Professional Documents
Culture Documents
ÉNEK:
1)
Ég a gyertya ég,
El ne aludjék,
Szíveinkből a szeretet
Ki ne aludjék.
1
2)
Ég a gyertya ég,
Fusson a sötét,
Szívünkből a rosszaság is
Kitakarodjék.
3) Ég a gyertya ég,
Nő a fényesség,
Sötét földhöz a
Fényesség egyre közelébb.
4)
Ég a gyertya ég,
Az adventi négy,
Azt lobogják, azt hirdetik
Jézus üdvözlégy.
Fényes égből menyországból Fényes égből menyországból
Szálljatok le angyalok! Szálljatok le angyalok!
Zöldleveles, aranydiós A didergő szegényeknek
Karácsonyfát hozzatok! Meleg ruhát hozzatok!
Kartácsonyfát, ragyogót, Nagykabátot, nagykendőt,
Zörgő-börgő mogyorót, Vastagtalpú cipellőt.
Ezüstcsengőt, ,barikát, Tüzelőfát, angyalok
Selyemszőrű paripát. Azt is, azt is hozzatok!
Mesélő: 2
Régen történt, nagyon régen,
Távol tőlünk más vidéken,
Mikor egyszer nagy fényesség
Ragyogta be azt az estét.
Angyal szállt alá a rétre,
nézték a pásztorok félve,
megrettenve, megigézve
2. Ének:
Szálljatok le, szálljatok le
Karácsonyi angyalok,
Zörgessetek máma este
Minden piciny ablakot,
Palotába és kunyhóba
Nagy örömet vigyetek,
boldogságos ünnepet!
Angyal:
Égi küldött, angyal vagyok,
A világnak békét hozok.
Békességet, szeretetet,
Karácsonyi szent ünnepet.
KÖZÖS - Angyal:
Glória, glória!
- Pásztor:
(fölriad, félig fekve lökdösi társát) Te, pajtás! Angyal szól!
- Pásztor:
Nem angyal szól, a kakasok kukorékolnak a góréban!
- Pásztor:
De, te! Angyal szól!
- Pásztor:
Dehogy angyal szól! Öreganyám diót tör a padláson. (tovább alusznak)
Angyalok: MIND
- Angyal:
Ne féljetek emberek!
Nagy örömöt hirdetek,
Mert kisgyermek született
Betlehemben!
Ő az, akit vártatok,
Kit mindenki áhított.
Békét oszt közöttetek,
S a világ királya lesz: Jézus a neve.
3. ÉNEK:
Ének: A kis Jézus megszületett, örvendjünk! Elküldötte Ő Szent Fiát Istenünk. Betlehemben
fekszik rongyos jászolban, Azért van oly fényesség a városban.
- Pásztor:
Álmodom-e, vagy valóság?
Éjszaka van világosság?
- Pásztor:
Angyal hozott üzenetet,
Én bizony fölkerekedek,
Megkeresem Betlehemet, 4
Betlehemben a kisdedet.
- Pásztor:
Nem bánom, menjünk el, de ne puszta kézzel, vigyünk ajándékot neki, nagy bőséggel.
- Pásztor:
Kinek mije vagyon, adja nagy jó szívvel, hogy megbékélhessünk a mi Istenünkkel.
- Pásztor:
(kelti az öreget) Kelj fel, Öreg!
- Pásztor:
Mond hangosabban, mert nem hallja.
- Pásztor:
Te öreg, nyisd fel gyorsan szemeidet, nyisd ki süketséggel betelt füleidet, halld a
mennyei szép éneklést.
- Öreg pásztor:
(ébredezik) Jaj, de furcsát álmodtam, Betlehem városát egy nagy tűzben láttam.
Jaj, de nagyon félek.
- Pásztor:
Ne féljen kend, Öreg, velünk az Isten. Csak jöjjön a botom csörgése után.
4. Ének:
Pásztorok keljünk fel, hamar induljunk el, Betlehem városába, rongyos istállócskába,
Siessünk, ne késsünk, Hogy még ezen éjjel odaérhessünk,Mi urunknak tiszteletet tehessünk.
- Mesélő:
A pásztorok elsiettek,
Megkeresni a kisdedet.
Eközben napkelet felől
Három király - Gáspár elől,
Aztán Menyhárt s Boldizsár
Ajándékkal indul már.
Angyal:
Hosszú útról, messze földről,
Bölcsek jönnek napkeletről.
Három király itt van máris,
Gáspár, Menyhárt s Boldizsár is.
- Gáspár:
Merre menjünk, hol keressük,
A helyet el ne tévesszük.
Megtaláljuk, megcsodáljuk,
Térdre borulva imádjuk. (Megjelenik az angyal, kezében magasra emelve a csillagot)
- Menyhárt:
Csillag ragyog, égi réten,
Az legyen az én vezérem.
Hol a csillag majd megáll,
Szívem nyugalmat talál.
- G. M. B.:
Hol a csillag majd megáll,
Szívünk nyugalmat talál.
- Mesélő:
Betlehemi istállóban
Szalmán fekszik ágy helyett,
S szendereg egy kisgyerek.
Pólyájával betakarja,
Énekével elringatja
Édesanyja: Mária.
MÁRIA ANGYALOK:
Elringatja Jézust édesanyja,
Kedves énekével altatgatja:
Aludj szép virágom, égi boldogságom,
Jézus aludjál!
- Mária:
Látod József, milyen édesen alszik... Talán senki sem sejti, hogy milyen nagy kincset
kapott ma a világ.
- József:
Én mégis szomorú vagyok egy kicsit. A világ Megváltójának nem jutott más hely
csak egy istálló. Ágya szalma meg széna.
- Mária:
Ne szomorkodj József, nézd milyen édesen pihen. Ebben az istállóban béke,
melegség, boldogság van. Hiszen mi neki adtuk szeretetünket, szívünket, lelkünket, és
érzem, hogy még nagyon sokan fogják őt szeretni.
- József:
Talán igazad van Mária. Ez a gyermek majd megtanít minket mindenre.
Mesélő:- És a jámbor állatok, szépen körben állnak ott. Szelídszemű tehenek, lehelnek rá
meleget, néha juhok nézegetik, párájukkal melengetik. Ám hirtelen kopogtatnak: a 6
királyok már itt is vannak.
Gáspár
- Messze napkeletről jöttünk, fényes csillagot követtünk. Fényes csillag azt mutatta,:
Boldizsár
- Engem hívnak Boldizsárnak, szerecsenek királyának. kincset hoztam, de nem másnak
csak az áldott Jézuskának. Édes jézus köszöntelek, arany kincset hozok neked!
megszülettél kis Jézuska.
- Menyhért-
-Gáspár, Menyhért, Boldizsár látod, ím előtted áll. Fejet hajtunk, letérdelünk, kicsi Jézus
ünnepelünk
ÖSSZES - G. M. B.:
Fogadd el az ajándékunk,
Benne van a jó szándékunk,
Hoztunk aranyat, tömjént, mirhát,
Kérve kérünk, hogy ne sírj hát.
- József:
Jó urak, a háznak nagy tisztesség, Hogy fényes királyok felkeresték. Csak ámulok a
sok drága kincsen, Meghálálnám, ámde semmim nincsen. Majd égi jót ád értük a
gyermek, S elhárít földi bajt, veszedelmet.
- Mesélő:
Kicsi szemét föl is nyitja,
Mosolyog már a Jézuska.
Most valaki halkan kopog,
Megérkeztek a pásztorok.
6. Ének:
Pásztorok, pásztorok örvendezve
Sietnek Jézushoz Betlehembe; 7
Köszöntést mondanak a kisdednek,
Ki váltságot hozott az embereknek.
- Pásztor:
Adjon Isten szép jó estét!
Köszöntjük a kisdedecskét!
- Pásztor:
Épp vigyáztunk a nyájunkra,
Angyal jelent meg számunkra,
Azt mondta: világra jöttél,
Hogy minden embert szeressél.
- Pásztor:
Mi már oly régóta várunk,
Beleőszült a szakállunk.
ÖSSZES - Pásztor:
- Pásztor:
Pszt! Most ne bolondozzatok,
Hátha éppen aludni fog...
- Pásztor:
Fejünket mi is meghajtjuk,
S ajándékunkat átadjuk.
- Pásztor:
(a jászol elé térdel) Vegyed e kis túrót, hoztam felségednek, – mit az egész nyáron
nagy kínnal kerestem, – mégis felségednek nagy jószívvel adom. – Adjál te is, pajtás!
- Pásztor:
Ó, én édes kicsi Jézusom, hát én mivel tudjak kedveskedni. Én neked báránykát,
sajtot, efféléket nem adhatok. – Tudod mit? Énekelek neked.
- Pásztor:
Gyere, Öreg, offerára!
- Öreg Pásztor: 8
Hova, hova, vacsorára?
- Pásztor:
Nem Öreg, offerára, kis Jézust imádni.
- Öreg Pásztor:
(megindul, meg-megáll) Mi az a nagy fényes?
- Pásztor:
Gyertyaláng, Öreg!
- Öreg Pásztor:
Hát az a gyapjas szőrű?
- Pásztor:
Kisbárány, Öreg!
- Öreg Pásztor:
Hát az a nagy fülű?
- Pásztor:
A kis szamár, Öreg!
- Öreg Pásztor:
Hát a kis Jézuska hun van?
- Pásztor:
Ott fekszik a jászolba, szegény nyoszolyába. Nézzen bele jól!
- Öreg Pásztor:
Látom már, az a kis szőke, amelyik ott rúgkapálik… (odabotorkál, letérdel, benéz)
Hú, de fényes van!… Édes kis Jézusom, én neked mit adjak? Báránybőr bundámmal
szépen betakarlak.
- Szent József:
Az Ő áldása szálljon rátok! S áldjon a mennyei Atyátok, Minden jóval bőségesen!
Köszönjük az ajándékot és a sok jókívánságot. Menjetek békével!
- Mária:
Köszönöm pásztorok, hogy eljöttetek, – kívánom, hogy a mennyben koronát nyerjetek.
MIND Pásztorok:
Úgy legyen!
Mesélő:
A jászolt mind körbeveszik,
Kis Jézuskát ünnepelik.
Csillag ragyog égi réten,
A jászolban fekszik szépen,
Rongypólyába betakarva
Az újszülött Kis Jézuska.
- Angyal:
Kedves jó emberek, ünnepelni jöttek!
A kis Jézus megszületett távol, messze keleten,
amint jövendölték régen. E város Betlehem.
9
- Angyal:
Nem pompában, nem kastélyban látta meg a világot.
Szerette a szegényeket. Megmutatta Ő már ott.
- Angyal:
- Angyal:
Most is itt van, közöttünk él.
Szívetekben kis helyet kér!
- Angyal:
Fogadjátok meleg szóval.
Halmozzátok minden jóval!
- Angyal:
Daloljátok ti is néki!
Hálás szívetek szereti.
- Angyal:
Olyan szép Ő, s olyan jóságos!
Mindenkihez barátságos.