Általános jogi ismeretek I.

Dr. Vinnai Edina PhD

adjunktus
Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

.
 VÁZLAT
1. Jogforrás
2. Jogalkotás: autonóm és delegált jogalkotás
3. Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogszabályhely
4. Jogrendszer vertikális tagozódása: jogszabályi hierarchia
5. Jogrendszer horizontális tagozódása: jogági tagozódás
6. Jogszabályok érvényessége és hatálya
7. Jogérvényesülés, jogalkalmazás, jogértelmezés

.
 OBDK

Jogvédelmi képviselők

Betegjog Ellátottjog Gyermekjog

OBDK: központi államigazgatási szerveken belül: központi hivatal

hatalmi ágak szétválasztása: törvényhozó – végrehajtó – igazságszolgáltató
a végrehajtó hatalmi ág része: feladata a jog alkalmazása
Mi a jog? Mit keresünk, amikor jogot keresünk?
1. Szöveget keresünk => JOGFORRÁS
2. A szöveg értelmét keressük => ÉRTELMEZÉS

.
 1. JOGFORRÁS

Külső jogforrás Belső jogforrás

azon jogképző erő, ami a jogtól függetlenül jogon belül keresi a forrást
létezik, amiből a jog tartalmát/érvényességét jog valóban szabályozza saját
nyeri el (gyakorlat, társadalmi struktúra, keletkezését: Alaptörvény, jogalkotási
társadalmi szükséglet, isteni akarat) törvény

Anyagi jogforrás Alaki jogforrás

JOGALKOTÁSi hatáskörrel jog szövegének feltalálási
felruházott szerv helye: JOGSZABÁLY
(OGY, Kormány, ME, (törvények, rendeletek)
miniszterek stb.)

.
 2. JOGALKOTÁS

Törvényhozás Rendeletalkotás
autonóm jogalkotás
delegált jogalkotás
törvényhozó hatalmi ág feladata (OGY)
végrehajtó hatalmi ág feladata (Kormány, ME,
elvileg és formailag mindenki mástól függetlenül
miniszterek, önálló szabályozó szerv vezetője –
alkothat szabályokat DE ez nem korlátlanságot
pl. NMHH) + MNB elnöke, önkormányzati rend.
jelent (külső korlát: EU, nemzetközi szabályok,
felhatalmazás alapján:
belső korlát: Alaptörvény, választók akarata)
1. általános felhatalmazás: egy terület
viszonyainak részletes szabályozására
2. konkrét felhatalmazás: valamely törvény
végrehajtására (végrehajtási rendeletek)

JOGRENDSZER: jogszabályok összessége

Vertikális/függőleges tagozódása: jogszabályi hierarchia
Horizontális/vízszintes tagozódása: jogágak

.
 3. JOGI NORMA, JOGTÉTEL, JOGSZABÁLY, JOGSZABÁLYHELY
Jogi norma: „kitüntetett” szerepű társadalmi norma, amely a legitim állami kényszer
kilátásba helyezésével határozza meg a konkrét cselekvési mintát (jogtudományi
konstrukció) – ez a tartalom (pl. az emberi élet értékes, azt védeni kell)
Jogtétel (jogi mondat): a jogalkotói akarat „látható” megnyilvánulása, a jogi normatartalom
nyelvi kifejeződése – ez a forma
„Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Btk. 160. § (1) bek.
„A terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben
meghatározott feltételekkel szakítható meg.” a magzati élet védelméről törvény 5. § (1) bek.
néha egy jogtételt több helyen találunk meg 5. § (2) Súlyos válsághelyzet az, amely testi
vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.
Jogszabály: alaki értelemben vett jogforrás (törvény, rendelet stb.); egy csoportba foglalt
jogtételek összessége, mely jogtételek között valamilyen tartalmi vagy logikai kapcsolat van
(pl. 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről)
Jogszabály szintjei: törvény/kódex – (Könyv) – Rész – Cím <–> Fejezet – §, szakasz –
bekezdés – pont – fordulat (Eü.tv.: fejezet-cím; új Ptk.: könyv-rész-cím-fejezet)
Jogszabályhely: a jogi szabály paragrafusokba, bekezdésekbe, pontokba foglalt elemi
része (a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX . törvény 5. § (1) bek.)

.
 4. JOGSZABÁLYI HIERARCHIA

Alaptörvény
2/3-os, sarkalatos
törvények

Közönséges törvények

Törvényerejű rendeletek

Rendeletek

A szabályozás egyéb jogi eszközei

.
 1. Alaptörvény/Alkotmány
2012. január 1-től: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
előtte: 1949. évi XX. törvény: Alkotmány
kartális/írott alkotmány (1949 előtt történeti alkotmányunk volt)
ez is törvény, de formailag és tartalmilag kiemelkedik a többi törvény közül
formailag: megalkotásához és módosításához az összes képviselő 2/3-os
többsége szükséges
tartalmilag:
- legfontosabb állami szervek és jogköreik
- alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek
- választások alapelvei
- az ország fővárosa és nemzeti jelképek

.
 2. Kétharmados/sarkalatos törvények
elfogadásukhoz és módosításukhoz a jelen lévő képviselők 2/3-os többsége
szükséges
az Alaptörvény tételesen meghatározza őket: pl. képviselők, bírák és ügyészek
jogállása, AB, MNB, ÁSZ, honvédelem, rendőrség, állampolgárság, választójog,
önkormányzatok, adatvédelem, egyházak, pártok, nemzetiségek stb.

3. Közönséges/feles törvények
abszolút többségi elv alapján: leadható vagy leadott szavazatok felénél több az
igen (51-29-20) (egyszerű többség: több az igen, mint a nem szavazat pl. 40-
30-30)
biztosítja a választásokon győztes parlamenti többség, a választópolgárok
többségének vélelmezett akaratának a megvalósulását

.
 4. Törvényerejű rendeletek (tvr.)
a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) alkotta a rendszerváltás előtt, ma már
nem alkothatók
néhányuk még használatban van (pl. nemzetközi magánjogi kódex: 1979. évi
13. tvr., büntetések és intézkedések végrehajtásáról: 1979. évi 11. tvr.)
törvényi szintű szabályozásnak tekintendők (1991-es AB határozat alapján)
5. Rendeletek
I) Központi végrehajtó hatalom szervei
1. kormányrendeletek
2. miniszterelnöki és miniszteri rendeletek
3. önálló szabályozó szerv vezetője (pl. NMHH)
+ MNB elnöke
II) Önkormányzati rendeletek (szűkebb területi hatály)

.
 A szabályozás egyéb jogi eszközei
normatív intézkedések, de nem minősülnek jogszabálynak!
befolyásolják jogainkat, kötelességeinket, ezek gyakorlását
1. Közjogi szervezetszabályozó eszközök
a) normatív határozat: OGY, Kormány, más testületi központi állig. szerv, AB,
Költségvetési Tanács, önkormányzat bocsáthatja ki saját szervezetének,
működésének, tevékenységének meghatározására
b) normatív utasítás: KE, ME, központi állig. szerv vezetője, OBH elnöke, LÜ,
alapvető jogok biztosa, MNB és ÁSZ elnöke, kormányhivatal vezetője, PM,
jegyző adhat ki a vezetése, irányítása, felügyelete alá tartozó szervek
szabályozására
+ OGY, KE, AB, alapvető jogok biztosa, önálló szabályozó szerv,
Miniszterelnökség és minisztérium hivatali szervezetének vezetője, ami az
állományba tartozókra kötelező

.
 A szabályozás egyéb jogi eszközei
2. „Másodlagos szabályok”
állami szervek, gazdálkodó szervek (pl. MÁV, Posta, Matáv, OTP) vezetőitől
származó körlevél, állásfoglalás, irányelv, iránymutatás, utasítás
kollektív szerződések
3. Bírói gyakorlat
Kúria jogegységi határozatai és elvi határozatai az ítélkezési gyakorlat
összehangolása érdekében

.
 5. A JOGRENDSZER HORIZONTÁLIS TAGOZÓDÁSA
Jogág: a társadalom viszonyainak egy körét sajátos eszközökkel szabályozó,
szabályaiban összefüggő, a többi jogágtól viszonylag elkülönülő jogterületek
összessége
1. a szabályozás módszere szerint jönnek létre a jogágak (polgári jog, büntető jog)
ezen belül:
2. a szabályozás tárgya alapján jönnek létre a jogterületek (öröklési, kötelmi jog)
(pl. a tulajdon a büntetőjognak és a polgári jognak is szabályozási tárgya, de a
büntetőjog imperatív/kogens szabályokkal védi annak háborítatlanságát, a
polgári jog megengedő/diszpozitív szabályokkal rendezi az azzal való
rendelkezést)
3. diszciplináris elem: jogtudomány, jogi oktatás tudatosan tagolja a jogrendszert
Jogágak között nincs fontossági sorrend, munkamegosztás van közöttük,
egymás mellé rendeltek.
Közjogias jogágak: egyik szereplő az állam mint hatalom, alá- fölérendeltségi
viszony a felek között
Magánjogias jogágak: a felek egymás mellé rendeltek
nem a szereplő, hanem a szerep a fontos: állam is lehet mellérendelt
pozícióban magánjogi viszonyokban rendőr az állam nevében jár el

.
 ALAPJOGÁGAK
Anyagi jogi jogágak Eljárásjogi jogágak
1.
Á1 Á2
2. közigazgatási polgári büntető
3. 4.
M1 M2 M3
1. Nemzetközi (köz)jog: államok (és nemzetközi szervezetek) közötti viszony
2. Közjogias jogágak: az állam és a joghatósága alá tartozó magánfelek közötti viszony
1. alkotmányjog
2. közigazgatási jog
3. büntetőjog
3. Polgári jog: egyazon állam joghatósága alá tartozó magánfelek között
4. Nemzetközi magánjog: különböző államok joghatósága alá tartozó magánfelek között

MÁSODLAGOS/KERESZTÜLFEKVŐ JOGÁGAK
két alapjogág határán alakultak ki, vagy kiváltak valamelyik alapjogágból
pl. munkajog, társadalombiztosítási jog, pénzügyi jog, földjog, környezetvédelmi jog

.
 6. JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA
Érvényesség: a szabály létezik, normatív erővel rendelkezik, képes kötelező erőt kiváltani,
figyelembe kell venni a magatartások tanúsításakor
1. Formális érvényesség
(1) A jogszabályt a jogalkotásra feljogosított szerv hozta meg (OGY, Kormány, ME,
miniszterek, önkormányzatok)
(2) A jogalkotó a jogszabályt a jogalkotásra vonatkozó előírásoknak megfelelően
alkotta meg (Alaptörvény, OGY Házszabálya, jogalkotási tv.)
(3) A megfelelően megalkotott jogszabályt a jog által előírt módon kihirdették (Magyar
Közlöny, tárcaközlönyök)
2. Tartalmi érvényesség: a megalkotott jogszabály nem ellenkezik magasabb szintű, a
jogforrási hierarchiában felette álló jogszabály előírásainak tartalmával
3. Szociológiai érvényesség: megfelel azoknak a társadalmi viszonyoknak, amelyekre
vonatkozik; a címzettek a jogi normát közvetlen kényszer alkalmazása nélkül is követik:
a jogszabály nem csupán érvényes, de érvényesül is
4. Etikai érvényesség: minimális erkölcsi elvárásoknak is megfelel
1.-2.: a jog saját belső előírásaihoz köti az érvényességet, „minden vagy semmi” elv alapján
3.-4.: jogon kívüli tényezőket vesz figyelembe, a megfelelés fokozati kérdés

.
 6. JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA
Hatály: az érvényesség terjedelme
1. Időbeli hatály: mettől-meddig alkalmazható az érvényes jogszabály?
kezdete: maga a jogszabály állapítja meg, vagy más, hatályba léptető jogszabály teszi
meg
- kihirdetése napján (hivatalos lapban való közzététel – Magyar Közlöny, tárcaközlönyök)
- későbbi konkrét időpontban (3-6 hónap múlva, vagy adott napon, pl. jan. 1., júl. 1.)
vége: új norma hatályon kívül helyezi a régit; ritkábban maga a jogszabály mondja ki; AB
megsemmisíti
visszaható hatály tilalma - büntetőjogban: „nullum crimen sine lege” - ”nincs
bűncselekmény törvény nélkül” (kivéve ha előnyösebb helyzetet teremt)
2. Személyi hatály: kikre vonatkozik az érvényes jogszabály?
1) általános személyi hatály: adott állam területén mindenkire („aki”, „bárki”)
2) különös személyi hatály: bizonyos körülhatárolt csoport („a beteg”, „az ellátott”, „a
gyermek”)
3) kivétel: diplomáciai mentességet élvező külföldi személyek

.
 6. JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA
3. Területi hatály: milyen területre kiterjedően alkalmazható az érvényes jogszabály?
a jogszabályok területi hatálya az ország egész területére kiterjed a magyar és nem
magyar állampolgárokra egyaránt
az önkormányzati rendeletek területi hatálya szűkebb: csak az önkormányzat
közigazgatási területe
„úszó”, „repülő” államterület: a külföldön tartózkodó magyar közlekedési eszközökön is
kivétel: diplomáciai mentességet élvező területek
4. Tárgyi hatály: milyen ügyekre és milyen eljárásban kell/lehet a jogszabályt alkalmazni?
általában a jogszabály címe adja meg
5. Szervi hatály: alkalmazásukról mely szervek kötelesek gondoskodni?
1) általános hatáskörű szervek (bíróság)
2) különös hatáskörű szervek (gyámhatóság)

.
 7. JOGÉRVÉNYESÜLÉS
amikor a jogszabályban testet öltő normatív elvárás ténylegesen hatással
van a valóságra
Jogérvényesülés módjai:
I.) Önkéntes jogkövetés
1. Tudattalan (vallási, erkölcsi normákkal egybeesik)
2. Tudatos (feltételezi a jogismeretet)
3. Instrumentális: legtudatosabb viszonyulás joghoz, eszközként
használjuk a jogot (csak így érhető el a szubjektív cél; a jog többlet-
biztosítékot ad; a jog előnyösebb alternatívát kínál)
II.) Jogalkalmazás
1. Hatósági jogalkalmazás: ha egy joghatás kiváltásához szükséges a
hatósági közreműködés (építési engedély, forgalmi engedély, stb.)
2. Bírósági jogalkalmazás (igazságszolgáltatás): felek között konfliktus,
jogvita eldöntése – alternatívája: mediáció/közvetítés, választottbíróság
a kettő keveredhet is: kormányhivatal szabálysértési hatóságként járhat el,
bíróság quasi regisztratív funkciót tölt be (a cégbíróság jegyzi be a cégeket)

.
 7. JOGALKALMAZÁS SZAKASZAI
1. Ténymegállapítás
2. Jogértelmezés
3. Határozathozatal
Mi a jog? Mit keresünk, amikor jogot keresünk?
1. Szöveget keresünk => JOGFORRÁS
2. A szöveg értelmét keressük => ÉRTELMEZÉS

.
 7. JOGÉRTELMEZÉS
a jogalkalmazás azon szakasza, melynek során az elvontan megfogalmazott
jogszabályi szövegek jelentését a konkrét helyzetre vonatkoztatjuk
a) Ki végzi az értelmezést? – értelmezés alanya szerint:
1. autentikus (törvényi): értelmező rendelkezésekben maga a jogalkotó
2. jogtudományi: nincs kötelező ereje, de segíthet a jogalkalmazónak
3. jogalkalmazói: adott ügyre terjed ki, de általánossá válhat
b) Hogyan értelmezzük a jogszabályt? – értelmezés módszerei szerint:
1. nyelvtani: szavak, mondatok értelmezése nyelvtani szabályok szerint
2. logikai: szavak, mondatok logikai szerkezete szerint
3. rendszertani: a jogrendszerben elfoglalt helye szerint
4. történeti: szöveg keletkezésének története szerint
5. teleologikus: jogalkotó szándékára tekintettel

.
Köszönöm a figyelmet!