A játék szerepe az

oktatásban
„A tehetségesek elhanyagolása a nemzet gazdagságának lelkiismeretlen
eltékozlása.”
Összeállította: Árnitsné Mohl Ágnes Révész Géza

Pedagógiatanár Msc, pedagógiai szakértő 1-3. óra

Miért fontos a játék?
Mert ez a kisgyermek fő tevékenysége, foglalatossága.
Élvezet, lehetőség arra, hogy:
• másokkal együtt működjön,
• vitázzon,
• kutasson,
• alkalmazkodjon,
• problémát megoldjon,
• alkosson …
Az együttjátszás, együttműködési hajlandóság, személyes cél, különféle kapcsolatok jönnek létre,
pozitív értékek, lehetőség a spontaneitásra, kommunikációra, személyes képesség
kibontakoztatására, kreativitásra, párbeszédre, érvelésre, állandó tevékenységet biztosít, a
szabálytartásra szoktat, személyes tevékenységre van lehetőség, közös játék, közös probléma,
tolerancia, türelem…
Hat az érzelmekre. Érzelmek kimutatása, érzelmek közvetítése. Szükség van arra, hogy elmondhassák,
érzékeltessék örömüket, aggodalmaikat, félelmeiket. Meg kell közben tanulniuk az önfegyelmet, mások
érzéseivel és viselkedésével szemben türelmesnek, megértőnek, kell lenniük.
Haszna az egyénre, hogy:
segít a készségek, képességek gyakorlásában, fejlődésében:
az önkifejezésben,
a stratégiák kidolgozásában,
a gátlások leküzdésében
szókincsfejlesztésben,
mozgásfejlesztésben
fantázia fejlesztésében
a gondolkodás fejlesztésében…
A pedagógus feladata:
A céltudatosan megszervezett tanóra, ahol oktatójátékok, változatos, játékos tevékenységek tárházát
sorakoztatja fel.
A jó játék fejleszti a tanulási képességet,
beszédkészséget, a logikus gondolkodást,
a kreativitás, és mindazokat a képességeket, melyek a sikerhez, az eredményes tanuláshoz,
ismeretelsajátításhoz, szociális kompetenciák fejlődéséhez nélkülözhetetlenek.
Hol, mikor alkalmazható?
Valamennyi tantárgy keretén belül alkalmazható, lelkesedést, izgalmat, élvezetet jelent a gyermekek
számára.
Tevékenységre ösztönöz,
változatosságot visz az oktatásba, szórakoztat, teret ad a tehetségek kibontakozásához.
Biztosítja az egyéni ütemben való haladást, a választási lehetőséget, a készségek, képességek
fejlesztését.
Ezek az érvek támasztják alá a játék szükségességét, különösen az alsó tagozaton Platón szavai ma is
helytállóak, hiszen sokkal több eredményt érhetünk el, ha azt a tevékenységet végezheti a gyermek,
amiben tehetséges.
Miért fontos a kreatív ember?
Fontos, mert
- gyorsan változik a világ
- - számtalan erő hatásának van kiszolgáltatva az egyén,
- - a kreatív beállítódás, életszemlélet segíthet abban, hogy e változásokat követhessük, befolyásoljuk A
kreativitás olyan tulajdonságokat, készségeket alakít ki, amelyekre a változásokban szükség van, hogy
tudatosan cselekedhessen az ember
A nevelő feladata
Mivel különbözőek a gyerekek, a „szellemi tápláléknak” is különbözőnek, változatosnak kell lennie!
„Terülj, terülj asztalkám!”- ot kell biztosítania a tanulók számára, ez a változatosság a játékon keresztül,
sikeresebben biztosítható.
 „Pedagógiai érték mindaz, ami hozzájárul a fejlődő gyermeki lélek gyarapodásához, helyes irányba tereléséhez, képességeinek
fejlesztéséhez.”*
Weszely Ödön
Munkánkat mindvégig jellemezzék a következő elvek:
gyermekközpontúság,
tevékenységközpontúság,

A játék fogalma és jellemzői értékközpontúság.

A játék az emberi tevékenység olyan sajátos formája, mely végigkíséri az ember egész életét és az
emberiség életét.
A játék önként, szabadon választott tevékenység, amelyben nincs kényszer.
A gyermeki játék által a gyermek hatni tud környezetére, az őt körülvevő világra, és közben játékával
változást idéz elő a valóságban. A gyermek a valóságot nem úgy tükrözi vissza, ahogy azt mi felnőttek a
valóságban tettük.
A gyermek életkorának megfelelő játékot játszik. Úgy játszik, ahogy életkora és fejlettsége meghatározza,
úgy fejlődik, ahogy a játéka segíti ebben.
*(1923)(http://mek.oszk.hu/01900/01934/html/weszel19.htm)
A játék szerepe a személyiségfejlődésben
• A játék a gyermek alaptevékenysége, felszabadult tevékenység, örömet szerez a gyermeknek.
• A játék mint örömforrás összefügg a gyermek fejlődésével.
• 1-2 éves korban a funkciók gyakorlása okoz örömet,
• 2-3 éveseknél pl. a ritmikus beszéd, lépegetés ismételgetése okozhat örömet.
• 3-4 éves korban a vágyott szituáció megteremtése jelenthet örömet, esetleg megnyugvást.
• A játék gyakran utánzás jellegű. A gyermek eleinte a felnőttek mozdulatait, hanghordozását
• A játék elősegíti az értelmi fejlődést, fontos szerepet játszik a szociális és érzelmi fejlődésben. Fejleszti a
képzeletet, fantáziát, gondolkodást, az érzékelés, észlelés differenciált alakulását.
A játék fejlődése nemcsak spontán folyamat, hanem pedagógiai tevékenységünk egyik legfontosabb
mércéje. Akkor járunk el helyesen, ha a spontán játékon keresztül kezdeményezni tudunk, a
kezdeményezés olyan ismeretek birtokába juttatja a gyermeket, hogy azok más minőségben tovább tudják
folytatni spontán játékaikat, illetve belső motivációs szinten játéknak, vagy játékos jellegűnek tudják
elfogadni az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységet.
(A Lewin-féle vezetési stílusok kísérlet Módszerek c. oktatófilm elérhető a következő linken:
https://www.youtube.com/watch?v=satfAW5Ksoc )
A játék olyan aktív tevékenység, amelynek során képet kaphatunk a gyermeki személyiség pszichés
struktúrájáról.
A játék a kognitív pszichológia oldaláról is megközelíthető. (→ Piaget játékelmélete)
A játékok, illetve játékelemek, játékdinamikák az élet számos területén alkalmazhatók, célja pedig, hogy az
adott folyamatot érdekesebbé és eredményesebbé tegye. A játékosítást (gamifikáció) a legszélesebb körben a
marketingben használják (játékosságra építő reklámkampányok, hűségprogramok, gyűjtőakciók stb.),
játékosított megoldások azonban az élet számos területén jelen vannak, így az egészségügyben, a különféle
pénzügyi szolgáltatásokban, a közlekedésben, kulturális területeken, illetve céges tréningeken, munkahelyi
környezetben.*A gamifikáció kiválóan alkalmazható az oktatásban, mivel segít a képesség- és
készségfejlesztésben, az ismeretátadásban, ráadásul konkrét tananyagrészleteket sajátíthatnak el általa a
tanulók.
- A játék és tanulás kapcsolata.
- A fejlesztő játék.

- A tanulás értelmezése az egyes alternatív pedagógiákban,

helyi programokban
1. FOGALMAK

1.1 Értelmezések
- játék
- (tanítás-)tanulás – szűken és tágan
1.2 Meghatározás
- tapasztalat = tanulás? Minden tapasztalás tanulás?
- tartalmában: a környezet szerepe (ld. Környezetszervezésen alapuló tanulás)
- hozzájutás: tévedéseken át, korrigálással, ismétlésekkel – ahol ezt „szabad”: játék
- definíció: a magatartás tartós változását eredményezi. Minden új tudás kapcsolódik a régihez.
1.3 A tanulás eredményességének feltételei
- Több érzékszervre ható legyen az adott tudás
- Számtalan gyakorlási, próbálkozási lehetőség
- A pedagógus jelenléte
2. TANÍTÁS – TANULÁS AZ ÓVODÁBAN
2.1. A tanulás óvodáskori jellemzői (Kovács-Bakosi)
2.2 A tanulás pszichés alapja, feltételei
-kíváncsiság
-kompetenciára törekvés – tapasztalatszerzés önmagáról, környezetéről
- önállósulási törekvés
(autonóm személyiség jellemzői)
2.3 A tanulás tartalma (a felnőtt problémája)
A tartalom függ: - a családi környezettől - a mikro miliőtől
- aktuális élményhátterétől
változások: a családok életkora – média szerepek – régi, új játékszerek
- a gyermek átlagos fejlettségétől
- a tanulás nem fő tevékenysége
2.4 A tanulás hatása a gyermekre
Kialakulnak bizonyos szokások, készségek, képességek, magatartásformák

2.5 Tanulási helyzetek az óvodában (ld. ONAP)

- modellkövetések
- spontán tapasztalatszerzések
- kérdés – válasz helyzetek
- irányított megfigyelések
- problémamegoldás
- tervezett tanulási tartalmú tevékenységek – foglalkozások
3. JÁTÉKTÍPUS – TANULÁSI TÍPUS

3.1 Motoros tanulás – mozgásos játék

3.1.1 Nagymozgás fejlettségi szintje – az óvodába lépéskor
-6-7 éves korban
-fejlesztése (játékszerek, tevékenységek)
3.1.2 Finommozgás fejlettségi szintje – az óvodába lépéskor
-6-7 éves korban
-fejlesztése (játékszerek, tevékenységek)
3.2 Verbális tanulás – szabályjátékok egy része
Nem jellemző óvodás korra

3.3 Szociális tanulás – szerephangsúlyos játékok

(Alap: Kovács – Bakosi: Játékpedagógiai ismeretek)
 A tehetség fogalma – elméleti megközelítések
„A tehetség olyan velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos
fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos
vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.”
Harsányi István

Forráshely: HÉT ARANYALMA, Módszertani gyűjtemény óvodapedagógusoknak, Bp.2012 (A gyűjtemény szerzői az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző, az
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának,a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának, az Apor Vilmos Katolikus
Főiskolának, valamint a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karának tanárai (letöltés ideje: 2018.11.18.)
Ez a definíció azért fontos, mert benne van adottságunk, a fejlesztés, a tevékenység, mindaz, amely alapját adja
a tehetség értelmezésének.

A tehetség kibontakozásához és kibontakoztatásához katalizátorokra van szükség. A katalizátorok lehetnek a

környezet, a támogató segítők, a pedagógusok egyaránt. Gagné modellje olyan tehetségfejlesztési folyamatot
mutat be, amely mindenképpen a komplexitást hangsúlyozza.
 Játék és tanulás*

*Forráshely: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Jatekpedagogia/72_jtk_s_tanuls.html(Letöltés ideje: 2018.11.18.)

A játék a gyermek természetes közege, ennek révén:
- fedezi fel a világot, és
- az óvodapedagógus is ezen keresztül ismerheti meg a gyermeki világot, értesülhet problémáiról, örömeiről.
A fejlődésnek természetes közege, alapvető tevékenységi formája és leghatékonyabb eszköze a játék. →
A játék fogalma, jellemzői
A játékban minden lehetséges: motívuma az öröm, bánat, kaland feszültsége, kommunikáció igénye, az erő
próbálgatása, az önkifejezés igénye. A játék megnyugtat, játszótársat közvetít, nevel és tanít. Lehetővé teszi,
hogy segítségével a gyermek megismerje a világot.
A tanulás óvodás korban főleg utánzásos, spontán tevékenység. A problémamegoldó gondolkodás, a
memória, a képzelet, a megszerzett képességek kreatív kombinációi csak a 7-8. életév után emelkednek
szervező elvvé, tevékenységi formává.
Az óvodapedagógusnak a nevelési folyamatban programjaival tevékeny, gazdag óvodai életet kell
megteremteni, melyben a játékos elemek, motívumok és a játékos óvodapedagógusi beállítódás, az óvodai

élet játékorientáltsága a meghatározó. → A játék fogalma, jellemzői

A játék két formájában – szabad játék és a kezdeményezett, vagy más néven inspirált, pedagógiai játék – az
óvodapedagógus szerepe eltérő.
A játék és tanulás több közös és eltérő sajátossággal rendelkezik..
A játékosság az óvodai életnek és benne a tanulásnak is olyan szinguláris elve, amelynek célja a gyermek
játékos beállítódásának és a játék dominanciájának figyelembe vétele a tanulás folyamatában.
A játékban önmagában benne van a spontán tanulási lehetőség, melyet ugyan az óvodapedagógus ajánl,
kezdeményez, készít elő, de e kezdeményezésnek továbbra is játéknak kell maradnia.
A játékon belüli tanulás az is, amikor kialakul az egyéni vagy az óvodapedagógus által szervezett
tapasztalatokra épülő közös játék.
A játékok kereteiben megvalósuló kommunikáció, kooperáció, a viták és azok megoldása, a vezető és
vezetett kapcsolata, az alkalmazkodás és hatni tudás képessége mind-mind a tanulás sajátos lehetőségei.
A játék többféleképpen lehet jelen a tanulásban: a játék beépül a tanulási folyamatba (játékosság),
kezdeményezett játék formájában, de a tanulási folyamat is színeződhet egy-egy játékos mozzanattal.
A játék és tanulás formái többféleképpen lehetnek jelen az óvodában, amely az óvodapedagógus
kreativitását is feltételezi.
•Játékban tanulás
•Játékba integrált tanulás
•Játékba ágyazott tanulás
•Játékra épülő tanulás
•Játékos tanulás
 *Az óvoda a közoktatás első láncszeme. A tanulás iránti motívumok kialakulása és fejlődésének elősegítése
az óvodai nevelőmunka során jelenik meg először. Az itt kialakult motívumokra épülnek a későbbi,
fejlettebb, magasabbrendű tanulási motívumok.
Az iskola óvodásokat fogad, óvodásokra jellemző tanulási motívumokkal, nem pedig iskolásokat, iskolás
tanulási motívumokkal. De csírájában bennük vannak azok a motívumok, amelyek hamarosan iskolássá
teszik őket.
Ahhoz, hogy a tanulási motívumok fejlődése elősegíthető legyen, ismerni kell az óvodás gyermek tanulási
folyamatára jellemző sajátosságokat.

*Forráshely:http://www.kormocikatalin.hu/?menu=38(Letöltés ideje: 2018.11.18.)

Az óvodás gyermek tanulási folyamatára jellemző sajátosságok:
· egyéni érdekeltség
· aktív részvétel
· a gyermek belső késztetésének és a külső hatás egymásra találásának eredményeként jön létre
· az olyan motívumok, amelyek nem találkoznak a gyermek belső késztetésével, érintetlenül hagyják
· erőltetés esetén lerombolódnak a gyermekben már meglévő aktuális késztetések
· az eredendő kíváncsiság, mint belső késztetés jellemzi
· az engedelmesség következtében a gyermek kíváncsisága elhal
· aktuális szükségletei erősen befolyásolják
· érzelemvezérelt
· nem jellemzi a szándékos megtanulni akarás vágya… .
A fentiek alapján az óvodapedagógus egyik legfontosabb feladata, hogy segítse, hogy eljuthasson az óvodás
gyermek a szándékos megtanulni akarás vágyáig, vagy másképpen, kialakítsa benne a megismerés
vágyát úgy, hogy közben figyelembe veszi tanulási sajátosságait. Majdan ez a motívum lesz az iskolai
tanulás motivációs alapja.
Az óvodás gyermek tanulási motívumainak jellemzői:
* Minden életkornak megvan a rá jellemző domináns motívuma, amelyre szívesen reagál, cselekvésre,
tevékenységre készteti. Az óvodás gyermekre jellemző domináns motívumok:
• a mozgásigény
• a tevékenység lehetősége
• a társigény és az óvónő biztonságot adó személye
• az elismerés iránti vágyból fakadó sikerélmény
• a kíváncsiság, amely minden újdonság és szokatlan iránt megmutatkozik.
A tanulási motívumok fejlődését elő lehet segíteni (általában):
- a gyermekek aktuálisan domináns szükségleteinek ismerete, felfogása és annak kielégítésével.
„A gyermeknek joga van ahhoz, hogy szükségletei kielégítést nyerjenek.”
(Az óvodai nevelés országos alapprogramja. 1996.)Megjegyzendő, hogy ezzel törvényes alapon biztosítást nyert
a gyermekek differenciált, egyéni szükségletekre támaszkodó bánásmódja. Fontos ez több okból.
- Egyszer azért, mert ha alapvető szükségletei nincsenek kielégítve, nem nyílnak ki magasabbrendű
szükségletei, amelyek alapul szolgálnak tanulási tevékenységre való motiválhatóságukra.
- Másodszor pedig az aktuális szükségletek befoghatók tanulásimotívumokként az által, ha arra
tevékenységkínálatot szervezünk. Így például az izgő–mozgó gyermek mozgásigényét mozgásos
tevékenységgel elégíthetjük ki.
- Harmadszor pedig azért is fontos a gyermek aktuálisan domináns szükségleteinek kielégítése, mert minden
egyes kielégített szükséglet újabb és újabb igényt kelt fel, szükségletet hív életre, amelyek rendre, egyre
magasabb rendűek. Minden egyes tevékenységben, amelyben a gyermek örömmel vesz részt, azok a belső
késztetések hívódnak életre, amelyek egyre magasabb rendű motívumok kibomlását eredményezik.
Az óvodás gyermek motiváltságát fenntartó pedagógiai hatásrendszer:
Módszerek:
Gyermekek által használt módszerek közül:
• gyermeki megfigyelés, vizsgálódás, kutakodás (a tények feltárásához)
• manipuláció, kísérletezés, próbálgatás, kipróbálás (a tények feldolgozásához)
• vita, gyermeki véleménynyilvánítás, értékelés, gyermeki magyarázat, gyermeki kérdésekre való válaszadás
elősegítése, ösztönzése (a tapasztalatok tudatosításához)
Pedagógus által használt módszerek közül:
• tanakodás, kétely ébresztése, hitetlenkedés, probléma szítása, provokálása (a gondolkodás, a tanulási folyamat
beindításához)
• bemutatás, elmesélés, elbeszélés, leírás (a tények feltárásához)
• vitára, magyarázatra, véleménynyilvánításra késztetés (a tények alkotó feldolgozásához)
• elismerés, megerősítés, ösztönzés, buzdítás, elismerésre méltó példaként kiemelés (az elemzendő tények és a
megszerzett tapasztalatok elősegítésére)
A kooperatív tanulás tanári-tanulói feltételei

Képforrás:http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/hunline_pedpszi/16_pedagogus_mesterseg/326_hogyan_tantsunk__a_tants_stratgii.html(Letöltés ideje: 2018.11.18)

 „A pedagógus király lehet a
gyermek birodalmában, ha nem
csak törvényeket talál ki, hanem
figyelembe veszi a gyermek
törvényeit is.”
/Ancsel Éva/

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!