IV.

Pedagógiai kutatás

1. A kutatási probléma bemutatása, indoklása

Az élet és az egészség az embernek semmi mással nem pótolható, alapvető értéke, nélküle
sem egyéni, sem társadalmi lét, sem kultúra nem valósítható meg.

Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthető. Óvodáskorban az egészségre

nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van, melynek sajátos jellemzői az
óvodáskorú gyerekek életkori sajátosságaira vezethető vissza, ezért nagyon fontosnak tartom,
hogy az óvodapedagógusok mindent megtegyenek annak érdekében, hogy segítsék az
egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget
károsító magatartások visszaszorítását.

A táplálkozástudomány szakértői már régóta figyelmeztetnek, hogy a gyermekkori

étkezési szokások fontos szerepet játszanak a felnőttkorban kialakuló betegségek
megelőzésében. A betegségek 80 százaléka esetén mutatható ki közvetlen vagy közvetett
kapcsolat a helytelen táplálkozással.

Mint leendő óvodapedagógus elgondolkodtam azon, hogy milyen nagy szerepem lesz
abban, hogy egy gyermekből később milyen felnőtt válik. Elgondolkodtam rajta mit tehetnék
azért, hogy megelőzzem a helytelen táplálkozásból adódó betegségek kialakulását.
Kötelességemnek tartom azt, hogy a későbbiekben mindent megtegyek annak érdekében,
hogy felkészítsem a gyerekeket az egészségük védelmére és, hogy elősegítsem a társadalom
számára az egészséges személyiség kialakulását.

Kutatásom során azt szeretném megtudni, hogy milyen módon fejleszthető az óvodások
egészségmagatartása. Fő problémakérdésem: Az egészséges életmódra nevelő fejlesztő
foglalkozások milyen mértékben járulnak hozzá a józsefházi óvodások táplálkozással
kapcsolatos ismereteinek bővüléséhez, helyes táplálkozási szokásainak kialakulásához? Tehát,
hogy tudatos odafigyeléssel milyen mértékben alakítható a gyerekek táplálkozási szokása?
2.A kutatás célja

Kutatásom célja a józsefházi óvodások egészségtudatos magatartásának formálása a

fejlesztő foglalkozások segítségével.

Meg szerettem volna tudni, hogy a józsefházi óvodás gyerekek milyen táplálkozási
szokásokkal rendelkeznek, illetve, hogy a fejlesztő program révén hogyan változnak a
táplálkozással kapcsolatos ismereteik, valamint a fejlesztő program következtében milyen
mértékben fejlődik a gyerekek egészségtudatos magatartása.

3.Hipotézisek

1. A józsefházi óvodások egészségtelen étkezési szokásokkal rendelkeznek.

2. A fejlesztő programban résztvevő gyerekek helyesen megkülönböztetik az egészséges
és egészségtelen ételeket és italokat.
3. A fejlesztő program hatására kisebb mértékben fejlődik a gyerekek egészségtudatos
magatartása.

4. A minta bemutatása

A pedagógiai kutatásban a Józsefházi Rövid Programú Óvoda vegyes csoport

(Méhecske csoport) gyerekei vettek részt, összesen 15 gyermek.

Mintavételi eljárásként véletlenszerű mintavételt alkalmaztam. Egycsoportos

szerkezetű kísérletet vezettem be, abból a célból, hogy jobban nyomon követhessem a
független változó, vagyis a bevezetett fejlesztő foglalkozások okozta alakulást.
 Gyermek Gyermek neme Gyermek születési dátuma Gyermek
neve kora
S.V. lány 2012.11.14 6 év
M.A.A. fiú 2013.02.07 5 év
Z.L. fiú 2013.07.27 5 év
P.L. fiú 2013.07.17 5 év
N.H.I. lány 2013.10.08 5 év
S.A. fiú 2014.04.15 4 év
M.A.V. lány 2014.06.10 4 év
B.D.F. fiú 2014.07.27 4 év
H.A.A. fiú 2014.09.02 4 év
B.V.A. lány 2014.12.13 4 év
M.I.M. lány 2015.02.08 3 év
K.N.K. fiú 2015.02.20 3 év
Z.L.P. fiú 2015.05.06 3 év
A.O.D. lány 2015.10.12 3 év
V.D.B. fiú 2015.10.07 3 év

.számú táblázat:Gyermekek mintájának bemutatása

Nemek A kísérletben résztvevő gyerekek

közül 6 lány és 9 fiú, tehát a nemek
eloszlását tekintve ebbe a csoportba több
40%
Lány fiú jár, mint lány.
60%
Fiú

1.számú grafikon: A minta nemek szerinti megoszlása

Nemzetiség
A nemzeti hovatartozásukat
10
tekintve a csoportba 1 román, 5 roma és 9
5
magyar gyermek jár.
0
Román Roma Magyar
 2.számú grafikon: A minta nemzetiség szerinti megoszlása

Életkor
6
Életkorukat tekintve öt 3 éves, öt 4 éves,
4 négy 5 éves és egy 6 éves gyermek jár a
2 csoportba.

0
6 éves 5 éves 4 éves 3 éves

3.számú grafikon: A minta életkor szerinti megoszlása

A kutatást kiterjesztettem a szülőkre is, a kísérletben részt vett gyerekek szüleivel

töltettem ki két kérdőívet, egyet a kísérlet megkezdése előtt és egyet a kísérlet befejezése
után. Mind a 15 kérdőívet nő töltötte ki, vagyis az édesanyák vettek részt a kikérdezésben.

Életkorukat tekintve kilenc szülő 20 és 30 év között van, hat szülő pedig 31 és 40 év

között mozog.

Gyerekeik számát tekintve öt szülőnek 1 gyermeke van, nyolc szülőnek 2 gyermeke

van, egy szülőnek 3 gyereke van, és egy szülőnek 4 gyermeke van.

A legfiatalabb szülő 22 éves a legidősebb pedig 40. A szülők átlag életkora 28 év, a
gyerekek átlag életkora pedig 2.

A szülők foglalkozását tekintve 1 fodrász, 1 felszolgáló, 1 takarítónő, 1 idősgondozó,

1 manikűrös, 2 szociális munkás, 3 elárusítónő, és 5 háziasszony van.

Sorszám A szülő neme A szülő életkora A szülő Gyerekek száma

foglalkozása
1.sz nő 29 Fodrász 1
2.sz nő 34 Szociális 3
munkás
3.sz nő 24 Elárusítónő 2
4.sz nő 32 Felszolgáló 2
 5.sz nő 25 Háziasszony 2
6.sz nő 26 Takarítónő 1
7.sz nő 22 Elárusítónő 1
8.sz nő 40 Idősgondozó 2
9.sz nő 31 Háziasszony 2
10.sz nő 26 Háziasszony 1
11.sz nő 36 Szociális 4
munkás
12.sz nő 26 Háziasszony 1
13.sz nő 24 Háziasszony 2
14.sz nő 28 Elárusítónő 2
15.sz nő 30 Manikűrös 2
Átlag nő 29 2
.számú táblázat: A szülők mintájának bemutatása

5.Kutatási stratégiák, eljárások, módszerek, eszközök bemutatása

Fő kutatási stratégiaként a kísérletet alkalmaztam, mely induktív, hiszen a gyakorlatból

indul ki, a gyakorlatba avatkozik be, és elemzi az itt megfigyelt jellegzetességeket,
változásokat.

A független változó jellegét tekintve kísérletem előidézett kísérlet, egy független változót
vezettem be, majd mértem alkalmazásának hatását.

Szerkezeti szempontból egycsoportos kísérlet, a kísérleti csoport eredményeinek

változásait vizsgáltam meg kísérlet előtt és után. Azért választottam ezt a kísérleti formát,
hogy egyénenként is jobban nyomon követhessem az eredmények alakulását, hiszen
mindegyik gyermek egyénileg dolgozott és fejlődött, ilyen tekintetben nem találtam volna
ugyanilyen kísérleti csoportot.

A kísérleti színtér alapján természetes kísérlet, ezen belül klasszikus kísérlet, egy
független változót vezetek be és rögzítem a változókra gyakorolt hatását.
A méréseket csoportokra osztva végeztem. A kis-, közép- és nagycsoportosok külön
dolgoztak, így könnyebben megértették a feladatokat, és egyénileg oldották meg a
feladatokat.
 Az elő felmérés során használt feladatlap három nagy részre osztható.
Az első részben az élelmiszerek felismerését és megkülönböztetését tűztem ki célul. az
első feladat célja az egészséges táplálkozásban szerepet játszó zöldségek és gyümölcsök
megkülönböztetése volt. A feladat összesen 10 pontot ért, minden helyes válasszal 1 pontot
kaptak és a helytelen válaszokért 0.5 pontlevonás járt (lásd . számú melléklet). A második
feladat célja az egészséges táplálkozásban szerepet játszó tej és tejtermékek felismerése volt.
A feladat összesen 10 pontot ért, minden helyes válasszal 2 pontot kaptak és a helytelen
válaszokért 1 pontlevonás járt (lásd . számú melléklet).
A második részben a gyermekek táplálkozási magatartásának megismerése volt a célom.
A 3. számú feladattal (lásd 1.számú melléklet) a gyermekek táplálkozási szokásait szerettem
volna megismerni. A feladat összesen 20 pontot ért, minden helyes válasszal 4 pontot kaptak
és a helytelen válaszokért 2 pontlevonás járt (lásd 2. számú melléklet). A 4. számú feladatban
a gyermekek feladata az egészséges és egészségtelen ételek megkülönböztetése volt. A feladat
összesen 30 pontot ért, minden helyes válasszal 6 ponttal gyarapodtak és a helytelen
válaszokért 3 pontlevonás járt (lásd 2. számú melléklet).

A harmadik és egyben utolsó részben a táplálkozási piramis kapta a fő szerepet. Az

általam kitűzött cél pedig a táplálkozási piramissal kapcsolatos előismeretek feltérképezése
volt. Az ötödik feladat összesen 30 pontot ért, minden helyes válasszal 6 ponttal gyarapodtak
és a helytelen válaszokért 3 pontlevonás járt (lásd 2. számú melléklet) melyet az elő felmérés
során nem tudtam levonni, ugyanis ennél a feladatnál a gyermekek egy része nem ért el
pontot.

Az utómérésen alkalmazott feladatlap nagyban hasonlított az elsőhöz mivel céljai is

azonosak voltak. Csak a feladatok összeállításában volt némi különbség.
Az első feladat (lásd 3.számú melléklet) célja az egészséges táplálkozásban szerepet játszó
húsfélék és tejtermékek megkülönböztetése volt. A feladat összesen 10 pontot ért, minden
helyes válasszal 1 pontot kaptak és a helytelen válaszokért 0.5 pontlevonás járt (lásd 4. számú
melléklet). A második feladat célja az egészséges táplálkozásban szerepet játszó gyümölcsök
felismerése volt. A feladat összesen 10 pontot ért, minden helyes válasszal 2 pontot kaptak és
a helytelen válaszokért 1 pontlevonás járt (lásd 4. számú melléklet).
A 3. feladat azonos volt az elő felmérés során alkalmazott feladattal (lásd 3.számú
melléklet) hiszen általa ellenőrizhető, hogy a program hatására mennyiben fejlődött, változott
a gyermek táplálkozási magatartása. Ugyan azt a pontozási módszert alkalmaztam, mint az
elő felmérés során (lásd 4. számú melléklet).
 A négyes számú feladatban (lásd 3. számú melléklet) a gyermekek feladata az egészséges
és egészségtelen ételek megkülönböztetése volt. A feladat összesen 30 pontot ért, minden
helyes válasszal 6 ponttal gyarapodtak és a helytelen válaszokért 3 pontlevonás járt (lásd 4.
számú melléklet).

A 5. feladat (lásd 3.számú melléklet) ismétlődött, a táplálkozási piramis kellett

felépíteniük. Ennek a feladatnak a segítségével felmérhető a program utáni fejlődés. A
pontozás nem változott az elő felméréshez viszonyítva. (lásd 4. számú melléklet).

A kísérleten kívül a kikérdezés módszerét alkalmaztam. A kísérletek elkezdése előtt és

befejezése után is kérdőíveket osztottam ki a csoportba járó óvodások szüleinek.

A kísérlet előtt kiosztott kérdőív első része demográfiai kérdéseket tartalmaz.

Rákérdeztem a szülők nemére, életkorára, foglalkozására, gyermekeinek és óvodás
gyermekeinek számára is.

A kérdőív második részének a célja a gyerekek táplálkozási szokásainak megismerése

volt. A szülőknek meg kellett jelölniük, hogy gyermekeik milyen időközönként étkeznek,
fogyasztanak gyümölcsöt, zöldséget, édességet stb.

A kísérlet után kiosztott kérdőív első része ugyan azokat a demográfiai kérdéseket
tartalmazza, mint az első kérdőív. A demográfiai kérdéseket követően különböző zárt
kérdéseket tettem fel a szülőknek, melyek célja az volt, hogy megtudjam, hogy a fejlesztő
programok hatással voltak-e a gyerekekre, illetve meséltek-e szüleiknek a fejlesztő
programban szerzett táplálkozással kapcsolatos ismereteikről.

A kérdőív utolsó részében az első kérdőívhez hasonlóan a szülőknek meg kellett jelölniük,
hogy a gyerekeik milyen időközönként étkeznek, fogyasztanak gyümölcsöt, zöldséget,
édességet stb.. A kérdőív utolsó résznek a célja a gyerekek táplálkozási szokásaival
kapcsolatos változások felmérése.

5.1.Fejlesztő program

A pedagógiai kísérletem egy fejlesztő programra épült, melynek megnevezése:

Egészséges táplálkozásra nevelés az óvodában.
 A fejlesztő program 12 tevékenységből áll, melyből az elsőn elő felméréssel és az
utolsó tevékenységen pedig utófelméréssel foglalkoztunk. A kísérletem 2018 október 5 és
2018 december 14 között zajlott.

A fejlesztő program alapjául a táplálékpiramis szintjeit vettem, valamint fontos

szempont volt, hogy az egyszerűtől haladjunk a bonyolultabb fogalmak felé. Minden
tevékenységen, fokozatosan haladva a táplálkozási piramis egyik szintjével ismerkedtünk
meg, vizsgáltuk a szinten található élelmiszerek egészséges és egészségtelen voltát,
testközelbe kerültek az ételekkel a kóstolók során, játékos és vidám hangulatban szereztek
ismereteket a táplálkozási piramisról, ez által tudatosan is formálva táplálkozási
magatartásukat.

Sorszám Időpont Tevékenység témája

1. 2018.10.05 Elő felmérés
2. 2018.10.05 Táplálkozási szokások
3. 2018.10.12 Mozgás és folyadék
4. 2018.10.12 Gabonafélék
5. 2018.10.19 Gyümölcsök
6. 2018.10.19 Zöldségek
7. 2018.11.16 Tej és tejtermékek
8. 2018.11.16 Hús és tojás
9. 2018.12.07 Zsírok és édességek
10. 2018.12.07 Egészséges, egészségtelen ételek és italok
11. 2018.12.14 Mit tudunk az élelmiszerekről?
12. 2018.12.14 Utómérés

.számú táblázat: Egészségnevelő tevékenységek témái