandóság)

33
– Gyurmázás (taktilis percepció)
– Hol áll a fejem? Hová mész te, kis nyulacska? (verbális percepció)

34