4.

A joghatóság fogalma, a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei, formái, az európai

joghatósági rendeletek rendszere és hatálya

A polgári ügyek intézésében valamennyi bíróság részt vehet. Magyarország területén 112 járásbíróság, 20
törvényszék, 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság, 5 ítélőtábla és a Kúria működik. Annak a meghatározása,
hogy egy konkrét eljárásban közülük mely bíróság jár el, egyrészt a joghatóság, másrészt a hatáskör,
harmadrészt az illetékesség szabályai alapján történik (azaz az ügyelosztásnak ez a 3 szintjevan). tágabb
értelemben vágható és a facultas iurisdictionis is: van-e egyáltalán feladat, amit ki kell osztani.

A joghatóság az ügyek megosztását jelenti az egyes államok között. Vizsgálatára csak akkor kerül sor, ha a
bíróság elé vitt jogvita valamilyen nemzetközi elemet tartalmaz (a peres felek lakóhelye különböző államokban
található; más államban következett be a károkozás, mint ahol a károkozó vagy a károsult lakik stb.) A Pp.
joghatósági szabályokat nem tartalmaz, csak a joghatóság hiányának a következményeiről rendelkezik.

Joghatóság vizsgálata: azt határozzák meg, hogy egy külföldi, nemzetközi vonatkozású ügyben melyik bíróság
járhat el az ügyben.

Joghatósági ok: pertárgyhoz való kötődés, valamilyen kapcsolat az adott állammal

1. Tágabb értelembe vett joghatóság: facultas iurisdictionis: van-e egyáltalán feladat, amit ki kell
osztani? nemzetközi közjog:
• állami szuverenitás megnyilvánulása (közhatalmi jogosítvány)
• jog a jogalkotásra, a jogalkalmazásra és a végrehajtásra

IMMUNITÁS=a külföldi államok, állami szervek, állami képviselők joghatóság alóli mentessége

a. abszolút immunitás: minden cselekményével szemben immunitást élvez- lemondás miatti

mentesség
b. relatív/korlátozott immunitás: állami cselekvések megkülönböztetése, ez érvényesül. Az
eljárás tárgyától függő kivételek:
i. acta iure imperii: állam szuverén cselekményei mentességet élveznek
ii. acta iure gestionis: kereskedelmi cselekmények: nem élvezhet mentességet

Ahol a szuverén maga mentességet élvez, (pl. Németország holokauszt ügyekben) egy másik ország nem
ítélkezhet felette, azaz egy állam nem gyakorolhat joghatóságot egy másik szuverén állam felett. Par in parem
non habet imperium.

a, az államnak polgári jogi szerződésből eredő joga vagy kötelezettsége, kivéve, ha a másik szerződő fél
valamely más állam vagy a szerződő felek eltérően állapodtak meg (alávetéses joghatóság)

b, az állam és természetes személy közötti munkaszerződésből vagy munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyból eredő jog vagy kötelezettség, feltéve, hogy a munkavégzés helye az eljárás helye szerinti
állam területén van, illetve volt, kivéve, ha a munkavállaló a munkáltató államnak állampolgára, vagy
közhatalmi funkciót látott el,

c, az állammal szemben élet, egészség, testiépség megsértése, vagy dologi kár okozása címén támasztott
igény, feltéve, hogy a károkozó esemény, vagy mulasztás helye az eljárás helye.

2. Szűkebb értelembe vett joghatóság: melyik állam bíróságainak van joga eljárni meghatározott ügyekben?
Peres ügyek elosztásának rendje az egyes államok közt, melyet általában a nemzetközi szerződések, kisegítő
jelleggel a viszonosság és az adott állam nemzetközi magánjoga rendezi. Egyik alapelve: „actor sequitur forum
rei”- a cselekvő megy a nem cselekvőhöz.

Joghatósági szabályok forrásai

Magyarországon a joghatóság belső jogforrása az Nmjtv., amely meghatározza, hogy külföldi elemet tartalmazó
magánjogi jogviszonyokban melyik állam jogát kell alkalmazni, milyen szabályok szerint állapítják meg a
magyar bíróságok joghatóságukat, és milyen eljárási szabályok alapján járnak el, valamint milyen
feltételekkel ismerhetők el és hajthatók végre a külföldi bíróságok által hozott határozatok.

A nemzeti joghatósági szabályokat felülírják az államok által kötött két- vagy többoldalú nemzetközi
szerződések, így a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos
együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és
végrehajtásról szóló, Hágában 1996. október 19-én létrejött Egyezmény.

Elsőbbséget élveznek a nemzeti szintű szabályozással szemben az Európai Unió normái:

pl. a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet,

a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és

végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi
rendelet,

az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és
végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU
európai parlamenti és tanács rendelet,

a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanács rendelet (a továbbiakban: Brüsszel Ia.
rendelet).

Hol érvényesíthető az anyagi jogi igény? 4 lépcső:

1. tágabb értelemben vett joghatóság
2. joghatóság
3. hatáskör
4. illetékesség
Tágabb értelemben vett joghatóság: facultas iurisdictionis: van e egyáltalán feladat, amit ki kell
osztani?
Joghatóság fogalma
- az ügyek elosztásának 3 szintje van
• Hatáskör vizsgálat: bíróság vagy más hatóság/milyen szintű/típusú magyar bíróságra tartozik az ügy?
• Illetékesség: melyik konkrét magyar bíróságra tartozik az ügy. Területi alakú ügyelosztás.
• +1 szint: ügyelosztási rend (Bszi. 9-11. §), melyik konkrét csoporthoz, tanácshoz, bíróhoz tartozik.
- nemzetközi polgári eljárásjog: az ügyek nemzetközi elosztása a különböző államok bíróságai
(hatóságai) között
polgári ügyekben (legtágabb értelemben vett hatáskör).
• Csak ha van külföldi elem (nki vonatkozás) az ügyben.
• Joghatóság felvétele = valamilyen kapcsolat az adott állammal (JOGHATÓSÁGI OK).
• állami szuverenitás útján jogszabályokat alkosson.
- További jelentéstartalmak:
• 2. Szűkebb: büntető-eljárásjog: bíróság/más hatóság (tágabb értelemben vett hatáskör).
- Jogforrások 3 szintje:
• Nemzetközi egyezmények: bi- és multilaterális
• Közösségi/uniós rendeletek
• Nemzeti szabályozás
• 1979. évi XIII. tv. a nemzetközi magánjogról (2017. december 31-ig)
• 2017. évi XXVIII. tv. a nemzetközi magánjogról (Nmjtv.) 2018. január 1-től: 82-87. § (immunitás)
• Pp.: elsősorban a joghatóság vizsgálatára és hiányának jogkövetkezményére vonatkozó szabályok
Jogforrások - Brüsszel Ia hatálya
- Tárgyi: polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóság (nemzetközi vonatkozás) (1. cikk)
- Területi: EU tagállamok (bíróságai) + Magyarországon közjegyzők is FMH esetén - kivéve Dánia
(külön EK-Dánia
egyezmény) Preambulum 1. cikk, 3. cikk
- Személyi: bárki (természetes/nem természetes személy, aki/t valamely EU tagállam bírósága előtt
perel/nek.
- Időbeli: 2015. Január 10. (keresetindítás 32. cikk)
- Alkalmazandóság: a rendelkezések többsége - alperes lakóhelye az EU valamely tagállamában.
Jogforrások - Nmjtv.
Hatály:
1.) tárgyi: külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyok (1.§)
2.) területi: Magyarország (magyar bíróságok) (JAT 6. § (1))
3.) személyi: magyar állampolgárok, Magyarországon “tartózkodó” személyek (JAT 6. § (2))
4.) időbeli: 2018.január 1.
Alkalmazandóság: EU jog és nemzetközi szerződések elsőbbsége (2. §)
Jogforrások - szabályozási koncepció
PP 270/9. oldal
- Brüsszel Ia.: a tagállami bíróságok eljárási jogosultságát és a tagállami bíróságok közötti
ügyelosztást
szabályozza:
o mikor járhatnak el tagállami bíróságok
o mikor melyik tagállam bírósága járhat el?
- Nmjtv.: a magyar bíróságok eljárási jogosultságát szabályozza
- mikor járhatnak/nem járhatnak/nem járhatnak el a magyar bíróságok?
o A felperes nem fogja ebből a tv-ből megtudni hogy egy másik államnak a bíróságának kellene
eljárnia.
o Az adott ország jogszabályait kell megnézni hogy mely bíróság tud eljárni a konkrét ügyben.