Gazdaságjog

Cao Shang Ren

Hogyan néz ki a jogrendszer?

 Állam jogszabályainak összessége

o Térben, időben egymással összefüggésen állnak
o Magyarországon ma hatályban vannak
o Két típusa van
 Közjog
 Államnak gazdasági, társadalmi rendjét határozza meg
 Államszervezet felépítését, közhatalom gyakorlását szabályozza
 Államszervei egymáshoz és a polgárhoz hogyan viszonyulnak
 Közérdek lesz a hangsúlyos
 Alá fölé rendeltség lesz a felek között
o Parancsoló
o Tiltó
o Kötelező szabályok
 Közjogi terület
o Büntetőjog
o Pénzügyi jog
o Közigazgatási jog
 Magánjog
 A felek mellé rendeltek, egyenrangúak
 Magánfelek viszonyát szabályozza
 Egyén érdeke a hangsúlyos
 Felek saját akarata között jön létre
o Pl.: Szerződés kötés
 Gazdaságjog

Hogyan alakul a jogrendszer? Milyen jogszabályaink vannak?

Jogszabály

 Szabály megismerési forrása

 Alá fölé rendeltségi viszony
o Egy alacsonyabb nem állhat szemben egy nagyobb szintűvel. Ezeket az alkotmánybíróság
megsemmisíti
 Hierarchiára épül
o Alaptörvény (2011-ben született meg az új alaptörvény)
 Korábban alkotmánynak hívják
 Jogrendszer alapja
 Alapvető követelmények
o Törvények
 Országgyűlés fogadtatja el
 Szabályozva van, hogyan lehet elfogadni
o Kormányrendeletek
 Kormány fogadtatja el
o Miniszteri rendeletek
 Az adott tárcák miniszterei fogadtatják el
o Magyar Nemzeti Bank elnöki rendeletei
o Önálló szabályozó szer vezetőinek rendelete
 Magyar Nemzeti Hírközlési Hatóság rendelete
 o Önkormányzati rendeletek
 Községek, városok, megyei önkormányzatok a saját területeire nézve alkothatnak
rendeleteket
 Csak az adott önkormányzatra terjed ki
o Egyéb források
 Bírósági határozatok
1. Egyik fél bepereli a másikat
2. Kereseti levelet nyújt be
3. Megmondja, mit szeretne, milyen jogszabály szerint perel
4. Felperes, aki perel
5. Alperes, akit perelnek, ő egy másik jogszabály szerint próbálja megvédeni
önmagát.
6. A bíróság dönti el.
 Alkotmánybírósági határozatok
1. Megsemmisíthet törvényeket, ha ellentmond az alaptörvényekkel
 Polgári törvénykönyv (PTK)
o 2013. évi V. törvény (2014. március ötödikén lépett hatályba)
o 8 részre osztható fel
 Bevezető rendelkezések
1. Alapelvek
 Ember, mint jogalany
1. Jogképesség szabálya
2. Cselekvőképesség
3. Személyiségi jogok
 Jogi személyek
1. Házasságot köthet
2. Végrendeletet hagyhat
3. Vállalkozások, mint jogi személyek
o Lehet személyi jogai
 Köthet szerződést
 Családjog
1. Hogyan lehet házasságot kötni?
2. Örökbefogadás szabályai
 Dologjog
1. Birtokláshoz való jog
 Kötelmi jog
1. Mellérendelt felek
2. Kötelezettséget vállalnak
3. Ha nem teljesítik a kötelezettséget, akkor bírósághoz fordulnak
 Öröklési jog
1. A tulajdonjogot szabadon eladhatja, továbbadhatja
2. A halál után is ezt teheti végrendelkezési szabályok
3. Fel van állítva egy sorrend
 Záró rendelkezések
1. Hatállyal kapcsolatos szabályok

Mikor érvényes egy jogszabály?

 Ha az arra jogosult szerv alkotja meg

 Jogszabály alkotás szabályának megfelelően
 Megfelelően ki legyen hirdetve
o Magyar Közöny
 Hivatalos jogszabály hirdető
  Jogszabály hatálya
o Csak érvényes jogszabály lehet hatályos
o Térbeli időbeli, személyi kör
 Ahol, amikor, akire alkalmazni lehet

Polgárjogi jogviszony

 Jogilag szabályozott élethelyzet

 Polgárjogot szabályozza
 Vagyoni és személyi jogot szabályoz
 Alanyai
o Személyeknek tekinthetünk
 Emberek és jogi személyek
 Tárgya
o Közvetlen
 Emberi magatartásra irányul
o Közvetett
 Dolog, amire a magatartás irányul
 Tartalma
o Felek jogainak, kötelezettségeinek összessége

Jogképességek

 Az a képesség, ami polgárjogi jogviszonyok alanya lehet

o Ez lehet természetes és jogi személyek
o Általános, teljes, feltétlen lehet a természetes személyek
o Meddig jogképes a személyek
 Fogantatástól jogképes az ember
 Halálig jogképes az ember
 Pl.: Van egy személy, akinek van a nevén egy lakása, de eltűnt, ezért holtnak
nyilvánítják. 5 éven keresztül nem ad magáról életjelet a bíróság holtnak nyilvánítják,
ezért megszűnik a jogképessége. Ezért a pl.: tartozások a hozzátartozóihoz száll.
 Pl.: Haláltényének bírósági meghatározása. Ha nem lehet azonosítani a holttestet egy
baleset során
 Leegyszerűsítve: nyilvántartásba vétel, nyilvántartásból való törlés
o Ahhoz, hogy egy vállalat létrejöjjön, nyilvántartásba kell hozni
 jogképességük feltétes, nem teljes

Cselekvőképesség

 Emberek az a joga, hogy a saját akaratának nyilatkozatával jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat
magának, másnak.
 Azon fog múlni, hogy van-e neki belátási képessége
 Tud-e reális döntéseket hozni, mi lesz a következménye a tettének.
o 3 csoportba tudjuk osztani
 Cselekvőképesek
 18 év feletti
 nincs gondnokság alá helyezve
 16 év felett lehet házasságot kötni, gyámhatóság alatt cselekvőképes lesz
 18 év felett, egyéb hatások alatt, vagy más tényezők miatt lehet átmenetileg
cselekvőképtelen
 Korlátozottan cselekvőképesek
 14-18 év közötti emberek
 Azok a 18 év feletti személyek, akik gondnokság alatt helyeztek
  14-18 év között törvényes hozzátartozó (szülő, gyám)
 Aki gondnokság alatt, az a gondnok hozzájárulása szükséges
 Cselekvőképtelenek
 14 év alatt
 Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt
 Helyettük a gondnok, törvényes gondviselő járulnak el

Szerződések

 Fogalma: Felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik egy

szolgáltatás teljesítésére és jogosultág szolgáltatás követelésére. Legalább 2 személy szükséges.
Megállapodásról van szó.
 A két fél ellentétes dolgot szeretnének, ezek az érdekek találkoznak. Pl.: adásvételi szerződésben
 Alapelvei
o Szerződéshez való szabadság elve
 szerződéskötési szabadság
 mindenki eldöntheti, hogy akar-e szerződést kötni
 kötelezettség aláírni
o biztosítási szerződés
o közművek szerződése
 partnerválasztás szabadsága
 bárkit választhatok, ha nem sért személyiségi jogot
 típusszabadság
 olyan típusú szerződést köt, amilyet szeretne
 tartalom szabad meghatározása
 akár 2 soros, akár 20 oldalas lehet egy szerződés
 pl.: bérleti szerződés esetén, ha nincs egy kérdés megfogalmazva a PTK-hoz
kell fordulni, ha semmiben nem egyeztek meg a PTK szabályait kell
alkalmazni
 Kötelező betartani, ha nem tartják be, semmis lesz a szerződés
o Együttműködés elve
 Már a tárgyalások során, a szerződéskötésnél, a szerződés fennállása alatt a felek
köteles egymásnak informálni.
 Pl.: Bérleti szerződésnél nem szól, hogy a ház beázik, joga van kártérítést
kérni, a bérlőnek.
 Elévülés
o Ha szerződéskötéskor vita alakul ki, akkor kötelesek bírósághoz fordulni.
o De bizonyos idő elteltével az állami kikényszeríthetősége megszűnik a jogoknak,
követeléseknek. (5 év) a bíróság már nem fog foglalkozni
o Pl.: ha nem fizetett be a bérlő a bérleti díjat, akkor van 5 éve a bérbeadónak, hogy kifizesse. 5
év után a követelés még fennmarad
 Bármit felhasználhat bizonyításnál pl.: okirat, tanúk, számlavezetések
 Ma megkötnek egy kölcsönszerződést, ami a teljesítése 1 év, akkor kezdődik az
elévülés, amikor teljesíteni kellett volna
 Szerződések létrejötte
o Létrejött-e, vagy nem
 Ha létrejött. Érvényes-e vagy érvénytelen
 Ha érvényes. Hatályos-e vagy hatálytalan?
 Akkor jön létre egy szerződés, ha a felek lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített
kérdésekben megegyeztek.
 Lényeges
o Felek személye
o Szolgáltatás
  Bérleti szerződésnél a lakást adja
o Ellenszolgáltatás
 Bérleti szerződésnél a lakás díját adja.
 Bármilyen kérdést lehet lényegesnek minősíteni
o A feleknek nem kell elfogadniuk
o Pl.: Telefonvételnél a vevő 1 óra múlva akarja megvenni, de az eladó elutasítja. Nem jött létre
szerződés
 Ajánlat tétellel kezdődik a szerződéskötés
o Időkorlátozott.
o Erre érkezik egy elfogadó nyilatkozat. Ekkor létrejön a szerződés. Akár szóban is
megtörténhet.
o Elutasítás esetén nem jön létre a szerződés.
o Szeretne szerződést kötni, de más alkalommal
 Új ajánlatnak minősül.
 Vagy elfogadja, vagy elutasítja, vagy módosítja
 Szerződést lehet kötni szóban.
o Nehezen bizonyítható, ha valamelyik fél nem teljesít.
 Szerződést lehet kötni írásban.
 Szerződést lehet kötni ráutaló magatartással.
o Magatartás tanúsítja a szerződéskötési szándékot
o Pl.: Bolti vásárlás esetén

Gazdasági társasági szerződés

o Köteles aláírni a feleknek

 Szerződés érvényessége
o Mikor érvénytelen?
 Szerződés megkötésekor fennáll valamilyen jogszabályból meghatározott jog, ami
miatt a szerződést nem váltja ki a célzott joghatást.
 Érvénytelenségi okok
o Cselekvőképessége a személynek
o Kényszerítik a szerződéskötésre
o Csak látszólag kötik meg
o Lehetetlen a szolgáltatás
o Valaki tévedésben van
o Feltűnő az aránytalanság a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás
között
 40-50% különbségnél
 Hatályos-e a szerződés
o Alkalmazhatóságot jelenti
 Meddig kell alkalmazni a szerződést Időponthoz köthető kezdete, vége.
 Bérleti szerződés. Egyetemre felvételkor. Nyáron megkötik a szerződést, de
csak szeptembertől fizet bérleti díjat, akkor a hatály csak szeptembertől lesz
hatályos.
 Szerződés teljesítése
o Tartalom és jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni
o Felek teljesítési ideje
 Határnapot tűznek
 Csak azon a napon lehet
 Határidőt tűznek
 Időtartam alatt, amin belül bármikor lehet teljesíteni
 Szerződésszegés
 oBármely kötelezettség nem szerződésszerű viselkedés szerződésszegésnek minősül
oJogosult, akivel szemben megszegték a szerződést
 Követelheti a teljesítést
 Jogosult joga van, hogy elálljon, felmondja a szerződést.
 Kártérítést kérhet
 Fedezeti szerződést köt
o Ugyanarra a szolgáltatásra köt egy másik szolgáltatótól
 A különbözetet lehet kérni a szerződésszegő féltől
 Késelembe esik a szerződő fél (határnapon, határidőn belül nem teljesítni)
o Pénzbefizetésre utaló szerződés a szerződés szegő késedelmi
kamatot kell fizetnie.
 Hibás teljesítés
o Kellék szavatossági igényekkel lehet fellépni
 Kijavítás, kicserélés
 Ha ez lehetetlen, vagy megtagadja
 Kötelezett költségét mással javíttatni
 Árleszállítás
 El lehet állni a szerződéstől
 Szerződés megszüntetése
o Szerződés teljesítése
o Közös megegyezéssel meg lehet szüntetni
 Jövőre nézve szüntetik meg
 Pl.: lakásbérlésnél a bérlő az ott tartózkodásig fizeti ki, onnantól nem
o Felbonthatják a szerződést
 Eredeti állapotot állítják vissza

Társasági jog

 2006. évi 4. törvény – gazdasági társaságokról szóló törvény -> társasági jog alapját képezi (CTV)
 PTK 3. könyve
 1. szint: jogi személyekre vonatkozó rendelkezés
 általánosságban beszél a jogi személyről, beszél a gazdasági társaságokról, az általános szabályairól,
speciális szabályokról, Pl.: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, stb./
 2006.évi 5-ös törvény: CTV, cégnyilvántartásról, cégbírósági eljárásról szóló alaptörvény


Mit szabályoz?

 Magyarországon alapítható gazdasági társaságokról: ki alapíthat, milyen módon, milyen formájú

gazdasági társaságot lehet alapítani?

Alapelvei

1. Vállalkozás szabadságának az alapelve

o Alaptörvényből eredeztető
 Nem korlátlan szabadságot jelent
 2 típusa
o Egyéni vállalkozás Egyéni cég Gazdasági társasággá alakulhat
o Társas vállalkozás
 Formakényszer: Csak a PTK-ban szabályozott gazdasági
formában lehet társaságot alapítani
  (KKT, BT, KFT, ZRT, NYRT, KV (kihaló félben való
társaság))
 Szupranacionális gazdasági társaság
o Pl.: Európai Részvénytársaság
 Egyéb gazdasági típusok, de nem lelhetők fel
Magyarországon
 Nem lehet keverni a különböző gazdasági
társaságokat
2. Társulás szabadsága
o Alaptörvényből eredeztethető
 Bárkivel társulhat gazdasági társaság létrehozásához.
o Alanyi oldala
 Ki alapíthat ma Magyarországon gazdasági társaságot alapítani?
 Személyek (természetes/ jogi személyek)
 Alanyi korlátok
o Fő szabály szerint legalább 2 személy alapíthat
o Kivétel egyszemélyes gazdasági társaságok
 KFT, Részvénytársaság
o Természetes személy egy időben csak egy gazdasági társaságnak
lehet korlátlanul felelős hitelező védelme érdekében
o Állam célja: minél több gazdasági társaság jöjjön létre, hogy
ellássák önmagukat, állami segélyek helyett
o Jogilag nem lehetséges a korlátlan felelősséget halmozni
 Melyek azok a társaságok, ahol a tagok felelőssége
korlátlan?
 BT, KKT, Egyéni cégek (csak ezeknél a tagoknál
figyelhető meg)
o Korlátolt felelősségekkel való élése jogilag lehetséges
o Kizáró ok
 Egy természetes személy csak egy korlátlan felelősséggel
rendelkező gazdasági társaság tagja
 Elő társaság nem alapíthat gazdasági társaságot (nem
jogképes)
 Kiskorú személyek: nem alapíthat olyan társaságot, ahol a
felelősségek korlátlanok
 Költségvetési szervezetek, önkormányzatok nem
alapíthatnak olyan gazdasági társaságot, ahol a
felelősségük korlátlan lenne, csak RT-t KFT-t BT kültagság
alapíthatnak
 A pártok csak egyszemélyes korlátolt felelősségi
társaságot alapíthat
o Tárgyi oldala
 Milyen tevékenységre lehet ma Magyarországon gazdasági társaságot alapítani?
3. Társult jogalanyok egyenlősége
o Tagjai mellérendeltek
 Minden tagnak azonos
 jog
 kötelezettség
 Nem feltétlenül azonos mértékűek
o Valakinek több szavazati joga van
o Valakinek több részesedése van
o Akinek több joga van, több kötelezettsége
  Kisebbség védelem
 Gazdasági társaságban lévő kisebbségben mesterségesen a többséghez
próbáljuk felemelni
o kisebbség az, ami a társaságon belül a szavazati jogok 5%-át
képviseli, ami alatta van, nem számít)
 Ekkor tudja érvényesíteni akaratait
4. Tulajdonosi elkülönültség alapelve
o Elkülönítjük a tag által szolgáltatott vagyon és a gazdasági társaság vagyona
o Cserébe beleszólhatsz a társaság működésébe, szavazati jogot, osztalékot kap, de ez nem
alanyi jog. (kivéve az RT-ben)
o A gazdasági társaságban semmi a tulajdonom.
 A bevétel sem, nem a tulajdona.
 A bevétel a gazdasági társaság joga.
 Csak a részesedés ráeső fele az övé.
o A gazdasági társaságnak nincs tulajdonosa, csak tagjai
 A tagokat lehet csak kicserélni
5. Önigazgatás alapelve
o Diszpozitivitás: Tagok egyező akarattal sem térhetnek el a szabálytól
 A tagok nem térhetnek el a PTK-tól
 Ha a törvény megemlíti
 A kisebbség, munkavállalók, hitelezők érdekeit sérti
 Gazdasági társaság törvényes működését megnehezíti
6. Cégnyilvánosság
o Több szinten is megvalósul
 4 szintje van
 Cégbíróság
o Bárki kérhet cégekről információt a cégbíróságon
o Kérhetünk másolatokat is: (cégmásolat: a cég valamennyi fennálló
és törölt adatát hitelesen tanúsítja, cégkivonat: szűkített okirat,
csak a hatályos információkat tartalmazza, cégbizonyítvány: csak
egyes információkra ad választ a kérdésünkre)
 Cég szolgálat
o Itt is megismerhetjük a cégek adatait.
o Van lehetőség csoportos céginformáció lehetőségére
o Közjegyző is tud cégről információt adni
 Cég közlöny
o hivatalos lap, ahol a cégekkel kapcsolatos valamennyi információ
megjelenik.
o Amikor alapítunk vagy módosítunk egy gazdasági szerződést, akkor
többek között fizetnünk kell közzétételi díjat is, ami azt jelenti,
hogy a cégközlönyben, való közzétételben az ellenszolgáltatást
fizetjük.
 Gazdasági társaság által kezelt honlap
o a gazdasági társaság a saját információit felrakhatják a saját
honlapjait
o NYRT-nél kötelező
7. Cégbejegyzés alapelve
o Kell az állami elismerő aktus, ez a cégbíróság bejegyzése lesz.
o Amennyiben erre nem kerül sor, akkor a gazdasági társaság nem jön létre.
o A jogi képviseletre szükség van, ez egy olyan intézmény, amit a felek saját maguk nem tudnak
megoldani. (Ez tipikusan ügyvéd, de az ügyvéd mellett jogtanácsos és közjegyző is eljárhat).
 o A bejegyzés elektronikus úton történik és mindig a gazdasági társaság székhelye szerinti
illetékes cégbírósághoz kell benyújtani.
8. Hitelezővédelem, közérdekvédelem
o ezt szolgálja a cégnyilvánosság alapelve, ez az egyik pillére
o nyilvános, megjelenik a közhitelesség, vagyis a cégnyilvánosságban megjelenő adatok, tények
a valóságot szolgálják.

Gazdasági társaság általános közös fogalma

 Közös üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására a tagok vagyoni hozzájárulásával létrejövő jogi
személyiségű jogi vállalkozás, ahol a tagok nyereségből részesednek, veszteséget viselik.
 Gazdasági társaságot non-profit tevékenység folytatására is lehet alapítani.
 A külföldi természetes személyek is alapíthatnak Magyarországon gazdasági társaságot. Azonos
feltételek kell biztosítani
 Közös üzletszerű gazdasági tevékenység
o Profitorientált társaságok
o Tevékenység megjelölése
 Tevékenységek Egységes Általános Osztályos Rendszere megjelöli
o 3 csoportba osztjuk
 Tiltott tevékenységek csoportja
 Abszolút
o Minden gazdasági társaság számára tiltott
o Pl.: Jogi tevékenységek
 Relatív
o Bizonyos tevékenységet egyes társaságok folytathatnak, más
társaság nem
o Közoktató: csak KFT, BT
 Feltételhez kötött
 Koncessziós tevékenység
o Felhatalmazást, engedményezést jelent
o Állam/ önkormányzat kizárólagos fennhatóságába tartozók
kerülhetnek koncesszióba
 Határozott időre köthető: maximum 35 év
 Eladni, átruházni nem illeti meg a koncesszió jogosultját
 Pl.: dohánybolt, szerencsejáték, lőfegyverek gyártása
 Pályázat szükséges
 Aki megnyeri a koncessziós pályázatot, saját részvétellel működő, belföldi
székhellyel rendelkező gazdasági társaságot kell alapítania. Ha nem valósul
meg, akkor másnak adják a koncessziót
 Hatósági engedélyhez kötött
 Alapítói engedély
o Alapítótól kérjük, a gazdasági társaságát előzetesen hagyja jóvá.
o Ha megadja, akkor fordulhatnak a cégbírósághoz.
o Ha nem adja meg, nem lehet a cégbírósághoz fordulni
o Csak törvény nevezheti ki az alapítót
 Működési engedély
o az alapítási engedélyhez képest „lájtosabb”.
o Tevékenység elkezdésekor nyújtjuk be a kérvényt
o a céget bejegyzi a cégbíróság a cégnyilvántartásba, viszont a
tevékenység megkezdéséhez szükség van az engedély meglétéhez
o Nemcsak törvény, alsóbb szintű jogforrás is kinevezheti
o Kivéve: önkormányzat
  Formához kötött tevékenységek
o Bizonyos tevékenységeket csak meghatározott formában lehet
végezni.
o Bankok csak RT-t formájában működhet Magyarországon
o Szabadalmi tevékenységek csak a KFT végezheti
 Képesítéshez kötött
o Gazdasági társaság olyan tevékenységet végez, ami képesítéshez
kötött, akkor a társaságnak kell, egy ilyen képesítéssel rendelkezik.
 Szabadon végezhető tevékenységek
o Nincsenek feltételhez kötve
o Bárki által szabadon végezhető
o Pl.: gazdasági tanácsadás
 Non-profit tevékenység
o Nem a PTK-ban van meghatározva, hanem a CTV-ben
o A megtermelt javakat tagjaik között nem osztják fel
o Gazdasági társaság folytatására kell fordítani a megtermelt javakat
o Non-profitból nem mehet át a gazdasági szektorba, de fordítva igen.
 Egyszemélyes gazdasági társaság Áll gazdasági társaság
 Tagok vagyoni hozzájárulása
o Minden tag minden alapító köteles vagyonilag hozzájárulni
o Jogi személyiség
 A gazdasági társaság önálló jogalany, mind anyagi jogilag mind eljárásjogilag
 Saját cégneve alatt jogokat szerezhet
 Lehet tulajdona
 Perelhet, perelhető
 Önálló vagyonnal rendelkezik Önálló felelősséggel rendelkezik
 Tagjaitól elkülönült, állandó szervezettel működik
 Tagok változása nem érinti a jogi személyek működését
 Kötelezettségeit teljesíteni kell tagjainak.
 Minden tag részesül nyereségből, veszteséget elfogadják
 Milyen mértékű a nyereség, veszteség?
o A konszenzus határozza meg
 Gazdasági társaságok csoportosítása
o Személyes közreműködés alapján
 Tőkeegyesítő
 RT (NYRT),
 Személyegyesítő
 BT, KKT
 A KFT a kettő között helyezkedik el
o Vagyon szerinti csoportosítás
 Nincs meghatározva a minimum
 KKT, BT
 2 tag esetén minimum 2x5 forint, mert az 5 forint a legkisebb forgalomban
lévő pénz
 Meg van határozva
 KFT: 3000000 Ft (törzstőke)
 ZRT: 5 000 000 Ft (alaptőke)
 NYRT: 20 000 000 Ft (alaptőke)
o Tagok szerinti csoportosítás
 Legalább 2 fő alapíthat
 KKT, BT
  Legfeljebb 6 hónapos időtartam alatt lehet csak egyszemélyes
 Akár egyszemélyes
 KFT, ZRT,
o Tagi felelősség alapján
 Van felelősség
 KKT, BT beltagja korlátlan
 KFT, RT, BT kültagja nincs felelősség
o Gazdasági társaság alapítás szempontjai
 Tevékenység (Milyen ötletből?)
 Megoldás találása (Milyen társaság alapítása?)
 Vagyoni alap (Mit tudunk otthonról elhozni?)
 Milyen felelősséggel rendelkeznénk?
o Társasági szerződés
 Polgárjogi szerződés
 sui generis szerződés: organizációs és kooperációs jellegű
 felek közötti kooperáció megfigyelhető
 felek megállapodása új jogalanyt hoz létre
 KKT, BT, KFT
 társasági szerződés
 Egyszemélyes KFT, RT
 alapító okirat
 RT
 alapszabály
 Kötelező alaki tartalmi elemei
 Minden tagnak alá kell írnia
 Különböző időpontokban írhatják alá
o A tag megbízottja is megírhatja
o A meghatalmazást közokiratba (közjegyző)/ teljes bizonyító erejű
magány köziratba kell foglalnia (saját, vagy géppel kell tanú).
o Ügyvéd/ közjegyző: ellen jegyzi
 Tartalmi
o Cégnév
o Céghely
o Tagok vagyoni hozzájárulása
o Jegyzett tőke mértéke
o Rendelkezésre bocsátás módja, időpontja
o Vezető tisztségviselő neve, lakcíme
o vagy cég neve székhelye
o Gazdasági társaság cégjegyzésének módja
o Egyes gazdasági társaságok estében a jogalkotó kötelezően előír
o Határozott időre alakult, akkor fel kell tüntetni az időpontot
o Abban az esetben, hogyha a gazdasági társaság határozott időre
alakult, akkor a határozott idő feltüntetését meg kell tenni az
okiratban.

Gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése

 2 különbség
o Melyik bíróság vezényeli le?
 o Jogutód nélküli megszűnés a társaság saját döntése, vagy külső fizetésképtelenség okozza
 3 eljárás
o végelszámolás
 A gazdasági társaság tagjai a továbbiakban fel akarnak hagyni a társaság
tevékenységével
 Szükség van egy nem peres eljárás keretében levezényelni a megszűnést
 Szükség van a legfőbb szerv egyetértésre. (3/4-es szótöbbségtől a teljes egyetértésig)
 Kiinduló helyzet: A gazdasági társaság vagyon elég lesz valamennyi hitel
kiegyenlítésére. Nincs fizetési képtelenség helyzetében.
 Legfőbb szervi ülésén határozzák meg a végelszámolás kezdetét.
1. Kezdőidőpontja nem lehet korábban, mint a legfőbb határozat kelte.
2. Kötelezettségei
1. Közbenső mérleg készítése
 Át kell adni a végelszámolást végző személynek
2. Társaság iratairól kell iratjegyzeteket készíteni
3. Titkos és a nem leselejtezhető iratokról jegyzéket kell készíteni
4. Amennyiben van munkavállalói érdekképviselet, szakszervezet stb.
értesíteni kell a végelszámolásról
5. A végelszámolással kapcsolatos költséget tartalékból kell fedezni
(végelszámoló költségei)
6. Ha a határozat megvan, akkor a végelszámoló köteles változás-
eljárási bejegyzést kell beadni a társaság székhelye szerinti
cégbíróság előtt.
 Csatolni kell a legfőbb szerv döntését
 A társaság jogutód nélkül megszűnik
 A végelszámolónak a tisztséget elfogadó
nyilatkozatát
 Elektronikus módon benyújtandó
 Végelszámolót kell kijelölni.
1. A gazdasági társaság vezetői tisztségét veszi át
2. Levezényeli a végeljárást.
3. Bármilyen természetes személyt lehet választani, aki a vezetői
tisztségviselői kritériumoknak megfelel.
1. Korábbi vezetői tisztségviselő is elvégezheti.
4. Választható jogi személy is
1. Ki kell jelölni a végelszámolást végző személyt
o A végelszámolás nem módosítja az alapító okiratot vagy a társasági szerződést
o A társaság neve „VA” toldattal kell, hogy szerepeljen (végelszámolás alap)
o A cégközlönyben tesz közzé a felhívást a hitelezők felé.
 Meg kell határozni
o A végelszámolt gazdasági társaság nevét
o A végelszámoló neve, elérhetősége
o A végelszámolás kezdő napja
o A hitelező számára a felhívás, hogy a követeléseket 40 napig
küldjék el a végelszámolónak
 A végelszámoló megkapja a követeléseket, ami
kiegyenlítésre várnak
 Osztályoznia kell a követeléseket (elismeri/vitatja)
  15 napig be kell jelenteni a cégbíróságoknak a
követeléseket
 Egyidejűleg értesíteni kell azokat a hitelezőket, akiknek a
követelését vitatottnak titulálta
 30 napon belül van joguk bíróságilag
érvényesíteni a követelésüket
 A vitatott követeléseknek egy tartalékot kell fenntartani.--
> módosítani kell a közbenső mérleget
 A végelszámolásnak van egy határideje, ami alatt be kell,
hogy fejeződjön (3 év)
 A végelszámolás 1 éven túl nyúlik, a végelszámoló köteles
lesz a számviteli törvény miatt éves elszámolást készíteni.
A legfőbb szervének tárgyalni kell, el kell fogadni.
 A végelszámolás alatt lehetőség van a társaságnak tovább
tevékenykedniük korlátozottan.
 Ha a végelszámoló elhalálozik, új végelszámoló
kijelölésére van szükség
 Amennyiben nem történik meg a végelszámoló
kijelölése 60 napon belül, akkor a cégbíróság
jelöli ki.
 Amennyiben a hitelezők, vagy a gazdasági
társaság nem ért egyet a végelszámoló
döntésével, akkor a cégbírságnak be kell nyújtani
egy fellebbezést.
 A végelszámoló képviseli
 a társaságot
 a harmadik személlyel
 a hatósággal
 bírósággal szemben
 a gazdasági társaság követeléseit behajtja
 tartozásait megfizeti
o Ha nincs elegendő pénz, akkor felszólítja a társaság tagjait, hogy
pótbefizetést alkalmazzanak.
o Ha nem hajlandó 30 napon belül pótbefizetést teljesítni,
haladéktalanul felszámolási eljárást kell alkalmazni, ugyanis
fizetésképtelenségbe került a társaság.
o Ha a társaság vagyona ki tudja a hitelezőket egyenlíteni, a
végelszámoló köteles erről gondoskodni.
o A legfőbb szerv számára egy vagyon-elszámolási tervet kell
készíteni
 A fennmaradt vagyont természetben részesüljenek a
tagok
 Pénzbeli kielégítésben részesüljenek
 A társaság legfőbb szervének meg kell szavaztatni
o Ezután lehet törölni a cég nyilvántartásából
 Illetékmentes
 Nullás adóigazolás: ne legyen köztársasága a társaságnak
o Bármikor lehet folytatni a társaság folytatására, a végelszámolás
ideje alatt. A törlési kérelem benyújtásáig tehetik meg.
 o Egyszerűsített végelszámolás: Közkereseti társaságok, betéti
társaságok és az egyéni cég kezdeményezheti.
 150 napon belül be kell fejezni
 Amikor megvan a legfőbb szervi határozat, nem kell a
cégbíróságnak benyújtani.
 A cégközlönyben kell értesíteni a hitelezőket.
 A törlési kérelem benyújtásakor kell csatolni a
végelszámolást végző személyt.
o Csődeljárás
 mind az adós, mind a hitelező egy kompromisszum megszületésére vállalkoznak
 Célja a gazdasági társaság fennmaradása
 Fizetési képtelenség áll fenn
 adós kezdeményezhet kérelemre
 szükség van a legfőbb szervezet egyetértésre, e nélkül nem kezdeményezhet
 Nem kezdeményezhető
1. ha a gazdasági társaság fizetési képtelenségét már megállapították
2. ha 2 éven belül csődeljárás hatálya alatt állt
3. ha a legfőbb szervezet nem ért egyet
 Elektronikus módon kell benyújtani a cégbíróságnak
1. A kérelemhez egy formanyomtatványt kell kitölteni,
1. Mellékelni kell
 a legfőbb szerv egyetértését
 Hitelezők névsorát
 Tartozások lejáratát
 a közbenső mérleget
2. Illetékköteles lesz 50000 ft (kérelem illetéke) + 25000 ft (közzétételi díj)
3. Fizetési moratóriumban részesül: a csődeljárás ideje alatt nem lehet
kezdeményezni a gazdasági társaság felszámolását
4. Szerződéseket nem lehet felmondani, arra a hivatkozással, hogy a társaság
nem teljesíti kötelezettségeit
5. Végrehajtási eljárást sem lehet indítani a társasággal szemben a csődeljárás
hatálya alatt.
6. Ha a bíróság elrendeli a csődeljárást 120 napos haladékot kap
7. Vagyonfelügyelő kirendelésére van szükség
1. A felszámolói névjegyzékből fogják kirendelni
 feladat: a csődegyezség megszületését segíti elő az adós
és hitelező között
8. A cégközlönyben közzé kell tenni a hitelezők számára
9. Be kell jelenteni a hitelezői követeléseket a vagyonfelügyelő részére
10. A hitelezői követelések határidőn belül kell érvényesíteni az igényeket
11. A hitelezői követeléseket a vagyonfelügyelő kategorizálni fogja
12. Különböző szavazati jogosultságok köthetők
13. A vagyonfelügyelő felhívja az adóst és a hitelezőt, amikor tárgyalásra kerül a
hitelelbírálás (elfogadja, elutasítja)
14. A hitelezők szavazhatnak a hitelegyezségről
15. A csődegyezség akkor fog létrejönni, amikor valamennyi hitelezői
kategóriában a hitelezők egyetértenek.
16. Bíróságnak kell jóváhagynia
17. A bíróság megtagadja, ha jogszabályba ütközik, vagy jogszabályt kerül meg.
 18. Azokra a hitelezőket, akik kisebbségben maradtak, kényszeregyezségbe
kerülnek.
19. Lehetőség van a fizetési moratórium meghosszabbítására, de csak akkor, ha
a hitelezők is egyetértenek.
20. A csődeljárás 365 napnál nem lehet hosszabb
21. Amennyiben a bíróság nem hagyja jóvá, vagy a megadott időn belül nem
kerül sor egyetértésre, felszámolási eljárásba kerül
o felszámolási eljárás
 A cég vagyonából részben, egészben képtelenek kielégítik a hitelezők követeléseit
 hivatalból, vagy adós/hitelező/végelszámoló kérelmére
 2016. július óta csak elektronikus módon adható be
 Kötelező a jogi képviselet
 Milyen esetekben kezdeményezheti a hitelező az eljárást?
1. ha az adós által elismert vagy nem vitatott tartozása áll fenn, és az
adós felszólításra nem teljesíti a fizetési kötelezettséget.
 Ebben az esetben a hitelezői követelésnek legalább
200.000 forint tőkeösszegűnek kell lennie.
 a hitelezői tartozást az adósnak ismernie kell, vagyis
valamilyen számlát kell az adós részére küldeni, hogy a
hitelező tudja, hogy van egy fizetési kötelezettsége, amit
teljesítenie kell.
 Ha nem teljesíti a kötelezettségét, akkor a hitelezőnek
felszólítást kell küldeni, ebben meg kell jelölni
 a követelés jogalapját,
 az összegét,
 a követelés esedékességét.
 Ha kamatot kér a hitelező, akkor meg kell jelölni
a kamatszámítás módját.
 úgy kell elküldeni, hogy az adós általi kézhezvétel
egyértelműen beazonosítható legyen.
o Innentől számított 20 napja van arra az
adósnak, hogy teljesítsen.
o Ha ez nem történik meg, akkor a
hitelező benyújthatja a felszámolási
kérelmét.
 Amikor a 2. fizetési felszólítást
megkapja az adós, akkor már
nem teheti vitássá a tartozást
2. Ha a hitelezőnek jogerős bírósági döntése vagy jogerős egyéb
határozata van, amely alapján az adósnak a hitelező részére
teljesíteni kell. (a hitelező és az adós között folyamatban volt
valamilyen peres vagy nem peres eljárás, amelyben az adós
gazdasági társaságot elmarasztalták és pénzkövetelés
megfizetésére ítélték)
 A felszámolási eljárás TOTÁLIS VÉGREHAJTÁSI
ELJÁRÁSNAK minősül.
 a végrehajtási eljárás sikertelensége.
 Nem releváns az, hogy a hitelező ingó vagy
ingatlan végrehajtást kért.
 3. HA a végrehajtási eljárás bármely típusa sikertelen lesz, akkor
kezdeményezheti a felszámolási eljárást.
 Milyen esetben kezdeményezhet az adós?
1. Abban az esetben, ha az adós kezdeményezi a felszámolási eljárást saját
magával szemben, akkor szintén szükség van
1. a legfőbb szerv egyetértő döntésére,
2. szükség van nyilatkozatra (a gazdasági társaságot a csődeljárást
nem kívánja igénybe venni),
3. és szintén szükséges a nyilatkozat csatolása, hogy a társaság tagjai
pótbefizetéssel nem kívánják a társaság vagyoni helyzetét
rendezni.
2. ha a hitelezők nyújtották be a felszámolási kérelmet az adóssal szemben,
akkor az adós nyilatkozik a felszámolási kérelemre, tehát a bíróság megküldi
az adósnak a felszámolási kérelmet. Ilyen esetben az adósnak lehetősége
van az ún. FIZETÉSI MORATÓRIUM kérésre, ez azt jelenti, hogy 40 napos
utolsó fizetési haladékban részesül.
1. nem mérlegelhető
2. Ha kérik meg kell adni a gazdasági társaság részére
3. 40 napon kell kiegyenlíteni a tartozást
 Ha erre nem kerül sor, akkor a bíróság elrendeli a
felszámolási eljárás végrehajtását
 A felszámolási kérelemmel egyidejűleg
 Illetékfizetési kötelezettség keletkezik
o 80000 forint eljárási illeték
o 25000 forint közzétételi költségtérítés
o Csődeljárás, felszámolási eljárás
 Nem peres eljárás
 Törvényszékek lesznek illetékesek (ahol a cég székhelye van)
 Ha a székhelynek az áthelyezése megtörtént, akkor 180 napig a korábbi székhely
szerint illetékes törvényszéknek kell eljárni
o Bírósági szervezetek
 Járási bíróság, közigazgatási és munkaügyi bíróság
 Törvényszék
1. megyeszékhelyenként egy (20)
 Ítélőtábla (5)
1. Győr
2. Budapest
3. Debrecen
4. Pécs
5. Szeged
 Kúria

Cégnév

 Jogalanyisága ehhez kötődik

 Mindig a cégnévvel találkozunk
 Funkciói
o Egyediesíti a társaságot (egyértelműen különböző)
 Része
o Vezérszó: első helyen áll
  Mozaikszó, rövidítés, latin írásmódú
 Nem feltétlenül mutatja a tevékenységét
 Csak egyediséget mutat.
o Kötelező elem
 Milyen formában működik a gazdasági társaság
o Tevékenységi kör (nem fontos megjeleníteni)
o Pl.: KOLIKEN Kereskedelmi Kft. (Vezérszó, Tevékenységi kör, Cégforma)
o Hasonló neveket a cégbíróság nem engedélyezi
o Ha csak szám szerepel, azt is elfogadják (pl.: 5.1 Bt.)
 Valamelyik tudomány sajátosságát foglalja be
 pl.: π (3.14)
 Elvek
o Cég valódiság elve: A cégnév valóságnak megfelelő tényeket, körülményeket, adatokat
tartalmazhat. Nem lehet a látszattal ellentétes.
 Első Kenderfonó Kft csak akkor lehet, ha tényleg az első. Ha nem akkor nem jegyzik
be.
o Cég kizárólagosság elve: A gazdasági társaság cégnevének egyértelműen kell különböznie a
már bejegyzett cégek nevétől. Nem lehet azonos, összetévesztő.
 Azonos: Média Kft. Még egy ilyen nevű már nem szerepelhet.
 (Toldattal megoldható)
 Összetévesztés: Mutatnak különbséget, de összetéveszthető.
 Média Kft. Média Bt.
 Írásbeli eltérés sem elfogadható
o Pl.: AGROKER Kft.  agro-ker Bt
 Hangzásában más
o ELLA Bt. Bella Bt.
 Ha az átlagpolgár szerint összetéveszthető, akkor megtévesztésre
alkalmas. Nem engedélyezi.
o Cég szabatosság elve: Cégnévnek pontosnak, egyértelműnek kell lennie. Rövidítést csak a
cégforma tartalmazhat.
 A vezérszót, ha több szóból áll, akkor sem lehet rövidíteni, és tevékenységet sem.
 Ha idegen nyelvű értelmes szó, akkor az idegen nyelv helyesírásának megfelelően
kell leírni.
 Ki lehet védeni, ha az alapító másra gondol
 Pl.: A MÍTING mozaik szót tartalmaz
 20. század politikai önkényuralmi személyeket, hozzá köthető intézményeket, állami
intézményeket nem lehet felvenni.
 Tartalmazhat természetes neveket is. Csak egyet lehet.
 MTA engedélye kell, ha pl.: Arany János Kft-t akarok létrehozni.
 Akkor nem kell, ha ugyanúgy írja a személy, mint akkor az a személy.
 Ha a védjegyek nevét akarjuk felvenni, akkor csak az adott cég engedélye
kell. (Pl.: Coca Cola Kft létrehozásához a Coca Cola cég engedélye kell)
 Ha város szerepel a cég nevében, az adott város önkormányzatának az
engedélye kell.
 A cég nevét 60 napig 15000 forint fejében le lehet foglalni.

Székhely

 Adminisztratív központja
 o feladata a levelek iratok átvétele, rendezése, tartása.
o Központi ügyintézés helye, ahol a gazdasági társaság tagjai évente legalább egyszer
összeülnek, megvitatják az elmúlt gazdasági év eseményeit, meghozzák az ügydöntő
határozatokat
o Lehetőség van arra, hogy a társasági szerződés kettéválassza az adminisztrációs központot és
a központi ügyintézés helyét.
o A cég a székhelyét köteles cégtáblával megjelölni, ha ennek nem tesz eleget, a cégbíróság
szankciót is alkalmazhat ellene a törvényességi felügyeleti eljárás keretein belül.
 Más helyek
o Fióktelep: a székhellyel megegyező közigazgatási egységben van, de érdemi ügyintézésre nem
kerül sor, a gazdasági társaság tényleges tevékenységét folytatja itt.
o Telephely: olyan speciális telephely, amely más közigazgatási egységben van, mint a székhely.
Adminisztratív tevékenység nem folyik, csak tényleges munkavégzés.
 Tagokra vonatkozó adatok
 Természetes személyek: tagok neve, lakcíme, születési helye, ideje, anyja neve
 Külföldi tagok, székhely esetén: Kézbesítési megbízottra van szükséges. A külföldre érkező
küldeményeket átveszi, majd kézbesítni 15 nap alatt. Csak a gazdasági társasággal kapcsolatos
küldeményekre terjed ki
 Nem természetes személyek esetén fel kell tüntetni: cégnév, székhely, cégjegyzékszám
 Képviseli-e a kézbesítési megbízott a tagot?
o Önmagában nem jogosítja fel a személyt, hogy a külföldi nevében és képviseletében
érvényes jognyilatkozatot tegyen és fogadjon el, de külön meghatalmazás ellenében
végezhet ilyen jellegű tevékenységet.
o Nem kell tudnia, hogy mit tartalmaz a küldemény.
Jegyzett tőke
 Mértéke
 Rendelkezésre bocsátásának módja
o Azt jelenti, hogy hogyan kell teljesíteni a vagyoni betétet,
o Két formája van,
 a készpénzbetét: szinte minden esetben megtalálható a jegyzett tőkében
 nem készpénzbetét (apport) nem mindig jelenik meg.
 Lehet dolog,
 vagyoni értékű jog, szellemi alkotáshoz fűződő jog,
 a kötelezett által elismert követelés, vagy olyan követelés, melyet bírósági
határozat tartalmaz.
 Dolognál és jognál meghatározza a jogalkotó, hogy forgalomképesnek kell lennie és
vagyoni értékkel kell, hogy bírjon (konjunktív - a kettő egymást feltételezi).
 Ha ezek nem teljesülnek, az apport nem felel meg az előírásoknak.
 Szellemi tulajdonok részben apportálhatók, mert a polgári törvénykönyv szerint
dolgok, és jogok is kapcsolódnak hozzájuk.
 A legtipikusabb apportálható jog a bérleti jog, tulajdonjog, hasznosítási jog.
 Dolgok: lehet ingó és ingatlan is, tulajdoni lappal kell igazolni, hogy az apportáló
rendelkezik az ingatlan átruházásához szükséges tulajdonjoggal.
o Az apport értékét meghatározhatja:
 az apportáló tag (mert ő ismeri az apport forgalmi értékét),
 könyvvizsgáló (de ez költséges),
 egyéb szakértő, szakember.
 Ha az apport értékét magasabb értékben állapítja meg az, aki megállapítja az
értékét, mint annak tényleges szolgáltatáskori forgalmi értéke, akkor ő ezért
 felelősséggel tartozik, mégpedig a szolgáltatástól számított 5 évig (felülértékelés
tilalma).
 Az alulértékeléshez a társasági jog semmilyen szankciót nem fűz, azonban valótlan
érték megállapítása tényállás címén bünteti az állami- és az önkormányzati
vállalatoknál az alulértékelést is. A nem hiteles értékelés megtévesztheti a
hitelezőket.
 Aki apportot szolgáltat, a felülértékelés megsértéséért 5 éven tartozik felelősséggel a
gazdasági társaság irányában, ez követeléssel léphet fel a taggal szemben és kérheti
a tényleges érték meghatározását a hitelezőtől. A hitelezőnek nincs ilyen joga, nem
követelhet, és nem kötelezheti a gazdasági társaságot, hogy fizessen, ugyanis a
hitelezővel a gazdasági társaság áll jogi kapcsolatban, nem az apportot szolgáltató
tag.
 Az 5 év nem jogvesztő, ez azt jelenti, hogy 5 évig a tagnak kötelező gondoskodnia
arról, hogy az apport értéke a szolgáltatás kezdetekor a megadott értéket képviselje,
nem pedig azt, hogy értékét meg is őrizze.
 Ha a tag a társasági szerződésben foglalt vagyoni betétjét nem teljesíti, akkor a
vezető tisztségviselő írásban felhívja a mulasztó tagot és felhívja arra, hogy a
társasági szerződésben vállalt kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget,
legkésőbb 30 napon belül.
 Ha 30 napon belül nem teljesül, akkor a törvény erejénél fogva a 31. napon
a tag tagsági viszonya megszűnik.
 Nincs lehetősége fellebbezésre, késedelemre.
 Ideje
 a tagok közti megosztást
Képviselet
 Törvényes
 szervezeti képviselet
 Ki az, aki képviseli a gazdasági társaságot?
o vezető tisztségviselő
 Képviseli a harmadik személy, bíróság, hatóság előtt
 főszabály szerint önállóan jár el
 olyan munkavállaló, aki megfelel a vezető tisztségviselői feltételeknek
 általános hatáskörű
o ügyek minden csoportjában eljárhat
o egyedül
 speciális
o meghatározott
 pl.: van fióktelepe, és csak az ottani ügyeit intézheti
o cégvezető
 főszabály szerint önállóan jár el
 vezető tisztségviselően alárendelten
o munkavállalók
 2 munkavállaló együttesen jogosult a képviseletre
 szűkebb, mint a cégvezetői
 bizonyos ügyekre korlátozódik csak
 Lehet korlátozni a képviseleti jogot?
o Lehet.
o A gazdasági társaság vezetője megszabhatja, miben, hogyan járhatnak el.
o Csak abban hatályos, ha a korlátozásról a harmadik személy tudott, vagy tudnia kellett volna
Cégjegyzés
 Képviseleti jog részjogosítványa
 Írásbeli képviseletet jelenti csak
 Ki jogosult?
o A fent felsoroltak. Ugyanolyan hatáskörrel
 (Aláírási) címpéldány: közjegyző készíti
o azoknál is eljárhat, amit nem ő módosított
 Aláírási minta: ügyvéd készíti
o csak azoknál járhat el, ahol ő módosítatta az aláírási mintát
 Cégjegyzés módja
o Önálló
 Arra módosult személy, teljes mértékben jogosultak a gazdasági társaság írásbeli
képviseletére.
o Együttes
 Egy jogosult aláírása mellett egy másik jogosult aláírására van szükség.
 Mindaddig ameddig a másik személy nem adja aláírását, függő helyzetbe kerül. Nem
kerül hatályba.
Általános szabályok szerinti eljárás
 30 napon belül a társasági szerződést a mellékletekkel együtt a jogi képviselő elektronikus úton
benyújtja a cégbíróság részére.
 Ha alapítási engedélyhez kötött, addig nem lehet benyújtani.
o Ha megadja az engedélyt, az engedély megadásától számított 15 napig lehet megtenni
 Időtúllépés esetén: 50000-900000 forintig terjedő pénzbírságot szabnak ki a cégbíróság
o A vezető tisztségviselőt kell felelősségre vonni
o bejelentési kötelezettséget késedelmesen teljeíteni
 NAV-nak 1 munkanapja van, hogy adószámot adjon
o Alapítók közül van, aki NAV-nak nem megfelelő
 Innentől kezdve 3 munkanapon belül a társadalmi szerződés és mellékletek formai vizsgálatát elkezdik
 Bármilyen elem hiányzik, elutasítják a hiánypótlási eljárás nélkül elutasíthatja a cég bejegyzését
 8 napon belül a jogi képviselő a hiányokat pótolhatja illeték fizetés nélkül
o Nem feltétlenül a jogi képviselő hibája
o Általában nem tart 8 napig
 8 napon belül van lehetőség a tartalmi elemek vizsgálata a társasági szerződésnek és mellékleteinek
o Hiány esetén hiánypótlásra adja vissza. Maximum 30 nap van a hiány pontos megjelölésére.
 3-8 napon belül formai hiányokra hívnak fel
o 4. napon belül nem kaphat formai elemre hiánypótlásra felszólító felhívást
o 4-8. napon kaphat
 15 napon belül érdemi döntést kell hozni a cégbíróságnak
o cégbíróság saját magának nem tudja tartani
 van 3 nap, ami a cégbíróság vezetőjéhez kerül, aki döntést hoz
 csak elfogadja/elutasítja
 ha ez is eredménytelenül jár el
 Elkövetkező 1. munkanapon automatikus elfogadást nyer
o korrigáltatni fogja a hibákat
Egyszerűsített eljárás
 szerződés minta alapján készül
 jogalkotó előzetesen elkészítette
o kipontozott részeket kitölteni
 o kedvező opciókat aláhúzással jelöljük
 NYRT nem használhat mintát
 mintát nem lehet bővíteni
o elveszíti a minta jellegét
o szabadon generáltnak számít
 1 munkanapon belül a cégbíróságot vagy bejegyzi, vagy elutasítja
o nincs hiánypótlás
o ha nem dönt a cégbíróság
 cégbíróság vezetőjéhez kerül
 1 munkanapja van hozzá
o elutasítja, vagy bejegyzi
o ha nem valósul meg, automatikus bejegyzést nyer
Előtársaság intézménye
 az elutasítási okirat ellenjegyzésétől vagy köziratba foglalástól annak cégbíróság történő benyújtásig
 benyújtástól a bejegyzésig, vagy a bejegyzés elutasításához
 Első szakasz:
o Üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet
 Második szakasz
o Végezhet gazdasági tevékenységet
o De hatósági engedélyhez kötött tevékenységet még nem végezhet
 Ugyanúgy működik, mint a létrehozandó gazdasági táraság
o Kivéve
 Tagok személyében változás nem következhet be
 kivétel: jogszabály előírja
o pl.: egyik tag elhuny
 társasági szerződés módosítására nincs lehetőség
 kivétel: hiánypótlásra felszólítás
o pl.: rossz a cégnév
 gazdasági társaság nem határozhatja el jogutód nélküli megszűnését
 nem határozhatja el megváltozását, szétválását, egyesülését
 újabb gazdasági társaság alapításában nem vehet részt
 Tag kizárás nem kezdeményezhető
 Bejegyzés esetén az előjárási jelleg automatikusan, minden egyéb jogcselekmény nélkül megszűnik.
 Előfordulhat, hogy nincs vagyona a hitelező igényeinek kielégítésére
o Akkor a gazdasági társaság típusának függően kap kielégítést
 KKT és a BT beltagja korlátlan felelősséggel rendelkezik
o hitelezőt nem élhet hátrányt
 KFT tagnak, BT kültagnak, RT részvényesnek nincs felelősségük,
o ha van vagyon hitelezőket kifizetnie
o ha nincs, akkor a vállalt vagyoni betétet teljesíteni a hitelező részére
 ha nem elég, belép a vezető tisztségviselő,
 korlátlan, egyetemleges felelősséggel lép be
Gazdasági társaság szervezeti struktúrája
 Milyen szervekből állhat?
o Vezető tisztségviselő/Operatív szerv
 Egyedül, szervezetten
 Képviseli a gazdasági társaságot
o (Ha van) Felügyelő Bizottság
  Legfőbb szerv „meghosszabbított keze”
 sajátos belső ellenőrző szerv
 Ülések között a vezető tisztségviselőket ellenőrzi.
 A gazdasági társaság érdekeinek megfelelően jár el
o Legfőbb szerv
 Gazdasági társaságban tisztséget töltenek be.
 Évente összeül
o Legfőbb Szerv mellett különböző bizottságok, szervek működhetnek
 Segítik a Legfőbb Szerv működését
o Audit bizottság
 NYRT számára kötelező:
o Könyvvizsgáló (külső ellenőrző szerv)
 Gazdasági társaság és kívülálló számára is elügyel

Legfőbb szerv

Általános elnevezés, minden gazdasági társaságban megjelenik, de gazdasági társaságonként változik a neve:
 KKT, BT: tagok gyűlése;
 KFT: taggyűlés,
 ZRT, NYRT: közgyűlés,
 KV: igazgató tanács

Legfőbb szerv hatásköre

 személyzet politikai kérdésekben való döntés (díjazási jog, tisztségviselő, ügydöntő felügyelő bizottság
esete, elsőbbségi részvényesek)
 gazdasági politikai kérdésekben való döntés
 Gazdaságpolitikai kérdésekben való döntés
o mérleg elfogadása, eredmény felhasználása
 Társasági szerződés módosítása
o meg kell szavazni
 Szavazatok (ha nincs meg a koncenzus)
 50%-os
 75%-os
 100%-os egyetértés
 Vezető tisztségviselővel, könyvvizsgáló, tag, FB tag kártérítési per indításához a legfőbb szerv
hozzájárása kell
 jogutód nélküli megszűntetés döntése
 átalakulásához, szétválásához is kell a legfőbb szerv hozzájárulása

Tagjai

 Minden tag részt vehet a legfőbb szerv ülésén (csak lehetőség)

o akiknek nincs szavazati joga, az is elmehet
  tag érdekelt
 jogosult (részvényesnek) jogát megvonjuk
 Meghatározott körben
 Általában
 személyesen, vagy meghatalmazott által
 Tagok
o Könyvvizsgáló
o Legfőbb tisztségviselő
o Felügyelőbizottság bármely tagja
o Szakértők
 A legfőbb szerv ülése zártkörű, a gazdasági társaságnak belügye a legfőbb szerv ülése, csak a
meghívottak vehetnek részt.
 A legfőbb szervet meghívóval hívjuk össze.
o Egy kivétel van: ha a legfőbb szervet hirdetmény útján hívjuk össze.
o Kötelezően tartalmazza az ülés:
 Helyét
 Idejét
 Napirendi pontokat
o Plusz elemeket is tartalmaz
o Lehet-e olyan napirendi pontokat meghatározni, ami nem szerepel a napirendi pontokban.
 Minden tagnak jelen kell lennie
 Egyhangú hozzájárulás
 Levélszavazás intézménye
o Nincs meghívó
o Vezető tisztségviselő a határozat tervezetét küldi ki írásban
 8 napos határidő a szavazásra
 A vezető tisztségviselő összesíti a szavazatokat, közli az eredményt
o költségkímélő (nem kell egy helyen, egy időben megjelenni)
o Nincs meg a vitázás lehetősége
o Minden kérdésben lehet szavazni, ha a létesítő okirat megengedi
 2 eltérés
o Bármelyik tag összehívhatja (legkisebb szavazati joggal rendelkezők is)
o Konferencia közgyűlés
 Audio, vizuális, audiovizuális mód
 Minden tagnak rendelkeznie kell az eszközzel
 Létesítő okirat tegye lehetővé ezt a hozatalt
 Egy időben, de nem egy helyben
 Határozathozatal
o Szótöbbséggel hozza
 Egyszerű szótöbbség
 50%+ 1 szavazat
o Kivétel
 KFT, RT: 75%-os
 KKT, BT: egyhangú
 (jogutód nélküli megszűnés döntés hozatalában)
o Szavazategyenlőség esetén az ügyvezető dönt

Egyszemélyes gazdasági társaságok

 Nincs legfőbb szervi ülés

 Minden legfőbb szervi hatáskörébe tartozó ügy az alapító dönt

Vezető tisztségviselő

 KKT: ügyvezető
 BT: ügyvezető
 KFT: ügyvezető
 ZRT: igazgatóság, vezérigazgató
 NYRT: igazgatóság, igazgatótanács
 Igazgatóság
o 3-11 tag
o van felügyelő bizottság
 vezérigazgató
o 1 fő
 igazgatótanács
o 5-11 tag
o tagjai állnak az igazgatókból, felügyelői bizottság tagjaiból
o egyszerre töltik be a felügyelői bizottság feladatait
 ZRT, NYRT: saját maguk határozzák meg a modellt
 Vezető tisztségviselő: természetes személy és jogi személy is lehet
o Jogi személy esetén ki kell jelölni azt a természetes személy(eke)t, aki(k) képviselik a
gazdasági társaságot.
o személyesen köteles eljárni (személyesen kötött)
 nem lehet helyettesíteni
 Kizáró okok:
o Bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek
 mentesül a hátrányok alól, akkor betöltheti a tisztséget
o Foglalkozástól eltiltottak, nem lehet vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaság vezető
tisztségviselője, ami olyan foglalkozást is végez, amitől eltiltották
 (végleges hatállyal örökre eltiltják)
o vezető tisztségviselő gyakorlásától tiltanak el
o eltiltás hatálya alatt áll
 korábban gazdasági társaság vezetői tisztségviselői voltak, de az alkalmatlanságukat
bizonyították
 pl.: hitelezői viszonyokat nem elégített ki
 cégbíróság nyilvántartásában szerepel
o ha a vezető tisztségviselői jogviszonyban áll, akkor a versenytörvény szabálya által, ha a
gazdasági társaság megszűnik, nem lehet, minimum 2 éven keresztül egy olyan gazdasági
társaság vezetői tisztségviselője, ami hasonló profilú
 Jogállása
o Alapításkor kijelöléssel
o Működés során megválasztjuk
 Legfőbb szerv választja meg
o szükség van a vezető tisztségviselő elfogadására
o határozott időre 5 év
 lejár a határidő,
 de a legfőbb szerv úgy gondolja, hogy alkalmas, akkor újraszavazhatják
o határozatlan időre is
o polgár jogviszonynál a megbízás lehet ingyenes,
o munkajogi jogviszonynál: kell fizetni a munkavállaló (vezető tisztségviselő) részére
o nyomtatványon meg kell jelölni, milyen jogviszonyban van
 Feladata
o Képviselet
 Önállóan, teljes jogkörben
o Bejelentési kötelezettség
 Hatóságok részére történő bejelentkezés
o adatszolgáltatás
 államhivatal részére
 ha ennek nem tesz ennek eleget, vagy hibás adatot közöl, akkor 50-900 ezer forint
pénzbírságra kötelezik
 o titoktartási kötelezettség
 nem csak a jogviszony fennállta alatt
 addig kell titokban tartania, ameddig titok marad
o üzletvezetés
 belő ügyek intézése
 legfőbb szerv összehívása
 jegyzék vezetése
 tájékoztatás
o belső tagok
o részvényesek részére
o a vezető tisztségviselő az iratmegtekintés bizonyos esetekben megtilthatja
 Írásban kéri a tagot, hogy bizalmasan kezelje az iratot, de nem kapja meg
 Visszaélés esetén
 titoktartás végett
 Mandátum ideje
o Határozat leteltével, újraválasztható
o Legfőbb szerv visszahívja (indoklás nélkül is)
 Határozatlan időre
 Nem jól teljesít
 Jól vezeti a társaságot, de politikai célból visszahívja
o Vezető tisztségviselő lemond
 meg kell határozni azt az időt, amitől nem kívánunk a vezetői tisztségviselői posztot
betölteni
 60 napon keresztül még foglalkozni kell
 vagy addig, ameddig nem találják meg az új vezetői tisztségviselőt
 ha 60 napon túl sem találják meg, akkor a gazdasági társaság törvénytelenül
működik
o Vezető tisztségviselő meghal
 nincs jogutódlás
o Munkaviszony keretében látja el, és a munkaviszony megszűnik
o Külön törvényben meghatározott ok
 végelszámolás alá került cég esetén
 Felelősség
o Gazdasági társaság irányába
 Kárt okoz, köteles megtéríteni
 korlátlan felelősségű
 ha többen vannak, akkor egyetemlegesen
o Harmadik személynek kárt okoz
 Jogviszonyával összefüggésbe,
 Egyetemlegesen felelős a gazdasági társaság a vezetői tisztségviselővel
 vagy független okozta
 csak a vezető tisztségviselő kötelez helytállni
o Felmentvény: A vezető tisztségviselő mentesülhet a felelősség alól.
 A gazdasági társaság szemben védi
 akkor alkalmazható
 Gazdasági társaság megadja számára
o átvizsgálás esetén, ha úgy gondolja, megadhatja (1 éves
események)
o ezzel megvédi a későbbiekben
 benne van az okiratban, hogy megadhatja
 Felügyelőbizottság,
o Ellenőrzésre hivatott
o Belső szerv
o A legfőbb szerv nem képes folyamatosa, meghatározott időre felügyeli az ügyvezetést
o A felügyelő bizottság látja el (legfőbb szerv meghosszabbított keze)
o Általános teljes körű ellenőrzésre jogosult, kötelezett (tagok védelmébe érdekében)
o Feladata:
 Jogszabálysértések megakadályozása
 A nem jogszabálysértő, de a társaság érdekével ellentétes ügyvezetési gyakorlatra
történő figyelemfelhívás
o Szervezeten belüli elhelyezkedés
 dualista (2 szintű)
 csak ellenőrzésre hivatott a felügyelőbizottság
 supervisory board
o felügyeleti ellenőrző testület
 operative board/ administrative board
o ügyvezetési feladatok
 hagyományos német modell
 monista (1 szintű)
 menedzsment board
o egységesen látja el az ügyvezetést, és annak ellenőrzését
o angol/ amerikai modell
o Létrehozása általában fakultatív
 tagok akaratán múlik
 Indokolhatja
 Gazdasági társaság
o Jellege
o Tevékenysége
o Tagi összetétel
 költségvonzattal jár
o bizonyos esetekben kötelező
 nyilvánosan működő részvénytársaság (NYRT)
 kivéve egységesen működő
 zártkörű részvénytársaság (ZRT)
 szavazati jogok minimum 5%-val együttesen rendelkező részvényesek ezt
kérik (kisebbség védelmi eszköz)
 bármelyik gazdasági társaságnál, hogy ha
 a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma éves átlagban
meghaladja a 200 főt, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelő
bizottságban való munkavállalói részvételről ez a dolgozói participációs
felügyelő bizottság
o Felügyelő bizottság harmada dolgozói küldöttekből fog állni
 a dolgozói küldött a felügyelő bizottság akkor fog válni, ha
a legfőbb szerv megválasztja, de a legfőbb szerv köteles őt
megválasztani a jelölést követő ülésen. Ezt a választást
csak a dolgozói küldött szemben való kizáró okkal lehet
csak megtagadni.
 Kizáró okok (bármely személyre igaz lesz, nem
lehet tagja a felügyelő biztosságnak)
o Akivel szemben vezető tisztségviselői
kizáró ok van
o valamely hozzátartozója az adott
gazdasági társaság vezető
tisztségviselője
o Megbízási jogviszony
 Megbízási szerződés szabályai alapján kell ellátni
 Gondos ellátás
o Keletkezése
 Társaságot alapításakor a létesítő okiratban kijelöljük
 Társaság működése folyamán megválasztjuk
o Mindig kell egy elfogadói nyilatkozat
o Feladatkör
  Ügyvezetői kör munkavégzésének ellenőrzése
 Beszámolók megvizsgálása
 Adott gazdasági társaságnál van felügyelőbizottság, akkor a beszámolóhoz írásbeli
jelentést kell írni. Nélküle nem fogadhatja el az előző évhez való jelentést a legfőbb
szerv
o Hatáskör
 Felvilágosítás kérése a vezető tisztségviselőtől, vezető állású munkavállalótól
 A legfőbb szervet kell tájékoztatni, ha a felvilágosítás elmarad
 Társaság könyveit, iratait megvizsgálhatja
 Ha adott kérdéshez speciális szakismeret szükséges, amivel nem rendelkezik
a felügyelői bizottság, szakértőt vehet, igénybe vehet
 Tanácskozási joggal részt vehet a legfőbb szerv ülésén
 Jogosult a legfőbb szerv ülésének összehívásának a kezdeményezésére, ha észleli,
hogy a vezető tisztségviselő működése jogszabályba, társasági szerződésbe, legfőbb
szervi határozatba ütközik, vagy sérti a tagok, részvényesek érdekeit
o Ügydöntő felügyelőbizottság
 Ügyvezetés fölé emelkedik, többlet jogosultság révén
 társasági szerződésben meghatározott ügydöntő határozat előzetes
jóváhagyása szükséges
o Értékhatár alapján
o Bizonyos típusok alapján
o Ügyrendjét saját maga alapítja meg
 Legfőbb szervnek jóvá kell hagynia
o Nem lehet utasítani
o Testületi szerv
 Elnöküket maguk között választják meg
o Akkor határozott képes, ha
 tagok 2/3-a jelen van, de minimum 3 fő
 Minimum 3 tagból kell állni a felügyelő bizottságnak
 ennél több lehet, de társasági szerződésben közölni kel
o Megszűnés okai
 Meghatározott időre van megszabva, ennek letelte
 Visszahívás
 Lemondás
 Elhalálozás
 Törvénybeli kizáró ok bekövetkezése
 Munkajogi viszony megszűnése
o Felelősség
 Gazdasági társasággal szemben fog fennállni
 Ha kárt okoz, ha az ellenőrzési kötelezettségét elmulasztja, nem
megfelelően teljesítni
 Könyvvizsgáló
o Ellenőrzésre hivatott
o Külső ellenőrző szerv
o Társasággal szerződő, de attól független szerv
o A gazdasági társaság érdeke mellett, a harmadik személlyel, hatóságok, cégbíróság érdekeit is
figyelembe kell venni
 Hiteles információkat kell nyújtani
o Általában fakultatív
 Kivéve
 Számviteli törvény (2000.évi)
o Kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozásoknál kell
 Akkor nem kell,
 Ha a nettó árbevétel kisebb, mint 300 millió
forint
  Adott üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában
nem haladta meg a foglalkozottak száma az 50
főt
 Köztulajdon érdekében a törvény előírja
 Eseti jelleggel a törvény megszabja
o Részvénytársaságnál apportot értékelünk
o Átalakul a gazdasági társaság
o Lehet természetes személy, könyvvizsgálói cég
 Feltétel: könyvvizsgálói nyilvántartásban szerepelni kell
 Könyvvizsgáló cégnél meg kell jelölni a tagot/ vezető tisztségviselőt/ munkavállalót,
aki a könyvvizsgálatért személyben is jelentős
 Kizáró okok
o Nem lehet az adott cégnél könyvvizsgáló az adott gazdasági
társaság, aki a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, fő
tagja, ezeknek hozzátartozója, amíg a munkavállalói szerződés
megszűnése után 3 évig
 Összeférhetetlenségi okok
o Nem végezhet olyan tevékenységét, ami csorbítja függetlenségét,
objektivitását és szakmai jó hírét.
o Egyben Kamara tagok is
o Alapításkor kijelölök
o Megalakuláskor megválasztják
o Szükség van elfogadó nyilatkozatra
o Kijelölést, megválasztást 90 napon belül megbízási szerződést kell kötni
o Határozott ideig lehet megválasztani
 Felső korlát 5 év
 Alsó korlát: a megválasztástól számítva a következő évi beszámolót elfogadó ülésig
o A beszámolót elfogadó legfőbb szervi ülésre meg kell hívni, neki meg kell jelennie.
 Ott előadja a beszámolót.
 Nélküle érvényes döntés nem hozható
o Feladat
 ellenőrizze, ellenjegyze a beszámolót
 Beszámoló ellenjegyzése: a beszámoló a jogszabályoknak mindenben
megfelel
o Hatáskör
 Betekinthet a könyvekbe, iratokba
 Felvilágosítást kérhet
o Ha van felügyelő bizottság
 Napi pontot jelölhet az ülésen
 és a felügyelő bizottságnak meg kell tárgyalnia
o Kötelezettség
 Üzleti titkot meg kell őriznie
 Közfelügyeleti hatáskör gyakorlásához szükséges és arányos adatszolgáltatást
teljesítse
o Megbízatás megszűnik
 Határozott időtartam letelte
 Újraválaszthatóak
 Visszahívás
 Felmondás
 Kizáró ok bekövetkezése
 Elhalálozás
 Könyvvizsgálói cég megszűnése
o Felelősség
 Polgárjogi szempontból
 Olyan károkat okoz, ami a polgárjogi szempontból értékelhető
o Ezt a kárt követelheti tőle
  Fegyelmi vétség
 Fegyelmi vétséget követel, ha a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályt
megszegi, fegyelmi vétséget követ el
o Pl.: szakmai szolgáltatásának nyújtását megszegi
o Nem jogszabályoknak megfelelően nyújtja
o Nemzeti könyvvizsgálói standardokat nem tartja be
o Könyvvizsgálói kamarai szabály és etikai szabály megszegése
 Pénzbírság, kamarából kizárás, engedély visszavonása,
 Egymással egyidejűleg is alkalmazhatóak

KKT, BT, KFT

KKT (Közkereseti társaság)

 Arra vállalnak kötelezettséget, hogy a gazdasági tevékenység céljára, a társaság javára vagyoni
hozzájárulásokat eszközölnek.
 Amennyiben a társaság vagyon a hitelezők igények kielégítésére nem elegendő, akkor a tagok
korlátlanul, egyetemlegesen kötelesek helyt állni.
 Vagyoni betét szolgáltatása
 Tagi felelősség korlátlan
o Minden tag teljes magánvagyonával köteles helytállni, hogy a hitelezők igényeit kielégítsék
(Bármilyen jogcímen megszerzett vagyon)
 Egyetemlegesség
o Hitelezők a középpontban
o Teljes összeggel tartozik a hitelező részére
o Hitelező differenciálhat.
o Külső jogviszony
 Kielégítés után belső jogviszonyról beszélhetünk
 Ha egyik tag többet teljesített, mint az előírt kötelezettség, akkor kielégítést
kérhet.
o Másodlagos tagi felelősség
 tagok érdekeit szolgálja,
 elsődlegesen a gazdasági társaságot kell perelni
 a taggal szemben csak abban az esetben lehet a követelést érvényesíteni, ha a
hitelező igazolni tudja, hogy a gazdasági társaságnak nincs elég vagyona a hitelt
rendezni, addig nem érvényesítheti követeléseit a hitelező a tagokkal szemben.

 Közeli hozzátartozók alapítanak
 Van lehetőség személyes közreműködésre (Aktív részvétel)
o Díjmentes
 Vagyoni betétek
o Nem kerül meghatározásra a vagyoni társaság mértéke.
 Nincs meghatározva
 pl.: minimum
 meddig kell beszolgáltatni
 Nem jelentős mekkora.
o Cégbíróság nem vizsgálhat, csak az időpontot, hogy mikor lett beszolgáltatva
 Egyik tagot sem lehet arra kötelezni, hogy a vagyoni betétjét növelje meg, újra beszolgáltassa
 Nyereség feloszlása
o Ha a társasági szerződésben nem rendelkeztek, akkor a vagyoni betétek arányában oszlik meg
 Jogutód nélkül szűnik meg a társaság
o Társasági szerződés rendelkezése alapján
 Jogok a KKT tagjainak
o Klasszikus tagsági jogok
 Legfőbb szerv ülésén minden tag részt vehet, hozzászólhat
 Jogosult az üzlet vezetésé
  Nyereségből való részesedés
 Tagok jogosultak a nyereség ráeső részére
 Tagsági jogviszonyok megszüntetése
 Akár egyoldalúan, akár átruházás során
 Elszámoláshoz való joga
 Tagsági jogviszony megszűnik, a tag elszámolásra tarthat igényt
 Kötelezettségek
o Veszteségek viselése
o Vagyoni betétek szolgáltatása
o Személyes közreműködés
 Mikor szűnik meg a tag tagsági jogviszonya
o Vagyoni betétek
o Tagok közös megegyezéssel a tag tagsági viszonyát megszüntetik
o Rendes felmondás
 Írásban
 Jövőre számított
o A bejelentéstől 3 hónap után lép érvénybe
 Határidejének meghosszabbítására van lehetőség
o Rendkívüli felmondás
 Nincs felmondási idő
 Tagsági viszony rögtön megszűnik
 Okok
 Együttműködés lehetetlen
 Másik tag jogviszonyát sérti
 Társaság céljának elérése lehetetlen
 Valaki hátralép egy másik tag miatt
 Indokolni kell
o Tagot kizárják a gazdasági társaságból
 Nem a tagok döntik el
 Bíróság dönti el
o Társasági részesedés étruházása
 Ingyenesen, visszterhesen
 Vagy kívülálló, vagy tag
 Minden esetben kell a társaság jóváhagyása
o Jogutód nélkül megszűnik
o Elhalálozik
 Eldönthető, hogy a gazdasági társaság utódja legyen
o Jogszabályba ütközik
o Gazdasági társaság megszűnik
 Elszámolásra tarthat igényt
 3 hónapon belül kell elszámolni az örökösökkel, volt tagokkal
 Forgalmi értékkel kell elszámolni
 Készpénzben kell kiadni
 Szervezeti egység
o Felügyelő bizottság, könyvvizsgáló választására nem kerül sor
o Legfőbb szerv
 Tagok gyűlése
 Általános szabály szerinti összehívás
 Évente legalább egyszer ülésezik
 Mikor kell egyhangú döntés?
 Társasági szerződés módosításához
 Jogutód nélküli megszűnés elhatározásához
 Átalakulás, szétválás, egyesülés
 Társasági szerződés ide sorol
 Mikor kell ¾ szótöbbség?
 Tagkizárás kezdeményezése
  Vezető tisztségviselő visszahívása
 Létesítő okirat ide sorol
o Vezető tisztségviselő
 Ügyvezető
 Minden tag alanyi jogon lehet vezető tisztségviselő
 Csak tag lehet vezető tisztségviselő
 Személyesen jár el
 Társaság megszűnése
o Taglétszáma 1 főre csökken
 KKT nem lehet 1 személyes
 6 hónap jogvesztő határidő alatt kell új tagokat bevonni és a cégbíróság részére
bejelentsék
 ha elutasítja, ha 6 hónapon túl: kényszerű eltörlésre ítélik

Betéti társaság

 Gazdasági társaság arra vállalnak kötelezettséget, hogy a gazdasági társaság céljára, javára vagyoni
betétet teljesítsenek
 Legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan, a többi beltaggal egyetemleges.
o A gazdasági társaság
 Kültag  Ez különbözteti meg a KKT-től
o Csak a vagyoni betét szolgáltatására köteles, őt felelősség nem terheli
 Csak azokat szabályozza, ami csak a BT-re vonatkozik
o Kültag a gazdasági társaság képviseletére nem jogosult
 Hozzátartozók alapítanak általában
 A kültag 3 esetben lehet üzletvezető vagy képviselő, de nem lesz a beltagokkal megegyező felelőssége
 1. eset: a tagok a társasági szerződésben a Gazdasági Törvénykönyv rendelkezéseit felülírva
így rendelkeznek
 2. eset: ha a beltag egy feladat elvégzésére jogosulttá teszi a kültagot
 3. eset: ha nem marad beltag, a kültag beltag jogosítványait megszerezheti
 Tagsági szempontból nincs felelőssége
 Ha nem marad csak beltagja/ csak kültagja, akkor 6 hónapos jogvesztő határidőn belül ezt pótolni kell
 Ha egyik pólus megszűnik, de a másik póluson több tag van, akkor az megoldható, ha az egyik
átmegy a pólus másik oldalára. Társasági szerződés módosításával
 Két vagy több tag esetén átválthatnak KKT-ra.

Korlátolt felelősségű társaság

 Előre meghatározott összegű, törzsbetétekből álló törzstőkén alapul, ahol a tag kötelezettsége a
társasággal szemben a vagyoni betét szolgáltatása és a társasági szerződésben esetlegesen
megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésére terjed ki.
 Teljes vagyonával köteles helyt állni
 A tag a gazdaság részére szolgáltat
 Fő kötelezettség
o Törzsbetét szolgáltatása
 Mellék kötelezettség
o Egyéb vagyoni értékű szolgáltatás benyújtása
o Ha a társasági szerződés leírja
 Törzsbetét: tag vagyoni hozzájárulása
o Legkisebb összege legalább 100000 forint (készpénz, apport, kombinációjuk)
o Minden tagnak egy törzsbetétje van, de egy törzsbetétnek több tulajdonosa is lehet.
 Törzstőke: törzsbetét összessége
o Minimum 3 millió forint
 Mellékszolgáltatás
o Egyéb vagyoni szolgáltatás
o Külön okiratban is lehet szabályozni, nem csak a társasági szerződésben
o Ki vállalja a mellékszolgáltatást?
o Mellékszolgáltatás tárgya?
o Mikortól meddig?
o Ingyenesen, vagy visszterhesen?
o Mi történik, ha nem teljesíti a mellékszolgáltatást?
o Gazdasági társaság számára elvégzett szükséges és hasznos tevékenység.
 Peres eljárás kezdeményezhető
o Átruházás során nem lesz jogosult ennek teljesítésére
 Üzletrész
o Gazdasági társaság bejegyzésétől beszélhetünk
o Bejegyzési törzsbetéthez igazodik
 Eltér az üzletrésztől
 Nagyobb értékű törzsbetét, nagyobb értékű üzletrész
 Arányos a jogi hatalom, felelősség
 törzsbetét=vagyoni hozzájárulás
o Tagsági jogok és kötelezettségek összessége
 Immateriális jogok összessége
o Értéke függ a gazdasági társaság működésétől
 ha sok szerződőpartnere van, ha kevés tartozása van, akkor az értéke nagyobb
o A könyvvizsgáló kiszámolja a gazdasági társaság értékét, és az összeget elosztják a vagyoni
hozzájárulások arányában
 Tagok jogai, kötelezettségei
o Döntéshozatalban való részvétel joga
 Legfőbb szervi ülésen (személyesen/meghatalmazott) való részvétel joga
o Osztalékhoz való jog
 Év végén a beszámoló elfogadásával egyidejűleg döntetnek az osztalék mértékéről
 Vezető tisztségviselő készíti el az osztalékot
 törzsbetétekhez igazodik
 aki nagyobb vagyont szolgáltatott, nagyobb arányban kap osztalékot
 osztalék természetben is járhat, nem csak készpénzben
 beszámolóval igazolom
o Osztalék előleg
 év közben jár
 közbenső mérleggel igazolom
 Gazdasági társaság tud előleget fizetni
o Tagsági jogviszonyának a megszüntetése
 Üzletrész átruházással történik
 Kinek a részére akarjuk?
o Tag részére
 A PTK nem állapít meg korlátozásokat
o Kívülálló részére
 csak akkor kerülhet erre sor, ha a vagyoni hozzájárulását
teljesen beszolgáltatta
 Másik tagot, gazdasági társaságot, harmadik személyt
elővásárlási jog illeti meg
  Korlátozzák, hogy bárki tagja lehet a gazdasági
társaságnak
 Elővásárlási jog megsértése
 Ha a tagokat, gazdasági társaság, harmadik félt
erről nem értesít
 Egy évig jogvesztő eljárást lehet indítani
 Kötelezettség
o Fő kötelezettség
 Vagyoni betét teljesítése
o Kötelezettség lehet
 Mellékszolgáltatás teljesítése
 Pótbefizetés
 Tartalmaznia kell a pótbefizetés legmagasabb értékét
o Fix összeg, vagy százalékos mértékben
 Gyakorisága
o Milyen időközönként lehet befizetni?
 Rendelkezni kell a teljesítés módjáról
 Ha a gazdasági társaságnak már nincs szüksége a pótbefizetésre, akkor
vissza kell szolgáltatni
 Veszélyforrás: ha nem teljesítni 30 napon belül, akkor a 31. napon tagsági
jogviszonya megszűnik
 Szervek
o Könyvvizsgáló, felügyelő bizottság
o Legfőbb szerv:
o Taggyűlés
 legfőbb szerv
 meghívóval hívják össze
 legalább 15 napnak kell eltelnie
 létesítő okiratban módosítható, de legalább 3 napnak kell eltelnie
 szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik
 létesítő okirat megszabhatja a számát szabadon
o Megismételt taggyűlés
 Ha a taggyűlés nem volt határozatképes
 Eredeti napirendi pontok tekintetében hozhatnak döntést
 15 napra lehet összehívni
 Eltérés esetén legalább 3 nap
o Rendkívüli taggyűlés
 pl.: saját tőke nem éri el a megadott határt
 fizetésképtelenné válik a gazdasági társaság
 Miről kell dönteni?
 Pótbefizetés előírására van lehetőség
 Törzstőke leszállítása
o 3 millió forint alá nem lehet leszállítani
 jogutód nélküli megszűnés
 Ügyvezető
o vagy tag, vagy kívülálló személy lehet
o Vezeti a jegyzőkönyvet
 Főbb döntéseket rögzíti
o Ő hívja össze a legfőbb szervi ülést
 o Vezeti a határozatok könyvét
o Tagjegyzék vezetése
 Tagok nyilvántartását tartalmazza
 Kötelező elemek
 Törzstőke mérték
 Tagok neve, lakcíme
 Cég helye, székhelye
 Törzsbetét összege
 Opcionális elemek
 Mellékszolgáltatás (ha van)
 Pótbefizetés (ha van)
 Közös üzletrész (kik az üzletrész résztulajdonosai, közös képviselőjük)
 Üzletrész teljes átruházásának korlátozásai
 Társaság megszüntetése
o Jogutód nélküli megszüntetés
 Ha maradt vagyon hogyan oszlik el?
 Hitelezők kielégítése
 Ha volt pótbefizetés, akkor annak visszaszolgáltatása
 Likvidációs elsőbbséget biztosító üzletrésszel rendelkezik, akkor elsőbbséget
élvez a kielégítés során
 A maradék tagok kielégítése