I.

EGÉSZSÉG FOGALMA
 Negatív egészség= szervek harmonikus működése, életműködés zavartalansága, szervek
betegség nélküli állapota
 Pozitív egészség= egészség a teljes testi, szellemi, és szociális jólét állapota (statikus)
- Anatómiai integritás, alkalmasság értékes szerep betöltésére
(funkcionális)
- Mindennapi élethez szükséges erőforrás, egészség=képesség
- Egyénileg más, szükséges feltételek figyelembe vétele
(kompetencia)
o Jellemzői –
 Jó közérzet, kiegyensúlyozottság, elégedettség
 Munkakedv, kreativitás, életöröm
 Pozitív társas kapcsolatok, empátia
 Problémaviselés, alkalmazkodás, terhelhetőség
 Egészség dimenziói –
o Biológiai – szervezetünk megfelelő működése
o Lelki – önmagunkkal szembeni béke
o Mentális – tiszta következetes gondolkodás
o Emocionális – érzések felismerése, kifejezése
o Szociális – másokkal való kapcsolatok kialakítása
 Egészségdeterminánsok –
 Alapvető tényezők és hatások, egyén, közösség egészségi állapotát
meghatározzák
 Pl. Iskolázottság, e.ü. szolgáltatások, jövedelmi viszonyok,
életmódtényezők
 Egészséges életmód –
o Egészségkultúráltság gyakorlati megvalósítása; magatartás, egészség megőrzését,
stabilitását, betegségek megelőzését szolgálja
o Életmód – választsá, esély
 Egészségmagatartás – egészségünkre hatást gyakorolnak
 Tudatos döntés nélkül, egy csoport követelményeire, külső hatásokra
létrejövő passzív válasz
 Egészségvédő magatartás
 Egészségkockázati magatartás
 Mozgás, táplálkozás, higiénés szokások, biztonság, szabadidő szokások,
szexuális magatartás
 Egészségnevelés = tárgya a személyiség. Az intézményesített szocializáció különösen
alkalmas arra, hogy az egészségkultúrát, a helyes egészségmagatartást fejlesszük.

II. EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS

Tápanyag: táplálkozás során elfogyasztott anyagok, szervezet működéséhez hasznosítható

formában, pl. Fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok
Esszenciális tápanyagok: a szervezet nem tudja felépíteni alapelemekből, készen kell bevinni a
táplálkozás során. Pl. egyes fehérjék, zsírok, ásványi anyagok, vitaminok
Nem esszenciális tápanyagok: a szervezet alapegységekből előállítja azokat a bonyolult
tápanyagokat, melyek működéséhez nélkülözhetetlenek
Tápanyagszükséglet: az esszenciális tápanyagoknak az a mennyisége, amit az egészség
megtartásához naponta el kell fogyasztanunk
Tápanyag-szükségleti norma: az egyes esszenciális tápanyagoknak az a napi átlagos
mennyisége, ami az adott életkori vagy más szükséglet alapján azonos igényű csoportban minden
egyes egészséges ember szükségletét fedezi
Tápanyagegyensúly: adott életkorban és egyéb jellemzők között igényelt tápanyagarány
Energiaszükséglet: a szervezet energiaigényét kalóriában fejezzük ki, hivatalos nemzetközi
egysége a joule.
Energiaegyensúly: az energia bevitel és leadás aránya
Alapanyagcsere: az a legkisebb energia mennyiség, ami az ébren lévő ember életfolyamatainak
fenntartásához szükséges

Energiatartalom: 1-fehérjék, szénhidrátok, zsírok: energiaforrások is; 2-vitaminok, ásványi

anyagok, makro-és mikroelemek, víz: energiát nem szolgáltatnak

Fehérjék szerepe: testanyag, struktúrafehérja, hormonok alapanyaga, enzimek alapanyaga,

hemoglobin alapanyaga, eregiaforrás
Építőkövei: aminosavak, elsőrendű fehérjék – hús, tojás, tej
Források: állati (marha, sertés, baromfihús, tej, tojás); növényi (hüvelyesek, gabonák)

Zsírok szerepe: energiatárolás, enzimek-hormonok felépítői, hő szabályozó szerep, mechanikai

védelem, zsírbontó vitaminok (ADEK), esszenciális zsírsavak: omega3,6,9
Források: vaj, zsír, szalonna, növényi olajok

Szénhidrátok szerepe: energiaforrás, szerkezeti anyagok(membrán)

Emészthetőek: - monoszacharidok: glükóz, fruktóz, galaktóz
- Diszacharidok: szacharóz, maltóz, laktóz
- Poliszacharidok: keményítő, glikogén
Emészthetetlenek: cellulóz, pektin, inulin
Az agy energiaforrása: glükóz
Étvágy szabályozó – összetett szénhidrátok lassabb felszívódása, egyszerű szénhidrátok
gyors felszívódása
Bélműködést szabályozója: rostok fokozzák a bél mitilitását
Bélflóra számára táplálék: az emészthetetlen rostok
Kóroki hatás: fogszuvasodás

Só (NaCl)
Élettani hatás: só-vízháztartás egyensúly
Kóroki hatás
- Érbetegségek, magas vérnyomás
- Csontritkulás
- Emésztőszervrendszeri betegségek kialakulása
Magas nátriumtartalmú ételek:
- Konzervipari termékek, füstölt húsok, kenyér, pizza, leves porok, chipsek

Víz szerepe
- Test legfőbb alkotórésze (60-90%)
- Oldószer, reakcióközeg, végtermék
- Anyagcseretermékek szállítója
- Vérkeringés biztosítása
- Vérnyomás szabályozása
- Hőszabályozás
- Vízfelvétel – táplálék (0,5 l), folyadékfogyasztás (2 l), biológiai oxidáció (2 dl)
- Vízleadás: vesén, bőrön, tüdőn, bélcsatornán keresztül
Étkezéssel összefüggő betegségek
- Tejcukor-érzékenység (laktáz hiánya) ->hasi panaszok, puffadság, hasmenés
- Tejfehérje-érzékenység (tej fehérje allergiás reakció) ->hasmenés, fehérje mentes
étrend
- Lisztérzékenység – coeliakia (glidalinre való érzékenység)->egész életen át tartó
betegség, gulétnmentes étrend
- Phenylketonuria – PKU (öröklődő anyagcserezavar)->tilos a hús, húsfélék, hal,
tejtermék, gabonákból készült termék, hüvelyesek, tojás, szója; fenilanin-hidroxiláz-
enzim hiánya okozza; fehérjeszegény diéta
- Galaktozémia (glaktózt a máj nem tudja glükozzá alakítani)->májkárosodás,
idegrendszeri és egyéb szervi károsodás; tünetei-táplálék intolarencia, sárgaság,
levertség, epilepsziaszerű görcsök, májnagyobbodás; kezelés-mindenfajta tejtartalmú
étel kerülése

III. MOZGÁSRENDSZER

1. Agyi eredetű mozgászavarok

a.) Corpus callosum- két agyfélteke közötti rostos kapcsolat hiánya
- Okai: genetikai vagy méhen belüli fejlődési zavar
- Tünetek: anatómiai eltérés az agykamrában, mozgászavar,
beszédzavar, percepciós zavarok, epilepsia, tanulási zavar
b.) Kisagy fejletlensége
- Okai: fejlődési zavar, sérülés, daganat
- Tünetek: egyensúlyi zavarok, proprioceptív eredetű tónuszavarok
- Ataxiák: mozgások összerendezetlensége, rossz koordinálás, testszerte
izom hipotónia, reflexek csökkennek, intenciós tremor(akaratlagos
mozgás), szédülés, nystagmus (horizontális, vertikális, forgó)
c.) Újszülöttkori agykárosodás
- Hajlamosító tényezők: koraszülés, alacsony APGAR érték
APGAR érték= osztályozza a baba szívműködését, légzését, reflexingerlékenységét, bőrszínét és
izomtónusát. A vizsgálatot 1 perccel közvetlenül a szülés után végzik, majd 5 perc múlva
megismétlik.
- Újraéleszttés, tartós lélegeztetés, fertőzés miatt tartós láz, elhúzódó
sárgaság
- Tünetei: figyelem hiánya, motoros fejlődés elmaradása, neurológiai
tünetek (végtagbénulás, reflex hiányok, epilepszia)
2. Testtartás
- Testtartás= egész test tartása, fej, törzs, végtagok tartása (tágabb)
Szűkebb értelemben=gerinc helyzetét jelenti
- Aktív testtartás: izomerővel közömbösítjük a nehézségi erőt, a test
súlypontja a csípő középpontját összekötő tengely előtt van
Huzamosabb ideig kifáradás nélkül nem lehet fenntartani
- Passzív testtartás: a súlypont a csípő középpontját összekötő tengely
mögött helyezkedik el, kialakul a hanyag testtartás
- Helyes testtartás: medence és a keresztcsont megfelelő dőlésszöge, és
a gerinc fiziológiai görbülete
a.) Hanyag testtartás: serdülő korosztályra jellemző, pszichés, életkori, életviteli okok
- Csigolyákban nincs szerkezeti eltérés
- Deformitás: hát és törzs izomzati gyengeségével függ össze
- Izmok erősődöése lemarad a gerinc görbületeinek alakulásával
- Háti szakasz domborulata fokozott
- Vállak csapottak, előre esnek
 Tartáshibák típusok:
- Lapos hát: háti domborulat és az ágyéki homorulat kisebb mértékű
- Nyerges hát: fokozott ágyéki homorulat
- Domború hát: háti domborulat fokozódása
Matthiass tartásteszt:
- Kiinduló helyzet – aktív tartási helyzet – has behúzva, farizom
összeszorítva, lapockák zárva
- 30 mp-ig karok mellső középtartásban
Egészséges gyermek: kar fennmarad 30 mp-ig, lapockák nem állnak el, medence nem
tolódik előre, törzs nem hajlik hátra

Tartásgyengeség:
- Elsőfokú: felsőtest lassan hátrahajlik, karok megemelkednek, lapocka
elállhat, medence előre tolódik
- Másodfokú: felsőtest rögtön hátrahajlik, medence előrebillen, karok
horizontális sík fölé emelkednek, lapocka eláll
b.) Gerincferdülés – Scoliosis (oldalirányú gerincferdülés)
- Lokalizáció szerint: nyaki, nyaki-háti, háti, háti-ágyéki, ágyéki, kombinált
- Görbületi iránya szerint – jobbra vagy balra konves, kettős irányú
- Eredete szerint:
FUNKCIONÁLIS (valódi károsodás nincs)
Elsődleges Másodlagos
Megjelenés: Születéstől 3 éves korig Oka:
(gyermekkori) Végtagrövidülés, veleszületett csigolyafejlődési
4-9 év közötti (juvenilis forma) rendellenesség, törzsizomzat petyhüdt bénulása
10 éves kor után (felnőttkori)
Jellemzői: Korrigálható, nagy ívű balra
konvex görbület, nincs csavarodás,
fekve eltűnik, nincs bordapúp
Kezelése: Torna, úszás, 1-2 év alatt gyógyul

STRUKTÚRÁLIS (ismeretlen eredetű, veleszületett, ideg-izom betegség)

Görbület, csavarodás, púp, homorulat Kezelési lehetőségek: gyógytorna, gyógy-úszás, fél évenként
Nem korrigálható, rossz testtartás állandósul kontroll, ortopédiai kezelés (korrekciós gipszkötések,
Folyamatosan romlik a gerincnövekedés gipszágy, fűzők, műtét)
befejeződéséig
 3. Alsó végtagok rendellenessége
LÚDTALP DONGALÁB
Csecsemőkori lúdtalp – -gyakoriság 1-2%
újszülött talpa egyenes, -fiúknál gyakoribb
talpi íveket zsírszövet -oka: méhen belüli
tölti ki. fekvés során rosszul
Prevenció: ne siettessük elhelyezkedett végtag,
a járást, megfelelő örökletes genetikai
lábbeli eredetű
Kritikus időszak: állás, -jellemzői:
járás kezdete, óvodáskor befeléforduló lábfejek,
kezdete-izomzat kifárad, megtámaszkodás az
pubertáskori gyors ujjpárnákon, sarok nem
növekedés érinti a talajt, járás
(súlygyarapodás), külső talpélen, kevésbé
hosszabb fekvéssel járó mozgatható
állapot -kezelés: torna,
gipszredresszió, műtét
-1-1,5 éves korig
rendezni kell
Óvodapedagógus teendői: mozgásigény biztosítása, testi elváltozások gyanúja esetén a szülővel
megbeszélni a lehetőségeket, szülők felé egészségnevelő, tájékoztató fórumokon kommunikálni
CSÍPŐ
RENDELLENESSÉGEK
INSTABIL CSÍPŐ:
combcsont feje könnyen
kimozdítható helyéről
bizonyos erőhatásokra
CSÍPŐFICAM: combcsont
feje a vápa mögött
helyezkedik el, anatómiai
pozíciójába visszajuttatható,
azonban onnan spontán
elátvolodhat.
Gyanújelek: ráncok, lábhossz,
kifordulás, farfekvéses szülés,
roppanás mozgatás közben,
mozgás korlátozott, csípők
asszimetrikusak
Megelőzés: szűrés újszülött
korban, UH, Rtg,
terpeszpelenkázás, Pavlik
kengyel, műtét
PERTHES KÓR
Csípőizület elhalásos
gyulladása.
Jellemzői:
-3-11 éves korban fordul elő
-fiúknál gyakoribb
-comb, térd, csípő fájdalma,
sántítás
-1-2 héttel torokgyulladás,
felső légúti hurut előzi meg
-akut formája: nem tud lábra
állni
-krónikus formája:
időnkénti sántítás
Kezelés: 3-5 évig is
eltarthat, combfej
deformálódhat,
mozgáskorlátozottság,
rövidülés, tehermentesítő
járógép, műtét
 IV. LÉGZŐRENDSZER MEGBETEGEDÉSEI
Felső légúti megbetegedések
Orrnyálkahártya Torokmandulák, garat
gyulladás gyulladás
-leggyakoribb Okai: vírusok, baktériumok
gyermekkori infekció TÜNETEK
TÜNETEK Vírusos-lassú kezdet, rossz
-duzzadt nyálkahártya közérzet, étvágytalanság, láz,
-fokozott váladéktermelés torokfájás, fájdalmas nyelés,
-láz garatpír
-rossz közérzet, Bakteriális-kezdetkor fejfájás,
nyugtalanság hasfájás és hányás, magas láz,
-étvágytalanság, fejfájás torokfájás, mandulák
-orr-torokszárazság megnagyobbodása, tüszők
-tüsszögés, köhögés megjelenése, nagyobb nyaki
KEZELÉS nyirokcsomó
-ágynyugalom, lázcsill. KEZELÉS
-orrcsepp, orrspray, Vírus-tüneti kezelés-
orrváladék leszívása ágynyugalom, lázcsillapítás,
-folyadékpótlás, könnyű váladékozás mérséklése,
étrend orrtisztogatás, orrleszívás,
folyadékpótlás, könnyű étrend
Bakteriális-tüneti kezelés és
antibiotikum kezelés
Arcüreggyulladás Croup-szindróma
Okai: vírus, baktérium Heveny fertőzéses
TÜNETEK gégegyulladás – a gége és
Vírusos-duzzadt a hangszalagok betegsége
nyálkahártya, láz, rossz TÜNETEK
közérzet, fejfájás, -láz, rekedtség, aphonia,
tüsszögés, köhögés ugató köhögés,
Bakteriális- belégzéskor hangos sípoló
orrnyálkahártya gyulladást légzés
követően 3-4 nap múlva is KEZELÉS
fennálló magas láz, -tüneti(köhögéscsillapítás,
szemkörüli duzzanat, váladékoldás,
vörösség, orrdugulás, lázcsillapítás,
gennyes bűzös orrfolyás, folyadékpótlás, párásítás)
köhögés, hátsó garatfalon Álcroup – hangszalagok
gennycsorgás látható - alatti terület gyulladása,
>éjszaka makacs köhögést melyhez a simaizmok
okoz görcse társul
KEZELÉS Tünetek – éjszakai
Lázcsillapítás, orrcsepp, köhögési rohamok,
orrszívás, antibiotikum, nehézlégzés,, rekedt ugató
arcüreg öblítés esetenként köhögés, sírás és
indokolt beszédhang tiszta
Kezelés – azonnali
hőmérsékletváltoztatás,
hideg pára
belélegeztetése, sós pára,
gyógyszeres inhaláció,
magnyugtatás,
folyadékpótlás
 Alsó légúti fertőzések
Légcső- és hörgőgyulladás
Okai: vírusok
TÜNETEK
-láz, elesettség, hurutosság, köhögés (száraz,
metalikus)
-légcsőben égő érzése
KEZELÉS
-tüneti kezelés (ágynyugalom, lázcsillapítás)
-súlyos esetben (minden légvétel hangos,
erőltetett) korházi kezelés szükséges
-antibiotikum adás szükségtelen,
köhögéscsillapítás kerülendő
Tüdőgyulladás
A tüdő alveolusaiba és/vagy szövetei között
zajló, kórokozók, vagy idegen anyagok által
kiváltott akut vagy krónikus gyulladás.
Hajlamosítós tényezők: zárt közösség, rossz
szociális körülmények, dohányzás, gyenge
immunrendszer, fejlődési rendellenesség
(tüdő, hörgőrendszer)
Klinikai tünetek – láz, elesettség, fejfájás,
étvágytalanság, köhögés, nehézlégzés,
orrszárnyi légzés, szapora légzés, cyanosis
Kezelés – ágynyugalom, lázcsillapítás, bő
folyadék, oxigén, köptetők,
köhögéscsillapítók, oki kezelés
antibiotikummal
-Szövődményei miatt nagyon veszélyes –
tályogok, légmell

Óvodapedagógus teendői – alapvető higiéniai normák közvetítése, betegség gyanújeleinek

felimserése és annak megfelelő cselekedet, szülők felé egészségnevelő, tájékoztató fórumokon
kommunikálni a következményekről, megelőzésről.

V. KERINGÉSI SZERVRENDSZER

A növekedés, fejlődés jó vérellátást igényel.

Vérkeringés gyermekkorban:
- Verőtérfogat növekedése fejlődés folyamán
- Pulzusszám fejlődés során felére csökken
- Szabályozó mechanizmus labilis, pulzusszám ingadozása jellemző
- Keringési szervek fejlődése, alkalmazkodó képessége-> életkornak
megfelelő mozgás
Gyermekkori szívbetegségek:
Veleszületett struktúrális szívhibák Szerzett struktúrális szívbetegségek
Sövényhiány – leggyakoribb Billentyűproblémák
-szívkamrák, vagy pitvarok közötti rés -Elégtelenség: a károsodott billentyű nem zát
-keringési zavarokat okoz tökéletesen
-nagy nyílás: nehézlégzés, izzadás -Szűkület: billentyű nem nyílik ki teljesen
Fő ütőerek szűkülete – keringési elégtelenség Káros folyamat mechanizmusa:
Nagy szívbillentyűk hiánya, beszűkülése: -vér visszafolyik
szívben kóros járulékos söntök nyílnak meg -billentyűmögött nő a nyomás (szívfal
megnyúlik)
-szívizom megvastagodik, szívelégtelenség
Általános TÜNETEK:
-étvágytalanság, etetési nehézség, lassú
súlygyarapodás
-cyanosis, légszomj, nehézlégzés
-szapora, lassú vagy kaotikus pulzus
-ájulás, eszméletvesztés
-hamar elfárad, guggolva pihen
-mellkasi fájdalom, terhelésre
-ödéma a lábszárakon, törzsön vagy arcon
KEZELÉS
-tüneti,műtét - műbillentyű
Keringési rendszer fejlődési rendellenessége
Veszélyeztetettek: - kis súlyú koraszülöttek, családban már előfordult, genetikai
rendellenességek (Down, Di-ígeorge, Turner, Williams, Marfan és Noon szindróma)
Felismerés: korrekciós műtétek csecsemő-és kisgyermekkorban-> gyógyulás
Megelőzés: terhesség alatt végzett ultrahang vizsgálatok, szűrővizsgálatok csecsemőkortól

Magas vérnyomás –
a nyugalmi vérnyomás többszöri mérés során az életkorra jellemző érték fölé emelkedik
- Szisztolés érték: 110-140 Hgmm között
- Diasztolés érték: 75-90 Hgmm
(normális vérnyomás érték 15-45 év között)
FONTOS A MEGELŐZÉS
Kockázati tényezők:
- Elhízás, cukorbetegség, káros szenvedélyek, rossz táplálkozási
szokások, fizikai aktivitás, erek belső felületének rossz állapota
Tünetei:
- Fáradékonyság
- Ingerlékenység
- Fejfájás
- Fülzúgás
- Kipirut arc, szédülés
Következményei: - látásromlás
- Agyállomány sérülése, agy vérellátásának zavara
- Szív megnagyobbodása, infarktus
- Vesekárosodás, veseműködés romlása
Gyermekkori magas vérnyomás –
Esszenciális – ismeretlen eredetű
Szekunder –
- veseproblémák
- szívbetegségek=coarctatio
- immunbetegség
- endokrin betegség = mellékvese, mellékpajzsmirigy, pajzsmirigy
- agyvérzés = stroke, agyi trauma, agyvelőgyulladás
- csecsemőkorban: köldökartéria katéterezése, veseartéria trombózisa
Tünetei –
- gyakran tünetmentes
- fejfájás
- hányinger
- látásromlás
- szédülés
- spontán orrvérzés
Életmódbeli változtatások szerepe a kezelésben – testsúlycsökkenés, só bevitelének csökkentése,
fizikai aktivitás-mozgás zsírszegény diéta, alkoholfogyaztsá

Átmeneti keringési zavar = ÁJULÁS

Rövid ideig tartó, spontán rendeződő, nyom nélkül múló perifériás keringési zavar
Okai: nagy izgalom, hosszú mozdulatlan állás, nagy meleg, hirtelen felállás, éhség
Tünetei: sápadtság, verejtékezés, gyér pulzus, látótér sötétedése, eszméletvesztés és összeesés
Teendő: sokkfektetés – lábát fel kell emelni

Kardiovaszkuláris betegségek felismerése gyerekeknél: rokonságban előforduló, fokozott

figyelem a tünetek iránt, rendszeres orvosi vizsgálat, laboratóriumi vizsgálat, szűrések
VI. ALLERGIA, FAJTÁI, KISGYERMEKKORI ALLERGIÁK ÉS KEZELÉSÜK

 Immunrendszer = szervezet védelme kórokozók és idegen anyagok ellen.

 Idegen anyag = antigén, szervezetbe jutva szabályozott immunválasz jön
létreeredménye: antigén eliminálódik a szervezetből, majd helyreáll az eredeti
immunállapot
 Immunrendszer nem megfelelően reagál az idegen anyagra túlérzékenység vagy
hiperszenzitivitás jön létre gyulladás, szövetkárosodás
 ANTIGÉN vált ki allergiát (allergének) növényi pollen, házi poratka, állati szőr,
élelmiszeralkotók
 Túlérzékenységi reakciók = ugyanazzal az allergénnel való másodszori (többszörös)
találkozás eredményeként alakul ki
 Érintheti: emésztőrendszer, ízületek, központi idegrendszer, bőr, tüdő
 Folyamat mechanizmusa
 Gyermekkori allergiák –
Bőrtünetek, ekcéma Ételallergia Légúti allergia (szénanátha, asztma)
Csecsmő- és Csecsemőkori bőrtüneteket Szénanátha = az orr Allergiás asztma =
kisgyermekkorban főként követően vagy azokkal nyálkahártyájának hörgőrendszert érintő
atópiás ekcéma- egyidőben allergiás gyulladása allergiás gyulladás
veleszületett TÜNETEK TÜNETEK -késő óvodáskor-
TÜNETEK -gyomor-és bálrendszerben: -szem-orrviszketés iskoláskorra tehető
-arcon, fejbőrön, vörös, hasmenés, háynás, haspuffadás, -kínzó orrdugulás TÜNETEK
viszkető foltok, kiütések véres széklet -reggeli tüsszögések -köhécselés, köhögés
-rohamszerű viszketési -bőrön: csalánkiütés, -váratlanul fellépő
ingerek bőrszárazság, ekcéma nehézlégzés
-légutakban: nátha, orrfolyás, -mellkasi feszülés érzése
tüsszögés, ödéma, fulladás (nehezített kilégzés)
-sípolás kilégzéskor
Diagnózis felállítása – 2 éves kor alatt vérvizsgálattal, 2 éves kor felett bőrpróba (Pick teszt)
Megelőzés –
 Allergia-családi halmozódás, szerepet játszanak a génekm szociális körülmények,
magatartási minták
 Család körülményei, magatartása befolyásolják az allergia kifejlődését – pl. Túlzásba vitt
higiéné, sok antibiotikus fogyasztás, nem megfelelő táplálkozás, fokozott stressz

Kezelés –
 Élelmiszer allergia – allergén élelmiszerek teljes elvonása, diéta
 Légúti allergia – tüneti kezelés
 Immunterápia – beteg azt az anyagot kapja, amire érzékeny tisztított formában, szervezete
hozzászokik; allergén specifikus immunterápia 5 éves kortól adható

Óvodapedagógus teendői –
 Krónikus beteg gyermek gyógyszerszedésének segítése (biztonságos tárolás, időpontok
tárolása)
 Étkezés nyomon követése táplálékallergiás gyermek esetén
 Betegség tüneteinek, romló állapot felismerése, időben történő közbelépés gyógyszeradással,
elkülönítéssel, SZÜLŐ ÉRTESÍTÉSE, dokumentálás
 VII. JÁRVÁNYOK –

Járványtan –
 Fertőző betegségek, tömegesen előforduló nem fertőző betegségek elterjedésével,
terjedésük törvényszerűségeivel, megelőzésük lehetőségeivel foglalkozó tudomány
 Célja – fertőzésekből ne legyen járvány,
 Fertőző betegségek végleges kiírtása: megvalósult(himlő),
megvalósítandó(gyermekbénulás végleges felszámolása)
 Nem fertőző betegségek visszaszorítása
 Feladata – felismerés, gyakorlatba való bevezetés, megelőző intézkedések ellenőrzése

Fertőző betegségek előfordulási módja –

Sporadikus Endémiás Epidémiás Pandémiás Szezonalitás Ciklicitás
Esetek térben és Adott területen Több évi átlag Járvány több Bizonyos Bizonyos fertőző
időben elszórtan tartósan és meghaladása – országra, évszakokban betegségek több
jelentkeznek rendszeresen fertőző betegek földrészre, mindig nagyobb évre terjedő
fordul elő a száma egész Földre számú az szabályos
fertőző kiterjed előfordulás időközökben
betegség nagyszámú
megbetegedést
okoznak

Fertőzés –
 Fertőzés = kórokozó behatol a szervezetbe, és ott megtelepedve elszaporodik, nem jelenti
a betegség tüneteinek megjelenését
 Kialakulása függ – kórokozók csíraszámától
 Virulenciájától = megbetegítő képességétől
 Szervezet ellenállóképességétől – elsődeleges (bőr, nyálkahártya
állapota), másodlagos védelmi vonal (immunsejtek,
immunanyagok jelenléte)
 Immunrendszer állapota, aktuális fogékonysága
 Lefolyása –
Lappangási idő Tünetek Kimenetel
A fertőzéstől az első tünetek Általános, klasszikus (akut, 1. Gyógyulás – teljes vagy
megjelenéséig – szaporodás, krónikus) szövődményes
szóródás, toxintermelés 2. Utóbetegség
3. Halál
 Járványok mozgató erői –
Elsődleges mozgatóerők Másodlagos mozgatóerők
Fertőző forrás – élőlény, Kórkozók terjedésének Fogékony szervezet Természeti Társadalmi
melyben egy fertőző lehetőségei – jelenléte – körülmények – körülmények –
betegség kórokozója 1. Közvetlen érintkezés Fogékonyságok Évszak, időjárás, Kulturáltság,
természetes módon útján – kézfogás, elősegíti a fáradtság, klíma, levegő anyagiak,
tartózkodik, szaporodik, szexuális érintkezés, stressz, negatív táplálkozás,
és kijutva fogékony állatokkal foglalkozás- környezeti hatások pl. turizmus,
egyéneket fertőzhet bélfertőzések, Hideg és az szociális
1.Beteg ember sebfertőzések, nemi alultápláltság helyzet,
2.Kórokozót hordozó betegségek) egészségügyi
ember – lappangási 2. Közvetett terjedési ellátás
szakaszban, gyógyult módok –
kórokozót hordozó, o Levegő
egészséges kórokozót o Víz
hordozó o Talaj
3.Fertőzött vagy o Élelmiszerek
kórokozó hordozó o Tárgyak
állatok – rágcsálók, o Ízeltlábú közvetítő
háziállatok, o Intrauterin fertőzés
szárnyasok, köztigazda
állatok, vérszívó
ízeltlábúak

Fertőző betegségek elleni küzdés –

 Fertőző forrás minél előbbi megtalálása – gyors pontos diagnózis
 Járványügyi hatóság informálása
 Fertőzések terjedésének megakadályozása
 Általános egészségügyi viszonyok javítása
 Fertőtlenítés - szellőztetés, kézmosás
 Védőoltások – szervezet specifikus ellenálló képességének fokozásaaktív és passzív
immunizálás
Aktív immunizálás – kórokozóval a szervezetet immunválaszra késztetjük, életkorhoz kötött,
kötelező – (tífusz, hepatitis, tetanusz, veszettség), javasolt – (influenza, hepatitis, varicella,
rota), utazással kapcsolatos – (sárgaláz, hastífusz)
Passzív immunizálás – kész ellenanyagot juttatunk be, mely immunválaszt nem vált ki,
hanem a szervezetben lévő szabad toxint vagy vírust közömbösíti. Hatása gyorsan kialakul,
de nem tartós.
Oltások veszélyei – reakciók, szövődmények, baleset
 VIII. HALLÓSZERV MEGBETEGEDÉSEI, HALLÁSI RENDELLENESSÉGEK
1. Hallási rendellenességek
Hallás hiánya
1. Öröklött siketség – genetikai eredetű
2. Szerzett siketség –
-méhen belüli károsodás miatt
(felrtőzések, rubeola, gyógyszerek,
teratogén hatások)
-születés közben oxigénhiány miatt
-születés utáni károsodás miatt
(elhúzódó sárgaság, Mumpsz
szövődményeként fellépő
agyhártyagyulladás)
Halláskárosodás
1. Vezetéses hallászavar – legsűrűbben
előforduló testi károsodás. A külső fül vagy
a középfül betegsége okozza: fülzsír,
dobhártyasérülés, középfülgyulladás.
Javítására hallókészülékeket
alkalmazhatunk.
2. Érzékszervi-idegi halláskárosodás – a
csiga, vagy hallóideg roncsolása miatt
alakul ki.
3. Átmeneti halláskárosodás – hallás
érzékenységének átmeneti romlása a
zajhatás következtében. Zaj hangossága és
időtartama befolyásolja.

Hallássérült gyerekek –
 Enyhén hallássérültek – különböző frekvenciákat nem hallanak, ennek következtében
hibásan beszélnek.
 Nagyothallók – gőgicsélnek, de később ez elszíntelenedik, nem alakul ki gagyogás
 Siket – nincs hallásmaradvány
Leggyakoribb fül-, orr-, gégészeti problémák gyermekkorban –
1. Fülzsír által okozott hallójárat-elzáródás
- Oka: helytelen fültisztítási szokás
- Fülzsír – külső hallójáratot védi, tisztulást segíti
- Fülpálcikával tilos tisztítani
- Külső hallójáratban található fülzsír magától távozik, ennek siettetése
káros hallójárat bőre sérülhet
- Túl nagy mennyiségű fülzsírszakorvoshoz kell fordulni
2. Idegen test:
- Jellemzp kisgyermekkori szokás apró tárgyakat behelyezni testnyílásokba saját test
felfedezése
- Eltávolítani csak akkor szabad, ha sérülést nem okozó tárgyról van szó
- Más esetekben mindenképpen szakorvoshoz kell fodrulni
3. Orrvérzés:
- Gyakori panasz, főleg a gyerme orrpiszkálási szokásai miatt
- Nátha, hurutos időszakban, orrnyálkahártya gyulladása miatt
- Fontos: gyermek fejét előre kell hajtani, orrszárnyak összeszorítása
- Gyakran ismétlődik, nem áll el a vérzés szakorvoshoz kel fordulni
4. Középfülgyulladás:
- Gyakran felső légúti hurutos megbetegedésekhez kapcsolódik, szövődményeként
jelenik meg
- Krónikussá válása hallás épségét fenyegeti
- Tünetei: hirtelen jelentkező éles fájdalom, kisugárzik a torokba, garatba, magas láz,
halláscsökkenés, dobhártya előre domborodása, külső hallójáratban gennyes
váladékdobhártya átszakadása, maradandóan sérül szakorvos felkeresése
 5. Mechanikus sérülések:
- Külső fül, orr baleseti sérülései gyakoriak
- Nagyobb vérzéssel járhatnak
- Testüregből és testnyílásokból származó vérzések esetén orvosi
ellátást kell biztosítani
6. Hallásvizsgálat
- hallás minőségét renszeres időnként ellenőrizni
- beszéd és kognitív fejlődéssel való szoros kapcsolat miatt
- újszülött kor, 1-3--5-6--13-14--17 éves korban auditív vizsgálat
Óvodapedagógus teendői a gyermekek fül és hallás védelmére
- Tisztítás – fülpálcika mellőzése, orrfújás helyes technikájának
megtanítása, elegendő jó minőségű papírzsebkendő, szülők
figyelmének felhívása nátha kikezelésére
- Idegen test – óvatosság, szakszerű ellátás a sérülések érdekében
- Zajok – tartós és alacsony intenzitású, hirtelen nagy intenzitású
zajoktól óvni a gyerekekethalláskárosodás stressz forrás. Csendes
tevékenységek a napirendben

IX. LÁTÁSI RENDELLENESSÉGEK, SZERVI MEGBETEGEDÉSEK ÉS

MEGELŐZÉSEI
Fénytörési hibák –
- Myopia – rövidlátás
- Astigmia
- Hypermetropia – távollátás
Myopia – rövidlátás
- Párhuzamos fénysugarak a retina síkja előtt egyesülnek
- Törési myopia – cornea, lencse felszíne domborúbb
- Tengelymyopia – hosszabb szemgolyó
- Szemgolyó növekedése felnőtt korban is folytatódik
Astigmia
- szem a párhuzamos sugarakat nem egyetlen pontba gyűjti össze, hanem a különböző
tengelyekben beeső sugarakat különböző helyeken, ún. Gyűjtővonalakban egyesíti, ami
torzképhez vezet (homályos látást okoz akár közelre, akár távolra nézve)
- Oka: szaruhártya az egyik tengelyben sokkal domborúbb
- Tünetei: fejfájás, szem gyors fáradása
- Veszélye: tompalátás
Hypermetropia – távollátás
- Szem alkalmazkodása nélkül a közeli tárgyakról nem keletkezik éles kép az ideghártyán
- Oka: szemgolyó túl rövid a törőképességéhez képest, a lencse laposabb, vagy hiányzik
- Tenetie: fejfájás, állandósult rossz közérzet, alkalmankénti homyálos látás
Színtévesztés/Színvakság
- Ideghártya működési zavara, csapokban kialakuló hibák
- X-kromoszómához kötött, recesszív öröklődésű betegség
- Alapszínek eltérnek a normál színlátók alapszíneitől
- Vörös színtévesztés – sárgás árnyalatú
- Zölt színtévesztés – sárgás árnyalatú
- Színvak – a szürke árnyalatait tudja csak megkülönböztetni
Farkasvakság vagy szürkületi vakság
- Pálcikákban a szükségesnél kevesebb rodopszin képződik, ezért sötétedéskor a beteg rosszul
lát
- Rosszul alkalmazkodik a szem a kevés fényhez
- Leginkább a 2-5 éveseket fenyegeti, ha táplálékuk nem tartalmaz elegendő A-vitamint
- Anyagcsere-, és felszívódási zavar, veleszületett retina betegség
Szürkehályog – cataracta (fehér vízesés)
- Szemlencse elszürkülésével járó betegség
- Fájdalommentes, fokozatos látásromlással jár
- Lehet veleszületett, 65 év felett gyakori
- Fiatalabb korban akik súlyos napfénynek vannak kitéve
- Más betegségekhez is társulhat: cukorbetegség
- Kezelése: látásromlás korrigálása, szemlencse csere
Zöldhályog – glaucoma
- Csarnokvíz termelődése és elfolyása közötti egyensúly felborul, szemnyomás
megemelkedik, ez pedig a szaruhártya vizenyőjét és a látóidegfő vérellátási zavarát okozza
- Idegháryta és a látóidegfő idegsejtjei elpusztulnak
- Időben felismert  romlás megállítható
- Lehet veleszületett, idősödés során kialakuló formája is
- Tünetek: szem és környékén fájdalom, szempirosodás, homályos látás, fényforrás körüli
szivárványszerű karika látása
- Szemnyomás emelkedése esetén: kőkemény szem, elviselhetetlen fájdalom, hányinger,
hányás, tágult szembogár, zöldes-szürkés szaruhártya
- Leggyakrabban lappangva, tünetmentesen alakul ki
- Kezelése: szemcseppek, műtét
Leggyakoribb gyermekkori szemészeti betegségek –
 ROP
 Kancsalság
 Kötőhártya gyulladások
 Szaruhártya gyulladás
 ROP Kancsalság Kötőhártya gyulladások Szaruhártya
Heveny Járványos Idült gyulladások gyulladások
Koraszülöttek Kialakulás ideje: Vírusfertőzés, Késő ősszel és Okai: Okai:
látóhártyájának -4-6. hónapos kor baktériumfertőzés, télen jellemző könnytermelődés baktériumok,
megbetegedése. -2-4. éves korban allergiás reakció, Vírus okozta csökkenése, vírusok, gombák
Fejlődő retina – közepes fokú szember került Tünetek: hirtelen “tavaszyi- Tünetek:
erek távollátás vegyszer, por. fellépő idegen kötőhártya fájdalom,
rendellenes -6 éves kor előtt Tünetei: test érzés, erős gyulladás” fényérzékenység,
növekedése, Okai: fénytörési -vírusos – vizes könnyezés, Allergiás eredetű látásélesség
mely miatt hiba, örökletes vagy nyákos fokozott is lehet csökkenése és
retinaleválás, kancsalság, váladék fényérzékenység, Tünetek: égő- váladék.
látásromlás, koraszülöttség, -baktériumos – kötőhártya viszkető-, Kezelés:
vakság alakul komplikált szülés, sárgás-zöldes vérbősége, idegentest érzés, hosszadalmas,
ki. látóideg váladék fejfájás, fáradt szemek, gyakran
károsodás, Kezelés: vírusos – hőemelkedés, szemzugban látásromlás
retinoblastoma, tüneti, nyirokcsomó meggyűlő váladék, marad vissza
súlyos baktériumos – érzékenysége szemhéjszél
szemgyulladás antibiotikumos Kezelés: csak gyulladása, amely
(uveitis) kezelés, tüneti vörös, kipállott,
szemcsepp hámlik. Idős
korban a
szemhéjszél
kifordulása

Az óvodapedagógus teendői –
 Megfelelő világítás, természetes fény biztosítása
 Fény megfelelő oldalról érkezzen
 Furcsaságok észrevétele – pl. Hunyorgás, gyakori szemdörzsölés stb.
 Szemüveg állandó viselésének felügyelete
 Szűrések propagálása
 Tárgyak fertőtlenítése, fokozott higiénia
 X. KIVÁLASZTÓ RENDSZER, SZOBATISZTASÁG, ÁGYTISZTASÁG
Húgyuti fertőzések –
Hólyaggyulladás
- Gyakori kisgyermekkorban fiúknál, felnőttkorban
nőnél
- Húgycső felöl fertőzve alakul ki (felszálló fertőzés)
- Okai –
- Tisztálkodás hiányosságai, felfázás, eszközös
beavatkozás, vesekő, szexuális érintkezés
- Kórokozói: baktériumok (E. Coli), vírusok,
gombák
- Tünetei – égő viszkető érzés vizeléskor, gyakori, kis
mennyiségű vizelet; véres vizelet. Időben kezelni,
különben továbbterjedhet a vesékre a húgyvezetéken
keresztül (derékfájdalom, magas láz, elesettség)
- Megelőzés – jó higiéniai szokások kialakítása, bő
folyadékfogyasztás, székrekedés elkerülése, gyakori
vizeletürítés
- Kezelés – antibiotikummal
Vesemedence-gyulladás
- Vese állományának és a felső húgyutak
nyálkahártyájának gyulladása
- Eredete – felszálló fertőzés, hajlamosít:
immungyengeség, meghülés, immun-komplex
képzőbaktériumok (vér- és nyirokáramlás utján)
- Tünetei –
- Magas láz, levertség, gyengeség
- Tompa deréktáji fájdalom, majd lüktető, hasító
fájdalom
- Fájdalmas, égő, csípő vizeletürítés, gyakori
vizelési inger
- Kezelése – célzottan antibiotikum, sok folyadék,
görcsoldó, fájdalomcsillapító szer
- Szövődményei – krónikussá váló gyulladás, magas
vérnyomás kialakulása

Krónikus vesebetegségek –
Vesedaganat – Wilms-tumor
- Vesében található differenciálatlan,
éretlen sejtekből eredő daganat
- Jellemző: gyors növekedésű daganat,
nagyra megnő, szabad szemmel is
áttűnik a hasfalon
- Tünete: vérvizelés
- Kezelése: elsődlegesen kemoterápia, - Tünete: ödéma, vér a
majd műtéti eltávolítás, általában jól
gyógyítható
Nefritisz szindróma
- Glomerulusok másodlagos
gyulladása, 2-14 éveseknél
jellemző Streptococcus fertőzést
követően (felső légúti vagy
bőrfertőzés), káros
immunulógiai folyamat
vizeletben, kevés, sötét színű
vizelet, magas vérnyomás
- Kezelése: alacsony fehérje és
Na tartalmú étrend, vízhajtók
Nefrózis szindróma
- Jellemzői: 2-6 éveseknél és
fiúknál gyakoribb, a
glomerulusok áteresztő képessége
nő
- Okai: más betegségek
vesekárosító hatása, pl.
Cukorbetegség, nefritisz
szindróma, vagy vírusfertőzések.
Bizonyos gyógyszerek, allergiás
reakció is előidézheti.
- Tünetei: étvágytalanság, rossz
közérzet, ödéma, izomsorvadás,
habos vizelet
- Kezelése: speciális enzimgátlók,
zsír és Na szegény diéta, a kiváltó
ok megszüntetése.

Vese és húgyúti fejlődési rendellenességek –

 Minden vizeletáramlást lassító fejlődési rendellenesség vizeletpangáshoz
vezetfertőzések, vesekövek képződése
 Vesék rossz helyen, helyzetben, összenőve vagy hiányosan, veseszövet sisztás szerkezetű
 Húgyvezetékek szám felettiek, rossz helyen, túl szűkek vagy tágultak
 Húgyhólyag nem záródikteljesen
 Húgycső lehet rendellenes helyzetű, vagy teljesen hiányozhat
Vesekő –
 Erős, heves, görcsös fájdalom
 Vizeletretenció, vagy fájdalmas, véres vizeletürítés
 Lehet tünetmentes
 Ritkábban súlyos fertőzés, komoly vesebetegség alakulhat ki
 Megelőzés – bőséges folyadékfogyasztás, oxalát szegény táplálkozás
 Kezelés – erős fájdalomcsillapító, görcsoldó
 Helyi kezelésként: forró vizes palackot teszünk a területre
 Bőrön átjuttatott lökéshullámok
 Műtét (ha a kő 1cm-nél nagyobb)
Szobatisztaság, ágytisztaság –
 Szobatisztaság fogalma = akkor szobatiszta egy gyermek, ha a vizelési vagy székelési
inger jelentkezésekor vizeletét, székletét visszatartja mindaddig, amíg eléri a bilit vagy a
WC-t, önállóan levetkőzik, és elvégzi a szükségletét.
 Belső igényből fakad, együttműködés jellemzi, tudatos feladatvállalás eredménye
 Ágytisztaság később alakul ki, megfelelő idegrendszeri fejlettség és jó egészségügyi
állapot segíti a kialakulását
Enuresis – bevizelés
 Vizelettartási nehézség viszonylag gyakori
 Gyermek közösségi beilleszkedését súlyosan zavaró állapot
 Iskoláskor kezdetekor a gyerekeknél (5-10%) előfordul
 Típusai
o Éjszakai bevizelés – 5 évesnél idősebb gyermek éjszaka, alvás közben
rendszeresen akaratlanul bevizel.
 Elsődleges: még nem volt ágytiszta rövid időszakra sem
 Másodlagos: ágytisztaság után, legalább 6 hónap elteltével jelentkezik újra
 Okok: - pszichés, súlyos megrázkodtatás (haláleset, válás, költözés)
- Örökölt hajlam
- Idegrendszeri: agy és a húgyhólyag közötti reflexkapcsolat még
nem alakult ki
- Elégtelen hormontermelődés
- Fejletlen húgyhólyag
- Gyulladás
 Kezelési lehetőségek
- Nem gyógyszeres: folyadéknapló, sikernaptár, hólyagtréning,
alarm készülék
- Gyógyszeres: orrspray vagy tabletta
o Nappali bevizelés – szobatisztaság kialakulása után rendszeresen bekövetkező
nappali akaratlan vizeletürítés
 Okok: - hólyagtúlműködés – húgycső izmai akaratlagos vizelési inger
nélkül is összehúzódnak és kiengedik a vizeletet
- Ritka vizeletürítés – ódzkodás a közösségi toalettektől, vagy nem
szeretnének valamiről lemaradni, ezért halogatják a mosdóba
menést
- Idegrendszeri problémák