Játékpedagógia

BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM
TÁVOKTATÁSI KÖZPONT
PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR
ÓVODAI ELEMI OKTATÁS PEDAGÓGIÁJA SZAK
SZATMÁRNÉMETI
Előadó tanár :
Dr. Baranyai Tünde Klára
Az útmutató kidolgozója: Stark Gabriella doktorjelölt
JÁTÉKPEDAGÓGIA – tanulmányi útmutató
2016/2017
Követelmények – nappali tagozat:
I. 33%: ZH - április 15 v. 22 (a ZH megírása kötelező).

II. 33%: Írásbeli vizsga
III. 33%: Szemináriumi tevékenység
1) Játékvezetés szemináriumon egyénileg: 60 perces játékfoglalkozás. A
játékfoglalkozás tervét egy héttel a megtartás előtt meg kell beszélni az
oktatóval.
2) Gyűjtemény: 3o mondóka, 15 kiszámoló (mint memoriter) - feltöltve
május 25-ig.
3) Társak szemináriumának értékelése
4) Játéknap szervezése - csoportos feladat (vagy Nyílt nap, vagy
Gyermeknap tájékán)
5) Jelenlét, aktivitás
Hiányzások pótlása: A játékvezetési szemináriumok pótlása kissé nehézkes (a

játékélmény nem igazán pótolható), a pótlás egyéni módjáról az oktatóval kell
egyeztetni..
Tantárgy honlapja:
https://sites.google.com/site/jatekpedagogia/
2
2016/2017
3
2016/2017
Bevezetés
A játék tanulmányozásának fontossága
Egész életünket végigkíséri, hogy kivel, mit, hol és hogyan játszottunk.

Színesebb érzelmi világgal és jobb empátiás képességgel rendelkezik az, ki
gyermekkorában sokat játszott. Az állatfajták is sok időt töltenek játékkal. Számukra a
játék a tanulás, gyakorlás ideje, ahol megismerik környezetüket, harcot, vadászatot.
Kísérletek bizonyították, hogy azokban az óvodákban, ahol a gyermekek minden
nap hallanak mesét, ahol naponta sokat és szabadon játszanak, ott a gyermekek
nyugodtabbak, találékonyabbak, derűsek, együttműködőbbek.
Mit jelent a gyermeknek a játék? Öröm, feszültség levezetése, fáradtság és unalom
nélküli tanulás, tapasztalás. Itt ismeri meg környezetét, elsajátítja a társas érintkezés
formáit, felnőttkori szerepekre készül, miközben különböző képességei fejlődnek
(manualitás, ügyesség, kitartás, találékonyság, kudarctűrés, beszéd). S eközben a felnőtt
megtudhatja, milyen a gyermek temperamentuma, érdeklődési köre, adottságai, családban
betöltött szerepe, szociális háttere, stb.
Nehezebb a pedagógusjelölteket megtanítani arra, hogyan érezzenek rá a játékban
rejlő óriási lehetőségekre, mint arra, hogy miként lehet levezetni helyesen egy kötelező
foglalkozást. Elengedhetetlen feltétel a játék és mese vállalása, önmagunk játékba hozása.
4
2016/2017
I. tanulási egység
A JÁTÉKPEDAGÓGIA HELYE
A TANTÁRGYAK – TUDOMÁNYÁGAK RENDSZERÉBEN
játékpedagógia pszichológia szociológia

etológia régészet neveléstörténet
A játékkal több tudomány is foglalkozik: a pszichológia, etológia, pszichiátria,

néprajz, régészet, szociológia, kibernetika, pedagógia, stb.
A játékpedagógia, mint az óvodapedagógia legmeghatározóbb ága, vizsgálja az
óvodáskor, illetve az óvodás gyermek játékának sajátosságait, és a játék fejlődését
elősegítő feltételeket, törvényszerűségeket.
A különböző tudományágak játékvizsgálatának tárgya:
 Gyermekpszichológia játékvizsgálatának tárgya:

– A játék lényege és jelentősége a gyermek életében,
– A gyermek fejlődése, pszichikus érése és a játék kapcsolata
– A játék biológiai forrásai és a fejlődés feltételei
– A gyermek és felnőtt közös tevékenységének pszichológiai jellemzői
 Szociológia játékvizsgálatának tárgya:
– A játék fejlődésének társadalmi háttere
– A játék szocializációs hatása
– Az új társadalmi szokások, viselkedésmódok, értékek elsajátítása a játékban és
játék segítségével
 Etológia játékvizsgálatának tárgya:
– Állatok játékainak sajátossága, fajtái, jelentősége az állat viselkedésének
kibontakozásában
– A környezethez való alkalmazkodás elsajátításának mechanizmusa
– A különböző állatfajok játékában megmutatkozó eltérések és azonosságok
 Régészet, művelődéstörténet játékvizsgálatának tárgya:
– Játéktárgyak, írásos dokumentumok, hagyományok, ábrák alapján vizsgálja a
legrégibb időktől a gyermekek játékeszközeit
 Neveléstörténet játékvizsgálatának tárgya:
– Vizsgálja, hogy az egyes történelmi korokban milyen szerepet szántak a
gyermek nevelésében a játéknak.
 Játékpedagógia fő kérdéskörei
– A játék fejlődése hogyan segítheti a gyermeki személyiség kibontakozását,
hogyan járulhat hozzá a játékvilág minél szélesebb megvalósulásához
– Mit tehet a pedagógus annak érdekében, hogy a gyermek minél
felszabadultabban végig tudja járni a játék világát.
Gyakorlatok, feladatok
1. Véleménye szerint miért kell a pedagógusjelölteknek játékpedagógiát tanulniuk?
5
2016/2017
II. tanulási egység

A JÁTÉK TERMÉSZETÉRE VONATKOZÓ NÉZETEK FEJLŐDÉSE.
JÁTÉKELMÉLETEK.
erőfölösleg üdülés ösztön

begyakorlás vágyteljesítő pótcselekvés katarzis
funkcionális élvezet asszimiláció akkomodáció
kívánságteljesülés játék és kultúra munkajáték
1. A játékra – mint emberi tevékenység – természetére vonatkozó

nézetek fejlődése
 Platón:
A 3-6 éves kori dajkanevelésben nagyon fontosnak tartja a játékot. Szerinte a leendő
polgár szempontjából nagyon fontos a jól megválasztott játék, mivel a játékban
mutatkozik meg a gyermek hajlama, valamint a játék az életre felkészítés fontos eszköze.
A játék irányításának is az a feladata, hogy a gyermekeket a leendő életpályájukra
felkészítsék: a leendő gazda gazdálkodjon, a leendő építészmester házakat építsen, a
leendő harcos gyakorolja a lovaglást.
 Arisztotelész:
Különösen a kisgyermekek életében fontos a játék. Véleménye szerint 5 éves koráig a
gyermek ne tanuljon semmit, hanem annál többet játsszék. Tanítása szerint a játékkal
megelőzhetjük a tunyaságot és lustaságot. Szerinte azért is jelentős a játék, mert ebben az
életkorban még nem adhatunk más elfoglaltságot a gyermeknek.
A görögországi játékokra jellemző, hogy a fizikai és szellemi erőt fejlesztő játékokat
egyaránt megtaláljuk, s a játékeszközök készítésével a legnagyobb művészek is
foglalkoztak. Nevéhez fűződik a kis gyermekkori játék szerepének felismerése a
személyiség fejlődésében.
 Római bölcselkedők:
Seneca már megsejti a játékban szereplő örömforrást, Quintilianus pedig a játékról, mint
a tanítás fontos eszközeiről ír. Az olvasás, írás tanításában kiemelt helyet tulajdonít a
játéknak, felismerve a játék és tanulás kapcsolatát: játék közben sokat tanul a gyermek,
mert a játék maga a tanulás.
 Vittorino da Feltre (reneszánsz):

Szerinte a játék az életre készíti fel a gyermeket. Ő minden gyermeknek olyan játékot
szán, amilyen élethivatás vár rá. A játék hasznosságával bizonyítja a játék létjogosultságát
a nevelésben.
 Comenius:
Nála jelentkeznek a játékos tanítás elvei. Részletesen foglalkozik a játékszerek
összeállításával, a kivitelezés módjával. Elsősorban a felnőttek tevékenységét utánzó
játékok ösztönzését szorgalmazza, valamint jelentősnek találja a gyakorló és
6
2016/2017
szabályjátékokat (mai szóhasználattal élve). Comeniusnál jelentkezik először a

játékféleségek ilyen fajta osztályozása, noha nem törekszik azok tudatos rendszerezésére.
(első évben ringatás, tapsolás, csörgők használata, éneklés; 2-4 év: mozgásos játékok)
 Friedrich Fröbel:
A játékot kisgyermekkor legtisztább szellemi alkotásának nevezte. Szerinte minden jónak
forrása a játék. Felfogásában az Isten képére teremtett embert a tevékenységre való
törekvés jellemzi, ez a születéstől fogva adott törekvés a gyermeknél a játék formájában
nyilvánul meg. Ha kielégítjük játékigényét, ezzel megteremtjük mind fizikai, mind
pszichikai fejlődésének alapvető feltételét. Szerinte a gyermek a játékon keresztül, a
játékkal való foglalatosság alapján, azok sokoldalú érzékelése révén ismeri meg a világot.
Kiemeli a közös játék lényegét is, a játszóterek fontosságát, mivel ez hamarabb felkelti a
közösségi érzést. A játék nevelő hatása közül kiemeli a munkaszeretetre nevelést, a
munkaszeretetre nevelésnek kiindulópontja a játék, mivel a játék a belsőnek, az isteninek a
szabad áramlása. A munkaszeretetre nevelés mellett a játék az értelmi és erkölcsi erők
fejlesztésében is megmutatkozik.
 Maria Montessori:
Fontosnak tartja a gyermek tevékenykedését különböző tárgyakkal. Szerinte ezekben a
tevékenységekben érezhetjük a gyermek játékos megnyilvánulásait, ugyanis a
tevékenységben együtt jelen van a játék, tanulás és munka. Montessori szellemében
megfogalmazott tevékenység nagyrésze ugyan munka, rendszerében mégis fontos nevelési
funkciót töltenek be azok a játékszerek és tárgyak, melyek működtetik a fantáziát, segítik a
koncentrációt, felkeltik az érdeklődést, segítik a tapintást.
 Waldorf óvodák játékfelfogása

A játékot nem elszigetelten, önmagában érvényesítik, hanem beépítve a gyermek egész
napi programjába: a tapasztalat- és élményszerzési formákba, a természet önálló
felfedezésébe, valamint a felnőttek tevékenységeinek megismerésébe. A játékeszközök
természetes alapanyagokból készülnek, a gyermekek is részt vesznek az anyaggyűjtésben
és eszközkészítésben, így a játék és munka sajátos kapcsolata alakul ki.
 Célestin Freinet
Háttérbe szorítja a játékot, felfogásában a gyermek igazi szükséglete a „munka-játék”. A
játék helyett a munkát állítja középpontba, mármint az olyan tevékenységet, mely a
személyiséget kibontakoztatja, közelebb hozza a természethez és a tanulást is ennek
rendeli alá.
2. A játékra vonatkozó elméletek

A XIX. század végén, illetve a XX. század elején a pszichológia figyelme mindinkább
a gyermek felé fordult. Kutatni kezdték a gyermek fejlődését, lelki sajátosságait. A
vizsgálódások kiterjedtek a gyermek játékos tevékenységére is. Részben a játék okát¸
részben a játék célját vizsgálták. A felvetett kérdésekre igen eltérő magyarázatok,
elméletek születtek.
7
2016/2017
 Herbert Spencer
Szerinte a játék lényege és eredete az erőfölösleggel magyarázható. Kiindulópontja: a
munkát végző embereknek csak a munkát felváltó játékban van lehetősége felesleges erőit
levezetni, s a játék csak akkor következik be, ha maradt felesleges energiája. A játékban ez
a felszabadult energia tetszés szerint „szabadon” jelentkezik. A szabad játékhoz egy
szabad, azaz erőivel függetlenül rendelkező egyén kell. A játék kritériumát H. Spencer
abban látja, hogy a játszó tevékenység nem a létfenntartásért, hanem önmagáért van. A
művészet és a játék úgy serkent, hogy közben nem fáraszt. Kérdéses, hogy miért a játék
tölti be a levezető funkciót, miért lehet, hogy a fáradt, erőfelesleggel nem bíró gyermek és
felnőtt egyaránt szívesen játszik, ugyanis ismert tény, hogy a gyermekek még akkor is
képesek játszani, ha nem elég pihentek vagy jóllakottak.
Pesszimista következtetések vonhatók le ebből az elméletből, ugyanis, ha a gyermek
játékának nincs semmi célja, akkor nem lehet nevelő hatása sem.
 Üdülési elmélet– Moritz Lazarus

A játék üdítő tevékenység. Ha komoly munkában elfáradunk, elhasznált erőnket a
játszással is visszaszerezhetjük.
A munka kényszerűségéből a szabad tevékenységbe akar menekülni az ember: a játékba.
A játék tehát azért több, mint a tétlen pihenés, mert a szabad tevékenység érzésével tölthet
el.
A játék abban különbözik – M. Lazarus szerint – a komoly munkától, hogy a munkának
mindig van rajta kívül való célja, a játéknak nincs. A játék önmagáért élvezetes. A
játékban is uralkodnak törvények, de ezt a játszók határozzák meg, tőlük függ, hogy
egyáltalán alávetik-e magukat a szabályoknak, és ha igen, akkor meddig fogadják el
ezeket.
Ellenvetés: Felüdülni nemcsak játék közben vagy passzív pihenéssel lehet, hanem munka
által is.
 Stanley Hall: az átöröklődési vagy megismétlési, biológiai (ösztönös) játékelmélet.

Játékelméletének lényege, hogy a távoli ősök tevékenységének játékbeli felidézése során
az emberi civilizáció újraéled. A gyermek játékban változatlan sorrendben ismétli meg a
történelem előtti kor emberének tevékenységét. Szerinte a játék folyamata a gyermeknél
megegyezik a felnőttek múltbeli tevékenységével, a munkájával.
Elmélete azon a feltevésen alapul, hogy a készségeket és a tapasztalatokat, amelyeket egy
nemzedék elsajátított, a következő örökölheti. Kétségtelen tény, hogy a gyermekek szinte
folyamatosan veszik át az előző nemzedék játéktémáit. Így születnek a hagyományos
játékok. (Például a babázás)
 Karl Groos: begyakorlási elmélete.

A játék egyrészt felüdít, másrészt meg az erőfelesleget vezeti le. Azáltal üdít fel, hogy
levezeti az erőfölösleget. K. Groos felfogásában a gyermek azért játszik, hogy a tökéletlen
ösztöneit, hajlamait tökéletesebbé tegye.
A játék legfőbb pszichológiai jellemzőjének a célnélküliségét és a gyönyörforrást tartja.
Gondolatmenetét az állatok játékának megfigyelésére építi. Lényege, hogy a kölyökállatok
játéka némely megnyilvánulásában hasonlít a felnőtt állat tevékenységéhez. A játékot
életösztöneink gyakorlásának tekintette, valamint úgy vélte, hogy a játék a jövőben
megvalósuló tevékenységek egyfajta előgyakorlata.
8
2016/2017
Szembeállítja a játékot a „a kényszer, az örömöktől mentes munkával”. Tanításában nem

tudott elszakadni a biológiai felfogástól. Az a felfogása viszont igen figyelemre méltó,
hogy a játék belső ösztönzés nyomán jön létre, s hatással van a gyermek hajlamainak
fejlődésére.
 Sigmund Freud
A játék a be nem teljesült kívánságok megvalósulása. Ez az elmélet kiold a játékból
minden szépséget, mert vágyteljesítő pótcselekvésként állítja be. A gyermek különbséget
tesz a valóság és a játék között, a valóságból vett tárgyakkal építi fel a saját játékvilágát.
Az egyik erősen élő vágy a gyermek az, hogy felnőtt akar lenni. Ez csak a játékban
valósulhat meg. Sok játéknak a feszültség-levezetés lehet a forrása. Nem a babák a
játszótársak, hanem a tárgyak. Nem egyszer a feszültséget okozó tárgyat más tárggyal
helyettesítik. Pl. ha a gyermek féltékeny kistestvérére, játékbabáját vízbe fojtja. A játék
közben nyíltan, őszintén nyilvánulnak meg a gyermek érzései. A kisfiú olyan akar lenni,
mint az apja.
S. Freud megfigyelései során arra a következtetésre jut, hogy vannak feszültséget,
kellemetlen érzést felidéző játékok. Tétele szerint a kellemetlen események az ismétlődés
során veszítenek erejükből. A gyermek a játék hatására úrrá lesz az ilyen események felett,
és ez örömmel tölti el. Az ismétlés is az örömszerzés forrása. Freud egyik fő érdeme, hogy
kiemelte a képzelet szerepét a játékban, amelyen keresztül eljuthat a gyermek az értelmi
kombinációk eszközéhez.
 Carl Bühler
A játék motívuma a funkcionális élvezet: a játékban nem az eredmény a fontos, hanem
maga a tevékenység.
 Jean Piaget
Nagy érdeme, hogy rámutat a játék szerepére a pszichikum, s ezen belül a gondolkodás
fejlődésében. Szerinte a játék minden tevékenység egyik aspektusa, nem különálló
viselkedésmód, nem sajátos tevékenységi típus, hanem a viselkedés egyfajta irányultsága.
A játék egy tevékenységi mód, melynek motivációja nem a valósághoz való
alkalmazkodás (akkomodáció), hanem a valóság asszimilációja a saját én-be. A játék
kritériumai Piaget szerint: öncélúság, spontaneitás, örömelv, szervezettség viszonylagos
hiánya, konfliktusoktól való szabadulás, többletmotiváció.
 Henry Wallon:
Véleménye szerint a játék egy ellentét eredménye: a felszabadított cselekvés ellentétes
azzal a tevékenységgel, amelybe normális esetekben integrálódott. Igen nagy jelentőséget
tulajdonít a játékban érvényesülő szabálynak. H. Wallon a játék jelentőségét annak
nevelőértékében látja. A játékban a gyermek kipróbálhatja képességeit.
 Sz. Vigotszkij
Felfogása szerint azért játszanak a gyermekek, mert mindig teljesülnek kívánságaik.
Kigondolnak egy képzelt világot, és csak úgy teljesülhetnek, ha ebben a világban annak az
átvitt jelentésnek megfelelően cselekszenek, amelyet a körülöttük lévő tárgyaknak
tulajdonítanak.
9
2016/2017
Vigotszkij nem szűkíti le a játék szerepét a képzelet fejlődésében, hangsúlyozza a

gondolkodás jelentőségét a játékban. Igen fontosnak tartotta a játék motivációs
problémájának vizsgálatát.
 Sz. L. Rubinstein:
Abból indul ki, hogy az ember és a gyermek játéka értelmes tevékenység. A játéknak ez
az alapvető, központi, legáltalánosabb jelentősége. A munkával összehasonlítva tárja fel a
játék lényegét. A két tevékenység közti különbség a motivációjukban mutatható ki
legjobban. A játék motívuma nem hasznos hatásában van, „hanem a valóság oldalainak a
gyermek számára és általában a játszó személy számára jelentős sokrétű átélésében”.
Rubinstein a játék jelentőségét mindenekelőtt a személyiség fejlődésére gyakorolt
hatásában látja. A játék mintegy felkészíti a fiatal generációt az előző generáció ügyének
folytatására.
 Claparede:
A játékot a vágyak és szükségletek azonnali kielégítéseként közelíti meg. A játékot a
fikcióból származtatja, szerinte a játék funkciója, hogy lehetővé tegye az egyén számára
énjének megvalósítását, személyiségnek kibontakozását, azt, hogy leglényegesebb
érdeklődését az adott pillanatban követhesse olyankor, mikor komoly tevékenységek
formájában erre nem nyílik alkalom. A játék lényegileg a valóság asszimilációja az énhez,
így valamennyien egy irányba haladnak. Játékban az egyén igyekszik kibontakozni és a
valóság csak annyiban jön tekintetbe, amennyiben ehhez alkalmat nyújt. A nem játékos
tevékenység viszont önmagától vizsgálja a valóságot.
 Carr:
A játék katarzis, mely nem csak kiküszöböli az ártalmas törekvéseket, hanem elvezeti,
szublimálja és ezzel elfogadottá teszi őket.
 Buytendijk:
A gyermek azért játszik, mert gyermek, mert dinamikájának sajátosságai jellegzetességei
szerint nem tud mást tenni, mint játszani. Következésképpen a játék a gyermek lelki
struktúrájából fakad, egyedül ezzel magyarázható meg.
 Johann Huizinga: Homo Ludens

Johann Huizinga szerint a játék régebbi a kultúránál. Mit is jelent a játék? Miért és minek
játszunk? Mit jelent a játék önmagában véve és mit jelent a játszó számára? A játék
legmélyebb lényege éppen ebben rejlik, abban, hogy lázba hozza az embert. A játék
mindenki számára felismerhető elsődleges életkategória, valami Egész. A játék nem függ
sem kultúrfoktól, sem világnézettől. Hasznossági szempontból nézve fölösleges. Az
emberi közösség fontos ténykedéseit (beszéd, mítosz, kultikus cselekedetek) egytől egyik
a játék hatja át:
A komolyság és játék különválik tudatunkban, egymás ellentétei, de a kettő nem
választható el élesen, hisz a játék igen komoly is tud lenni. Mivel művének tárgya
tulajdonképpen a játék és kultúra és összefüggésrendszere, Huizinga nem elemzi a játék
minden létező formáját, csak a szociális, közösségi játékformákról beszél.
10
2016/2017
 Gyakorlatok, feladatok
1. Válassza ki két szerző játékelméletét, és hasonlítsa össze őket!
2. A tanulmányozott játékelméletek alapján fogalmazzon meg egy saját játékelméletet.

Érveljen az ön által megalkotott játékelmélet létjogosultsága mellett!
3. Párosítsa a játékelméletek kulcsfogalmait az elméletalkotókkal!
a. Moritz Lazarus 1. Vágyak és szükségletek azonnali kielégülése

b. Stanley Hall 2. Homo Ludens
c. Carr 3. Vágyteljesítő pótcselekvés
d. Claparede 4. Begyakorlási elmélet
e. Carl Bühler 5. Biológiai/ösztönös játékelmélet
f. I. Sz. Vigotszkij 6. Üdülési elmélet
g. Herbert Spencer 7. Funkcionális élvezet
h. Johann Huizinga 8. Kívánságteljesülés
i. Karl Gross 9. Erőfölösleg
j. Sigmund Freud 10. Katarzis
4. A szakirodalom tanulmányozása alapján mutasson be részletesen egy (az útmutatóban

nem tárgyalt) játékelméletet!
5. Jelölje meg a következő kijelentések igaz vagy hamis voltát! A hamis kijelentéseket
alakítsa igazzá!
a. Egyes pedagógusok a játékpedagógiát az óvodapedagógia Igaz Hamis

alágának tekintik.
b. Fröbel a dajkanevelésben nagyon fontosnak tartja a játékot. Igaz Hamis
c. Célestin Freinet felfogásában a gyermek igazi szükséglete a Igaz Hamis
munka-játék.
d. Arisztotelész szerint játékkal megelőzhetjük a tunyaságot és Igaz Hamis
lustaságot.
e. Seneca szerint a játék az életre készíti fel a gyermeket. Igaz Hamis
11
2016/2017
III. tanulási egység

A JÁTÉK – FOGALMI KÖRÜLHATÁROLÁS
játék gyermeki játék homo ludens

spontaneitás sajátos céltudat öröm
komolyság mintha-élmény utánzás
objektív feltételek szubjektív feltételek
személyiség légkör élmény
játékhely játékidő játékeszköz
1. A játék fogalma
A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb sajátos cselekvési, illetve
tevékenységi forma. Több okból is nehéz körülhatárolni. Kovács-Bakosi szerint a játék
külső céltól függetlenül magáért a tevékenységért van, melyet az örömszerzés kísér
(Kovács-Bakosi, 1997.41.). E meghatározáson belül határolható körül a gyermeki játék,
mely a gyermek olyan sajátos öntevékenysége, ami szabad akaratára épül és általa
érvényesül legtipikusabban és legsokoldalúbban az önkifejezés.
A játék – mint tevékenység, a játék mint gondolkodásmód, a játék mint öröm és
társas kapcsolat, s végül a játék mint életforma – az az összekötő kapocs, mely életünket, a
fejlődést, a felnőttek és gyermekek létezési módját sok tekintetben meghatározza –
általában sajnos anélkül, hogy ezt felismernék vagy tudatosulna, netalán pozitív energiáit
nemes célok szolgálatába állítanák. Az igazán tág értelemben felfogott játék szinte
mindenben és mindenhol jelen van.
Takács Bernadett pedagógus szerint életünk minden területét átszövi a játék,
életünk minden területét színesíti: „Mami, játsszunk még egy kicsit! -kérleli anyját a
kisgyerek. Játsszunk még egy partit, most már biztosan nyerni fogok! - ad még egy esélyt a
férfiakból álló kártyatársaság egy tagja. Játsszuk meg a szerencseszámaimat! – javasolja
feleségének a lottózó. Ne játssz velem! - figyelmeztet a féltékeny szerelmes. Gyönyörű a
színész játéka - hatódunk meg a színházban. Játssz még egy kicsit a zongorán, kisunokám,
öröm hallgatni - kéri a nagyi a lányt.
A sportoló a döntő játszmára koncentrál. A költő játszik a szavakkal, a festő a
színekkel, a matematikus a számokkal, a tudós - a gondolatokkal. Anyósunk az idegeinkkel,
párunk az érzelmeinkkel, gyerekeink a legféltettebb kincseinkkel. Játékszabályok,
kétesélyes játszmák a gazdaságban, politikában, diplomáciában, nemzetközi
konfliktusokban, háborúkban.” (Takács, 2002. 6.)
Végeredményben nincsen élet játék nélkül. Vagy ha lenne is, azt nem lenne
érdemes megélni. Manapság egyre többen ismerik fel a játék fontosságát, a játék
tudományával (sok tudományterületen) foglalkozók szava egyre inkább eljut a köztudatba
is. A játék olyan jelenség, amely átfogó módon jelen van az élet sok történésében. Nem
korlátozható az emberre, mert a játék alapelemei; a véletlen és a szabály bonyolult
összműködése kozmikus méretekben ugyanúgy érvényesül, mint a földi, természeti
jelenségekben, mint a növény- és állatvilágban, mint az ember világában. Huizinga szerint
(Huizinga, 1990) a játék nélkül nem valósulhatna meg előrelépés sem a törzs-, sem az
egyedfejlődésben. A társadalmi és az egyéni fejlődés nagymértékben függ attól, hogy az
emberek képesek-e és hogyan képesek játszani. A játék létszükséglet, "frissen tartja" az
12
2016/2017
agyat. A játék problémamegoldás, teremtés, művészi alkotás, érték, erkölcs és humánum.

Az egyéni is, de főként a társakkal való közös játék egyaránt segít a jó és a rossz élmények
feldolgozásában, szabad, nem célra irányuló jellege miatt "ellazulást", "felszabadulást"
jelent az ember számára. A játék lehetővé teszi, hogy társas kapcsolataink, a szocializációs
folyamat örömteli, élvezetes és kellemes legyen, és ezáltal újabb szociális kapcsolatokra
motiváljon, mely lehetővé teszi az Én differenciálódását, gazdagodását, megerősödését. A
szabad, kreatív játék segíti a gyermeket emberré válni, és a felnőttet embernek maradni.
Huizinga minden joggal nevezte az embert Homo Ludensnek, a "Játszó Embernek". A
játék életünket értelmessé teheti, a világot gazdagíthatja.
Az ember egész életét átszövi a játék, nemcsak a gyermekkor meghatározó
tevékenysége és létezési módja, hanem a felnőttkoré is, csak akkor természetesen más
játékfajták kerülnek előtérbe.
A játék tág értelmezésben minden olyan tevékenység lehet, amely elegendő
kihívást tartalmaz ahhoz, hogy az emberek megpróbáljanak megküzdeni velük, ha eléggé
vonzó az újszerűsége és a rejtélyei miatt, ha megoldandó problémákkal szembesít, ha
szórakoztat, ha a vele való foglalkozás változatos aktivitást, felfedezést és kreatív
energiákat képes mozgósítani, valamint a személyes hatékonyság érzését biztosítja. Ebben
az értelemben tehát a játék a szívesen végzett munka, a tanulás, a művészetek, a sport, az
irodalom és akár a mindennapi tevékenységek is.
A gyermekben lévő potenciál maximális kibontakoztatásához szükséges környezeti
tényezők megteremtése társadalmi felelősség, a felnőttek kötelessége. A korai
tapasztalatokat a kisgyerekek játék közben szerzik. A játékhoz való jog a gyermek egyik
legfontosabb joga, hiszen a legteljesebb társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének
korai és hatékony eszköze. Egyaránt segít a kiemelkedő képességű gyermeknek tehetsége
kibontakoztatásában, az átlagosan fejlődő gyermeknek harmonikus fejlődésében, és a
sérült kisgyermeknek társadalmi beilleszkedésében. A játék terében a családi kapcsolatok
harmonikusabbá, az esetleges fejlődési tévutak kiküszöbölhetővé, a képességzavarok jól
fejleszthetőkké válnak.
A játék tehát nem (csak) haszontalan szórakozás. Mi is valójában?
2. A játék jellemzői, sajátosságai

Számos szerző próbálja megragadni a játék lényegét. A legtöbb szerző megegyezik
abban, hogy a játék lényegi jellemzői a következők: cél nélküliség, spontaneitás,
szabadság, önmagáért valóság, öröm, intrinzik motiváltság, belülről irányítottság,
feszültség, izgatottság, önkéntesség, kényszermentesség, kvázi-realitás, ambivalencia.
Vizsgáljuk meg részletesebben Kovács-Bakosi szerzőpáros szemléletét a játék

sajátosságait illetően:
 A játék spontán, a gyermek szabadon választott, minden külső kényszertől
mentes tevékenysége. Lélektani alapja a gyermek tevékenységi vágya, ami nem
csak a motorikus nyugtalanságból táplálkozik, hanem cselekvési szükségletéből és
önállósági törekvéséből is.
 A játék örömforrás. A játéköröm a játék lényegéből adódik, abból a
tulajdonságból, hogy a játék önmagáért való.
13
2016/2017
 A játék sajátosan céltudatos tevékenység. A játék nem céltalan tevékenysége a

gyermeknek, de céltudatossága nem azonosítható a tanulás és munka
céltudatosságával. A játék célja mindig a gyermek közvetlen indíttatásaiból, belső
feszültségeiből ered; ellentétben a munka céljával, nem ismérve a tartós társadalmi
jellegű termék előállítása (pl. garázsépítés). A céltudatosság a játék standard
jellemzője, de a benne megnyilvánuló konkrét cél labilis, könnyen felcserélődik,
megváltozik. Gyakran megfigyelhető, hogy több gyermek azonos témát játszik, de
eltérő céllal (egyik mint szakács, a másik mint háziasszony süt, a harmadik esetleg
vendégeket várva).
 A gyermek a játékát nagyon komolyan veszi. A gyermek illúziója a játékban
olyan erős, hogy szinte azonosul a játékban előforduló szerepekkel, a maga
választotta tevékenységgel. A tárgyak ilyenkor abban a minőségben
érvényesülnek, melyet a játékban betöltenek, s ezt a magatartást a gyermek a
felnőttektől is elvárja.
 Jelen van a játéktudat, a „mintha-élmény”. Ez ellentétes irányba hat a játék
komolyságával: bár a játékban a valóság és a képzeleti kép keveredik, a kettő
mégis különél a gyermek tudatában. A gyermek nem téveszti szem elől, hogy a
tárgyaknak az általa felruházott tulajdonságai nem felelnek meg a valóságnak (pl. a
gyermek csodálkozna legjobban, ha a baba megszólalna). A tárgyakat, eszközöket
reális tulajdonságai alapján működteti és fiktív világban, a játékból kilépve a
tárgyak visszakapják eredeti rendeltetésüket és nevüket. A gyermek bármennyire is
beleéli magát a játékba, mégis megőrzi realitásérzékét.
 A játék velejárója az utánzás. Az utánzás a játék fejlődésének egyik szubjektív
feltétele. Az utánzás a gyermek számára valamilyen felfogható újnak a különböző
szintű megismétlése, gyakorlása. Az egyén fejlődésével együtt változik az utánzás
tárgya, intenzitása és jelentősége a gyermek életében, változik a játékban betöltött
szerepe.
3. A játék feltételei
A gyermek fejlődése szoros kapcsolatban áll a játék kialakulásával. A játék

témájának és tartalmi elemeinek választását befolyásolják mindazok a körülmények,
feltételek, melyek között a gyerekek élnek, amelyekben a játékuk lezajlik. Ezért szükséges
azokat a feltételeket biztosítani, melyek kedvezően hatnak mind a játék kialakulására,
mind a gyermek játékkedvére.
A játéknak objektív és szubjektív, tárgyi és személyi feltételrendszerei vannak. E

feltételrendszerek közül a következőket emelhetjük ki leginkább (Takács 2001; B. Méhes,
1993; Kovács- Bakos, 1997):
3.1. Szubjektív feltételek

 A gyermek személyisége, a védettség, biztonságérzet, testi szükségletek
kielégítettsége és szabad mozgáslehetőség
 A nevelő személyisége (szülő, pedagógus)
 A légkör
 Az élmény
14
2016/2017
A gyermek érettsége jelenti azt a belső alapot, belső feltételrendszert, amihez a

külső hatásoknak – a játék további feltételeinek – időbeli egybeesése szükséges ahhoz,
hogy a gyermek fejlődése biztosított legyen a játék révén.
Másik nagyon fontos feltétel a nevelő személyisége, legyen az szülő, gondozónő
vagy pedagógus, személyiségük alapvetően hatással lesz a többi feltétel alakulására,
magatartásuk kihatással van a gyermek játékának témájára, tartalmára, a játék szintjének
alakulására.
A nevelőnek nemcsak figyelembe kell vennie és tiszteletben kell tartania a játék
sajátosságait, hanem játszania is kell szeretnie, mert csak az tudja tiszteletben tartani a
gyermek játékát, aki örömmel, felszabadultan adja át magát a különféle játékhelyzeteknek,
aki maga is önfeledt módon tud bekapcsolódni a játékba, aki maga is képes különféle
anyagokból, félkész elemekből újszerű eszközt létrehozni, hogy saját tevékenységén
keresztül fejlessze a gyermeket, és mintát adjon a gyermek játékához.
A helyesen megválasztott nevelő magatartástól függ a játék légköre. A jelenkori
pedagógia a biztonságot adó, nyugodt légkört, a gyermeki önállóságot és kezdeményezést
hangsúlyozza.
A játék tartalmi bővülésének biztosítéka a közösen tervezett és átélt, színes élmény.
3.2. Objektív feltételek

 A játékhely
 A játékidő
 A játékeszköz
Ezek az objektív feltételek teszik változatosabbá, sokoldalúbbá, gazdagabbá a

gyermeki tevékenységet. Hozzájárulnak a közös élmények szerzéséhez, társas kapcsolatok
alakításához. Az elegendő, tágas, nyugodt hely és megfelelő időkeret biztosítása
alapfeltétel.
A jól kialakított hely teret ad a sokoldalú mozgásra, az egyes játéktevékenységek
elkülönítésére úgy, hogy a gyermekek egymás tevékenységét ne zavarják.
A megfelelő idő biztosításával tesszük lehetővé, hogy a gyermekben felhalmozott
feszültség levezetődjék, hogy a gyermek az alkotókedvét kiélhesse, hogy az átélt
élményeit a játékban újra élhesse, vagy akár általa nem tapasztalt dolgot létrehozzon.
A megfelelő játékszerek, játékeszközök biztosításával a nevelő alapvetően tudja
befolyásolni a gyermek játékának mennyiségi és minőségi jellemzőit. Nálunk még kevéssé
elterjedt a játékszerek tudományos igényességű, pedagógiai és pszichológiai jellegű
vizsgálata.
Minden gyerek más játékszert (mint közvetítő tárgyat) választ ahhoz, hogy
kifejezze önmagát, általa felszínre hozza lelke mélyén megbúvó érzelmeit, gondolat-és
fantáziavilágát, de gondjait és konfliktusait is. Ha már megismertük a gyermeket és tudjuk,
mi áll közel a szívéhez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, akkor indulhatunk el, keresni a
játék konkrét formába öntött változatát a játékpiacon. Természetesen azt szeretnénk, ha
szép és kiváló lenne a játék. A minőség szerinti eligazodást sajnos nem segíti semmi,
hiszen sok esetben csak a doboz felnyitása után vagy használatkor derülnek ki a játékszer
árnyoldalai, hibái, gyenge minősége. Ezért nagyon fontos a tudatos, megtervezett szülői
magatartás a gyermekek játékeszközeinek megválasztásában.
15
2016/2017
4. Gyermek – felnőtt játékának összehasonlítása
Kritérium Felnőtt Gyermek

Meghatározottság A játék célja által A játék célja által
Motiváció Felüdülés, kikapcsolódás Felüdülés, kikapcsolódás
Típusai Társas játék, versenyjáték, Társas játék, versenyjáték,
labdajáték, népi játék, stb. labdajáték, népi játék, stb.
Játék hatása Életkortól függetlenül Életkortól függetlenül
személyiségváltozás, új személyiségváltozás, új
magatartásformák magatartásformák kibontakozása
kibontakozása
Formáló hatás Kevésbé erőteljes Erőteljes, a kibontakozó fejlődő
személyiség a játékban kapja meg
az első impulzusokat.
Játék és munka A játék a szabadidő eltöltésének A fő tevékenységi forma
közötti viszony egyik formája, jelentősége a
munkaidő csökkenésével
egyidőben növekszik
5. A játék szerepe (funkciója) a gyermek sokoldalú fejlesztésében

Az emberi társadalom fejlődésével párhuzamosan annak alárendelve a játék
nevelési funkciója is változott. A változás állomásai:
 Ősközösség:
A játék kialakulása során az ember-gyermek játék a hasonlóságot mutatott az állatok
játékával: az állatvilágban is megfigyelhető anyaállat viselkedésének utánzása, a kisállat és
anyaállat közös játéka, ami mintegy az utánzás fontos feltétele. A faji szokások,
viselkedési módok kialakulásában, kialakításában csak fokozatosan rajzolódtak ki a
tudatos elemek. Az ősember gyermeke mihelyt már annyira fejlődött, hogy botot tudott
fogni a kezébe, amikor már biztosan járt, biztosan mozgott az erdőben, a felnőttekkel
együtt ment élelemszerzésre.
 Ősközösség fejlettebb foka

Megjelenik a munkaeszközök kicsinyített mása, mely egyben játékeszköz is egyben. Játék
eszköz annyiban, hogy a gyermekek kevéske szabadidejükben a tárgyakkal eredeti
funkciójukban eltérő tevékenységet is végeztek. Erre a fejlődési fokra az etológiai,
antropológiai megfigyelésekből, illetve a régészeti ásatások tárgyi bizonyítékaiból lehet
következtetni.
E korban a gyermekek a felnőttek munkáiban minden előkészítés nélkül vettek részt, s
tevékenységüket idejük függvényében játékos keretek között megismételték, ahol pedig
nincs erre módja a gyermeknek, ott a társadalom életét visszatükröző játéktevékenység
révén sajátítja el a felnőttek viselkedését, szokásait, s erre a felnőttek már tudatosan
hagynak időt.
16
2016/2017
 Primitív társadalmak
Már maradt idő a játékra, a játék az önállóságra nevelés színterévé vált. Margaret Mead
kutatásai szerint az egész nap magukra hagyott gyermekek saját kajakjaikkal, evezőikkel,
nyilaikkal játszottak, olyan játékeszközökkel, melyekkel szüleik dolgoztak – távol
otthonuktól.
 A termelés és társadalmi fejlődés bonyolultabbá válása

A felnőttek már felismerték a játékban rejlő nevelési lehetősségeket, a játék nevelési
funkciója megváltozott. A bonyolultabb termelési, harci eszközök kicsinyített másaival
már nem lehetett elérni ugyanazt az eredményt, amit az egyszerűbb eszközök utánzataival
elértek. A felnőtt szerep vállalására áttételesen, több lépcsőn keresztül készülhettek a
gyermekek, közben olyan értékes képességeket alapoztak meg, melyekre az alapozó
életformában, a primitívebb életformában nem volt szükség.
 Napjainkban
A játéknak fontos alakító szerepe van, mely által hatást gyakorol a gyermek egész
személyiségének fejlődésére. A játéknak formatív szerepe van a nevelés valamennyi
ágazatában.
 A játék, mint a testnevelés eszköze

Általában a játék az óvodai és iskolai testnevelés feladatainak megvalósítási
eszköze. A gyermek játék közben ugrál, kúszik, megerősítve ezáltal az egész szervezetet.
A játék közbeni mozgások serkentik az anyagcserét, légzést, keringést és így az egész
szervezet tónusát fenntartják. A játék hozzájárul a helyes testtartás, az egyensúly és
különböző mozgáskészségek fejlesztéséhez. Szerepe van különböző jellemvonások
kialakulásában: bátorság, akaraterő, kitartás, stb.
 Az értelmi nevelés a játékon keresztül

A játék az értelmi tevékenység fejlődésének szempontjából is fontos jelentőséggel
bír. A játék által kétféle változás jön létre a megismerési folyamat tartalmában és
szerkezetében:
a. Egyrészt a játék révén a gyermek új ismereteket szerez környezetéről, változatos értelmi
folyamatok fejlődnek ki, amelyek kihatnak az észlelés, emlékezés, memória fejlődésére.
b. A játék hozzájárul a gyermek képzelőerejének fejlesztéséhez.
Minél fiatalabb a gyermek, annál nagyobb a játék hatása a megismerési folyamatokra.
A játék során használt tárgyakkal a gyermek közvetlen kapcsolatba kerül, észleli,
megismeri ezek tulajdonságait, konkrét információkat nyer környezetéről.
A pedagógus szerepe a játék irányításában az értelmi nevelés feladatainak
megvalósításában:
- gazdagítania kell a gyermeknek külvilágból szerzett élményeit
- bővítenie, elmélyítenie kell a külvilágról kialakított képzetkörét
- serkentenie kell a gyermek képzeletét
- aktivizálnia kell a gondolkodást és szóbeli kifejezőképességet
- gyakoroltatnia kell a játékelemek szóbeli megnevezését
17
2016/2017
 Az erkölcsi nevelés megvalósítása a játékon keresztül

A játék során a gyermekek fontos fogalmakat alkotnak a különböző társas
viszonyokról, Erkölcsi érzelmeket élnek át. Játék közben a gyermek jobban megérti az
erkölcsi fogalmakat: mi a jó és mi a rossz, mit szabad és mit nem, így könnyebben
elsajátítja az erkölcsi szabályokat is.
Már 4-5 éves kortól kezd kialakulni az érdeklődés a csoportjátékok iránt. Az ilyen
csapatjátékok során kialakul a gyermekek között barátság, bajtársiasság, másikra figyelés,
összetartás, együttműködés érzése. Játék közben a gyermek sokkal könnyebben elsajátítja
a társas viselkedés szabályait, megtanulja saját érdekeinek összehangolását mások
érdekeivel. Megtanul uralkodni pillanatnyi felindulásán, önszántából aláveti magát a
szabályoknak, örömmel végrehajtja a játék által rárótt feladatokat. Játék során fejlődik
spontánul a szervező és megfigyelőképesség, akarat, stb. Ám néhány erkölcsi tulajdonság
nem alakul ki spontánul, csak a felnőtt hozzáértő irányítása mellett. Például:
becsületesség, kitartás, összetartás, stb.
 Az esztétikai nevelés a játékon keresztül
A játék során fejlődnek a gyermek esztétikai emóciói és érzelmei, kialakul a szép
iránti érzéke. Ilyen esztétikai érzelmeket élnek át kézimunka tevékenységek során, rajz
tevékenységek alatt, dramatikus játékok alkalmával. A tánc, ének és versmondás ugyanezt
fejleszti.
 Szakmai nevelés a játékon keresztül
Játék révén a gyermek megismeri a különböző mesterségek jellegzetességeit, azonosulhat
a különböző szakmai szerepekkel.
1. Tanulmányozza alaposan Takács Bernadett gondolatát a játékról (a fejezet elején), majd
emelje ki, hányféle értelemben használja a játék, játszani kifejezéseket!
2. A játékpedagógiai szakirodalmat tanulmányozva keressen 5 különböző játék-
meghatározást!
3. Figyeljen meg egy gyermeki játékot és elemezze a játék objektív, illetve szubjektív
feltételei függvényében!
4. „A játék szerepe/funkciója napjainkban” – címmel készítsen egy kb. egy oldalas (kb.
200 szavas) esszét!
alakítsa igazzá!
a) A gyermeki játék a gyermeknek olyan sajátos öntevékenysége, Igaz Hamis

ami szabad akaratára épül, és általa érvényesül legtipikusabban
és legsokoldalúbban az önkifejezés.
b) A gyermek a játékát nem veszi komolyan. Igaz Hamis
c) A játéknak nem velejárója az utánzás. Igaz Hamis
d) A játékban jelen van a játéktudat, a mintha-élmény. Igaz Hamis
e) A játék objektív feltételei: a játékhely, a játéklégkör és a Igaz Hamis
játékidő.
18
2016/2017
IV. tanulási egység

JÁTÉKESZKÖZÖK, JÁTÉKSZEREK
(A játék objektív feltételei)
eszköz szer szerszám

játékszer játékeszköz
minőségi követelmények pedagógiai követelmények
népszerűség pedagógiai érték
1. Játékeszköz és játékszer fogalma
A gyermek számára éppen úgy lehet bármely tárgy, anyag, felnőttek által használt
eszköz a játék tárgya, mint a kizárólag játék céljára készült játékszer. A mindennapi
gyakorlatban a játékeszközök, játékszerek fogalmát egyaránt használjuk, de más-más
tartalommal.
A Magyar Értelmező Kéziszótárban a következő fogalomértelmezéseket találjuk:
 Eszköz: valamely művelet elvégzését lehetővé tevő vagy megkönnyítő szerszám,
gép
 Szer: eszköz, szerszám, gyakrabban használt a sportnyelvben
 Szerszám: kézi erővel végzett munka hatékonyabbá tételére való eszköz.
A pedagógiai szakirodalomban játékszernek nevezzük azokat a dolgokat, melyeket
kifejezetten azért gyártottak, hogy játszanak velük. Játékeszköz minden olyan tárgy,
dolog, anyag, eszköz, amelyet a gyerekek a játékhoz felhasználnak. (Kovács-Bakosi, 1997.
133.; B. Méhes, 1993.18., Maszler, 1996. 54-55.)
Tehát ezek szerint minden játékszer lehet játékeszköz, de nem minden játékeszköz
játékszer. A játékszer a gyermek kezében, illetve tevékenységében válik játékeszközzé. A
gyermek, illetve a felnőtt „dönti” el, hogy egy tárgy, eszköz vagy szerszám játékeszközzé
válik-e, amivel kedve szerint fog tevékenykedni, akár azok eredeti funkcióját is
megváltoztatva. Vannak olyan játékszerek, melyek nem nagyon alkalmasak arra, hogy
játékeszközökké váljanak. Számtalan eszközt viszont kiválóan tudnak a gyerekek
játékszerként felhasználni.
2. Osztályozás
A szakirodalomban számos próbálkozást találunk a játékszerek, játékeszközök
csoportosítására. Az osztályozás különböző szempontok szerint történhet: a történetiség
szempontja szerint, anyaguk szerint, szociális vagy pedagógiai értékük szerint, a
játéktevékenység típusa szerint (mozgás, érzelmek, építés, stb.), a játékszer típusa szerint
(építő, sport, közlekedési stb.), a használó személyek köre szerint (bébi, kisgyerek, lány,
fiú, stb.), a játékszer anyaga szerint ( fa, fém, műanyag), stb. (Takács, 2001)
Kövessük nyomon a Kovács-Bakosi szerzőpáros, illetve Maszler kategóriarendszerét,
melyek legfontosabb vezérlőelvként a játékeszközök pedagógiai értékét helyezik
középpontba (Kovács-Bakosi, 1997.134-135.; Maszler, 1996. 55.).
19
2016/2017
2.1. Kovács-Bakosi osztályozási rendszere

-Tematikus játékszerek: a felnőttek a játék céljára készítették
 valóságos eszközök, használati tárgyak kicsinyített másai, modelljei:
határozott rendeltetésűek: kéziszerszámok utánzatai, babák,
közlekedési eszközök
 különböző képességeket fejlesztő játékszerek: kognitív, mozgásos és
szociális hatásúak lehetnek, ide sorolódnak a modern technikai
eszközök közül a komputeres és számítógépes játékok is
 fantázia játékszerei: a meseszereplőket, állatokat elevenítik meg;
illetve szórakoztató-nevettető játékszerek
-Polifunkcionális játékszerek: szintén a játék céljára készülnek, de megjelenítésük
révén többféleképpen is felhasználhatók: építőkockák, konstrukciós játékszerek
-Különböző anyagféleségek: fa, víz, kő, homok
-A gyermek környezetében lévő használati tárgyak, eszközök: pl. táska, esernyő,
bot, stb.
-Népi játékeszközök: mindazok a játékeszközök, tárgyak, amelyek anyagukat,
elkészítésüket, tematikájukat tekintve a nép hagyományaiból, mindennapi életéből,
ünnep- és jeles napjainak eseményeiből táplálkoznak. Ide tartoznak a letűnt korok
használati tárgyainak kicsinyített másai, a népmesék tárgyi világa, a dalos népi
játékok, az ünnepek, jeles napok gyermekek által is használható tárgyai, a
természeti környezet kínálta tárgyak. Alkategóriái:
 háziállatokat ábrázoló eszközök
 emberekre emlékeztető eszközök
 munkaeszközök
 használati eszközök utánzatai
 ügyességet fejlesztő eszközök
 akusztikai eszközök
2.2.Maszler Irén osztályozási rendszere

Maszler Irén a következő kategóriákat határozza meg:
 Különféle anyagok: homok, kavics, papír, fa, fém, üveg, víz, festék, só-
lisztgyurma, stb.
 Szerszámok: kalapács, fűrész, csavarhúzó, olló, stb.
 Gépek: kicsinyített formában elektromos meghajtású vonat, mosógép,
varrógép, stb.
 Különféle használati tárgyak, esetleg kicsinyített formában: edények,
bútorok, ruhák, stb.
 Nagyüzemi vagy kisüzemi keretek között előállított félkész vagy teljesen kész
eszközök, melyek a gyermekek vagy felnőttek közreműködésével a további
felhasználásra alkalmasak.
 Sportszerek: labdák, karika, ugrókötél, bot, kendő, babzsák, tornazsámoly,
tornapad, stb.
 Ismerethordozó könyvek, leporellók, képeskönyvek, mesekönyvek, lexikonok,
stb.
 Elektromos játékok, computer-játékok
20
2016/2017
3. A játékszerekkel szemben támasztott követelmények

A szakirodalomban számos követelményt fogalmaznak meg a játékszerekkel szemben.
Ezek a követelmények két nagy kategóriába sorolhatók: minőségi és pedagógiai
követelmények (Kovács-Bakosi, 1997; Maszler, 1996; B. Méhes, 1993).
Tekintsük át ezeket a követelményeket:
3.1. Minőségi követelmények (műszaki paraméterek)
A játékszerek gyártói, illetve előállítói felelősek azért, hogy azok balesetmentesek

legyenek, újabb fontos követelmény, hogy alapanyagukban és működtetés közben
sugárveszély-mentesek legyenek (egészségügyi követelmény). Vannak játékszerek,
amelyek önmagukban ugyan nem, de helytelen használat miatt balesetet okoznak. Éppen
ezért pedagógiai feladat a veszélyessé válható eszközök helyes használatára felhívni a
gyermekek figyelmét, és az állandó felügyeletről gondoskodni. A legfontosabb igényeket
a játékszerrel szemben biztonsági és higiéniai szempontból támasztjuk: anyaga legyen
szilárd, lemosható, elég nagy ahhoz, hogy bizonyos életkorban ne lehessen lenyelni; ne
fogjon, ne legyen éles széle vagy sarka, ne váljék le róla könnyen valamilyen apró
alkatrész, gombelem ne legyen benne, veszélyesek lehetnek a gombok, babaszemek is.
Keveset gondolunk arra, hogy a játékszer milyen óriási igénybevételnek, gyötrésnek
lesz kitéve, felülete lekophat, sérülhet, belseje felszínre kerülhet. A távoli országokból
érkező olcsó játékszerektől óvakodni tanácsos, kémiai összetételükről legtöbbször szinte
semmit sem tudunk. Ha a játékot lakk- vagy festékréteg borítja, az anyagnak ellen kell
állnia a nyálnak és verejtéknek. A legtöbb lakkban oldószermaradványok mutathatók ki.
Némelyik kék, barna vagy zöld színanyagban kobalt, ólom vagy cink lehet, a piros szín
eredhet kadmium, króm, antimon vagy arzén vegyületétől - egyik sem kimondottan
ártalmatlan anyag. A csecsemő és a kisgyermek mindent a szájába vesz, játékait néha
intenzíven szopogatja! Ha a védőréteg lekopik, az olcsó játékszer belső rétegeinek
színezékei és tartósító anyagai bukkannak elő, mindenféle mérgező vegyi anyag lehet
bennük. Ezért legokosabb ragaszkodni a természetes anyagokból készült játékszerekhez:
ilyen a sima keményfa, a természetes szálból készült babák stb. Ma már a színező anyagok
közt is felbukkantak a biofestékek.
A játékszereknek tehát legyenek tartósak, tisztíthatóak, színben, méretben és
funkcionalitásban feleljenek meg a gyermekek igényeinek.
A játékszerek tartóssága, jó minősége pedagógiai szempontból azért fontos, mert
egyrészt a gyermeknek nagy bánatot, csalódást, sokszor ijedtséget vagy lelki-
ismeretfurdalást okoz, ha a játékszer a kezükben váratlanul és indokolatlanul elromlik,
másrészt, mert csak ekkor élhetünk azzal a nevelési érvvel, hogy tárgyakkal rendesen kell
bánni, különben elromlanak.
Fontos minőségi követelmény, hogy a játékszerek esztétikusak legyenek, keltsék
fel a gyerekek érdeklődését, ösztönző jellegűek legyenek, csináljanak kedvet a játékhoz.
B. Méhes Vera szerint fontos, hogy esztétikusak legyenek a játékszerek, mert a gyermekek
(főként a kisebbek) megszeretik játékaikat, hisz sok öröm fűzi őket hozzájuk, és amit
szeretnek, az szép is számukra. Az ízléstelen, giccses játékszer rombolja az ízlést, ilyet
még akkor sem érdemes megvenni, ha „előkelő” gyár vagy üzlet hozza forgalomba. A
szép játékszerek, szép anyagok és eszközök az ízlésformálás, esztétikai nevelés
megalapozásának fontos tényezői.
21
2016/2017
A valósághűség vitatott minőségi követelmény. B. Méhes Vera szerint csak

bizonyos mértékben szükséges, hogy valósághűek legyenek, sokkal inkább fontosabb,
hogy felidézzék a valóságos tárgy képzetét és feleljenek meg az adott korcsoport
játékfunkciójának. Lehetnek leegyszerűsítettek és bizonyos fokig stilizáltak is; de soha ne
legyenek torzak, félrevezetőek, hanem a gyerekek számára könnyen felismerhetőek.
Az értéktektelen játékszerek gyakran megtéveszthetik a felnőtteket, s nem egyszer
áruk miatt megvételre is csábítanak. A pedagógusok egyik nélkülözhetetlen küldetése a
szülők meggyőzése az értéktelen játékszerek kedvezőtlen hatásáról.
3.2. Pedagógiai követelmények
Nem elég, hogy minden minőségi követelmények megfeleljen egy

játékeszköz/játékszer, nagyon fontos, hogy a gyermek használni is tudja. Tudjon vele
hosszú ideig, tartalmasan, elmélyülten, fejlődését elősegítve játszani.
Maszler Irén szerint talán legfontosabb követelmény, hogy a játékeszköz/játékszer
ne legyen öncélú, hanem funkciójában hordozza a játék fejlesztésének lehetőségét. A
gyermek számára egy eszköznek akkor van tevékenységre, cselekvésre ösztönző ereje, ha
a gyermek be tudja építeni mindenkori játékába. A funkció-nélküliség akkor következik
be, ha egy játékeszközt nem akkor adunk a gyermek kezébe, amikor a gyermek érett arra a
tevékenységre, cselekvésre. Következésképpen figyelembe kell vennünk a gyermek
életkori sajátosságait is a játékeszköz megválasztásakor.
3.3. A tibe játékrendszer

Takács Bernadett (2001) szerint a megfelelő játékszerek kritériumai a következők:
 Általános pedagógiai kritériumok
 Az anyagi sajátosságok értékelési kritériumai
 A pszichikus funkciók fejlesztésének kritériumai
Legrészletesebben a pszichikus funkciók fejlesztésének kritériumát dolgozta ki, kiemelvén

az alábbi funkcióterületek fejlesztését:
 Motorium:
 Nagymozgásokat fejlesztő
 Finommozgásokat fejlesztő
 Percepció: percepciót fejlesztő
 Intellektus
 Kognitív képességeket fejlesztő
 Gondolkodást fejlesztő
 Emlékezetet fejlesztő
 Figyelmet fejlesztő
 Nyelvi képességeket fejlesztő
 Szociabilitás
 Személyiséget fejlesztő
 Társas képességeket fejlesztő
22
2016/2017
4. A játékeszközök, játékszerek pedagógiai jelentősége

A játékeszközöket, játékszereket különböző közvetítések útján fedezi fel a
gyermek, aki mindig az adott kultúrában és természeti környezetben rendelkezésére álló
eszközökből válogathatott évszázadokon át. Napjainkra e téren is nagy változásoknak
vagyunk tanúi. A modern közlekedési eszközök és a világot átfogó játékkereskedelem
távoli vidékek játékszereit és eszközeit szállítja a Föld egyik részéből a másikba.
Óvodáinkban/iskoláinkban egyszerre találhatók meg a természetes anyagok, a népi
hagyományok eszközei, az évszázadokon át ismert eszközök, valamint a legmodernebb
technikai eszközök és más vidékek játékválasztékai.
A játékszerek pedagógiai értékének vizsgálatánál különbséget kell tennünk az
eszközök népszerűsége és pedagógiai értéke között. Nem mindig a legnépszerűbb
eszközöknek magasabb a pedagógiai értéke, ugyanakkor a pedagógiai szempontból
kevésbé értékeseket sem lehet teljesen mellőzni. Az ellentmondás feloldása más nevelői
magatartást jelent az egyik és megint mást a másik esetben.
A problémát az jelenti, hogy minél jobban kötődik a gyermek valamilyen
játékszerhez – tehát minél népszerűbb –, annál nagyobb mértékben hat a gyermekre. Ezért
van az, hogy a játékszerek pedagógiai értékét vizsgáló tanulmányok legnagyobb része a
népszerűségi mutatókból indul ki, s a kutatók ezen mutatók ismeretében keresnek
megoldást a játékeszközök alkalmazására.
A játékszerek népszerűségét elsősorban az adott társadalmi közeg kulturális,
műveltségi szintje, történeti és társadalmi változásai, s nem kevésbé a szülők-gyermek
között kialakult kapcsolatrendszer határozza meg.
A játékszerek egy része több évszázados múlttal rendelkezik, más részük
rendszeresen cserélődik (játékfegyverek) vagy teljesen eltűnnek (babaruha tisztítás
eszközei: kis mosóteknő, mosógép) vagy csak megújulnak, „modernizálódnak”
(szenesvasaló, villanyvasaló) mindig követve a felnőttek használati tárgyainak változásait.
Amíg a század első évtizedében végzett felmérések szerint a legnépszerűbb
játékeszközöknek a homok, a baba, a vonat, a játékautó, a papír megmunkálása, a gyurma,
a gyöngyfűzés tartozott, addig néhány évtizeddel később készült felmérésekben már
előkelő helyet kapott a konstrukciós játék is. Napjainkban pedig az ún. divatos játékszerek
akár néhány év alatt is képesek meghódítani szinte az egész modern világot, főleg az
elektromos médiák közvetítésével és a világméretű játékszeripar jóvoltából.
Retter szerint különös pedagógiai értékük van az olyan játékeszközöknek,
amelyekhez a gyermek szívesen nyúl, melyek meghatározott időre lekötik figyelmét és
kielégítik cselekvési vágyait (Retter, 1988). A játékeszköz annál értékesebb, minél inkább
kész arra, hogy:
 örömet keltsen, és cselekvésre motiváljon
 segítse a képességek és érdeklődés kibontakozását
 érthetőbbé tegye a gyermekek számára a világot
 önkifejezésre és másokkal folytatandó kommunikációra késztessen
 a valóság átalakítására és szimbolikus újrateremtésére késztessen
Kövessük nyomon néhány játékszer, játékeszköz pedagógiai jelentőségét (Kovács-

Bakosi, 1997):
a) A homok és a víz mindegyik felmérésben az első helyek valamelyikére került.

Napjainkban sem veszít népszerűségéből, különösen akkor, ha a felnőttek jobban
23
2016/2017
igazodnak a gyermekek igényeihez. Pl. ha különböző nedvességtartalmú homokról

gondoskodnak, ha van elég kavics, ha a gyeptéglával szabadabban is lehet gazdálkodni.
Napjainkban az udvari élet nagyon sokszor a homokozó köré szerveződik, ami nem
mindig lehet megnyugtató. (Pl. alig van egyéb játszási lehetőség.)
A homok – a homokozás – pedagógiai értéke is figyelemre méltó. Sokféle
felhasználási lehetőséget kínál a legkisebbeknek éppen úgy, mint a nagyobbaknak. Szinte
ösztönzi a gyermekeket a gondolkodásra, az ötletek keresésére. Emellett a
játékelgondolások megvalósítása sok ügyességet, kézizmok – a finom mozgások –
tökéletesedését segítik.
A homok egyaránt alkalmas az egyedi tervek megvalósítására és a csoportos játékra.
Szociális értéke ezért kiemelkedő. A homok több játékfajta színtere, kelléke, kiegészítője.
Gyakorló-, szerep-, szabályjáték mellett még társas és sportjátékokhoz is igénybe vehető.
b) A baba és a babaszobabútor minden korosztály kedvelt játéka, főleg a lányok

körében. Az egyik legősibb időkre visszanyúló játékkészlet pedagógiai szempontból
nagyon értékes. Főleg azért, mert a „baba” körül kialakult játékok a legalkalmasabbak a
hároméves gyermekek szerepjátékához, ez az a játékszercsoport, amelynek hatására
fejlődik a gyermekek empátiakészsége, kiteljesedik érzelmi világa, a másik iránti
figyelmessége, törődése. Tehát a játékbaba és a bababútor szocializációs hatása más
játékszerekkel nehezen vagy egyáltalán nem pótolható. A baba összekötő kapocs a családi
és a tágabb környezeti témák játékai között. De összekötő kapocs a különféle játékfajták
között is.
c) A félkész-konstrukciós vagy szerkesztő játékok különösen napjainkban népszerűek

a gyermekek körében. Pedagógiai értékükkel kapcsolatosan megoszlanak a vélemények. A
technika világában elég sok impulzus éri a gyermekeket, aminek feldolgozásában nagy
segítséget jelentenek a konstrukciós játékszerek: kreativitást, türelmet fejlesztő hatásuk
vitathatatlan, ugyanakkor óvodai közösségben különösen nehéz megoldani a csoportos
alkotást, főleg az egyéni elképzelések megvalósításhoz nincs szükség társakra. Inkább
akadályozzák, mint segítik a kivitelezést. A konstrukciós alkotás nagyon eszközigényes.
Mindezek ellenére helye van a játékeszközök között, sőt hiánya kedvezőtlenül érintené a
játszási lehetőségeket, de uralkodó vagy netalán kizárólagos szerepétől mindenképpen
óvakodnunk kell. Nemcsak az alacsony szociális indexe miatt, hanem azért, mert nem
alakul ki a különböző anyagok megmunkálása iránti érdeklődés, s nincs alkalma a
gyermeknek a játékszerszámokkal való ismerkedésre.
Az építőjáték szociális indexe meglehetősen alacsony, de egyéb játékelemekkel
kiegészítve serkenti a fantáziát, hozzájárul a szerkesztő készségekhez, az
anyagismeretekhez. A gyermekeknek éppen úgy meg kell ismerniük a bonyolultabb
építkezés nyújtotta öröm forrását, mint a konstrukciós alkotásokét.
d) A közlekedési eszközök iránti érdeklődés jelenleg is megtalálható a gyermekeknél.

Tárgyai mindig az adott kor közlekedési eszközének kicsinyített másai, de alapvetően
változott a gyermekek igénye e játékszerekkel szemben, mint régebben. A televízió
hatására megnőtt a népszerűsége a rendőrségi és mentőautóknak, helikoptereknek,
távvezérlésű vonatszerelvényeknek és autóknak. A média hatására a közlekedési
eszközöknek kissé visszaszorult a pedagógiai értéke, mert a szállítás és munka
megkönnyítése helyett az autóversenyzés, száguldás, üldözés képzetköre társul a
közlekedési játékokhoz.
24
2016/2017
e) Az orvosi felszerelés is megtalálható valamennyi korcsoport játékában. A kisebbek

szívesen gyógyítják a játékbabájukat, a kedvenc játékállatukat, majd később egymás
gyógyítására veszik igénybe az orvosi felszerelést. Eleinte csak egy-egy műveletet
játszanak el, majd kellő játéktapasztalat és egyéb élmény hatására játékuk mind
összetettebb lesz, ugyanakkor megjelenik az orvosi rendelő a berendezésével és a
gyógyszertárak is. Ugyanakkor az orvosi felszerelés más játék kiegészítő eszköze is lehet:
például kirándulásra is magukkal vihetik az orvosi táskát. A különböző orvosi eszközök és
kellékek együttes igénybevétele módot ad a közös játszásra, segítve ezáltal a
szocializációs folyamatot, különösen a türelem, a figyelmesség, a gondoskodás, a
vigasztalás és szeretetteljes ápolás tulajdonságainak erősítését segítve elő.
f) A konyhai felszerelések nagyon népszerűek minden korosztály körében. A kisebbek
főleg a családi eseményekhez kapcsolják használatát, ahol a legtöbbször baba is van. A
négy-öt évesek játékaiban a babakonyha már inkább kifelé nyit a társadalmi élet egyéb
területei felé (vendégség, cukrászda, üzlet, ünnepi készülődések. A nagyobbak már
önállóan is vállalkoznak a konyhai felszerelések bővítésére. Egyéni alkotásaikhoz
egyaránt igénybe veszik az agyagot, a papírt, a textíliát, a fát, a műanyagpalackokat. Itt
jelenik meg leghamarabb a kooperatív képesség.
g) A modern játékszerek széles skálán mozognak, s nem is lehet élesen határt vonni a
hagyományos és modern eszközök között. Modern játékszeren a legújabb kor technikai
technikai és műszaki fejlettségének, a legújabb pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi
követelményeknek megfelelő és a kor közízléséhez, illetve a gyermek tapasztalatára
támaszkodó játékszereket értjük.
h) Népi játékeszközök
A népi játékok eszközeiről, annak pedagógiai jelentőségéről külön is kell szólni.
Fontos megjegyezni, hogy a különféle természetes anyagokból készült egyszerű
játékszerek nagyon népszerűek a gyermekek körében. Már csak azért is, mert az
anyaggyűjtésben a gyermekek is közreműködhetnek, mert az elkészítésükben részt
vehetnek, mert felhasználásuk nagyon széleskörű lehet, mert anyaga könnyen pótolható
(egy részének), mert elkészítése, beépítése a játékba majdnem mindig valamilyen
eseményhez, élményhez kötődik.
5. Az új játékszerek elfogadtatása
A játékszerek iránti érdeklődés felkeltése sajátos probléma, ugyanis a gyermek
természeténél fogva minden új iránt érdeklődik, de érdeklődése nagyon sok esetben rövid
életű. Az új játékszer idejekorán kikerül játékeszköztárából, mielőtt még kijátszotta volna
magát vele. A tárgy iránti érdeklődés több fázison át szilárdul meg, válik tartóssá (Kovács-
Bakosi 1997.145):
 Felfedezés/exploráció szakasza: a tárgy külső tulajdonságainak megismerése
elsősorban észlelés, tapintás, manipuláció útján.
 Teljes manipulációs szakasz: a tárgy részeivel történő ismerkedés, vagyis a tárgy
alkotóelemeinek, részeinek megismerése, funkciójuk felfedezése (gurul, repül,
összeilleszthető, mozgások végzésére alkalmas, stb.)
 A játékszerrel végezhető variációs felhasználási lehetőségek felfedezése
 Az új játékszerrel kapcsolatos játékélmények (sikerélmény, alkotás élménye,
szociális élmény, győzelem élménye) útján történő kötődés az új, immár elfogadott
játékszerhez
25
2016/2017
1. Leltározza fel egy óvodai csoport játékszer-készletét! Röviden jellemezze az óvodai
csoportot a játékfelszereltség szempontjából!
2. Leltározza fel egy óvoda játékszer-készletét! Röviden jellemezze az óvodát a
játékfelszereltség szempontjából!
3. Elemezze saját gyermeke/ismerős gyermek 5 játékszerét a tanult kritériumok alapján!
4. Tervezzen meg egy fejlesztő játékszert! (lehetőleg olyat, ami még nincs forgalmazva)
5. Kérdezzen ki legalább 5 szülőt a játékszer-vásárlási szokásai felől! Segítségként
használja a 8. mellékletet! Összesítse a kikérdezés eredményeit!
alakítsa igazzá!
a. A tematikus játékszereket a felnőttek a játék céljára Igaz Hamis

készítették.
b. A fantázia játékszerei meseszereplőket, állatokat Igaz Hamis
elevenítenek meg.
c. A játékszerek megválasztásakor nem kell figyelembe Igaz Hamis
venni a gyermekek életkori sajátosságait.
d. Minden játékeszköz lehet játékszer, de nem minden Igaz Hamis
játékszer játékeszköz.
e. A számítógépes játékok a polifunkcionális játékszerek Igaz Hamis
kategóriájába tartoznak.
f. A tematikus játékszereket a felnőttek a játék céljára Igaz Hamis
készítették.
g. Fontos pedagógiai követelmény, hogy a játékszerek tartósak, Igaz Hamis
tisztíthatóak és esztétikusak legyenek.
h. A játékszerek megválasztásakor nem kell figyelembe venni a Igaz Hamis
gyermekek életkori sajátosságait.
7. Mutassa be, miben áll az alábbi játékszerek pedagógiai jelentősége:

 Barbie-baba
 Lego
 Pókemberes puzzle
 Pöttyös labda
 Plüssmaci
8. Karikázza be a helyes válasz(oka)t!
A. Melyek a játék objektív feltételei?

a) gyermek személyisége, légkör, nevelő személyisége, élmény
b) gyermek személyisége, nevelő személyisége
c) játékhely, játékidő, játékszer
B. „...................-nek/nak nevezzük azokat a dolgokat, melyeket kifejezetten azért
gyártottak, hogy játszanak velük”.
a) Játékeszköz b) Játékszer c) Szerszám d) Szer e) Eszköz
26
2016/2017
C. a baba melyik játékszer-kategóriába tartozik?

a) Tematikus játékszerek d) Használati tárgyak, eszközök
b) Polifunkcionális játékszerek e) Népi játékeszközök
c) Különböző anyagféleségek
D. Az építőkockák melyik kategóriába tartoznak? E. A betlehem melyik kategóriába
tartozik?
a) Tematikus játékszerek a) Tematikus játékszerek
b) Polifunkcionális játékszerek b) Polifunkcionális játékszerek
c) Különböző anyagféleségek c) Különböző anyagféleségek
d) Használati tárgyak, eszközök d) Használati tárgyak, eszközök
e) Népi játékeszközök e) Népi játékeszközök
F. A plüssmackó melyik kategóriába tartozik? G. A kéziszerszámok utánzatai
melyik kategóriába tartoznak?
a) Tematikus játékszerek a) Tematikus játékszerek
b) Polifunkcionális játékszerek b) Polifunkcionális játékszerek
c) Különböző anyagféleségek c) Különböző anyagféleségek
d) Használati tárgyak, eszközök d) Használati tárgyak, eszközök
e) Népi játékeszközök e) Népi játékeszközök
H. Miben áll a baba és babaszobabútor pedagógiai jelentősége?
a) Fejleszti az empátia-készséget d) Hozzájárul az anyagismeret
fejlődéséhez
b) Elősegíti a finom mozgások e) Elősegíti a gondoskodás,
tökéletesedését szeretetteljes ápolás tulajdonságainak
erősítését
c) Fejleszti a kreativitást
I. Miben áll a homok és a víz pedagógiai jelentősége?
a) Fejleszti az empátia-készséget d) Hozzájárul az anyagismeret
fejlődéséhez
b) Elősegíti a finom mozgások e) Elősegíti a gondoskodás,
tökéletesedését szeretetteljes ápolás
c) Fejleszti a kreativitást tulajdonságainak erősítését
J. Melyek a játékszerekkel szemben támasztott minőségi követelmények?
a) Balesetmentesség f) Tartósság
b) Sugárveszély-mentesség g) Tisztíthatóság
c) Fejlesztő jelleg h) Életkori sajátosságoknak megfelelő
d) Biztonságosság i) Esztétikusság
e) Használhatóság
27
2016/2017
V. tanulási egység
JÁTÉK AZ ÁLLATVILÁGBAN
biológiai eredet társadalmi eredet töredékes viselkedés

belső késztetésű játék manipulációs játék társas játék
1. Az állatok játékának sajátosságai

A játék nemcsak az ember, hanem általában a hőszabályozással rendelkező fajok
különös magatartása.
Lényege nem ragadható meg, ha ezt a magatartást alkalmazkodásnak állítva a
felesleges energia levezetési eszközének vagy felkészülési, gyakorlási tevékenységének
véljük.
Igen erős emocionális állapotnak tekinthetjük, mely állapotot az aktiváció és aktivitást
megszabó-befolyásoló motívumok idéznek elő. Ezt az állapotot ellentétes érzelmek
együttléte jellemzi, megjelenéséhez szükséges, hogy a játszó élőlény viszonylag
biztonságban tudhassa magát, mentes legyen a létfenntartás elemi gondjaitól.
Az állatok játékával az etológia és pszichológia foglalkozik részletesen. A

pszichológia feladata a fiatal állatok és a gyermek játékának összehasonlítása.
Az állatok játéka ösztönös biológiai élettevékenység. Az etológia szerint az állat
viselkedésének kibontakozásában ha nem is meghatározó, de jelentős szerepe van a
játéknak. Elősegíti, hogy a kisállat megismerhesse saját testét, annak teljesítőképességét,
jellegzetességét, mozgékonyságát, tűrőképességét. A játék hatására létrejött viselkedési
formákat az állat kipróbálja, kombinálja. E játékokban számos viselkedési forma, elem
keveredik (pl. zsákmányszerzés mozzanatát védekezés mozzanata váltja fel vagy támadó
mozdulatokat a szexuálisak.) A legtöbb kölyök játéka az érett állatok
viselkedésláncolatának része.
2. Az állatok és emberek játékának összehasonlítása

Mint már fentebb említettük, a pszichológia feladata a fiatal állatok és a gyermek
játékának összehasonlítása.
Kritérium Állatok játéka Emberek játéka
Meghatározottsága Kizárólag biológiai eredetű Elsősorban társadalmi, és csak

másodsorban biológiai
meghatározottságú
Elkezdés időpontja Születésük után hamar elkezdenek Később kezdenek játszani
játszani
Bonyolultsági Egyszerűbb Fejlettebb, bonyolultabb
fok
Időtartam Kevesebbet játszik Tovább játszik
Környezeti Környezeti feltételek Megfelelő környezeti feltételek a
feltételek befolyásolják: a számukra gyermekek játékára is kedvezően
legkedvezőbb időjárás mellett hatnak.
játszanak.
Szerepe Szabályozás megalapozása, Nevelés, személyiségfejlesztés,
szabályozó működés gyorsítása társadalmi szerepek elsajátítása
28
2016/2017
3. Állatok játékának osztályzása

a. belső késztetésből fakadó játékok: mentesek minden külső feltételtől, belső
feltételekre épülnek – bárányok, kecskegidák ugrándozása
b. töredékes viselkedések: ezek normális körülmények között bizonyos biológiai

funkciók kielégítését szolgálják (evés, harc, szaporodás). A játék alkalmával a
mozdulatok, viselkedési sémák mozaikszerűek, összefüggéstelek, célnélküliek. –
értéktelen tárgyak utáni lopózás
c. társas játékok: azonos korú fiatal álatok között, az újszülött és anyaállat között,
kölyökállat és ember között.
d. manipulációs játékok: külső céltól mentesek
1. Figyelje meg egy saját környezetében élő állat játékát! Jellemezze röviden a megfigyelt
játékot! A jellemzést támassza alá fényképekkel is!
2. Nevezze meg házi kedvencének 3 legkedveltebb játékát! Határozza meg, hogy a

megnevezett játékok milyen játékkategóriába tartoznak!
29
2016/2017
VI. tanulási egység

A JÁTÉKOK OSZTÁLYOZÁSA
Play game
gyakorlójáték konstrukciós játék
szerepjáték szabályjáték
1. Osztályozási nehézségek
Nem mindenki által ismert a kisgyermek játékának változékonysága, sokfélesége.
A gyermeki játék fejlődésének törvényszerűségét, a fejlődés pedagógiai feltételeinek
megteremtését csak az egy nyelven, az azonos fogalmi struktúrában gondolkodó
szakemberek képesek megvitatni és a gyakorlat számára egyértelmű törvényszerűségeket
megfogalmazni.
Az osztályozások egyik nehézsége éppen az egy nyelven beszélés részleges
hiányából adódik. Azért csak részleges, mert, noha egy-egy játék-megnyilvánulást
különböző elnevezéssel illetnek, de olyan eltérés nincs, hogy az elnevezések valamelyike
különböző szintű játékot jelentene. A fogalmi különbözőség az azonos játéktípus
megjelenésével jelentkezik.
Egy-egy játék elnevezése általában az adott játék leglényegesebb jegyéből
származik. Innen eredeztethető az a gyakorlat, hogy egyfajta játéknak többféle
megnevezése is ismert. Például az angolszász szakirodalomban két fogalmat használnak a
játék megnevezésére: play és game.
Play:
 tág értelmezés: szabad játékaktivitás
 szűk értelmezés: fiktív játéktevékenység
Game: versenyjáték
Ahány játékelmélet, szinte annyi játékrendszerrel találkozunk. Tekintsük át a játék

felosztását a klasszikus pszichológiai irodalomban:
F. Fröbel kétféleképpen osztályozza a játékokat. Az első szempont a játék
tartalma, tehát az, amit a gyermek csinál. Eszerint három játékcsoportot különböztet meg:
 utánzás
 a tanultak alkalmazása
 valamilyen dolognak az előállítása
A második esetben a játéktevékenység miértjéből indul ki. Ezen az alapon is három
csoportot különböztet meg:
 a testi örömöket kifejező játékok
 érzelmi gyönyört jelentő játékok
 értelemfejlesztő játékok
E kettős felosztásból kitűnik F. Fröbel felismerése, miszerint nem elég tudni a játék
tartalmát, hanem keresni kell annak hatását a gyermek fejlődésére.
K. Groos a felosztás legfőbb vezérelvének a praktikusságra-törekvést tartja.
Eszerint két csoportot különböztet meg:
30
2016/2017
Az első csoportba sorolja a szenzorikus szervek játszó tevékenységét, a motorikus

szervek játszó begyakorlását és az érzelmi erők játékos gyakorlását.
A második csoporthoz az alacsonyabb rendű ösztönökre épülő játékokat sorolja:
például harci játékokat, a szerepjátékot, társasjátékokat.
Bár Grossnak ez a kettős felosztása az egész játékállományt felöleli, mégis aligha
nevezhető praktikusnak.
J. Piaget rendező elve a „játék értelemfejlesztő funkciója”. A fejlődés három
szakaszában igazítja a játék felosztását: az érzékszervi-mozgásos intelligenciához, a
szituatív intelligenciához és az érzelmi működéshez. Az első szakasz játéka a gyakorló
játék, a másodiké a szimbolikus játék (2-7 éves kor), majd ezt követi a konstrukciós-,
valamint a társas játék.
Mit mutatnak ezek a felosztások? A játékfajtákon belül mindegyik felbontás
játékcsoportokról beszél. Elfogadott játéktípusok: a gyakorló- vagy funkciójáték, a
konstrukciós játék, a szerepjáték és a szabályjáték. A továbbiakban tekintsük át röviden
ezeket a szakirodalom által általánosan elfogadott játéktípusokat, játékfajtákat.
2. A gyakorló- vagy funkciójáték
érzékszervi mozgásos játék ritmikus utánzás

mozgásos gyakorló játék tárgyakkal végzett gyakorló játék
explorációs játék manipulációs játék
Gyakorló-funkció játék: a kisgyermek az ismétlések révén a különböző képességeit

gyakorolja. 0,5-0,7 éves kortól kb. 2 éves korig a kisgyermek játéka, azonban átnyúlik a
következő életszakaszba is. Érzékszervi mozgásos, kísérletező játéknak is szokták
nevezni, mert a kisgyermek ezen az úton sajátítja el az egyszerű tárgyak használatát,
illetve ezen az úton alakul ki a mozgáskoordinációja. Alapvető ismérve a mozgás, a
tárgyakkal végzett manipuláció, az ismétlés és utánzás. A szakirodalom megkülönböztet:
- mozgásos gyakorló játékot: a gyermek újabb és újabb mozgásfunkcióit
gyakorolja, a funkció gyakorlásának feszültségcsökkentő hatása van, és ez
örömszerzést vált ki.
- tárgyakkal (anyagokkal, játékszerekkel) végzett gyakorló játékot.
Piaget a tárgyakkal végzett játékon belül megkülönböztet:
- explorációs játék (exploráció=kutatás): a tárgy, tapasztalat még annyira új,
hogy ez váltja ki az ismerkedést, a tájékozódó gyakorlást. A gyermek
megismeri az anyagok, tárgyak tulajdonságait, halmazállapotait,
egymáshoz való relációikat, mennyiségüket, nagyságukat, stb.
- manipulációs játék: olyan játékok, melyekben a tárgy nem jelent már
semmi újat. Ebben az esetben az öröm forrása maga a manipuláció. A
manipulálással egy sor műveletet tanul meg a gyermek a kezével: fogni,
emelni, letenni, összeilleszteni, dobni, gurítani, nyomni, csúsztatni, lökni;
mindettől kezei, ujjai ügyesednek.
31
2016/2017
Maszler Irén (1993) a gyakorlójátéknak az alábbi kategóriáit különbözteti meg:

a. hang és beszéd gyakorlása: dallam, mondóka, szöveg ismételgetése, pl.: kopp-
kopp szópár kopogással
b. mozgást gyakorló játék: ugrókötéllel való játék, labdapattintgatás,
szőnyeg/járdaszélen járás, futkosás a teremben (valamilyen céllal)
c. eszközzel való játék: babakocsi-tologatás, mágneses figurák egymásra rakása,
autótologatás, építőelemek egymásra rakosgatása
d. anyagokkal való játék: homokozás, kavicsgyűjtögetés, papír tépkedése,
gyűrögetése, víz öntögetése, fröcskölése, levelek gyűjtése
A gyermekkori manipuláció és exploráció minden tudás kezdete. Főként a

bölcsödéskorra jellemző, de nagyon gyakori kis óvodásokra is, sőt még nagyobbaknál is
gyakran észlelhető konstrukciós vagy szerepjáték részmozzanataként, vagy mozgásos
játékok néhány formájában (labdázás, szökdelés ugrókötéllel). E játék a legegyszerűbb
funkciók gyakorlásától az anyagokkal, eszközökkel és tárgyakkal végzett gyakorlójátékon
keresztül elvezet a konstrukciós és szerepjátékokig.
A gyakorlójáték kialakulásában és fejlődésben több szakasz különíthető el.
A gyakorlójáték fejlődésének szakaszai:

 Játékszerek és eszközök rakosgatása: két tárggyal végzett művelet, mely majd
kiegészül 3 tárggyal
 Több tárgyas játékok: a gyermek már képes egymáshoz tartozó eszközökkel
folytatott játékra.
 Természetben lévő anyagokkal végzett manipulációk. A víz, homok, kavics,
szilárdan összerakott fahasábok mind-mind alkalmasak a környezet felfedezésére, a
különböző funkciók gyakorlására.
 Tárgyak képzeletbeli használata: ez már átmenetet jelent a szerepjáték felé.
 Társas játékok kialakulása: a tárgyakkal végzett mozgások bonyolultabbá válása
elvezet a társas játékok kialakulásához. Pl. labda elgurítása, kockák dobálása. Itt még a
gyermek nem érzi pontosan a szabályokat, de elvégzi mindazokat a mozgásokat, melyeket
a nagyobbaktól lát.
 Szerszámok használata: manipulálási lehetőség, kiegészülve kombinációs
lehetőségekkel
Az óvodások gyakorlójátékát az utánzásban bekövetkezett változás alapján is lehet

jellemezni. A gyermekben megvan a természetes vágy a felnőttek használati tárgyainak
bevonására a játékba. A játékautó kormánya helyett az igazi autó kormányával szeretne
kormányozni, a játékmosógéppel mosni, stb.
A gyakorlójáték szintjén álló utánzás sajátos megnyilvánulása a ritmikus utánzás.
Gyakori jelenség az oviskor kezdetén a társak figyelése, majd ezt követően utánzása. Az
utánzás néha nem két gyermek között zajlik, hanem sokszor részt vesz benne az egész
csoport, s egyszerre teszi mindenki ugyanazt. Pl. Ha valaki kopogtatni kezd a kockával,
akkor pillanatok alatt mindenki kocka vagy más tárgy után nyúl. Nem a tárgy, hanem a
mozgás, a ritmus érdekes a gyerekek számára.
1. „A gyakorlójáték szerepe a gyermek személyiségének fejlődésében” – címmel készítsen
egy kb. egy oldalas (200 szavas) esszét!
32
2016/2017
3. A konstruáló játék
építő játék gyermeki barkácsolás konstrukciós játékelemek
játékeszközkészítés ajándékkészítés tárgykészítés
A konstruálójáték besorolása vitatott.

A konstrukciós tevékenység olyan játék, amely több munkaelemet is hordoz
magában. Lényege maga a konstruálás, alkotás. A játék feszültsége a konstruálás
kívánságából fakad, a konstruálás feszültségcsökkentő hatásából pedig a játék öröme.
A konstruáló játéknak több formája van:
- A) Építő játék: ez a konstruáló játék legegyszerűbb formája, a gyakorlójátékból
fejlődik ki. A kisgyermek egymáshoz valamilyen kapcsolódási móddal egyszerű
elemekből (építőkockákból, de nem csak abból) minta vagy saját elgondolás
alapján alkot, épít valamit.
- B) Gyermeki barkácsolás: kisméretű kéziszerszámok igénybevételével a gyermek
különböző anyagokból új tárgyakat, új alkotást készít elsősorban játékához vagy
pusztán csak a játékos alkotás öröméért.
A barkácsolás fajtái:
 Játékeszköz-készítés: a hiányzó játékeszközt a gyermek maga hozza
létre.
 Ajándékkészítés, díszítés
 Tárgyak készítése
Barkácsolásnál használt anyagok:
 Papírféleségek:
 Dobozok, műanyagpalackok
 Gyurma, hurkapálcika, fogpiszkáló, szívószál
 Fahulladékok, lécek, deszkadarabok
 Vatta, textil- és bőrhulladékok, egyéb maradékok
 Termények
A barkácsolás újabb változatát a gyermekek által is kezelhető modern
technológiák és az alkotáshoz szükséges részelemek képezik.
- C) Szűkebb csoport: konstrukciós játékelemekre épülő játékok: e játék témakínálata
követi a kor igényeit. Készülhet minta, rajz, ábra után vagy a gyermek
kreativitására támaszkodva.
A konstruálás egyaránt előfordul önálló játékként, vagy valamelyik más játékkal –

leggyakrabban a szerepjátékkal – kombinálva.
E játék legfontosabb pedagógiai értéke a kreativitásra nevelés, velejárói a
megfigyelés, emlékezés, a képzelet, a problémamegoldás, az esztétikai érzék és manualitás
(ügyesség) fejlesztése. Barkácsolás során már óvodáskorban kialakulhat a gyermekekben
az, hogy hogyha elromlik valami, megjavítjuk, ha valamire szükségünk van, előállítjuk. A
barkácsolásban, építésben a gyerekeknek sikerélményük lesz, az örömmel egyidejűleg nő
önbizalmuk, öntudatuk. Közös építés, barkácsolás közben társas kapcsolatok keletkeznek,
erősödnek. Sok lehetőség adódik az együttjátszásra, az együttműködésre, kölcsönös
segítségnyújtásra.
Hogyan fejlődik a konstruáló játék?
A gyermekek kezdenek érdeklődni a kisszerszámok iránt: papírt vágnak, ruhát
varrnak. A gyermek kezd házat építeni önmaga számára a rendelkezésre álló anyagból. A
33
2016/2017
gyermek különböző tárgyakból már saját kis világot szerkeszt önmaga számára, melyben a
dolgok manipulálásával a felnőtteket utánozza. A gyermeket nem szabad elhalmozni túl
sok kész játékszerrel, mert ez a jó fantáziájú gyermeket is kényelmessé teszi.
1. „A konstruáló játék szerepe a gyermek személyiségének fejlődésében” – címmel
készítsen egy kb. egy oldalas (kb. 200 szavas) esszét!
2. Figyelje meg és elemezze egy gyermek vagy gyermekcsoport építőjátékát! Az
elemzéshez használja fel a 6. mellékletben található szempontokat!
4. A szerepjáték
utánzójáték fantáziajáték fikciójáték

tematikus játék szimbólum játék projekciós játék
mintha-helyzet érzelmek szerep
képzelet együttműködés utánzás
családjáték közlekedési szerepjáték mesterségek játéka
óvodásdi iskolásdi orvososdi
4.1. A szerepjáték fogalma

A gyakorló-funkciós játék a legegyszerűbb funkciók gyakorlásától az anyagokkal,
eszközökkel és tárgyakkal végzett gyakorlójátékokon keresztül elvezet a konstrukciós- és
szerepjátékokig.
A szerepjáték a gyermeknek az a tevékenysége, melyben a maga által választott
szerepeket igyekszik megeleveníteni az értelmi szűrőjén át feldolgozott környezeti
tapasztalatokra, benyomásokra támaszkodva. A „mintha” helyzetben a valóságos
tárgyakat képzelete segítségével éppen úgy átváltoztatja, képzelt vagy valós tárgyakkal
helyettesíti, mint ahogy az egész cselekménynek új környezetet teremt vagy mint ahogy
utánzott, elképzelt szerepekhez is érvényesülhet a behelyettesítés, az összevonás vagy
átváltozás. Ezért a szerepjáték mindig a gyermek által teremtett világban játszódik le. A
gyermek által megteremtett helyzetek lehetővé teszik számára érzelmeinek újbóli átélését,
haragjának, félelmeinek, konfliktusainak feloldását, megjeleníthet mindent és mindenkit,
mert a szerepjáték a korlátlan lehetőségek tárháza.
A szerepjátékban, ahogyan ezt a neve is mutatja, a gyerekek mindig valamilyen
szerepet vállalnak. A szerepjátékokban integrálódik az élmény – amennyiben negatív
asszociációk társulnak hozzá, úgy az ismétlések során ezek enyhülnek –, és az ismétlés
lassanként feloldja a feszültséget, tapasztalattá formálja az észleletet.
A szerepjáték, amennyiben a gyermek az őt körülvevő világ egy-egy jelenetét játssza el,
méghozzá úgy, hogy a saját személyiségén átszűrve formálja meg a szerepet, a
szocializáció és társkapcsolatok fejlesztésében nélkülözhetetlen.
A szerepjátszások során a gyermek elsősorban a saját személyiségét alakítja, és megtanul
szembesülni a csoport véleményével.
34
2016/2017
A szerepjáték mindig valamilyen társadalmi élményből fakad, eredetét tekintve

szociális jelenség. Valamilyen ismert társadalmi kapcsolat megléte vagy éppen
hiányérzete hozza létre. Mivel a gyermekek késztetést éreznek arra, hogy azt tegyék, amit
a felnőttek, de ezt nem tehetik a valóságban, ezért eljátsszák.
A szakirodalomban e játékfajtának több megnevezését használják. Így
találkozhatunk: utánzó-, fantázia-, fikciós-, tematikus-, szimbólum-, projekciós játék
elnevezéssel.
4.2. A szerepjáték kialakulása1

A szerepjáték nem egyik napról a másikra válik uralkodóvá, hanem fokozatosan
fejlődik ki a gyakorló – funkciójáték keretei között. A szerepjátékkal párhuzamosan
számtalan egyéb játék is jellemzi az óvodáskort, s nyilvánvaló a kölcsönhatásuk a
szerepjátékkal.
A szerepjáték gyakran a gyakorlójátékból alakul ki. Ebben a formában még
nagyon hasonlít hozzá, mert a gyerek ilyenkor a szerepnek még csak egy mozzanatát, egy
funkcióját gyakorolja, ismételgeti. Többnyire nem is lehet azt a pillanatot megragadni,
amikor a gyakorlójáték szerepjátékká válik. Amikor a kislány ringatja babáját vagy
tologatja a babakocsit, szemmel láthatóan a funkciót gyakorolja, de mivel ez a funkció
meghatározott szerephez, mégpedig az anya szerepéhez tartozik, a gyakorlást előbb-utóbb
a szerephez kötött érzelem kíséri.
Mivel a szerepjáték a gyakorlójátéknál magasabb szintű, néha az a pedagógiai
feladatunk, hogy a gyakorlójátékot szerepjátékká fejlesszük, persze csak akkor, ha a
gyerektől erre valamiféle jelzés érkezett: a funkciógyakorlást már unja. Ilyenkor a
szerephez tartozó szokásokra, a bonyolultabb cselekvési formákra, újabb ismeretekre
emlékeztethetjük az óvodásokat.
A szerepjáték kialakulásának, illetve az átmeneti periódusnak vannak
karakterisztikusabb jelei is.
A gyakorlójátékból a szerepjátékba való átmenet periódusa kb. a két-két és fél éves
korra tehető, de nem ritka a három éves kor utáni időszak sem.
A cselekvés leválik arról a tárgyról, amelynek körülményei között létrejött. A
leváláshoz szükséges a cselekvések általánosítása függetlenítve a konkrét tárgytól. A
cselekvések legjellemzőbb vonásainak megvizsgálása egyben azt is jelenti, hogy azt a
különböző körülmények között is végre lehet hajtani. Ez a felismerés új perspektívát nyit a
gyermek előtt. Egy-egy cselekvése most már nem helyhez és nem tárgyhoz kötött. A
babafürdetéshez nem kell a fürdőszobai háttér. Ha eddig a gyerekkel együtt fürdött a baba,
akkor most már a fürdőszobai babától és az adott körülményektől függetlenül más helyen,
pl. a kedvenc játszósarokban is meg lehet fürdetni a babát. A fürdetés mozdulatsora az,
ami érdekes. Még a gyakorlójáték szintjén folyik minden, de az új helyzetnek a
megteremtése és a cselekvés lényegének kiemelése már fontos feltétele lesz a
szerepjátéknak. Az óvodai közösségbe való betagolódásnak is fontos feltétele ez.
A cselekvések mellett a tárgyak helyettesítése is jelzi az átmenetet. Nagy
jelentősége van a határozott funkcióval nem rendelkező tárgyak megismerésének és
birtokbavételének. Hihetetlen mértékben kiszélesedik a játékba bevonható tárgyak köre. A
tárgyak és a cselekmények első helyettesítésével járó tapasztalathoz tartozik a valóságos
tárgyak és annak játékmegfelelője közötti különbségek és azonosságok felfedezése. Néha
a méretbeli különbség a funkció gyakorlását is módosítja. Pl. a nagyseprű és a kisseprű
1
Ez az alfejezet csak olvasmányként szerepel, nem lesz számonkérve a vizsgán.
35
2016/2017
funkciója nagyjából ugyanaz, viszont a velük végzett művelet már más

mozgáskoordinációt igényel. A gyermek néha örömmel fogadja a méretbeli
különbségeket. Könnyebb is vele felszerelni a játékbirodalmát. Olykor azonban szükség
van a felnőttek mintaadására a méretbeli különbségből adódó fennakadások feloldásához.
A gyakorlójátékból a szerepjátékba történő átmenetnél megfigyelhető a felnőttek
utánzásának változása is. Miután a gyermek elsajátította a kisméretű szerszámok és
eszközök használatának módját (a felnőtt cselekedetének teljes leképzése révén, továbbá
az együttes cselekvés keretében, de akár megfigyelés útján is), azt a saját lehetősége és
szándéka szerint továbbviszi. A közös és az egyedüli játék együttes élményének hatására
kezdi összehasonlítani saját cselekedeteit a felnőttével. Az összehasonlítás tulajdonképpen
a minta követése.
A gyermek önállóan teremti meg a felnőtti cselekvés visszaadásának feltételeit.
Eddig a felnőtt irányította, szabályozta tevékenységét, most ő maga ellenőrzi a saját
tevékenységét a mintával összevetve. A minta és a gyermeki tevékenység eredménye
közötti különbség egyfelől csökkenhet, másfelől viszont saját pályáján tehet a gyermek
változtatásokat. A felnőtt cselekvésétől vagy a felnőttel együtt végzett cselekvéstől eltérő
körülmények között és eltérő módon valósulnak meg az utánzott műveletek. A sajátos
eltérés rákényszeríti a gyermeket a cselekvés megvalósításához szükséges feltételek
megteremtésére. Ez a szándék is segíti a mintha helyzet megteremtését. Még teljesen úgy
akar tenni, ahogy a minta, de már más körülmények között. Tehát eleve változtatni
kényszerül az alaphelyzeten. Még nem érdekes az eredmény, a lényeg: cselekvés a játék
keretei között. Ennek az új világnak a megalkotása ismét a szerepjátszásra utaló vonásként
jelenik meg.
A játékon belüli változás következő vonása a szociális helyzet átalakulása. A
szociális fejlődést a felnőtt-gyermek viszonylatban bekövetkezett két változás jelzi: a
kisgyermek életében a felfedezett világ birtokbavételének tendenciája, valamint a felnőttek
tevékenységében, életében való részvétel igénye. Ennek a tendenciának nincsenek meg
közvetlen formában a feltételei, adottak viszont a gondolati részvétel feltételei.
A gyermek szociális fejlődését nagymértékben meghatározza a beszéd fejlődése. A
kommunikációs lehetőségek kiszélesedésével az információszerzés és a kapcsolatteremtés,
a felnőtthöz kötődés új távlatai nyílnak meg. A gyermeket a beszéd játékos gyakorlása is
elszórakoztatja, de a fejlődés ezen a téren szembeötlő.
J. Piaget a gondolkodás gyakorlásának fejlődését taglalva jegyzi meg, hogy az egyszerű
gyakorlás egyenes vonalon halad a cél nélküli gyakorláson át a céltól irányított
gyakorlásig. „Azt mondhatnánk, hogy a három osztály mindegyikében minden átmenetet
megtalálhatunk az érzékszervi mozgásos, a gyakorlati intelligenciára vonatkozó és a
szóbeli (verbális) intelligenciára vonatkozó gyakorlás között.”
A beszéd elsajátításával együtt jár a kérdezés megtanulása, s miután a gyermek
elsajátította a kérdezés technikáját, élvezettel kérdezget a kérdezés öröméért. Innen vezet
az út a következő szintre, amikor a kérdezést felhasználja a környezetével kapcsolatos
tapasztalatainak feldolgozására, de felhasználja a körülötte levőkhöz fűződő kapcsolatainak
erősítésére is. A kérdezés puszta örömét fokozatosan felváltja, illetve kiegészíti a kapott
válaszok megértésének az öröme. A szociális kapcsolatok erősödésének sajátos vonásaként
értékelhetjük azt a tényt, hogy a kérdezés iránya a felnőttről mindinkább áttevődik a
társakra. Ez a változás vezet el a játékos dialógusokhoz, a játékhoz fűződő párbeszédhez, a
beszélgetésekhez. Ezzel is gyorsul a szerepjáték kialakulásának folyamata. A kérdezés
eredményeként a játék szociális tartalma egyre színesedik, gazdagodik. Ezek a szimbolikus
sémák az átmenetet jelzik a gyakorlójáték és a szimbolikus vagy szerepjáték között. A
36
2016/2017
gyakorlójátékból megőrzik azt a képességet, hogy gyakoroljanak egy viselkedésformát

egyszerűen a funkcionális öröm kedvéért, tényleges alkalmazkodási összefüggésből
kiemelve.
A szociális kapcsolatok fejlődését a gyermekek és a felnőttek közös játékának
minősége is jelzi. A gyakorlójáték keretében végbemenő utánzó mozgásokban mind több
a felnőttek; a nagyobb gyermekek mozdulatainak átvétele. A gyorsan változó mozgások
mind-mind a felnőtt szerepéből átvett mozdulatok: egymás cirógatása, az ölelés játékos
ismétlése, a becézgetés mondogatása, az öltözködés gyakorlása összekapcsolva a másik
félnek nyújtott segítséggel. Pl. a cipő felvételét, a befűzés gyakorlását saját magáról
átviszi a társakra is. Pl. mások cipőjét is szívesen fűzögeti, igazgatja.
A szülőhöz kötődés kifejeződését a gyakorlójátékból a szerepjátékba való átmenet
periódusában a mintha szituációk megjelenése is jelzi. Az átmenet természetesen
továbbra is tárgyhoz kötött. Egy kisgyerek a mama nyári papucsát húzta fel a kezére és
mondogatta, hogy nyaralni megyünk, nyaralni megyünk. A játékban a következő
fordulatot rögzítettük: a papucs levétele, cipő felvétele, ugrálás a képzeletbeli homokban.
Itt már a mintha-helyzetben jelen nem levő tárgyak is szerepet kaptak (homok).
Mindezek az átmenetre utaló változások sokszor nehezen sorolhatók be valamelyik
játéktípusba vagy nehezen ragadhatók meg, hogy melyik játék jellemzőiről is van szó. A
játék elemzése az átmeneti periódusban azért is nehéz, mert az ismertetett változások nem
mindegyike egyszerre következik be, s gyermekenként is változnak.
A szerepjáték irányába mutató fejlődés jeleként foghatjuk fel a gyakorlójátékok
differenciálódását. A gyakorlójátékokon belül megjelennek a felfedező játékok. A
funkciók gyakorlása közben egy-egy véletlen mozdulat, egy-egy tárggyal végzett
manipuláció közben vagy akár egy-egy játékos beszédgyakorlás eredményeként
megjelenő újra való rátalálás új színt ad a gyakorlójátéknak. Az új megjelenése eddig is
sajátja volt a gyermek játékos tevékenységének. A kétéves kor táján azonban már nemcsak
arról van szó, hogy az új inger a tevékenység ismétlésére csábítja, hanem felismeri a
változtatás lehetőségét, átéli „a másképpen is lehet csinálni” örömét. Miután új mozdulatot
fedez fel saját mozgássémáján belül, azt nagyon sokféleképpen hasznosíthatja. Pl. rájöhet
a felnőttektől látott cselekvések sikeres elsajátítására, amit azonnal be is épít az utánzó
játékába, de már a saját egyéniségéhez, elképzeléséhez igazítva. Előfordulhat, hogy a
természetben talált tárgyak: gally, kavics, levél stb. a manipuláció eredményeként
alakjukat megváltoztatják.
Az átmenet biztos jele a drámajátékok megjelenése. Ez akkor kezdődik, amikor a
gyermek a maga mozgásaihoz „nézőközönségről” gondoskodik, s a felnőttek reagálásától
függően igyekszik változatosabb mozgásformákkal szórakoztatni a közönséget. Különösen
a felnőtteknek is kedves mozgásvariációkat ismétli: alvás tettetése, ahogy a
nagymamájától látta, egyenetlen járással jelzi az apa „olykor-olykori” hazatérését. Mind
olyan mozdulatok ezek, amelyek a közösség előtti szereplés nélkül nem kerülnének be a
gyermekek mozgásrepertoárjába. Innen már csak egy lépés a felnőttek mindennapos
tevékenységének mind változatosabb utánzása. Mindezek az alkalmak a szerepjátékra
készülődés feltételei. A felnőttek jelenléte, a tevékenységek elismerése nélkül sokkal
később jelennének meg a felnőtt szerepének majdani eljátszásához szükséges mozgások.
Az átmenet előjeleként értékelhetjük az építőjátékok összekapcsolását a felnőttek
alkotó tevékenységének utánzásával. A gyermek eddig is próbálta utánozni a szüleit, a
körülötte élő felnőtteket. De most jelenik meg a felnőtt tevékenysége értelmének a
felfedezése. A kisgyermek játékában „a valamit csinálni” cél már olyan fejlődési mutató,
ami egyaránt kiindulópontja lehet a szerep- és építőjátékának.
37
2016/2017
Sok esetben a szerepjáték a konstrukciós játékból alakul ki. Kezdetben csak a

tevékenység, a konstruálás érdekli a gyerekeket, majd maga a konstrukció, amit
létrehoztak: a ház, a hajó, a daru stb. Sokszor már konstruálás közben fantáziálnak a
kialakuló alkotás kapcsán, élethelyzeteket, jeleneteket idéznek fel, találnak ki. Aztán a jól
sikerült konstrukcióval játszani kezdenek a felidézett ismeretek alkalmazásával.
Ezek a konstrukciók és a felidézett élmények a szerep motivációs tényezőivé válnak. A
kreativitás kibontakozásához fontos az, hogy szabadon, kedvük szerint alkothassanak.
Megfigyelhető, hogy a konstruálás miként nyújt alkalmat a gyerekeknek egymás
tapasztalatainak kicserélésére is. Érdekes még arra is felfigyelnünk, hogy milyen apró
azonosságok, külső formai sajátosságok által vált a gyerekek számára a konstrukció
fényképezőgéppé, filmfelvevő géppé, illetve ezek szimbólumává.
Szerepjáték kialakulhat közvetlenül is, nemcsak a gyakorló– vagy konstrukciós
játékból. Ahhoz, hogy megkönnyítsük a kiscsoportba (illetve más csoportba) újonnan
érkező gyerekek számára a szerepjáték megkezdését, jól tesszük, ha körülvezetjük őket a
csoportteremben, és sorban megmutatjuk nekik a játékszereket. Nem szükséges, sőt talán
nem is helyes egyszerre minden játékot és játéklehetőséget végigmutogatni, hanem attól
függően, hogy a gyerektől milyen visszajelzést kapunk, álljunk meg, haladjunk tovább,
vagy hagyjuk abba a bemutatást, és engedjük meg neki, hogy vagy magában kezdjen el
játszani, vagy valamelyik játszó csoporthoz csatlakozzék.
4. 3. A szerepjáték jellemzői (Kovács-Bakosi 1997):

 a) a mintha helyzet
 b) az érzelmek
 c) a szerep és a szerepbeélés
 d) a képzelet
 e) a társak és résztvevők együttműködése
 f) utánzás (ezt a jellemzőt B. Méhes Vera emelte ki)
a) A mintha helyzet
Számos játék utánzó jellegű. A gyermek játékában legtöbbször a felnőttek életének
valamilyen tevékenységét reprodukálja. A szerepjátékban, amely a 2 és 8 év közötti
gyermekeknél észlelhető, a gyerekek ragaszkodnak ahhoz, hogy ugyanazt az ételt egyék,
mint a felnőttek, ugyanúgy liszttel és habverővel süssék a süteményt, mint a Mama, és
ugyanúgy kalapáljanak, szereljék az elromlott kocsit, mint a Papa.
A játszó gyermek mindvégig tudja, hogy ő Zsuzsi, Évi, csak a játékban lesz anyuka,
doktor, stb., tehát a szerepjátékban mindvégig jelen van a játszó gyermek kettős
tudatállapota.
Kaffka K. felfogása szerint a mintha helyzet azért alakul ki, mert a gyermekvilág még
kevésbé differenciált a felnőtthöz képest. Még nem tanult meg különbséget tenni élő és
élettelen között s ezért tűnik cselekvése néha értelmetlennek számunkra. A gyermek
inkább élőnek fogja fel az élettelent, mint élettelennek az élőt.
A mintha–tudat alkalmas arra, hogy a gyermek a már meglévő benyomásoktól bevonjon
valami újat meglévő sémáiba, s ezzel megteremtse a saját magának megfelelő rendszert.
Ez a játék annak ellenére, hogy eltér a valóságtól, mégis a megismerés nélkülözhetetlen
útja, mert miközben a valóságból megragad valamit, azt mindig a meglévőhöz igazítja, így
közelít a realitáshoz, míg a műveleti gondolkodás átveszi a fantáziavilág teremtette mintha
helyzet funkcióját s így megszűnik a szerepjáték gyermeki korra jellemző sajátja.
38
2016/2017
b) Az érzelmek
A tettetés, a „mintha-helyzet” kezdete az érzékszervi mozgásos periódus végén jelenik
meg, mely a dackorszak kezdetét is jelenti. A gyermekek tudják, hogy mi a játék és mi a
valóság, a mintha-helyzet megteremtésének azonban több funkciója is van. A játék számos
esetben vágyteljesítő cselekvés. Néha a gyermekek nem úgy pergetik le az eseményeket,
ahogyan megtörténik, hanem úgy, ahogy szerették volna, hogy azok megtörténjenek. A
gyermek a játék segítségével megismerheti érzéseit, csökkentheti szorongásait, fokozhatja
izgatottságát.
A jelképes játék az érzelmek szabad mozgását is jelenti, illetve fordítva az érzelmek
hatására változnak a tárgyak olyanokká, amilyennek a gyermek látni szeretné.
A tárgyak és eszközök az érzelmek jelképei is lehetnek, a félelem, a szorongás
megtestesítői, vagy éppen örömforrásé. Ezért kell hagynunk, sőt bátorítanunk a valóság
helyettesítését, az ismétlések örökös változásait, a különböző elgondolások kipróbálását,
az érzelmek megerősödését, a kezdeményezés bátorságát, a számukra merésznek tűnő
kombinációkat, a tárgy és a személy helyettesítését, át nem élt, de megálmodott
tulajdonságok megtestesítését.
Tehát az értelmi és érzelmi változások együttes hatásaként formálódik, változik a
gyermek. A mintha-helyzet a gyermek önmagára ébredése mellett önnevelésnek is
tekinthető.
c) A szerep és szerepbeélés
A szerepjáték másik sajátossága, hogy a gyermek mindig elképzeli magát valamilyen
szerepben vagy helyzetben. Az, hogy a gyermek átélt élményeit eleveníti meg a
szerepjátékban, reproduktív fantáziáját jelzi, a valós mozzanatokkal is átszőve bonyolult
szinkretizmusban eleveníti meg.
A szerep forrása a társadalom, s a gyermek a különböző szerepek vállalásával és az
azonosulásával olyan szerepekre készül fel amelyeket az életben, a társadalomban majd
betölthet, be kell töltenie. A szerepben a gyermek azonosulását, identifikálódását érti a
játékon kívüli azon cselekvések megtestesítőjével akihez/akikhez hasonlóan akar
cselekedni. Ezek lehetnek felnőttek, állatok, mese vagy egyéb kitalált személyek,
természeti jelenségek. A szerepjáték fő ismérve a szerepbeélés és nem pusztán a szerep
külső jegyeinek utánzása. Kifejlett formája 4 éves kor táján alakul ki, de kezdete 2 éves
korig nyúlik vissza.
A szerepbeélés a gyermek játékának fejlődésében több fázison megy át. Kezdetben a
tárgyakkal való manipuláció magáért a cselekvésért folyik. Itt még nem beszélhetünk
szerepbeélésről.
A gyermek elsajátítja a felnőttek életének egy-egy mozzanatát, s ugyanazt a tevékenységet
végzi, de míg eleinte a mozdulat utánzása jelentette az örömet, vagyis nem azért csinálta,
mert úgy akart tenni, mint a felnőtt, hanem amit észlelt, az ösztönözte az utánzásra.
Később viszont már úgy akar tenni, mint a felnőtt, mint anyuka, vagy akinek a szerepét
magára veszi. Ez már a következő fejlődési fokot mutatja, ahol már megjelenik a
szerepbeélés.
A legfejlettebb beleélési forma, amikor a gyermek már jobban átveszi a szereppel együtt
járó kötelezettségeket. A megszemélyesített felnőttek, egyéb szerepalanyok
cselekedeteinek, viselkedéseinek szabályai is testet öltenek a szerepben.
A szerep végkifejlett formáját éppen a szerephez kapcsolódó szabályok adják. A játékban
az „úgy cselekedni, mint a felnőttek” formációban jelentkezik a szabályokhoz való
ragaszkodás.
39
2016/2017
A szerep megjelenése a gyermek játékában lehetővé teszi az emberi kapcsolatok fokozatos

átvételét a gyermek részéről. A szerepmegvalósítások hozzájárulnak a szociális
kapcsolatok erősödéséhez is. Kisebb életkorban a reális kapcsolatok még erősebbek, mint
a játékbeliek. Megfigyelhetjük ugyanis, hogy a gyermek többször kilép szerepéből,
megjegyzéseket tesz, majd visszalépve szerepébe a játékbeli kapcsolatoknak megfelelően
beszél és cselekszik tovább. Mivel a szerepek eljátszása közben a gyermeknek figyelnie
kell a társakra s azokhoz gyorsan alkalmazkodni kell, a szerep hozzásegíti őket egymás
elmélyültebb felfedezéséhez, megismeréséhez. Minél jobban megismerik egymás
szerepbeli magatartását, annál összehangoltabb lesz játékuk.
A szerepegyeztetés a gondolati terv elkészítésének megformálását jelenti, mely az együttes
játék elindításához szükséges. Előfordul, hogy az eredeti tervtől a gyermekek eltérnek.
Minél nagyobbak a gyermekek, minél tisztábbak az elgondolások s minél inkább képesek
megmaradni eredeti tervük mellett, a játék közben felvetődő ötletek annál inkább az
eredeti terv megvalósítását segítik.
A szerepegyeztetés sikerének megvannak a sajátos feltételei. Egészen másképpen megy
végbe az ismert szerepek egyeztetése és elsajátítása szerint az ismeretlen szerepeké. Az
ismert szerepek egyeztetése sokszor nagyon egyszerű formában zajlik, az ismeretlenek
kivitelezése viszont komoly feladat elé állítja a gyermeket.
Minél többször kerül sor egy-egy szerep elsajátítására, annál közelebb kerülnek
egymáshoz az eltérő elgondolások, s az újrajátszás alkalmával az előző játékidőben
kimaradt játékötleteket is megvalósítják.
A felnőtt szerepének megvalósítása közben kifejezésre jutnak a gyermek szerepén kívüli
magatartásformái, viselkedéskultúrája. Előfordul, hogy ütköznek a szerepben testet öltött
társadalmi normák a gyermek viselkedésének normáival, értékrendjével, melyek
eredménye lehet pozitív és negatív kicsengésű. A konfliktus feloldását több minden
befolyásolja: a gyermek egyénisége, normatudata, a szerepbeélés ereje, a szereppel való
azonosulás mértéke. A spontán játékötlettől a játék tudatos átgondolásáig hosszú az út. A
játékszándékok előzetes rögzítéséhez a szerep előzetes átélése nélkül nem alakulhat ki
igazi szerepjáték.
A szerepjáték a társas viselkedés gyakorlásának legjobb alkalma. A szerepjáték azért
jelentős a társas kapcsolatok – a közösségi élet – formáinak elsajátításában, mert a
gyermekek csak játék keretében képesek bonyolult emberi viszonylatokat átélni és annak
legkülönbözőbb megjelenési formáit gyakorolni.
A szerepjáték a szervezőképesség kialakulásához is hozzájárul. A szervezőképesség jelenti
a tevékenység végrehajtásához szükséges feltételek számbavételét, a lehetőségek
mérlegelésének a szabadságát, a résztvevők szabad kiválasztását és szereppel való
ellátásukat.
d) A képzelet
A képzelet átfogja a mintha-helyzetet, a szerepeket, valamint a szerepmegvalósítás minden
feltételét. A képzelet szerepe miatt a szerepjátékot fantáziajátéknak is nevezik.
e) Együttműködés
A szerepjáték a társas viselkedés gyakorlásának legjobb alkalma. A szerepjáték azért
jelentős a társas kapcsolatok formáinak elsajátításában, mert a gyermekek kezdetben csak
a játék keretében képesek a bonyolult emberi viszonylatokat átélni és annak különböző
megjelenési formáit gyakorolni. A szerepjáték jelentősége a szocializációs folyamatok
erősödésében kifejezésre jut:
40
2016/2017
 a gyermekek közti kapcsolatteremtő képesség felfedezése: egymás felfedezése,

a társak iránti érdeklődés fokozódása, társak gondolatainak megértése és
elfogadása
 az együttes cselekvés képessége
 a közösségi magatartás egyéb formáinak kialakulása: alá- és fölérendeltségi
viszonyok megismerése, aktivitás, szervezőképesség fejlesztése, egymás iránti
megbecsülés érzése, egymásra utaltság
f) Az utánzás
Az utánzó játék főleg a szerepjátszást és az események ismételt előidézését jelenti.
Az utánzó játékban mások cselekvéseit ismétlik meg és próbálják el, olyan eseményeket,
amelyekről az utánzó hallott, vagy amelyeknél szemlélőként jelen volt. Nem a tapasztalt
élményt utánozzák. Mindig azokat utánozzák, akik érzelmileg fontosak számukra, akik a
mindennapi élet során tévében, mesében nagy hatással voltak rájuk, viselkedésük
számukra érdekes volt, vagy valamilyen okból mély nyomot hagyott bennük.
Bizonyos értelemben véletlenszerű a játék társadalmi jellege. A gyermek ugyanolyan
örömmel személyesít meg egy kutyát vagy egy repülőgépet, mint amilyen élvezettel csinál
úgy, mintha ő lenne a Papa.
A szerepjátékban a gyermek önállóan érinti meg a felnőtt cselekvés visszaadásának
feltételeit. Eddig a felnőtt irányította, szabályozta tevékenységét, most már ő maga
ellenőrzi saját tevékenységét, a mintával összevetve – vagyis a felnőttek világával.
Az utánzó játék későbbi társadalmi viselkedés szempontjából bizonyos mértékig előnyös.
Segíthet az egyénnek abban, hogy tisztázza a maga számára a csoportjában érvényes
szabályokat és tilalmakat.
Az utánzó játék – ha a szerepjáték és az eseményeket újra lejátszó játékot vesszük alapul –
olyan külsőleg megnyilvánuló viselkedési forma, amely a tapasztalatban elraktározódott
események elpróbálása és összefoglalása.
4.4 A szerepjáték főbb típusai

Az óvodások szerepjátékának leggyakoribb forrásai a családi élet, az óvoda élete, a
televízió. Minden információ, amit a világról kapnak ezen keresztül, ezek által jut el
hozzájuk. Az óvodások szerepjátékai ezek mozzanatait tükrözik, ezért tűnik a
legcélravezetőbbnek, ha témák szerinti csoportosításban elemezzük játékaikat.
a) A családjáték
A családi élet a gyermekek szerepjátékának leggazdagabb élményforrása. A
legelső benyomásait, a legelső ismereteit a családban kapja. Itt sajátítja el a mindennapi
élet magatartási formáit, szokásait, a társas érintkezés különböző lehetőségeit. Itt látja az
első mintákat az egymáshoz való alkalmazkodásra, a család az első és állandó
csoportminta, szociális minta és a gyerek számára. Az identifikáció modelljei főleg a
szülők és a család más tagjai vagy a közvetlen környezet gyakran látható személyei. Az
anya azért is különösen fontos azonosulási minta, mert a vele való érzelmi kapcsolat miatt
őt a gyerek állandóan figyeli.
A családjáték végigkíséri az egész óvodáskort, a szerepjáték általános fejlődési
fokozatainak megfelelően formájában változtatva, tartalmában gazdagodva.
41
2016/2017
Mivel a családjáték az óvodások otthoni élet tükrözi, megfigyeléseinkkel értékes

információkat gyűjthetünk a gyerekek családi életére, családi kapcsolataira, otthoni
életformájukra vonatkozóan.
A családjáték a mindennapi élet alapvető szituációit tükrözi, az óvodás gyerek
ennek kíséretében gyakorolja mindennapi életszokásait, a legalapvetőbb tevékenységi
formákat.
b) Mesterségek játékai: Az orvosos játék

Az orvosos játék a legkülönbözőbb korú gyerekek kedvelt szerepjátéka, mivel az
óvodások mindennapi életéből meríti témáját. A játékon belüli szerepvállalások nagyon
különböző érzelmi feszültségekből fakadnak, ezért az óvodások játékának megértéséhez
minden lehetséges motivációt ismernünk kell, hiszen alapélményeik különbözőek
lehetnek.
Már jóval óvodáskor előtt kaptak a gyerekek oltásokat, injekciókat, jártak orvosnál,
vagy volt náluk orvos. Az orvossal való találkozás többnyire valamiféle kellemetlen
élményt jelentett számukra – bármennyire is kedves volt a doktor néni vagy doktor bácsi -,
hiszen belenézett a torkába, megszúrta, stb. Ezek a mozzanatok feltehetően hagynak némi
szorongást minden gyerekben. Úgy tűnik, hogy az orvosszerep vállalásában többnyire ez a
motívum dominál: azonosulni azzal a felnőttel, akitől fél, aki fájdalmat, szorongást okoz
neki. A játékban ő követi el mindezt, s így a feszültsége oldódik.
Van azonban más vonzó mozzanat is az orvos szerepében: miután megállapítja,
hogy mi baja a gyereknek, édes sziruppal, pirulákkal vagy borogatással megszünteti a bajt.
Ez a „mindenhatóság”, „mágikus mindenerejűség” a gyerek számára érdekes, s ezért
szívesen vállalja ezt a szerepet.
Tehát egyrészt az orvostól való félelem feszültségét vezetik le a gyerekek az
orvosjátékban, másrészt az orvosi szerep mindentudóságával szívesen azonosulnak, ezért
akar a játékban sok gyerek orvos vagy ápoló lenni (a vezető típus általában orvos, az
alkalmazkodóbb ápoló).
A beteg szerepét is szívesen vállalják a gyerekek, hiszen a betegségben elviselt
sérelmek megismétlésének szintén feszültségcsökkentő szerepe van. Van azonban a beteg
szerepében más motiváció is. Betegnek lenni nemcsak rossz dolog, hanem nagyon jó is,
hisz a beteg gyerekkel otthon van az anyukája vagy a nagymamája, sokkal több törődést,
gyengédséget, szeretetet kap, mint az egészséges. A beteg szerepének vállalásában nagyon
gyakran ez a fő motiváció.
Nagyon sokat mutat az orvosos szerepjátékban a szerepvállalás és a szerepjátszás
módja, illetve tartalma.
c) Közlekedési szerepjáték
A mindennapi közlekedést utánzó játékokat a gyermekek bővülő tartalommal igen
sokat játsszák. A kisebbeknél többnyire a gyakorló játékból, nagyobbaknál gyakran
konstrukciós játékból alakul ki. Sok esetben az orvosos játék és a családjáték kiegészítő
mozzanatokként, néha pedig önálló játéktémaként jelennek meg.
A közlekedési játékban az ismeretek alkalmazása és gyakorlása az elsődleges. Ez
rendkívül fontos, hiszen a közlekedési szabályok ismerete és készségszinten való
alkalmazása napjainkban létszükséglet. Emellett azonban azt is észre kell vennünk, hogy
az óvodások közlekedési játékában milyen érzelmi szerepe van a felnőttekkel való
azonosulásnak. A játék feszültségét és az ebből fakadó örömet a szerzett ismeret és a
szabályok alkalmazása mellett a „mint az apukám” öröme is okozza, hisz megfigyelhetjük,
42
2016/2017
hogy a közlekedési játékban mennyivel nagyobb számban vesznek részt a fiúk, különösen
a játékszerek tologatásában, a konstruálásban, a vezetésben, az irányításában. A lányok
többnyire csak utasként szerepelnek ezekben, a játékokban.
d) Óvodásdi: Az óvoda, mint a szerepjáték élményforrása

A gyerekek szerepjátéka nagyon sokszor tükrözi óvodai élményeiket. Ezeket a
játékokat két fő csoportba oszthatjuk.
Az egyik csoportba sorolhatjuk azokat, amelyeknek témája maga az óvodai élet, a
gyerekek a játékban „óvónénit” és „óvodásokat” játszanak, a másik csoportba azokat,
amik témájukat az óvodában szerzett ismeretek anyagából merítik. A gyerekek
személyiségének fejlesztése és a szocializáció szempontjából fontos az óvodában kapott jó
minta utánzása, ugyanakkor az ismeretek játékban lehetséges elmélyítése, gyakorlása és
alkalmazása is rendkívül fontos.
Az óvoda mindennapjainak tükröződése a gyerekek játékában jelentheti azt, hogy
nagyon jól érzik magukat az óvodában, de jelentheti nem kívánt feszültségek levezetését
is. Az óvónénivel való azonosulás lehet az érzelmi kötődés és a szeretet megnyilvánulása,
de autoriter vezetés esetében, esetleg éppen a vezetési stílus elleni tiltakozás.
A gyerekek sokszor otthon is játszanak óvodásdit, babákkal, macikkal, nem egyszer a
szülők vagy nagyszülők bevonásával is. Elmondás helyett eljátsszák, mi történt az
óvodában.
1. Figyelje meg 1 hónapon keresztül az óvodások szerepjátékát. Összesítse, melyek a
leggyakoribb témái a megfigyelt szerepjátékoknak!
2. Készítse el 3 megfigyelt szerepjáték jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyveket fényképekkel
is támassza alá!
3. „A szerepjáték jelentősége a gyermek személyiségének fejlődésében” – címmel
készítsen egy kb. egy oldalas (kb. 200 szavas) esszét!
5. A drámajáték, mint a szerepjáték egyik alfaja

A szerepjátékban jelenik meg először a drámai elem, ami a szerepbeleélés
következménye, velejárója. Szoktunk beszélni dramatikus játékokról, melynek
forrásanyaga legtöbbször irodalmi alkotás, de lehet a gyerekek kitalációja is.
A dramatizálás – események, életszerű helyzetek, mesék, dalok, novellák,
regények színműszerű megjelenítése. Célja a beleélés, átélés, a különböző helyzetekben
szereplő alakok egyéni megformálása.
Legszélesebb értelmezésben a dramatizálás azonos az átalakítással, s ilyen
megközelítésen minden szerep dramatikus.
Szűkebb értelemben: A szakirodalom nem használja valamennyi szerepjáték
megjelölésére a dramatikus játék elnevezést, leszűkíti a mesedramatizálásra, illetve a játék
olyan megjelenési formájára, amely kapcsolatban van a gyermek meseélményével és
játékbeli megjelenésének igényével.
43
2016/2017
A dramatikus játék jellemzői:

A dramatikus folyamat kifejezési formája: a megjelenítés, az utánzás; megjelenési
módja: a fölidézett vagy éppen megnyilvánuló társas kölcsönhatás, az interakció; eszköze:
az emberi és zenei hang, az adott nyelv; a test, a tér és az idő, tartószerkezete: a szervezett
emberi cselekvés.
Lásd részletesebben: Drámapedagógia tanulmányi útmutató
6. A bábjáték – mint a szerepjáték alága
művészeti bábjáték pedagógiai bábjáték

dramatikus jelleg animációs szemlélet
szimbólumképzés játékosság
alulról mozgatható báb felülről mozgatható báb
hátulról mozgatható báb árnyjáték
6.1. A bábjáték eredete

A gyermekek körében kedvelt tevékenység a bábozás. A bábjáték művészet, mely az
egyes társadalmak kultúrájának kialakítását segítette elő.
A báb jelenlétét fellelték az emberi történelem legősibb idejétől, gyakorlatilag a világ
minden táján megjelent, ahol az emberek társadalmat alkottak. A legrégibb nyomok
Kínába vezetnek i.e. 200-ig s Indiába i.e. XI. századig.
A legkülönbözőbb módon alkalmazták: temetési rítusokban, mint áldozati adományt;
mágikus praktikákban, mint rontás tárgyát; jóslásban, jövendőmondó gyakorlatban
beavató eszközként. A szent tárgy az isteneket képviselte a kultuszokban vagy a vallási
ceremóniáknál. Később részt vett a szent történetekben, illusztrálta a nagy vallási
misztériumokat.
A bábjáték keleti eredetű. Indiában egyszerű szerkesztésű marionettek voltak. A kínai
bábjáték többezer éves múltra tekint vissza. Japánban később, vásári bábjátékként jelent
meg. Ezek a bábuk embernagyságúak, egy-egy báb mozgatásához több személyre volt
szükség. A török bábjátékot „karagőz”2 játéknak nevezik. Az arabok is ismerték a
marionett bábut, melyet zsinórral felülről mozgattak.
A bábjáték Indián, Elő-Ázsián keresztül jutott el a Földközi tenger vidékére, majd innen
terjedt el Európában. A bábjáték nem független a kortól, melyben született, mindig a kor
uralkodó eszméinek megerősödését, elterjedését szolgálta.
A bábjátszás az egyes vidékek sajátosságát hordozza, mint például a betlehemjárás, mely
egyházi szertartás jellegű, Itáliából terjedt el; ősi hagyomány a magyarországi Mohácson a
farsangi busójárás. Ma is élő szokás az ember nagyságú szalmafigura készítése – a Kisze-
bábu – amely a telet jelképezi, s melyet a tavasz örömére elégetnek és a folyóba dobnak.
Bábszínház kedvelők közül megemlíthetők: Napóleon, Dickens, Goethe, stb.
2
Karagőz egyszerű, furfangos népi hős, aki bátor szókimondásával ítéletet mond az
uralkodó osztály felett
44
2016/2017
6.2. A bábjáték feltételei

- nevelői tudatosság, tapintat, türelem
- élmény
- paraván vagy ezt helyettesítő takarás
- színhelyet jelző díszletek
- bábok/mozgatás technikai szempontból: bábok, marionettek, ujjbábok, stb.
6.3. Bábfajták
A bábjáték megjelenési formái megszámlálhatatlanok. A tartalom kifejtéséhez, és
az üzenet megfogalmazásához, tolmácsolásához nélkülözhetetlen a megfelelő forma
megválasztása. Mindez feltételezi a bábok fajtáinak ismeretét.
Szentirmai László, a bábos és a bábu közötti fizikai kapcsolat alapján, négy
csoportot különböztet meg: felülről, hátulról, alulról mozgatható bábok csoportját,
valamint az árnyjátékot.
6.3.1. A felülről való mozgatás
A felülről mozgatott legismertebb nevükön marionettfigurák mozgatásának,

mozgathatóságának legfőbb tényezője a gravitáció.
A bábnak súlyosnak kell lennie ahhoz, hogy a zsinóron való „lógásból”származó
tehetetlenség hasznot hajtson. Ha nem jön létre a kedvező arány a test tömege és súlya
között, a figura saját akarata szerint fog mozogni.
A legegyszerűbb marionettbábuk zsinórra vannak felfüggesztve. Ezek, mivel egy
szálon keresztül kontrollálhatók, viszonylag szerény repertoárral rendelkeznek. Mégis
lehetséges mozdulatok egész sorozatát produkálni velük, a figura szerkezetének
köszönhetően, ami nem más, mint csomózott textil.
Ha a bábut csípőjénél, nyakánál, vállánál elég mozgékonnyá tesszük, az állás, ülés,
fekvés árnyaltabb változatait is meg fogja csinálni. Nem fogja viszont a kézzel, lábbal
megtehető bonyolultabb mozdulatokat. Ha bonyolult összetettségű mozdulatokat várunk el
tőlük, meg kell növelnünk a kontroll alá vont testrészek számát, ami a zsinórok számának
szaporodásával jár. A zsinórok száma attól függ, hogy hány testrészt akarunk mozgatni, és
attól a döntéstől, hogy ezek a mozdulatok mennyire kifinomultak legyenek.
A marionett elkészítésekor fontos ismerni a mintát adó emberi test felépítését,
legfőképp a törzs és a végtagok, valamint ezek elemeinek összekapcsolódását. A
mozdulatok utánzása csak akkor történik meg, Ha a bábu szerkezete is azon az elven
működik, amit utánozni kíván.
Nem elég csak a mozgáslehetőségek korlátait ismerni, hanem késznek kell lenni
mindezek fentről való irányítására is. Egy izületeiben mozgó kar, ha csupán figyelmeztetni
akarunk vele, megmozdítható a mutatóujj végére kötött egyetlen zsinórral is. De ha
ugyanennek például hegedülnie is tudni kell, ehhez már három zsinór szükséges.
A zsinórokat az ún. kereszthez kötjük. Azon túl, hogy felerősítési pontot ad a bábut
tartó zsinegeknek, megakadályozza azok összegabalyodását. Választhatunk: függőleges,
döntött, ferde tartású és vízszintes változataik közül, amelyek lehetnek egyszerűek,
összetettek, és egy speciális feladatra létrehozott komplex szerkezetűek.
Külön feladat a marionettbábok által használt tárgyak, kellékek mozgatása. Általánosan
elfogadottak az ún. horogszerű megoldások, hurkok használata. Az összekapcsoláshoz
mind a kelléken, mind a báb kezén megfelelő találkozási pontokat kell kialakítani. Ekkor
45
2016/2017
már létrejöhet a megfogás, felemelés, a felnyitás effektusa. Minél egyszerűbb

szerkezeteket használunk, azaz minél kevesebb a zsinórok száma, annál darabosabbak,
durvábbak a mozdulatok.
Az óvodai, iskolai keretek között történő alkalmazása a marionetteknek
mérsékelten ajánlott.
A felülről mozgatásnak azonban van más módja is, a bábokat a fejbe, illetve
törzsbe vezetett pálcával is mozgathatjuk. Ezzel a megoldással, villámgyors mozdulatokat
végezhetünk, nem kell attól tartanunk, hogy a báb késve reagál a parancsokra, így a
gyerekek által is könnyen manipulálhatóvá válik.
A felülről mozgatható báb előnye, hogy a bábos itt tudja a legkönnyebben
bejátszani a teret, mivel nem közvetlenül a kézen van a báb, így nagyobb a rálátása a
játéktérre. Hátrányuk azonban az, hogy nem fektethetők le nyílt színen, anélkül, hogy a
közönség meg ne látná a kezünket.
Ez a mozgatás sok egyszerű változatban ismeretes. Ide taroznak a hurkapálcikákra
vagy hosszabb vesszőre, nádra applikált anyagokból – különféle textilből, krepp- és
újságpapírból, termésekből, levelekből stb. – készített rögtönzött vagy tartósabb bábok, a
fakanálfigurák azon családja, ahol feltartjuk, nem „lógatjuk” a fakanalat és a rászerelt
testet. Ilyen elven működik a dobozszínházak szereplőinek egy része, ha a figurák
mozgatásához bicikliküllőt, hajlított huzalt, szívószálat stb. használunk. Ismeretes az
árnyjátékban is, ahol síkmarionettként jelennek meg angyalkák, tündérek és rakéták.
A fentről mozgatás nagyon közel áll a gyerekekhez, hiszen ily módon könnyedén
irányíthatják a bábokat, maguk vehetik át a „nagy mozgató” szerepét. A marionettbábok
kiterjedt családjában nagy csoportot alkotnak a zsinegen függő változatok. Ezek az ősibb
vonulatot jelentik, és a legelsőket, minden bizonnyal, a zsinórt közvetlenül kézben tartva
mozgatta a bábos. A zsinórok tartópálcákra, majd egyre bonyolultabb, kereszt alakú
szerkezetekre való felfüggesztése csak később terjedt el.
Az ún. primitív marionettbábok, egyszerű „dróton rángatott figurák” kiválóan
alkalmasak az óvodai oktatásban való felhasználásra, dramatizálásra, hiszen egy kisméretű
báb elkészítését feltételezi, melyet a fején átfúrva, fentről egy pálca segítségével mozgat a
játékos. Paravánként, háttérként egy asztalra helyezett, szétnyitott papírdoboz is megteszi,
mellyel a különböző helyszínek váltakoztatása is megoldható, azzal, hogy megfordítjuk a
dobozt, így a szegénylegény otthonát elhagyva, már hetedhét országon túl járhatunk.
A kevésbé ismert marionettbábuk közé tartoznak azok, amelyekbe felülről nyúl be
a bábos. A meglepő ebben a változatban a lábak finom mozgásra való képessége. Mivel a
bábos ujjai közvetlenül a bábu lábába csatlakoznak, a valódi lábakkal meg nem tehető
mozdulatok sora követi egymást, ami sajátos groteszkséget kölcsönözhet a jelenetnek. A
marionettbáb közkedvelt, de nem eléggé elterjedt, pedig ezek egyszerű változatai kiválóan
alkalmasak az óvodai irodalmi nevelés vonzóbbá és eredményesebbé tételéhez.
6.3.2. Hátulról mozgatható bábok
Ez a technika a bábuba való benyúláson vagy azok megfogásán alapszik, s mint ilyen, a
tárgyakkal, babákkal végzett legegyszerűbb manipulációban gyökerezik. Itt a figurák
mögött helyezkedünk el. Hátulról mozgatható báb a bunraku, a vietnámi vízibáb, de ide
tartozik a tárgyjáték, a kézjáték és az asztali játék különféle babákkal.
a). A bunraku Japán nagyon sajátos bábjáték színháza. A bábuk mintegy egy, másfél
méter magasak, fából készülnek, élénk színes, hagyományos ruházatot öltenek rájuk, és
46
2016/2017
közvetlenül kézzel irányíthatók. Jellegzetességük, hogy csak a fejet és a kezet készítik el

különös gondossággal. A valódi hajjal ékesített, belül furfangos szerkezeteket rejtő fej a
legváratlanabb változásokra képes. A kéz pontos mása az emberének, így szinte
valamennyi emberi mozdulat hű felidézésére alkalmas. A törzs és a végtagok eléggé
elnagyoltak. A tíz, tizenhét kilós bábukat három bábos mozgatja, kettő alacsonyabb rangú
mozgató, fekete ruhában, csuklyában (a lábak és a bal kéz mozgatója), míg a fő mozgató
(a fej és a jobb kéz életre keltője) ünnepi kimonóban rezzenéstelen arccal teszi a dolgát.
b). A vietnami vízibábszínház az egyébként is formagazdag keleti bábjátszás egy sajátos

formáját jelenti. A vízből kiemelkedő, vízfelszín alatti úszóra szerelt figurákat a bábos
távolról, egy hosszú, szintén a víz alá merülő bambuszrúd segítségével mozgatja úgy,
hogy ő maga is vízben áll. Előadás közben a figurák nagy loccsanással kiemelkednek a
vízből, és ijesztő fröcskölések közepette végzik összecsapásaikat.
Az előadást mesemondó kommentálja, aki maga is a vízben áll, akárcsak a templomot,
palotát formázó díszletek. A hátulról mozgatott bábok fejéből a tarkó tájékán
markolatszerű fogó emelkedik ki, és a könyökénél is találhatunk a kéz mozgatására
szolgáló pálcát. E bábok közös vonása az anatómiai szerkezeti hűség, amely nem jelenti az
arányok merev megtartását is.
c). A tárgyjáték. A tárgyjáték lényege abban rejlik, hogy nem az élőszínház kicsinyített
mása, hanem magából az animációból, a megmozdulás csodájából sarjad.
Élettelen dolgok „megelevenedéséről” van szó, amelyek bár hétköznapi használati
tárgyak, mégis, kisebb átalakítással vagy akár anélkül, a játék, a mozgatás révén egy
történet izgalmas szereplőivé válhatnak.
A két-három éves gyerekek zavartalanul elbeszélgetnek különféle tárgyakkal és
játékokkal. Ez a határtalan fantázia időszaka, amikor megelevenednek a dolgok, és élőként
viselkednek. A tárgyjáték fontos szerepet tölt be a psziché zökkenőmentes fejlődésében.
Az asszociáció, az újítás a teremtés motorja, amely a már meglévő, létező dolgokból
meglepő, de kivitelezhető társítások nyomán hoz létre újat, a dolgok új szerepben való
használatának ötletéből, a funkció kiterjesztéséből indul. A tárgyjáték ennek az egyik
legalkalmasabb terepe, ráadásul játékos formában működik. A tárgyak általában szinte
változás nélkül alkalmasak arra, hogy a bábszínpadon megjelenjenek. Klasszikus példa
erre az üvegpalack, amely számtalan lehetőséget nyújt egy-egy karakter megformálásához,
de kedvelt tárgyjátékos szereplők a takarítóeszközök és a különböző szerszámok vagy
konyhai eszközök (pl. villa, kés, hústű stb.) is. Ide sorolhatjuk még azokat a kis
síkfigurákat is, amelyek akár egy darab kartonpapírból is elkészíthetők. A lehetőségeket
befolyásolja maga a kartontest, s a puszta kéz, az ujj megjelenése is lehet a bábjáték
tárgya. Egyszerűségükből adódóan kiválóan alkalmasak az óvodai oktatásban való
felhasználásra.
6.3.3. Az alulról mozgatható bábok
A technika lényege, hogy a bábos a figurát közvetlenül a kezére húzva vagy áttétellel,
maga fölé tartva, alulról mozgatja. Az ok többnyire a takarás, ami mögött a mozgató nem
látszik, így a takarás felett megjelenő bábuk élőnek tűnnek. A technika hagyományosan
fontos eleme a megelevenedés illúziója, amit a holt anyag megmozdításával érünk el, ami
megkívánja a mozgató láthatatlanságát.
47
2016/2017
Az alulról mozgatott figurák nem tudnak lebegni, alárepülni, leereszkedni, csak akkor, ha
gondoskodunk a bábos bújtatásáról. Az alulról mozgatott figura Szentirmai szerint
legalább négy különféle méretben ismeretes: legkisebb, a kéz méreténél is kisebb, az
ujjakra húzható gyűszűbáb, ennél egy kategóriával nagyobb, a kézre húzható kesztyű- vagy
zsákbáb, a következő a fej és a kéz mozgatását áttételekkel megvalósító pálcás- vagy
vayangbáb, és a legnagyobbak az esetenként az emberi testnél is nagyobb óriásbábok,
amelyeket nemegyszer több, bennük elbújt ember mozgat, valamint ide sorolható a
maszkos játék is.
Az egyszerű, közvetlenül a kézre húzott figurák az emberi kéz és kar
mozgékonyságára támaszkodva a bábszínpadon létrehozható legszélsőségesebb dinamikát
képesek produkálni. A bábos közvetlenül az ujjaival foghatja meg a kellékeket, erejét
áttétel nélkül viheti át bármire, meggyőzően forgathatja a kardot, hadonászhat a
serpenyővel, de a bábok hűen tudnak szuszogni alvás közben, vagy lihegni a futás után.
Már a kesztyűsbábnál is előfordulnak a már említett ún. áttételek, ezek olyan kifinomult
szerkezetek, amelyek segítségével az emberi test arányait, egyes mozdulatait, a mind
teljesebb illúzió érdekében, jobban létre lehet hozni. Ezek az áttételek fölöttébb gyakoriak
a pálcásbáboknál, amelyek ezek nélkül a szerkezeti elemek nélkül nem is léteznek.
Egyszerűbb vagy bonyolultabb mechanikákkal elérhető, hogy a fej minden irányba
mozogjon, de összetett kézmozdulatok is produkálhatók a csuklón rögzített vékony
mozgatópálca segítségével. A pálcásbábok családja igen nagy. Ismeretes egyszerű síkbáb
változatuk, amelynek öltözete készülhet különböző textildarabokból. Mozgatásuk nem
nehéz, könnyen elsajátítható és begyakorolható.
a) Síkbábok:
A gyűszű- vagy ujjbábok többnyire egy, alkalmanként kettő ujjra húzható apró figurák.
Anatómiájukat az emberi ujj felépítése határozza meg, így annyit tudnak amennyit a
játékos ujja: egyenesen állni, meghajolni, és feküdni. Sok másik egyszerű figurához
hasonlóan a beszédművelés, a nyelvtanulás területén hasznosítják magukat. Az utolsó
ujjperc a fej alsó határa, a második ujjpercnél van a báb dereka, ezekre a korlátozó
tényezőkre figyelve lehet csak tervezni, ha figyelembe vesszük, hogy milyen a
rendelkezésre álló méret, gondolkodni kell a mozgáslehetőségek kereteiről. Ennek
megfelelően csak a legritkább esetben kerülhet sor végtagok készítésére. Az ujjbábok
túlnyomó részt szemből ábrázolják a megjelenített figurát, de ez nem jelenti azt, hogy ne
készíthetnénk profilból ábrázolt karaktert, főleg akkor, amikor a legjellemzőbb forma
éppen így hozható létre (pl. Hold). A botbábok ujjnyinál nagyobbak, arasznyi méretűek,
amelyeket a játékos markában tartva mozgat. Testük igen egyszerű, legtöbbször
ceruzaméretű pálca, bot, gally, amire a bábos a darab stílusához alkalmazkodó kosztüm
kerül. Ezek a figurák derékban nem hajlanak meg, többnyire egyszerű, lötyögős karokat
kapnak, amely korlátot jelent a mozgásban, de ez nem érvényes a párbeszédre, a jövés-
menésre. Ajánlott tehát mindenhol, ahol kifejező, tiszta beszédre, jó kiejtésre tanítunk.
Tulajdonképpen a fakanálbáb is botbáb. A síkbábokkal együtt a figuráknak abba a nagy
családjába tartoznak, amelyekre globálisan jellemző, hogy a térben elfordítva sokat
veszítenek láthatóságukból, ezért sok odafigyelést követel aprólékos megtervezésük, majd
a velük való játék is.
A síkbábok nagy családjába tartoznak a hurkapálcikákra applikált, rajzból kivágott
figurák is. Ezek a bábok akkor tölthetik be feladatukat, ha jelszimbólum voltukban
kiteljesedhetnek. Ennek komoly akadálya az, ha igen konkrét mozdulat (pl. ugrás, futás)
közben ábrázolják a karaktert. Ezért sose másoljunk át könyvillusztrációt, jelenetet, inkább
48
2016/2017
egyszerűsítsük az alakokat, ha lehet, ne szúrjuk át hastájékon a kivágott figurát, és

készítsük el a bábu hátulnézeti változatát, ezt ragasszuk az elölnézet túloldalára, és a kettő
közé helyezzük a hurkapálcikát. Síkbábként felhasználhatjuk a gyerekek rajzait is.
b) A zsákbábok vagy kézibábok kesztyűbe bújtatott kezek, ezeket öltöztető apró

kosztümök. Alakja a kéz anatómiájával szoros összefüggésben van. A bábu fejét a
mutatóujjra vagy a középső ujjal együttesen mindkettőre húzzuk. Felső teste a bábos
tenyere, dereka pedig a csuklóizület. Minden, ami a csukló alatt van, az a báb lába. A fej
és test egymáshoz arányítására nincs merev szabály. A legismertebb bábtípusok közé
tartozik.
c) A vayang vagy pálcásbáb a XIII. században jelent meg, Nyugat- Jáván. Szigorú
szabályok alapján készülnek, egy előadáshoz ötven, kilencven darab. Fejük, törzsük,
karjaik fából vannak, lábuk nincs. A törzset tartópálcára rögzítik, ezt fogja a bábos, akinek
kezét a bábu viseletével rokon ruhadarab takarja el. Ennek leszármazottai a nálunk is
alkalmazott pálcásbábok, melyeknek jellemzője a zsákbábot meghaladó méret, amelyet
legtöbbször azzal érnek el, hogy a fejet egy bot vagy rúd segítségével a magasba emelik.
Az a pont lesz a báb dereka, ahol a rudat markolják. Vállszerkezetükhöz illeszkedik a kar,
amelyet a bábu kezének csuklóizületénél csatlakoztatott pálcával emel a magasba a
játékos. A pálcásbábok mozgatása sok gyakorlást kíván, ezek a bábuk valamit megfogni,
markolni rendszerint nem tudnak, ezért a kellékeket szintén pálcára kell szerelni, és
hozzáfogni a kezet mozgató pálcához.
d) Az óriásbábok közös jellemzője, hogy méretük az emberével megegyező, vagy azt

meghaladja. A testükben elbúvó (egy vagy több ember) nem látszik. Az előbukkanó
kezekre a figura méreteihez arányított kesztyű kerül, az arcot maszk takarja. Az
óriásbábok a bábszínpadok és a szabad térre kivitt játékok szereplői.
A maszkos játékok különösen kedvelt és hasznos elemei az óvodai (iskolai)
nevelőmunkának. A maszk mögé bújt szereplő könnyebben nyilatkozik meg. A maszkok
alapanyaga lehet hullámpapír, papírzacskó vagy egyszerű kartonlap, amit fonalakkal,
papírcsíkokkal egészíthetünk ki. Gyermekek által is könnyen elkészíthető, így a
dramatizálások során is kiválóan hasznosítható.
6.3.4. Az árnyjáték
Az árnyjáték lényege a dolgok, események vetítőernyőn, vetítőfelületen fény segítségével
való megjelenítése. A vetítőfelület méretétől függően változtathatjuk a fényforrás
erősségét, hiszen egy doboz(árny)színházban már egy erős zseblámpával is vakító fény
teremthető. Fényforrás lehet bármi: fénycsövek, izzók, de még a tábortűz is szolgáltathat
világítást az árnyjátékhoz. A fényforrások igénylik a célszerű kialakítást. Szórt fényben a
figurák körvonalai csak akkor lesznek élesek, ha rátapadnak a vetítővászonra. Ha
eltávolodunk az ernyő felületétől a kontúrok elmosódnak; egy ponton túl a sziluett már fel
sem ismerhető. Itt a szereplőket reális méretűre kell elkészíteni, és ezek a méretek az
előadás alatt nem fognak változni. Szórt fényt adnak a közismert fénycsövek, tejüveges
izzólámpák.
A pontfény előtt bármilyen állatfigura árnyéka az ernyőn mindig élesen fog megjelenni,
helyezkedjék el az bárhol a vetítővászon és a fényforrás között. Itt már a méretek is
megváltoznak attól függően, hogy a figura a fényforrás vagy az ernyő felé közeledik. Ha
az ernyőtől elindul a fényforrás felé, képe az ernyőn többszörösére növekedik. Így a
49
2016/2017
„díszletet” tenyérnyi vagy írólap méretben is elkészíthetjük, s ha a fényforrás előtt állítjuk

fel, óriásivá nőnek. Pontfényt adnak a diavetítőkben használt halogénizzók, egyes
gépkocsi-izzók, valamint a közismert zseblámpaizzók.
Az árnyjáték elmaradhatatlan szcenikai eleme a fehér vetítővászon, amelyen a kép
létrejön. A vetítőernyőt ajánlatos széles, fekete kerettel ellátni, hogy a játékosok alulról,
oldalról kényelmesen elhelyezkedve tarthassák be a fénykévébe a figurákat. Az
árnyfigurák mindenből készülhetnek, ami nem engedi át a fényt. Ezek két félék lehetnek:
tömör sziluettek és áttört figurák.
A tömör sziluetteken általában csak a szemet és a szájat jelöljük, vagy azt sem. A bábuk
méretüktől függően készülhetnek vastag kartonpapírból, hullámpapír lemezekből vagy
vékony farostlemezekből. Végtagjaikat csak akkor mozdíthatják meg, ha külön elkészítjük
azokat. A figurát tartóbotra rögzítjük, végtagjait közvetlenül pálcával vagy zsinegekkel
mozdíthatjuk meg.
Az előbbiektől lényegesen eltérnek azok a figurák, amelyek áteresztik a fényt. Ezeknél
nem ritka megoldás, hogy a kivágott, csipkézett mintát színes celluloidlemezek fedik be,
így a megvilágított figura színes fényekben pompázik. A legegyszerűbb, óvodában is
alkalmazható árnyjátékokat azonban a kezünkkel tudjuk produkálni. Eszközként egy
egyszerű diavetítő fénye is elég hozzá. Ugyancsak ezzel a módszerrel eljátszhatunk rövid
történeteket, melyekhez egyértelmű, jól kivehető állatfigurákat és díszletet használhatunk.
6.4. A bábjáték kategóriái

Horváthné Fülep Éva a bábjátéknak a következő két kategóriáját határozza meg
(Horváthné, 2003):
 művészeti bábjáték
 pedagógiai bábjáték
6.4.1. A művészeti bábjáték

A bábjáték önálló műfaj, stilizált művészet, tárgya nem az emberi cselekvések utánzása,
hanem a gondolatok, érzések jelképezése, kiábrázolása. Összetett művészet: a groteszk és
tragikus egyesülése. Célja tökéletes illúziókeltés, melyet elhitető, meggyőző erejével ér el.
Érzelmünkre, nem értelmünkre hat, ezért nem a szó, hanem a cselekmény leglényegesebb
alkotó eleme.
A bábszínpadon a gondolatot, érzést nem a szavak, hanem a cselekmények jelképezik. A
színházi és bábszínházi előadás műfaji lényegeként az ábrázolást említhetjük, míg a
filmnek a műfaji sajátossága a bemutatás.
6.4.2. A pedagógiai bábjáték

A pedagógiai bábjáték a pedagógus és a gyermek folyton megújuló, olyan egymásra ható
tevékenysége, amelyben a gyermek az elsődleges. A korszerű pedagógiai bábjáték nem
célja, hanem eszköze a nevelésnek. A bábjáték segítségével lehet tudatosan végiggondolt
nevelési feladatokat legsokoldalúbban és leghatásosabban megoldani.
50
2016/2017
A pedagógiai bábjáték elősegíti a gyermek társadalmi beilleszkedését, a szocializációt,

mert a gyermek az emberek megismerését segítő modelleket kaphat és gyakorolhat általa.
Ez a szemléletmód a gyermek tapasztalatszerzését helyezi előtérbe. Ez a pedagógiai
módszer az ismeretanyag átadása és visszakérdezése helyett a gyermek gondolatait,
vélekedését igyekszik megismerni. A pedagógiai bábjáték alkalmas az anyanyelvi nevelés
feladatainak megvalósítására, a nyelvi kommunikációs készségek fejlesztésére éppúgy,
mint az esztétikai nevelés személyiségfejlesztő hatásának erősítésére.
A gyermekek a tapasztalatok gyűjtése közben csodálkoznak rá mindenre, és belső
késztetéssel fordulnak a világ felé. Mindez annak az örömnek a forrása, amelyben élvezik
a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadságát, a meghallgatás és meghallgattatás
nyugalmát, a feléjük irányuló őszinte érdeklődést, a tévedések – elmarasztalás nélküli –
lehetőségét.
A bábjátékos foglalkozás különféle tevékenységformái, műveletei közben a gyermekek
felszabadulnak a kötöttségek alól. A pedagógus minden gyermeknek olyan
megnyilvánulási lehetőséget teremt, amelyekben jól megfigyelhetők, érzékelhetők a
gyermekek közötti különbségek.
A játékos helyzetek csak akkor fejlesztő hatásúak a gyermek számára, ha a bábjátékban
résztvevők bele tudják élni magukat a játék adta helyzetekbe, azonosulni tudnak a
felajánlott szerepekkel.
A pedagógiai bábjáték sajátosságai a következők:
 dramatikus jelleg
 animációs szemlélet
 szimbólumképzés
 játékosság
a) Dramatikus jelleg
A pedagógiai bábjátékban a pedagógus olyan szituációkat teremt, amelyekben a gyermek
emberi tulajdonságokat ismerhet meg.
Saját cselekedetei közben különböző szituációkban szerepeket élhet át és azonosulhat a
szereplőkkel vagy elutasíthatja őket. A bábjátékban résztvevő gyermek megtanulhatja azt
is, hogy ugyanahhoz a jelenséghez és dologhoz különbözőképpen viszonyulnak az
emberek. Ő maga is eldöntheti és kiválaszthatja azt a cselekvésmódot, amely az adott
szituációban a saját képességeinek, tulajdonságainak a legjobban megfelel. Ezáltal fejlődik
az értékítélete, alakul és formálódik a világról alkotott képe.
A pedagógus mindenkor tudatosan építhet a népi játékokra, hiszen szinte mindegyik
tartalmaz dramatikus elemeket.
Dramatikus játékok elősegítik a gyermek (Horváthné, 2003: 56-57.):
 éntudatának és emberismeretének kialakulását
 térbeli tájékozódásának, mozgásának alakulását
 önálló gondolkodásának fejlődését
 szép és kifejező, tiszta beszédének kialakulását
 a társas kapcsolatainak fejlődését
 alkalmazkodását az aktuális beszédhelyzethez
 aktivitásának fokozását
 viselkedési bátorságát, biztonságát
 szerepelsajátítását
 társaival való kommunikációját
 a metakommunikációs jelek felismerését és gyakorlását
51
2016/2017
b) Animációs szemlélet
Az animáció az anyagok életre keltését, átlelkesítését, átváltoztathatóságát jelenti. Az
animációhoz a gyermeknek és felnőttnek is gazdag tapasztalatra, élénk képzeletre van
szüksége.
Mindazt, amit a gyermek belelát, beleképzel a tárgyakba, jelenségekbe, az általában
kifejezője és következménye annak a környezetnek, amelyben él.
A gyermek és felnőtt animációs szemlélete akkor fejleszthető, ha rávezetjük őt a
környezetében lévő tárgyak, jelenségek megfigyelésére és megengedjük, sőt késztetjük is
arra, hogy ezekbe belelássa, amit látni akar és tud, amit azok kifejeznek számára.
c) Szimbólumképzés
A gyermek – fejlődése során – fokozatosan jut el a konkrétumoktól a szimbólumokig.
Szimbólumok segítségével gazdagítja tevékenységét. A szimbólum a valóságos tárgy
leglényegesebb tulajdonságait testesíti meg, a legegyszerűbb elemeivel közelíti meg a
valóság egy-egy részletét.
A szimbólumképzésben a gyermeket legjobban a bábu segíti. A bábu mindig a
leglényegesebb külső ismertetőjegyek és belső tulajdonságok hordozója. Mindezeket az
alakjával, a formájával, a méreteivel, a színeivel, a hangjával, a mozgásával juttatja
kifejezésre.
d) Játékosság
A játékosság az óvodai tanulás alapeleme. A játékosság feltételei között a legfontosabbak:
a játék, az önkéntesség, az önállóság, a kezdeményezés, az aktivitás és az örömteli
részvétel.
A pedagógiai játékban interpretálódnak a korábban különálló tevékenységek, a
gyermekkel való bánásmód pedig differenciálódik.
A pedagógus és a gyerekek kapcsolatát a játékban a nyitottság, egymás elfogadása,
elismerése, segítése jellemzi. Ennek eredményessége a nevelőn múlik. A játékos
tevékenységek közben válnak a gyerekek egyre nyitottabbakká és kreatívabbakká.
6.5. A pedagógiai bábjáték felhasználási lehetőségei az óvodában/iskolában
A gyermek sokoldalú személyiségének fejlődéséhez és fejlesztéséhez a lehetőségek

többféleségét kell biztosítani, hogy képességei, készségei kialakuljanak és formálódjanak.
A bábjátékot oktatási és nevelési eszköznek is felhasználhatjuk. Rendkívüli pedagógiai
jelentőségét az adja, hogy érdekes.
Az érdekességből, az érdeklődésből fakad minden nagy szenvedély, tanulás, kutatás.
Minden oktatási és nevelési folyamat az érdeklődés felkeltésével kezdődik. Erre azért van
szükség, mert az érdeklődés biztosítja a spontán figyelmet.
A bábjátékkal való nevelés nagyon könnyű és hálás feladat. Felhasználhatjuk
szemléltetésként a bábok minden fajtáját: a kesztyűs bábot (zsákbáb), a papír- vagy
textilragasztással készült pálcás síkbábot, a botbábot (pl. fakanálbáb), a rögtönzött bábokat
(készülhet dobozból, pillepalackból, tollakból, termésből, gyümölcsökből, zöldségféléből,
levelekből, golyókból, stb.).
Bizonyos korban a bábjáték a legjobb eszköz a helyes erkölcsi magatartás kialakítására.
Gyermekek, akik a sokszor hallott intelmeket nyugodtan elengedik a fülük mellett, a bábu
szájából áhítattal hallgatják ugyanazokat a szavakat, boldogan szót fogadnak és a bábut
52
2016/2017
szívesen utánozzák. A testi tisztaságra és általában a viselkedésre való nevelésnek kitűnő

eszköze lehet akár egyetlen bábu is, amit a nevelő kezére húz és színpad nélkül játszik
vele.
Az erkölcsi nevelésnél a szóbeli utasítás, magyarázat nem sokat ér. Különösen, ha
szabályokba foglaljuk, vagy intelmekként közöljük. Az ilyesmi unalmasan hat és sokszor
inkább csak ellenállást vált ki. Az erkölcsi nevelésnél a példa, az élmény az, ami
meggyőző.
A bábok a testnevelésen kívül minden nevelési ágban jól használhatók. Anyanyelvi
nevelésnél a nyelvfejlesztő játékokat színesíti. A gyerekek kényszer nélkül, játszva
tanulnak meg új szavakat, kifejezéseket.
A gyermekirodalmi művek bemutatásakor a szemléltetőeszköz többnyire kiegészítés,
ráadás. A bábbal való szemléltetés még nem bábjáték. Egyes bábfigurák motiválhatnak, a
szemléltetés alatt félretehetjük vagy a bemutatás alatt is a kezünkben tarthatjuk ezeket.
Követelmény azonban, hogy amíg a kezünkben van, beszéljen, mozogjon, cselekedjen,
éljen, mert a báb fontos eleme a mozgás.
A zenei nevelés során elősegíti a zenei fogalmak elsajátítását, azok használatát. A
különböző karakterű bábok szerepeltetése során, magyarázat nélkül megértik a gyermekek
a feladatot, és szívesen utánozzák őket.
A bábkészítés fejleszti az esztétikai érzéket, a finommotorikus képességeket,
kézügyességet, formaérzéket. A pedagógusnak ismernie kell a bábjáték gyakorlatát,
törvényszerűségét, éppúgy, mint a rábízott gyerekeket, hogy olyan hatásokat érjen el,
amelyek pedagógiai céljával egybecsengnek.
6.6. Az óvodai bábok jellegzetességei
Az óvodában alkalmazott bábok két nagy csoportot képeznek: hagyományos

óvodai bábok, valamint, az újabban népszerűvé vált, rögtönzött bábok.
A hagyományos óvodai bábok körébe többféle bábfajta tartozik. (zsák-,
marionett, botbáb, gyűszű-, átváltozó ujjbáb stb.). Valamennyit ismert anyagból (textíl,
papír, stb) szabással, varrással, ragasztással vagy faragással alakítjuk ki. Általában ezek
népesítik be az óvodák bábospolcait.
Az óvodai bábok egyik jellemző sajátossága a kicsinységük. Az óvodás korú
gyerek szereti a kedves kis figurákat, "akik" a színpadról az ő segítségét, tanácsát,
véleményét, olykor ítéletét kérik, s akikkel szemben ő maga erős, okos és segítőkész lehet.
Amikor meg ő maga a mozgatójuk - azok az ő akaratát, elképzeléseit, legtitkosabb vágyait
valósítják meg, ellenkezés nélkül. A kisméretű bábok javára írható a gazdag
mozgáslehetőségük is, amivel a legfinomabb érzés-megnyilvánulásokat is ki tudják
fejezni. A kíváncsi egérke előrenyújtja a nyakát, a gondolkozó apó megvakarja a füle tövét
stb. Viszont az is tény, hogy nagy teremben, nagy színpadon szerepeltetésre nem
alkalmasak. Alakjukat elnyeli a megnövekedett színpad tere s a közönségtől való távolság.
Más a helyzet az óvodában, ahol csak néhány méter az egész nézőtér, hiszen az óvónők
rendszerint a mesesarokban, közel a gyerekekhez játszanak. A jó báb - függetlenül
funkciójától - mindig szép. Még a mesebeli „csúnya lány”sem lehet visszataszító.
Ugyanúgy, a mesebeli szegénylegény bábujának ruhája nem lehet piszkos, rongyos. Elég
néhány színes folt a nadrágon a szegénység érzékeltetésére.
Az óvodai bábok készítésekor fokozottan kell ügyelnünk az életkor jelzésére. A
gyermek erre igen érzékeny, s elidegenítő effektusként hat rá, amikor például a
53
2016/2017
mackópapa a vele azonos méretű és külsejű „kisfiával” jelenik meg a színen. Ezért fontos,
hogy a nagy rókának kisrókája legyen, a lónak csikója, a tyúknak meg csibéje. A kor
jelzésére különösen az emberfiguráknál kell ügyelnünk. A jó báb fő jellegzetessége a
stilizáltsága.
A bábok jellemüket tekintve jók vagy rosszak, de még a legtündöklőbb királylány
is, a stilizáltság folytán, groteszkké válik. Ez nem hiba, hanem sajátosság, amitől a figura
kedvessé, bábossá válik.
Az óvodai bábok tervezésekor nagy vonalakban azt is meg kell fontolnunk, hogy a
stilizálásban milyen fokig menjünk el. Az eligazodásban az óvodás gyerekek rajzai
segíthetnek. Ezek a rajzok is erősen sűrítettek, stilizáltak, és pontosan tükrözik azokat a
jegyeket, melyeket az emberalak jelzésére és felismerésére a gyerekek fontosnak tartanak.
A gyerekek számára a felismerésben a formának lényegesen nagyobb a
jelentősége, mint a színeknek, amelyeknek számukra alig van naturális kötöttsége. Ezért
nem ritkák a gyermekrajzokban a kék hajú tündérek, piros pettyes kiskutyák. A gyermeki
ábrázolásokban azt is megfigyelhetjük, hogy a színek nem annyira karaktert, mint inkább a
lerajzolt személyhez való kötődésük milyenségét, érzelmi hőfokát jelzik. A melegbarna
nadrágos és világító sárga pulóveres apa például felfelé ívelő piros vonal szájával merőben
más érzelmi töltésű, mint a másik gyermek méregzöld „szerelésű” hatalmas, piroskezű
apafigurája. Az efféle rajzok jelzéseiből pontosan megismerhetjük a gyermeki látásmód
iratlan szabályait, jellegzetességeit, melyeknek ismerete segítségünkre lehet az óvodai
bábok készítésében. Tudjuk például, hogy a száj vonala belső tartalomnak is lehet a jele.
Ha felfelé ível, az jókedvet, a lefelé hajló vonal pedig haragot vagy sírást fejez ki.
A kisgyermek számára rendkívül fontos, hogy a báb puha, kellemes tapintású
anyagból készüljön. Örülnek annak, ha a kisnyúl puha talpával megcirógatja az arcukat,
vagy kezet fog velük.
Az óvodákban kedvelt rögtönzött bábok valójában terményekből, ismert
tárgyakból alakított bábfigurák. A tárgyakat meglelkesítő gyermek szereti, magához közel
érzi és megérti ezeket a különös, fantázia teremtette figurákat. Az óvodákban ezért nő a
népszerűségük. Báburögtönzésre a gyermek környezetében számos anyag kínálkozik. A
háztartásokban felhalmozódott, különböző formájú és színű flakonok, dobozok, zacskók
stb. szinte maguktól kívánkoznak a bábok stilizált világába. A műanyag flakonbábok
merész formájukkal és élénk színükkel rendkívül mutatósak, és erős stilizáltságuknál
fogva „bábosak” - gyorsan és könnyen készülnek. Ugyanez vonatkozik a gyermek
környezetében adódó egyéb tárgyakra is.
A hagyományos anyagokból készült bábok a gyerekeknek éppúgy, mint saját
rajzaiknak alakjai, egyértelműek. Csak kutyát, gyereket, madarat - tehát az ábrázolt figurát
juttatják eszükbe. Ezeknél igénylik a kerek fejet, a szemet, a szájat. Viszont, ha egy
tárgyat, pl. egy bojtos sapkát elevenítünk meg előtte, akkor az egyidőben báb és sapka a
gyerek számára, tehát a játékban is megtartja tárgyi mivoltát. Ilyen esetben nyugodtan
elhagyhatjuk az arc jelzését, mert a sapkának, még ha emberként viselkedik is, sem a száj,
sem a szem nem jellemzője. Ugyanez a tapasztalat a terménybábok esetében is. Ezeknél a
termény az ihlető. Egy bibircsókos burgonya láttán könnyen a boszorkány képe villódzik
fel a gyerek képzeletében. Az sem megy ritkaságszámba, amikor alkotás közben módosul
a téma. A tündérnek szánt piros alma könnyen válhat Jancsi bohóccá. Amikor a különböző
terményeket bevisszük az óvodába, valójában régi gyermekjáték-hagyományainkat keltjük
életre.
A mai gyerekek, közöttük az óvodások, örömüket lelik a terményekkel való alkotó
munkában. Örömük azonban csak akkor válik teljessé, ha nemcsak létrehoznak egy bábot
54
2016/2017
vagy kis hegedűt, hanem azt játékukban a bábszínpadon is felhasználhatják. A gyermeki

alkotó munka a bábszínpadon kap értelmet. A megalkotott figurák életre kelnek, s az
elkészített eszközök is megtalálják funkciójukat. A terménybáboknál, kellékeknél a
bábszínpadon azzal is kell számolnunk, hogy amilyen könnyen és gyorsan készülnek,
élettartamuk is olyan rövid. Ezért főleg illusztrálásra, egyszerűbb jelenetek és népi játékok
eljátszására használjuk őket.
A gyerekek leginkább bábok sugallta párbeszédeket rögtönöznek velük.
Később érdeklődve figyelik őket, s mulatnak a megráncosodó, kicsírázó figurákon, amik
máról holnapra eltűnnek a paravánról, mert rövid életűek: de számukra nem a tartósságuk
a fontos, hanem a játék örömét jelentő voltuk.
1. Készítsen 3 különböző típusú bábot!
2. Egy ismert mesét írjon át óvodásoknak szóló bábelőadássá!
3. „A bábjáték szerepe a gyermek személyiségének fejlődésében” – címmel készítsen egy
kb. egy oldalas (kb. 200 szavas) esszét!
7. A szabályjáték
szabály értelemfejlesztés mozgásfejlesztés

testnevelési játékok sportjátékok társas játékok
7.1. A szabályjáték fogalma

Az óvodáskorú gyermekek játékpiramisának a csúcsát a szabályjáték jelenti,
amellyel azonban nincs vége a játéknak. A fejlődés a szabályjátékon belül biztosított. A
szabályjáték úgy helyezkedik el a csúcson, hogy belőle mintegy fordított háromszögként
terjed szét a szabályjátékok sokfélesége. A gyermek először a szabályjátékban lesz
egyenlő partnere a felnőtteknek. Elég csak a különböző társasjátékokra vagy a gyermek
által is, meg a felnőtt által is kedvelt néhány szabályjátékra gondolni. Az egyenlő
partnerek vetélkedőjében a gyermek előtt is nyitva áll a győzelem lehetősége. Tehát míg a
többi játék elhal, addig a szabályjáték megmarad a saját kereteiben.
A szabályjátékok sorába azokat a játékokat soroljuk, amelyek előre meghatározott,
pontos szabályok szerint folynak.
A gyakorlójátékokon és a szerepjátékokon keresztül jut el a gyermek a szervezett
szabályjátékokhoz. Ez a csoportos játéknak már magasabb foka. A szabályjátéknak
pedagógiai funkciója és személyiségformáló értéke van: növeli az akaraterőt, önfegyelmet,
a társas kapcsolatok megerősítését, a csapatok összetartozásának élményét.
A szabályjátékhoz egyrészt különféle mozgások, mozgásformák, másrészt az
értelmi funkciókat aktivizáló játékféleségek tartoznak. Mindezen játékok uralkodó eleme a
szabály.
55
2016/2017
Nagyon sok játékban összesűrűsödnek a mozgásos, az értelmi és a szociális

elemek. Tehát miközben a kezdeti játékformák elapadnak, helyüket mindig egy
bonyolultabb, a gyermek igényének jobban megfelelő játéknak adják át. Így jutunk el a
szabályjátékokhoz.
A szabályjáték fejleszti a gyermek mozgáskészségét, megfigyelőképességét,
emlékezetét, fejleszti továbbá a figyelem megosztását és nem utolsó sorban a gyermek
értelmi képességét, ismereteit is. Ezen kívül a szabályjátéknak fontos, jelentős szerepe van
a különböző személyiségjegyek kialakításában és fejlesztésében (közösségi érzés, egyéni
felelősségérzés, pontosság, a siker adta örömszerzés). A szabályjátékok létezése nem zárja
ki annak lehetőségét, hogy a szervezett játékban ügyesség, leleményesség is bekerüljön
azért, hogy a játék élénkebb, vidámabb legyen.
A szabályjátékok alkalmazására akkor kerül sor, ha:

a) a gyermekek értelmileg képesek a feladat megértésére és a legegyszerűbb megoldás
megválasztására
b) a gyermekek mozgásfejlettsége, a mozgások összerendezettségének szintje lehetővé
teszi a sikeres végrehajtást
c) a gyermekek szociális érettségi foka olyan szintet ér el, hogy képesek a szabályokat
betartani
7.2. A szabályjáték jellemzői

a. A szabályjáték legjellemzőbb tulajdonsága a szabály betartása. A szabályt komolyan
kell venni, mert különben felborul a játék. A játék szabályra épül, spontaneitása a szabály
önkéntes vállalásában érvényesül. A szabályok nem mindig merevek, néha a játék
folyamatában is változhatnak. A szabály annyira meghatározója a játéknak, hogy minden
önkényes megváltoztatása a játék megszűnéséhez vezet. Néha a gyerekek maguk alkotják
meg a játék szabályát. Ha ilyen szabályt kitalálnak, akkor görcsösen ragaszkodnak hozzá.
Ha sikerült pontosan betartaniuk a szabályt, megelégedés és öröm tölti el őket.
A szabályok megértésénél teljesen lényegtelen a szándék. A társak értékítélete
szempontjából közömbös, hogy szándékosan vagy a szabály ismeretlensége miatt
tévesztett-e valaki. A kisebb gyermekeket a társaik éppen azért szokták kirekeszteni a
játékból, mert még nem ismerik és nem is tudják betartani a nagyobbak által felállított
szabályokat.
A játék jellegéből következik, hogy a szabályokat mindig pontosan be kell tartani,
a szabályoknak megfelelően kell viselkedni, hallgatni kell a játékvezetőre, meghatározott
módon kell segíteni egymásnak, illetve mindenkinek a saját csoportja érdekeit kell szem
előtt tartania, ügyesen, kezdeményezően kell játszani, s küzdeni kell a győzelemért. A
szabály betartása vagy be nem tartása különböző érzelmeket vált ki a játék résztvevőiben,
ami nagymértékben meghatározza a gyermekek egymás iránti magatartását, a közösséghez
való viszonyát.
A szabályjátékban a gyermekek önállósága a szabály önkéntes vállalását jelenti, és
nem önkényes felállítását vagy változtatását. A szabályok teljes érvényesülését csak a
nagycsoportos gyermektől kívánhatja meg az óvónő. A szabálybetartás elemeit azonban
már a kisebbeknél is kialakíthatjuk. A szabály betartása igényeljen figyelmet, esetleg
erőfeszítést, de könnyen érthető, teljesíthető legyen minden gyermek számára.
b. A szabályjátékok is belső feszültséget vezetnek le. Sokszor a játék során ez a
feszültség fokozódik, ezáltal nő az izgalom, majd egy játékmenet befejezése oldja meg ezt
a feszültséget.
56
2016/2017
c. A szabályjáték örömforrása a szabály betartásában van. A gyermekek legtöbbször

olyan szabályokat állapítanak meg, vagy olyan játékokat választanak szívesen,
amelyekben próbára tehetik leleményességüket, ügyességüket. Tehát a szabályokhoz való
ragaszkodás lényege, hogy biztosítja az önmegvalósítás lehetőségét, a versenyszellemet, ki
az ügyesebb, gyorsabb, pontosabb, ki tud hamarabb válaszolni a kérdésre. Még az olyan
játékokban is érvényesül a verseny, ahol nem a versengés a döntő, hanem a feladat
megoldása esetleg teljesen függetlenül attól, hogy ki készült el hamarabb.
Ha túl könnyű a szabályt betartani, akkor nem elég érdekes a játék, ha pedig túl nagy
megterhelést jelent a szabály betartása, nem vállalják, nem jelent örömet a számukra.
d. A játék komolyságát is a szabály adja. A játékkal való teljes azonosulás, azonosulást
jelent a szabállyal. Minél komolyabban veszi valaki a szabályt, annál jobban át is éli a
játék izgalmát. Sokszor azonban éppen a szabályhoz való ragaszkodásban van a konfliktus
forrása.
A győzelem utáni vágy nem kedvez a szabály következetes tiszteletben tartásának. Ezért
különösen fontos a pedagógus tapintatos pedagógiai hatása, aki egyaránt megérti a
versenyért mindent megtenni akarók szándékát és a szabály betartásának elsőbbséget adók
törekvését.
e. A szabály betartása a társak közötti olyan együttműködés, amelyben egyszerre
érvényesül a társak igénylése- hiszen nélkülük nincs szabályjáték- és a játék megkezdése
pillanatától kezdve a győzelem utáni vágy, azaz a társ vagy társak legyőzésének szándéka.
A szabályjáték játszásához szükséges magatartási formák elsajátítása ezért kíván sok-sok
önfegyelmet igénylő gyakorlást. A verseny izgalmának, a győzni akarás igényének, a
szabályok tiszteletben tartásának az együttes érvényesítésére való képesség nehezen alakul
ki a gyermekben.
A különböző indíttatású és tartalmú játékok megannyi sajátos helyzetet
teremtenek, amit először a felnőtt jelenléte mellett képesek csak megoldani a gyermekek.
Tehát:
Szabályjáték: előre meghatározott, pontos szabályok szerint folyik. E játéktípus
legjellemzőbb tulajdonsága a szabály dominációja. A szabályjáték örömforrása a szabály
betartásában áll, a komolyságát is szabály adja.
7.3. A szabályjáték szervezésének feltételei

Ha egy adott gyermekcsoporttal játszani szeretnénk, akkor a következő feltételeket kell
szem előtt tartsuk.
Hol játsszunk? A szobában vagy szabadban? Szűk helyen vagy tágasan?
Hány gyerekkel? A létszám fontos meghatározója a jó játéknak. A legjobb játék sem
sikerül, ha túl sok a gyermek, ilyenkor több csoportra bontva külön játszhatnak.
Milyen korúak? A kisebb gyerekek jobban szeretik a mozgással járókat, nagyobbakkal
már több értelemfejlesztőt játszhatunk. Igazi versenyeket csak az 5-6 évesekkel és az annál
idősebbekkel rendezhetünk. Vegyes csoportnál is megtalálhatjuk a megfelelő játékot
(például Nyulak a bokorból ki).
Milyen értelmi fokon vannak? Ez nem csupán az értelemfejlesztő játékokra vonatkozik.
Minden játék bizonyos értelmi szintet, tapasztalatot, gondolkodást feltételez. Ezért még
korosztályon belül is nagyok lehetnek az eltérések. A játék akkor igazán jó, ha a gyermek
megerőlteti magát, és akár szellemi, akár fizikai téren valamit meg kell oldania. Csak így
lesz a játék után boldog, kielégült.
57
2016/2017
Milyen tulajdonságokat szeretnénk bennük fejleszteni? Minden játékban található

nevelői lehetőség, melyet ügyesen felhasználhatunk a gyermek tulajdonságainak
fejlesztésére (figyelem összpontosítása, labdaérzék, küzdőképesség, értelemfejlesztés stb.)
Általuk ismert játékokat ismételjünk, vagy újat tanítsunk? Ha a gyermekek szívesen
játsszák hosszú időn át ugyanazt a játékot, annak csak örüljünk, mert azt jelenti, hogy
szeretik és találnak benne mondanivalót. Időnként mégis fel kell frissíteni új játékkal a
megszokottakat, de ezt ne tegyük túl gyakran (például naponta), mert kapkodóvá válnak a
gyermekek.
Eseményhez, élményhez tudunk-e egy játékot kapcsolni? Állatkerti látogatás után
Állatvásárt, húsvétkor Nyúlvadászatot, kiránduláskor körjátékot, versenyjátékot
játszhatunk.
Milyen hangulatban, állapotban vannak? Sokszor ellensúlyozni kell az előző
foglalkozást, például ha sokat ültek egy helyben, akkor valami gyors mozgású játékot
válasszunk, ha nagyon élénk, izgő-mozgó állapotban vannak, akkor ezt levezethetjük
Kakasviadallal.
Megvan-e a szükséges kellék a játékhoz? A kiválasztott játékot jól végig kell
gondolnunk, minden mozzanatát éljük át, hogy játék közben meglepetés ne érjen
bennünket. Ehhez tartozik a kellékek előkészítése. Nagy hiba, ha a játékhoz szükséges
eszközöket a játék megszakításával kell előkeresnünk.
7. 4. A szabályjátékok konfliktusforrása és elhárításuk lehetőségei

Napjainkban egyre több óvodában különböző életkorú gyermekek vannak egy
óvodai csoportban. Természetesen a kicsik is szívesen részt vesznek a nagyobbak
játékában függetlenül attól, hogy tisztában vannak a szabállyal vagy sem. Sok olyan játék
van, amiben a kicsik és a nagyobb óvodások jól megférnek egymás mellett. A kisebbek
általában a szabályokat egyszerűbb formában oldják meg, a nagyobbak meg
bonyolultabb, nehezebb variánsokat találnak ki. Így a különböző korú gyermekek is jól
érezhetik magukat. A szabály rugalmas tiszteletben tartása együtt tudja tartani a
gyermekeket. A nagyobb gyermekek az esélyegyenlőség biztosítása érdekében gyakran
adnak kedvezményeket, előnyöket a kisebbeknek. Megfelelő létszám esetén jó megoldás
lehet két játszócsoport kialakítása. Így egyaránt érvényesülhet a különböző korúak
kölcsönös egymásra hatása és az azonos korúak szabad versengése. A megoldási
módokhoz nem mindig jutnak el zökkenő nélkül a gyermekek. Az egymáshoz igazodást a
kölcsönös érdekek tiszteletben tartását is tanulni, gyakorolni kell. A gyermekek
fejlettségéhez, játékigényéhez szabott megoldási módok előbb- utóbb minimálisra
csökkentik a konfliktusokat.
A hely és az idő kiválasztása is lehet konfliktusforrás. A hely megválasztása főleg a
mozgásos játékoknál jelentős. A zavartalan mozgáshoz megfelelő helyre van szükség. A
játékszabály érvényesítése mellett a balesetveszély elkerülésére is gondolnunk kell.
Különösen a kisebb gyermekek fejletlenebb mozgása int óvatosságra bennünket. A játék
hevében adódó balesetek vagy akárcsak mozgásukat fékező körülmények csökkentik a
sikeres szereplést.
Az időpont megválasztása azért lehet döntő, mert minden játék teljes eljátszására
megfelelő időre van szükség.
A szabály érvényesülése a szereplő magatartásától függ. Minden gyermek azonos
mértékben szeretné kivenné a részét a játékból. A szerepek elosztásánál előforduló
lehetséges problémák:
58
2016/2017
- A főszerepet nagyon sokan elsőre szeretnék megszerezni. A kiolvasók jó eligazítást

adhatnak e tekintetben. Persze egy- két gyermeknek mégis problémát jelent, hogy hol
kezdődjön a kiolvasás. Erre is számtalan megoldást lehet javasolni, ami kizár minden
vitatható eljárást.
-A szabályjáték egy része két gyermek versengésére épül a csoport közreműködése
mellett. Két probléma adódhat: 1., a játék során nem kerül sor mindenkire, 2., a csoport
egyik gyermeknek nagyobb előnyt biztosít mint a társának. Mindkét konfliktusforrás
feloldása benne van a helyzet teremtette szituációban. Ne feledjük, hogy a gyermeknek
igazi játékélményt a saját szereplése jelenti. Hiába érzi jól magát a csoport nagy része, ha
egy-két gyermek csalódottan emlékszik vissza a játékra. Különösen a periférián állók és a
csendesebbek kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe. Ha az óvodapedagógus az általa
kezdeményezett játékoknál mindig gondol erre a problémára, akkor ez a szabály előbb-
utóbb megjelenik a gyermekek kezdeményezte játékokban is.
Más konfliktusforrást jelenthetnek az értelmi képességek fejlesztésére szolgáló
játékok. A legtöbb játék több megoldást is kínál. A gyermekek, főleg a kisebbek
hajlamosak arra, hogy csak a saját megoldásukat érezzék helyesnek. A különböző
megoldásban rejlő azonosságok felismerése gyakran önmagában is elvezethet
konfliktushoz vagy mondjuk úgy, hogy a nézeteltérések feloldásához. A gyermekek azért
szeretik az ilyen játékokat, mert sikerélményük és szereplési vágyuk kielégítése mellett az
új felfedezések örömét is átélhetik.
7.5. A szabályjátékok kategóriái

A szabályjátékokat több szempontból csoportosítjuk: tartalmi szempontból, a
kezdeményező személye szerint, illetve a játék szociális jellege szerint.
7.5.1. A szabályjátékok osztályozása tartalom függvényében –

hagyományos megközelítés
Tartalmi szempontból klasszikus felosztásként meg szoktuk különböztetni a
mozgásfejlesztő és értelmi képességeket fejlesztő szabályjátékokat. (Kovács-Bakosi,
Oszetszky, Karlóczai)
7.5.1.1.Mozgásfejlesztő szabályjátékok
A játékok közül a mozgásos játékok segítik elő leginkább a gyermek testi és
szellemi fejlődését. Növeli a játék értékét és hasznát, ha a szabad levegőn egészséges
környezetben folyik. E szabályjátékoknak biológiai és pedagógiai fejlesztő értékük van.
A mozgásos játékok biológiai értéke
A mozgásos játék erősíti a gyermek vérkeringési és légzőrendszerét. A pozitív
érzelemmel, kellemes hangulatban vezetett mozgásos játékok növelik a fejlődési
ingereket, különösen akkor, ha a játékok a szabadban folynak. Ha a szabad levegőn,
napfényben játszunk, növekszik a gyermekek ellenálló képessége, az időjárási,
hőmérsékleti változásokkal szembeni edzettsége. A mozgásos játékban fejlődik a
gyermek izomzata, csontozata, izületei, vagyis mozgásszervei és idegrendszere.
A mozgásos játékok pedagógiai értéke
A mozgásos játék közben növekszik a gyermek figyelme, emlékezőképessége,
gondolkodása, ötletessége, leleményessége, vagyis a játékban megnyilvánul alkotóereje.
59
2016/2017
A játék ebben a korban nemcsak szórakoztat, hanem nélkülözhetetlen azért is, mert általa
elégíthető ki legjobban a gyermekek természetes mozgásvágya és a játék segítheti elő
leginkább arányos testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket. A mozgásos játékok különösen
hasznosak azért is, mert általuk módot nyújtunk a már kialakított mozgásmódok ismételt
alkalmazására. A játékok különböző változatain keresztül a gyermekeket új és új
benyomások érik, ezáltal egyre több képzetre, tapasztalatra tesznek szert.
A mozgásfejlesztő szabályjátékok kategóriái

A mozgásos játékokat több szempont szerint lehet csoportosítani:
A. Fogócskák F. Ugró és szökdelő játékok
B. Futójátékok G. Ügyességi játékok
C. Körjátékok H. Versenyjátékok
D. Szembekötősdik I. Szobai mozgásos játékok
E. Labdajátékok J. Egyéb(szerrel) végzett játékok
A. FOGÓCSKÁK
A fogócskákat és a bújócskákat ősi játékoknak nevezzük. A futás, kergetés, elrejtőzés,
menekülés, akadályok leküzdése a létfenntartáshoz (élelemszerzés, ellenség legyőzése,
vadállatok elejtése) nélkülözhetetlen testmozgás volt.
Ma is szükség van sok olyan tulajdonságra, amelyek játékosan gyakorolhatók: gyors
mozgás, ügyesség, váratlan helyzet sikeres megoldása, ellenálló képesség stb.
A fogójátékoknál kezdetben gyakran előfordul, hogy a gyermekek nem ismerik az
üldöző és a menekülő fogalmát, nem menekülnek a fogó elől, hanem tanácstalanul
körülötte nyüzsögnek, mert meg akarják fogatni magukat a „szerep” kedvéért.
B. FUTÓJÁTÉKOK
A futás a legegészségesebb sport egyike. Minden porcikát megmozgat, a szívműködést
serkenti, az oxigéncserét meggyorsítja. Ezért különösen fontos, hogy tiszta levegőjű
területen játsszunk. Aki gyermekkorában megszereti a futást, az szívesen vesz majd részt,
mindenféle sportban.
C. KÖRJÁTÉKOK
Igen sok játéknál az elhelyezkedéshez kört kell alakítani. Közkedvelt játékforma ez, hisz
a zárt rendben való felállás egységes csoporttá kovácsolja össze a gyermekeket. Előnye
hogy mindenki mindenkit jól lát, a szereplés esélye nagyjából egyenlő. Ügyeljünk arra,
hogy mindenki sorra kerüljön, és senki se szerepeljen többször, mint a többiek.
D. SZEMBEKÖTŐSDIK
Ha egyik érzékszervünket nem tudjuk használni, a többivel igyekszünk bizonyos fokig
helyettesíteni a hiányzót. Ha bekötött szemmel kell valami feladatot elvégezni, akkor a
hiányzó látást tapintással és hallással próbáljuk pótolni. Ezek az érzékszervek közben
finomulnak, fejlődnek, figyelmük nagy része ilyenkor erre összpontosul. Mindig önkéntes
jelentkezőnek kössük be a szemét, aki ez ellen tiltakozik, annak soha. A jó hangulatú
játék és kellemes tapasztalat hozza meg a kedvet a játékhoz, nem pedig az erőszak.
E. LABDAJÁTÉKOK
Legcsodálatosabb játékszerünk a labda, elkísér bennünket szinte születésünktől egészen
idős korunkig. Már a csecsemő is boldogan taszigálja és nyúl utána, a kisgyerek szívesen
dobja-rúgja, céloz vele, akárcsak az iskolás. A felnőtt is élvezettel játszik (kézilabda,
kosárlabda, futball), de még időskorban is egészséges mozgásra serkent (tenisz, biliárd,
teke). Ezek a játékok fejlesztik a labdaérzéket, ügyességre, tettrekészségre, gyorsaságra
sarkallnak, a figyelem összpontosítására kényszerítenek. Mivel a gyermekkor el sem
60
2016/2017
képzelhető labda nélkül, ezért igyekezzünk megfelelő teret és alkalmat teremteni az egyre
zsugorodó lehetőségek között.
A labdajátékok iránt annyi az érdeklődés, amennyire az óvónő felkelti. Az óvodában a
labdajátékoknak csak egyszerű formái jöhetnek számításba. A labdát először meg kell
ismerni, illetve ismertetni kell annak helyes kezelési módját, pl. egyéni versengés
formájában.
Labdával játszani csak úgy lehet, ha előbb megtanulják a dobás és elkapás technikáját.
Ezt babzsákkal lehet gyakorolni. A babzsák előnye, hogy házilag elkészíthető, olcsó,
főleg ha kukoricával töltjük meg. Könnyebb elkapni, mint a labdát, mert nem pattan, és
nem ugrik, hanem bent marad a kézben. Jól megfogható, könnyű vele célozni, és finom
hangja tetszik a gyermekeknek. A labdával tudni kell különféleképpen gurítani, helyesen
hordani, átadni, dobni és célozni.
F. UGRÓ- ÉS SZÖKDELŐJÁTÉKOK
A világ minden táján ismertek az ilyenfajta játékok, melyeket sokszor maguk a
gyermekek találnak ki. A változatok kimeríthetetlenek, és sokszor ugyanazt vagy hasonló
játékformát egymástól igen távoli területeken találjuk meg. Legtöbbször játékhagyomány
alakjában maradnak fenn és terjednek tovább, vagyis felnőttek közreműködése nélkül,
idősebb gyermek tanítja a fiatalabbnak. Ezek a játékok bizonyos feladatok elvégzését
tűzik ki célul. Általában kevés gyermek vesz részt a játékban, és sokszor igen hosszú
ideig képesek játszani anélkül, hogy a játék iránti érdeklődés csökkenne. Az egészséges
mozgáson kívül az a jó érzés tölti el a játszókat, hogy sikerült valamilyen nehézséget
leküzdeniük. Az egyre nehezebb feladatok elvégzése feszültségcsökkentő hatású.
G. ÜGYESSÉGI JÁTÉKOK
Az egészséges gyermek erejét próbálgatva állandóan mozog, kísérletezik, tapasztalatokat
gyűjt. Ne akadályozzuk ebben a tevékenységében (fenyegetés, tiltás, büntetés), hanem
legyünk segítségére. Adjunk neki ötleteket, segítsük, irányítsuk, tanítsuk, így levezetheti
felesleges energiáját, melyet a szűkre szabott hely, és a sok korlátozás úgyis akadályoz. A
feladat elvégzése után kifáradva csendesebben fog viselkedni, és szívesebben fordul
valami szellemi tevékenység felé.
H. VERSENYJÁTÉKOK
Igazi versenyek küzdelmére csak 6-7 éves kor után érett meg a gyermek. Az időérzék
kifejlődése a versenyjátékok nélkülözhetetlen feltétele. Ennek ellenére már kisebb korban
rendezhetünk versenyt velük, mert megtanulják a szabályokat, megérthetik a verseny
lényegét, és közben kifejlődnek a versenyzéshez szükséges tulajdonságok.
Már kiscsoportban lehet versenyezni járással, futással stb. Mindenesetre versengésre
ebben a korban csak akkor kerüljön sor, ha a kiválasztott mozgást minden gyermek jól
tudja.
Kétféle cél érhető el a versenyjátékoknál:
1. közvetlen cél, amelyet a gyermek azonnal észlel
2. közvetett cél, amely nevelési feladatokat valósít meg
Megtanulnak valamiért kitartóan küzdeni, ügyesednek, figyelmük erősödik, akaratuk
megszilárdul. A csapatszellem kifejlődik, és egészséges közösségi érzést fejleszt, ha nem
engedjük, hogy kinevetés, kigúnyolás vagy önhittség rontsa le a csapatok közötti
viszonyt.
I. SZOBAI MOZGÁSOS JÁTÉKOK
A szobába szorult gyermekcsoport mozgási igényének kielégítése sokszor nagy gondot
okoz. Valahogy meg kell oldani a gyermekek egészséges mozgását, még ha kevés is a
helyünk. „ Egész nap jónak lenni”, vagyis szépen, csendben ülni, mint ahogy azt sokan
61
2016/2017
megkövetelik, nem ennek a korosztálynak való. Ha nem biztosítjuk a megfelelő mozgást

még zárt helyiségen belül is, a gyermekek figyelmetlenek, fékezhetetlenek lesznek
(hacsak nem alkalmazunk szigorú rendszabályokat, de ez dacot, lelki sérülést
eredményezhet). Ezek a játékok jókedvű vezetés mellett teljes értékű átélést, mozgást,
kikapcsolódást nyújtanak. Gondoskodjunk jól szellőztetett helyiségről.
J. EGYÉB (SZERREL) VÉGZETT JÁTÉKOK
Az egyéb játékokat különböző eszközökkel és szerekkel lehet játszani. Eszköz lehet egy
egyszerű hógolyó, egy vödör, egy léggömb, egy ugrókötél. Szer pl. roller, kerékpár,
szánkó, stb. mert ezekkel is lehet versenyezni. Eszköznek kell tekintenünk a vizet is. Jó,
ha az óvónő lehetőséget teremt a rollerezésre, kerékpározásra. Ha nincs az óvodában
elég hely, keressen olyan zárt sportpályát vagy játszóteret, ahol ezt megvalósíthatja, sőt
versenyt is rendezhet.
7.5.1.2. Az értelemfejlesztő szabályjátékok

Azokat a játékokat nevezzük értelemfejlesztő játékoknak, melyek a gyermek
valamilyen értelmi képességét (érzékelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd)
kiemelten mozgósítják, s ezáltal azt az értelmi képességet intenzívebben fejleszti.
Az értelemfejlesztő szabályjátékok kategóriái

Az értelemfejlesztő játékokat több szempont szerint osztályozhatjuk. Így lehetnek:
A. hallásfejlesztő és hangképző játékok
B. gyors reagálóképességet fejlesztő játékok
C. megfigyelőkészséget fejlesztő játékok
D. figyelemfejlesztő játékok
E. ismeretfejlesztő játékok
F. beszédfejlesztő játékok
G. logikus gondolkodást fejlesztő játékok
H. nevettető játékok
I. kiolvasók
J. énekes játékok
K. zálogkiváltás
A. HALLÁSFEJLESZTŐ ÉS HANGKÉPZŐ JÁTÉKOK
Igen sok gyermek kiejtése hibás. Többféle ok közül az élettani (fiziológiai) beszédhiba a
leggyakoribb, mely bizonyos életszakaszban a fejlődés természetes velejárója, tehát nem
kóros jelenség.
A szervi (organikus) beszédhiba javítása logopédus segítségével történhet. Ha erre
szükség van, jobb minél korábban elkezdeni, hogy kevesebb fáradsággal gyors eredményt
érhessünk el.
A helyes kiejtés elengedhetetlen feltétele a jó hallás, illetve a szépen beszélő környezet.
Ha a hallásfejlesztést és a hangképzést játékos formában gyakoroljuk, nagyban
hozzájárulunk a szép beszédkultúrához. Ezeket a játékokat nagy csendben, szinte
ünnepélyes légkörben játsszuk. A csendet néha egy-egy felszabadult nevetés megtörheti,
így váltakozó ütemben egészítheti ki egymást a csend és a hangos nevetés.
B. GYORS REAGÁLÓKÉPESSÉGET FEJLESZTŐ JÁTÉKOK
Az a gyermek, aki gyorsan észlel valamit, és a feladatot ügyesen oldja meg, több siker-
élményben részesül, mint a lassú. Az iskolai értékelés sokszor a gyors teljesítményt
előnyben részesíti a lassú, esetleg alaposabbal szemben. Elsősorban korral és
62
2016/2017
vérmérséklettel függ össze a gyorsaság, ezért nem minden gyermeknél érhető el e téren
alapvető változás. Mégis jelentősen fejleszthetjük a gyermekek gyors reagálóképességét,
ha játékos formában gyakoroljuk. Mivel a gyors mozgás rendszerint gyorsabb észjárást is
feltételez, érdemes ezzel foglalkozni.
C. MEGFIGYELŐKÉSZSÉGET FEJLESZTŐ JÁTÉKOK
A pontos megfigyelőképesség és emlékezetbe vésés minden tudás alapja. Igen fontos,
hogy már egész kis korukban lehetővé tegyük a gyermekek számára, hogy mindent jól
megfigyelhessenek. Általában jó megfigyelők a gyerekek, sokszor azt is észreveszik, amit
mi, felnőttek, figyelmen kívül hagyunk: mégis szükséges e tekintetben fejleszteni őket.
D. FIGYELEMFEJLESZTŐ JÁTÉKOK
Az iskolaérettség egyik fontos követelménye a koncentráló képesség. Hiába okos,
értelmes a gyermek, ha figyelmét nem tudja összpontosítani, nem fog helytállni az
iskolában. Mivel nemcsak az ebbe a fejezetbe sorolt játékok kívánják meg a figyelmet,
hanem többé- kevésbé minden játékban szükség van rá, tág lehetőség nyílik a
gyakorlásra.
E. ISMERETFEJLESZTŐ JÁTÉKOK
Az iskolában általában a többet tudó tanuló jobb eredmény ér el, mint a hiányos
ismeretekkel rendelkező, érdeklődés nélküli diák. Igen sok ismeretet lehet játékos
formában elsajátítani. Ily módon mélyebben, érdekesebben és kevesebb fáradsággal
raktározódik el a tudás. A kisgyermek ismeretei még hiányosak, kevés tapasztalata van,
tudását nem tudja rendszerbe foglalni. Ezért fontos, hogy tárgyi tudását fejlesszük,
összefüggésekre, besorolásokra felhívjuk a figyelmét.
F. BESZÉDFEJLESZTŐ JÁTÉKOK
Beszéd révén közöljük környezetünkkel gondolatainkat, tehát szoros összefüggés van
gondolat és kifejezőkészség között. Minél nagyobb a szókincsünk, annál gazdagabb
gondolatokat tudunk kifejezni. A kis szókinccsel rendelkező gyermek rendszerint
gondolataiban is szegényes. Nagyon fontos a beszéd, a szép beszéd fejlesztése. Játékos
formában azért hatékony a beszéd gyakorlása, mert ilyenkor gátlás és szorongás nélkül
vesz részt mindenki a játékban, és szinte észrevétlenül fejlődik szókincse és önbizalma.
G. LOGIKUS GONDOLKODÁST FEJLESZTŐ JÁTÉKOK
Ha a gyermek már jól tudja kifejezni magát, és elég sok tapasztalatot gyűjtött össze,
akkor egyre jobban figyeli környezetét, és kezd következtetéseket levonni. A
gondolkodásnak igen fontos műveleteit sajátíthatja el a játék folyamán. Az emberi
agyvelő két- és hatéves kor között a legplasztikusabb, befogadóképessége óriási, így
pótolhatatlan éveket mulasztunk el, ha ezt az időszakot nem használjuk ki kellőképpen.
Megtanul a gyermek felismerni, összehasonlítani, rendezni, osztályozni,
megkülönböztetni, ellenőrizni, összefüggéseket felismerni. Végső soron intelligenciája
fejlődik, amikor is meglevő ismereteit új helyzetekben is alkalmazni tudja
H. NEVETTETŐ JÁTÉKOK
Az egészséges gyermekkor jellemző hangulata a jókedv, vidámság. Ma különösen fontos,
hogy erre figyeljünk, és elősegítsük a fesztelen ellazulást, nevetést. Ez nem azt jelenti,
hogy időnként nem lehetnek elgondolkodók, komolyak, néha szomorúak is a gyermekek.
Hálásan fogadják ezeket a játékokat, amelyekkel elősegíthetjük kedélyük helyes irányba
terelését, és közben fegyelmezett viselkedésre is neveljük őket.
I. KIOLVASÓK
Annak eldöntésére, hogy egy játékban ki legyen a szereplő, vagy melyik csapat kezdjen
először, kiválóan alkalmasak a kiolvasók (kiszámolók). Népszerűek a ritmusos ütemmel
hangsúlyozott mondókák, melyek jól illeszkednek a gyermek gondolatvilágába.
63
2016/2017
J. ÉNEKES JÁTÉKOK
A szabad játékok egyik fontos és nélkülözhetetlen csoportját alkotják az énekes játékok.
Énekszóra mozogni, a megfelelő szerepet eljátszani állandó örömforrás. Játék közben a
gyermek hallása, ritmusérzéke fejlődik, mimikája kifejezőbb lesz.
Hangulatkeltés után énekeljük el a dalt, és röviden ismertessük a játékszabályt. Ezután
rátérhetünk az eljátszásra, így könnyebben megtanulják a játékmenetet és a dalt szöveggel
együtt. Háromszori- négyszeri ismétlés után már ismerni fogják a szabályokat. Az igazán
nekik megfelelő énekes játékokat saját maguktól is szívesen fogják eljátszani,
ismételgetni.
K. ZÁLOGKIVÁLTÁS
Előbb olyan játékot kell játszani, melynél zálogot ad a gyermek, aki hibázik. Ilyen
például„ Föld, víz, levegő” „Felelj gyorsan” stb. A zálog lehet valami saját apró
használati tárgy, hajcsat, öv, cipőfűző, stb. Kölcsön is lehet kérni, csak mindenki jegyezze
meg a beadott darabot.
A játékvezető gyűjti össze a zálogokat egy kalapban, tálcán, vagy, dobozban.
Kendővel letakarja, fél kézzel belenyúl, egyet megfog anélkül, hogy odanézne, és
megkérdi: „Mit érdemel az a gyermek, akinek a záloga a kezemben van?” A játszók
különböző lehetőségeket ajánlanak, melyek közül a játékvezető dönti el, hogy mit kell a
kiváltónak elvégeznie. Ezután kihúzza a már megfogott tárgyat, és aki ráismer, az elvégzi
a kiszabott feladatot. Ha ezt teljesítette, visszakapja a zálogot.
7.5.2. A szabályjátékok osztályozása tartalom függvényében- Maszler

Irén rendszere alapján:
Maszler Irén eltért a klasszikus tartalom szerinti felosztástól (mozgásfejlesztő és értelmi
képességeket fejlesztő szabályjátékok). Ő a tartalom függvényében 3 nagy kategóriába
sorolta a szabályjátékokat: testnevelési játékok, sportjátékok és társas játékok.
A. Testnevelési játékok: az óvodai/iskolai testnevelés feladatainak megvalósítását
szolgáló didaktikai játékok
a) szervezeti forma alapján:
-egyéni játékok
-együttes osztályjátékok
-csoport- és csapatjátékok
b) játékfeladat alapján:
-üldöző játékok
-átfutó, helykereső játékok
-futójátékok
-célbadobó, találat elöl kitérő játékok
-akadályleküzdő játékok
c) terhelés mértéke alapján:
-nagy mozgékonyságú játékok
-közepes mozgékonyságú játékok
-kis mozgékonyságú játékok
B. Sportjátékok: összetett mozgásfeladatokat tartalmazó játékok, melyek szabályait
nemzetközi szinten egységesítették: tollaslabdázás, röplabdázás, asztalitenisz, foci,
kosárlabda, stb.
64
2016/2017
C. Társas játékok: azok a játékcselekvések, melyeket két vagy több gyermek, illetve
felnőtt együtt közösen játszik, főként a játékosok kombinációs készségét fejleszti. E
játékok közös lényeges jegyei: kockázatvállalás, szabadidő eltöltése, társaság, rögzített
szabályok (de lehetnek apró eltérések), értelmei képességek fejlesztése.
A társas játékok kategóriái:
a.táblásjátékok:
 meghatározott méretű vagy formájú táblával: Dáma, Sakk, Torpedó,
 a táblán az útvonal, a haladási irány rögzített: pl. Ki nevet a végén,
Malom
 speciális táblát igénylő játékok : Betűkirakó (Scrabble), Monopoli,
Számlogika
b.kirakójáték: Dominó, puzzle (nem igazi társas játék), logikai játék, stb.
c.kártya játékok
ovisoknak pl. Fekete Péter
 pasziánsz
 kártyatrükkös játékok (bűvészkedés, varázslat)
 hagyományos kártyajátékok: Römi, Bridzs, Kanaszta, Tarokk
c.intellektuális játékok
 megfigyelőképességet fejlesztő játékok: pl. Mi változott meg?
 figyelemfejlesztő játékok: repül, a repül a....kabát
 beszédfejlesztő játékok:
 hallásfejlesztő játékok:
 gondolkodásfejlesztő játékok
Néhány ismertebb példa az intellektuális játékokra: Víz-föld-levegő, Híres ember,

Anagramma játék, Sajtóhiba játék, Intarzia játék (keresztnév elrejtése), Kvíz játék,
Szólánc, Agyonbővített mondat, Portás játék, stb.
7.5.3. A szabályjátékok osztályozása a játékkezdeményezők személye

függvényében:
Kezdeményezők személye szerint a szabályjátékok lehetnek:
 gyermekek által kezdeményezett játék
 pedagógus vagy más felnőtt által kezdeményezett játék
7.5.4. A szabályjátékok osztályozása a játék szociális jellege

függvényében:
A játékok a benne résztvevők száma és kora szerint is osztályozhatók, vagyis szociális
jellegük szerint (Kovács-Bakosi, 1997):
 magányos játék
 gyermek – gyermek játéka
 felnőtt – gyermek közös játéka
 felnőtt – gyermekcsoport közös játéka
65
2016/2017
1. Gyűjtsön 5 megfigyelőképességet fejlesztő játékot! (lásd 2. melléklet)
2. Gyűjtsön 5 figyelemfejlesztő játékot! (lásd 2. melléklet)
3. Gyűjtsön 5 hallásfejlesztő játékot! (lásd 2. melléklet)
4. Gyűjtsön 5 gondolkodásfejlesztő játékot! (lásd 2. melléklet)
5. Gyűjtsön 5 beszédfejlesztő játékot! (lásd 2. melléklet)
6. Írja le 5 táblásjáték szabályát!
7. Írja le 5 kártyajáték szabályát!
8. „A társas játékok szerepe a gyermek személyiségének fejlődésében” – címmel készítsen
egy kb. egy oldalas esszét!
9. „A szabályjáték szerepe a gyermek személyiségének fejlődésében” – címmel készítsen
egy kb. egy oldalas (kb. 200 szavas) esszét!
8. Népi játékok
típus típuscsoport tömb

játékmag lélektani szerep társadalmi szerep
eszközös játék mozgásos játék szellemi játék
párválasztó játék mondóka kiolvasó
A játék múltja szerint megkülönböztetünk: :

Régi időkig visszanyúló játékok: népi játékok
Modern idők játékai: elektronikus, modellezhető, számítógépes játékok, stb.
8.1. Fogalomértelmezés
Egy nép kulturális hagyományai közé tartoznak a népi játékok, amelyeket
kialakulásuk és funkciójuk megkülönböztet más játékfajtáktól. A népi játékok szoros
összefüggésben vannak a népi alkotó tevékenység olyan anyagaival, mint a
szájhagyomány, a népművészet, a népzene, a népi táncok, valamint a népszokások. A népi
játékoknak hajdanán rituális jellegük volt. Fiatalok és idősek egyaránt játszották. A népi
játékok valaha a gyermekek fő játéktevékenységei közé tartoztak. Ma újra élik a
reneszánszukat. Népszerűségük annak ellenére növekszik, hogy a családi életben és a
faluközösségekben gyökerező élményforrása erősen megcsappant vagy egyes források
teljesen kiapadtak, eltűntek.
Változott a funkciójuk is. A magukra maradt gyerekek szíves időtöltései voltak a
játékeszközök készítése, a körjátékok. Napjainkban is kedvenc tevékenységei a
gyermekeknek. Népszerűségük éppen innen ered. A népi játékokba beépültek olyan
játékos elemek, mint örömteli szórakozás, a megméretés, a titokzatosság, a mozgásosság.
A népi játékok általában szabályhoz kötöttek. Népszerűségüket az életkorhoz való
rugalmas alkalmazkodás még csak tovább növeli, mint ahogy az is, hogy strukturálisan
66
2016/2017
nagyon egyszerűek. A gyermekeknek mindig csak egy feladatra kell koncentrálniuk.

Mindezek a kedvező vonások biztosítják a maradandóságot, a kontinuitást.
A népi játékok a folklór egyéb alkotásaihoz hasonlóan hosszú idő alatt
formálódtak, csiszolódtak olyanná, amilyennek ma ismerjük őket. Különböző korokból
származó elemek keverednek bennük, nem mai társadalmunkban keletkeztek. Jogos tehát
a kérdés: alkalmazhatók-e napjainkban is, nyújtanak-e valamit a mai gyerekeknek, s ha
igen, mit?
8.2. A népi játékok szerepe

A népi játékoknak lényegében kétféle szerepéről beszélünk:
 hogyan hat az egyénre (lélektani szerep)
 hogyan alakítja, befolyásolja a társadalmi kapcsolatokat (társadalmi szerep)
8.2.1. Lélektani szerep

Hogyan hat a játék az egyénre? A hagyományos falusi társadalomban a kisbabát
gyakorlatilag születésétől fogva körülvette a játék. A szülők, nagyszülők, idősebb
testvérek bölcsődalokkal altatták, mondókákat mondtak miközben arcát cirógatták, ujjait
számolták, tenyerét csiklandozták, lábát lógatták, tapsoltatták, stb. E játékok segítségével
tanulta meg, hogy hol vannak testének határai, hol végződik ő, és hol kezdődik a környező
világ. Arra is rájött, hogyan tudja testrészeit használni, mozgatni. Amikor a már járni tudó
kicsi kijött a falusi ház udvarára, a külvilággal való ismerkedésében is jelentős szerepet
kapott a népi játék. Mondókákkal hívogatta a napot, bíztatta az esőt, mondókákat mondott
egyes növényeknek és állatoknak. A tárgyakkal, anyagokkal is a népi játékok által
ismerkedett: játszott homokkal, agyaggal, a szó szoros értelmében fűvel-fával. Szinte
észrevétlenül tanulta meg, melyik anyag mire alkalmas, melyikkel hogyan kell bánni,
hogyan lehet alakítani. Mindebben persze a felnőttek is segítségére voltak: tőlük tanulta a
mondókákat és a homokvár építését, a virágkoszorú-fonást és a fűzfasíp-készítést
egyaránt.
A falusi környezetben élő kisgyereket játékai nemcsak megismertették a külvilággal,
hanem segítették is abban, hogy bizonyos készségeket, tevékenységeket elsajátítson és
begyakoroljon.
A játékok olyan feladatokat állítottak a gyerekek elé, amelyeket ők meg is tudtak oldani, s
ennek segítségével kialakult önértékelésük. Ha valami nem sikerült, senki nem keseredett
el túlságosan, hiszen tudta, hogy másban ő ügyesebb: igaz nem tud mindent, de sok
mindenre képes. Kialakult benne az egészséges önbizalom, ami szintén nagyon fontos a
személyiségfejlődésében.
8.2.2. Társadalmi szerep
Az embereknek szükségük van társakra, a társakkal való együttélés viszont azt jelenti,
hogy alkalmazkodnunk kell egymáshoz és be kell tartanunk az együttélés szabályait.
A játéknak komoly szerepe van a szabálytudat kialakításában, mely a közösségi viselkedés
fontos eleme. Egyik sem születik velünk, a közösségi viselkedést is, a szabályokat is meg
kell tanulnunk. A kicsiknél láthatjuk, hogy ők még nem érettek erre, nincsen
szabálytudatuk. A szabálytudat a gyerekekben csak 5-6 éves korban alakul ki.
A játék arra is alkalmas, hogy a gyermek megtanuljon kapcsolatokat kialakítani a
többiekkel, elsősorban a kortársakkal, vagyis a játék segít a társadalomba való
beilleszkedésben.
67
2016/2017
8.3. A népi játékok osztályozása:

A népi játékok rangos helyet foglalnak el a játéktevékenységek rendszerében. Egyaránt
kötődnek a mozgásos-, a szerep-, a dramatikus-, a konstruáló-, alkotó játékokhoz.
A népi játékokat többféleképpen is lehet csoportosítani. Tekintsünk át két osztályozási
kísérletet: Kovács Éva – Bakos György szerzőpáros, illetve Lázár Katalin osztályozási
rendszerét.
8.3.1. Kovács – Bakos osztályozási rendszere

Kovács – Bakos a következő népi játék-kategóriát határozza meg:
 Erő és ügyességi játékok – ugrálás, futás, bújócska, labdajátékok. Alcsoportja a
játékeszköz készítés dióbélből, gombokból és fából.
 Dramatizációs játékok – ide tartoznak az utánzó játékok; a népzenéhez kötődő
mozgásjátékok; a körjátékok; a tánc mimikával, imitációval, gesztikulációval
kiegészülve.
 Szellemi képességeket fejlesztő játékok – elsősorban a szenzoros és
szenzomotorikus képességeket fejlesztő játékok, a találós kérdések, a zálogosdi.
8.3.2. Lázár Katalin osztályozási rendszere

Lázár Katalin a népi játékok típusait vizsgálja. Véleménye szerint ahogy
egymáshoz hasonló játékváltozatokból kialakultak a típusok, úgy épültek tovább a
típusrend magasabb szintjei. Vannak „magányos” típusok, melyek nem mutatnak
szorosabb kötődést a többihez, de vannak olyanok is melyek nagyobb egységeket,
típuscsoportokat alkotnak.
Az egyik ilyen csoportot az ölbeli gyermek játékai adják, melyeket az tart
össze, hogy mindegyik a legkisebb gyermeknek a felnőttekkel való játéka. Itt az életkor
játszott meghatározó szerepet. Típuscsoportba tömörülnek a fogócskák is, melyekben a
játékmag közös, vagy a párválasztó körjátékok melyeknek térformája azonos.
Így tehát a típuscsoportokat összetartó jellegzetességek a legkülönfélébbek
lehetnek, nem előre meghatározott skatulyákba kellett belehelyezkedniük, hanem a
játékanyagban létező kapcsolatoknak megfelelően alakultak ki. A játékmag szerint
kialakított típusokon belül érvényesülnek az egyéb rendező elvek. Pl. a szöveg, a dallam, a
térforma, végül pedig a lelőhely.
A típuscsoportok az odatartozó játékok legfontosabb jellegzetességei alapján
tömböket alkotnak:
1. az eszközös játékok
2. a mozgásos játékok
3. szellemi játékok
4. párválasztó játékok
5. mondókák
6. kiolvasók
1. Eszközös játékok
A játékok egy részében a legfontosabb az, hogy mi történik a játékeszközzel,
játékszerrel. Nem csupán arról van tehát szó, hogy a játékban szerepeljen eszköz, hanem
arról, hogy az legyen a játék központja, magva.
68
2016/2017
Ebbe a csoportba tartoznak a:

A. Tárgykészítő játékok – mindegyik lényege egy-egy játékszer elkészítése,
ezen kívül ide tartoznak az „építkezések” is: a homokvár, kemence, kút, ház, karám
kialakítása sárból, földből, agyagból. A tárgykészítő játékokon belül is elkülöníthetünk
kisebb csoportokat.
1. A felnőttek életét utánzó játékok – a fentebb említett játékok elsősorban a
felnőttek életét utánzó játékok körülményeit teremtik meg, azok színteréül szolgálnak: a
várban katonásdit, háborúsdit játszanak, a karámban állatokat tartanak, a kemencében
homoktortát sütnek, stb.
2.Figurák készítése – a fiúk elsősorban állatfigurákat készítenek, de készítenek
még emberfigurákat is, pl. töklámpást. A lányok leginkább emberfigurát készítenek:
pipacs vagy margaréta babák, bojtbabák, gesztenyéből készült babák. Két fajtájuk
tartósabb: a kukorica- és a rongybabák, melyekkel játszani is lehet – a kislányok etetik,
öltöztetik, fürdetik, nevelik őket.
3.Díszek készítése – a gyermekek nagy ügyességgel használják fel a
legkülönfélébb anyagokat a maguk felékesítésére. Gyermekláncfűből nyakláncot
készítenek, mezei virágból órát, gyűrűt, koszorút fonnak. Készítenek még járműveket,
fegyvereket, hangszereket a környezetükben található anyagokból.
B. Eszközös ügyességi játékok – ezekben a játékokban az a lényeg, hogy
valamely eszközzel a játszó kellő ügyességgel tudjon bánni. Az eszköz egyértelműen
meghatározza a játék múltját, így természetesen a típusok is eszerint alakultak ki. Vannak
köztük egyedül játszhatóak és vannak amelyeket csoportosan, leginkább versenyszerűen
játszanak.
Az eszközös ügyességi játékok legnagyobb csoportját a labdajátékok alkotják. Számos
típusuk között elkapós és kidobós formákat találhatunk.
C. Sportos jellegű népi játékok – a sportoktól ezek a játékok csak annyiban
különböznek, hogy nincsen nemzetközileg elfogadott szabályrendszerük, mint pl. a
futballnak vagy a kosárlabdának. Annyira nincs, hogy a többi folklór műfajhoz hasonlóan
egy-egy falun belül is lehet több változatot találni. Van azonban szép számmal olyan sport,
melynek népi játék az alapja. Sport jellegű népi játékaink egy része a pásztorkultúrában
gyökerezik. Nevében is mutatja ezt a kanászos játék.
Vannak olyan sport jellegű népi játékaink is, melyek a görög-római eredetű
métajátékokból eredeztethetőek. Eszközük egy ütőfa és egy labda, ezért gyakran emlegetik
őket labdajátékokként.
A sport jellegű népi játékok alapformái közül a legismertebbek és legnépszerűbbek közé
tartozik a bigézés, a csülközés, a kanászos, a tekézés.
2. A mozgásos játékok
Természetesen valamennyi játékban előfordul valamiféle mozgás, még az ülve
játszottakban is. A játék egy tekintélyes részében azonban a mozgás a központi elem,
annak elvégzése a játék lényege és célja. Ebben a tömbben található a legtöbb típus:
a) Ölbeli gyermekek játékai – a legkisebbek játékaihoz mindig szükség van
játszótársra egy felnőtt vagy nagyobb gyermek személyében. E játékok a kisbaba első
segítői abban, hogy megtanulja saját testét, testrészeit elkülöníteni a külvilágtól és
egymástól, felfedezze, hogyan lehet őket használni, mozgatni, elsajátítsa az első
mozdulatokat.
b) Ügyességi és erőjátékok – a mozgásos játékok között meglehetősen sok a
magányos típus, mely nem mutat különösebb rokonságot semmilyen más típussal vagy
69
2016/2017
típuscsoporttal sem. Az itt található típusok egy részében valamilyen mozgásban tanúsított
ügyesség, más részében az erő a legfontosabb.
Az első fajtához tartoznak:
-a guggolós és kifordulós körjátékok: „Ég a gyertya, ég...”, „Lánc,
lánc, eszterlánc...”, „Kis kacsa fürdik...”, stb.
-a páros szökdelő: „Bakot főztem...”
-a páros fogó: „Túrót ettem...”
-az ugróiskola
-a versenyfutás: „Hogy a kakas...”
-a kendős játékok: „Tüzet viszek...”
-az ostorcsapó
A második fajtához tartoznak többek között:
-a lóbáló
-a hordozó: „Gólya viszi a fiát...”
-a talicskázás
-a bakugrás
-a láncszakítás: „Adj, király, katonát...”
c) Fogócskák – sok és változatos típus található. Valamennyinek az a lényege,
hogy az egyik gyerek megfogja a másikat, de ez a játékmag a legkülönbözőbb
szövegekkel, dallamokkal, térformákkal, kiegészítő mozzanatokkal társulhat. Az
alapformát játszhatják „házzal” vagy anélkül. Korlátozható a fogó mozgása; akit
megfogtak, szabadulhat, ha van egy bizonyos színű ruhadarabja („szín-fogó”); a játszók
akadályozhatják a fogót és segíthetik az előle futót („Kinn a bárány, benn a farka...”);
beköthetik a fogó szemét; játszhatják oszlopban állva („Hátulsó pár előre fuss!”). A
fogócska valamennyi földrészen ismert és elterjedt játék, természetesen a különböző népek
különböző formákat ismernek, de a játék lényege mindenhol ugyanaz.
d) Vonulások – elsősorban nagylányok játékai tartoznak ide. Ezekben a
játékokban az ősi világkép, hitvilág elemei maradtak fenn töredékes, áttételes formában s
természetesen anélkül, hogy a gyerekeknek a leghalványabb sejtelmük lenne arról, hogy
játékuknak mi volt a jelentősége régen. Ilyen játékok: „Tekeredik a kígyó...”, „Egy szege,
két szege...”, „Bújj, bújj, zöld ág...”.
3. Szellemi játékok
A játékok egy részében az szükséges, hogy a résztvevők jó memóriával, gyors
reagálási képességgel, elegendő leleményességgel, furfanggal, önuralommal, tudással
rendelkezzenek, vagyis az eszüket kell használniuk. Szellemi játékok mindenféle
korosztályban előfordulnak. A tömbön belül öt típuscsoportot különböztetünk meg:
a) Szellemi ügyességi játékok – az emlékező képességet, a gyors tanulási
készséget teszik próbára, a különféle, gyakran meglehetősen hosszú mondókák és
láncversek: „Volt egyszer egy ember...”, „Adjon Isten jó napot...”. Vannak köztük olyanok
is, melyek célja kifejezetten valamely ismeret közlése: „Egy – megérett a meggy”, „Hétfő
hetibe”. A beszédgyakorlók a kicsik játékai során egy-egy hang helyes kiejtését segítik
elsajátítani: „Répa, retek, mogyoró”. A nyelvtörőket a nagyobbak is kedvelik, a nehezen
kimondható szövegek sok mulatságot szereznek: „Sárga bögre, görbe bögre...”,
„Cseresznyemag meg meggymag”, stb.
A rajzolók és a vonáshúzogatók is ide tartoznak: „Pont, pont, vesszőcske...”
b) Beugratósok – a beugratósok a folklórban ismert avatási szertartásoknak
játékváltozatai. A beugratósokat csak egyszer lehet eljátszani egy gyerekkel.
70
2016/2017
A beugratósok általános jellemzője, hogy valamivel elterelik a figyelmét a

játék valódi lényegéről: az újonc mindig azt hiszi, hogy valóban kincset keresnek,
fogorvost játszanak, telefonálnak, stb. A valóságban ezek mind csak megteremtik a
lehetőséget, hogy a beavatottak ráfújják a gyermekláncfű bugáját, pokrócba csavarva
elpáholják vagy leöntsék vízzel.
c) Kitalálós játékok – meglehetősen változatos azoknak a játékoknak a
készlete, amelyekben valamit ki kell találni.
Előfordulnak köztük énekes körjátékok éppúgy, mint kérdés-felelet módszerén
alapuló kitalálósdik, vaktában találgatások és a megfigyelő- és utánzókészséget is próbára
tevő játékok. A kitalálós körjátékok hasonlóak a szembekötősdihez, de amíg ott a kitalálás
csak a játék befejező mozzanata, itt ez a lényeg. Természetesen csak olyan közösségben
játszható, melyeknek tagjai ismerik egymást. A kérdés-felelet játékot valamennyien
ismerjük barkóba néven – mindenféle korosztály kedveli.
d) Rejtő-kereső játékok – szellemi erőfeszítést, jó megfigyelőképességet,
koncentrálást igényel az eldugott tárgy vagy az elbújt játszók megtalálása is. A
legegyszerűbb forma itt is a vaktában találgatás, de ha többen játszanak, és csak egyvalaki
keresgél, segítenek neki („hideg”, „meleg”), a szavakból tudja, hogy közeledik céljához
vagy éppen távolodik tőle. Ebbe a csoportba tartozik a nagyon népszerű, rengeteg
változatban ismert „gyűrűsdi” is. A bújócskák lényege az elbújt játszók megkeresése. Az
alapformának több változatát is játsszák a gyerekek. Az egész világon ismert és elterjedt
játéktípus.
e) Tiltó játékok – a tiltásnak mindenhol jelentős szerep jutott a hagyományos
életformában is, hiszen ahol sok ember él együtt, ott tiltásokkal és kötelezettségekkel
szabályozzák a viselkedést és a kapcsolatokat. Ez ma sincs másképpen s érvényes falun és
városon egyaránt.
Bizonyos időszakokban ma is vannak olyan viselkedési szabályok, amelyekhez
a legtöbb ember tartja magát. A szabályok egy része tiltás: újév napján nem esznek
baromfit, mert az kikaparja a következő évi szerencsét. Ma már kevesen tartják magukat
szigorúan a húsvét előtti negyven napos böjthöz, de a katolikusok legalábbis Nagypénteken
nem esznek húst. Ezek általánosan ismert tilalmak, másokra viszont már csak
hagyományőrzőbb vidékeken emlékeznek.
Talán hasonló tilalmak jelennek meg a játékok azon csoportjában, melyben
valamit nem szabad megtenni. Előfordul a pislogás tilalma („Farkasszemnézés”),
megmozdulás tilalma („Szobrosdi”), a megszólalás tilalma („Csendkirály”), olykor egyes
szavakat nem szabad kimondani („Fekete-fehér-igen-nem”), a legáltalánosabb pedig a
nevetéstilalom („Ne nevess!”).
4. Párválasztós játékok
A gyerekek életében ugyanolyan fontosak voltak az érzelmi kapcsolatok, mint
a nagyobbak vagy a felnőttek esetében. A legkisebbek szeretete nyilvánvalóan elsősorban a
családtagokra irányult, ez az érzés azonban korán áttevődött a barátokra is, hiszen régebben
a gyerekek kisebb korban kerültek ki a szűkebb értelemben vett család kötelékéből a
tágabb közösségbe.
A párválasztó játékok általában az érzelmi kapcsolatokat tükrözik. A
párválasztó játékok a 8-12 évesek játékai voltak, ebben a korban erősödik a nemek közti
elkülönülés.
A párválasztó játékokat gyakran párcserélő, illetve szerepjátszó és váltó
játékokként említik.
71
2016/2017
a) Párválasztó körjátékok – valamennyi párválasztó körjáték egyetlen típusba

tartozik, hiszen a játékmód mindegyiknél ugyanaz: körbeállnak, valaki középre megy, a
dal megfelelő helyénél párt választ s vagy rögtön kiáll az ő helyére vagy először
táncolnak. A lényeg, hogy az marad bent, akit választott. Ezt a játékmódot többtucatnyi
szövegtípussal találhatjuk meg s ezt mutatja, hogy mennyire fontos itt a szöveg.
A párválasztó körjátékok szövegei a legkülönbözőbb eredetűek, sok mindent
elárulnak, nemcsak arról, hogy népi játékról, műdalról vagy idegen átvételről van-e szó,
hanem a folklór egyéb vonásairól is; babonák, hiedelmek, szokások töredékei élnek
bennük tovább, többé-kevésbé torzult formában.
b) Leánykérő játékok – a leánykérő játékok többsége várkörjáték s a
cselekmény is, a szöveg is a háztűznézőre, leánykérésre utal. A játszók körbe állnak, a
változatok egy részében a kör üres, más részében bent áll az anya, kívül pedig körbe jár a
kérő, aki aztán egymás után elviszi a lányokat.
c) Párválasztó társasjátékok – az ide tartozó típusok többnyire ismertek az
egész nyelvterületen és meglepő módon viszonylag kevéssé variálódnak. Lehetséges, hogy
ennek polgári eredetű az oka. Régebben leginkább „fonójátéknak” nevezték ezeket, mert
leggyakrabban ott játszották őket, lévén a fonó a legfőbb alkalom, hogy fiúk és lányok
találkozzanak. Mégsem szerencsés az elnevezés, mert egyrészt nemcsak fonóban
játszhattak ilyeneket, másrészt a fonóban nemcsak ilyeneket játszottak. Sőt, gyakoribbak
voltak a különféle beugratások, vízzel való leöntések, amelyek nem tartoztak az általában
„fonójátéknak” nevezett csoportba.
A párválasztó társasjátékok között a „Kútba estem”, a „Megy a kosár”,
„Tetszik-e a szomszéd?” játéktípusokat találhatjuk meg. Valamennyinek a lényege, hogy
most már a fiúk és lányok között kialakult vonzódások váljanak nyilvánvalóvá.
5. Mondókák
Az előző négy csoportban a játékok törzsanyagáról volt szó: az eszközös, a
mozgások, a szellemi és párválasztós játékok közé valamennyi játéktípus és játékváltozat
besorolható. Nem találkoztunk azonban két nagy csoporttal, a mondókákkal és a
kiolvasókkal, melyeket a gyermekfolklórral, játékokkal foglalkozó irodalom joggal említ
az eddig felsorolt játéktípusokkal együtt, hiszen ezek is a gyermekkultúra részei. Van
azonban egy fontos különbség, melyre Borsai Ilona világított rá a legpontosabban.
„A népi gyermekmondóka első jellegzetességeként említhetjük, hogy mindig
valamilyen konkrét alkalomhoz vagy szándékhoz kapcsolódik, sajátos, mással fel nem
cserélhető szerepe, funkciója van. (...) A környező világ jelenségeivel kapcsolatos
mondókákat (...) rendszerint valamilyen meghatározott alkalom váltja ki (...). A játékok
cselekménye helyett tehát a mondókáknak pontosan körülhatárolt funkciója van – s
mindegyik funkcióhoz a legtöbb esetben egy vagy több jellegzetes mozdulat is
hozzátartozik.” (idézi Lázár, 2002. 44).
A mondókák között is több csoportot lehet megkülönböztetni aszerint, hogy
kihez vagy mihez szólnak? Vannak természet-, növény- és állatmondókák, bölcsődalok,
csúfolók és egyéb mondókák.
6. Kiolvasók
Éppúgy mint a mondókáknak, a kiolvasóknak is funkciójuk van, ám ez a
funkció meghatározott és mindig ugyanaz: mindig játékok előtt és azokhoz szorosan
kapcsolódva fordulnak elő. Általánosan elterjedtek mindenhol és igen sok szövegtípussal,
sok változatban ismertek.
72
2016/2017
Összefoglalás
A népi játék szerepe nagyonis sokoldalú; nem emelhetjük ki egyetlen
összetevőjét sem a többi rovására. A játék nem tekinthető sem kezdetleges táncnak, sem
kezdetleges éneknek, sem kezdetleges sportnak vagy kézművességnek. Mindegyik
területhez tud adni valamit, de igazán akkor tölti be funkcióját, ha nem tánc-, ének- vagy
sportelőképzőnek tekintjük.
Tanítsuk a játékot a maga komplexitásában a gyermekeknek, s ha élményt
adunk nekik és mi is velük játszunk, többet kapnak, mint a tiszta dallam-intonálás vagy a
páros csárdás alaplépések elsajátítása.
A játékok lélektani szerepe ma sem változott: az érintés, a simogatás, a
ritmikus szövegek, a körben végzett mozdulatok éppúgy nem mennek ki a divatból, mint
az egy-egy feladat teljesítésekor érzett sikerélmény. A népi játékokkal tehát nem az
elavult, poros régi világot akarjuk visszahozni, hanem kimenteni belőle azt, ami általános
szükségletet elégít ki s ezért ma is szükségünk van rá.
Ma is fontos tehát a népi játékok lélektani szerepe (az önismeret és az
egészséges önértékelés kialakítsa, az aktivitásra serkentés) és társadalmi szerepe (a
csoporttudat, kapcsolatteremtésre és másokkal való együttműködésre való készségek
kialakítása).
Gyerekeinket természetesen a mai, megváltozott világba való beilleszkedésre
kell nevelnünk, s ez kizárja azt, hogy csakis a hagyományos játékokra támaszkodjunk.
Igenis tanuljanak meg sakkozni, játszanak társasjátékokat és számítógépes játékokat – de
nem maradjon ki az életükből az sem, amit a hagyományos népi játék tud nyújtani.
1. „A népi játékok szerepe a gyermek személyiségének fejlődésében” – címmel készítsen
egy kb. egy oldalas (200 szavas) esszét!
2. Gyűjtsön 20 kiszámolót!
3. Nevezze meg és írja le az ön által leggyakrabban használt 5 népi játékot! (lásd 2.

melléklet)
73
2016/2017
9. Számítógépes játékok
elektronikus eszköz oktatójáték

stratégiai játék kalandjáték akciójáték
szimulációs játék civilizációs játék evolóciós játék
9.1. Fogalomértelmezés
„Azokat a játékokat, amelyeket elektronikus eszközön játszanak, számítógépes
játékoknak nevezzük” (Maszler, 1993. 115).
A játékok nagy családjában egyre több helyet követel magának a számítógépes
játék. Kicsik és nagyok, gyermekek és felnőttek körében egyre népszerűbbé válik
9.2. Sajátosságok
A számítógépes játékok sajátos módjai a játéknak, ezek azonban nem merőben új
játékok, hanem az évszázadok óta ismert és játszott játékoknak új megjelenési formáját, a
játszhatóság körülményeit, sebességét változtatta meg. Amit régen figurákkal, bábukkal,
azt ma képernyőn megjelenő bábalakok segítségével, valamilyen szimbólumrendszerbe,
valamilyen gépi nyelvbe átírva, átfordítva, átalakítva játszhatjuk.
9.3. Kategóriák
Tekintsük át a legfontosabb kategóriákat Maszler Irén alapján (Maszler, 1993):
 Hadijátékok, stratégiai játékok: pl. Sakk, Ki nevet a végén, Gazdálkodj okosan,
Napóleon
 Kalandjátékok: segítségével képzeletbeli világban járhatunk, idegen tájakon
kalandozhatunk, s közben életszerű helyeztek elé kerülhetünk. A valós élethelyzeteket,
veszélyt kikerülő, elkerülő vagy éppen azt kialakító helyzeteket a játékos hozhatja létre
 Akciójátékok vagy mászkálós játékok: lényege, hogy különféle akadályokat küzdjünk
le. Az útvonalat, a helyet mi magunk is alakíthatjuk. E játékok játszhatók időre és
pontszerzésre, a jó reflexekre nagy szükség van, sok gyakorlással fejleszthető a
gyorsaság.
 Szimulációs játék
Legáltalánosabb formája, amikor a játékos valamilyen közlekedési eszköz
pilótájaként vesz részt a játékban, lehet személygépkocsi, versenyautó- vagy
motorkerékpár versenyzője, repülőgép pilótája. A játék lényege, hogy a játékost valós
helyzetek elé állítsa, reflexei és helyzetfelismerő képessége alapján vezesse a járművet. A
játék beállítható a játékos képességeinek megfelelően. Sok gyakorlással a játékos
helyzetfelismerő képessége, reagálóképessége javítható.
Másik népszerű szimulációs játék a sportjáték, amelyben meghatározható a
játékosok viselkedése, beállíthatók a támadási és védekezési zónák, mód van a taktikák
kidolgozására, stb. Beállítható a játékosok gyorsasága, kimerültsége, kitartása, stb.
 Civilizációs játék: településeket, városokat, birodalmakat hozhatunk létre, melyek
kultúráját mi magunk alakíthatjuk, formálhatjuk az ott élő emberek sorsát, életét.
Összeütközésbe kerülhetünk más hatalmakkal, elveszthetjük hatalmunkat, egy nép
sorsát tönkretehetjük,de fel is virágoztathatjuk.
 Evolúciós játék: életképes bolygót hozhatunk létre, rendelkezésünkre áll minden faj,
egyed, melyek azonos esélyekkel indulnak, de csak azok maradnak életben, amik
valamilyen tulajdonságuk miatt jobban tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz.
74
2016/2017
 Oktatójátékok: pl. Világatlasz

 Ide tartoznak még (a teljesség igénye nélkül): táblásjátékok, kártyajátékok, logikai
játékok számítógépes változatai.
9.4. Hagyományos játékok és számítógépes játékok összehasonlítása

Azonosságok (Maszler, 1993.119):
 örömmel feledkezhetünk bele a játék menetébe
 feszültségeket teremt és feszültséget vezet le
 beleéljük magunkat a játék menetébe, komolyan vesszük a helyzeteket
 játék közben is tudatában vagyunk annak, hogy ez csak játék
 személyiségfejlesztő hatása van: reflexeket, gyorsaságot, időérzéket, figyelmet,
kitartást, kombináló készséget, döntési-, megfigyelő- és gondolkodási
képességeket fejleszti
Különbségek (Maszler, 1993.120):

 a számítógépes játékok esetén testhelyzetünk kötött: ülünk és nézzük a
képernyőt, mozgáscselekvésünk szűkre szabott, a kéz és ujjak mozgása korlátozott
 a számítógépes játékok képi megjelenítésűek, nem hagynak teret a képzeletnek
és egyéni elgondolásoknak
 a játéktér csak képileg kihasználható
 sokkal nagyobb teret biztosítanak az itt és most helyzeteknek
 nincs mód társas kapcsolatok alakítására, nagy a veszélye az
elmagányosodásnak, nem tanuljuk meg az egymás mellett élés társadalmilag
elfogadott szabályait
1. Nevezze meg a számítógépes játékok 5 pozitív, illetve 5 negatív hatását!
2. Fogalmazzon meg javaslatokat a számítógépes játékok negatív hatásainak

visszaszorítására!
3. Végezzen közvéleménykutatást diákjai körében a számítógépes játékok népszerűségéről

(kedvelt játékok, játékidő, stb). Összegezze a kikérdezés tapasztalatait!
4. Végezzen közvéleménykutatást felnőtt ismerősei körében a számítógépes játékok

népszerűségéről (kedvelt játékok, játékidő, stb). Összegezze a kikérdezés tapasztalatait!
5. Végezzen közvéleménykutatást pedagógusok körében a számítógépes oktatóprogramok

hatékonyságáról. Összegezze a kikérdezés tapasztalatait!
75
2016/2017
10. Egy hagyományostól eltérő osztályozási rendszer: Maszler Irén

játékkategóriái
Az előbbiekben bemutatott, a szakirodalomban általánosan elfogadott
játékrendszerrel szemben Maszler Irén egy sajátos rendszert dolgozott ki, annak
függvényében milyen fő motívum jelenik a játék fejlődési folyamatában: a művelet, a
szerep, vagy a szabály. Ennek alapján ebben az osztályozási kísérletben 3 fő kategóriát
találunk: képzeleti-alkotó játékok, szabályjátékok és számítógépes játékok. Tekintsük át
röviden ezt a szokásostól eltérő rendszert (az előbbiekben már történtek utalások bizonyos
játéktípusokra, most tekintsük át a teljes rendszert) (Maszler 1996):
1. Képzeleti, alkotójátékok
1.1.művelethangsúlyos játékok
1.1.1. gyakorlójáték: a gyermek a valóságos cselekvés csak egy-egy műveletét tudja
elvégezni, ezeket ismételgeti
e. hang és beszéd gyakorlása
f. mozgást gyakorló játék
g. eszközzel való játék
h. anyagokkal való játék
1.1.2. a konstruáló- és építőjáték: különféle elemekből és félkész eszközökből
építmények és alakzatok létrehozása
a. építőjáték: különféle méretű, anyagú és formájú, többnyire térmértani testekből
álló elemek + állat és emberfigurák, barkácsolással készített fák és bokrok,
konstruálással létrehozott autók, gépek
b. konstruálójáték: gyárilag készített félkész elemek: Lego, Jáva, Vero
1.1.3. a barkácsolás: különféle anyagok és szerszámok segítségével különféle tárgyak
készítése
a. játékeszköz-készítés:
b. ajándékkészítés, díszítés
c. tárgyak készítése
1.2.szerephangsúlyos játékok
1.2.1. a szerepjáték : játék, melyben a gyermek a felnőttek szerepét, felnőttek közti
társadalmi és munkakapcsolatokat sajátos körülmények között képzeletük segítségével
újraalkotják, kiegészítik
1.2.1. a bábjáték
1.2.2. dramatizálás, drámajáték, színjáték
1.3.szabályhangsúlyos játékok:
a. Mozgást fejlesztő játékok
b. Értelmet fejlesztő játékok (nehezen szétválasztható a 2 kategória pl. labdajáték
Vagy a. Népi játékok
b. mozgásos játékok
1.3.1. népi játékok
1.3.1.1. egy, két vagy három személyes játékok: labdaveregetés
1.3.1.2. körjátékok
1.3.1.3. szerepváltós fogyó-gyarapodó vagy párcserélő játékok: árokcicázás
1.3.2. mozgásos játékok
1.3.2.1. egyéni játék, labdagurítás vonalon, célbadobás kosárba,
1.3.2.2. csoportos játék : pl. tyúkanyó és kiscsibék
76
2016/2017
2. Szabályjáték: előre meghatározott pontos szabályok betartása szerint játszanak,

meghatározott cselekménysorozatok betartásával, verseny formájában
2.1.testnevelési játékok: az óvodai/iskolai testnevelés feladatainak megvalósítását szolgáló
didaktikai játékok
2.2.sportjátékok: összetett mozgásfeladatokat tartalmazó játékok, melyek szabályait
nemzetközi szinten egységesítették: tollaslabdázás, röplabdázás, asztalitenisz, foci,
kosárlabda
2.3.társas játékok: azok a játékcselekvések, melyeket két vagy több gyermek, illetve
felnőtt együtt közösen játszik, főként a játékosok kombinációs készségét fejleszti
2.3.1. táblásjátékok:
a. meghatározott méretű vagy formájú táblával: Dáma, Sakk, Torpedó,
b. a táblán az útvonal, a haladási irány rögzített: pl. Ki nevet a végén, Malom
c. speciális táblát igénylő játékok: Betűkirakó (Scrabble), Monopoli,
Számlogika
2.3.2. kirakójáték: Dominó, (puzzle-nem igazi társas játék)
2.3.3. kártyajátékok
ovisoknak pl. Fekete Péter
a. pasziánsz
b. kártyatrükkös játékok (bűvészkedés, varázslat)
c. hagyományos kártyajátékok
2.3.4. intellektuális játékok
2.3.4.1. megfigyelőképességet fejlesztő játékok
2.3.4.2. figyelemfejlesztő játékok
2.3.4.3. beszédfejlesztő játékok:
2.3.4.4. hallásfejlesztő játékok:
2.3.4.5. gondolkodásfejlesztő játékok
3. Számítógépes játékok
Hadijátékok, stratégiai játékok, kalandjátékok, akciósjátékok, szimulációs játékok,
civilizációs játék, evolúciós játék, oktató játékok
1. Értékelje kritikusan Maszler Irén osztályozási rendszerét! Emelje ki az osztályozási
rendszer 3 pozitívumát, illetve 3 negatívumát!
2. Hasonlítsa össze Maszler Irén osztályozási rendszerét egy más osztályozási rendszerrel!
Összefoglaló gyakorlatok, feladatok a VI. fejezethez

I. Karikázza be a helyes válasz(oka)t!
1. Melyek a szakirodalomban ma általánosan elfogadott játékkategóriák?
a) Gyakorló játék, szerepjáték, építőjáték, szabályjáték
b) Testi örömöket kifejező játékok, érzelmi gyönyört jelentő játékok, értelemfejlesztő
játékok
c) Explorációs játék, manipulációs játék
2. A gyakorlójátékon belül a szakirodalom megkülönböztet:
77
2016/2017
a) Explorációs játékot és manipulációs játékot

b) Mozgásos gyakorló játékot és tárgyakkal végzett gyakorló játékot
c) Építő játékot és gyermeki barkácsolást
3. Melyek a gyakorlójáték jellemzői?
a) mozgás, ismétlés, utánzás, tárgyakkal végzett manipuláció
b) manipuláció és exploráció
c) ritmikus utánzás
4. Melyek a szabályjáték típusai?
a) régi időkig visszanyúló játékok és modern idők játékai
b) testi örömet kifejező játékok, érzelmi gyönyört jelentő játékok, értelemfejlesztő
játékok
c) értelmi képességeket fejlesztő játékok és mozgásfejlesztő játékok
5. Milyen formái vannak a konstruáló játéknak?
a) explorációs játék és manipulációs játék
b) építő játék és gyermeki barkácsolás
c) értelmi képességeket fejlesztő játékok és mozgásfejlesztő játékok
6. A játék múltja szerint megkülönbözetünk:
a) hagyományos játékok és modern játékok
b) szerepjátékok és szabályjátékok
c) számítógépes játékok és népi játékok
7. Melyek a népi játékok kategóriái Lázár Katalin szerint?
a) Erő és ügyességi játékok, dramatizációs játékok, szellemi képességeket fejlesztő
játékok
b) Eszközös játékok, mozgásos játékok, szellemi játékok, párválasztó játékok,
mondókák, kiolvasók
c) Szerepjáték, bábjáték, dramatizálás
II. Jelölje meg a következő kijelentések igaz vagy hamis voltát! A hamis kijelentéseket
alakítsa igazzá!
1. J. Piaget az osztályozás legfőbb vezérelvének a praktikusságra-törekvést Igaz Hamis
tartja.
2. K. Groos rendező elve a „játék értelemfejlesztő funkciója”. Igaz Hamis
3. A gyakorló-funkciójátékot érzékszervi mozgásos játéknak is nevezik a Igaz Hamis
szakirodalomban.
4. A gyakorlójáték egyik sajátossága a ritmikus utánzás. Igaz Hamis
5. Az explorációs játékok olyan játékok, melyekben a tárgy nem jelent már Igaz Hamis
semmi újat.
6. A gyakorló-funkciójátékot érzékszervi mozgásos játéknak is nevezik a Igaz Hamis
szakirodalomban.
7. A szabályjáték egyik sajátos megnyilvánulása a ritmikus utánzás. Igaz Hamis
8. A konstruáló játék öröme a konstruálás feszültségcsökkentő hatásából Igaz Hamis
ered.
9. A dramatizálás széles értelemben a mesedramatizálást jelenti. Igaz Hamis
10. A szabályjáték örömforrása a szabály betartásában áll. Igaz Hamis
III. Figyelje meg és elemezze egy gyermekcsoport játékát a 6. mellékletben javasolt

szempontok alapján!
78
2016/2017
VII. tanulási egység

JÁTÉKMÓDSZERTANI KÉRDÉSEK
szabadon kezdeményezett játék irányított játék

didaktikai játék mozgásos oktatójáték
intellektuális oktatójáték próbajáték
tulajdonképpeni játék játék bonyolítása
játékvezetés játékirányítás
játékszeretet játékos beállítódás
Az új óvodai tanterv szerint a játék a gyermek központi tevékenysége, melyekre a

tantervben szereplő rutinok és átmenetek épülnek, s természetesen a tanulási
tevékenységek is. Az óvodai oktató-nevelő tevékenység egyik megvalósítási eszköze a
játék (a tanulási tevékenységeken kívül), mely lehet szabad játék, irányított játék és
didaktikai játék (Óvodai tanterv 2008.20.). Ebben a fejezetben a didaktikai játéknak
szentelünk nagyobb figyelmet.
1. A didaktikai játékok
Didaktikai szempontból a játékformák egyik osztályozásának a kritériuma lehet a
felnőtt közreműködése a játék szervezésében és a játék nevelő hatásainak kiaknázásában.
E kritérium szerint beszélhetünk két nagy játékkategóriáról (Popescu 1998.57.):
 A gyermek(ek) által szabadon kezdeményezett játékok
 A (pedagógus által irányított) didaktikai játékok
A didaktikai játék kifejezést a magyar óvodai szakirodalomban főként óvodai
foglalkozási módszer megnevezésére használták. Azt a kedvelt és igen hatékony sajátosan
óvodapedagógiai módszert értették ezen, amely a játék elemeinek felhasználásával segíti a
fogalmak kialakítását, az új ismeretek alkalmazását, gyakorlását, összefüggések
felismerését (B. Méhes 1993.91.).
A didaktikai vagy oktató játék a játékról a tanulásra való áttérés egyik eszközének
tekinthető, mivel általa megvalósul a játékosság összekapcsolása az ismeretszerzéssel és
képességfejlesztéssel, amely legjobban megfelel az óvodás korú gyermek életkori
sajátosságainak. Összehasonlítva más tevékenységi formákkal, az oktató játék tartalmával,
játékszabályok alkalmazásával, versenyelemek beiktatatásával, érdekes változatokkal
aktivizálja a gyermekcsoportot, biztosítja az egyéni ténykedést, a feladatok önálló
megoldására serkenti a gyermekeket. Hozzájárul a gyermek értelmi, érzelmi és akarati
tulajdonságainak fejlesztéséhez. (Nagy- Péter 1981.78.). A játék során az óvodás gyermek
gondolkodási műveleteket végez, a játékszabályok betartása önuralomra, becsületességre
neveli a gyermeket.
A didaktikai játékot a pedagógus javasolja, szervezi, vezeti, konkrét didaktikai
feladatok megvalósítása érdekében. Az a játékfajta, amely a játék elemeinek
felhasználásával segíti a fogalmak kialakítását, az új ismeretek alkalmazását, gyakorlását,
összefüggések felismerését. Szervezési forma szempontjából frontális, csoportos és egyéni
formában egyaránt alkalmazható. (Jişa 2001.85-86.)
Minden didaktikai játék standard elemekből épül fel, melyek megkülönböztetik a
többi játékfajtától (Jişa 2001.86-88., Popa 2006.11-12.):
79
2016/2017
 tartalom;
 didaktikai feladat;
 játékszabály;
 cselekvés és játékelemek: mozgás, meglepetés, várakozás, megmérettetés,
szó, taps, stb.
Ezeknek az állandó elemeknek a sorát Ezechiel még kiegészíti a didaktikai céllal és
didaktikai anyaggal (Ezechiel-Păişi Lăzărescu 2007.150-152.).
Lévén, hogy a gyermek spontán játékából inspirálódik, a didaktikai játéknak

számos változata ismeretes a szakirodalomban.
Tartalom szerint a didaktikai játékok lehetnek (Jişa 2001.90, Popa 2006.11-12.,
Ezechiel-Păişi Lăzărescu 2007.150-152):
 környezetismereti didaktikai játékok;
 beszédfejlesztési didaktikai játékok;
o hallásfejlesztő játékok: Milyen hanggal kezdődik a szó?
o szókincsgazdagító és nyelvtani struktúrák elsajátítását segítő játékok: Én
mondok egyet, te mondasz többet!
o szóbeli kifejezőkészséget fejlesztő játékok;
 matematikai didaktikai játékok;
 zenei játékok;
 viselkedési normák elsajátítását segítő didaktikai játékok.
A felhasznált didaktikai anyag függvényében az oktatójátékok lehetnek anyaggal
végzett játékok (játékszerek, társas játékok, használati tárgyak, különböző
segédeszközök), illetve anyag nélküli, vagyis szóbeli játékok (Jişa 2001.90.). A szóbeli
didaktikai játékokat inkább II. szinten használjuk, ide tartoznak a találós kérdések,
mesealkotás, szójátékok, stb.
Annak függvényében, hogy a mozgásra vagy intellektuális műveletekre fektetjük a
hangsúlyt, megkülönböztetjük a következő kategóriákat (Popescu 1998.59.):
 Mozgásos oktatójátékok: figyelem, memória, képzelet fejlesztését, automatizmusok
gyakorlását segítik elő egyszerű tevékenységek, valós cselekvések utánzása révén.
 Intellektuális oktatójátékok:
- Szenzoriális/érzékszervi játékok: egy tárgy felismerése, kitalálása más
érzékszerv segítségével, mint a látás.
- Látási-észlelési elemző játékok: a formaérzékelés, szín, nagyság érzékelését
fejlesztik, hozzájárulnak az analizátorok érzékenységének növeléséhez.
- Logikai játékok: tárgyak osztályozása, összehasonlítása megadott
kritériumok alapján.
- Nyelvi játékok: kifejezőképesség fejlesztése. Pl: Én mondok egyet, te
mondasz többet (többes szám gyakorlása), szótagolás, stb.
- Zenei játékok: dallam, ritmus visszaadása, hangszer hangjának felismerése,
stb.
- Építő játékok: minta alapján.
A didaktikai játékok vonzó jellege és hatékonysága nagy mértékben függ a pedagógus
leleményességétől/találékonyságától: hogyan kapcsol össze egy nevelési feladatot egy
vonzó szabályjátékkal. A mesterséges, nem összefüggő játékelemek megnehezítik a
tanulást és untatják a gyermeket.
80
2016/2017
2. A játék tanításának menete

Tekintsük át az alábbiakban a játéktanítás főbb mozzanatait (Jişa 2001.88-90.,
Ezechiel-Păişi Lăzărescu 2007.152-156.):
a) A játék előkészítése
A játék előkészítése a játéktér körülhatárolását jeleni, valamint a kellékek,
eszközök előkészítését.
A játékterület legyen mindig körülhatárolt, a pedagógus állapítsa meg pontosan és
jól látható módon jelölje meg a határokat.
A játékhoz szükséges hely biztosítása mellett a szereket és eszközöket időben elő
kell készíteni, mert az indulási vonal megrajzolásával, labdakereséssel, stb. sok értékes idő
veszhet el, a gyermekeket ácsorgásra, tétlenségre ítéljük. A szerek és eszközök mindig
tiszták, hibátlanok legyenek, úgy kell elhelyeznünk őket, hogy minél rövidebb idő alatt
elérhetőek legyenek.
b) A játék megnevezése
A játékot pontosan kell megneveznünk. Pl. Kakasviadalt fogunk játszani.
Semmiképp nem elegendő, ha csak azt mondjuk: egy érdekes játékot fogunk játszani, mert
a játék érdekessége a pedagóguson is múlik. A játék akkor érdekes a gyermek számára, ha
úgy tudjuk szervezni, vezetni és értékelni, hogy maradandó élményt jelentsen.
c) A játék tartalmának ismertetése, játékszabályok megmagyarázása

Először a játék tartalmát ismertetjük, majd azután elmagyarázzuk a szabályokat.
Kitérünk minden lényeges részre, a kisebb mozzanatok ismertetésére pedig játék közben
kerítünk sort. Különösen ki kell hangsúlyoznunk az egyén és a csoport konkrét feladatát,
az események egymásutániságát, (esetleg mi a győzelem feltétele a versenyszerű
játékoknál), kinek a teljesítményét fogadjuk el. A szabály megértése a jó magyarázattól
függ. A magyarázatunk pedig annál érthetőbb, minél pontosabban fogalmazunk, ha
röviden, szemléletesen és jól hangsúlyozottan tolmácsoljuk mondanivalónkat. Színes,
meleg hangvétellel még fokozhatjuk is a hatást, megteremtjük vele a játék légkörét, s
biztosíthatjuk a gyerekek figyelmét. A színes magyarázat fokozza az érdeklődést, az
egyoldalú beszéd fárasztja a gyerekek figyelmét. A játék ismertetése rövid legyen, mindig
alkalmazkodjék a gyerekek értelmi szintjéhez. A pedagógusnak a kisebbek számára
érzékszerveik bekapcsolásával (látás, hallás, tapintás) kell a játékot megmagyarázni, a
nagyobbaknál már több tapasztalatra, ismeretre lehet számítani.
A szabály magyarázatánál ki kell térnünk az ismeretlen szavak értelmezésére,
valamint a vezényszavak vagy más szakkifejezések ismertetésére. A már ismert játéknál
csak felelevenítjük a szabályt. Az ismertebb részeket a gyermekekkel mondatjuk el, a
pedagógus esetleg csak kiegészítő megjegyzéseket tesz a mondottakhoz. A
szabályismertetés után fel kell hívni a csoport figyelmét az első alkalommal előforduló
hibákra és a megelőzés módjára.
d) A játék bemutatása
A bemutatás a jobb megértést szolgálja. Rövidíthetjük a szóbeli bemutatást, ha a
pedagógus szemléltet, de esetenként elegendő egy mozdulat vagy egy mozgás bemutatása.
Fontos lehet a bemutatás akkor is, ha a játék a gyermekek számára nem új, de előzőleg
81
2016/2017
esetleg több gyerek betegség vagy egyéb ok miatt távol volt; vagy esetleg a gyerekek
hangulata olyan, hogy szükség van szóbeli motiváló magyarázat mellett bemutatásra is.
A magyarázatot gyakran összekapcsolhatjuk a játékkal, vagy a magyarázatot követi
a játék bemutatása. Van, amikor a bemutatást egy ügyesebb gyermekkel vagy kisebb
létszámú csoport segítségével tudja a pedagógus eredményessé tenni, s így megkönnyíteni
a játék lényegének a megértését.
e) Próbajáték
Fontos, hogy minden gyermek vegyen részt egy próbajátékban a játék
tulajdonképpeni indítása előtt. Célja, hogy mindenki ismerje meg a játék tartalmát,
feladatait, menetét, és legyen önbizalma, hogy azt ő is meg tudja oldani, és el tudja
játszani.
f) Tulajdonképpeni játék
A próbajáték után többször ismételjük a játékot. Ügyelni kell arra, hogy a játékot a
gyerekek ne unják meg. minden játék csak addig ismételhető, amíg a gyermek a játék
közben örömet, lelkesedést, aktív részvételt mutatnak.
A játék alatt a pedagógus mindig úgy helyezkedjen el, hogy az egész csoportot jól
láthassa, ugyanakkor ne zavarja a játékot. Közös hibánál állítsa le a játékot és úgy
magyarázza el ismételten a szabályt. Kisebb, egy-két gyermeknél előforduló hiba
javítására a játék befejezése után is sor kerülhet. Azoknak, akik többször sem tartják be a
szabályt, esetleg rövid időre megfigyelő szerepet adhatunk. A szabályjáték irányítása az
elmondottakon túlmenően csak akkor lehet eredményes, ha a játék egész időtartama alatt
biztosítani tudjuk a jó hangulatot, a játékélményt. A pedagógusnak magának is játékosnak
kell lennie; hangvétele, színes beszéde mellett a gyermekek esetleges figyelmeztetése,
megszólítása is ebben a hangulatban történhet. Törekedni kell arra, hogy egyszerre jól
érezze magát a bátortalan, túlzottan szerepelni vágyó, az agresszív, a rendbontó, a
szeretetre vágyó, azaz különböző egyéniségű gyerek is.
g) A játék bonyolítása
Beiktathatunk egy új szabályt a már megismert játék bonyolítására, nehezítésére.
Ez a mozzanat nem kötelező.
h) Kiértékelés, a játékélmények megbeszélése

A pedagógus értékelje a játékot, a gyermekek részvételét, aktivitását, a szabályok
betartását; a győztes csapatokat mindig nevezzük meg, mert anélkül a játék elveszti
érdekességét. A pedagógus törekedjék ara, hogy gyorsan és tévedésmentesen döntsön. Ez
kezdő pedagógusoknak nem megy könnyen.
A játék utáni hangulat lehetőséget ad az események újbóli átélésére. A verseny
jellegű játékok befejezése után gyakran keletkezhet vita a versenyzők között. Ilyenkor a
nevelő határozottan, részrehajlás nélkül döntsön és mutasson rá azokra, akik meg nem
engedett módszerekkel értek el eredményt. A szabály ellen vétő ne legyen győztes. Az
ilyen játék utáni viták közben nő a gyermekek vitakészsége, kifejezésre jut igazságérzetük.
A pedagógus segítségére akkor van szükség ilyen esetekben, ha elfajul a vita, vagy
valamelyik fél érdemtelenül háttérbe szorul. A győzelem, siker utáni vágy nem
eredményezhet a győztesek részéről kérkedést, a vesztesek részéről pedig indokolatlan
durvaságot, haragos indulatokat. Ha a pedagógus megmagyarázza a veszteség okát és
82
2016/2017
felhívja a gyerekek figyelmét a javítás módjára, akkor általában a gyerekek lelkesen

vállalkoznak a játék megismétlésére.
Ugyanakkor a pedagógus segít a következtetések levonásában. A pedagógus
feladata nemcsak a kudarcok okainak megmagyarázása, a vesztesek bátorítása, hanem a
játékban tanúsított pozitív viselkedés elismerése, a jobb teljesítmény feletti öröm
érzésének kifejezésre juttatása.
3. Néhány tudnivaló a játékok szervezéséhez/irányításához

Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk a játékot szervezni, irányítani, számos tényezőre oda kell
figyelnünk. Lássunk néhányat (Oszetzky 1995, B. Méhes 1993):
 A játékosok játéktéri megfelelő elhelyezése azért fontos, hogy jól lássák a

pedagógust, illetve hogy minél hamarabb be tudjanak kapcsolódni a játékba.
Kör alakzatnál a pedagógus a kör kerületén helyezkedjék el; sohase álljon a kör
közepére, mert ilyenkor a gyermekek fele a háta mögött van. Szétszórt
elhelyezkedés esetén mindig a játékterület szélén tartózkodjék, ugyanígy a két
sorban felállított játékoknál is. A váltóversenyeknél az indulóvonal közelébe álljon,
de ügyeljen arra, hogy egy gyerek se kerüljön a háta mögé. A gyermekek mindig a
napfénynek háttal álljanak, a fény a pedagógus szemébe világítson.
 A verseny jellegű játékokhoz szükséges csapatok körültekintő kijelölése fontos

nevelői feladat. A pedagógus segít a csapatok kialakításában. A válogatást a
csoport előtt végzi úgy, hogy a gyermekek közben jól megismerhessék a
csapatkialakítás szempontjait. Ennek tudatosítása azért lényeges, mert a nagyobbak
már önállóan is alakíthatnak csapatot, s ilyenkor hajlamosak a számukra
kedvezőbb személyi összetételű csapat kiválasztására. Érvényesülnie kell a
csapatkialakítás minden szempontjának: ügyesség (mindkét csapatban egyenlő
arányban legyenek ügyesebb gyermekek), gyorsaság, fiúk-lányok aránya, új és
régi, idősebb és fiatalabb gyermekek száma. Ezzel elkerülhetjük azt a veszélyt,
hogy mindig ugyanazokból a gyermekekből álljon össze a csapat. A csapat
kijelölésének mindig a legegyszerűbb módon kell történnie, ebben az esetben a
szervezés nem mehet a játékidő rovására, a gyermekeket sem szabad fölöslegesen
várakoztatni. Biztosítani kell a csapatok közötti megfelelő távolságot, ezzel elejét
vehetjük a két csapat összekeverésének.
 A szerepelni vágyók hamar leszerelhetők, ha kiolvasókra bízzuk a szereplők

kiválasztását. A szeretetre vágyó gyermekek vagy bátortalanabbak is örömmel
játszanak, ha a pedagógus többször veszi őket maga mellé. Együtt játszhatunk
velük, közülük kerülnek ki a játékpárok. Természetesen arra is vigyázni kell, hogy a
többiekről nehogy megfeledkezzünk, ezért mikor a szeretetre vágyó, gátlásos
gyermek mellettünk és bátorításunkra már feloldódott a játékban, másokat
választhatunk. Közben éreztetjük velük, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük a
tevékenységüket (tekintettel, egy-egy mosollyal), így a gyermekek nem érzik azt,
hogy magukra maradtak.
83
2016/2017
 A túl mozgékony vagy állandóan beszélni vágyó gyerekeket azzal is

fegyelmezettebb magatartásra késztethetjük, ha kevésbé mozgékonyak közé, a túl
sokat beszélőket pedig a csendesebb, jobban figyelő gyermekek mellé ültetjük,
vagy állítjuk.
 A pedagógusnak meg kell határoznia a játék időtartamát is. Ezt azonban nem kell
mereven értelmezni. Előfordul, hogy a gyermekek játékhangulata vagy más
körülmények mérlegelése után érdemes a játék folytatása mellett dönteni. Máskor
meg a játékidő lerövidítése célszerű azért mert a gyermekek nem értik a játék
lényegét vagy nem jól választottuk meg magát a játékot. Néha egy-két gyermek
magatartása, hangulata is meghatározza az egész csoport játékhangulatát. A
betegségből felgyógyult gyermekek fáradékonyabbak, másoknál meg esetleg
átmeneti közömbösséget észlelünk. Az okok felismerése megadja a megoldás
módját is. A fizikailag legyengült gyereket pihentessük, a szabályt nem ismerőknek
magyarázzuk el a játékot, a közömböseknek engedjük meg a játékból való kilépést.
A pedagógusnak tudnia kell azt is, hogy abbahagyatni a játékot akkor érdemes,
amikor már kezdenek kifáradni a gyermekek, lankad a figyelmük, nagyobb a zaj,
több a mozgás, mint amit a játék igényel.
 Vannak olyan játékok, melyekből még a játék befejezése előtt kiesnek a

gyermekek. A játékból kilépők részére is keresnünk kell elfoglaltságot, lehetőleg
olyat, amivel biztosítani tudjuk, hogy – ha távolabb is – de továbbra is benne
éljenek a játékban.
1. Készítse el egy játéktanítási tevékenység tervét! (lásd 1. melléklet)
2. Mutassa be a játéktanítás menetét egy konkrét példa segítségével!
 Játék neve:
 Játék típusa:
 Gyermekcsoport:
 Játéktanítás menete:
Játéktanítás mozzanata Pedagógus tevékenysége Gyermekek tevékenysége
3. Tervezzen meg egy gyermeknapi játékprogramot!

4. Tervezze meg egy nyári tábor játékprogramját!
5. Tervezzen meg egy váltóversenyt (stafétajátékot)!
6. Javasoljon 5 matematika- vagy tudományok órán alkalmazható didaktikai játékot!
Röviden mutassa be a javasolt játékokat! (lásd 2. melléklet)
7. Javasoljon 5 olvasás- vagy rajz órán alkalmazható játékot! Röviden mutassa be a
javasolt játékokat! (lásd 2. melléklet)
84
2016/2017
8. Helyezze időrendi sorrendbe a didaktikai játék tanításának lépéseit! Jelölje1-essel az

első lépést, 2-essel a második lépést, stb3.
.......... A játék előkészítése .......... A játék bonyolítása
.......... A játék tartalmának ismertetése, szabályok ...........A játék megnevezése
megmagyarázása
.......... Kiértékelés, a játékélmények megbeszélése .......... Próbajáték
.......... Tulajdonképpeni játék .......... A játék bemutatása
alakítsa igazzá!
a. A didaktikai játék a játékról a tanulásra való áttérés egyik Igaz Hamis

eszközének tekinthető, mivel általa valósul meg a játékosság
összekapcsolása az ismeretszerzéssel és képességfejlesztéssel.
b. Testnevelési játékoknál kör alakzat esetén a pedagógusnak a kör Igaz Hamis
közepén ajánlatos elhelyezkednie.
c. Testnevelési játékoknál szétszórt elhelyezkedés esetén a Igaz Hamis
pedagógusnak ajánlatos a játékterület szélén elhelyezkednie.
d. A verseny jellegű játékok esetében a csapatokat véletlenszerűen kell Igaz Hamis
kiválasztani.
e. A játék bonyolítása minden esetben kötelező. Igaz Hamis
10. Az alábbi játéktípusok közül melyek nem tartoznak a didaktikai játékok változatai
közé?4
a) Mozgásos játékok b) Szenzoriális játékok
c) Látási-észlelési elemző játékok d) Építő játékok
e) Barkácsolás f) Explorációs játékok
g) Logikai játékok h) Nyelvi játékok
i) Zenei játékok
3
Ez a feladat nem tehető be a portfólióba.
4
Ez a feladat nem tehető be a portfólióba.
85
2016/2017
VIII. tanulási egység

A JÁTÉK JELLEGZETESSÉGEI ÓVODÁS- ÉS KISISKOLÁS
KORBAN
mintha-játék kettős szabálytudat

spontán szabad játék kezdeményezett játék
1. A játék sajátosságai és a játéktípusok óvodáskorban
1.1. Az óvodás gyermek játékának sajátosságai

A játék a legmagasabb fokon elégíti ki a gyermek mozgás- és cselekvésigényét. A
játék nemcsak a tevékenység univerzumát, hanem az emberi kapcsolatok változatos
világát is megnyitja a gyermekek előtt, és fejleszti azt a vágyát, hogy a szüleihez
hasonlóvá váljon; lehetőséget ad neki arra, hogy megismerje a körülötte lévő valóságot,
elsajátítsa a tárgyak szociális funkcióit, megértse a felnőttek szociohumánus
tevékenységeinek jelentését; ugyanakkor a játék alakítja, fejleszti és újjászervezi a
gyermek teljes lelki rendszerét.
Játszva a tárgyakkal, a gyermek fejleszti alak-, nagyság-, szín- és súlyérzékelési
képességeit, valamint alakítja megfigyelőképességét is. Például egy ház megépítése előtt a
gyermekek értelmi síkon kidolgozzák a ház mentális képét, s csak azután térnek a
kivitelezésre, fejlesztve ezáltal a képzeteiket (Golu-Zlate-Verza, 1998). A játszó gyermek
kitalál, megváltoztatja a valóságot, és ezáltal fejleszti alkotóképességét. Igyekszik észben
tartani a játékszabályokat, ami a memóriáját fejleszti. Alkalmazkodva a játék
szabályaihoz, betartva ezeket, az akarati tevékenység is edződik, kialakul a türelem, a
kitartás, az önuralom. Játék közben a személyiségvonások is kialakulnak: a tisztelet
másokkal szemben, a felelősségtudat, a becsület, a bátorság, a helyes magatartás. Golu és
szerzőtársai szerint „a játék serkenti a minden pillanatot kihasználó, szenvedéllyel való
élés képességét, a célszerű tevékenység feszültségét szervezi, szerepe egy nagy és
bonyolult életiskola.” (Golu-Zlate-Verza, 1998.90). Így a játék az óvodáskorú gyermek
tevékenységének alapformája.
A fentebb említettekből is kitűnik, hogy a játék a fejlődés elengedhetetlen
tartozéka. Mérei-Binét szerint (1997) a játék a mágikus gondolkodás jellegzetes
megnyilvánulása. A játéktevékenység kettő-hét éves kor között a legintenzívebb, a
legszínesebb és a leggazdagabb. A játéktárgyak és kulturális emlékek bizonyítják, hogy ez
a jellegzetes gyermeki elfoglaltság vagy inkább életmód a gyökeresen eltérő kultúrákban
is hasonló formában létezik. Már az ókortól kezdve a világ minden táján babákkal
játszottak a kislányok; lovakkal, katonákkal a kisfiúk. A gyerekek ősidők óta játszanak
társasjátékokat, táncos játékokat, kiszámolókat, rajonganak a ritmikus szövegekért,
dalokért. Mindezek a kultúrtörténet legfontosabb adalékai közé tartoznak, hiszen a
gyermekek szimbólumai, félelmei, örömei és bánatai sajátos módon tükrözik a felnőtti
társadalmat.
A játék jól azonosítható, körülhatárolható viselkedési egység, mégis nehéz
pontosan definiálni. Minden pszichológiai irányzat nagy jelentőséget tulajdonított a játék
fejlődésben betöltött szerepének. A pszichoanalízis a vágyteljesítést, katarzist
konfliktusfeloldó szerepét emelte ki, ezzel függ össze, hogy a játék a gyermekek
pszichodiagnosztikájának és pszichoterápiájának nélkülözhetetlen eleme. Piaget (1978) a
játékot asszimilációs jellegűnek tartja, de álláspontja szerint a folyamat itt fordított, mint
86
2016/2017
az értelmi fejlődés más területein: nem ő maga igyekszik gondolkodásával alkalmazkodni

a valósághoz, hanem azt idomítja át gondolkodásához. A gyereknek – állapítja meg Piaget
– aki szüntelenül alkalmazkodni kénytelen az idősebbek szociális világához, melynek
szabályai számára külsők maradnak, és a fizikai világhoz, amelyet még nem ért meg,
érzelmi és értelmi egyensúlyához szüksége van egy olyan területre, melynek célja nem a
valósághoz való alkalmazkodás, hanem a valóság asszimilálása az énhez, mégpedig
kényszer és szankciók nélkül.
1.2. Játéktípusok óvodáskorban

A gyermekek játéka az utóbbi évtizedekben felkeltette a kognitív fejlődést kutatók
érdeklődését is: a játék során megnyilvánuló interakciókban a kísérleti helyzetekhez
képest jóval hitelesebben nyilvánul meg a gyermeki nyelv, az emlékezet, az interakciók
jellegzetessége.
A gyakorló-funkció játék főleg óvodás kor előtt gyakoribb, de egészen
kisiskoláskorig fennmarad e funkcióörömet szolgáló játék a mozgás, beszéd és az egyéb
készségek (például: ének) terén. E gyakorlójáték legtöbbször olyan tevékenység ismétlését
feltételezi, mely nem fejeződik be (például: a gyermek számtalanszor elhelyezi az ételt a
tányérba, hogy megetesse a babát, de végülis a baba mindig táplálatlan marad). A játék
módját döntően befolyásolja, hogy a gyermek elemi szinten már képes a kortársakkal való
együttműködésre. Kezdetben a játékcsoportok kialakulásában a hely, a mozgás és a tárgy
játssza a legfontosabb szerepet. Fokozatosan egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a
tevékenység és a szerep. Ezzel párhuzamosan az óvodás csoport tagolódik, valódi
csoporttá válik. Az együttlét közös mozgásba, egymás melletti játékba fejlődik át, amely
később tartalmazza a kölcsönös utánzás elemeit is (Mérei-Binét, 1997).
Az óvodások legjellemzőbb játéka a szerepjáték, amelyet Piaget a játékok
tetőpontjának nevez (Piaget, 1978). A mintha-játéknak is nevezett szerepjáték
keletkezésétől fogva elkülönül a gyerek egyéb játéktevékenységeitől. A szerepjáték során
a gyermek átkódolja tapasztalatait, újraértelmezi a helyzeteket, amelyeket átélt: élményeit
átrendezi a saját életterében. A játék az értelmi fejlődésnek egyszerre terméke és eszköze.
A szerepjátékok e korban a valóság átalakítására alapszanak, az „én”
szükségleteihez való asszimiláció útján jönnek létre, csúcspontjukat 5-6 éves korban érik
el. Az énhez való asszimiláció funkciója mind érzelmi alapon, mind a gyermek kognitív
érdeklődésének alárendelve nyilvánul meg. Piaget ezt az alábbi példával szemlélteti
(Piaget, 1978):
A kislány egy széttépett kacsa láttán elnyúlik az ágyon, ahol mozdulatlanul
fekszik, mikor szülei rátalálnak. Szülei kérdezősködésére súgva feleli. „Én egy halott
kacsa vagyok”.
A szerepjáték nagyon komoly a gyermek számára. A kisgyermek kezdetben
magányosan elmélyülten játszik, tevékenységét monológokkal kísérve. A szülőkkel való
játék más hangulatú, könnyed és vidám tevékenység. Később egyre összetettebb
szerepjátékok formáját ölti, a csoportok kedvelt tevékenységévé válik. A játékkutatók
szerint a mintha-játék legfontosabb jellegzetessége, hogy a gyermekek játékuk során
társadalmat építenek fel.
Az óvodáskorú gyermekek másik fontos területe a konstrukciós vagy építőjáték,
amely a szerepjátéknak kiegészítője, tartozéka, de attól független is lehet. A gyerekek
építőjátékának elősegítésére a közelmúltban egész iparágak szerveződtek, holott a
kisgyermekek minden anyagot fel tudnak használni konstrukciós célokra, de különösen
kedvelik az alakítható dolgokat: a homokot, gipszet, gyurmát. A konstrukciós játékoknak
87
2016/2017
fontos szerepük van a mozgáskoordináció, a térlátás, a geometriai formák, az egész tárgyi-

anyagi világ megismerésében.
A szociodramatikus játékok mellett a gyerekek közös tevékenységeiben növekvő
szerep jut a szabályjátékoknak. Az óvodások szabálykövetését a „kettős szabálytudat”
jellemzi (Mérei-Binét, 1997): kortársaikkal való együttműködésük során nem tartják be az
egyébként örök érvényűnek tekintett szabályokat; nem értik, hogy azok célja a közös
tevékenység összehangolása.
A valódi szabályjáték ideje a kisiskoláskor, ezeket azonban megelőzik az
óvodáskorban népszerű rituális játékok, amelyek szintén tartalmazzák a szabálykövető
viselkedés elemeit: bújócska, fogócska.
Ez utóbbiak sajátos variációi a minden kultúrában létező népi játékok (Adj király
katonát; Benn a bárány, kinn a farkas), amelyek a mesékhez hasonlóan szabályozott és
játékos keretet adnak a funkciógyakorlásra, a vetélkedésre, a különféle élethelyzetek
(vereség, magány, bosszú, stb.) imaginárius feldolgozására.
A játék különbözőképpen jelentkezik az óvodáskor 3 alstádiumában (Golu-Zlate-
Verza, 1998). Jól nyomonkövethető e folyamat az egyik ismert és közkedvelt
gyermekjáték, a bújócska közben:
Kisóvodáskorra az jellemző, hogy képtelen közösen és egyidejűleg részt venni a
többi óvodással a játék minden szakaszában: nem tud megjegyezni minden szabályt, csak
egyet vagy kettőt, nem tud jól elbújni (csak a fejét dugja el); a hunyás helye felé szalad,
függetlenül, hogy milyen szakaszban folyik a játék; újrakezdéskor ugyanarra a helyre
rejtőzik el. A középcsoportos óvodás a hunyás helyétől távol rejtőzik el, zajt csinál
körülötte és haragszik a kicsikre, mert zavarják a játékát. A nagyóvodás a hunyás helyéhez
közel keres rejtekhelyet, a meglepetésre számít.
Mindez azt mutatja, hogy a kisóvodásoknál a játékszabályok teljes átfogása
nehézségekbe ütközik, ezért cselekvése epizódikus és körkörös jellegű. A középcsoportos
óvodás annak ellenére, hogy ismeri és jól alkalmazza a játékszabályokat, nem képes
megszervezni a játék minden szakaszát és bár érzelmileg teljesen beleéli magát a játékba,
követelt szociális beilleszkedéskor problémák adódnak. A nagycsoportost már
alkalmazkodóbb viselkedésforma jellemzi és mentális síkon szervezett stratégia szerint jár
el a játék szakaszaiban.
Összegezve, a kiscsoportosok játéka nem tükrözi eléggé az emberek közötti
szociális viszonyokat, az emberek tevékenységének társadalmi jelentőségét (az
autóvezetőt nem érdekli egyáltalán az utasok sorsa). Ezt a tényt a középső csoportosok már
jobban figyelembe veszik (érdekeltebbek a szerepkiosztásban és a szerep követelte reális
cselekvés végrehajtásában, a gyermekek közti kapcsolatokat ellenőrzik). Az egyik korból
a másikba való átlépéskor megváltozik a játék közben jelentkező konfliktusok
motivációja. Míg a kisóvodásoknál a konfliktus abból adódik, hogy ugyanazzal a játékkal
akarnak játszani, addig a középcsoportosoknál egy kedvenc szerep eljátszása, valamint a
nagycsoportosoknál a játékszabályok figyelembe nem vétele játssza ugyanezt a szerepet,
ami kiemeli a gyermekek intellektuális és érzelmi érését.
Összegezve megállapítható, hogy a játék minden fajtája elősegíti az értelmi
fejlődést, és gyakorlóterepet biztosít a formálódó funkciók számára. A játéknak
hasonlóképpen kulcsszerepe van a szociális és érzelmi fejlődésben: helyzeteket és
modelleket kínál mások megértésére, lehetőséget biztosít olyan szerepek kipróbálásra,
amelyekre a gyerek csak később fog megérni, nehézségek leküzdésére olyan helyzetben,
amely nem fenyegető, hozzásegít a feszültséget, fájdalmat okozó helyzetek, konfliktusok
feldolgozásához.
88
2016/2017
1.3. Spontán szabad játék – kezdeményezett játék az óvodában

Fontos kiemelni még az óvodai játék egyik sajátosságát: az óvodai életben
megkülönböztetjük a gyermekek spontán játékát és az óvodapedagógus által
kezdeményezett játékot. Kovács-Bakosi szerzőpáros alapján (1997. 226-227) hasonlítsuk
össze e két játéktípust az ábrák segítségével:
SPONTÁN JÁTÉK
GYERMEK ÓVODAPEDAGÓGUS
SZABAD VÁLASZTÁS TUDATOSAN ALAKÍTOTT

FELTÉTELEK
-TEVÉKENYSÉGBEN
-CSOPORT ÖSSZETÉTELE
-TEVÉKENYSÉG -JÁTÉK HELYE
-HELY- ÉS TÉRELOSZTÁS
TARTALMÁBAN -NAPIREND
-TÁRSBAN -JÁTÉKSZOKÁSOK
-ÉLMÉNY
-ESZKÖZBEN -TAPASZTALATNYÚJTÁS
-HELYBEN
-IDŐTARTAMBAN
-MEGERŐSÍTÉS
-ÓVODAPEDAGÓGUS
KÉSZENLÉTE
KONFLIKTUSFELOLDÁS
KEZDEMÉNYEZETT JÁTÉK
JÁTÉKJÁTÉKJÁTÉK
GYERMEK ÓVODAPEDAGÓGUS
ADOTT
SZABAD VÁLASZTÁS
FELTÉTELEK,
KÖRÜLMÉNYEK
-A RÉSZVÉTELBEN
-A FELKÍNÁLT SZEREPBEN -TÉMA
-JÁTÉKSZITUÁCIÓ -FELHASZNÁLT
ELFOGADÁSÁBAN ESZKÖZÖK TÖBBSÉGE
-JÁTÉK IDEJÉBEN -HELY
-PARTNERVÁLASZTÁSBAN -JÁTÉK MENETE
-SZABÁLYOK
-EREDMÉNY
A FOLYAMAT VÁLTOZÓ
ELEMEI
89
2016/2017
2. A kisiskolás korosztály játékai

Igaz ugyan, hogy az iskolás élet kezdetével – időarányt tekintve – az új
tevékenységforma, a tanulás lép előtérbe, a játékra azonban a gyermeknek továbbra is igen
nagy szüksége van. Lehetőségét az iskolában két színtér adja: részint a pihenőidő, a
szabadidő, részint a tanulási folyamatban való felhasználása a tanítási órán. A kisiskolások
játékának legfőbb jellemzői (Szilágyi, 2000):
 aktívan pihentet – a gyermek akkor játszik a legszívesebben, ha fáradt, annak ellenére,
hogy a tevékenység gyakran erős fizikai megterhelést is jelent számára
 pihentető jellegéből adódóan nem jelenthet munkát a gyermek számára, de céltalan
időtöltést sem
 minden más tevékenységnél jobban felüdíti a gyermeket
 hatása a szellemi fejlődésre meghatározó, megkülönböztetetten fejleszti a fantáziát és a
kreativitást
 az erkölcsi nevelés fontos eszköze
 a vidámság élményével ajándékozza meg a részvevőket, az ebben való gyakori
részesedés pedig hozzájárul a jó kedélyállapot tartóssá válásához
 szabadtéri fajtái nélkülözhetetlenek és semmivel nem pótolhatóak a gyermekek
egészséges fejlődéséhez
 alkalmas a gyermek megismerésére, hiszen játék közben teljes felszabadultságban
mutatkoznak meg a kisiskolások alapvető jellemzői
 nélküle az ember lélektelen lénnyé válhat, akinek életéből hiányoznak a gondtalan,
felszabadult, felüdülést hozó, örömteli percek. Rendellenesnek kell tekintenünk, ha a
gyermek nem tud vagy nem szeret játszani.
Az óvodát követő iskolai tevékenységváltással a kisiskolás játékainak fajtái is
megváltoznak. Mivel az iskolai tanulással és az iskolai élettel összefüggésben sokrétű
szabályrendszer tartja kordában tevékenységeit, megváltozik a játéka is. Ebben is
megjelennek a szabályok, a kikötések s az ezekben való igazadást a részvevők már igen
komolyan veszik. A szerepjátékot fokozatosan felváltják a szabályjátékok, melyek
kedveltsége majd a serdülés időszakában a sportjátékok irányába tolódik el.
A szerepjátékoktól a szabályjátékokig az átvezetést az úgynevezett
szabályhangsúlyos játékok adják. Ezek olyan szerepjátékok, amelyekben a játék menetét
meghatározott szabályok irányítják s ezeket a játékosok már nem változtathatják meg, bár
a játékot még, ha kedvük tartja, következmények nélkül abbahagyhatják. Ilyenek például a
népi gyermekjátékok, a labdajátékok, a futó-, ugró- és egyéb mozgásos játékok.
Az igazi szabályjátékokban az előírásokat pontosan be kell tartani és a teljesítés
versenyhelyzetben valósul meg, tehát nem lehet közben kiszállni. Ilyenek például a
különböző versengések, társasjátékok, kirakók és intellektuális játékok.
A szabályjátékok térhódítása természetesen nem jelenti azt, hogy a korábbi
játéktípusok eltűnnek a kisiskolás tevékenységrendszeréből. A bábozás, a dramatikus
játékok, az alkotó játékok továbbra is kedveltek a 6-10 évesek körében.
A kisgyermek iskolai életében a játék igazi, pihentető, feszültségoldó, örömszerző
szerepében a pihenőidőben, a szabadidőben és a testnevelésórák játékaiban jelenik meg.
A tanítónak itt kiemelten három feladata van (Szilágyi, 2000):
 a gyerek játékrepertoárjának folyamatos gazdagítása
 a játék feltételeinek, megfelelő időtartamának, helyének és biztonságának
megteremtése
 a játék felügyelete
90
2016/2017
Különösen gyakori hiba, hogy nincs kifutási ideje a játéknak. Amire a gyerekek
igazán belemelegednének, ráéreznének a játék ízére, már abba is kell hagyniuk. Így aztán
inkább feszültek, elégedetlenek és nem pedig felszabadultak lesznek.
Hasonlóan kedvezőtlen helyzetet teremt, ha helyszűke miatt nem érezhető a játék.
Fontos ezért jól összehangolni a játék hely- és időigényét a rendelkezésre álló
feltételekkel. Ez egyben elemi alapja a játékkultúra fejlettségének is.
Szilágyi Imréné (Szilágyi, 2000) szerint vannak olyan tantárgyak, amelyeknek
tanításába speciális pedagógiai célrendszerük és tananyag tartalmak alapján természetesen
kapcsolhatók be bizonyos játékok. Például a magyar irodalom a bábozás, a drámajáték, a
technikába az alkotójáték, a matematikába a logikai játékok, az ének-zenében a népi
gyermekjátékok, a testnevelésbe a mozgásos játékok, versengések. Szívesen iktatnak be a
tanítók a tanulási folyamatba frissítő jelleggel, tevékenységváltozásként apróbb játékokat,
lazító gyakorlatokat és örvendetes, hogy sokan alkalmaznak különféle önismereti
játékokat, feszültségoldó feladatokat, szimulációs gyakorlatokat a nevelési feladatok,
pedagógiai problémák megoldásához is.
A jól választott és irányított, célirányosan alkalmazott játékos feladatok élénkítik,
érdekesebbé teszik a tanulási folyamatot, segítenek a nevelő, fejlesztő munkában.
1. Lélektan szakkönyvek tanulmányozása után emelje ki az óvodások játékának 5 fő

jellemzőjét! Jelölje meg a felhasznált bibliográfiai forrásokat is!
2. Lélektan szakkönyvek tanulmányozása után emelje ki a kisiskolások játékának 5 fő

jellemzőjét! Jelölje meg a felhasznált bibliográfiai forrásokat is!
91
2016/2017
IX. tanulási egység

A PEDAGÓGUS SZEREPE A JÁTÉKBAN
beavatkozás játékvezetés játékirányítás

játékszeretet empátia kommunikáció
improvizáció kézügyesség szervezőkészség
autoriter stjlus demokratikus stjlus engedékeny stílus
Mielőtt megvizsgálnánk az óvodapedagógus szerepét a játékban,

összehasonlításképpen tekintsük át a szülők játékbeli szerepét, akik a szabad játékot
katalizálják:
1. Szülők szerepe a játékban

Több szerző kiemeli a felnőtt szerepének mibenlétét a játékban (Takács 2001,
Kovács-Bakosi 1997; Maszler 1996, B. Méhes 1993):
 jelenlét
 figyelés
 melegség, védettség és vigasz nyújtása
 játékpartnerként elérhetőnek lenni
 ha szükséges, segítő célú instrukciók nyújtása
 nem kezdeményezőként, hanem katalizátorként hatni a gyermeki aktivitásra
A kisebb gyermekek játékának segítésénél a szülőknek a következők szempontokat
kellene szem előtt tartaniuk:
 meg kell érteni a gyerek indítékait, s segíteni kell abban, hogy az ehhez illő
játékmódot megtalálja
 a közbelépés csak egy-egy szó, gesztus legyen
 elsődleges legyen a tárgyak felkínálása
 fontos a gyermek játékának tiszteletben tartása, ennek kimutatása
 a játékkedv felkeltése alapvető
 fejlettségi szinthez mért játékokat javasoljunk
 ne tiltsunk, csak ha nagyon agresszív a játék
A korai nevelésben a „játékirányítás” területén a nevelő feladata a szabad, spontán
játéktevékenység biztosítása. Az irányításban közvetlen és közvetett módszereket
használhatunk fel.
A legajánlatosabb a lehető legkevesebb beavatkozást alkalmazni, a gyermeki

kompetencia elérése érdekében, természetesen aktív, figyelő, nem durván beavatkozó
jelenléttel.
A szülő ne legyen tanító, maradjon meg szülőnek – a közös játékok, együttlétek
során szinte észrevétlenül fejleszti is gyermekét. Közös játék révén a szülők szeretnének
közelebb kerülni gyermekükhöz, megismerve őt, építeni a kapcsolatot vele, játékban
örömmel együtt lenni, és egyúttal gazdag fejlődési - fejlesztési alkalmakat is teremteni
neki. Mind az egészségesen, mind az eltérően fejlődő gyermekeknek nagyon nagy
szükségük és igényük van erre.
Mit kell tennie a felnőttnek – szülőnek, nagyszülőnek – azért, hogy jól játsszon
gyermeke, unokája? A feltételeket igen tömören fogalmazta meg, szedte pontokba Takács
Bernadett (2001). Akkor lesz jó a játék
92
2016/2017
 ha van hol;
 ha van mikor;
 ha van mivel;
 ha van kivel játszani.
Ha számba vesszük az összes feltételeket, akkor rögtön rádöbbenünk arra, hogy
melyik feltétel sérül leggyakrabban, ez az idő és a személy biztosítása.
Minél kisebb a gyerek annál inkább gondosan kell megtervezni és betartani az
együttjátszás idejét. Egy-egy játékszer használatával kapcsolatban ötleteket kell adnia a
felnőttnek. Majd a sok-sok ötletet összegyűjtve ő is eljut arra a fokra, hogy maga is
próbálkozik a játékszerek sokoldalú használatával. Tervezni kell az együttjátszás témáit.
Pl. a kocka szállítása az építkezés helyére a szoba távoli sarkába, a szállító a kisgyerek az
építő a felnőtt, babakirándulással „bekocsizva” az egész lakást egy - egy „szép helyen”
pihenőt tartva, madarakat, lepkéket „távcsövezve”, hangokat utánozva. A kezünk, a
hangunk, a mese-gondolataink mindig „kéznél” legyenek játék közben. Igen jól színesíti a
játszó órákat az aktuális tartalmú mondókázás, az egyszerű dallamú gyerekdalok
énekelgetése (ehhez lehet gyűjteni anyagot). A kicsik igen szívesen veszik ölbe a puha
tapintású babákat. Takarójával takargatja, énekével altatgatja, ha magunk is úgy
babusgatjuk a babáját.
2. Az óvodapedagógus szerepe a játékban
A pedagógus játékbeli szerepének megítélése az egyik legtöbbet vitatott pedagógiai

kérdése az óvodai játékpedagógiának. Ha csak az e tevékenységre utaló szakterminusokat
idézzük fel, azonnal szembetűnik a megfelelőbb, a játék jellemzőinek jobban megfelelni
akaró kifejezés használatára való törekvés.
Ilyen szakkifejezés pl. a beavatkozás, melyet korábban minden differenciálás
nélkül használtak az óvónői ötletadás, segítségnyújtás, s akár a konfliktusmegoldás
helyzeteire. Ma már ez a pedagógusnak azt a játékbeli megnyilvánulását jelenti, amikor
meg kell állítania a játékot, mert az nem megfelelő irányba halad, balesetveszélyes,
kedvezőtlen hatású a többi gyermek játékára.
Vagy szintén korábbról ismert, ma már nem használatos a játékvezetés
megnevezés, melyen a pedagógus tudatos játékalakító, játékfejlesztő tevékenységét
értettük. Ez azonban nem fejezte ki kellően a játék legfőbb jellemzőjét, a játék
önkéntességét, sőt a gyakorlatban gyakran ellentétesen hatott a játékra. A direkt hatások
kerültek túlsúlyba.
Ennek a dilemmának a feloldására honosodott meg a játékirányítás, mint amely a
pedagógusnak a játék továbbfejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét jelentette. A 90-
es évektől az a felfogás terjedt el, miszerint a játékirányítás a pedagógusnak a
játékfolyamat kibontakozása elősegítését szolgáló játékra ható tevékenysége. Közben
mind inkább kívánatos volt, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonítsunk a játék
szabadságának, amely a gyermek saját elhatározására épülő szabad képzettársítások
alkotta játékvilágban jut kifejezésre. Nehéz volt összehangolni a játék nevelési funkcióját
a játék önkéntes jellegével. Nehéz volt továbbá annak gyakorlati kezelése is, hogy a
gyermeki játékvilág ugyan a valóság talaján épül, de az a felnőtti racionalitás kereteit nem
tűri. A pedagógus részéről a sokszor ugyan jó szándékú, de erőltetett, kívülről
megfogalmazott továbbfejlesztési szándék ellenkezett a játék legfőbb jellemzőivel. Ennek
ellentételezéseként vált ismertté a játékirányítás tagadása, s helyette a „csendesen
93
2016/2017
szemlélő”, ill. az „aktív figyelő” nevelői magatartás kifejezéseinek alkalmazása a

pedagógus játékbeli szerepének megjelölésére.
Ahhoz, hogy a pedagógus szerepét a játékban helyesen közelítsük meg, meg kell
különböztetnünk a gyermekek játékának két formáját, nevezetesen a szabad játékát és az
ún. kezdeményezett vagy ajánlott játékokat, különösen azokat a
játékkezdeményezéseket, amelyek közelebb állnak a szervezett tanuláshoz, mint a szabad
játékhoz.
Tehát a pedagógus játékbeli szerepét úgy határozhatjuk meg, mint amely azon
hatások összessége, amellyel a gyermekek játékának kibontakozását segíti elő
feltételteremtő tevékenységével és játékával. A pedagógus tehát a játék
kibontakozása (tehát nem fejlesztése) céljából hat a játékra, amely közvetlen vagy
közvetett megnyilvánulásokban realizálódik. A hatások közvetítésében azonban
differenciálni szükséges a szabad játék és a kezdeményezett játék jellemzőinek
figyelembevételével.
Az egyik legfontosabb szubjektív feltétele a játéknak az óvónő személyisége,

akinek a felkészültsége alapvetően meghatározza azt, hogy a játék, mint nevelési eszköz
hatékony legyen. Két szempontból vizsgálhatjuk az óvodapedagógust, mint a játék
szubjektív feltételét: egyrészt a játékfeltétel-teremtő képességét, másrészt játszóképességét.
A pedagógusnak megfelelő játékpedagógiai ismeretekkel kell rendelkeznie.
Ismernie kell a különböző játékfajták sajátosságait, pedagógiai funkcióit. Azonban ez
önmagában nem elég: az óvónőnek szeretnie kell minden gyermeket. Csak az óvónő
értheti meg a gyerekek játékát igazán, és csak az tudhat megfelelő viselkedést tanúsítani,
aki maga is szeret játszani.
3. A játékhoz szükséges pedagógiai képességek
3.1. A pedagógus játékszeretete, adottságai, képességei

A gyermekeket őszintén és okosan szerető, értük mindent megtevő pedagógus
legfőbb tulajdonsága, munkaköre ellátásának nélkülözhetetlen feltétele, hogy szeresse a
játékot, szeressen játszani.
Kovács-Bakosi szerzőpáros szerint (1997. 213) a pedagógus játékszeretete három
dolgot jelent: jelenti a játékos beállítódást, jelenti azt a képességet, amivel ki tudja
magából sugároztatni a játszani akarás szándékát, s végül jelenti a játszás örömének
összekapcsolását a nevelői felelősséggel.
A pedagógus játékszeretetét sokan azért tartják természetesnek, mert a felnőtt
veleszületett ösztöne a gyermekszeretet, a gyermeknek örömet szerezni akaró és tudó
beállítódás. Az aktív gyermekszeretetben pedig benne van a gyermekekkel való
együttjátszás szeretete is. Benne van annak a megérzése és felismerése, hogy mikor
igényli a gyermek a velünk való játékot, s mikor akar nélkülünk játszani. Azt is tudnunk
kell, hogy a játék közben felszabadulni képes nevelő is csak bizonyos feltételek mellett tud
pedagógusi küldetésének eleget tenni.
A pedagógus bármennyire is szeret játszani, bármennyire is belefeledkezik a közös
játékba, mindig éreznie kell, hogy részére a játék nem ugyanaz, mint a gyermek részére. A
gyermekek teljesen átadják magukat a játéknak. A pedagógus játéka közben is felelős az
94
2016/2017
egész csoportért, minden egyes gyermek játékáért. Játék közben sem feledkezhet meg a
gyermekek testi épségének védelméről, a játék szabályainak betartásáról vagy éppen a
kulturált magatartás biztosításáról.
A pedagógus játékszeretete, játékos beállítódása a játék és annak fejlődése
ismeretét is jelenti. A játékismeret magában foglalja az óvodában/iskolában is játszható és
a kor igényének megfelelő játékféleségeket. Nagy szakértelemmel kell tudni válogatni a
felkínált játékféleségek között.
3.2. A játszáshoz szükséges pedagógiai képességek

A szakirodalomban található számos képességleltár közül Kovács-Bakosi által
meghatározott képességeket szeretném kiemelni, mégpedig: empátia-képesség,
kommunikációs képesség, kombinatív és improvizációs képesség, kézügyesség,
szervezőképesség (Kovács-Bakosi, 1997). Tekintsük át röviden e képességeket:
3.2.1. Empátiaképesség:
A játék során megnyilvánuló pedagógusi empátiának éppen úgy megvannak a
sajátos vonásai, mint ahogy a játéknak is megvannak. Ezek:
 A pedagógusnak a gyermek tevékenységéből kell megéreznie a szándékot. Ez még
önmagában is könnyen megállapítható, sokkal nehezebb a szándék mögött
érzelmeket, indulatokat megérezni és azzal azonosulni. Márpedig a gyermek
érzelmei, gondolatai sokkal többet mondanak, mint az azokat kiváltó játék. A
gyermek éppen érzéseinek, gondolatainak megértésére vágyik, ezért is szeretne
gyakran együtt játszani a nevelőjével.
 A játékhoz szükséges empátia másik sajátossága az, hogy a közös játékban minden
gyermek legalább három dimenzióban juttatja kifejezésre gondolatait, érzelmeit. E
három dimenzió együtt adja a játék lényegét, ezért nehéz ennek megértése nélkül a
játékkal azonosulni:
 Saját személyének motivációja és tendenciája
 A társakkal szembeni igény, amit a felvett szerep határoz meg
 A szerepbeli személy érzelme, gondolata
3.2.2. Kommunikációs képesség

A kommunikációs képességre annál inkább szükség van, minél kisebb
gyermekekkel akarjuk a kapcsolatot felvenni. Ugyanis minél kisebb a gyermek, annál
inkább keresi a kapcsolatot a felnőttel. A játékban sokszor vár megértést és bátorítást a
gyermek, különösen a bátortalan, kevésbé aktív gyermek. A játék bármennyire is
közösségi életmegnyilvánulás, benne mindegyik gyermeknek magának kell teljesítenie
vállalt szerepét. Sokszor csoporttársaival szemben is, máskor meg a játékbeli helyének
biztosítása okán úgy, hogy közösségi tag is és emellett közben egyéniség is.
Egyéniségének érvényesítéséhez nem egyszer jólesőn fogadja az óvodapedagógus
megértését.
A kommunikációs képesség tehát az egyik eszköze a gyermek-felnőtt kapcsolat
felvételének és megtartásának. A pedagógus kommunikációs készlete játékidőben mindig
működik vagy legalábbis működésre kész. Jelentősége különösen az új játék
megtanításának fázisában nő meg. Sok gyermek érkezik az óvodába/iskolába kevés
játéktapasztalattal. Vannak, akik a mozgásos játékok iránt mutatnak érdeklődést, mások
meg a szellemi játékokat kedvelik. A pedagógus szuggesztivitása, kommunikációs
képessége révén meg tudja szerettetni a kevésbé kedvelt játékokat is. A kommunikációs
95
2016/2017
bázis érvényesülése a játékban az érzelmi önkifejezésben, modell-értékű átadásában is

rendkívül fontos.
3.2.3. Kombinatív és improvizációs képesség

E két egymással szorosan összefüggő képesség nap mint nap aktívan működik az
óvodában. A pedagógus gyakran tesz improvizációs javaslatokat a játék folytatása
érdekében, a gyermekek játékelgondolása melletti kitartásának érdekében.
A kombinatív és improvizációs képességet azért is említi együtt a szakirodalom,
mert mindkettő tevékenység közben érvényesül igazán. A gyermekre erőteljesebben hat a
személyes példa, a tevékenység, mint a verbalizáció. Az óvodapedagógus kombinatív
képessége pedig éppen a játékhoz kapcsoltan ölt testet. Éppen úgy a játék hatására
fogalmazódnak meg az új megoldási módok, mint a gyerekek ötletei. Amennyiben a
kombinatív és improvizációs ötletek a játék keretében jutnak kifejezésre, a gyermek
miként a játékot, azokat is sajátjának tekinti.
3.2.4. Kézügyesség
A játékhoz, a játékban való közreműködéshez szükséges kézügyesség sokkal
többet jelent, mint a finommotorika tökéletes működése. Szükséges hozzá a különböző
anyagok felhasználási lehetőségének felismerése is. Különösen napjainkban nem
szorítkozhat a kézügyesség néhány technika alkalmazására. Természetesen a
hagyományos technikákra is szükség van, de a nap mint nap jelentkező új játékkészítési
technikák ismeretével színesebbé tehetjük a gyermekek játékát, hangulatosabbá
varázsolhatjuk a csoportszobát is.
3.2.5. Szervezőképesség
Tágabb értelemben jelenti a játékhoz szükséges tárgyi feltételek biztosítását,
amihez sokszor merész elgondolások, a kivitelezésben való rendíthetetlen bizalom, a
megoldási módok átlátása éppen úgy hozzátartozik, mint a szükséges anyagi feltételek
megteremtése.
Szűkebb értelemben a szervezőképesség az adott játékhoz szükséges tárgyi feltételek
előteremtését jelenti, beleértve a játékélményt nyújtani tudó felnőttek megnyerését, a
gyermekcsoporttal való találkozások megszervezését.
A játékhoz szükséges pedagógusi szervezőképességre van szükség akkor is, amikor
az új játékötletekkel érkező gyermekek részére játékteret kell biztosítani. A döntéshozatal
előtt olyan lényeges kérdéseket kell megválaszolni, mint: a csoportszoba vagy az udvar
legyen a játék színhelye, hány gyermek akarja az új játékot és menetközben hánynak jön
meg a kedve, milyen eszközöket kell biztosítani, stb. A pedagógus szervezőképességére
gyakran egyszerűbb körülmények között van szükség. Például: a gyermekek játék közben
kérnek játékigényeikhez új eszközöket. Ilyen esetekben a pedagógusnál kell lennie
tartalékban a játékhoz használható anyaga. Tehát a szervezőképesség fontos jellemzője az
előrelátás is.
4. A nevelési stílusok hatása a gyermekek személyiségére és játékára

Schmerz István meghatározása szerint „a nevelési stílus a nevelési folyamat
irányításában megjelenő nevelői magatartásnak azon viszonylag tartós és tipikus
sajátosságai, amelyek a nyílt viselkedésben, egy-egy konkrét pedagógiai szituáció során
alkalmazott nevelési módszerek jellegzetességeiben határozhatók meg”(Schmerz, 2002).
96
2016/2017
Kurt Levin a ’30-as években végeztt kísérleteihez határozta meg a napjainkban

ismeretes nevelési stílusokat: az autoriter, demokratikus és engedékeny nevelési
stílusokat. Magyarországon Lewin kísérleteit Kántás László és Mérei Ferenc ismételte
meg óvodás gyermekekkel. Egy óvónő foglalkozott a három gyermekcsoporttal.
Az egyikre a dresszúrára épülő vakfegyelem (autoriter), a másikra a belátás,
önfegyelemre alapozott nevelési módszerek (demokratikus), a harmadikra pedig a
szabadosság (lassez-faire) volt a jellemző5.
Ennek alapján tekintsük át a három nevelési stílust annak függvényében, hogy
milyen hatással van a gyermekek személyiségére, valamint játékára:
4.1. Dominatív/autoriter nevelői stílus

E stílus jellemzője a túlzott irányítás, dorgálás, szigorú követelések, feltétel nélküli
engedelmesség követelése. A hangsúly az irányításra, rendre, fegyelemre és szigorúságra
tevődik, kreativitás és kezdeményezés elnyomására; rideg és merev óvodapedagógusi
magatartás, gyermekek érdeklődésnek, tapasztalatának figyelmen kívül hagyása.
A leggyakoribb nevelői viselkedés a parancsok, utasítások osztogatása. Jellemzője
a letörő rendelkezések, amelyek keresztezik a gyermekek önkéntes aktivitását, és a
pedagógus valamilyen kívánságát érvényesítik. (Pl: Most akármit lehet színesből
készíteni? Csak piros tojást kérek készíteni).
Nem alkalmaz tárgyilagos bírálatot az óvodapedagógus: ellenséges, személyeskedő
hangot használ. Nem mutat rá a hiba okára, nem ad tanácsot, a hibás cselekedetekből nem
emeli ki a jó elemeket. (pl: Ez a tojás nem jó, tessék összegyúrni. XY, ez sem jó.)
Ennél a nevelői magatartásnál a dicséret sem tárgyilagos, a státusz hierarchiáját
hangsúlyozza. Gyakori az én névmás hangoztatása egoisztikus színezettel. (pl. Én az ilyen
szép munkát szeretem, mint ahogy XY dolgozik, róla igazán példát vehetnétek. XY,
mostmár készíthetsz sárga tojásokat is.)
Az autoriter nevelési stílus hatásai:
Gyerek-gyerek viszonylatban: az agresszió és bűnbakképzés gyakran előfordul
Gyerek-felnőtt viszonylatban: a lappangó elégedettség a jellemző
A csoport légköre ellenséges, jellemző a debilizáló szorongás. Az ilyen kapcsolatok az
óvodásoknál konfliktusosak, elégedetlenséget keltenek a gyermeknél és ellenségeskedést
váltanak ki.
A teljesítményre az erős eredményességi tényezők, a sok munka, de ugyanakkor kevés
egyéni ötlet, megnyilvánulás a jellemző.
4.2. Demokratikus nevelési stílus

Legfontosabb jellemzői: az együttműködés, közvetett befolyásolás (az
óvodapedagógus inkább sugalmaz, mint követel és kényszerít), a támogatás légköre;
gyermekek önállóságának és kezdeményezőképességének növelése, spontán
megnyilvánulások, kreativitás támogatása, felelősségtudat alakítása, érdeklődés és
kíváncsiság serkentése.
A leggyakoribb vezetői viselkedés a jól időzített irányító tanácsadás, amely a
viselkedési irányt összekapcsolja a gyerek valamelyik saját céljával. A pedagógus irányít
(pl. A báránynak fű is kell, készíts neki ennivalót. Így ez a bárányka nem fog éhen halni.),
tájékoztat (pl. hát ez jó, csak egy kicsit a fejét igazítanád meg, így…), ugyanakkor serkenti
5
A kísérletről Vas Judit készített filmet Módszerek címmel, amely a Miskolci Rövidfilm Fesztivál díjnyertes
alkotása lett.
97
2016/2017
az önirányítást, hogy megtanítsa a csoportot megállni a lábán. Módszere a csoportdöntés, a

többségi szavazás, szabad vita. (Pl. „Színes agyagot hoztam nektek. Mit csináljunk belőle?
Te mit szeretnél?” „Húsvéti kirakatot.” „Hol lesz a kirakat? Mutasd meg!” „Itt középen!”).
A pedagógus viselkedése szíves, bizalommal teli. Kooperatívan, felnőttől függetlenül
értékel, nem törődve a saját státuszával. (pl. Te Cirmi, olyan jól sikerült az a kis lógó fülű
nyuszi… Igazán.)
E nevelési stílus hatásait az alábbiakban foglalhatjuk össze tömören:
Gyerek-gyerek viszonylatban baráti megnyilatkozások jellemzőek.
Gyerek-felnőtt viszonylatban empátiára épülő kölcsönös elfogadás jelenik meg.
A csoport légköre oldott, facilitáló.
A teljesítmény jó, elégedettség és erős munkamotiváció jellemző.
4.3. Engedékeny (laissez-faire) nevelési stílus:

E stílus esetében a hangsúly a szabad fejlődésre tevődik, az óvodapedagógus a
véletlenre bízza a gyermekek tevékenységét abból kiindulva, hogy a szigort a gyermek
fenyegetésnek, korlátozásnak fogja fel; pedagógiai liberalizmus (irányítás és vezetés
szükségességének kétségbevonása) jellemzi.
A leggyakoribb vezetői viselkedés az, hogy a pedagógus kizárólag a tanulók
ismereteit akarja bővíteni. A nevelő viselkedésének jellemzői:
-az irányítás serkentése azért, hogy a felelősséget a csoportra hárítsa.
-a tájékoztatás csupán a technikai információkra szorítkozik. A csoport belső történéseivel
nem törődik. (Pl. „Kati néni, szétrontotta a Viki a nyulamat!” „Nem baj, Bettike, gyere,
megcsinálom!”)
E stílus hatásai az alábbiakban foglalhatók össze:
Gyerek-gyerek viszonylatban: az agresszió és félelem igen gyakori.
A gyerek-felnőtt viszonylat esetleges, szituatív.
A csoport légköre felszabadult, de feszültséggel is terhes.
Teljesítmény: a csoport nem teljesít megfelelően, túl sok a játék és a rombolás.
1. Figyeljen meg egy óvodai/iskolai irányított játéktevékenységet. A megfigyelés alapján

jellemezze a játékvezető stílusát! A jellemzéshez használja a 7. mellékletben megadott
szempontokat!
2. Végezzen önelemzést! Elemezze, milyen mértékben rendelkezik Ön a játszáshoz

szükséges pedagógiai képességekkel!
98
2016/2017
X. tanulási egység
A JÁTÉK, MINT A KALANDPEDAGÓGIA/
ÉLMÉNYPEDAGÓGIA ESZKÖZE
:
tapasztalati tanulás
szabadtéri tanulás
kalandpedagógia
kalandterápia
élménypedagógia
1. Fogalomértelmezés
1.1. Tapasztalati tanulás

Mai társadalmunkat „tapasztalati társadalomnak” is nevezik.
Tapasztalat: olyan élmény, ami különbözik a hétköznapi élményektől és túlmutat azon,
kiemelve, hogy milyen hatással van az ember belső világára.
Tapasztalati tanulás: jól kiegészíti a hagyományos oktatási módszereket, a modern kor
hiányosságait.
Kolb szerint a tanulás olyan folyamat, amely által a tapasztalat átformálásán keresztül
tudás jön létre, vagyis „tapasztalatból tanulunk”.
A tapasztalati tanulásnak 4 szakaszát különítjük el:
I. Cselekvés és tapasztalat (élményszint)
II. Megfigyelés és reflexió
III. Absztrakció és általánosítás (tudástranszfer)
IV. Tanultak tesztelése (új tudás alkalmazása)
1.2. Szabadtéri tanulás

Szabadtéri tanulás: olyan folyamat, ami tapasztalatokon keresztül és szabadtéren zajlik.
Szabadtéri oktatás: a tapasztalati tanulási folyamatra épülő, közvetlen észlelésből eredő,
elsősorban (ám nem kizárólag) a természeti környezetben zajló módszer. A hangsúly az
emberek és természeti források viszonyaira fektetődik.
Szabadtéri nevelés ágazatai:
 Kalandpedagógia
 Környezeti nevelés
Eredete Kurt Hahn (1886-1974) német pedagógus nevéhez köthető, ő alapította meg a
Salem Schule-t.
1.3. Kalandpedagógia (adventure education)

Ez a kifejezés a tapasztalaton keresztül történõ tanulásra vonatkozik. Kurt Hahn német
származású pedagógus, az Outward Bound alapítója alkotta 1942-ben, nevelési
módszerének leírására.
Az Outward Bound egy nagy kaland, mely szokatlan, de életszerű szituációkat teremt, és
ezáltal számos lehetőséget nyújt a leghatékonyabb tanulási formára, azaz arra, hogy a saját
tapasztalatainkból tanuljunk.
99
2016/2017
Hahn felfogásában a kaland egy eszköz, mely hozzásegít bennünket szokatlan helyzetek
átéléséhez, és ezen keresztül hasznos tanulságok levonásához.
Ezek a tapasztalatok hozzájárulnak:
 az egyén személyiségének és mentális képességeinek fejlődéséhez,
 mások jobb megismeréséhez,
 a csapatmunka hatékonyságának növeléséhez.
A kalandpedagógia fő sajátossága, hogy az osztályterem helyett a természetbe viszi
tanulni résztvevőit, és kiszakítja őket a hétköznapok egyhangúságából.
A kalandpedagógia főbb tevékenységtípusai:
 problémamegoldó feladatok,
 kalandos, mozgást igénylő feladatok (sziklamászás - ereszkedés, barlangászat,
tutajépítés, tájékozódás),
 kreativitást és csapatmunkát igénylő feladatok.
1.4. Élménypedagógia (Erlebnispedagogik, Experiential education)

Az élménypedagógia közvetlen tapasztaláson és a tanuló aktív cselekvésén keresztül
fejleszti az önismeretet, önértékelést, az egyéni felelősségvállalást és a szociális
kompetenciákat.
Pszichoterápiás formája a kalandterápia.
Elsődleges közege: a Természet.
Mai formája: Kurt Hahn német reformpedagógus munkásságából fejlődött ki.
2. A játék, mint a kalandpedagógia/élménypedagógia eszköze

A játék tulajdonságai:
 Nem kiszámítható kimenet
 Meghatározott szabályok
 Komolyság
 Öröm
 Önkéntesség
 Céltalan
 Drámaiság
 Jelenidejűség
 Illúzió
Az élménypedagógiában/kalandpedagógiában használt játéktípusok:

a. Együttműködési és problémamegoldó játékok
b. Kommunikációs játékok
c. Környezeti nevelést szolgáló játékok
d. Jégtörő játékok
e. Bemelegítő, energetizáló, ismerkedési játékok
f. Versengő, kihívást jelentő feladatok
g. Bizalomjátékok
h. Készség-és képességfejlesztő játékok
100
2016/2017
a. Együttműködési és problémamegoldó játékok

A csoportnak közösen kell megoldást találnia egy problémára. A feladatmegoldás: párban,
kisebb vagy csoportban, történik DE minden játékosra szükség van. Több megoldási mód
lehetséges, ezért fontos az elképzelések ütköztetése után kiválasztani a legjobban működőt
Az ilyen típusú játékok esetén a tervezésre és előkészítésre mindig elegendő időt kell adni.
HA az első terv nem válik be, új megoldást kell keresni.
A vezető szerepe a játékban:
 külső szemlélő,
 nem segít feladatmegoldásban, nem is sugalmaz
 összegyűjti a feladat megoldása közben felmerült ötleteket a kiértékeléshez
Max. 3-4 problémamegoldó játékot lehet beiktatni egymás után. A feladatok sorrendjében
be kell tartani a fokozatosság elvét.
Néhány példa együttműködési és problémamegoldó játékokra6:

 Egy lepedőnyi kéz
 Labdaszállítás
 Világháborús gránát
 Szörny
 Sziget
 Közlekedési dugó
 Biztonságot adó fa
 Billentyűzet
 Tevekaraván
 Útkereső
 Egy közös ebéd
 Varázsszőnyeg
 Tengerészcsomó
 Vízhordó
 Vak négyzet
 Pókháló
 Atombomba
 Mocsárjárás
b. Kommunikációs játékok
E játékok sajátosságai:
 Fontos minden érzékszerv bevonása: látás, hallás, tapintás
 Odafigyelés a társakra
 Együttműködés, kreativitás, bizalom
 Nem versenyjellegű
 Fizikai erőnlét nem számít
Néhány példa kommunikációs játékokra:
 TestABC
6
A játékok leírása megtalálható: Lovász Cecilia – Sőregi Viktor (szerk., é.n.): Több mint
játék. Szabadtéri játékok gyermekeknek és fiataloknak. Természetjáró fiatalok
szövetsége, Budapest.
101
2016/2017
 Mérnökök, gyártásvezetők, munkások

 Kódolt üzenet
 Pásztor elveszett báránykái
c. Környezeti nevelést szolgáló játékok

E játékok sajátosságai:
 Közelebb viszik a játékost a természethez
 Körülvevő világ felfedezése
 Tapasztalatszerzés a körülvevő világról
 Vezető:
Tudás és tapasztalat a helyszín kiválasztása szempontjából
Tudás és tapasztalat a játék levezetése szempontjából
Játékosok siettetése, helytelen módszerek alkalmazása sokat ronthat!
Néhány példa környezeti nevelést szolgáló játékokra:
 Erdőszennyezés
 Természetvadász
 Állati nagy Show
 Ökomemory
 Mezítlábas séta
 Faxilofon
 Találtam egy fát neked!
d. Jégtörő játékok
Ezek a játékok egy program első és dinamikus részét képezik, de később is beiktathatók
felpezsdítés céljából.
Céljuk: névtanulás, feloldódás, pozitív légkör kialakítása.
E játékok jellemzői: rövidek, kreatívak, viccesek, könnyű szabályokkal, nem
eszközigényesek.
Ami a vezető szerepét illeti, hasznos, ha ő is részt vesz a játékokban.
Néhány példa jégtörő játékokra:

 Humán bingó
 Ki az, aki hiányzik?
 Címer
e. Bemelegítő, energetizáló, ismerkedési játékok

Általában a jégtörő játékokat követik, DE lehet nyitó játékként is alkalmazni.
Jellemzők: könnyű, egyszerű szabályok.
Haszna:
 Fizikai bemelegítés
 Csoport további ismerkedése
 Komoly munka közbeni mentális felfrissülés
Célja:
 Csoport jó hangulatának megteremtése közös élményekkel
 Résztvevők mozgásba lendítése
 Gátlások feloldása
 Bizalmi légkör megteremtése
102
2016/2017
A vezető e játékok révén megteremtheti az alapvető bizalmi kapcsolatot, fontos, hogy a

nevetésre, jó közérzetre fektesse a hangsúlyt, és lehetőséget adjon az élmények,
tapasztalatok megosztására.
Például:
 Vírus
 Evolúció
 Éléskamra
 Szalagok
 Posta
 Majom a vagonon
 Képernyővédő
 Mozgólépcső
 Noé bárkája
 Vakon
 HU-TU-TU
 Molekulák
 Hernyó
 Százlábú
 Alagút
 Ragadós röhögés
f. Versengő, kihívást jelentő feladatok

Sajátosságok:
 Bizonyos készségek felmérést szolgálják
 Akrobatikus feladványok, trükkök, szórakoztató játékok
Felhasználhatóság:
 Szünetek kitöltése
 Két komolyabb gyakorlat között
Például:
 Kakasviadal
 Birodalmi képek
 Vakond alagút
 Mókusok, ki a házból!
 Kígyófutam
 Célpontok
 Tüzelőgyűjtés
 Menekülés a héjától
 Feneket fel!
 Csoportos fekvőtámasz
 Szöcske
 Sziámi ikrek
 Kötélhajtás
 Ugró béka
 Gyagya futam
 Rákjárás
 Létra-szlalom
 Talicska
103
2016/2017
g. Bizalomjátékok
Cél: bízni társakban, csoportban, vezetőben.
Jellemzők:
 egyszerű gyakorlatok
 felelősség, bátorság, döntéshozatal és önbizalom fejlesztése
 részvétel: önkéntesen, semmiféle kényszer nélkül
 nagyon fontos a megbeszélés
Például:
 TérdElő
 Humánlétra
 Lebegés
 Inga
 Bizalomfolyosó
 Bizalomhinta
 Bizalomfutás
h. Készség-és képességfejlesztő játékok

Ezek a játékok könnyen alkalmazhatók iskolai, tanórai körülmények között is.
Készségek, képességek fejlesztését szolgálják, mint például: emlékezet, térbeli
tájékozódás, stb. A többszöri eljátszás a jártasságok szerzéséhez járul hozzá.
Például:
 Merre van az út?
 Memória
 Ösvény
 Egyiptomi hieroglifák
 Rejtett képek
 Az erdő rejtett szörnye
 Kincskereső
 Tekeredik a kígyó
 Zenekar
 Titkos üzenet
Néhány fontos kérdés a játékvezetéskor:

 Rendelkezünk-e megfelelő tudással és készséggel a játékvezetéshez?
 Tudunk-e gondoskodni a résztvevők fizikai és érzelmi biztonságáról?
 Ki a célcsoport?
 Mi a célunk?
 Milyen hely és mennyi idő áll a rendelkezésünkre?
 Milyen eszközökre van szkségünk? szközök
Fontosabb élménypedagógiai művek:

 Lovász Károly (2005): Élménypedagógia. A teljességre nevelés művészete.
Lectum kiadó.
 Élménypedagógiai művek
 Kispéter Andrea – Sövényházi Edit (2008): Élménypedagógia. Csapatépítő
játékok. Bába és Társai Kiadó.
104
2016/2017
 Mathew Liddle (2008): Tanítani a taníthatatlant: Élménypedagógiai

Kézikönyv. Pressley Ridge.
 Lovász Cecilia – Sőregi Viktor (szerk., é.n.): Több mint játék. Szabadtéri
játékok gyermekeknek és fiataloknak. Természetjáró fiatalok szövetsége,
Budapest. www.tobbmintjatek.hu
105
2016/2017
KÖNYVÉSZET
Kötelező:
Stark Gabriella (2010): Óvodapedagógia és játékmódszertan. Státus Kiadó, Csíkszereda.
Stark Gabriella (2011): Óvodai tevékenységek módszertana. Ábel kiadó, Kolozsvár.
Ajánlott könyvészet:
 B. Méhes Vera (1993): Az óvónő és az óvodai játék. Calibra Kiadó, Budapest.

 Czike Bernadett (1996, szerk.): Pedagógia. Szöveggyűjtemény. Budapest.
 Ezechiel, Liliana – Păişi Lăzărescu, Mihaela (2006): Laborator preşcolar.
V&Integral, Bucureşti
 Falus Iván (2000): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
 Glava, Adina – Glava, Cătălin (2002): Introducere în pedagogia preşcolară,
Editura Dacia, Cluj-Napoca.
 Golu, Pantelimon – Zlate, Mielu – Verza, Emil (1998): Gyermeklélektan.
Tankönyv az óvónő-és tanítóképzők XI. osztálya számára. EDP, Bukarest.
 Hegyi Ildikó (2002): Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban. Okker Kiadó, Budapest.
 Huizinga, Johan (1990): Homo Ludens. Kísérlet a kultúra játék-elemeinek
meghatározására. Szeged, Universum Kiadó.
 Jişa, Eugenia (2001): Pedagogie preşcolară. Editura Napoca Star, Cluj.
 Karlóczai Mariann (2005): Komámasszony, hol az olló? Mérték Kiadó, Budapest.
 Kósáné Ormai Vera (2001): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az
óvodában. Okker Kiadó, Budapest.
 Kovács György – Bakosi Éva (1997): Játék az óvodában. Debrecen.
 Kovács György – Bakosi Éva (1999): Óvodapedagógia 2. Debrecen.
 Kovács Krisztina (szerk., 2000): Óvónők kézikönyve. Maros Megyei
Tanfelügyelőség.
 Kovácsné Bakosi Éva (1997): A játék védelmében? In. Óvodai nevelés, 7. szám
 Kovácsné Bakosi Éva (1999): Az óvodapedagógus szerepe a játékban. OKI,
Budapest.
 Lázár Katalin (1997): Népi játékok. Planétás Kiadó, Budapest.
 Lázár Katalin (2005): Népi játékok. Planétás Kiadó. Budapest.
 Lespezanu, Monica (2007): Tradiţional şi modern în învăţământul preşcolar. O
metodică a activităţilor instructiv-educative. Editura Omfal Esenţial, Bucureşti.
 Maszler Irén (1996). Játékpedagógia. Comenius BT, Pécs.
 Lovász Cecilia – Sőregi Viktor (szerk., é.n.): Több mint játék. Szabadtéri játékok
gyermekeknek és fiataloknak. Természetjáró fiatalok szövetsége, Budapest.
 Mérei Ferenc – Binét Ágnes (1997): Gyermeklélektan. Medicina Kiadó, Budapest.
 Miller, Susana (1973): Játékpszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvek,
Budapest.
 Nagy Erzsébet – Péter Anna (1981): Óvónők kézikönyve. Az óvodai oktató-nevelő
tevékenység gyakorlati útmutatója. Editura Didactică si Pedagogică, Bucureşti.
 Nagy Gabriella (2001): Óvodai nevelés. Tanulmányi útmutató. Eurotrend Kiadó,
Szatmárnémeti.
 Nanszákné Cserfalvi Ilona (1998): Gyermekközpontú pedagógiák. Debrecen.
106
2016/2017
 Oszetczky Tamásné (1995): Testnevelési játékok az óvodában. OKI, Budapest.

 Piaget, Jean (1978): Szimbólumképzés gyermekkorban. Utánzás, játék és álom: a
kép és ábrázolása. Budapest, Gondolat Kiadó.
 Polcz Alaine (1999): Világjáték. Pontkiadó, Budapest.
 Popa, Carmen (2006): Elemente de pedagogie preşcolară aplicată. Editura
Universităţii Oradea.
 Popescu, Eugenia (1998, szerk.): Óvodai pedagógia. Didaktika. Tankönyv az
óvónő- és tanítóképzők XI. osztálya számára, óvónő szakosoknak. EDP, Bucureşti.
 Retter, Hein (1988): A játék és játékeszköz jelentősége az óvodáskorú gyermek
nevelésében. Játékpedagógiai Fórum, 4., Hajdúböszörmény.
 Retter, Hein (1988): A játék és játékeszköz jelentősége az óvodáskorú gyermek
nevelésében. Játékpedagógiai Fórum, 4., Hajdúböszörmény.
 Schmerz István (2002, szerk.): Pedagógiai szociálpszichológia. Főiskolai jegyzet.
Élmény `94 Kiadó, Nyíregyháza.
 Sipos Lajosné (szerk.,1999): Korszerű törekvések az óvodában. Budapest.
 Stark Gabriella (2009): A játékszerválasztás pedagógiai követelményei. In: Şcoala
Sătmăreană. 11.203-206.
 Szávai Ilona (szerk., 1999): Játék az egész világ. Fordulópont, II. évfolyam, 7.
szám
 Takács Bernadett (2001a): Gyermek – Játék – Terápia. Okker Kiadó, Budapest.
 Takács Bernadett (2001b): A szülői mesterség-tanulható?! Tanítható! In:
Gyermekjáték. I. évfolyam, 1. szám, november.
 Takács Bernadett (2001c): Játék és játékszerek fejlődési-nevelési hatásai. In:
Gyermekjáték. I. évfolyam, 1. szám, november.
 Takács Bernadett (2002): Homo Ludens. A játszó ember. In: Játékkalauz, A
Magyar Játékpedagógiai és Játéktári Egyesület Szakmai magazinja szülők és
pedagógusok számára. I. évfolyam, 1. szám, november.
 Tészabó Júlia (2003): A gyermekjáték a 19-20. század fordulóján. Pontkiadó,
Budapest.
 Voiculescu, Elisabeta (2001): Pedagogie preşcolară. Editura Aramis, Bucureşti.
 ***2008: Óvodai tanterv. Curriculum pentru învăţământul preşcolar (3/7 ani).
Ministerul Educaţiei şi cercetării. Ministerul Educaţiei, Cercetării şi Tineretului,
Bucureşti.
http://curriculum2009.edu.ro/Educatie_timpurie/ Utolsó letöltés: 2010.III.12.
 ***2008: Curriculum pentru educaţia timpurie a copiilor cu vârsta cuprinsă între
naştere şi 6/7 ani. 2008. Ministerul Educaţiei, Cercetării şi Tineretului, Bucureşti.
http://www.edu.ro/index.php/articles/10135. Utolsó letöltés: 2010.III.12.
 ***2006: Óvodai Nevelési-Oktatási Tevékenységek Tanterve magyar tannyelvű
óvodák számára. Programa activităţilor instructiv-educative în grădiniţa de copii,
pentru grădiniţele cu predare în limba maghiară. Ministerul Educaţiei şi
Cercetării, Bucureşti.
http://www.edu.ro/index.php/articles/6730. Utolsó letöltés: 2010.III.12.
 ***2000: Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest.
107
2016/2017
Mellékletek jegyzéke:
1. MELLÉKLET: Játéktanítási terv

2. MELLÉKLET: Játékgyűjtemény elkészítésének modellje
3. MELLÉKLET: Játékszer elemzési modellje
4. MELLÉKLET: Gyermeknapi játékprogram
5. MELLÉKLET: Gyermektábor játékprogramja
6. MELLÉKLET: A gyermekek játékának megfigyelése – Követendő szempontok:
7. MELLÉKLET: A pedagógus tevékenységének megfigyelése játék közben
8. MELLÉKLET: Játékvásárlási szokások - Kérdőív
108
2016/2017
1. MELLÉKLET
Játéktanítási terv
A fejlécet a lecketerveknél szokásos módon készítse el.
A tevékenység menete:
Sor- Mozzanat Tartalom Didaktikai Értékelés
szám stratégiák
2. MELLÉKLET
Játékgyűjtemény elkészítésének modellje7
 Játék megnevezése:
 Játék típusa:
 Javasolt korosztály:
 Szükséges kellékek:
 Hely:
 Időtartam:
 Játék menetének leírása:
 Felhasználási lehetőség:
 Módszertani megjegyzések:
 Felhasznált forrás:
3. MELLÉKLET
Játékszer elemzési modellje (javaslat)
1 Játékszer
megnevezése
2 Kategória
3 Javasolt korosztály
4 Játékszer anyaga
5 Kivitelezés
6 Biztonság
7 Esztétikum
8. Pedagógiai- Mozgás:
pszichológiai Észlelés:
szempontok Intellektus:
(fejlesztő hatás) Szociabilitás:
9. Végső minősítés
7
Ajánlatos a gyűjteményben megszámozni a játékokat, illetve elkészíteni a gyűjtemény tartalomjegyzékét.
109
2016/2017
4. MELLÉKLET
Gyermeknapi játékprogram
(javaslat)
Időpont:
Célcsoport:
Gyermekek várható létszáma:
Helyszín:
Erőforrások:
 Humán erőforrások:
 Anyagi erőforrások:
A tevékenység kiértékelése:
A rendezvény forgatókönyve:
Időintervallum Tevékenység
A tevékenységek leírása:
Tevékenység megnevezése:.....................................
Tevékenység rövid leírása Tevékenység célja Erőforrások
110
2016/2017
5. MELLÉKLET
Gyermektábor játékprogramja
(javaslat)
Tábor időpontja:
Célcsoport:
Gyermekek várható létszáma:
A tábor témája:
Helyszín:
Erőforrások:
Atábor kiértékelése:
A tábor játékprogramja:
Időintervallum Tevékenység
A tevékenységek leírása:
111
2016/2017
6. MELLÉKLET
A gyermekek játékának megfigyelése – Követendő szempontok:
 A játék megnevezése:
 A játék helye/tere:
 A játék időtartama:
 A játék résztvevői:
 A játék menetének rövid leírása:
 A gyermekek játékaktivitása (Milyen a gyermekek játékaktivitása?):
(üldögélő, szemlélő, látszólagos, szerepvállaló, tétlenkedő, kapkodó, elmélyült, kitartó,
stb.)
 A gyermekek önállósága, kezdeményező- és szervezőképessége (Hogyan nyilvánul
meg a gyermekek önállósága, kezdeményezése, szervezőképessége a játéktevékenység
alatt?):
 Felhasznált játékeszközök:
 A játékeszközök használatának megoszlása fiúknál-lányoknál:
 A gyermekek kommunikációja játék közben:
 A gyermekek érzelmi megnyilvánulásai játék közben:
 Konfliktusok a játékban:
 A játéköröm forrásai (Melyek a játéköröm forrásai?):
7. MELLÉKLET
A pedagógus tevékenységének megfigyelése játék közben
Néhány kiindulópont:
 Megfelelő-e a pedagógus-jelölt játékkészültsége? (elméleti felkészülés,
játszóképesség, szervezőképesség)
 Helyesen választotta meg, szervezte meg és irányította a játékot? (Milyen lehetőségek
adódtak volna még?)
 Megfelelő volt-e a játékhoz szükséges hely és idő biztosítása?
 A csoport játékigényének megfelelően választotta-e meg a játékeszközöket?
 Tudta-e biztosítani a vidám, elmélyült játéklégkör kialakulását? (feltételek, kapcsolat,
együttes tevékenység)
 Észrevette-e a konfliktushelyzeteket? Megfelelő volt-e a megoldásuk?
112
2016/2017
8. MELLÉKLET
JÁTÉKVÁSÁRLÁSI SZOKÁSOK
Kérdőív
Kedves Szülő! Kérjük, karikázza be azokat a válaszokat, melyek az Ön játékvásárlási

szokásaira jellemzőek! Egyszerre több válaszlehetőséget is bekarikázhat! A nyílt
válaszoknál kérjük, fogalmazza meg válaszát önállóan!
1. Hány gyereke van?

a) egy
b) kettő
c) három
d) háromnál több
2. Mi a gyermek(ek) neme?
a) lány
b) fiú
c) lány és fiú
3. Hány éves(ek) a gyerek(ek)?
a) 0 – 3
b) 3 – 7
c) 7 – 11
d) 11 évesnél idősebb
4. Milyen rendszerességgel vásárol játékot?
a) hetente
b) havonta
c) csak különleges alkalmakkor (húzza alá milyen alkalmakkor: születésnap, névnap,
gyermeknap, mikulás, karácsony)
d) mikor hogy, rendszeresség nélkül
5. Milyen jellegű játékokat vásárol a gyermek(ek)nek?
a) építőkocka, lego
b) puzzle
c) számítógépes játék
d) baba
e) fegyver, robot
f) kisautó, kisvonat
g) társas játék
h) egyéb: ___________________________________________
6. Mit vesz figyelembe a játék vásárlásakor? (több választ is bekarikázhat!)
a) a játék tartóssága
b) a játék ára
c) a játék biztonságossága
d) a játék tisztíthatósága, higiénikussága
e) a játék esztétikussága
f) a játék fejlesztő hatása
g) a játék divatossága (mindenki ezt vásárolja)
7. Milyen anyagú játékokat vásárol?
a) fa
b) műanyag
113
2016/2017
c) textília
d) fém
e) egyéb: _________________________________________
8. Kinek a véleményét kéri ki a játék vásárlásakor?
a) gyermek
b) óvónő/tanítónő
c) családtagok
d) hasonló életkorú szülők
e) játékárus
f) egyéni belátás szerint
9. Honnan vásárolja a játékot?
a) bármilyen üzletből
b) játékboltból
c) piacról
d) máshonnan: ______________________________________
10. Ön milyen játékot hiányol a játékkínálatból?
_____________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________
____________________________________________________________________________
11. Szokott otthon játékeszközöket készíteni a gyermekének/gyermekével?
a) igen Mit? _________________________________________
b) nem
KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT!
114
2016/2017
TARTALOMJEGYZÉK
JÁTÉKPEDAGÓGIA ÉS JÁTÉKMÓDSZERTAN
tantárgy bemutatása ........................................
Követelmények játékpedagógiából a nappali tagozat
számára ........................................
Követelmények játékpedagógiából a távoktatás és
kiegészítő év számára ........................................
Bevezetés – A játék tanulmányozásának fontossága ........................................
A JÁTÉKPEDAGÓGIA HELYE A TANTÁRGYAK –
TUDOMÁNYÁGAK RENDSZERÉBEN ........................................
II. A JÁTÉK TERMÉSZETÉRE VONATKOZÓ
NÉZETEK FEJLŐDÉSE. JÁTÉKELMÉLETEK. ........................................
1. A játékra – mint emberi tevékenység –
természetére vonatkozó nézetek fejlődése ........................................
2. A játékra vonatkozó elméletek ........................................
III. A JÁTÉK – FOGALMI KÖRÜLHATÁROLÁS ........................................
1. A játék fogalma ........................................
2. A játék jellemzői, sajátosságai ........................................
3. A játék feltételei ........................................
4. Gyermek – felnőtt játékának összehasonlítása ........................................
5. A játék szerepe (funkciója) a gyermek
sokoldalú fejlesztésében ........................................
IV. JÁTÉKESZKÖZÖK, JÁTÉKSZEREK ........................................
1. Játékeszköz és játékszer fogalma ........................................
2. Osztályozás ........................................
3. A játékszerekkel szemben támasztott
követelmények ........................................
4. A játékeszközök, játékszerek pedagógiai
jelentősége ........................................
5. Az új játékszerek elfogadtatása ........................................
V. JÁTÉK AZ ÁLLATVILÁGBAN ........................................
1. Az állatok játékának sajátosságai ........................................
2. Az állatok és emberek játékának
összehasonlítása ........................................
3. Állatok játékának osztályzása ........................................
VI. A JÁTÉKOK OSZTÁLYOZÁSA ........................................
1. Osztályozási nehézségek ........................................
2. A gyakorló- vagy funkciójáték ........................................
3. A konstruáló játék ........................................
4. A szerepjáték ........................................
5. A drámajáték, mint a szerepjáték egyik alfaja ........................................
6. A bábjáték – mint a szerepjáték alága ........................................
7. A szabályjáték ........................................
8. Népi játékok ........................................
9. Számítógépes játékok ........................................
10. Egy hagyományostól eltérő osztályozási
rendszer: Maszler Irén játékkategóriái ........................................
115
2016/2017
VII. JÁTÉKMÓDSZERTANI KÉRDÉSEK ........................................

1. A didaktikai játékok ........................................
2. A játék tanításának menete ........................................
3. Néhány tudnivaló a játékok szervezéséhez ........................................
VIII. A JÁTÉK JELLEGZETESSÉGEI ÓVODÁS- ÉS
KISISKOLÁS KORBAN ........................................
1. A játék sajátosságai és a játéktípusok
óvodáskorban ........................................
2. A kisiskolás korosztály játékai ........................................
IX. A PEDAGÓGUS SZEREPE A JÁTÉKBAN ........................................
1. Szülők szerepe a játékban ........................................
2. Az óvodapedagógus szerepe a játékban ........................................
3. A játékhoz szükséges pedagógiai képességek ........................................
4. A nevelési stílusok hatása a gyermekek
személyiségére és játékára ........................................
X. A JÁTÉK, MINT A KALANDPEDAGÓGIA/
ÉLMÉNYPEDAGÓGIA ESZKÖZE ........................................
1. Fogalomértelmezés ........................................
2. A játék, mint a kalandpedagógia/
élménypedagógia eszköze ........................................
KÖNYVÉSZET ........................................
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ........................................
TARTALOMJEGYZÉK ........................................
116

Játékpedagógia

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Játékpedagógia

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM

Követelmények – nappali tagozat:

I. 33%: ZH - április 15 v. 22 (a ZH megírása kötelező).

Hiányzások pótlása: A játékvezetési szemináriumok pótlása kissé nehézkes (a

Egész életünket végigkíséri, hogy kivel, mit, hol és hogyan játszottunk.

játékpedagógia pszichológia szociológia

A játékkal több tudomány is foglalkozik: a pszichológia, etológia, pszichiátria,

A különböző tudományágak játékvizsgálatának tárgya:

 Gyermekpszichológia játékvizsgálatának tárgya:

II. tanulási egység

erőfölösleg üdülés ösztön

1. A játékra – mint emberi tevékenység – természetére vonatkozó

 Vittorino da Feltre (reneszánsz):

szabályjátékokat (mai szóhasználattal élve). Comeniusnál jelentkezik először a

 Waldorf óvodák játékfelfogása

2. A játékra vonatkozó elméletek

 Üdülési elmélet– Moritz Lazarus

 Stanley Hall: az átöröklődési vagy megismétlési, biológiai (ösztönös) játékelmélet.

 Karl Groos: begyakorlási elmélete.

Szembeállítja a játékot a „a kényszer, az örömöktől mentes munkával”. Tanításában nem

Vigotszkij nem szűkíti le a játék szerepét a képzelet fejlődésében, hangsúlyozza a

 Johann Huizinga: Homo Ludens

2. A tanulmányozott játékelméletek alapján fogalmazzon meg egy saját játékelméletet.

3. Párosítsa a játékelméletek kulcsfogalmait az elméletalkotókkal!

a. Moritz Lazarus 1. Vágyak és szükségletek azonnali kielégülése

4. A szakirodalom tanulmányozása alapján mutasson be részletesen egy (az útmutatóban

a. Egyes pedagógusok a játékpedagógiát az óvodapedagógia Igaz Hamis

III. tanulási egység

játék gyermeki játék homo ludens

agyat. A játék problémamegoldás, teremtés, művészi alkotás, érték, erkölcs és humánum.

A játék tehát nem (csak) haszontalan szórakozás. Mi is valójában?

2. A játék jellemzői, sajátosságai

Vizsgáljuk meg részletesebben Kovács-Bakosi szerzőpáros szemléletét a játék

 A játék sajátosan céltudatos tevékenység. A játék nem céltalan tevékenysége a

A gyermek fejlődése szoros kapcsolatban áll a játék kialakulásával. A játék

A játéknak objektív és szubjektív, tárgyi és személyi feltételrendszerei vannak. E

3.1. Szubjektív feltételek

A gyermek érettsége jelenti azt a belső alapot, belső feltételrendszert, amihez a

3.2. Objektív feltételek

Ezek az objektív feltételek teszik változatosabbá, sokoldalúbbá, gazdagabbá a

4. Gyermek – felnőtt játékának összehasonlítása

Kritérium Felnőtt Gyermek

5. A játék szerepe (funkciója) a gyermek sokoldalú fejlesztésében

 Ősközösség fejlettebb foka

 A termelés és társadalmi fejlődés bonyolultabbá válása

 A játék, mint a testnevelés eszköze

 Az értelmi nevelés a játékon keresztül

 Az erkölcsi nevelés megvalósítása a játékon keresztül

a) A gyermeki játék a gyermeknek olyan sajátos öntevékenysége, Igaz Hamis

IV. tanulási egység

eszköz szer szerszám

1. Játékeszköz és játékszer fogalma

2.1. Kovács-Bakosi osztályozási rendszere

2.2.Maszler Irén osztályozási rendszere

3. A játékszerekkel szemben támasztott követelmények

3.1. Minőségi követelmények (műszaki paraméterek)

A játékszerek gyártói, illetve előállítói felelősek azért, hogy azok balesetmentesek

A valósághűség vitatott minőségi követelmény. B. Méhes Vera szerint csak

3.2. Pedagógiai követelmények

Nem elég, hogy minden minőségi követelmények megfeleljen egy

3.3. A tibe játékrendszer

Legrészletesebben a pszichikus funkciók fejlesztésének kritériumát dolgozta ki, kiemelvén

4. A játékeszközök, játékszerek pedagógiai jelentősége

Kövessük nyomon néhány játékszer, játékeszköz pedagógiai jelentőségét (Kovács-