ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK POLGÁRI JOGBÓL

II. Kötelmi jog

1. tétel: A kötelem fogalma és a kötelmekre vonatkozó általános rendelkezések (jognyilatkozat,

képviselet, elévülés, tartozáselismerés és egyezség)

I. A kötelem fogalma

A kötelem meghatározott személyek között fennálló olyan polgári jogviszony, amely tartalmát tekintve
kötelezettség adott vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésére (vagyis kötelezettség), illetve jogosultság adott
vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésének követelésére (vagyis igény).

II. A kötelemre vonatkozó szabályokról általánosan

 kiindulópont: a Ptk. a kötelmek közös szabályai között foglalja össze azokat a (többségükben diszpozitív)
szabályokat, amelyen nem csak a szerződéses viszonyokra, hanem az egyéb kötelemkeletkeztető
tényállásokban létrejövő kötelmekre is vonatkoznak
o ilyen közös szabályként fogalmazza meg a törvény a kötelem keletkezésére és megszűnésére, a
jognyilatkozatokra, a képviseletre, az elévülésre és a jogvesztő határidőre, a többalanyú kötelmekre,
továbbá a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket
 a kötelem keletkezésének forrásai (vagyis a kötelem ún. kútfői) között öt tényezőt különböztetünk meg:
o a szerződés: ez tekinthető a legáltalánosabb forrásnak
o a jogellenes károkozás
o a dologi, illetve személyhez fűződő vagy más jogok megsértése
o az egyoldalú jognyilatkozat (pl. díjkitűzés, kötelezettségvállalás közérdekű célra)
o egyéb kötelemkeletkeztető tények (pl. a jogalap nélküli gazdagodás, az utaló magatartás, a bíróság
vagy hatóság határozata)
 a kötelem megszűnésének pedig hat esetét sorolja fel a Ptk.:
o a szolgáltatás teljesítése
o ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett
o a kötelezett halála vagy jogutód nélküli megszűnése (feltéve, hogy kötelezettsége személyesen
teljesítendő szolgáltatás nyújtására irányult)
o a jogosult haláláa vagy jogutód nélküli megszűnése (feltéve, hogy a szolgáltatást kifejezetten a részére
kellett nyújtani)
o amennyiben a felek megállapodnak a kötelem megszüntetéséről
o bármely más, jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott ok

III. A jognyilatkozat

 a jognyilatkozat nem más, mint joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat

 jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető
o a ráutaló magatartás csakis akkor állapítható meg, ha valamely magatartásból a másik félnek
egyértelműen fel kell ismernie a szerződési akaratot – a bírói gyakorlat alapján ráutaló magatartásnak
minősül pl. a szolgáltatás teljesítésének elfogadása, a közüzemi szolgáltatás igénybevétele, illetve a
vétel tárgyának a birtokbavétele
 a jognyilatkozatok hatályosulása, vagyis a joghatás kiváltásának az időpontja:
o a jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik
o a távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá
o a ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá
o a nem címzett jognyilatkozat (pl. a végrendelet) megtételével válik hatályossá
 amennyiben jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a
jognyilatkozat ebben az alakban érvényes (ilyen esetben a jognyilatkozat módosítása, megerősítése,
visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és
megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes)
o amennyiben a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, érvényes akkor lesz, ha legalább a lényeges
tartalmát írásba foglalják
 o emellett a jognyilatkozat főszabály szerint akkor minősül írásba foglaltnak, ha azt a nyilatkozó fél
aláírta mindemellett külön szabályok vonatkoznak az írni, olvasni nem tudó személyek
jognyilatkozataira
o a jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető
akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie
kellett
o jogról lemondani vagy abból engedni csakis kifejezett jognyilatkozattal lehet (ha valaki jogáról
lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni)

IV. A képviselet

 képviseletnek főszabály szerint bármilyen jognyilatkozat esetében helye lehet

o kivéve azokat a jognyilatkozatokat, amelyeket kötelező személyesen megtenni (pl. végrendeletet),
illetőleg bizonyos esetekben egyenesen kötelező a képviselet (pl. jogi személyek, illetve korlátolt
vagy kizárt cselekvőképességű személyek esetében)
o a képviseleti jog tehát jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy
meghatalmazáson alapulhat
 fontos, hogy a képviselő és a képviselet nem ugyanaz: a képviselő az a személy, aki más helyett
akaratnyilatkozatot tesz vagy elfogad, míg képviselet helyettesítés akaratnyilatkozat tételében vagy
elfogadásában
o az akaratnyilatkozatot ez alapján a képviselő teszi meg, a képviselő által megtett jognyilatkozat
viszont közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi
o a képviselet terjedelme szerint lehet általános (vagyis a képviselt minden jognyilatkozatára
vonatkozó), illetve egy adott ügyletre, ügyletcsoportra kiterjedő
o képviselő főszabály szerint bárki lehet, aki rendelkezik az ehhez szükséges belátási képességgel
 ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt
megtámadhatja – azonban a képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog
alapításakor az érdekellentétről tudott
 aki pedig képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében tesz jognyilatkozatot,
nyilatkozata csakis a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást
 a képviseletre vonatkozó konkrét Ptk. rendelkezéseket két csoportra érdemes bontani

1.Az ügyleti képviseletre vonatkozó külön szabályok:

 ügyleti képviseletnek tekintendő minden olyan képviselet, amely meghatalmazáson alapul
o a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat, amelyet a képviselőhöz, az
érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás
alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni
o megtételéhez olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján
megtehető jognyilatkozatra előír
o a meghatalmazás visszavonásig érvényes
 az ügyleti képviselet lehet általános is azzal, hogy csakis akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű
magánokiratba vagy közokiratba foglalják, illetve hogy a határozatlan vagy 5 évnél hosszabb időre szóló
általános meghatalmazás 5 év elteltével hatályát veszti
 a képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a
képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek

2.A képviselet egyes sajátos eseteire vonatkozó külön szabályok

 a képviselet egyes sajátos esetei körében három képviseleti fajtát kell megemlítenünk: a vélelmezett és
látszaton alapuló képviseletet, az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletét, illetve az eseti
gondnokságot és eseti gyámságot

1.látszaton alapuló képviselet: üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben
képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok
megtételére jogosult

2.vélelmezett képviselet: képviselőnek kell tekinteni azt a személyt is, akiről eljárása és a képviselt személy
magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében
jognyilatkozatot tenni
3.ügyei vitelében akadályozott személy képviselete: a gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel ki annak, akit
körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak, a gondnok feladata pedig az lesz, hogy kezelje a gondnokolt
vagyonát (a gondnokolt cselekvőképességét nem érinti)

4.eseti gondnok, eseti gyám: gyámhatóság elsősorban akkor rendel ki eseti gondnokot, ha a hagyományos
gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt
nem járhat el VAGY ha sürgősen kell intézkedni, vagy ismeretlen, távollevő, vagy ügyeinek vitelében egyként
akadályozott személye jogainak megóvása érdekében szükséges (eseti gyámot akkor rendel ki a gyámhatóság, ha
kiskorú személy képviseletéről kell gondoskodni)

V. Az elévülés

 az alanyi jog bírói úton való érvényesíthetőségét korlátozza

 általános elévülési idő: 5 év
 az elévülési időre megállapított szabályok klaudikálóan kógensek, mert a felek lefelé eltérhetnek tőlük, de
csak írásban
 Új Ptk. VÁLTOZÁSOK AZ ELÉVÜLÉS SZABÁLYOZÁSÁBAN:
o az elévülési idő már nemcsak lerövidíthető, hanem meg is hosszabbítható (feltétel: írásba kell
foglalni)
o az elévülést megszakítja:
 a tartozás elismerése, az egyezség
 bírósági eljárásban történő érvényesítése,
 a követelés csődeljárásban történő bejelentése
o FONTOS!!! az írásbeli felszólítás és az engedményezésről való értesítés már nem megszakítási eset

VI. A tartozáselismerés

 a tartozáselismerés egyoldalú jognyilatkozat, melyben a kötelezett elismeri a jogosult felé fennálló

kötelezettségét (tartozását)
 a tartozáselismerés a szerződést nem módosítja, a tartozás jogcímét nem változtatja meg, nem hoz létre új
kötelezettségvállalást, DE! megfordítja a bizonyítási terhet
o a kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződés valamely okból érvénytelen, a kötelem
bíróság előtt nem érvényesíthető, vagy pedig hogy tartozása nem áll fenn, illetőleg fennáll ugyan, de a
nyilatkozatban foglaltaktól eltérően
o vagyis a jogosultnak elegendő lesz pusztán a tartozáselismerés tényét bizonyítania ahhoz, hogy a
követelést a bíróság számára megítélje
 további fontos joghatása, hogy megszakítja az elévülést
 a Ptk. a tartozáselismerő jognyilatkozat érvényességét nem köti írásba foglaláshoz, azaz bármilyen formában
(szóban, írásban, ráutaló magatartással) tehető

VII. Az egyezség

 a felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy
kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből
o fontos, hogy ebben az esetben nem perbeli, hanem anyagi jogi egyezségről beszélünk
 nem támadható meg az egyezség feltűnő értékaránytalanság címén (valamelyik fél nagyobb engedményt tett,
mint a másik vagy valamelyik felet gazdasági kényszer vezette)
 2. tétel: A többalanyú kötelmek

I. A többalanyú kötelmekről általánosan

 a kötelem (azon belül is elsősorban a szerződés) általában két személy (jogosult-kötelezett) jogi kapcsolatát
szabályozza
o a kötelmek hagyományos relatív szerkezete azonban felbomlik: HA! több személy szerepel
ugyanabban a pozícióban, vagy ha többféle pozíció is szerepel a szerződésben

 TÖBB SZEMÉLY UGYANABBAN A HELYZETBEN:

o több személy ugyanabban a pozícióban szerepelhet:
 egymást felváltóan (pl.öröklés, engedményezés, tartozásátvállalás)
 egy időben: egy időben szerepel több alany, ha több jogosult és kötelezett együtt kötötte meg
a szerződést - ezek jogosultsága lehet osztott, együttes, egyetemleges

 TÖBB ALANY KÜLÖNFÉLE HELYZETBEN:

o többféle pozíció szerepelhet a szerződésben úgy, hogy az egyes pozíciók egymáshoz képest önállóak
(pl. társasági szerződés, harmadik személy javára szóló szerződés)
o valamelyik pozíció a másiknak járuléka = járulékos pozíció (pl. kezesség)

 ha egy időben több személy szerepel a jogosulti vagy a kötelezetti pozícióban, és a szolgáltatás osztható,
akkor rendszerint osztott követelés, illetőleg tartozás keletkezik – amennyiben viszont a szolgáltatás nem
osztható, együttes vagy egyetemleges követelés, illetőleg tartozás jön létre
o osztható a szolgáltatás, ha önállóan használható részekre bontható (így pl. a pénzszolgáltatás)
o oszthatatlannak tekintendő a szolgáltatás, ha fizikailag nem bontható részekre, vagy ha fizikailag
részekre bontható ugyan, de az aránytalan anyagi veszteséggel vagy érdeksérelemmel járn (így pl. ha
következtében a szolgáltatás részegységei használhatatlanná válnának)

II. Több kötelezett a kötelemben

 a kötelemben szereplő több kötelezettre vonatkozó Ptk. szabályokat két csoportra érdemes bontani:
o az osztott kötelezettség
o a kötelezettek egyetemlegessége

1. OSZTOTT KÖTELEZETTSÉG:
 amennyiben többen tartoznak egy osztható szolgáltatással – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – a jogosult
minden kötelezettől a ráeső részt követelheti (kétség esetén a kötelezettek egyenlő mértékű szolgáltatás
teljesítésére kötelesek)
 az adott kötelezett által tett jognyilatkozatok hatálya nem terjed ki a többi kötelezettre, ebből adódóan minden
kötelezett csak az őt megillető kifogást hozhatja fel a jogosulttal szemben, és csakis azzal a jogosulttal
szemben, akivel szemben kötelezettnek minősül (így pl. ha a kötelezettnek beszámítható ellenkövetelése van,
azt csakis annak a jogosultnak a követelésébe számíthatja be, akinek tartozik)

2. EGYETEMLEGES KÖTELEZETTSÉG:
 a kötelezettek oldalán egyetemlegesség áll fenn, ha többen tartoznak egy nem osztható szolgáltatással,
illetőleg ha többen úgy tartoznak egy osztható szolgáltatással, hogy a jogosult (megállapodás vagy jogszabály
alapján) bármelyik kötelezettől követelheti a teljesítést
 a kötelezettek egyetemlegességével kapcsolatban külön kell foglalkozni a kötelezettek és a jogosult
viszonyával (ún. külső viszony), illetve a kötelezettek egymás közti viszonyával (ún. belső viszony)
 ún. külső jogviszony:
o minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a
teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik (a kötelezettek egymás
szerződésszegéséért is ekként felelnek)
o emellett a kötelezett a jogosult követelésével szemben a többi kötelezettet megillető, a jogosult
kielégítésével kapcsolatos kifogásra is hivatkozhat, a többi kötelezett követelését azonban nem
számíthatja be
o a jogosultnak egyik kötelezettel szemben beálló késedelme a többiekre is kihat
o a követelésnek egyik kötelezettel szembeni elévülése azonban nem hat ki a többiekre
 ún. belső jogviszony:
 o a kötelezettség viselésének arányát a közöttük fennálló jogviszony szabja meg (ha az arány
megállapítására nincs támpont, a megosztás egyenlő mértékben történik)
o ha a kötelezett kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített a jogosultnak, a többi kötelezettől (a
követelésnek őket terhelő része erejéig) az általa nyújtott többletszolgáltatás megtérítését kérheti
o a kötelezett azonban nem hivatkozhat olyan kedvezményre a többi kötelezettel szemben, amelyben a
jogosulttól részesült
o ezzel szemben az a kötelezett, akivel szemben a jogosult követelése elévült, az elévülésre a többi
kötelezettel szemben is hivatkozhat

III. Több jogosult a kötelemben

 a kötelemben szereplő több jogosultra vonatkozó Ptk. szabályokat három csoportra érdemes bontani:
o több jogosult osztható szolgáltatás esetén
o a jogosulti együttesség
o a jogosulti egyetemlegesség

1. TÖBB JOGOSULT OSZTHATÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN:

 ha egy osztható szolgáltatást többen követelhetnek, minden jogosult az őt megillető részt követelheti
 kétség esetén a jogosultak egyenlő mértékű szolgáltatás követelésére jogosultak

2. JOGOSULTI EGYÜTTESSÉG = oszthatatlan szolgáltatás több jogosultja:

 ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni
 ilyenkor bármelyik jogosult követelhet a kötelezettől teljesítést (azonban az előbb említettekre tekintettel
csakis oly módon, hogy az ne csak a teljesítést követelő jogosult kezéhez, hanem valamennyi jogosult részére
történjen)

3. JOGOSULTAK EGYETEMLEGESSÉGE:
 a jogosultak oldalán fennálló egyetemlegesség esetén mindegyik jogosult önállóan is követelheti az egész
kötelezettségnek az ő kezéhez való teljesítését, és bármelyik jogosult kezéhez teljesített szolgáltatás a többi
jogosult követelését is megszünteti
 a jogosultak egyetemlegességével kapcsolatban is külön kell foglalkozni a jogosultak és a kötelezett
viszonyával (ún. külső viszony), valamint a jogosultak egymás közti viszonyával (ún. belső viszony)
 a külső viszony alapján a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, ha bármelyik jogosult
kielégítést kap
 emellett a jogosultak bármelyikének késedelme vagy az olyan jognyilatkozat, amely a követelés
érvényesítésének vagy a kötelezettség teljesítésének feltétele, mindegyik jogosultra kihat
 a követelés egyik jogosulttal szemben sem évül el addig, amíg az elévülés feltételei valamennyiükkel szemben
be nem következtek
 ha pedig valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerős befejezéséig a kötelezett – anélkül, hogy
a késedelem jogkövetkezményei alól ezzel mentesülne – a többi jogosult irányában megtagadhatja a
teljesítést
 a jogosultakat - ha jogviszonyukból más nem következik - a követelés egymás között egyenlő arányban illeti
meg
3. tétel: A kötelem teljesítése

I. A kötelem teljesítésének általános szabályai

 a Ptk. rendszerében a kötelemre vonatkozó közös szabályok között kapnak helyet azok a rendelkezések,
amelyek a kötelmek teljesítésének legfontosabb általános követelményeit határozzák meg
o ezek a rendelkezések valamennyi kötelem teljesítésével kapcsolatban alkalmazásra kerülnek –
amennyiben persze a teljesítés követelményeire jogszabályból, a felek megállapodásából vagy a
jogviszony konkrét körülményeiből más nem következik
o e szabályokon kívül a Ptk. több helyen, a konkrét szerződések szabályai között is tartalmaz a
teljesítésre vonatkozó rendelkezéseket
 a teljesítés főszabálya szerint a szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni (reális teljesítés
elve): ennek a követelménynek különösen akkor van jelentősége, ha a felek nem vagy nem kielégítő módon
rendezik a teljesítés kérdését, és jogszabály sem ad megfelelő eligazítást
 TELJESÍTÉSI IDŐ: elsősorban a felek határozzák meg, határnap vagy határidő tűzésével
o határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni
o határidő megjelölése esetén pedig a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor
teljesíthető, kivéve, ha az eset körülményeiből az következik, hogy a jogosult választhatja meg a
teljesítés idejét
 amennyiben a felek a teljesítés idejéről nem rendelkeznek, és ha a szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő
megállapítható, a szolgáltatást ebben az időpontban kell teljesíteni
o ha pedig a teljesítés idejét így sem lehet megállapítani, a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez
szükséges idő elteltével köteles teljesíteni
 alapvető jelentőségű, hogy a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha az
lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli
 A TELJESÍTÉS HELYE: a Ptk. akként rendelkezik, hogy az – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a
kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, természetes
személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye (ha a kötelezettnek több telephelye
van, a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll)
 a kötelezettnek alapvető érdeke, hogy szükség esetén bizonyítani tudja a teljesítés megtörténtét, ezért a
jogosult a kötelezett kérelmére köteles a teljesítés tényének írásbeli elismerésére (így pl. nyugta, blokk
adására) vagy a kötelezvény visszaadására (ennek megtagadása szerződésszegésnek minősül)
 a teljesítéssel járó költségek a kötelezettet terhelik

II. A pénztartozás teljesítése

 a pénztartozás a legfajlagosabb szolgáltatás, ezért külön szabályokat fogalmaz meg vele kapcsolatban a Ptk.
 pénztartozást pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása vagy a jogosult fizetési számlájára való
befizetés vagy átutalás útján lehet teljesíteni
 TELJESÍTÉSI IDŐ:
o készpénzfizetés esetén: a pénz átvételének időpontjában
o egyéb esetben: abban az időpontban válik teljesítetté, amikor a pénzt a jogosult fizetési számláján a
jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett volna írnia
o pénztartozás idő előtti teljesítése: az esedékességet megelőzően is lehet teljesíteni, a jogosult a
teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni
 A TELJESÍTÉS HELYE:
o készpénzfizetés esetén: a jogosultnak a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek
hiányában székhelye, természetes személy esetén a jogosult lakóhelye, ennek hiányában szokásos
tartózkodási helye
o ha a jogosultnak több telephelye van, a teljesítés helyének azt a telephelyet kell tekinteni, amely a
kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll
o ha a pénztartozást a kötelezett nem készpénzfizetéssel teljesíti: a jogosultnak a kötelem
keletkezésének időpontja szerinti fizetési számláját vezető bank telephelye, ennek hiányában
székhelye
 A TELJESÍTÉS MÓDJA:
o a pénztartozást a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben kell megfizetni
 o a más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés
idején meghatározott árfolyam alapján kell átszámítani
 a a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt - ha a
jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre,
majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni
 a pénztartozás után – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – kamat jár
o a kamat a pénz használatának ellenértéke, amit időarányosan és a tőkére vetítetten, százalékban
fejezünk ki
 az új Ptk. szerint minden idegen pénzhasználat kamatfizetési kötelezettséget keletkeztet, kivéve, ha a felek
eltérően állapodnak meg
 a Ptk. a kamatnak öt fajtáját különbözteti meg:
o az ügyleti kamat: az a fix vagy változó mértékű kamat, amelyben a felek megállapodnak, és
amelynek túlzott mértékét a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti
o a törvényes kamat: a megállapodás hiányában fizetett kamat, amelynek mértéke megegyezik az adott
naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal
o a késedelmi kamat: az a kamat, amelyet akkor fizet a kötelezett, ha pénztartozásával késedelembe
esik, függetlenül attól, hogy a pénztartozás egyébként esetleg kamatmentes volt, mértéke pedig a
késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes
jegybanki alapkamat
o a kárkamat: a kártérítés vagy kártalanítás összege után fizetett kamat, mivel az a károkozás
bekövetkezésekor nyomban esedékes, míg megfizetésére általában később kerül sor, mértéke pedig
megegyezik a késedelmi kamatnál taglaltakkal
o az egyenértéki kamat: az a kamat, amelyet akkor kell fizetni, ha hiányzik a pénzhasználat
ingyenességének jogcíme (mivel az új Ptk. alapján minden pénzhasználatért kamatot kell fizetni, az
egyenértéki kamat mögöttes jellegűnek tekinthető, vagyis olyan esetben fizetik, amikor nem
állapítható meg speciális kamatnem, így pl. amikor a szerződés érvénytelensége folytán a felek
elszámolnak egymással)

III. A beszámítás

 a kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a
jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja, a beszámítás erejéig ugyanis a
kötelezettségek megszűnnek (a beszámítás tehát a teljesítés egy speciális esete)
 a beszámítás a kötelezettnek a jogosulthoz címzett egyoldalú jognyilatkozata, amellyel a kötelezett tartozását
saját követelésének megszüntetése ellenében megszünteti (ezért nem szükséges hozzá a jogosult
beleegyezése)
 kiemelendő, hogy a beszámítás szabályait nem csak pénzkövetelés esetén lehet alkalmazni, a beszámításnak
ugyanis alapvetően négy, ennél bővebb feltétel van:
o a követelés és az ellenkövetelés a jogosult és a kötelezett viszonyában álljon fenn
o a követeléssel szembeállított ellenkövetelés is lejárt tartozásra vonatkozzon
o a követelés és az ellenkövetelés egynemű legyen
o jogszabály ne akadályozza meg a beszámítást (így pl. nem lehet beszámítani a felszámolási
eljárásban)
 nincs helye beszámításnak:
o a tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben (a túlfizetés esetét kivéve)
o a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben
o a bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámítására nem kerülhet sor
 az elévült pénzkövetelést is be lehet számítani, feltéve, hogy a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a
pénztartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be

IV. A teljesítés sajátos esetei

 kiindulópont: a Ptk. a teljesítés sajátos esetei között kétféle teljesítési módot szabályoz:
o a bírósági és közjegyzői letétet
o a harmadik személy részéről történő teljesítést

1.BÍRÓSÁGI ÉS KÖZJEGYZŐI LETÉT

  a kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági
letétbe helyezés útján is teljesítheti
 a bírói letéttel való teljesítés (vagylagos) feltételei:
1. a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani;
2. a jogosult a teljesítés helyén nem található;
3. a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el;
4. a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük
kezéhez teljesítsen.
 a letéteményes (bíróság) kötelezettségeire a letéti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni
 a jogosultat a bíróság értesíti a letétbe helyezésről, és a jogosult az értesítés kézhezvételétől számított 5 éves
elévülési időn belül követelheti a letét kiadását
 a bírósági letét útján való teljesítés feltételeinek megvalósulása esetén a kötelezett kötelezettségét
közjegyzőnél történő letétbe helyezés útján is teljesítheti: a közjegyzőnél történő letétre a bírósági letétre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni

2.HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL TÖRTÉNŐ TELJESÍTÉS

 a jogosult, 3. személy részéről felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha
o ehhez a kötelezett hozzájárult,
o a szolgáltatás nincs személyhez kötve és
o nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a 3. személy nem rendelkezik.
 nincs szükség a kötelezett hozzájárulására, ha
o a 3. személynek lényeges jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék, és
o a kötelezett a teljesítést elmulasztotta, vagy nyilvánvaló, hogy időben nem tud teljesíteni
 4. tétel: A szolgáltatás fogalma, fajai

I. A szolgáltatás fogalma

A szolgáltatás a kötelem tárgya, vagyis az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetőleg
amelyet a kötelezett a kötelem alapján tanúsítani köteles.

II. A szolgáltatás fajai

1. Fő- és mellékszolgáltatások
 főszolgáltatás az, amellyel a szerződés megvalósul (ilyenek pl. az egyes főkötelezettségek)
 mellékszolgáltatás az, amelyek a főszolgáltatással együtt járnak, azt megerősítik, megvalósulását előmozdítják
(ilyen pl. a tájékoztatás adása a dolog lényeges tulajdonságairól)

2. Tevőleges és nemleges szolgáltatások

 tevőleges szolgáltatás az, amely valamely dolog adására (ún. dare), valamely munka elvégzésére vagy
tevékenység végzésére (ún. facere), valamiért való helytállásra vagy készenlétre (ún. praestare) irányul,
 nemleges szolgáltatás az, amely valamely magatartás tanúsításától való tartózkodásra, illetőleg valamely
magatartás tűrésére irányul

3. Egyszeri, tartós és időszakonként visszatérő szolgáltatások

 egyszeri szolgáltatás az, amely egyetlen magatartással teljesíthető (ilyen pl. a kölcsön visszafizetése)
 tartós szolgáltatás az, amely teljesítési ideje huzamosabb, a teljesítés folyamatosan történik (pl. a tartás)
 időszakonként visszatérő szolgáltatás, amelynél időnkénti megszakításokkal ugyan, de tartósan és
rendszeresen történik a teljesítés (ilyen pl. a bérleti díj fizetése)

4. Osztható és oszthatatlan szolgáltatások

 osztható szolgáltatás az, amelynél a szolgáltatás fizikailag osztható és a megosztott részek önmagukban is
alkalmasak a jogosulti érdek legalább részleges kielégítésére (ilyen pl. a kölcsön részletfizetése)
 oszthatatlan szolgáltatás az, amelynél a szolgáltatás nem bontható fizikailag külön is használható részekre,
vagy a felosztással a részek nem alkalmasak a jogosulti érdek kielégítésére (pl. egy számítógép
összeszerelése)

5. Visszafordítható és visszafordíthatatlan szolgáltatások

 visszafordítható szolgáltatás (revirzibilis) az, amely esetén a szolgáltatást megelőző állapot bármikor
visszafordítható (pl. a pénzszolgáltatás)
 visszafordíthatatlan szolgáltatás (irrevirzibilis) a szolgáltatást megelőző állapot már nem fordítható vissza (pl.
a bérlő általi használat)

6. Forgalmi jellegű és személyhez kötött szolgáltatások

 forgalmi jellegű szolgáltatás az, amelyet más is teljesíthet és nem csak a kötelezett (pl. a pénzkölcsön)
 személyhez kötött szolgáltatás az, amelyet kizárólag meghatározott személy teljesíthet és/vagy kizárólag
meghatározott jogosult részére (pl. egy opera ária előadása)

7. Visszterhes és ingyenes szolgáltatások

 visszterhes szolgáltatás az, amellyel szemben ellenszolgáltatás áll (meglétét a polgári jog szabályai szerint
vélelmezni kell)
 ingyenes szolgáltatás az, amellyel szemben nem áll ellenszolgáltatás pl. az ajándékozás)

8. Egyedi, fajlagos és zártfajú szolgáltatások

 egyedi szolgáltatás az, amely mással nem helyettesíthető, meghatározott, konkrét dolgot tartalmaz (pl. a pécsi
12345-ös helyrajzi számú ingatlan ellenérték fejében történő bérlete)
 fajlagos szolgáltatás az, amely fajta és mennyiség szerint van meghatározva (pl. a 200 darab csirke
kitenyésztése)
o vonatkozik rá a genus perire non potest szabálya, vagyis a fajlagos szolgáltatás teljesítése fizikailag
nem válhat lehetetlenné, mivel az elveszett vagy elpusztult egyedek minden esetben pótolhatóak más
egyedekkel
 zártfajú szolgáltatás az, amely fajtán belüli korlátozással, szűkítéssel van meghatározva (pl. a 200 darab saját
nevelésű csirke kitenyésztése)
9. Vagylagos szolgáltatások és vagylagos felhatalmazottságok
 vagylagos szolgáltatás az, amikor két vagy több (egyenrangú) szolgáltatást úgy jelölnek meg, hogy ezek közül
valamelyik fél vagy harmadik személy meghatározhatja, hogy melyik legyen a teljesítendő
o ha a választás joga a kötelezettet illeti meg, de a választással késedelembe esik, úgy a választás
lehetősége átszáll a jogosultra (és ugyanígy fordítva)
 a választás után a szerződés tárgya a kiválasztott szolgáltatás lesz
 vagylagos felhatalmazottság eredetileg csak egy egyedileg meghatározott szolgáltatásra irányult a szerződés,
később azonban ezt (valamelyik fél választása szerint) egy másik, ugyancsak egyedileg meghatározott
szolgáltatás váltja fel
o a választás joga megilletheti egyrészről a jogosultat (ún. facultas alternativa activa, így pl. hibás
teljesítés esetén joga van választani árleszállítás és javítás között), másrészről pedig a kötelezettet (ún.
facultas alternativa passiva, így pl. rongálás esetén joga van választani megtérítés és kiküszöbölés
között) illetheti meg
 5. tétel: A szerződés fogalma, alapelvei, értelmezése

I. A szerződés fogalma

A szerződés nem más, mint két vagy több személy, joghatás kiváltására irányuló, egybehangzó és kölcsönös
akaratnyilatkozata (jognyilatkozata).

II. A szerződés jellemzői

 kiindulópont: a szerződés alanya a polgári jog bármely alanya lehet

 a szerződés megkötését az egyenlő személyek közös akarata indítja be
o ez a fajta kölcsönösség azonban nem akármilyen visszterhességet takar, ugyanis a felek
szolgáltatásainak mindvégig arányban kell állniuk egymással
o a jognyilatkozat egyébiránt meghatározott alakban, értelemben és nyilatkozattételi képesség
birtokában tehető meg
 a szerződés tárgya a szolgáltatás (ennek meghatározása az egybehangzó akaratkijelentéssel történik)
 a szerződés rendeltetését akkor tölti be, ha teljesítik, éspedig a szerződésben és a jogszabályokban
megállapított helyen, időben és módon (amennyiben ez nem teljesül, szerződésszegés következik be)
 általános tendencia, hogy a szerződéskötő felek minél inkább arra törekednek, hogy a teljesítés bekövetkezését
bebiztosítsák (ezt a célt szolgálják a különféle ún. szerződést biztosító mellékkötelezettségek)
 mindezek alapján a szerződéssel kapcsolatban négy létszakaszt különíthetünk el:
o a szerződés létrehozása (az előzetes tárgyalások és a szerződést keletkeztető nyilatkozatok tartoznak
ide)
o a keletkezéstől a teljesítésig terjedő időszak (vagyis amely alatt a teljesítési tevékenység végbemegy)
o a teljesítés
o a szerződésszegési szankciók életbe lépése (csakis akkor kerül rá sor, ha a teljesítés valamely
jogszerűtlen okból elmarad, vagy nem úgy meg végbe, ahogyan annak a szerződés és a jogszabályok
alapján végbe kellene mennie)

III. A szerződési jog alapelvei

 az új Ptk. a korábbitól eltérően meghatározza a szerződés fogalmát és a szerződési jog alapelveit: a Ptk. szerint
a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a
szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére
 kiemelendő, hogy a szerződési jog alapelvei csakis a Ptk-nak a szerződéseket érintő részeire vonatkoznak,
szemben a kódex elején található alapelvekkel, amelyek az egész törvényt áthatják – ezek az általános
alapelvek (jóhiszeműség és tisztesség elve, általában elvárható magatartás elve, joggal való visszaélés tilalma
stb.)

1.A szerződési szabadság elve

 a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet, illetőleg
szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát
 az alapelv valamennyi modern civiljogi kódexnek része, és egyszerre többféle szabadságot takar: a
szerződéskötés, a partnerválasztás, a típusválasztás és a tartalom meghatározásának szabadságát
 az elv azonban nem korlátlan:
o jogszabály által előírt esetekben kötelező lehet a szerződés megkötése pl. kötelező felelősségbiztosítás
o a típus tekintetében típuskényszer érvényesülhet pl. társasági jog területe
o jogszabály meghatározhatja a másik szerződő partnert pl. koncessziós szerződés
o a tartalom szabad meghatározásával szemben is érvényesülhetnek bizonyos kógens normák pl. a
jogszabály bizonyos esetekben módosítja a felek közötti szerződés tartalmát (ahogyan a devizahitelek
esetében történt)
 a típusválasztás szabadságával kapcsolatban megemlíthető még a vegyes, illetve az atipikus szerződések
kérdésköre
o a vegyes szerződés: több nevesített szerződéstípus elemei keverednek benne, a bírói gyakorlat a
legközelebbi típus szabályait alkalmazza. a szerződéseket tartalmuk alapján kell egyik vagy másik
szerződéstípusba sorolni
o atipikus szerződés: olyan szerződés, amely egyik Ptk-ban nevesített szerződéstípusba sem sorolható,
esetükben a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat alkalmazza a bírói gyakorlat
2.A diszpozitivitás elve
 a felek a szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal
eltérhetnek (feltéve, hogy a Ptk. az eltérést nem tiltja)
o ez az elv a tartalom szabad meghatározásával áll kapcsolatban
 a diszpozitivitás ellenpéldája, amikor jogszabály kötelezően előírja egyes szerződések tartalmát (tipikusan a
fogyasztóvédelmi szabályok vonatkozásában fordul elő)
o DE!!! ha a jogszabály a szerződések tartalmát megváltoztatja, és valamelyik fél lényeges jogi érdekét
sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat

3.A visszterhesség vélelme

 a szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár
 a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értékeinek egymással egyensúlyban, közel egyenlő arányban kell állniuk
(ún. egyenértékűségi elv, kivéve pl. ajándékozás esetében)
 a visszterhesség vélelme megdönthető (annak bizonyításával, hogy a szerződésből vagy a körülményekből az
következik, hogy a szerződésben foglalt szolgáltatás ingyenes)

4.Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség elve

 a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és
megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről
 ezeknek a kötelezettségeknek a nem teljesítése vagy nem megfelelő teljesítése a szerződés létrejöttétől függő
jogkövetkezményekkel jár
o ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget megszegi,
köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség
általános szabályai szerint megtéríteni
o ha pedig a szerződés nem jön létre, az a fél, aki az együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget a
szerződéskötési tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésen
kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni – önmagában azonban a
szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli
 az együttműködésnek alapvetően a rendeltetésszerű joggyakorlásban és a kötelezettségek pontos teljesítésében
kell megnyilvánulnia
 mindazonáltal lényeges szabály, hogy a fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan
jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más
forrásból ismernie kellett volna

IV. A szerződés értelmezése

 a szerződés értelmezése a megkötött szerződés tartamának megismerését jelenti – akkor van rá szükség, ha a
szerződés tartama a felek között vitás
 két alapvető módja az értelmezésnek:
1. akarati elv: a nyilatkozó fél akaratát vesszük alapul (mire irányul a fél akarata)
2. nyilatkozati elv: a nyilatkozatot hogyan kell érteniük
 a Ptk. ennek a 2 elvnek a kombinációját alkalmazza

 a Ptk.kimondja, hogy az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban

kell értelmezni
o e körben figyelemmel kell lenni a szavak általános jelentésére és a nyilatkozó fél (vagy akár mindkét
fél) feltehető akaratára is, de nem lehet egy-egy mondatot vagy kifejezést kiragadni, hanem az egész
szerződést kell alapul venni
 a korábbi Ptk. szabályozásához képest tovább pontosította a jogalkotó a fogyasztói szerződések értelmezéséről
szóló részt (kiterjesztve ezzel az in dubio contra proferentem szabályt):
o ha az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt
feltételének tartalma a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések és a szerződés
értelmezésére vonatkozó fő szabály (ld. előbb) alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a
feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni
 fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely
feltételének értelmezésére:
o vagyis a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni, ugyanakkor ez a szabály nem
alkalmazható a közérdekű kereset alapján indult eljárásban
 új jogintézménynek tekinthető az ún. teljesítési záradék, amelyet a gazdasági szereplők gyakran
alkalmaznak:
o ha az írásbeli szerződés olyan kikötést tartalmaz, amely szerint a szerződés a felek közötti
megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi
megállapodások hatályukat vesztik
o a felek korábbi jognyilatkozatai azonban nem tűnnek el teljesen, ugyanis később, a szerződés
értelmezésénél figyelembe vehetőek
6. A szerződés létrejötte; a szerződéskötési kötelezettség

I. A szerződés létrejötte

 a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével (vagyis ajánlat tételével és annak
elfogadásával) jön létre
 a Ptk. kötelmi joga a konszenzuál-szerződés elvi alapján áll, ugyanis kimondja: a szerződés létrejöttéhez a
feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges
(a dolog átadására vagy egyéb reálcselekményre tehát nincs szükség), ugyanakkor a szerződéskötésre irányuló
akaratot megfelelő módon kell kifejezni
 azt, hogy mi minősül lényeges kérdésnek, elsősorban jogszabály és a bírói gyakorlat alakítja ki (így pl.
lényeges kérdésnek minősül a vételár adásvételi szerződés esetében)

II. A szerződéskötés folyamata

1. Ajánlat és ajánlati kötöttség:

 a Ptk. az ajánlat megtételét, illetve az ajánlathoz fűződő kötöttséget részletesen szabályozza
 elsőként azt mondja ki, hogy aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a
lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot (vagyis ajánlatot) tesz, nyilatkozatához kötve marad (az
ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja, a kötöttség kezdete azonban minden esetben az ajánlat
hatályossá válása)
 ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, a kötöttség három esetben szűnik meg:
o jelenlevők között, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja,
o távollevők között annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő – az ajánlatban megjelölt
szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel – a válasz megérkezését rendes
körülmények között várhatta,
o a másik fél általi visszautasítással
 emellett megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó nyilatkozatának
elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja (azzal, hogy írásbeli ajánlat
írásban vonható vissza, illetőleg az ajánlat nem vonható vissza, ha tartalmazza, hogy visszavonhatatlan, vagy
az elfogadásra nézve határidőt állapít meg)

2. Az ajánlat elfogadása:
 az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni
 az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni
 alapvető fontosságú, hogy késedelmesen megtett elfogadó jognyilatkozat esetén a szerződés nem jön létre:
o ezzel szemben az elfogadó jognyilatkozat késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerződés, ha az
ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet

3. A szerződés helye és időpontja:

 szerződéskötés időpontja: a szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik
 ha az ajánlat megtételére és elfogadására ugyanazon helyen kerül sor, a szerződéskötés helye a
jognyilatkozatok megtételének helye
o egyéb esetben: a szerződéskötés helye az ajánlattevő székhelye, természetes személy esetén
lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye

4. A szerződés létrejötte:
 szerződést főszabály szerint bármilyen alakban lehet kötni, bizonyos esetekben azonban (jogszabály vagy a
felek megállapodása alapján) kötelező lehet egyes alaki kritériumok teljesítése
 írásbeli alakhoz kötött szerződés:
o pl. ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés megkötésére ajánlatot és elfogadó
nyilatkozatot érvényesen írásban lehet tenni (a szerződést akkor is írásba foglaltnak kell tekinteni, ha
nem ugyanaz az okirat tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön
okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó
akaratnyilvánítását)
 kivételes esetekben, amikor az okirattal való visszaélés lehetősége nagy, minősített írásba foglalásra (vagyis
tanúk általi hitelesítésre) is szükség van az érvényességhez (így pl. a nem saját kezűleg írt és aláírt végrendelet
esetében)
  ennél is szigorúbb a közokirati forma, amely minden más alakszerűséget pótol (közokirathoz kötött ügylet pl.
a korlátozottan cselekvőképes személy végrendelete)

III. A szerződéskötési kötelezettség

 a Ptk. a piacgazdaság követelményeinek megfelelően a lehető legszélesebb körben biztosítani kívánja a felek
szerződési szabadságát,
 bizonyos esetekben azonban elengedhetetlen szerződéskötési kötelezettséget előírni: amikor valamelyik fél
monopolhelyzetben van pl. közüzemi szolgáltatók esetében
 a szerződéskötési kötelezettség alapvetően két dolgon alapulhat:
o jogszabályon
o a felek közti megállapodáson, előszerződés alapján

1.Jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettség

 ha jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő, és a felek a szerződést nem kötik meg, a bíróság a
szerződést létrehozhatja, és annak tartalmát meghatározhatja
 a Ptk. erre vonatkozóan a szerződés létrehozásának mechanizmusát is meghatározza
o első lépésként a jogosult a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével
ajánlattételre hívhatja fel azt, akit szerződéskötési kötelezettség terhel
o a kötelezett 30 napon belül köteles megtennie ajánlatát (a szerződés megkötését akkor tagadhatja meg,
ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy a szerződéstől való elállásnak
vagy felmondásnak lenne helye)
o azzal a féllel szemben viszont, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik
szerződés létrehozásától, a másik fél követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen
alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre

2.Előszerződés alapján
 ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e
szerződés lényeges feltételeit (ún. előszerződés, pactum de contrahendo), a bíróság e feltételek szerint a
szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja
 előfeltételei:
o a lényeges feltételek megállapítása: azért van erre szükség, mert a bíróságnak nincs joga arra, hogy a
végleges szerződés tartalmát maga alakítsa ki
o az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni, emellett az előszerződésre az annak
alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak
o a korábbi szabályozáshoz képest a Ptk. lényegesen szigorított az előszerződésben vállalt
szerződéskötés megtagadhatóságán (vagyis a clausula rebus sic stantibus elvének alkalmazhatóságán),
mivel azt csakis négy feltétel együttes bizonyítása esetén lehet megtenni:
 az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés
változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdeket sértene
 a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésekor nem volt
előrelátható
 a körülmények megváltozását nem a megtagadó fél idézte elő
 a körülmények változása nem tartozik a megtagadó fél rendes üzleti kockázatának körébe
7. tétel: Az általános szerződési feltétel alkalmazásával és az elektronikus úton történő
szerződéskötés szabályai

I. Az általános szerződési feltétel alkalmazásával történő szerződéskötés szabályai

 a XIX. század végétől a tömegtermelés általánossá válása és a tömeges szerződési kapcsolatok egyre inkább a
szerződések standardizálódásához vezettek – a szerződéskötések felgyorsítása érdekében elterjedtek a keret
jellegű, általános, a szerződéses kapcsolatban tömegesen előforduló szerződési feltételek
 legnagyobb kritikájukként többnyire azt hozzák fel, hogy esetükben nincs lehetőség alkura, az egyéni érdekek
kifejezésére, ugyanis e szerződési feltételeket az őket meghatározóval szerződő fél vagy en bloc elfogadja,
vagy sem (más opciója nincs)
 fogalma: a Ptk. szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az
alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre
meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg
o az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha a másik fél annak tartalmát
megismerte és elfogadta
o külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a
jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, illetőleg a felek között korábban alkalmazott
feltételtől – az ilyen feltétel akkor lesz a szerződés része, ha azt a másik fél a külön tájékoztatás után
kifejezetten elfogadja
o emellett az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó
ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha
azt a fogyasztó külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta
 általános szerződési feltételek ütközése:
o ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltérnek, utóbbi válik a
szerződés részévé
o HA! az általános szerződési feltételek és a másik fél szerződési feltételei egymással nem ellentétesek
 minkét fél általános feltételei a szerződés részévé válnak
o HA! az általános szerződési feltételek nem lényeges kérdésben, de eltérnek egymástól  a szerződés
létrejön
o HA! lényeges kérdésben ütköznek  a szerződés nem jön létre

II. Az elektronikus úton történő szerződéskötés szabályai

 a Ptk. tartalmaz bizonyos külön szabályokat az online „kattintások” útján kötött szerződésekre
 elektronikus úton való szerződéskötés esetén az elektronikus utat biztosító fél tájékoztatni köteles a másik
felet a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtétele előtt:
o a szerződéskötés technikai lépéseiről
o arról, hogy a megkötendő szerződés, írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az elektronikus utat
biztosító fél rögzíti-e a szerződést, a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e
o azokról az eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását
és kijavítását a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják
o a szerződés nyelvéről
o magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről, amelyet az elektronikus utat
biztosító fél magára nézve kötelezőnek ismer el
 az elektronikus utat biztosító fél köteles:
1. az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél
számára, hogy tárolja és előhívja azokat
2. megfelelő eszközökkel biztosítani, hogy a másik fél az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő
hibákat szerződési jognyilatkozatának megtételét megelőzően kijavíthassa – ha az elektronikus utat
biztosító fél ennek nem tesz eleget, szerződési jognyilatkozatát a másik fél megtámadhatja
3. az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél
számára hozzáférhetővé válik
4. a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül
visszaigazolni – a fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető,
ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül
  e rendelkezéseket (az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat hatályossá válása kivételével)
elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel kötött szerződés esetén nem
kell alkalmazni
8. tétel: Az érvénytelenség fogalma, fajai és az érvénytelenségi okok

I. A nem létező, az érvénytelen és a hatálytalan szerződés elhatárolása

 a nem létező, az érvénytelen és a hatálytalan szerződésekben közös, hogy eltérő okokból ugyan, de nem (vagy
még nem) váltják ki a hozzájuk fűzött joghatást, ezen felül azonban lényegesen eltérnek egymástól
o Nemlétező szerződés: ha a szerződő felek között hiányzik a konszenzus, vagyis a felek nem
állapodtak meg a lényeges, vagy bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben, akkor a
szerződés nem jön létre
o Érvénytelen szerződés: ha a felek akaratnyilatkozata szerződés megkötésére irányult ugyan, azonban
az mégsem alkalmas a célzott joghatás kiváltására, törvényben meghatározott ok miatt
o Hatálytalan szerződés: ha érvényesen létrejött ugyan, azonban mégsem fűződik hozzá joghatás

II. Az érvénytelenség fogalma és fajai

A szerződés érvénytelen, ha törvényben meghatározott ok miatt nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására.

 az érvénytelenség általános jogkövetkezménye, hogy az ilyen ügyletekre jogot alapítani nem lehet, az
érvénytelen szerződésen alapuló igények bíróság előtt eredményesen nem követelhetőek
 lényeges szabály, hogy az érvénytelenségi oknak mindig a szerződés megkötésekor kell fennállnia
 az érvénytelenség fajai között két kategória között teszünk különbséget, amelyekben közös, hogy esetükben a
szerződés megkötésének időpontjáig visszamenőlegesen (ex tunc) válik érvénytelenné a szerződés:
1. a semmisség
2. a megtámadhatóság

1.Semmisség
 a semmis szerződés ipso iure érvénytelen, vagyis maga az érvénytelenségi ok kiváltja az érvénytelenséget
o a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, azt ugyanis a bíróság hivatalból észleli
 amennyiben azonban a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi alapján
érvényes szerződésnek kell tekinteni (kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes)
 az új Ptk. pontosította, hogy a szerződés semmisségére ki és hogyan hivatkozhat:
o akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre törvény feljogosít
o közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész
keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása, illetőleg a semmisség
jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt
 a semmisségre nem lehet határidő nélkül hivatkozni, az érvénytelenség jogkövetkezményeit ugyanis a bíróság
a fél erre irányuló kérelme alapján, az elévülés és az elbirtoklás határai között alkalmazza

2.Megtámadhatóság
 a megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében válik érvénytelenné (vagyis az arra
jogosult személy, a rendelkezésre álló határidő alatt tett kifejezett jognyilatkozata alapján)
 a Ptk. a megtámadhatóság esetében is meghatározza a jogosultak körét:
o megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik
 az új Ptk. pontosítja a szerződés megtámadásának módját:
o a megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított 1 éves határidőn belül a másik félhez intézett
jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható
o a megtámadási határidő elévülési jellegű, amelynek köszönhetően vonatkoznak rá az elévülés
nyugvásának szabályai
 EX tunc hatályú, tehát a semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen
 Feltétlen érvénytelenség: az érvénytelenségi okra alapított eredményes megtámadás váltja ki az
érvénytelenséget
 A megtámadás joga megszűnik, ha
o a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében,
o a megtámadási határidő megnyílása után
o a szerződési akaratát megerősíti, vagy
 o a megtámadás jogáról lemond

III. Az érvénytelenségre vezető okok

 az érvénytelenségi okokat három csoportba oszthatjuk:

1. a szerződési akarat hibáját eredményező okok,
2. a szerződési jognyilatkozat hibáját eredményező okok,
3. a célzott joghatás hibáját eredményező okok

IV. A szerződési akarat hibája

1.Tévedés (megtámadhatóságot eredményez)

 aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési
jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette
 lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal
kötötte volna meg a szerződést (így pl. lényeges körülménynek minősülhet a termék ára, használhatósága)
 ha a felek a szerződéskötéskor valamely lényeges kérdés tekintetében ugyanabban a téves feltevésben voltak,
a szerződést bármelyikük megtámadhatja
 nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette volna vagy a tévedés kockázatát vállalta

2.Megtévesztés (megtámadhatóságot eredményez)

 akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett
szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja (akkor is, ha a megtévesztés harmadik személy részéről történt, és
erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett)
 a megtévesztés abban tér el a tévedéstől, hogy a másik féltől származik, illetőleg hogy szándékos magatartás
eredménye

3.Jogellenes fenyegetés (megtámadhatóságot eredményez)

 akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát
megtámadhatja (akkor is, ha a jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél
tudott vagy tudnia kellett)

4.Titkos fenntartás, színlelt és leplezett szerződés (semmisséget eredményez)

 a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényességét nem érinti
 színlelt és leplezett szerződés:
o színlelt szerződés esetén a felek úgy tesznek, mintha szerződést kötnének, valójában azonban nem
történik szerződéskötés, vagy pedig a szerződés tartalmát színlelik a felek – a színlelt szerződés
semmis, ha pedig az más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés
alapján kell megítélni
o ezzel szemben leplezett (palástolt) szerződés esetén a felek ugyan kötnek egymással szerződést, de
másra irányul az akaratuk, mint amit a szerződésben kifejeznek

5.Cselekvőképtelenség és korlátozott cselekvőképesség (semmisséget eredményez)

 a korlátolt és kizárt cselekvőképességű személyek csak olyan nyilatkozatokat tehetnek önállóan, amelyet a
Ptk. kifejezetten megenged, minden más nyilatkozatukhoz törvényes képviselőjük, illetve a gyámhatóság
beleegyezése, utólagos jóváhagyása szükséges (ezek hiányában a szerződés semmis)
 a korlátolt vagy kizárt cselekvőképességen alapuló semmiségre azonban csakis annak érdekében lehet
hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátolt vagy hiányzik (ún. relatív semmisség)

V. A szerződési jognyilatkozat hibája

 a szerződési nyilatkozat hibájához minden esetben valamilyen alaki előírás megsértése vezet – a Ptk. alapján
ugyanis amennyiben jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a
jognyilatkozat csakis ebben az alakban érvényes
 a törvény emellett kimondja, hogy az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával, a
teljesített rész erejéig érvényessé válik (kivéve, ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul)
 a szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása, megszüntetése vagy felbontása is
érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött (kivéve, ha jogszabály
 közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan
tulajdonjogának átruházására irányul)
 EÖRSI Gyula idejében az álképviseletet is jognyilatkozati hibának vélték, ma már azonban úgy tekintenek rá,
hogy általa létre sem jön a jognyilatkozat (ezért nincs értelme az érvényességgel foglalkozni)

VI. A célzott joghatás hibája

 ha a szerződés tartalmát e törvényi korlátok megsértésével határozzák meg, a szerződés a célzott joghatás
hibája folytán lesz érvénytelen

1. Tilos szerződés
 a szerződés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg, ez alól azonban kivételt jelentenek a jogszabályba
ütköző szerződések, a jogszabály megkerülésével kötött szerződések, a jó erkölcsbe ütköző szerződések,
illetve az uzsorás szerződések (ún. tilos szerződések)
 jogszabályba ütközik a szerződés:
o ha tartalma ellentétes valamely kógens normával
o ha jogszabály megkerülésével kötötték
o ha tartalma nem ütközik ugyan normába, de ellentétes a jogalkotó céljával
 a szerződés jó erkölcsbe ütközik, ha ellentétes a társadalom értékeivel, főbb erkölcsi normáival
 uzsorás szerződés esetén az egyik szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének
kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt köt ki magának

2. Feltűnő értékaránytalanság
 ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás
szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet
szenvedett fél a szerződést megtámadhatja
 a feltűnő értékaránytalanság ezek alapján csakis visszterhes szerződések esetében merülhet fel
 nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát
vállalta
 a bírói gyakorlat kimondja, hogy a feltűnő értékaránytalanság vizsgálatához a szerződés körülményeit, a
szerződés egész tartalmát, a forgalmi (érték-) viszonyokat, az ügylet jellegéből fakadó sajátosságokat, illetve a
szolgáltatás és az ellenszolgáltatás meghatározásának módját kell megvizsgálni
 mindemellett a felek a feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadási jogot – a fogyasztó és vállalkozás
közötti szerződés kivételével – a szerződésben kizárhatják

3. Fiduciárius hitelbiztosíték
 a fiduciárius hitelbiztosíték újdonság a Ptk-ban, a törvény vele kapcsolatban azt mondja ki, hogy főszabály
szerint semmis az a kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés
átruházására, vételi jog alapítására irányul
 a fiduciárius hitelbiztosítékokat azért tekinti semmisnek a Ptk., mert azokkal a hitelező az adós rovására több
jogot szerez, mint amennyi a követelésének biztosításához valóban szükséges és jogilag indokolt

4. Fogyasztói jogot csorbító feltétel

 fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk. fogyasztó jogait megállapító
rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér

5. Fogyasztói joglemondó nyilatkozata

 fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról
lemondó jognyilatkozata

6. Tisztességtelen általános szerződési feltétel

 tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel
alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg
 nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy
jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg, illetőleg ha a főszolgáltatás vagy a szolgáltatás és az
ellenszolgáltatás arányának megállapítására irányul, és világos, illetve érthető
 az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet
szenvedett fél megtámadhatja
 némileg eltérő szabályokat alkalmaz a törvény, ha a tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben
van előírva (így pl. a feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem
egyértelmű, illetőleg a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen feltétel semmis, e semmisségre pedig
kizárólag a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni)
 a Ptk. a régi szabályozáshoz képest beemelte a korábban kormányrendeletben szereplő okok példálózó
felsorolását arra vonatkozóan, hogy mely kikötések minősülnek különösen tisztességtelennek (ún. fekete lista,
így pl. ha a vállalkozást egyoldalúan jogosítja), illetve hogy mely kikötéseket kell az ellenkező bizonyításáig
tisztességtelennek tekinteni (ún. szürke lista, így pl. ha a fogyasztó jognyilatkozatának megtételére
indokolatlan alaki követelményeket támaszt)

7. Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés

 a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis azzal, hogy a szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a
kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával (vagyis amennyiben lehetősége
van a teljesítésig a szolgáltatás tárgyát beszerezni)
 a lehetetlen szerződést ezért el kell határolni az ellehetetlenült szerződéstől:
o utóbbiról akkor beszélünk, ha a szerződést a megkötésének időpontjában még lehetséges teljesíteni,
később azonban olyan ok (így pl. jogszabályváltozás) következik be, amely miatt lehetetlenné válik a
teljesítés

8. Érthetetlen vagy ellentmondó szerződési kikötés

 az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések semmisek
9. tétel: Az érvénytelenség jogkövetkezményei

I. Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről általánosan

 az érvénytelenség elsődleges jogkövetkezménye, hogy az érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani

és a szerződés teljesítését követelni nem lehet, az érvénytelenség további jogkövetkezményeit azonban a
bíróság csakis a fél erre irányuló kérelme alapján – az elévülés és az elbirtoklás határai között – alkalmazza
o a fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az
érvénytelenség következményeinek alkalmazását kérné
o emellett a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is
rendelkezhet, nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindegyik fél tiltakozik
 a törvény az érvénytelenség további jogkövetkezményei között négy opcionális következményt sorol fel:
o a bíróság általi érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal
o a szerződés érvényessé válása a felek akaratából
o az eredeti állapot helyreállítása
o az alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítése

II. Az érvénytelenség jogkövetkezményei

1. A bíróság általi érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal

 az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé
nyilváníthatja (ún. konvalidálódás), ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő
módosításával kiküszöbölhető, vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt
 az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére tipikusan feltűnő értékaránytalanság esetén van lehetőség, amikor az
értékkülönbséget a megfelelő pénzösszeg kifizetésével orvosolni lehet (ilyenkor azonban a bíróság nem arra
törekszik, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke megegyezzen, hanem hogy a közöttük lévő
értékkülönbség már ne legyen feltűnően nagy)
 a szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és az
érvényessé nyilvánítást követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés a megkötésétől fogva
érvényes lett volna
 a bírói gyakorlat szerint a konvalidálódás és az eredeti állapot helyreállítása egyenrangú lehetőségek, amelyek
közül az eset összes körülményére tekintettel a bíró választ

2. A szerződés érvényessé válása a felek akaratából

 a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a
felek kiküszöbölik, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik
 a felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni és az érvényessé válást követő szerződésszegésért úgy felelnek,
mintha a szerződés megkötésétől fogva érvényes lett volna
 ha pedig a felek az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik, és abban állapodnak meg, hogy a szerződés a
jövőre nézve válik érvényessé, az addigi teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményei szerint kell
rendezni

3. Az eredeti állapot helyreállítása

 érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha
maga is természetben visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást, a visszatérítési kötelezettség pedig az
elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől függetlenül terheli a feleket (ún. in integrum restitutio)
 az új Ptk-nak ez a rendelkezése egyértelművé teszi, hogy pénzben nem lehetséges eredeti állapotot
helyreállítani, illetve hogy az eredeti állapot helyreállítása során nem kell figyelembe venni sem az elévülés,
sem az elbirtoklás határidejét
 az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának
fenntartásáról

4. Az alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítése

 ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem
lehet visszaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli
megtérítését (e jogkövetkezményt a bíróság abban az esetben is alkalmazhatja, ha az eredeti állapot
helyreállítása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti)
 a fél nem köteles az ellenérték pénzbeli megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a neki teljesített szolgáltatást
visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a másik fél felelős
 ha a fél a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését, ha ő maga a számára teljesített
szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza,
amelyért a másik fél felelős
 uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet
szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná, emellett a sérelmet okozó fél a
kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni
 a jogalap nélküli gazdagodás szabályait egyébiránt az érvénytelenséghez kapcsolódó járulékos igényekre
nézve is alkalmazni rendeli a Ptk., mivel kimondja, hogy a felek az eredeti állapot helyreállításával nem
orvosolt hasznok és kamatok kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint kötelesek (emellett
az a fél, aki a maga szolgáltatását nem teljesítette, vagy ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, a hasznokat vagy
a kamatokat úgyszintén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni)

III. Az érvénytelenséghez kapcsolódó egyéb szabályok

 e rendelkezések bár nem tartoznak szorosan az érvénytelenség jogkövetkezményeihez, a Ptk. mégis e helyütt
helyezi el őket, így érdemes rájuk röviden kitérni
 ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a
szerződésnek erre a részére kell alkalmazni (ún. részleges érvénytelenség)
o a szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a
felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg
 az érvénytelen szerződés megkötésével a másik félnek okozott károkat a szerződésen kívül okozott károkért
való felelősség általános szabályai szerint kell megtéríteni (ha a szerződés érvénytelenségét okozó fél
magatartását kimenti, a másik félnek a szerződéskötésből eredő kárát köteles megtéríteni)
 a Ptk. az érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízó harmadik személyt is védi, aki a szerződés
megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti attól a szerződő féltől, akinek a magatartása az
érvénytelenséget okozta (a kártérítési kötelezettség a szerződő feleket egyenlő arányban terheli, ha az
érvénytelenséget együtt okozták)
 az a szerződő fél, aki a jóhiszemű harmadik személlyel szemben felróhatóan járt el, teljes kártérítéssel
tartozik, függetlenül attól, hogy kinek a magatartása okozta az érvénytelenséget
 a Ptk. külön rendelkezik az érvénytelen szerződéshez kapcsolódó járulékos igényekről (hasznok, kamatok,
károk) is
o a birtoklás és használat ellenértéke (használati díj, kamat), a hasznok, költségek károk felmerülése
nem az (érvénytelen) szerződés visszatérítendő szolgáltatásának része, hanem olyan
többlettényállások, amelyekhez az érvénytelen szerződés csupán a feltételt adta
10. tétel: A szerződés hatálytalansága; bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések

I. A szerződés hatálya

 azt fejezi ki, hogy egy érvényesen létrejött szerződés ténylegesen joghatást válthat ki – vagyis annak alapján a
jogosult követelheti a szolgáltatást és a kötelezett a szolgáltatás teljesítésére köteles
 hatálytalan a szerződés, ha az érvényes szerződés nem váltja ki a hozzá fűződő joghatást
 2 fajtája lehet:
o abszolút (mindenkivel szemben fennálló) hatálytalanság
o relatív (bizonyos személyek vonatkozásában fennálló) hatálytalanság

1.Abszolút hatálytalanság
 egy olyan állapot, amikor a felek vagy jogszabály valamely feltétel bekövetkezésétől, időpont beállásától,
illetőleg beleegyezés vagy jóváhagyás megtételétől teszik függővé az érvényes szerződés hatályba lépését,
illetőleg a hatályos szerződés hatályának elvesztését
 feltétel bekövetkezése:
o feltételtől függő szolgáltatás esetén a felek a szerződés hatályának beálltát, illetőleg megszűnését
feltételtől teszik függővé (a feltétel minden esetben valamilyen jövőbeli bizonytalan esemény)
o a feltételtől el kell határolni a feltevést, az ugyanis valamilyen jövőbeli biztos esemény, amely
bekövetkezésére a felek (vagy egyik fél) számít, így erre tekintettel köti meg a szerződést
o amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmi olyant, ami a másik fél jogát a
feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy meghiúsítja
 időhatározás:
o ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűnését valamely időponthoz kötik (erre az esetre
a feltételre vonatkozó, előbb említett szabályokat kell megfelelően alkalmazni)
 beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő a szerződés:
o ha hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy jóváhagyását teszi szükségessé
o a szerződés ilyenkor a megkötésének időpontjáig visszamenőlegesen válik hatályossá
o a nyilatkozattételig, valamint a nyilatkozattételre megszabott határidő leteltéig a felek jogait és
kötelezettségeit a függőben lévő feltétel szabályai szerint kell megítélni
o a szerződés nem válik hatályossá, ha a harmadik személy a beleegyezést vagy a hatóság a jóváhagyást
nem adja meg, vagy ha arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem
nyilatkozik
 a Ptk. mindezek mellett a hatálytalanság jogkövetkezményeit is meghatározza: ha a szerződés hatálya nem
állt be, vagy a szerződés hatályát vesztette – ideértve azt az esetet is, ha a szerződéshez a harmadik személy
beleegyezése vagy a hatóság jóváhagyása hiányzik, vagy azt megtagadták – a szerződés teljesítése nem
követelhető

2.Relatív hatálytalanság
 az az eset, amikor a felek a köztük létrejövő szerződéssel 3. személy igényének kielégítési alapját részben
vagy egészben elvonják, feltéve, hogy a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes
előny származott (ún. fedezetelvonó szerződés)
o pl. eladja a házát egy barátjának, hogy ne tudják a házat megterhelni az adósságával
 a fedezetelvonó szerződés e harmadik személy irányába hatálytalan, a felek között viszont érvényes:
o ezért ilyen esetben a 3. személynek nem a szerződés érvénytelensége, hanem hatálytalansága miatt
célszerű pert indítania, amelyben azt kell kérnie, hogy a bíróság a vagyontárgyat érvényesen
megszerző felet kötelezze annak tűrésére, hogy az összegszerűen megjelölt követelése végrehajtás
útján a vagyontárgyból kielégítésre kerüljön
 ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti meg, amelyben
többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy
annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell
 ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy
befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén (akkor is, ha közvetlen vagy
közvetett többségi befolyás nem áll fenn)
 lényeges, hogy a harmadik személy követelésének már fenn kell állnia a fedezetelvonó szerződés
megkötésének időpontjában
 e szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő félnél
jelentkezik
 II. A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések

 bizonyos szerződések kikényszerítését az állam nem támogatja, így azokat bírósági eljárásban nem lehet
érvényesíteni (ún. naturalis obligatiók)
 a Ptk. e körben négy esetet sorol fel:
o a játékból vagy fogadásból eredő követelés
o a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelés
o a fenti követeléseket biztosító vagy megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelés,
o azok a követelések, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja
 emellett megemlíthető, hogy a Ptk. értelmező rendelkezései a fizetési meghagyásos eljárást is bírósági
eljárásnak minősítik
 a naturalis obligatiók nem érvénytelenek:
o ugyanis a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet
visszakövetelni, és peresíteni nem lehet őket
 azt a tényt, hogy adott követelés naturalis obligatio, hivatalból kell figyelembe venni
 ide tartozik még: az elévült követelés:
o ugyancsak nem lehet bírósági úton sikeresen érvényesíteni, azonban nem azon az alapon, hogy azt az
állam nem támogatja,
o hanem abból adódóan, hogy az elévült követeléssel szemben a kötelezett kifogással élhet, amely
alapján a bíróság mentesítheti kötelezettsége alól
o amennyiben azonban teljesíti az elévült követelést, a teljesített szolgáltatást később nem követelheti
vissza
11. tétel: A szerződés teljesítésének szabályai, a teljesítés jogkövetkezményei

I. A szerződés teljesítésére vonatkozó általános szabályok

 a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megadott helyen és időben, a megállapított mennyiség -minőség

és választék szerint kell teljesíteni. (ún. pacta sunt servanda)
 a teljesítés elemei:
o az elérni kívánt joghatás bekövetkezését elő kell idéznie
o a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti használatra
o alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, illetőleg alkalmasnak kell lennie azokra a
célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak
o rendelkeznie kell azzal a minőséggel és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű
szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat
o rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként
bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal
o a szolgáltatásnak meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek
o a kötelezett köteles átadni a tájékoztató leírásokat és egyéb dokumentumokat

 ha a kötelezett a szerződésben előírtnál nagyobb mennyiség szolgáltatását ajánlja fel, a többletszolgáltatást a

jogosult visszautasíthatja, amennyiben azonban elfogadja, a többletteljesítéssel arányosan növelt
ellenszolgáltatást köteles teljesíteni
 a felek kötelesek egymást értesíteni, ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előre
láthatóan akadályba ütközik (kivéve, ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie kell)
 a jogosult késedelem nélkül köteles meggyőződni arról, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége
megfelelő-e
 a szolgáltatás minőségének és mennyiségének megvizsgálásával járó költségek a jogosultat terhelik
 a teljesítési idő beálltával bármelyik fél követelheti a másik fél esedékessé vált szolgáltatásának teljesítését, ha
saját szolgáltatása egyidejű teljesítését felajánlja
 a felek kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését is igénybe
vehetik

II. A szerződés teljesítésének sajátos esetei

 a Ptk. a szerződés teljesítésének sajátos esetei között három teljesítési formát jelöl meg:
o teljesítés vagylagos szolgáltatás esetén
o teljesítés osztható szolgáltatás esetén
o harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése

1. Teljesítés vagylagos szolgáltatás esetén

 ha a kötelezettség több szolgáltatás közül bármelyikkel teljesíthető, a választás joga a kötelezettet illeti meg
 ha a jogosultat illeti meg a választás joga, és a választással késedelembe esik, a választás joga a kötelezettre
száll át

2. Teljesítés osztható szolgáltatás esetén

 osztható szolgáltatás esetén a jogosult a részteljesítést is köteles elfogadni
 a részteljesítés azzal a következménnyel jár, hogy a kérdéses rész tekintetében a teljesítés jogkövetkezményei
beállnak
 a részteljesítés, a felek eltérő megállapodása hiányában, az ellenérték megfelelő részének egyidejű kifizetését
is megköveteli

3. Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése

 ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a harmadik személy akkor
követelheti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, ha ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték, vagy ez a
szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik
 a harmadik személy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését attól kezdve követelheti, hogy őt valamelyik fél
értesíti arról, hogy a javára szóló szerződést kötöttek
 ha a harmadik személy a szolgáltatás teljesítésének követeléséről lemond, a szolgáltatást a javára szerződött
fél követelheti
 a kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti
III. A szerződés teljesítésének jogkövetkezményei

 a teljesítésnek két fő jogkövetkezménye van:

o egyrészről megszünteti a kötelezettséget (feltéve, hogy a teljesítés a szerződés tartalmának
megfelelően történt)
o másrészről a kárveszély (vagyis az olyan károk viseléséért való felelősség, amelyek megtérítésére
senki sem kötelezhető) a másik félre száll át
 míg a szerződésszerű teljesítéssel a szerződés megszűnik, addig a nem szerződésszerű teljesítés is teljesítésnek
minősül, azonban szerződésszegést valósít meg
 a kárveszély hibás teljesítés esetén csakis akkor száll át, ha a dolgot a jogosult átveszi (és pl. kijavítását
igényli)
o azoknál a szerződéstípusoknál viszont, amelyeknél dologátszállásról van ugyan szó, de a
kötelezettnek nem feladata a tulajdonjog átruházása, a veszélyviselés tekintetében a szerződés
teljesítése nem hoz változást (így pl. használati kötelmeknél a dolog átadása nem jelenti azt, hogy
ettől kezdve a szerződő partner viselné a kárveszélyt), a kárveszély viselésének megfordulása tehát
kizárólag tulajdonátruházással járó szerződések esetében merül fel
 12. tétel: A szerződésszegés fogalma, általános szabályai

I. A szerződésszegés fogalma

A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.

= vagyis minden olyan magatartás, körülmény és állapot, amely a szerződésbe ütközik, ellentétes a szerződés
tartalmával és sérti valamelyik félnek a szerződésben védett jogait

II. A szerződésszegés általános szabályai

 a szerződésszegésnek alapvetően két fajtáját különbözteti meg a jogirodalom:

o OBJEKTÍV SZERZŐDÉSSZEGÉS: a felek magatartásán kívüli ok miatt következik be a
szerződésszegés, tehát egyik félnek sem róható fel
o SZUBJEKTÍV SZERZŐDÉSSZEGÉS: valamelyik fél felróható magatartására vezethető vissza
 a szerződésszegés fajai, fajtái között pedig a Ptk. alapján öt eset különböztethető meg:
o a késedelem
o a hibás teljesítés
o a teljesítés lehetetlenné válása (más néven az ellehetetlenülés)
o a teljesítés megtagadása
o a jognyilatkozat megtételének elmulasztása

III. A szerződésszegés jogkövetkezményei

 a Ptk. az általános szerződésszegés jogkövetkezményei között négy következményt sorol fel:

o a teljesítés követelése
o a visszatartási jog gyakorlása
o az elállás, illetve az azonnali hatályú felmondás (meghatározott feltételek beállta esetén)
o a kártérítés (meghatározott feltételek mentén)

1. SZERZŐDÉSSZERŰ TELJESÍTÉS KÖVETELÉSE

 szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére
o e jog azonban nem korlátlan, ugyanis pl. nem lehet követelni a természetbeni szolgáltatás teljesítését,
ha az fizikai vagy jogi okból lehetetlenült el, vagy ha a teljesítés jogellenes lenne

2. VISSZATARTÁSI JOG GYAKORLÁSA

 szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett
teljesítéséig vagy a teljesítésre vonatkozó, megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja
 emellett a visszatartásra jogosult fél elállhat a szerződéstől, illetőleg ha az eredeti állapotot nem lehet
helyreállítani, jogosult azt felmondani, ha megfelelő határidőt szabott, és ez alatt a másik fél a
szerződésszegést nem szüntette meg, vagy megfelelő biztosítékot nem nyújtott
 annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a teljesítés visszatartására jogosult, egyebekben a megbízás
nélküli ügyvitel szabályai irányadók

3. ELÁLLÁS, illetve FELMONDÁS

 ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat
a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani,
felmondhatja azt (feltéve, hogy a Ptk. eltérően nem rendelkezik)
 a jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás vagy a felmondás okát, ha ez a jog
több okból is megilleti, emellett lehetősége van arra, hogy az elállási vagy felmondási okról utóbb másik okra
térjen át
 a kötelezett nem követelheti az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatása ellenértékének pénzbeli
megtérítését, ha a jogosult bizonyítja, hogy arra olyan okból nem képes, amelyért a kötelezett felelős, illetve
ezzel korrelációban ha a jogosult a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is,
ha ő a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka a kötelezettre
vezethető vissza
 a jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas
szerződést köthet, és (a kártérítés szabályai szerint) követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti
 szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő
költségek megtérítését
4. A SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁROK MEGTÉRÍTÉSE
 aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni
o mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja (a szerződésszegő félnek kell bizonyítani a kimentési
okokat), hogy
 a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső
 a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta
 és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa

 a Ptk. a szerződésszegési kártérítés körében is a teljes kártérítés elvéből indul ki: ez az elv korlát nélkül
azonban csak a szerződésszegés következtében a szolgáltatás tárgyában keletkezett károk (ún. tapadó károk)
tekintetében érvényesül
 a következménykárokra (a jogosult vagyonában keletkezett egyéb kár) és az elmaradt vagyoni előnyre
alkalmazni kell az ún. előreláthatósági korlátot:
o ezeket olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a
szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt
 szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni (előreláthatósági korlát ilyenkor nem
alkalmazható)
 a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért
való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis
 13. tétel: A késedelem és a lehetetlenülés

A szerződésszegésen belül a Ptk. alapján 5 esetet különböztet meg:

1. a késedelem
2. a hibás teljesítés
3. a teljesítés lehetetlenné válása (más néven az ellehetetlenülés)
4. a teljesítés megtagadása
5. a jognyilatkozat megtételének elmulasztása

I. A késedelem

 a szolgáltatás időleges nemteljesítése, mely előállhat a kötelezett, illetve a jogosult oldalán is: ennek
megfelelően 2 fajtája van:
o a kötelezett teljesítési késedelme
o a jogosult átvételi késedelme

1.A KÖTELEZETT KÉSEDELME

 a kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti
o késedelemről tehát csakis akkor beszélhetünk, ha a kötelezett a lejáratkor nem teljesít, de nem tagadja
meg véglegesen a teljesítést és az nem is vált lehetetlenné
 nem következik be a késedelem:
o ha a felek a lejárat előtt határidő- hosszabbításban állapodnak meg, és az új határidő még nem járt le
o ha a jogosult késedelemben van
 megszűnik a késedelem:
o ha a kötelezett szerződésszerűen teljesít
o ha a szerződésszerű teljesítést felajánlja, a jogosult azonban azt nem fogadja el
o ha a lejárat után a teljesítésre halasztást kap a jogosulttól, vagy pedig ha a kötelezett a teljesítést
utólag végleg megtagadja, végezetül pedig ha a késedelem tartama alatt a teljesítés lehetetlenné válik
 a kötelezett késedelmének alapvetően kétféle jogkövetkezménye lehet:
o egyrészről a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést
o másrészről pedig ha a késedelem következtében a szerződéshez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a
szerződéstől
 a szerződéshez fűződő érdek megszűnését nem szükséges bizonyítani, ha a szerződést a felek megállapodása
szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott teljesítési időben (és nem
máskor) kellett volna teljesíteni, illetőleg ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és
a póthatáridő eredménytelenül eltűnt
 minden más esetben akkor következik be érdekmúlás, ha a szerződés megkötésével elérni kívánt cél a
kötelezett késedelme miatt már nem valósítható meg
 más nevesített szerződésszegésekhez hasonlóan a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből
eredő kárát, illetőleg pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát (kivéve, ha a késedelmét
kimenti)
 a Ptk. ezen felül többletrendelkezéseket tartalmaz a vállalkozások közötti szerződésben beállott fizetési
késedelem esetére (így pl. vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel
érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott
pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában
a pénzpiaci kamat – 8 százalékponttal növelt értéke)

2.A JOGOSULT KÉSEDELME:

 a jogosult késedelembe esik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el
 a jogosult késedelme megszűnik:
o ha utóbb a szolgáltatást átveszi vagy legalább az átvételre vonatkozó készségét kifejezésre juttatja
o ha a felek szerződésüket közös megegyezéssel felbontják vagy módosítják
o ha a felek valamelyike a szerződésszegés vagy a törvény előírása alapján olyan jogot gyakorol, amely
elvezet a szerződés megszűnéséhez
 a jogosult késedelméhez alapvetően háromféle jogkövetkezmény tartozhat:
o egyrészről kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét
o másrészről a jogosult köteles marad megőrizni a dolgot, immáron a megbízás nélküli ügyvitel
szabályai szerint
 o harmadrészről pedig a kárveszély átszáll a jogosultra
II. A teljesítés lehetetlenné válása

 a teljesítés meghiúsulása azt a szerződésszegési esetet nevesíti, amikor a szerződés teljesítése – akár a
szerződéskötéskor már fennállott, akár a szerződéskötés után beállott – fizikai vagy jogi okból nem lehetséges
 a teljesítés ellehetetlenülésének három típusa létezik:
o fizikai lehetetlenülés: ha a szolgáltatás tárgya megsemmisül, elpusztul vagy hozzáférhetetlenné válik,
illetőleg nem a szerződésben meghatározott állapotban áll rendelkezésre
o jogi lehetetlenülés: ha a teljesítést jogszabály tiltja, így a kötelezett a szolgáltatás tárgyára vonatkozó
jogi akadály miatt nem képes a szerződésszerű teljesítésre
o érdekbeli és gazdasági lehetetlenülés: ha a szerződéskötés után beállott körülmények (akár a
kötelezett helyzetében, akár a piaci-gazdasági környezetben) olyan helyzetet hoznak létre, hogy a
szerződést csak előre nem látott rendkívüli nehézségek, aránytalan áldozatok árán lehetne teljesíteni,
és ezt a kötelezettől elvárni nem lehet
 a lehetetlenülés jogkövetkezményei:
o a teljesítés lehetetlenné válásával a szerződés megszűnik, az ezen felül alkalmazandó
jogkövetkezmények között pedig aszerint differenciál, hogy a meghiúsulásért fennáll-e valamelyik fél
felelőssége (ún. szubjektív meghiúsulás), vagy pedig arra úgy kerül sor, hogy azért egyik fél sem
felelős (ún. objektív meghiúsulás)
 ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően
nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni (ha a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak
megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár)
 ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az egyik fél felelős, a másik fél szabadul a szerződésből eredő teljesítési
kötelezettsége alól, és a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti
 ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné
válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól
 emellett a Ptk. azt is kimondja, hogy ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése
lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik, ha pedig a szolgáltatás lehetetlenné
válásáért a választásra nem jogosult fél a felelős, a másik fél választása szerint a lehetséges szolgáltatást kell
teljesíteni vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni
 a lehetetlenné vált dologszolgáltatás esetén a dolog maradványa (ún. residuum) vagy a dolog egy része a
kötelezett birtokában maradt, vagy a kötelezett mástól a dolog helyébe lépő értéket (ún. surrogatum) kapott
vagy igényelhet, a jogosult ennek átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében
 14. tétel: A hibás teljesítés általános szabályai; a kellékszavatosság és a jogszavatosság

A szerződésszegésen belül a Ptk. alapján 5 esetet különböztet meg:

1. a késedelem
2. a hibás teljesítés,
3. a teljesítés lehetetlenné válása (más néven az ellehetetlenülés),
4. a teljesítés megtagadása,
5. a jognyilatkozat megtételének elmulasztása

I.A HIBÁS TELJESÍTÉS FOGALMA:

 A kötelezett hibásan teljesít:
o ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban
megállapított minőségi követelményeknek,
o illetőleg ha a szolgáltatás nem elégíti ki a rá vonatkozó minőségi előírásokban foglalt
követelményeket,
o valamint ha a kötelezett nem tesz eleget a szolgáltatáshoz kapcsolódó járulékos kötelezettségeknek.
 A hibás teljesítés jogkövetkezményei:
 VISSZTERHES SZERZŐDÉSEK esetén:
 kellékszavatosság,
 jótállás,
 kártérítés,
 termékszavatosság,
 termékfelelősség (a gyártó vonatkozásában),
 jogszavatosság (jogi hiba esetén)
 INGYENES SZERZŐDÉSEK esetén:
 A kötelezett a kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos
szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges
tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert.

II.KELLÉKSZAVATOSSÁG ÉS JOGSZAVATOSSÁG:
A SZAVATOSSÁG azt jelenti, hogy a kötelezettet a szolgáltatás hibájáért felelősség terheli.
 A szavatosság formái: a KELLÉKSZAVATOSSÁG és a JOGSZAVATOSSÁG. a Ptk. kizárólag visszterhes
szerződésekre ír elő kellékszavatossági és jogszavatossági kötelezettséget
 1.A kellékszavatosság
 A kellékszavatosság a kötelezett helytállási kötelezettsége a visszterhes szerződésekben a kötelezett
szavatol azért, hogy a szolgáltatás a teljesítéskor megfeleljen a szerződésben vagy jogszabályban
meghatározott minőségi követelményeknek.
 A kellékszavatossági igény akkor érvényesíthető, ha a szolgáltatás már a teljesítéskor hibás volt.
 A jogosult kellékszavatosság körében igényelheti:
1. kijavítást vagy kicserélést igényelhet (kivéve, ha annak teljesítése lehetetlen, vagy ha az a
kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne),
2. az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti,
3. a hibát maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja a kötelezett költségére,
4. elállhat a szerződéstől
 A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról áttérhet másikra (ún. ius variandi)
 A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát közölni.
 A kellékszavatossági igény elévülési ideje: 1 év főszabály szerint
 fogyasztói szerződés esetében főszabály szerint 2 év alatt, ingatlant szolgáltató szerződés
esetében pedig 5 év alatt évül el
 2.A jogszavatosság
 A jogszavatosság a kötelezett helytállási kötelezettsége arra vonatkozólag, hogy 3. személy joga nem
akadályozza, ill. korlátozza az átruházott jogot, vagy követelést.
 A jogszavatossági helytálásnak 2 esete van:
 1.A JOGOSULT JOGSZERZÉSE AKADÁLYOZOTT
 a jogosult a szerződésben meghatározott jogot vagy követelést 3. személy joga miatt
egyáltalán nem szerzi meg.
 A jogosultnak elsődlegesen megfelelő határidő tűzésével fel kell hívnia a kötelezettet
az akadály elhárítására vagy megfelelő biztosíték adására , ha a határidő
eredménytelenül telt el: a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet
  a kártérítés mértéke attól függ, hogy a kötelezett jó- vagy rosszhiszemű volt-e)
 2.A JOGOSULT JOGSZERZÉSE KORLÁTOZOTT
 a jogosult számára a jog gyakorlását vagy a követelés megszerzését 3. személy joga
korlátozza vagy értékét csökkenti
 a jogosult elsődlegesen megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet a
kötelezettől: a tehermentesítésre történő felhívással egyidejűleg a jogosult
gyakorolhatja visszatartási jogát is, ha a határidő eredménytelenül telt el, a jogosult a
tehermentesítést a kötelezett költségére maga is elvégezheti
 15. tétel: A termékszavatosság és a jótállás; kártérítés kellékhibás teljesítés esetén. A hibás
teljesítés különös szabályai

A hibás teljesítés fogalma

 A kötelezett hibásan teljesít,
 ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított
minőségi követelményeknek,
 illetőleg ha a szolgáltatás nem elégíti ki a rá vonatkozó minőségi előírásokban foglalt követelményeket,
 valamint ha a kötelezett nem tesz eleget a szolgáltatáshoz kapcsolódó járulékos kötelezettségeknek.

I. TERMÉKSZAVATOSSÁG
 A termékszavatosság a gyártó közvetlen helytállási kötelezettsége a fogyasztóval szemben a termék hibája
miatt. Jellemzői:
o a termékszavatosság azon ingó dolgokra (termékekre) terjed ki, amelyet a gyártó üzleti
tevékenység keretében hozott forgalomba
o termékszavatossági igényt csak fogyasztó érvényesíthet
o a termékszavatossági helytállás a gyártót terheli
 A termék akkor HIBÁS, ha
o nem felel meg a hatályos minőségi követelményeknek, vagy
o nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal
 A fogyasztót kizárólag 2 termékszavatossági jog illet meg:
 KIJAVÍTÁS JOGA: a fogyasztó elsősorban kijavítást igényelheti
 KICSERÉLÉS JOGA: a fogyasztó csak akkor kérheti a termék kicserélését, ha a kijavítás megfelelő
határidőn belül, érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges
 A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy
1. a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta v. forgalmazta;
2. a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem
volt felismerhető;
3. a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta
 A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni.
 A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított 2 évig
terheli

II. JÓTÁLLÁS
 A JÓTÁLLÁS a szerződés hibátlan teljesítéséért vállalt objektív felelősség (a szavatossághoz képest
szigorúbb): a jótállás időtartama alatt, köteles helytállni a hibás teljesítésért.
 Mentesül a jótállási kötelezettség alól: ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
 A bizonyítási teher fordított: a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett
 A jótállás fajtái:
o KÖTELEZŐ JÓTÁLLÁS = a jótállási kötelezettséget jogszabály írja elő
o ÖNKÉNT VÁLLALT JÓTÁLLÁS = a kötelezett egyoldalú nyilatkozata alapján jön létre
 A jótállási igény a jótállási határidő alatt érvényesíthető.
o JÓTÁLLÁSI IDŐ: az az időtartam, amely alatt a jótállási helytállás a jótállásra kötelezettet terheli.
 A jótállási jogok érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat
kell megfelelően alkalmazni (pl. a jogosult kijavítást vagy kicserélést kérhet).

III. KÁRTÉRÍTÉS KELLÉKHIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉN

 A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát
o KIVÉVE: ha a hibás teljesítést kimenti)
 A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk (ún. tapadó károk) megtérítését a jogosult
akkor követelheti,
1. ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy
2. ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni,
vagy
3. ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
 E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el
 az elévülési idő általános esetben a teljesítés időpontjától számított 1 év, fogyasztó és vállalkozás közötti
szerződés esetén 2 év, ingatlanok esetén 5 év
IV. A HIBÁS TELJESÍTÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
A Ptk. a hibás teljesítés különös szabályait 2 csoportra bontja:
 az eredmény létrehozására irányuló szerződések hibás teljesítésére vonatkozó szabályok,
 a használatra vagy hasznosításra irányuló szerződések hibás teljesítésére vonatkozó szabályok
1. Hibás teljesítés eredmény létrehozására irányuló szerződéseknél
 amennyiben a kötelezett valamely dolog vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására
vállal kötelezettséget, a hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, 2
eltéréssel:
 a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését
kell érteni,
 a kijavítás vagy a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése a munkával
elérhető eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérő módjával is
megvalósulhat (az ebből eredő többletköltségek a kötelezettet terhelik)
 a kötelezett mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól:
1. ha a hiba a jogosult által adott anyag alkalmatlanságára vagy hibájára,
2. adat hiányosságára vagy hibájára,
3. utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére vezethető vissza, és e
körülményekre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette
2. Hibás teljesítés használatra vagy hasznosításra irányuló szerződéseknél
 ha a jogosult más dolgának vagy más vagyoni joga által védett oltalmi tárgynak időleges
használatára, felhasználására vagy hasznosítására jogosult,
 a kötelezett a szerződés teljes tartama alatt a kellékszavatosság szabályainak megfelelő
alkalmazásával köteles helytállni azért,
 hogy a dolog vagy az oltalom tárgya a szerződésszerű használatra, felhasználásra vagy
hasznosításra alkalmas,
 illetőleg a jogszavatosság szabályainak megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért,
hogy a dolognak vagy az oltalom tárgyának szerződésszerű használatát, felhasználását vagy
hasznosítását 3. személy joga nem akadályozza, és nem korlátozza
 16. tétel: A szerződés megerősítése; foglaló, kötbér, jogvesztés kikötése

A szerződés megerősítésének eszközei valamilyen szerződésszegéshez kapcsolódó, a kötelezett által önként vállalt
többletszankciót biztosítanak a jogosult számára, és egyben a kötelezett teljesítési készségét is kifejezésre juttatják.
I.A foglaló
 A foglaló a szerződés teljesítésének meghiúsulásához kapcsolódó, önként vállalható többletszankció.
o Előleg és foglaló különbözősége:
 Előleg: a kötelezettségvállalás jeléül szolgál,
 Foglaló: a kötelezettségvállalás megerősítéseként, többletszankcióként kerül átadásra
 A foglalóra nézve a szerződés teljesítése vagy nem teljesítése 3 féle jogkövetkezménnyel járhat:
1. a tartozás a foglaló összegével csökken, ha a szerződést teljesítik,
2. a foglaló visszajár, ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős,
vagy mindkét fél felelős,
3. kétszeresen meg kell téríteni, ha a teljesítés meghiúsulásáért az egyik fél felelős
 a Ptk. kimondja, hogy a túlzott mértékű foglalót a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti
II.A kötbér
 A kötbér a szerződés bárminemű megszegéséhez kapcsolódó, önként vállalható többletszankció.
o tehát a teljesítés meghiúsulása mellett a nem megfelelő teljesítéshez is
 a kötbért nem előre, hanem utólag, a szerződés megszegésekor kell megfizetni.
 A kötbér kizárólag írásban köthető ki érvényesen, valamint kötelezően meg kell határozniuk a kötbér mértékét
- többnyire a főszolgáltatás százalékos arányában történik.
 A kötbér (a foglalóhoz hasonlóan) kárátalány funkciót is betölt, ugyanis mentesíti a jogosultat a
szerződésszegésből eredő kár bizonyítási terhe alól, ugyanis a kötbérre jogosult fél a kötbér erejéig nem
köteles bizonyítani a szerződésszegésből eredő kárát, hanem e mértékig közvetlen kielégülést nyerhet.
 Kötbér járhat a szerződésszegés bármely esetében:
1. ha a kötelezett késlekedik a teljesítéssel = KÉSEDELEM ESETÉRE KIKÖTÖTT KÖTBÉR
2. ha a kötelezett egyáltalán nem teljesíti kötelezettségét = NEM TELJESÍTÉS ESETÉRE KIKÖTÖTT
KÖTBÉR
3. ha a kötelezett nem a szerződésnek megfelelően teljesít = HIBÁS TELJESÍTÉS ESETÉRE
KIKÖTÖTT KÖTBÉR
 a Ptk. kimondja, hogy a túlzott mértékű kötbért a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti
 kötbér után kamat kikötése semmis - ez azonban nem érinti az esedékessé vált kötbér után járó
késedelmi kamatot, amelyet kötelező megfizetni
 a pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre nem ezeket a szabályokat, hanem a késedelmi
kamat szabályait kell alkalmazni
III.A jogvesztés kikötése
 a jogvesztés kikötése a szerződés vétkes megszegéséhez kapcsolódó, önként vállalható többletszankció -
vagyis a szerződésszerű teljesítés esetén egyébként járó valamely jog vagy kedvezmény elvesztésének
kikötése
 a szerződés vétkes megszegése azt jelenti, hogy adott fél nem úgy jár el a teljesítés érdekében, ahogyan az az
adott helyzetben általában elvárható
 A felek írásban kiköthetik, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés
alapján egyébként megilletné
o pl. részletfizetési kedvezmény megvonása: amennyiben a fél valamely részlet határidőre való
megfizetését elmulasztja, akkor az egész tartozása egyösszegben esedékessé válik
 Csak írásban lehet érvényesen kikötni, 2-féle hatállyal:
1. a szerződésszegés tényével, külön nyilatkozat nélkül beáll a jogvesztés
2. szerződésszegés esetén a jogosultat megilleti az a jog, hogy egyoldalú nyilatkozatával létrehozza a
jogvesztést
 Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná: a kötelezett kérelmére a bíróság a joghátrányt mérsékelheti
(HIVATALBÓL NEM!!).
 17. tétel: Alanyváltozás a szerződésben. A tartozáselvállalás és a teljesítésátvállalás.

A kötelem általában 2 személy (jogosult-kötelezett) jogi kapcsolatát szabályozza

A szerződés alanyaiban több esetben következhet be változás.
 Az alanyváltozás bekövetkezhet:
o szerződés útján (engedményezés, tartozásátvállalás),
o okozhatja jogszabályváltozás, vagy hatósági határozat (tartozásátvállalás)
o és bekövetkezhet a felek akaratán kívüli okból (halál).

I. ENGEDMÉNYEZÉS
 Az ENGEDMÉNYEZÉS a jogosult személyében bekövetkező alanyváltozás: olyan szerződés, amelyben az
eredeti jogosult (engedményező) a követelését másra (engedményes) ruházza át.
 Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az
engedményező helyébe lép (a kötelezett hozzájárulására nincs szükség)
 Az engedményezésre visszterhesen és ingyenesen is sor kerülhet.
 Az engedményezhető követelések:
o engedményezni csakis követeléseket lehet, de nem kizárólag szerződésből fakadó követelést (hanem
pl. kárköveteléseket, illetőleg a köteles részt is)
o a követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik, az a jogviszony, amelyből
a követelés fakad
o Főszabály:
 bármely követelés engedményezése lehetséges, ha az átruházandó követelés
EGYÉRTELMŰEN AZONOSÍTHATÓ az engedményezett követelést
o Az engedményezést: a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb
olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezést azonosíthatóvá teszi
 Nem lehet engedményezés tárgya:
o jogosult személyéhez kötött követelés (pl. haszonélvezeti jog, elővásárlási jog) - az ilyen követelés
engedményezése SEMMIS
o olyan követelés, ahol jogszabály zárja ki az engedményezést (DE! lehet engedményezni elévült, vagy
olyan követelést, amely bírói úton nem érvényesíthető)
 Az engedményezés fajtái:
o TÖBBSZÖRI ENGEDMÉNYEZÉS: ha az engedményező azonos követelést többször engedményez
 a kötelezett akkor szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelelően teljesít
o UTÓLAGOS ENGEDMÉNYEZÉS: ha a követelést megszerző engedményes a követelést
továbbengedményezi
 a kötelezett akkor szabadul, ha az utolsó teljesítési utasításnak megfelelően teljesít.
o KÖVETELÉS ÁTSZÁLLÁSA JOGSZABÁLY RENDELKEZÉSE ALAPJÁN (törvényi
engedmény): a követelés nem szerződés alapján, hanem jogszabály rendelkezése folytán száll át az új
jogosultra
 pl. ha a kezes az adós helyett teljesített, a követelést biztosító jogok és a végrehajtási jog
átszállnak a kezesre

II. JOGÁTRUHÁZÁS
 A jogátruházás: az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép
(vagyis a nem követelés stádiumban lévő igény átruházása)
 a jogátruházás új jogintézmény a Ptk-ban
 A jogosult a jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a
forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik
o a jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni
 A jogátruházásnak 2 alanya van: az ÁTRUHÁZÓ és a JOGSZERZŐ ÚJ JOGOSULT
 Az átruházás történhet visszterhesen és ingyenesen is
A Ptk. a tartozásátvállalás körében 3 jogintézményt szabályoz:
 1.TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS
o A kötelezett személyében bekövetkező alanyváltozás: a régi és az új kötelezett, valamint a jogosult 3-
OLDALÚ MEGÁLLAPODÁSA.
o Ha a kötelezett és a jogosult egy 3. személlyel (ÁTVÁLLALÓ) megállapodik abban, hogy az a
kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást
kizárólag az átvállalótól követelheti.
  2.TELJESÍTÉSÁTVÁLLALÁS
o Ha 3. személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról, a 3. személy
köteles lesz a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az
lejáratkor teljesíthessen
o a megállapodás kizárólag a régi kötelezett és az átvállaló között hatályos, a jogosult és az átvállaló
között nem jön létre jogviszony - a jogosult nem követelheti a tartozás teljesítését az átvállalótól
 3.TARTOZÁSELVÁLLALÁS
o Ha a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik, egyetemleges kötelezettség jön létre:
 az elvállaló belép a jogviszonyba oly módon, hogy az eredeti kötelezett egyetemleges
adóstársa lesz, vagyis az eredeti kötelezett sem kerül ki a jogviszonyból (nem szabadul a
kötelezettsége alól).

IV. SZERZŐDÉSÁTRUHÁZÁS
 új jogintézmény a törvényben, arra teremti meg a lehetőséget, hogy az egyik szerződő fél a teljes szerződési
pozícióját átruházza egy 3. személyre
 A szerződésátruházás 3 oldalú szerződés:
o a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodnak a
szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe
belépő félre történő átruházásáról
 lényege:
o a szerződésből kilépő fél a teljes szerződési pozícióját átruházza a szerződésbe belépő félre: a
szerződésből kilépő fél szabadul a jogviszonyból (jogai és kötelezettségei átszállnak a szerződésbe
belépő félre)
 az előzetes hozzájárulás lehetősége:
o ha a szerződésben maradó fél a szerződésátruházáshoz szükséges jognyilatkozatát előzetesen
megteszi,
 a szerződésátruházás a szerződésben maradó fél értesítésével hatályossá válik,
 a szerződésben maradó fél a jognyilatkozat megtételekor fenntarthatja a jogot annak
visszavonására
 a szerződésátruházásra:
o a követelések és a jogok tekintetében az engedményezés,
o a kötelezettségek tekintetében a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni

V. TARTOZÁS ÁTSZÁLLÁSA JOGSZABÁLY RENDELKEZÉSE ALAPJÁN

 Ha a tartozás jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően
alkalmazni (vagy jogszabály felhatalmazása alapján bíróság vagy hatóság határozata folytán)
o ennek hatályosságához a jogosult hozzájárulására nincs szükség.
 18. tétel: A szerződés módosítása és megszűnése

I.A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA:

A szerződésmódosításnak 3 fajtáját különböztetjük meg:
1. a felek általi szerződésmódosítást
2. a bíróság általi szerződésmódosítást,
3. a jogszabály általi szerződésmódosítást
A szerződésmódosítás a szerződés alanyaira, tartalmára és jogcímére vonatkozhat.
1.A felek általi szerződésmódosítás
a) Szerződésmódosítás szerződéssel
 a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, megváltoztathatják
kötelezettségvállalásuk jogcímét
 a módosító szerződés tekintetében is érvényesül a szerződési szabadság elve, vagyis a felek szabadon
határozhatják meg annak tartalmát és jogcímét
 változatlanul fennmaradnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, valamint a kötelezettség
biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség
 a szerződéssel történő szerződésmódosításnak fontos joghatása, hogy megszakítja az elévülést
b) Szerződésmódosítás egyezséggel
 a vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek
egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből
 egyezséggel a szerződés jogcímét módosítani nem lehet, a felek csakis a szerződés tartalma
tekintetében tudnak egymásnak kölcsönösen engedve szerződést módosítani
 az egyezség is megszakítja az elévülést
 az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek az olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely
közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak
2.A bíróság általi szerződésmódosítás
 A bírósági szerződésmódosításra akkor kerülhet sor, amikor a felek a módosításban nem tudnak megegyezni,
de a szerződés még fennáll közöttük.
 bármelyik fél kérheti, ha a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés
teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, feltéve, hogy teljesül 3 konjunktív feltétel:
 a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt
előrelátható,
 a körülmények megváltozását nem a kérelmező fél idézte elő
 a körülmények változása nem tartozik a kérelmező fél rendes üzleti kockázata körébe (pl.: infláció)
 a Ptk. azt is megköveteli, hogy a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének
pillanatában ne legyen előrelátható
3.A jogszabály általi szerződésmódosítás
 Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés
megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés
módosítását vagy a szerződéstől elállhat.

II.A SZERŐDÉS MEGSZŰNÉSE:

 A szerződés alapvetően annak teljesítésével, a felek akaratából teljesítés nélkül, vagy a felek akaratán
kívülálló okból szűnhet meg
 A felek akaratán kívül:
 bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján (így pl. kisajátítás esetén),
 a követelés és a tartozás egy kézben való egyesülése esetén (pl. a követelés kötelezett általi
megöröklése esetén),
 a személyes szolgáltatásra kötelezett vagy jogosult fél halála esetén,
 lehetetlenülés esetén szűnhet meg a szerződés
 A felek akaratából:
 egyező akarat alapján: megszüntetés, felbontás
 valamelyik fél egyoldalú nyilatkozata alapján szűnhet meg a szerződés: elállás, felmondás
 Megszüntető szerződés
 A felek szerződésüket közös megegyezéssel, a jövőre nézve (ún. ex nunc hatállyal)
megszüntethetik
  A felek a szerződés megszűnését követően további szolgáltatásokkal már nem
tartoznak egymásnak, illetőleg kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített
szolgáltatások tekintetében elszámolni (vagyis azok visszajárnak)
 Felbontó szerződés
 A felek szerződésüket közös megegyezéssel, a szerződés megkötésének időpontjára
visszamenőlegesen (ún. ex tunc hatállyal) is megszüntethetik
 A felbontásra a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként alkalmazott
eredeti állapot helyreállításának szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a felbontás
magát a szerződést nem teszi érvénytelenné. azoknál a szerződéseknél, ahol az eredeti
állapotot nem lehet visszaállítani (így pl. használati kötelmek esetében), a szerződést
felbontani sem lehet, csakis ex nunc hatállyal megszüntetni.
 Elállás
 Az elállás a szerződés ex tunc (vissszaható) hatályú egyoldalú megszüntetése,
amelyre jogszabály vagy a felek szerződése alapján kerülhet sor, és amelyet az
elállásra jogosult a másik félhez intézett jognyilatkozattal tehet meg
 A felek abban is megállapodhatnak, hogy az elállási jog gyakorlása esetén az elálló
fél bánatpénzt köteles fizetni.
 Nem lehet elállni olyan szerződéstől, amelyet már mindkét fél szerződésszerűen
teljesített
 Az elálló nyilatkozatának kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie, illetve
tartalmaznia kell az elállás okát és jogcímét
 Az elállási jog gyakorlása esetén annak joghatásai azonnal beállnak
 a Ptk. 9 esetben teszi lehetővé a szerződéstől való elállást:
1. a jogszabály által történő szerződésmódosítás
2. visszatartási jog esetén a visszatartásra jogosult,
3. szerződésszegés esetén a jogosult, ha a teljesítéshez már nem fűződik érdeke,
4. a kötelezett késedelme esetén a jogosult,
5. kellékszavatosság esetén a jogosult,
6. adásvételi szerződés körében jogszavatosság esetén a jogosult,
7. vállalkozási szerződés esetén,
8. fuvarozási szerződés esetén,
9. megbízási szerződés esetén
 Felmondás
 a (rendes vagy rendkívüli) felmondás a szerződés ex nunc (jövőbeli) hatályú
egyoldalú megszüntetése
 a rendes felmondás általános jellegű, ugyanis a törvény kimondja, hogy a tartós
jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött szerződést megfelelő felmondási idő
alkalmazásával bármelyik fél felmondhatja
 a rendkívüli felmondás esetkörei korlátozottak, amelyet elsősorban a felek
megállapodása, ennek hiányában pedig a Ptk. egyes szerződésekre vonatkozó
szabályai rögzítenek
 felmondás esetén a feleknek az addig teljesített szolgáltatásokkal el kell számolniuk
 19. tétel: Az adásvétel általános szabályai és a csere

I. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
Az adásvételi szerződés alapján:
o az ELADÓ a dolog tulajdonjogának átruházására köteles
 ha az adásvétel tárgya ingatlan: az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog
birtokának átruházására is
o a VEVŐ a vételár megfizetésére köteles
 az adásvételi szerződés a tulajdonátruházási szerződések alaptípusa
 az adásvételt az különbözteti meg a többi szerződéstípustól, hogy:
o közvetlen tárgya a tulajdonjog átszállása,
o közvetett tárgya valamilyen dolog, illetve pénz lehet
 amennyiben az ellenszolgáltatás nem pénz, hanem más dolog, csereszerződésről beszélünk,
 ha ellenszolgáltatás nélkül történik a tulajdonjog átruházása, ajándékozási szerződésről van
szó
 Az adásvételi szerződés akkor tekinthető megkötöttnek, ha…
 a felek megállapodtak a szerződés tárgyában és a vételárban, ill. a bármelyikük által lényegesnek
minősített kérdésekben
 valamint a szerződésből kitűnik az átruházásra irányuló szándék. „eladó eladja, vevő megveszi”
 SZERZŐDÉS ALANYAI ÉS TÁRGYA:
o Alanyok: az eladó és a vevő
o Tárgya: lehet bármely forgalomképes ingó vagy ingatlan dolog, valamint kötelmi jogi jog vagy
követelés
o Adásvételi szerződés esetén az ellenszolgáltatás mindig pénzszolgáltatás
 A FELEK KÖTELEZETTSÉGEI:
o Eladó főkötelezettsége: a dolog tulajdonjogának átruházása
 az eladónak legkésőbb a szerződés teljesítésekor rendelkeznie kell a dolog tulajdonjogával
 az eladó tehermentesen adja át a dolgot a vevő tulajdonába, amely kötelezettségért
jogszavatossági felelősség terheli
 az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot
rendezésével kapcsolatos költségeket és SZJA megfizetésére is köteles
o Vevő főkötelezettsége a vételár kifizetése (akár egy összegben, akár részletben)
 a vevő köteles megvizsgálni, hogy a teljesítés szerződésszerűen ment-e végbe
 a vevő viseli: a dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzésének költségeit és a tulajdonátruházási illetéket
 a feleket: együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli, amelynek elmulasztását a bírói
gyakorlat szerződésszegésnek tekinti, és így kártérítési kötelezettséget keletkeztet.
 a Ptk. lehetőséget ad A TULAJDONJOG-FENNTARTÁS-ával történő adásvételre: az eladó a tulajdonjogát a
vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja
 HASZNOK SZEDÉSE, TEHER- ÉS KÁRVESZÉLYVISELÉS INGATLAN ADÁSVÉTELE ESETÉN:
o ha az eladó az adásvétel tárgyát képező ingatlan birtokát a vevő tulajdonjogának az ingatlan-
nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vevőre átruházza:
 a vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a dologban
beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni

Ingatlanok adásvétele
 az ingatlanadásvételi szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása, a tulajdonjog megszerzéséhez pedig a
tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges
 az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is
 az adásvételnél figyelemmel kell lenni arra, hogy az épület és a föld tulajdonjoga nem váltak el egymástól,
csakis együtt lehet őket elidegeníteni
 az ingatlan adásvételi szerződés érvényességét nem érinti, ha az eladó tulajdonjogát még nem jegyezték be az
ingatlan-nyilvántartásba
 az ingatlan-átruházási szerződés érvényességének feltételei: a XXV. számú Polgári Elvi Döntésben
találhatóak meg
o a szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell legalább a felek személyét, az ingatlan
tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításukat, továbbá az ingatlannak és az
ellenszolgáltatásnak a megjelölését
 o a szerződés akkor tekinthető írásba foglaltnak, ha szerződési nyilatkozatát mindegyik fél aláírta,
o csak írásban lehet érvényes ajánlatot tenni, és ugyanígy csakis írásban lehet az ajánlatot elfogadni

II. A CSERESZERZŐDÉS
 Csereszerződés az, amikor nem történik pénzszolgáltatás, hanem a felek dolgok tulajdonjogát, más jogokat
vagy követeléseket ruháznak kölcsönösen egymásra.
 az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni - mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik
fél szolgáltatása tekintetében
 Mind a két fél a saját tulajdonát képező dolog tulajdonjogának átruházásáért vállal kötelezettséget és
ellenértékként megkapja a másik dolog tulajdonjogát - ebben áll a kölcsönösség
 A csere bonyolultabb formája az ún. barterügylet, amely esetében az egyes dologteljesítésekhez kapcsolódó
értékszámítások, az egyes dolgok értékeinek a meghatározása, kiszámítása és elszámolási kötelezettségek
kapcsolódnak.
 A Ptk. az átruházható jogok és követelések kölcsönös átruházására is a csere szabályait rendeli alkalmazni:
nem kizárt a dolog-jog, jog-követelés, dolog-követelés átruházása sem
 20. tétel: Az adásvétel különös nemei, altípusai

I. AZ ADÁSVÉTEL KÜLÖNÖS NEMEI

A Ptk. az adásvételnek 9 különös nemét sorolja fel:
1. az elővásárlási jogon alapuló vétel,
2. a visszavásárlási jogon alapuló vétel,
3. a vételi jogon alapuló vétel (ún. opción)
4. az eladási jogon alapuló vétel,
5. a részletvétel,
6. a megtekintésre vétel
7. a próbára vétel,
8. a minta szerinti vétel,
9. az üzleten kívüli fogyasztóval kötött szerződések (ún. házaló kereskedelem)

1. ELŐVÁSÁRLÁSI JOGON ALAULÓ VÉTEL

 ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot 3. személytől
származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek
mellett a 3. személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére
 az elvásárlási jog jogszabályon vagy a felek közti megállapodáson alapulhat (a jogszabályon alapuló
elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi)
 az elővásárlási jog alapítására irányuló szerződést írásba kell foglalni
 az elővásárlási jog gyakorlására akkor van lehetőség, ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni
o ha több személynek engednek ugyanarra a dologra elővásárlási jogot: a jogosultak az elővásárlási
jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat
o az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül
 ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot: a tulajdonos a
dolgot az ajánlatot tevő 3. személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára
kedvezőbb feltételek mellett eladhatja
 ha az elővásárlásra jogosult az ajánlatot elfogadja: a szerződés közöttük jön létre
 ha ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg elővásárlási jog, és
közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos késedelem nélkül köteles erről a
jogosultakat tájékoztatni, akik a tájékoztatás hatályossá válásától számított 8 napon belül
elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják
2.VISSZAVÁSÁRLÁSI JOGON ALAPULÓ VÉTEL:
 ha az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a felek megállapodnak abban, hogy a vevő
visszavásárlási jogot enged a megvett dologra, az eladó a vevőhöz intézett nyilatkozatával a dolgot megveheti
 az új Ptk. nem szabja meg a jog maximális időtartamát, vagyis azt a felek akár határozott, akár határozatlan
időre kiköthetik
3. VÉTELI JOGON ALAPULÓ VÉTEL
 ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a
szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja
 szerződést írásba kell foglalni
 A jogot ki lehet kötni akár határozott, akár határozatlan időre
4. ELADÁSI JOGON ALAPULÓ VÉTEL:
 ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel eladási jogot szerez, a dolgot a szerződésben
meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének
 szerződést írásba kell foglalni
 A jogot ki lehet kötni akár határozott, akár határozatlan időre
5.RÉSZLETVÉTEL
 részletvétel esetén a felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több
részletben fizeti meg, illetve hogy a dolog birtokát a vételár teljes kiegyenlítése előtt a vevőre átruházzák
 ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg, az eladó – választása szerint – az elállás vagy a
részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát gyakorolhatja (ezzel a jogával az eladó a részlet
megfizetésének első ízben való elmulasztása esetén akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a
teljesítésre megfelelő időt engedett)
 az eladó a vételár teljes kifizetéséig tulajdonjogát többnyire fenntartja

6. MEGTEKINTÉSRE VÉTEL
  ha a vevő az adásvételi szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg, de a felek
megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről,
akkor az eladó köteles lehetővé tenni a dolog megtekintését, s a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ
 Az eladó nem teljesít hibásan, ha bizonyítja, hogy a vevő a hibát megtekintéskor felismerte vagy fel kellett
volna ismernie
7. PRÓBÁRA VÉTEL
 ha a felek az adásvételi szerződésben kikötik, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog kipróbálása alapján a
vevő meghatározott időn belül nyilatkozhat a szerződés hatályáról, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától
függ.
8. MINTA SZERINTI VÉTEL
 ha a felek a szerződés tárgyát képező dolog valamely tulajdonságát mintára hivatkozással határozzák meg, az
eladó köteles a minta hivatkozott tulajdonságának megfelelő dolgot szolgáltatni
9.ÜZLETEN KÍVÜLI FOGYASZTÓVAL KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK:
 a házaló szerződésekre nem a Ptk., hanem a vonatkozó kormányrendelet szabályait kell alkalmazni

II. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS ALTÍPUSAI

Az új Ptk. az adásvétel altípusai között 3 típust nevesít:
1. a fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele,
2. a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés,
3. a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés

1.FAJTA ÉS MENNYISÉG SZERINT MEGHATÁROZOTT DOLOG HATÁRIDŐS ADÁSVÉTELE

 ha az eladó fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a
felek rögzítik annak a mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben kikötött
mennyiségnél többet vagy kevesebbet szolgáltathat, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek
megfelelő vételárat köteles megfizetni
o A szerződés létrejöhet akár írásban, akár szóban vagy ráutaló magatartással
o A határidős adásvételi szerződés esetében a szerződés megkötésekor az eladó még nem feltétlenül
rendelkezésre álló dolog tulajdonjogának átruházására vállal kötelezettséget.  a felek
meghatározhatják, hogy milyen mértékű mennyiségi eltérést fogadnak el szerződésnek megfelelőnek
2. SAJÁT TERMELÉSŰ MEZŐGAZDASÁGI ÁRU SZOLGÁLTATÁSÁRA KÖTÖTT ADÁSVÉTELI
SZERZŐDÉS
 ha az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy
hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget, jogosult a szerződésben
kikötött mennyiségnél 10%-kal kevesebbet teljesíteni
 tárgyát tekintve ez a szerződés irányulhat növénytermelésre vagy állatnevelésre, hízlalásra is
 a felek a szerződéses mennyiséget meghatározhatják a mezőgazdasági termék sajátosságának
megfelelő mértékegységben vagy meghatározott terület teljes termésében, ill. meghatározott állat
teljes hozamában vagy ezek hányadában
 a szerződést az eladó jogosult a kikötött teljesítési idő előtt is teljesíteni (feltéve, hogy a vevőt a
teljesítés megkezdéséről az átvételhez szükséges felkészülési idő biztosításával előzetesen értesíti)
3. A VEVŐ KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL ELŐÁLLÍTOTT MEZŐGAZDASÁGI ÁRU SZOLGÁLTATÁSÁRA
KÖTÖTT ADÁSVÉTELI
SZERZŐDÉS
 ha az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy
hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek megállapodnak
abban, hogy a vevő a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt, továbbá ehhez kapcsolódó tájékoztatást ad az
eladónak, akkor az eladó köteles ezt a szolgáltatást a tájékoztatásnak megfelelően igénybe venni
o Az eladó a vevő teljesítést elősegítő szolgáltatásainak szerződés szerinti ellenértékét akkor is köteles
megfizetni, és a vevő által folyósított termelési előlegnek a vételárral nem fedezett részét akkor is
köteles visszafizetni, ha erre a termelés eredménye nem biztosít fedezetet
 21. tétel: Az ajándékozási szerződés

Az ajándékozási szerződés alapján:

1. az AJÁNDÉKOZÓ a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására köteles
 ha az adásvétel tárgya ingatlan: az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának
átruházására is
2. a MEGAJÁNDÉKOZOTT a dolog átvételére köteles

Az ajándékozási szerződés szabályai:

Az ajándékozás egy tulajdonátruházási kötelem és egyben az ingyenes szerződések alaptípusa.
A dolog ajándékozására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni jog vagy követelés ingyenes átruházására
történő kötelezettségvállalás esetén.
 Ingó dolog ajándékozása ált. nincs alakszerűséghez kötve: az ajándékozási szerződés akkor érvényes, ha a
felek az ajándékozásban (akár szóban, akár írásban) megállapodnak, sőt a szerződési akaratot ráutaló
magatartással is kifejezésre lehet juttatni.
 Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés, írásba foglalása szükséges.
 A törvény itt megengedi a „clausula rebus sic stantibus” elv érvényesülését
o a szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után
saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott
be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el

AZ AJÁNDÉK VISSZAKÖVETELÉSE:
 a szerződés ingyenességéből kifolyólag bizonyos esetekben az ajándék visszakövetelésére kerülhet sor (ez
azonban kivételes lehetőség):
o a visszakövetelésre okot adó körülmény bekövetkezhet mind az ajándékozó, mind az ajándékozott
oldalán egyaránt (DE! lényeges, hogy komoly és valós oknak kell lennie)
 A visszakövetelés esetei:
1. AZ AJÁNDÉKOZÓ LÉTFENNTARTÁSÁNAK VESZÉLYEZTETETTSÉGE
 az ajándékozó az ajándékot visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett
változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, DE!
 csak a még meglévő ajándék követelhető vissza
 az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti
 A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó
létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.
2. SÚLYOS JOGSÉRTÉS A MEGAJÁNDÉKOZOTT RÉSZÉRŐL (VAGY VELE EGYÜTT ÉLŐ
HOZZÁTARTOZÓJA)
 ilyenkor az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett
értéket
 azaz itt nem korlátozódik a meglévő ajándékra a visszakövetelési jog
3. MEGHIÚSULT FELTEVÉS
 ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az
ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem
került volna sor, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék
helyébe lépett értéket

NINCS HELYE VISSZAKÖVETELÉSNEK:

1. ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá, ha
az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta - megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak
számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza
2. a szokásos mértékű ajándék esetében nincs helye visszakövetelésnek
 22. tétel: A vállalkozási szerződés és altípusai

A vállalkozási szerződés fogalma:

 Vállalkozási szerződés alapján:
o a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására,
o a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.
 A vállalkozási szerződés szabályai
o A vállalkozási szerződés az eredménykötelmek alaptípusa, lényegi eleme pedig az, hogy más
részére végzett tevékenység kifejtésével irányul valamilyen eredményt elérésére, mű létrehozására.
o Több speciális neme alakult ki és vannak olyan szerződéstípusok is, amelyek a vállalkozási szerződés
önállósult típusainak tekinthetőek (pl. a fuvarozási szerződés)
 Elhatárolás a megbízási szerződéstől és a munkaszerződéstől:
o A megbízási szerződés: gondossági kötelem, ahol a kockázatot a megbízó viseli, akinek utasítási
jogköre széleskörű, teljesítési segéd csakis az ő hozzájárulásával vehető igénybe, a megbízási
szerződés emellett visszterhes és ingyenes is lehet, amelyet egyébiránt bármelyik fél jogosult
bármikor felmondani
o munkaszerződés esetén a munkáltatónak széles körű utasítási jogköre van (a munkavállaló a
munkáltató ellenőrzése, irányítása alatt végzi a munkát), a munkaeszközt ugyancsak a munkáltató
biztosítja, a munka ellenértéke munkabér, a munkavállaló pedig köteles munkáját személyesen
végezni.
A szerződés alanyai: a VÁLLALKOZÓ és a MEGRENDELŐ
A szerződés tárgya: bármilyen tevékenységgel elérhető EREDMÉNY lehet
A szerződés érvényes létrejöttéhez az szükséges, hogy a felek megállapodjanak…
1. az elvégzendő tevékenységben (eredményben)
2. az ellenszolgáltatásban (díjban)
3. az eredmény elérésének határidejében

A VÁLLALKOZÓI DÍJ a szerződésben az az ellenszolgáltatás, amely akkor jár, ha a vállalkozó az létrehozta

A vállalkozói díj a felek megállapodása alapján lehet….
1. TÉTELES ELSZÁMOLÁS a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult
2. ha a felek ÁTALÁNYDÍJBAN állapodtak meg:
 a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, DE! a többletmunka ellenértékének
megtérítésére nem jogosult
o DE! a megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült
olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható
Az új Ptk. különbséget tesz pótmunka és többletmunka között:
1. TÖBBLETMUNKA: a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a
vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, mely nélkül a mű
rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg
2. PÓTMUNKA: a vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt
szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé
MEGRENDELŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI:
 a megrendelő főkötelezettsége a díj fizetése, valamint a mű átvétele
 kötelessége: a munkaterület rendelkezésre bocsátása:
 a vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a
tevékenység végzésére nem alkalmas, ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása
ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.
 a megrendelő ellenőrzési joga: a megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor
ellenőrizhet
 a megrendelő utasításai joga: a vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni
 ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre
figyelmeztetni
o ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől
elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja,
azonban köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy
hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy
vagyonát)
  a megrendelő és a vállalkozó kötelesek egymást értesíteni a szerződést érintő minden lényeges
körülményről, azok megváltozásáról.
SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE:
 A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott
üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához
szükségesek.
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE:
1. A vállalkozási szerződés általában a teljesítéssel szűnik meg,
2. LEHETETLENÜLÉSSEL: ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és
3. a szerződés FELMONDÁSÁVAL, illetve ELÁLLÁSSAL: a megrendelő a szerződéstől a szerződés
teljesítésének megkezdése előtt bármikor ELÁLLHAT, ezt követően a teljesítésig a szerződést
FELMONDHATJA _ a megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos
részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni

INGYENES VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS: e fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan

vállalkozási szerződésre, amely alapján a megrendelő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles.

II. A VÁLLALKOZÁSI SZERŐDÉSEK ALTÍPUSAI(1. Tervezési szerződés, 2.Kivitelezési szerződés,

3.Mezőgazdasági vállalkozási szerződés, 4.Közszolgáltatási szerződ, 5. Utazási szerződés 6. Kutatási szerződés)
1.A tervezési szerződés alapján…
o a TERVEZŐ tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására köteles
o a MEGRENDELŐ annak átvételére és a díj megfizetésére köteles
 Lényeges, hogy a tervdokumentációnak:
o műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és
o alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek a
kielégítésére
 A tervező jogszavatossággal tartozik azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv
felhasználását akadályozza vagy korlátozza.
2.A kivitelezési szerződés keretében…
o a KIVITELEZŐ építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására köteles
o a MEGRENDELŐ annak átvételére és a díj megfizetésére köteles
 A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni
és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni
 A munka elvégzéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a
megrendelő kötelezettsége.
3.A mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapján…
o a VÁLLALKOZÓ a megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terményének a megrendelő
tulajdonában álló területen való megtermelésére köteles
o a MEGRENDELŐ díj fizetésére köteles
 Lényeges, a vis maior klauzula: a vállalkozó a szerződésnek az állat vagy a termény betegsége miatti
lehetetlenné válásáért nem felelős, ha a megbetegedést az ellenőrzési körén kívüli elháríthatatlan ok idézte elő
(ebben az esetben a vállalkozót arányos díj illeti meg).
4.A közszolgáltatási szerződés alapján…
o a SZOLGÁLTATÓ általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására köteles
o a FELHASZNÁLÓ díj fizetésére köteles (a felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni): a
közüzemi díjak mértékét jogszabály írja elő (hatósági ár)
 A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli (adott fogyasztási helyre nézve: DE! amíg a díjtartozás
fennáll, újabb fogyasztóval nem köteles szerződést kötni)
5.Az utazási szerződés alapján…
o VÁLLALKOZÓ utazás és az út egyes állomásain való tartózkodás megszervezésére, továbbá
kapcsolódó szolgáltatások nyújtására
o a MEGRENDELŐ a szolgáltatások átvételére és díj fizetésére köteles
6.Kutatási szerződés alapján…
o a KUTATÓ kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására,
o a MEGRENDELŐ annak átvételére és díj fizetésére köteles
o ha az eredmény szerzői jogi védelemben részesül, vagy iparjogvédelmi oltalomban részesíthető, a kutató a
védelemből eredő vagyoni jogokat köteles a megrendelőre átruházni; amennyiben pedig a vagyoni jog
 átruházását jogszabály kizárja, a kutató a megengedett legszélesebb terjedelmű felhasználási jog
engedélyezésére köteles
o a szerződéssel összefüggő üzleti titok jogosultja a megrendelő, ezért a kutatómunka alapján elkészített
szellemi alkotás nyilvánosságra hozatalához a megrendelő hozzájárulása szükséges
o a felek megállapodhatnak úgy is, hogy a díj a kutatás eredménytelen befejezése esetén is jár (ilyenkor a
kutatás végzésére és a kutató díjigényére a megbízás szabályait kell alkalmazni)
 23. tétel: A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés Ptk.-ban található szabályai a belföldi árufuvarozásra vonatkoznak.

o az egyes speciális szabályok fuvarozási áganként külön jogszabályokban találhatók pl. a közúti, a vasúti, vagy
a légi fuvarozásra vonatkozóan
A fuvarozási szerződés alapján…
1. a FUVAROZÓ a küldemény rendeltetési helyére történő továbbítására és a címzettnek történő
kiszolgáltatására köteles
2. a FELADÓ díj fizetésére köteles
Tipikusan hárompólusú jogviszony, melynek alanyai a fuvarozó, a feladó és a címzett
o a feladó és címzett ugyanaz a személy is lehet, ilyenkor csak 2 alany van: pl. egyik telephelyről a másikra
történik a fuvarozás
A szerződés tárgya:
o közvetett tárgya a küldemény,
o közvetlen tárgya: az a magatartás, amelyet a fuvarozónak ki kell fejtenie
o vagyis a küldemény gyors, biztonságos, gazdaságos továbbítása a rendeltetési helyre és
kiszolgáltatása a címzett részére
A fuvarozási szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre
 a fuvarozási szerződést bármilyen alakban meg lehet kötni (egyes esetekben jogszabály kötelező írásbeliséget
rendel el),
o meg lehet állapodni a szerződésben: a küldeményről, a rendeltetési helyről, a fuvardíjról és a
fuvarozás határidejéről
 a különféle jogszabályok speciális előírásokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy milyen dolgokat és
hogyan lehet fuvarozni
 a fuvardíj meghatározása nem kötelező, ha az adott fuvarozásra kötelező díjszabást ír elő valamely
jogszabály

FUVARLEVÉL:
A fuvarozó a feladó utasítása esetén köteles fuvarlevelet kiállítani és
 abból 1példányt a feladónak átadni,
 vagy a küldemény átvételéről elismervényt adni
 kiállítása tehát csak akkor kötelező, ha ehhez a feladó kifejezetten ragaszkodik, vagy ha jogszabály előírja
 a fuvarozó által kiállított fuvarlevél az ellenkező bizonyításáig bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, a
küldemény átvételét, valamint – a fuvarozó által a fuvarlevélbe tett fenntartás hiányában – azt, hogy a
küldemény és csomagolása az átvételkor külsőleg jó állapotban volt, és hogy a küldemények száma a
fuvarlevélben közölttel megegyezik

A felek jogai és kötelezettségei:

A FUVAROZÓ
 főkötelezettsége a küldemény továbbítása, és a címzettnek történő kiszolgáltatás
 mellékkötelezettségként ún. „akadályértesítési” kötelezettség terheli
o nem áll fenn: ha az akadály nem látható előre
A FELADÓ jogai és kötelezettségei:
 a feladót a küldemény kiszolgáltatásáig, vagy amíg a címzett a küldeménnyel nem rendelkezett megilleti a
küldeménnyel való rendelkezési jog
 főkötelezettsége a fuvarköltség megfizetése
 a feladó köteles a küldeményt úgy csomagolni, hogy az a küldeményt megóvja,
 szükséges információkat a csomagoláson, ennek hiányában a küldeményen feltüntetni;
 a fuvarozónak a küldemény továbbításához és kezeléséhez szükséges okiratokat átadni
 ha a szükséges okiratokat nem adja át, a fuvarozó a küldemény átvételét megtagadhatja.

FELELŐSSÉG:
1. a FUVAROZÓ felelőssége:
o A fuvarozó felelősségét kizáró vagy korlátozó kikötés akkor is semmis, ha az a fuvarozó által súlyos
gondatlansággal okozott károkra vonatkozik
o a küldemény elveszettnek minősül, ha azt a fuvarozó a fuvarozási határidő lejártától számított 30.
napon belül nem szolgáltatja ki
  ha a küldemény a kártérítés megfizetése után megkerül, a fuvarozó köteles a feladót a
körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül értesíteni, és a feladó jogosult a
küldeménnyel rendelkezni
2. a FELADÓ felelőssége: a feladó a fuvarozóval szemben felelős azért a kárért, amely a nem megfelelő vagy
hiányzó csomagolásból, küldeménnyel kapcsolatos adatok, információk, okmányok hiányából,
hiányosságából vagy pontatlanságából származott.

FUVARDÍJ:
 Ha a díjat a fuvarlevélbe bejegyzett adat alapján kell megállapítani:
o az ellenkező bizonyításáig a fuvarlevélbe bejegyzett adatot pontosnak és megfelelőnek kell tekinteni
o a fuvarozót a fuvardíj és a költségek biztosítására törvényes zálogjog illeti meg azokon a dolgokon,
amelyek a fuvarozással kapcsolatosan birtokába kerültek, vagy amelyekkel okmányok útján
rendelkezik.
o Eltérő rendelkezésének hiányában a fuvarozási szerződésre a vállalkozási szerződés szabályait kell
megfelelően alkalmazni.

SPECIÁLIS ELÉVÜLI IDŐ:

 a fuvarozási szerződés alapján támasztható igények 1 év alatt elévülnek
o a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk esetében 5 éves elévülési idő van,
 az elévülés kezdő időpontja a küldemény címzettnek történő kiszolgáltatásának időpontja vagy az az időpont,
amikor a küldeményt a címzettnek ki kellett volna szolgáltatni
 24. tétel: A megbízási szerződés és a bizományi szerződés

I. MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS
 A megbízási szerződés alapján
o a MEGBÍZOTT a megbízó által rábízott feladat ellátására köteles
o a MEGBÍZÓ a megbízási díj megfizetésére köteles

A Ptk. önálló szerződéstípusként nevesíti az egyes megbízási típusú szerződéseket így a:

o bizományi,
o a szállítmányozási,
o a közvetítői,
o a tartós közvetítői,
o a bizalmi vagyonkezelési szerződést,
 amelyek közös szabályait a megbízási szerződés címszó alatt foglalta össze,
o a megbízás nélküli ügyvitel rendjét az egyéb kötelemkeletkeztető tények között helyezte el
A megbízási szerződés elhatárolása a vállalkozási szerződéstől, a munkaszerződéstől:
 a munkaszerződésre alapvetően a munka állandó jellege, a munkáltató és a munkavállaló közötti szoros
kapcsolat, a munkavállalónak a munkáltatótól függő helyzete, a munkáltató utasítása szerinti munkavégzés,
illetve a rögzített munkabér jellemző
 A vállalkozási szerződés az eredménykötelmek alaptípusa, lényegi eleme pedig az, hogy más részére végzett
tevékenység kifejtésével irányul valamilyen eredményt elérésére, mű létrehozására.
 a megbízási szerződés félúton van a vállalkozási szerződés és a munkaszerződés között olyan értelemben,
hogy a megbízott önállóbban jár el, mint a munkavállaló, de kevésbé önállóan, mint a vállalkozó

A megbízási szerződés szabályozása:

 A szerződés alanyai: a megbízó és a megbízott
 A szerződés tárgya: valamely feladat ellátása
 A FELEK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI:
o A MEGBÍZOTT kötelessége:
1. ellátja az ügyet anélkül, hogy eredménykötelezettséget vállalna (gondossági kötelem)
2. a megbízott köteles a megbízó utasításait követni, a megbízó utasításától akkor térhet el,
ha…
 ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és
 a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód
 az utasítás megtagadásának joga:
 ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott
köteles őt erre figyelmeztetni, ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére
utasítását fenntartja: a megbízott a szerződéstől elállhat
 meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály
megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát
 a megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban
felmerült költségeket
3. képviseleti jog: a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja
4. tájékoztatási kötelezettség: a megbízott köteles a megbízót tájékoztatni…
 tevékenységéről és a feladat állásáról
 ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy
 a megbízás teljesítéséről - késedelem nélkül
o MEGBÍZÓ kötelessége:
o a megbízási díj fizetésére,
o a megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre
o a megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére
köteles
o a megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására törvényes zálogjog illeti
meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében
kerültek birtokába.

A megbízás lehet visszterhes és ingyenes is.

A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSEKOR
1. a megbízott köteles elszámolni, kivéve, amit a megbízás folytán jogosan felhasznált
2. a szerződést bármelyik fél felmondhatja
 a megbízó felmondása esetén köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt
 ha a megbízott mondta fel alkalmatlan időben: köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással
okozott kárt (kivéve, ha a megbízó szerződésszegése miatt került rá sor)
3. a felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis

II. BIZOMÁNYI SZERZŐDÉS

A Ptk. a bizományi szerződést a megbízási szerződés önálló altípusaként szabályozza
 a megbízással közös eleme, hogy szintén megbízás útján jön létre, eltérések a 2 szerződéstípus között:
 pl. amíg a megbízott a megbízó nevében köti meg 3. személlyel a szerződést, addig a bizományos saját
nevében, de a megbízója javára teszi meg ugyanezt,
 vagy pl. amíg a bizományi megbízás csakis szerződéskötésre szólhat, addig a megbízás
reálcselekményre is létrejöhet,
 pl. a megbízás tisztán gondossági kötelem, a bizományi szerződés esetében keverednek a gondossági és
az eredménykötelem jellemzői
Semmis az a bizományi szerződés, amely alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának megszerzésére köteles
 ugyanis az ingatlan-nyilvántartási szabályok egyelőre még nem teszik lehetővé a tulajdonjog bizomány
jogcímén történő bejegyzését
Bizományi szerződés alapján
o a BIZOMÁNYOS a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére köteles
o a MEGBÍZÓ a díj megfizetésére köteles
A bizományos közvetítői tevékenységet végez megbízója és 3. személy között.
A SZERZŐDÉS ALANYAI: tulajdonképpen 2 szerződésről van szó
o a bizományi szerződés, amelynek alapján a bizományos eljár  a felek: a megbízó és a bizományos
o a bizományosi szerződés alapján megkötött 2. szerződés, a bizományos saját nevében köt szerződést  a
felek: a bizományos és a vele szerződő fél
A SZERZŐDÉS TARTALMA:
 a megbízó főkötelezettsége: a bizományosnak díjat fizessen
 a bizományos főkötelezettsége: a saját nevében, de a megbízó javára történő szerződéskötés
 a bizományos jogállása: a bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő
féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi.
 a bizományos akkor áll helyt a kötelezettségeknek a teljesítéséért, ha ezt elvállalta
 miután a bizományos saját nevében köti a szerződést a 3. személlyel, a nála lévő vagyontárgyakkal úgy
rendelkezik, mint saját vagyontárgyaival
Tulajdonszerzés:
1. Vételi bizomány esetén a bizományos a szerződés teljesítése során megszerzett ingó dolog tulajdonjogát az
elszámolás során ruházza át a megbízóra.
 a kárveszélyt mindenkori tulajdonos viseli
2. Eladási bizomány esetén a bizományos jogosult a megbízó tulajdonjogában álló ingó dolog tulajdonjogának
az átruházására
 az adásvételi szerződés megkötéséig és a dolog átadásáig a kárveszély változatlanul a megbízót terheli
azzal, hogy a bizományos a dolog gondos őrzésére köteles
BELÉPÉSI JOG: a bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval maga is megkötheti  a bizományos
belépése esetén is köteles a szerződést a megbízóra legkedvezőbb feltételek mellett megkötni
ELTÉRÉS A BIZOMÁNYI SZERZŐDÉS FELTÉTELEITŐL:
1. ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést, mint
amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak: az ebből eredő előny a megbízót illeti
2. ha a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el: köteles a megbízónak az
árkülönbözetet megtéríteni _ kivéve, ha bizonyítja, hogy…
o az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett,
o az eladással a megbízót kártól óvta meg, és
o a megbízót idejében értesíteni nem tudta
3. ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér, köteles az eltérésről a
megbízót értesíteni
Eltérő rendelkezésének hiányában a bizományi szerződésre a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően
alkalmazni.

Az ügyvédi megbízás (nem biztos, hogy kell)

 az ügyvédi megbízásra vonatkozó speciális szabályokat az ügyvédekről szóló törvény (Ütv.) tartalmazza
 az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el (bár az ügyvéd nem köteles elfogadni a
megbízást), továbbá ügyvédet mindenki szabadon választhat
 az ügyvéd és a megbízó között a megállapodás akkor jön létre, ha megegyeznek a megbízás tartalmában,
díjában és az előrelátható költségekben
 a díj szabad megállapodás tárgya
 a megbízást írásba kell foglalni
 az ügyvédi feladatok körét, az ezekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségek
 az ügyvéd képviseli az ügyfelét, büntetőügyben védelmet lát el, jogi tanácsot ad, szerződést,
beadványt vagy más iratot készít, illetve pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi
 az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli
 az ügyvéd, megbízójával szemben mástól megbízást nem fogadhat el
 az ügyvédi megbízás megszűnési esetei:
 a megbízás felmondással, a megbízás teljesítésével, az ügyvéd vagy a megbízó halálával, a
megbízó jogutód nélküli megszűnésével, illetve az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével
szűnhet meg,
 25. tétel: A bérleti szerződés általános szabályai. A lakásbérleti szerződés

A bérleti szerződés a használati kötelmek alaptípusa, így háttérszabályozása a bérlet önállósult szerződéstípusainak,
vagyis a haszonbérletnek és a lakásbérletnek
A használati kötelmek lényege, hogy a dolog feletti rendelkezésre jogosulttól szerződéssel származtatott jog alapján a
használatra jogosult más tartós használatra rendelt jogát időlegesen…
o birtokolhatja
o használhatja (bérleti jelleg)
o egyes esetekben hasznait szedheti (haszonbérleti jelleg)

I. BÉRLETI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A bérleti szerződés alapján
o a BÉRBEADÓ meghatározott dolog időleges használatának átengedésére köteles
o a BÉRLŐ a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles
Jogok időleges gyakorlásának más személy részére ellenérték fejében történő átengedésére a dologbérlet szabályait
kell megfelelően alkalmazni.
A bérleti szerződés általános szabályai:
 a bérbeadó szavatosságára:
 a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra
alkalmas, és hogy 3. személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a
használatban korlátozza vagy megakadályozza.
 A kellék- és jogszavatosság
 a bérlet egész időtartama alatt fennáll, de nem terjed ki azokra a hibákra, amelyekről a bérlő a
szerződés megkötésekor tudott
 a bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja
 a bérbeadó jogosult ellenőrizni a használatot, azonban csakis a bérlő szükségtelen háborítása nélkül
 a bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe vagy 3. személy használatába adni
(úgy felel, mintha a dolgot maga használta volna)
 a dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a
bérbeadó viseli
 a bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a dolgot károsodás vagy a bérbeadót terhelő munkálatok
elvégzésének szükségessége merül fel, ha pedig a bérbeadó e munkálatokat nem végzi el, a bérlő helyette és
költségére azokat elvégezheti
 a bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni
 a bérleti díj vagy a bérlőt terhelő egyéb költségek megfizetésének elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a
szerződést felmondani, feltéve, hogy a fizetésre felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett
 az ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti meg a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén
levő vagyontárgyain
 a bérleti jogviszony megszűnése:
 a bérlet lehet akár határozatlan, akár határozott idejű azzal, hogy ha a határozott időre kötött bérleti
szerződésben megállapított idő eltelte után a bérlő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó 15
napos jogvesztő határidőn belül nem tiltakozik, a határozott időre kötött szerződés határozatlan
időtartamúvá alakul át
 a bérleti szerződés akár rendes, akár rendkívüli felmondással felmondható
 a rendkívüli felmondás esetei: ha a bérlő nem fizeti meg a bérleti díjat, ha a dolgot
rendeltetésellenesen vagy szerződésellenesen használja; a bérlő pedig akkor, ha a dolog
rendeltetésszerű vagy szerződésszerű használatra alkalmatlan, illetve ha 3. személynek olyan joga van
a dolgon, amely akadályozza őt jogai gyakorlásában
 a bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni, a bérbeadóval szemben
fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata
nélkül visszatarthatja, illetőleg a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti mindazt, amit a saját költségén a
dologra felszerelt
 a bérleti szerződést nem szünteti meg, ha a bérbeadó a szerződés megkötése után a bérbe adott dolog
tulajdonjogát másra ruházza át
 ilyenkor az új tulajdonos a korábbi bérbeadó helyébe lép, a bérleti szerződés pedig e
személyváltozással marad fenn

II. A lakásbérleti szerződés fogalma:

  A lakásbérleti szerződés olyan bérleti szerződés, amelynek tárgya lakás céljára szolgáló ingatlan.
A lakásbérleti szerződés szabályai
A lakásbérleti szerződés esetén, a bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni meghatározott
eltérésekkel.
Jellemzői:
 a Ptk. a lakásbérleti szerződés külön szabályai terén az óvadék intézményét rendezi,
  a bérlő biztosítékul a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni
(ún. kaució, óvadék)
 ez az összeg meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő
kérelmére a bíróság mérsékelheti
 a törvény a bérlet általános szabályaihoz képest eltérően rendezi a bérbeadó karbantartási kötelezettségét:
  a bérbeadó késedelem nélkül köteles teljesíteni a karbantartási munkákat. A bérlő ezt tűrni
köteles
 mindehhez azonban szükség van a bérlő együttműködésére is, aki ezért tűrni köteles, hogy a
bérbeadó a lakás állagának megóvásához szükséges munkálatokat elvégezhesse

 a bérlőt megilleti ugyan az elvitel joga (ius tollendi)

 azonban lakásbérlet esetén nem gyakorolhatja, ha a bérbeadó az elviteli jog megváltása fejében
megfelelő kártalanítást ajánl fel, és az a bérlő lényeges jogi érdekét nem sért
 a szerződés megszűnése:
 rendes felmondással, bármelyik fél részéről, a hónap 15. napjáig, a következő hónap végére.
 Rendkívüli felmondással szerződésszegés esetén, felszólítását követően, legalább 15 napos
felmondási határidővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára, vagy ha az együttélés
követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít, vagy a lakást, vagy ha a lakást nem
rendeltetésszerűen használja.
 A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan
súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni
 26. tétel: A haszonbérleti és a haszonkölcsön-szerződés

I. HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉS
A haszonbérleti szerződés alapján
 a HASZONBÉRLŐ hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és
hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni

A haszonbérleti szerződés szabályai:

 speciális bérleti szerződés, specifikuma: a haszonbérlő gyümölcsöző dolgot, tipikusan termőföldet vesz bérbe
- biztosítja a haszonbérlő számára, hogy a gazdasági időszak végén, a dolog gyümölcséből fizesse ki a
haszonbért
 A szerződés alanyai:
o haszonbérlő
o haszonbérbeadó
 A haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni.
 a haszonbérlő a dolog hasznainak szedésére a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult
 Költségviselési szabályok:
o a felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos terhek viselése a haszonbérlőt terheli,
 DE! a rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbeadót terheli
 A HASZONBÉRT időszakonként utólag kell megfizetni.
o A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos
termés 2/3-a sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet
o A haszonbérbeadót a haszonbér biztosítására a haszonbérlő dolgain törvényes zálogjog illeti meg.
 Haszonbérleti szerződést határozott és határozatlan időre is lehet kötni
o a mezőgazdasági haszonbérleti szerződés legalább 1, legfeljebb 20 gazdasági évre köthető
 A haszonbérlet felmondása:
o a szerződés a határozott idő elteltével, a felek közös megegyezésével, illetve rendes vagy rendkívüli
felmondással szűnhet meg
o A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést 6 hónapos felmondással a
gazdasági év végére lehet megszüntetni.
 a haszonbérbeadó felmondhatja akkor is, ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a
termőföldet, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés
eredményességét,
 speciális felmondási lehetőség: a haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet 30
napon belül a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év
végét megelőző 6 hónapon belül halt meg
o A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével:
 a termőföldet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a
termelést folytatni lehessen.

II. HASZONKÖLCSÖN-SZERZŐDÉS
A haszon-kölcsön szerződés alapján
o a KÖLCSÖNADÓ meghatározott dolog időleges használatának ingyenes átengedésére köteles
o a KÖLCSÖNVEVŐ a dolog átvételére köteles

A haszonkölcsön szerződés szabályai

o a haszonkölcsön és a kölcsönszerződés elhatárolása:
o a kölcsönszerződésben a kölcsön tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog lehet, amely a
kölcsönvevő tulajdonába megy át, visszaadási kötelezettséggel
o a haszonkölcsön csakis használati jogot enged, és kizárólag ingyenes lehet – ha van ellenérték, az már
bérlet
o A szerződés alanyai: a kölcsönadó és a kölcsönvevő
 a kölcsönadó nem csak a tulajdonos, hanem akár a bérlő is lehet
 A szerződés tárgya: rendszerint valamilyen nem elhasználható és egyedileg meghatározott dolog
o Felek jogai és kötelességei:
 A szerződés teljesítését a kölcsönadó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után
a saját vagy a kölcsönvevő körülményeiben vagy a kölcsönvevőhöz fűződő viszonyában olyan
lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el
  vagy: a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt
felmondásnak van helye
o A haszonkölcsönbe adott DOLOG HASZNÁLATA, HASZNAINAK SZEDÉSE:
 A kölcsönvevő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja, mivel a dolgot ő
használja, őt terhelik a dolog fenntartásának költségei
 A dolgot a kölcsönvevő a kölcsönadó hozzájárulásával jogosult 3. személy használatába adni.
 A dolog haszna a kölcsönadót illeti.
 A kölcsönvevőt terhelik a dolog fenntartásának költségei, a dologra fordított egyéb költségeit a
megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint követelheti.
o A haszonszerződés megszűnése:
1. a dolog visszaadásával;
2. a kölcsönvevő halálával
3. a határozatlan időre kötött haszonkölcsön-szerződést a kölcsönadó 15 napra felmondhatja
4. a kölcsönvevő a dolog visszaadását bármikor felajánlhatja
5. a kölcsönadó felmondhatja a szerződést, ha
· a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált;
· a kölcsönvevő a dolgot rongálja, nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja,
engedély nélkül 3. személy használatába adja, vagy egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot
a kölcsönvevő nem fogja épségben visszaadni;
· a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott;
· a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.
 27. tétel: A letéti szerződések

A letét valamely dolog megőrzését célzó szerződés: a megbízási szerződés önállósult formájának tekinthető, amikor
az „ügy ellátása” őrzési kötelezettséget jelent.
Letéti szerződés alapján:
o LETÉTEMÉNYES a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és a szerződés megszűnésekor
történő visszaadására köteles
o a LETEVŐ díj fizetésére köteles

A letéti szerződés szabályai:

 a letét a fogalom alapján valamely dolog megőrzésére irányul,
 a letéti szerződés: a megbízási szerződés önállósult formájának tekinthető, mert az ügy ellátása őrzési
kötelezettséget jelent
 a letéti szerződés konszenzuál szerződés
o vagyis a felek megállapodásával jön létre, így a dolog tényleges átadására nincs szükség,
o amely alapján bármelyik fél követelheti a teljesítést, amelyet a letéteményes megtagadhat, ha olyan
körülmények következnek be, amelyeknél fogva határozott idejű letéti szerződés esetén a szerződés
felmondásának lenne helye
 Alanyai: a LETEVŐ és a LETÉTEMÉNYES (lehetnek akár természetes, akár jogi személyek)
 Tárgya:
o közvetlen tárgya: maga az őrzés
o közvetett tárgya: a dolog, amelyre az őrzés irányul - ez a dolog elsősorban ingó dolog lehet -
ingatlanok „őrzésére” a munkaszerződés vagy megbízás szabályait kell alkalmazni
 Felek jogai és kötelezettségei:
 A LETÉTEMÉNYES főkötelezettsége: a dolog őrzése (nem lesz a dolog tulajdonosa, azt csak
birtokolhatja)
 köteles a letett dolgot saját vagyonától és más letevő által letett dologtól elkülönítve őrizni és
nyilvántartani
 a letéteményes a letett dolgot nem használhatja,
 a letéteményes köteles a letett dolog hasznait beszedni, ha a dolog természeténél fogva
hasznot hajt  a beszedett hasznokkal köteles a letevőnek elszámolni
 A LETEVŐ főkötelezettsége: a letéti díj megfizetése (kivéve, ha a megőrzést ingyen vállalta)
 a Ptk. nem rendelkezik kifejezetten a díjfizetés módjáról (gyakorlat szerint a díj utólag jár)
 a letéteményest díja és költségei biztosítására törvényes zálogjog illeti meg
 A letét megszűnése:
 a letevő jogosult a szerződést bármikor felmondani,
 a határozatlan idejű letéti szerződést 15 napi felmondással
 a határozott idejű letéti szerződést akkor, ha a dolog biztonsága veszélyben van, vagy ha a
dolog őrizetét nem foglalkozása körében látja el, vagy ha olyan körülmények következtek be,
amelyek a dolog további őrizetét számára nagymértékben megnehezítik.
 A letéteményes a letett dolgot azon a helyen köteles visszaadni, ahol őriznie kellett.
 Ha a letevő a dolog visszavételét megtagadja, a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni.
 Ingyenes letét:
 a szükséges költségek megtérítését a letéteményes akkor is követelheti, ha a letét egyébként ingyenes.
 ingyenes letét esetén a letéteményes a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség szabályai
szerint felel

II. A GYŰJTŐ ÉS A RENDHAGYÓ LETÉTI SZERZŐDÉS

A Ptk. a letét különös nemei között nevesíti a gyűjtőletétet és a rendhagyó letétet
 GYŰJTŐ LETÉT
o Ha a letét tárgya:
 helyettesíthető dolog és a szerződés alapján a letéteményes jogosult több letevő azonos fajtájú
és minőségű, helyettesíthető dolgát együtt őrizni, anélkül, hogy azokat letevők szerint
elkülönítené vagy egyedileg megkülönböztetné,
o  a letevőknek közös tulajdona keletkezik a letétben lévő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető
dolgokon,
o a letét megszűnésekor a letéteményes a letevő tulajdoni hányadának megfelelő mennyiségű, a letett
dologgal azonos fajtájú és minőségű dolog kiadására köteles.
  RENDHAGYÓ LETÉT
o Ha a letét tárgya:
 helyettesíthető dolog és a szerződés alapján a letéteményest megilleti a letett dolog
használatának és az azzal való rendelkezésnek a joga,
o  a letéteményes tulajdonjogot szerez és a letét lejáratakor ugyanolyan fajtájú és minőségű dolgot
ugyanolyan mennyiségben köteles a letevőnek visszaadni.

III. SZÁLLODAI LETÉTI SZERZŐDÉS

A szálloda felelőssége azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn,
o amelyeket a vendég a szállodában kijelölt, ill. általában erre rendelt helyen helyezett el, vagy
o amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át,
A kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének 50x-ese.

IV.A nyilvánosság számára nyitva álló intézmények felelőssége:

 éttermek, színházak és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények,
 felelősségük az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók rendszerint magukkal szoktak vinni;
 ha megfelelő hely áll a dolgaik megőrzése céljából, az intézmény az itt elhelyezett dolgokban esett
kárért tartozik felelősséggel.
 28. tétel: A hitelszerződés és a kölcsönszerződés

A Ptk. a banki szerződéseknek 6 fajtáját különbözteti meg:

1. a hitelszerződés,
2. a kölcsönszerződés,
3. a betétszerződés,
4. a folyószámla-szerződés,
5. a fizetésiszámla-szerződés,
6. a fizetési megbízási szerződés
A Ptk. az alanyok minősége helyett a jellegadó szolgáltatást veszi alapul a banki szerződések csoportosításánál
 a Ptk. banki szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit főszabály szerint a diszpozitivitás jellemzi

A hitelszerződés fogalma
• A hitelszerződés alapján
• a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig
kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére
vonatkozó más szerződés megkötésére, köteles
• az adós díj fizetésére köteles.
A hitelszerződés szabályai
 a Ptk. az általános szabályokon túl szűkszavúan rendelkezik a hitelszerződés szabályairól
o a hitelező a hitelműveletre vonatkozó szerződés megkötésére az adós felhívására, a hitelszerződésben
meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles
o az adós a hitelszerződést bármikor felmondhatja
o a hitelező csakis a Ptk. -ban meghatározott esetekben mondhatja fel a szerződést
 pl. akkor, ha az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós
felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot,
 vagy pl. akkor, ha az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy
annak tartalmát befolyásolta
o a hitelszerződés felmondása a hitelszerződés alapján megkötött szerződést nem szünteti meg

A kölcsönszerződés fogalma
• A kölcsönszerződés alapján
• a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére,
• az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére
és kamat fizetésére köteles.
A kölcsönszerződés szabályai
 a Ptk. az általános szabályokon túl szűkszavúan rendelkezik a kölcsönszerződés szabályairól
 a hitelező a kölcsönösszeg kifizetését megtagadhatja, ha a szerződés megkötése után az adós
körülményeiben vagy a biztosíték értékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be,
amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő
biztosítékot
 az adós a kölcsönösszeg igénybevételére nem köteles
 a hitelező csakis a Ptk. -ban meghatározott esetekben mondhatja fel a szerződést
o pl. akkor, ha az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás
ellenére nem ad megfelelő biztosítékot,
o vagy pl. akkor, ha az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak
tartalmát befolyásolta)
 ha a szerződés szerint a kölcsönösszeg megfizetésére a szerződéskötést követő meghatározott időn belül vagy
meghatározott feltételek teljesítése esetén kerül sor, a hitelező köteles a kölcsön összegét a szerződésben
meghatározott idő elteltéig vagy feltétel bekövetkeztéig az adós rendelkezésére tartani (ún. rendelkezésre
tartott kölcsön)
 az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés
céljából vagy az eset körülményeiből ez következik (ún. szívességi kölcsön)
 a kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más
helyettesíthető dolgot az adós tulajdonába ad úgy, hogy az adós a szerződésben meghatározott későbbi
időpontban ugyanolyan fajtájú, minőségű és mennyiségű dolognak átadására köteles
 29. tétel: A biztosítéki szerződések; a kezességi és a garanciaszerződés

A biztosítéki szerződések közös vonása, hogy valamilyen alapjogviszonyhoz kapcsolódnak, annak biztosítására
szolgálnak.
 A Ptk. külön szerződésként nevesíti őket, mivel önálló jogviszony jön létre az alapügylet jogosultja és a
biztosítékot nyújtó személy között
 a biztosítéki szerződésekben megkülönböztetjük egymástól az alapjogviszonyt, illetve az ezt biztosító
biztosítéki jogviszonyt

I.A kezességi szerződés fogalma:

 Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít,
maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
A kezességi szerződés szabályai:
 a kezes és az alapjogviszony jogosultja között jön létre, a kezes ugyanis az alapjogviszony kötelezettjétől
átvállalja a teljesítést, amennyiben azt a kötelezett nem tenné meg
 kezesség: egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés
vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható
 a kezesség járulékos jellegű,  ahogy az alapjogviszony kötelezettjének kötelezettsége változik, úgy változik
a kezes kötelezettsége is azzal, hogy a kezes kötelezettsége sosem válhat terhesebbé, mint elvállalásakor volt
 a kezességi szerződés alapulhat akár jogszabályon, akár szerződésen
 a szerződést kötelezően írásba kell foglalni
 tájékoztatási és együttműködési kötelezettség: a jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a
kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról
 több kezes is biztosíthat egy szerződést, ilyenkor a kezesek egyetemlegesen állnak helyt a jogosulttal szemben
 a kezesség alapvetően akkor szűnik meg, ha a kötelezett vagy a kezes teljesít

A kezesség 5 altípusa:
1.Egyszerű (sortartásos) kezesség
 a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a
főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani,
 amennyiben a fél kezességet a nélkül vállal, hogy pontosan megjelölnék milyen kötelezettségről is
van szó, a sortartásos kezesség szabályait kell alkalmazni
 emellett a jogszabályon alapuló kezesség mindig egyszerű kezesség
2. Készfizető kezesség
A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be,
A kezest 3 esetben nem illeti meg a sortartás kifogása:
 ha a kötelezettől való behajtása annak lakóhelyének, megváltozása következtében lényegesen
megnehezült,
 ha végrehajtást vezetettek a kötelezett vagyonára, ám a követelés mégsem nyert kielégítést,
 ha a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult
3. Kártalanító kezesség
 Amennyiben a kezes kifejezetten a be nem hajtható részért vállalt felelősséget, a jogosult akkor
követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha a végrehajtás során a követelés nem nyert
kielégítést
4. Alkezesség
 Az alkezes az a személy, aki a kezes kötelezettségéért vállal kezességet, amennyiben pedig kielégíti a
jogosult követelését, a követelés erejéig mindazon jogokat érvényesítheti, amelyeket a kezes
érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti
5. Fogyasztó által vállalt kezesség
 Főként a fogyasztó védelmét szolgálják pl. külön tájékoztatási kötelezettséget írnak elő a fogyasztó
irányába

II.A garanciaszerződés fogalma:

 A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely
alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni.
A garanciaszerződés szabályai
 arra irányul, hogy a garantőr garanciavállaló nyilatkozatot állít ki, amely alapján fizetést teljesít a
nyilatkozatban megnevezett jogosult részére,
 a garantőr kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt
  pl. a garantőr a kötelezettet megillető kifogásokat nem érvényesítheti a jogosulttal szemben
 kötelező írásba foglalni: a garanciaszerződést és a garantőr nyilatkozatát is
 a garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a
garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre
 a garanciaszerződés köthető akár határozott, akár határozatlan időre
 30. tétel: A biztosítási szerződés általános szabályai

A biztosítási szerződés a helytállási típusú kötelmek közé tartozik

 helytállásának alapját egy jövőbeni cselekmény, az ún. Biztosítási esemény keletkezteti

A biztosítási szerződések általános fogalma:

 A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet
nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a
szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni,
 a biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.

A biztosítási szerződések általános szabályai:

 a biztosítás jogintézményének alapgondolata a társadalom meghatározott tagjainak közös kockázatviselése, a
kárkövetkezmények megosztása, illetőleg a meghatározott események bekövetkezésekor meghatározott
szolgáltatás nyújtása
 a biztosítási tevékenység végzése a biztosító feladata, amely során a biztosító:
1. megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét
ún. veszélyközösség
2. felméri a biztosítható kockázatot
3. beszedi tevékenysége ellenértékét (díját),
4. meghatározott tartalékokat képez,
5. a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja,
6. és teljesíti a szolgáltatásokat
 a Ptk. 4 féle szerződést különböztet meg:
 a kárbiztosítási szerződés (ez lehet vagyon és felelősségbiztosítás)
 a felelősségbiztosítási szerződés
 az összegbiztosítási szerződés (ez lehet élet-és baleset-biztosítás)
 az egészségbiztosítási szerződés
 Biztosítási szerződést az köthet:
 aki valamely jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést
az érdekelt személy javára köti meg.
 lehetőség van ún. együttbiztosításra is
 ilyenkor több biztosító közösen teljesít biztosítási szolgáltatást
 ún. csoportos biztosításra is sor kerülhet
 ilyenkor a biztosítottak meghatározása valamely szervezethez való tartozásuk, a biztosítottak és a
szerződő fél között fennálló jogviszony vagy egyéb kapcsolat alapján történik, és a biztosító
kockázatának vizsgálatára és vállalására a csoportra tekintettel kerül sor
 a szerződés megköthető akár írásban, akár szóban
 ha szóban, akkor a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani
 a szerződéskötés ajánlattétel útján történik, amihez 15 napig van kötve a biztosító
 a szerződő fél köteles minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie
kellett
 a biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a
szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik
 Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg:
 a biztosító a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a
teljesítésre írásban felhívja
 a póthatáridő eredménytelen elteltével az esedékesség napjára visszamenő hatállyal
megszűnik,
 kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti
 ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a
szerződésbe beléphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges
 a belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra
száll át
 A biztosító kötelezettsége nem áll be:
 ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben
megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be,
 ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt vagy alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné
vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik
 ha a szerződő fél fogyasztó, e rendelkezések többségétől csakis a fogyasztó fél, a biztosított és/vagy a
kedvezményezett javára lehet eltérni
 pl. a díjfizetés elmaradásának jogkövetkezményeitől
 31. tétel: A kárbiztosítási, a felelősségbiztosítási szerződés

A kárbiztosítási szerződés fogalma:

 A kárbiztosítási szerződés olyan biztosítási szerződés, ahol a biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a
szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésében, vagy a biztosított részére nyújtott
más szolgáltatás teljesítésében áll.
A kárbiztosítási szerződésre vonatkozó részletszabályok:
 a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét
 a biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás
semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani, ún. túlbiztosítás tilalma, amely abból ered, hogy a
biztosítás sosem vezethet gazdagodáshoz a károsult oldalán
 ha pedig a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (ún. alulbiztosítás), a biztosító a
kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni
 az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban
bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a
díjat megfelelően kiegészíti (ún. fedezetfeltöltés)
 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a szerződésben megállapított határidőn belül köteles
szolgáltatását teljesíteni
 a szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében:
 az adott helyzetben általában elvárható magatartást kötelesek tanúsítani,
 illetőleg a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint
kötelesek a kárt enyhíteni (a kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei
között a biztosítót terhelik)
 a biztosítási esemény bekövetkezte után:
 a biztosított a vagyontárgy állapotán önállóan eljárva, a szerződésben megállapított
határidőn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges
 ha a biztosított vagyontárgy később megkerül, a biztosított arra igényt tarthat
 ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni
 a biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja,
 hogy a kárt jogellenesen,
 szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
 a szerződő fél vagy a biztosított, a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, vagy
munkavállalója, vagy megbízottja okozta
 a biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben
 amennyiben ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult
igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani
 a biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban
írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni,
fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet
 a kárbiztosítási szerződés köthető akár határozott, akár határozatlan időre
 a határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos
felmondási idővel felmondhatják,
 a felmondási jog legfeljebb 3 évre zárható ki

II.A felelősségbiztosítási szerződés fogalma:

 A felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben
megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól,
amelyre jogszabály értelmében köteles.
A felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó részletszabályok:
 a Ptk. a felelősségbiztosítási szerződést a kárbiztosítási szerződés egy speciális formájaként nevesíti, ebből
adódóan csak az attól való eltéréseket szabályozza a felelősségbiztosítási szerződés címszó alatt
 a biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül a biztosítónak írásban bejelenteni,
 ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek,
  vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot
 a károsult kártérítési igényének biztosított általi történő elismerése, teljesítése és azzal kapcsolatos egyezsége
a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul
vette, mindazonáltal a biztosító nem vitathatja mindezek hatályosságát akkor, ha a károsult követelése
nyilvánvalóan megalapozott
 a biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti, a károsult azonban nem érvényesítheti kárigényét
közvetlenül a biztosítóval szemben
 a biztosítás a meghatározott összegeken felül kiterjed az eljárási költségekre is, ha e költségek a biztosító
útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel

Magyarázat:
 Pl.: Ha a házunk előtt télen egy néni elesik, a csúszós járdán ezért eltörik lába  jogosan követelhet tőlünk
kártérítést  ha nekünk van felelősségbiztosításunk, akkor nekünk ezt a biztosító kifizeti, és mi odaadjuk a
néninek ezt azt összeget
 Pl.: A könyvelő rosszul könyvel vmit az ügyfelének, tehát ő a hibás  ha van felelősségbiztosítása, akkor
ezt a biztosító megfizeti neki és a bírságot ebből fizeti ki a NAV felé.
 32. tétel: A tartási, életjáradéki és az öröklési szerződés

Az alimentációs szerződések:
 a tartási, az életjáradéki szerződés alimentációs érdekű,
o vagyis a jogosult számára az életfenntartáshoz, megélhetési körülmények biztosításához szükséges
feltételek nyújtását igényli a kötelezett részéről, illetve terhére
 a tartási szerződés átalakítható életjáradéki szerződéssé
 különbség a kettő között:
o a tartási szerződés természetbeni szolgáltatás nyújtására irányul,
o az életjáradéki szerződés pénzszolgáltatást vagy más helyettesíthető dolog nyújtását feltételezi,
 az alimentációs szerződések elkülönülnek az öröklési szerződéstől:
o ugyanis:
 a tartási és életjáradéki szerződéssel az eltartott vagyontárgya a szerződés megkötésével nyomban
az eltartóra száll át,
 a szerződéses örökös csakis az örökhagyó halálával szerzi meg a vagyont

I.A tartási szerződés fogalma

 Tartási szerződés alapján
o a tartásra kötelezett
o a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására,
o a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
A tartási szerződés szabályai
 a tartási szerződést kötelező írásba foglalni
 a jogosult azt, ami a szerződés szerint neki jár, csakis személyesen veheti igénybe, illetőleg a kötelezett is
személyesen tartozik teljesíteni
 a szolgáltatások tehát személyhez kötöttek
 a tartási szerződés lehet akár visszterhes, akár ingyenes
 a visszterhes szerződések köréből a Ptk. külön kiemeli azt az esetet, amikor ingatlan tulajdonjoga az
ellenérték, az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanra teherként tartási jogot kell bejegyezni
 e szerződések tartalmaznak szerencseelemet
 tekintve, hogy az eltartót terhelő kötelezettség mértéke, súlyossága nagymértékben függ attól, hogy
az eltartott halála a szerződéskötést követően mikor következik be
 az ingyenes szerződések: a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek
teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár
 a tartás módja: a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára,
gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére
 a szerződés megszűnése: elsősorban a tartásra jogosult halálával szűnik meg
 a szerződés módosítása: a bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére módosíthatja
 ha valamelyik fél számára a szerződés lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a
szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó módosítását életjáradéki
szerződéssé, vagy kérheti a szerződés megszűnését.

II.Az életjáradéki szerződés fogalma

 Életjáradéki szerződés alapján
o a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott
pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására,
o a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
Az életjáradéki szerződés szabályai
 Alapvetően a tartási szerződés szabályait kell alkalmazni, az eltérés az, hogy az életjáradékot havonta előre
kell teljesíteni

III.Az öröklési szerződés fogalma

 Öröklési szerződésben
 az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott 3. személynek
nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része
vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi,
 és a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.
Az öröklési szerződés szabályai
 az öröklési szerződés a végintézkedés egyik formája (a végrendelet és a halál esetére szóló ajándékozás
mellett), jellegét tekintve pedig részben alimentációs szerződésnek tekinthető
 a végrendeleti jellegét erősíti, hogy az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti
rendelkezést tehet
 az öröklési szerződésben az egyik fél az örökhagyó, míg a másik a szerződéses örökös (akit az örökhagyó
örökösévé nevez)
 az öröklési szerződés érvényességére
 az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
szerződésnek akkor is a más által írt végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie, ha
az valamelyik fél saját kézírásával készült
 Törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, az öröklési szerződés
érvényességéhez:
 a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak
 és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott
nagykorúnak
 Amíg a tartási és életjáradéki szerződéseknél az eltartott igénye követel jogi biztosítékot, addig az öröklési
szerződésnél a szerződéses örököst kell ilyen helyzetbe hozni.
 Ezért a Ptk. előírja, hogy a felek eltérő megállapodásának hiányában semmis az örökhagyónak élők
között vagy halála esetére az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyat elidegenítő vagy
megterhelő rendelkezése
 e végett pl. az eltartó az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az örökhagyó bejegyzési
engedélye nélkül jegyeztethet be elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-
nyilvántartásba
 Speciális esete az öröklési szerződésnek:
 amikor házastársak kötik közösen, ugyanis az életközösség fennállása alatt érvényesen köthetnek
ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződést
 Öröklési szerződés módosítása és megszűnése:
 a tartási és életjáradéki szerződésre irányadó szabályokat rendeli alkalmazni
 33. tétel: Az „egyéb kötelemkeletkeztető tények”

Egyéb kötelemkeletkeztető tények: 1. JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS 2. MEGBÍZÁS NÉLKÜLI

ÜGYVITEL
3. UTALÓ MAGATARTÁS 4. DÍJKITŰZÉS 5. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS KÖZÉRDEKŰ CÉLRA

I.JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS:

 Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni;
 nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett,
 kivéve, ha rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz, vagy ha a gazdagodás megszűnésével
kapcsolatban felróhatóság terheli.
A jogalap nélküli gazdagodás szabályai
 kiinduló elv: a jogalap nélküli gazdagodás járulékos, szubszidiárius szerepet tölt be a szerződéses és a
szerződésen kívüli jogellenes károkozó magatartásokon alapuló igényekhez képest
 ma már nem érvényesül az a bírói gyakorlat, amely jogviszony fennállta esetén eleve kizárta a jogalap nélküli
gazdagodás szabályait,
 ugyanis az új Ptk. alapján más jogviszony fennállta mindösszesen azzal a következménnyel jár, hogy
a felek közötti indokolatlan vagyoneltolódást elsősorban az e jogviszonyra vonatkozó szabályok
alapján kell rendezni
 amennyiben viszont e szabályok alkalmazása után sem áll helyre a vagyoni rend, úgy a
jogalap nélküli gazdagodás szabályaihoz lehet nyúlni
 ahhoz, hogy a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alkalmazhatóak legyenek,
 4 konjunktív feltétel együttes teljesülésére van szükség:
1. növekedés mutatkozzon az egyik fél vagyonában,
2. ennek eredőjeként csökkenés legyen a másik fél vagyonában,
3. okozati összefüggés álljon fenn a vagyonmozgások között,
4. a vagyonmozgásoknak hiányozzon a jogalapja
 a visszatérítés módja: ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, annak értékét kell
megtéríteni
 Egy kivétel a jogalap nélküli gazdagodás jogcímén visszakövetelhető juttatások alól:
 az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást jogalap nélküli gazdagodásjogcímén
visszakövetelni nem lehet (kivéve, ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg)
 Ha jogalap nélkül közösen gazdagodnak: egyetemlegesen felelnek a gazdagodás visszatérítéséért
 A jogalap nélküli gazdagodás típusai:
1. a tartozatlan fizetés (ilyen pl. a téves banki utalás, a túlfizetés),
2. az okafogyottá vált szolgáltatás (ilyen pl. ha valamelyik fél már megszűnt szerződésre tekintettel
teljesít, mert a megszűnésről nem tudott),
3. a nem létező szerződés alapján történő teljesítés,
4. egyéb vagyoneltolódások (pl. a jogalap nélkül felvett családi pótlék, társadalombiztosítási ellátás)

II. MEGBÍZÁS NÉLKÜLI ÜGYVITEL

 Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján, vagy egyébként jogosult volna,
az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára
beavatkozott.
 A jogkövetkezmények a szerint alakulnak, hogy a beavatkozás helyénvaló volt-e  a más ügyébe
jogosultság nélkül való beavatkozást akkor kell HELYÉNVALÓNAK tekinteni: ha megfelel a másik
feltehető érdekének és akaratának, különösen, ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg: pl.
 életveszély elhárítása érdekében
 széles körben fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása érdekében
 a tartási kötelezettség teljesítése érdekében
 A megbízás nélküli ügyvivő köteles azt, akinek érdekében beavatkozott, beavatkozásáról késedelem nélkül
értesíteni;
 JOGÁLLÁSA:
 BEAVATKOZÁSA HELYÉNVALÓ VOLT: a megbízott jogai illetik
 BEAVATKOZÁS NEM VOLT HELYÉNVALÓ: · díjazást nem követelhet, költségeinek megtérítését a
jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti, és felelős mindazért a kárért, amely
beavatkozása nélkül nem következett volna be
III. AZ UTALÓ MAGATARTÁS:
 A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása
más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás
érte.
 KIINDULÓPONT: a jogalanyoknak maguknak kell viselniük saját magatartásuk következményeit, s azt
általában nem háríthatják át másra, még arra sem, akinek hatására cselekedtek
 ezen általános elv kivételes helyreigazítását biztosítja az utaló magatartás vagy más néven a
biztatási kár jogintézménye, mely azt jelenti, hogy a károsodás ebben az esetben a másba vetett
bizalom folytán, másnak a biztatására következik be.
 Az utaló magatartás tényállási elemei (konjunktív feltételek):
 KÁROSODÁS (azaz vagyoni hátrány)
 amelynek kiváltó oka egy olyan másik személy szándékos magatartása váltott ki
 OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS a magatartások között: a kárnak a károsult személy magatartásával, e
magatartásnak pedig a másik személy szándékos magatartásával kell okozati összefüggésben állnia
 a KÁROSULT JÓHISZEMŰSÉGE,
 a KÁROSULT OLDALÁN AZ ÖNHIBA HIÁNYA

IV. DÍJKITŰZÉS
 A díjkitűzés klasszikus egyoldalú kötelezettségvállalás, amelyet a fél (kötelezett) egyoldalú, nyilvánosan tett
jognyilatkozata hoz létre.
 Ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér: a díjat köteles
kiszolgáltatni annak, aki a teljesítményt vagy eredményt először létrehozza.
 Ha a teljesítményt vagy az eredményt többen együttesen hozták létre: a díjat közöttük közreműködésük
arányában kell megosztani.
 A DÍJKITŰZÉS VISSZAVONÁSA akkor érvényes:
 ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta, és
 a visszavonás legalább ugyanolyan nyilvánosan történt, mint a díjkitűzés
 A díjkitűzés visszavonása a teljesítmény vagy az eredmény létrehozójával szemben hatálytalan, ha a
visszavonásra a teljesítmény vagy az eredmény megvalósulását követően kerül sor.

V. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS KÖZÉRDEKŰ CÉLRA

 A KÖZÉRDEKŰ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS egyoldalú jognyilatkozat,
 amelyben a kötelezettségvállaló egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy általa meghatározott
közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít.
 VISSZAVONÁS:
 az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást érvényesen a teljesítés előtt lehet visszavonni
 a határozatlan időre szóló, rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást a kötelezett
bármikor visszavonhatja
 A KÖTELEZETTSÉG MEGSZŰNÉSE:
 a KÖTELEZETT HALÁLÁVAL (ez a kötelezettség nem örökölhető);
 a kötelezettségvállalás CÉLJÁNAK MEGVALÓSULÁSÁVAL; vagy
 a kötelezettségvállalás CÉLJÁNAK LEHETETLENNÉ VÁLÁSÁVAL.
 34. tétel: A kártérítési jog rendszere; a kártérítési kötelezettség és felelősség összefüggése, a
kártérítési felelősség elvei. A kártalanítás

A kártérítési jogról általánosan:

 A kártérítési kötelezettség felelősségi szankció, mert jogellenes magatartással okozták a kárt (akár
szerződésszegésben akár szerződésen kívüli károkozásról van szó).
 A FELELŐSSÉG nem más, mint helytállás valamely kötelezettségért, ill. kötelezettség megszegéséért.
 A kár reparációja (jóvátétele) nem minden esetben párosul a felelősség megállapításával.
 Ezekben az esetekben a kártalanítás vagyoni érdeksérelem kiküszöbölésére hivatott, a felelősség
megállapítása nélkül.
 Amikor kártérítési jogról beszélünk, akkor azon károk megtérítési kötelezettségét meghatározó szabályokról
van szó, amelyek jogellenes és többnyire felróható magatartásokból eredő károk megtérítését felelősségi
alapon írják elő.
 Kártérítés funkciói: 1. kármegelőzés, 2. reparáció, 3. biztonság, biztonságérzet növelése

A kártérítés rendszere:
 A polgári jog rendszerében különbséget teszünk:
 szerződésszegésért való (kontraktuális) felelősség
 illetőleg szerződésen kívül okozott kárért való (deliktuális) felelősség között
 KONTRAKTUÁLIS FELELŐSSÉG:
 a szerződés megszegése keletkezteti: a kár bekövetkezése előtt fennállt egy relaív szerkezetű
jogviszony
 a szerződésben vállalt kötelezettségeket szegik meg
 nem a felróhatósághoz kapcsolódik
 mert azt kell bizonyítania, hogy a szerződésszegés ellenőrzési körén kívül esett, nem
előrelátható körülmény okozta, és nem volt tőle elvárható, hogy ezt
elkerülje/elhárítsa)
 már a szerződéskötéskor van lehetőség kalkulálni a lehetséges kárkockázatokkal
(kockázattelepítési funkció)
 DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG:
 a szerződésen kívüli károkozás keletkezteti
 abszolút szerkezetű jogviszony áll fenn
 a felróhatósághoz kapcsolódik (adott helyzetben elvárható magatartás elvéből ered)
 károkozás általános tilalma szenved sérelmet és a magatartást éppen azt teszi jogellenessé,
hogy kár kapcsolódik hozzá
 a kártérítési felelősség rendszerében jelentősége van annak is, hogy adott károkozó magatartás:
 szándékos
 amikor a cselekvő személy akarata a jogellenes eredmény bekövetkezésére irányul
 gondatlan
 amikor a cselekvő személy nem látja előre a cselekménye következményeit, vagy nem
törődik azok esetleges bekövetkezésével, mivel elmulasztja a tőle elvárható gondosságot
 súlyosan gondatlan
 amikor a cselekvő személy annyira feltűnően gondatlan, hogy az már-már a szándékosság
határait súrolja

A kártérítési kötelezettség és felelősség összefüggéséről

Akkor keletkezik felelősség, ha valamely kötelesség, kötelem elmulasztása, megszegése miatti következményeket kell
rendezni. Mindig valamely kötelemsértés (kötelességszegés) hozza működésbe a felelősséget.
Meg kell különböztetni a magánjogi kötelezettséget a felelősségtől.
1. Magánjogi kötelezettség jelenti a jog részéről a jogosult felé tanúsítandó parancsolt magatartást önmagában
szankció nélküli védtelenségében, mint puszta jogi kívánalmat
2. A felelősség a szankciók összességét, a vagyon vagy a személy ellen irányuló kényszereszközöket,
amelyekkel a jog érvényt szerez a maga parancsának. Tehát a felelősség az a többlet, amely mint helytállás
tapad valamely kötelezettséghez, vagy annak megszegéséhez.

A kárfelelősség alapja:
A deliktuális polgári jogi felelősségnek 5 konjunktív (együttes) feltétele van: 1. vétőképesség, 2. jogellenes
magatartás, 3. kár, 4. a kettő közti ok-okozati összefüggés, 5. felróhatóság
1.Vétőképesség
 a vétőképesség alapvető feltétele annak, hogy adott károkozást, illetve az azt kiváltó jogellenes magatartást
valakinek a terhére a polgári jog beszámíthassa
 eltérően alakul a jogi személyek és a természetes személyek esetében:
o a jogi személyek minden esetben vétőképesek, ugyanis bármelyik tagjuk vagy alkalmazottjuk
magatartása a jogi személy magatartásának számít
o a természetes személy csakis akkor tekinthető vétőképesnek, ha tisztában lehet a szándékos
magatartása károsító következményeivel és azzal, hogy e magatartást a társadalom elítéli (a bírói
gyakorlatban általában a 12. életévhez kötik)
2.Jogellenes magatartás
 a Ptk. főszabálya szerint minden károkozás jogellenes
 kivételek (amikor adott károkozás nem minősül jogellenesnek):
 ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta,
 ha a károkozó a kárt jogtalan támadás vagy jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés
elhárítása érdekében a támadónak okozta, feltéve, hogy az elhárítással a szükséges mértéket nem
lépte túl (ún. jogos védelem)
 ha a károkozó a kárt szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben
• szükséghelyzet: az életet, testi épséget vagy vagyont közvetlenül fenyegető és (a
károkozáshoz képest) más módon el nem hárítható veszély
 ha a károkozó a kárt jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy
jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi (ún. jogszerű
károkozás)
3.Kár
 a jogellenes magatartásnak valamilyen hátrányos eredményt (kárt) kell megvalósítania ahhoz, hogy beálljon a
deliktuális polgári jogi felelősség
 a kár 2-féle lehet: vagyoni és személyi kár
• vagyoni kár: a károsult személy vagyonában beállott értékcsökkenés, amely 4 elemből tevődik össze:
1. a károsult vagyonában ténylegesen beállott értékcsökkenés, vagyis az az érték, amellyel a
károsult vagyona a dolog elpusztulása, megrongálódása folytán csökkent (ún. damnum
emergens, felmerült kár),
2. az elmaradt vagyoni előny, vagyis az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha
a károsító magatartás nem következik be (ún. lucrum cessans),
3. a károsultat ért vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségek
4. a kárkamat, a kártérítés elvileg a kár bekövetkezésekor nyomban esedékes
 a Ptk. a teljes kártérítés elvét vallja:
 vagyis a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni
 DE! a bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét a teljes
kárnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja, valamint: a kártérítést csökkenteni kell a károsultnak
a károkozásból származó vagyoni előnyével (ún. káronszerzés tilalma)
 a károsultnak a károkozásból származó előnye tipikusan az a pénzösszeg vagy más dolog, amelyhez a
kár következtében jut (ún. surrogatum, ilyen pl. a biztosítási összeg), illetőleg a károkozás következtében
megsemmisült vagy megrongálódott dolog maradványa (ún. residuum, ilyen pl. az elhullott állat bőre)
4.Ok-okozati összefüggés
 a kár és a jogellenes magatartás között okozati összefüggésnek kell fennállnia ahhoz, hogy a deliktuális
kárfelelősség megállapítható legyen
 az okozati összefüggés megállapításánál olyan magatartásokat kell keresni, amelyek a kárt közvetlenül
előidézhették; ilyenfajta közvetlenségről pedig 4 feltétel együttes megléte esetén beszélhetünk:
1. ha az adott jogellenes magatartás nélkül a kár nem következett volna be,
2. ha az adott jogellenes magatartást a cselekvő vagy mulasztó terhére be lehet számítani,
3. ha az adott jogellenes magatartást szankció alkalmazásával befolyásolni lehet (emiatt a bíróság azt
az okot fogja kiválasztani, amely tekintetében a megelőzés a leghatékonyabb lett volna),
4. ha a kár bekövetkezését a cselekvő vagy mulasztó előre láthatta volna vagy előre kellett volna látnia
(ún. előreláthatósági klauzula, amely újdonság a Ptk-ban)
5.Felróhatóság
 a felróhatóság körében azt kell vizsgálni, hogy abban a helyzetben, ahol a károkozó jogellenesen és károkozó
 módon járt el, a társadalom, hasonló adottságokkal rendelkező tagjaival szemben mi volt az elvárható
magatartás
 a felróhatóság egyébiránt vétkességen (szándékosságon vagy gondatlanságon) alapul

A kártérítési felelősség célja

o a megelőzés-nevelés (a károkozás általános tilalma),
o a reparáció (károkozást megelőző vagyoni helyzetbe kerüljön a károsult).

Kártérítési felelősség elvei

1. károkozás általános tilalma
2. teljes kártérítés elve
 bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség
alól részben mentesítheti, ill. bizonyos szerződés fajtáknál korlátozva van a kártérítés mértéke
3. káron szerzés tilalma
 kár megállapítása során figyelemmel kell lenni azokra az értékekre, amelyekhez a károsult éppen a
károkozás folytán hozzájut (surrogatum), valamint azokra a megtakarításokra, amelyek a károkozás
folytán bekövetkeznek (residuum) károsulti közrehatás értékelése
4. kárenyhítés, kármegelőzés, kármegosztás

A kártalanítás:
 jogszabályban meghatározott jogszerűen okozott hátrányt, veszteséget kell megtéríteni
o pl. kisajátítás
 közösség érdekében kell valakinek valamilyen hátrányt elszenvednie
 útépítés: magántulajdonban lévő területre van szükség, hogy az út elkészülhessen
o a terület tulajdonosát kártalanítani kell a tulajdona elvételéért
 hiányzik a kárt okozó magatartás jogellenessége
 módjára és mértékére a kártérítés szabályai vonatkoznak
 a felelősség megállapítása: kártalanítás esetén nincs
 35. tétel: A szerződésszegésért való kártérítési felelősség; a non cumul elve

Szerződésszegés
1. a késedelem
2. hibás teljesítés
3. a teljesítés lehetetlenné válása (ellehetetlenülés)
4. a teljesítés megtagadása
5. a jognyilatkozat megtételének elmulasztása

Kártérítési felelősség
 a kártérítési jogban a felelősségi rendszer szétválik kontraktuális és deliktuális felelősségre
 ez eltérő alapra helyezte a kimentést és a megtérítendő kár feltételeinél különböző szabályokat állapít
meg
 szigorúbb szabályozás a szerződésszegő fél kimentésével kapcsolatban, ezért előrelátható
károkra korlátozza:
 1. a megtérítendő következménykárokat,
 2. az elmaradt haszon mértékét
 elsősorban kockázatelosztásról van szó a kárkövetkezmények telepítése során és nem valamely egyéni hiba
szankcionálására kerül sor
 a fél kárának megtérítésére tarthat igényt akkor is, ha a szerződésszegő történetesen úgy járt el, ahogy az adott
helyzetben általában elvárható
 bizonyítás a szerződésszegőt terheli (mindegyik feltételt tekintetében)
 a károsult kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségére a szerződésen kívül okozott károkért
való felelősség szabályait kell alkalmazni

Kimentési feltételek (konjunktív)

1. károkozó körülmény a szerződésszegő fél ellenőrzési körén kívül merüljön fel
 ellenőrzési körön kívül: a szerződésszegő fél által nem befolyásolható körülmény. (pl. vis maior
esetei) politikai-társadalmi események (háború, forradalom), állami intézkedések (behozatal/kivitel
korlátozása), adott esetben súlyos üzemzavarok
 ellenőrzési körön belüli: pl. az üzemi rendjét, alkalmazottainak magatartását stb.
2. e körülmény a szerződéskötés idején ne legyen előre látható
 az előreláthatóság bármely fajta „külső” akadályra vonatkozik
 célja: a rendkívüli és ezért előre nem is kalkulálható károk megtérítési kötelezettségének kizárása
 alkalmazása azt jelenti, hogy a következménykárok és az elmaradt haszon megtérítendő összege nem
haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő a szerződés megkötésének időpontjában
előre látott, vagy amelyet előre kellett látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekről mint a
szerződésszegés lehetséges következményeiről az említett időpontban tudott vagy tudnia kellett
 sérelemdíj esetén nem lehet alkalmazni
3. nem volt elvárható, hogy a fél a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülményt elkerülje, vagy annak
kárkövetkezményeit elhárítsa
 a meghatározott felróhatóság kritérium alkalmazását kívánja meg, a szerződésszegés időpontjában
vizsgálandó.
Teljes kártérítés elvének korlátja
 az elv a kontraktuális felelősség körében a szolgáltatással kapcsolatban közvetlenül felmerült károk
tekintetében érvényesül
 egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt csak olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a
jogosult bizonyítja: a kár a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt
 kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs helye
 teljesítés során okozott kár: jogosult a szolgáltatáson kívüli vagyonában - lényegében oltalmi érdek és
nem a szerződési érdek sérelme következik be - a szerződésszegési kártérítési szabályok alkalmazását
engedi meg

Non cumul elve

 jelentése:
o párhuzamos kártérítési igények kizárása
 lényege:
o kártérítési igény akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint
érvényesíthető, ha a kár, szerződésen kívül okozott károkért való felelősséget is megalapozza
o diszpozitív norma egyébként, a felek egyező akarattal eltérhetnek ennek a kizárásától
 miért van rá szükség:
o megkerülhetővé válhatnának a szerződésszegési jog diszpozitív rendelkezései alapján a
felelősségkizáró kikötések
o kikerülhetővé válna a szerződésben kikötött felelősségkizárás, vagy felelősségkorlátozás
o indokolatlan tranzakciós költségek kizárása miatt is
 mikor érvényesül:
o csak akkor, ha a kártérítési igény kötelezettje a kollizíóba kerülő mindkét felelősségi rendszer szerint
azonos személy
 példa:
o szívességi fuvar (pl. autóstop) keretében, azaz ingyenes személyszállítási szerződés alapján visznek el
valakit valahova (feltéve hogy a szerződő fél és az üzemben tartó ugyanaz a személy), majd az autó
egy másik járművel ütközve balesetet szenved.
 Ebben az esetben az ingyenes szerződések felelősségi szabályai szerint a károsultat
ingyenesen elszállító személy csak felróhatósága esetén felel, vele szemben deliktuális
alapon, így a veszélyes üzemi felelősség alapján fellépni a non-cumul szabály miatt elvileg
nem lehet, következésképpen a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való deliktuális
felelősségi alakzatra csak a balesetben érintett másik jármű üzemben tartója elleni
igényérvényesítése keretében hivatkozhat.
 36. tétel: A szerződésen kívüli kártérítési felelősség általános szabálya és közös szabályai

A deliktuális kárfelelősség általános szabálya (a szerződésen kívüli károkozás keletkezteti)

 a Ptk. kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni,
 mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható
 4 konjunktív feltétel: magatartás jogellenessége, kár, okozati összefüggés, felróhatóság
 e körben a károsultat terheli a jogellenes magatartás, a kár (bekövetkezésének és mértékének),
valamint a kettő közti okozati összefüggésnek, illetve annak a bizonyítása, hogy a kárelhárítási
kötelezettsége vonatkozásában felróhatóság nem terheli
 amennyiben ezt sikeresen megteszi, a polgári jog vélelmezni fogja a károkozó felróhatóságát, így a
károkozónak alapvetően az lesz a feladata, hogy felróhatóságának hiányát bizonyítsa
• vagyis többnyire azt, hogy a kárt elháríthatatlan külső ok vagy a károsult
önhibája okozta, ún. kimentő felelősségi rendszer
 ilyen értelemben a magyar polgári jog nem annyira a felróhatósághoz, mint a felróhatóság
kimentésének az elmaradásához kapcsolódik
• ugyanis abból adódóan, hogy a jog a felróhatóságot vélelmezi, azt akkor is
fennállónak kell tekinteni, ha egyébként hiányzik, azonban e hiányt a károkozó
nem vagy nem sikeresen bizonyítja
 ezek alapján a felróhatóság 2 dolgon alapulhat:
• a károkozó vétkességén (amennyiben az kétség kívül megállapítható),
• és a károkozó sikertelen védekezésén (amennyiben a vétkesség kétség kívül nem
állapítható meg, de azt a károkozónak nem sikerül bizonyítania)

A deliktuális kárfelelősség közös szabályai

 a károsultat: kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli azzal, hogy a kötelezettség
teljesítése nem jelenthet a károsult számára aránytalanul nagy terhet
 az e kötelezettségek felróható megszegése (ún. önhiba) miatt keletkezett kárt a károkozó nem
köteles megtéríteni, ennek megfelelően a kötelezettség megsértése esetén a károkozó és a károsult
között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk
arányában meg kell osztani
 ha viszont a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult
egyenlő arányban viselik
 mindemellett a károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős
 a törvény: védelmet nyújt annak a személynek, aki károsodás veszélyének van kitéve:
 e személy kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte, az eset körülményeihez
képest:
• tiltsa el a veszélyeztető magatartástól,
• kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére,
• és/vagy kötelezze megfelelő biztosíték adására
 SEMMIS, az a szerződési kikötés:
 a szándékosan okozott,
 az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget
korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés
 TÖBBES károkozás esete:
 ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges
 ilyen esetben a károkozók a kárt egymás között magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem
megállapítható, közrehatásuk arányában viselik (ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a
kárt a károkozók egymás között egyenlő arányban viselik)
 a bíróság mellőzheti az egyetemlegesség alkalmazását, ha a károsult a kár bekövetkeztében maga is
közrehatott, vagy ha az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt
 ilyen esetben a bíróság a károkozókat magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem
megállapítható, közrehatásuk arányában marasztalja (ha ezt sem lehet megállapítani: egyenlő
 arányban marasztalja)
 e szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett
magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna, vagy nem állapítható meg, hogy a
kárt melyik magatartás okozta (így pl. ha többen petárdáztak egyszerre és ez kárt okozott)
 37. tétel: A kárfelelősség korlátozása és kizárása; a felelősségáttörés és felelősségátvitel; a
kártérítés módja, esedékessége és a kárigény elévülése

I.Károkozásért való felelősség korlátozása és kizárása

 szerződési szabadság alapján bizonyos határokig megengedhetők
o ugyanakkor:
o a szándékosan, vagy az emberi életet, testi épséget és egészséget megkárosító károkozásért való
felelősséget korlátozó vagy kizáró kikötések semmisek
 felelősség korlátja: a kárfelszámítás határainak a jogrend és a felek megállapodása általi kijelölése

II.Felelősségáttörés és felelősségátvitel
 felelősségáttörés:
 a jogi személyiségű társaságok esetében: a tagok, a vezető tisztségviselők, a vagyonkezelők jogellenes
károkozó magatartása folytán lehetnek a jogi személyiség falán áthajló ágai
 A felelősségáttörés előfeltételei:
▪ jogi személy jogutód nélküli megszűnése
▪ a hitelezők és 3. személyek követelései részben vagy egészben nem nyertek kielégítést a jogi
személy vagyonából
▪ a hitelezői igényérvényesítésre azért kerül sor, mert a tag visszaélt korlátolt felelősségével
▪ a visszaélés eredménye: a fedezeti alap - hitelezők előli elvonása
 felelősségátvitel:
 Uralkodónak tekinthető az a hazai elmélet, amely a felelősség átvitel egy önálló, sui generis deliktuális
kárfelelősségi alakzat
o esetei felelősségi alapúak és szankciós jellegűek, azokat a tag jogellenes és felróható magatartása
alapozhatja meg
o tag felelőssége csak azon károkért áll fenn, amelyek felróható magatartásával okozati
összefüggésben állnak
o a tag korlátolt felelősségi védettség megvonásának alapja valamely joggal való visszaélés
 példák:
o kényszertörlés esetén a volt tag – ha korlátolt felelősségével visszaélt- korlátlanul felel a cég
hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, akkor is, ha kényszertörlési eljárás megindulását
megelőző 3 éven belül ruházta át részesedését
▪ mentesül, ha bizonyítja jóhiszeműen és hitelezői érdekek figyelembevételével járt el
o korlátozott felelősségükkel visszaéltek azok a tagok: akik tartósan hátrányos üzletpolitikát
folytattak, a cég vagyonával sajátjaként rendelkeztek, törvényes működéssel ellentétes
határozatot hoztak
▪ jogellenes magatartás, amely miatt a részvények forgalmi értéke lecsökken
▪ nonprofit szervet alapítói is (ha korlátolt felelősségével visszaélt)
▪ gazdasági társaságoknál részletszabályok
II.A kártérítés módja:
A Ptk. a kártérítés módja körében a pénzbeli kártérítést tekinti általánosnak és elsődlegesnek.
 A kisegítő, másodlagos jellegű természetben való megtérítés indokolt azokban az esetekben, amikor a kár
jellege, a dolog helyettesíthetősége, az ésszerűség és célszerűség ezt megkívánja. A bíró nincs kötve a károsult
kérelméhez, de ha mindkét fél tiltakozik, akkor azt a módot nem választhatja a bíróság.
 Tehát a bíróság dönthet úgy, hogy a károkozó a kárt:
1. természetben térítse meg
2. a kár egy összegben térítse meg
3. járadék fizetésére kötelezi
4. eredeti állapot helyreállítására kötelezi (közreműködést vállalja a károkozó)

Kártérítésként járadék:
 a pénzbeli kártérítés egyik sajátos módja a járadékfizetés
 vagyis a bíróság, tipikusan a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére, időszakonként
visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot is meghatározhat
2 fajtája: jövedelempótló járadék + tartási járadék
1.Jövedelempótló járadék
 megállapíthatóságát a károsult munkaképességének csökkenése indokolhatja akkor, ha
munkaképessége és jövedelme a károkozást követően csökkent.
  A követelés jogosultja, akinek a munkaképessége a károkozás folytán csökkent.
 Mértéke megállapításánál figyelembe kell venni a munkaképesség csökkenés fokának, a jövedelem
kiesésének nagysága, előző évi átlagjövedelem stb.
2.Tartási járadéknak van helye
 a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére. Abban az esetben is
köteles, ha nem volt előrelátható a magatartásának e következménye. Így objekív helytállási
kötelezettséget hárít a károkozóra.
 Mértéke megállapításánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni.
Általános kártérítés:
 a Ptk. létrehozta az általános kártérítés intézményét, amely szerint, ha a kár mértéke nem állapítható meg, a
károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a
kiegyenlítésére alkalmas
 lényege: a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a
károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas - ha nem állapítható meg a mérték
 általános kártérítési szabályokat kell alkalmazni a jövőben biztosan jelentkező, de kiszámíthatatlan
mértékű elmaradt vagyoni előnyt pontosan számszerűsíteni nem lehet
 egy összegben is megállapítható, amit utóbb megváltoztatni csak perújítási indok esetén lehet
IV. A kártérítés esedékessége:
 A kártérítés a kár bekövetkezésekor nyomban esedékes. (A károkozás bekövetkezése nem mindig esik egybe
a károkozás időpontjával.)
 A teljes kár a kárt okozó magatartást követően egy későbbi időpontban is beállhat (pl. környezetszennyezés)
 Az esedékességhez fontos jogkövetkezmények kapcsolódnak:
o elévülési idő nyomban elkezdődik (károsodás bekövetkeztével)
o kamatfizetési kötelezettség

V.A kárigény elévülése:

 a kártérítési igények (csakúgy, mint bármelyik más polgári jogi igény), elévülhetnek
 a kártérítésre az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bűncselekménnyel
okozott kár esetén a követelés 5 éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény
büntethetősége el nem évül
 emellett a járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére egységesen akkor kezdődik,
amikor a járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik
 az időmúlásnak, mint jogi ténynek az elévülésen kívül máshol is szerepet tulajdonít a Ptk.,
 ugyanis deklarálja, hogy ha a károkozás és az ítélethozatal között az időmúlásra vagy egyéb
körülményre tekintettel az értékviszonyokban jelentős változás következett be, a bíróság az okozott
kár mértékét az ítélethozatal időpontjában fennállt értékviszonyok szerint határozhatja meg
 ebben az esetben a károkozó késedelmi kamat fizetésére az érték meghatározásának
időpontjától kezdődően köteles
 38. tétel: Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért. Felelősség az állatok által okozott
kárért

I. Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért

Veszélyes üzemi felelősség
 Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.
 Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott
veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
 A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető
tevékenységével másnak kárt okoz.
 A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis;

A fokozott veszéllyel járó tevékenységek körét folyamatosan bővítik (ami a bíróság feladata):
 pl. a gépi erővel hajtott járművek üzemben tartása, az ipari üzemek, a bányák, az építkezések,
a robbanóanyag és a lőfegyver tartása és használata,
 A jogirodalom szerint: Fokozott veszéllyel jár az a tevékenység, amelynek folytatása során fellépő, viszonylag
csekély mértékű rendellenesség is súlyos kárral fenyegető veszélyhelyzetet alakíthat ki.
Az üzembentartó:
 A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik
ún. üzembentartó.
 Ez a szabály teszi lehetővé: hogy a veszélyes üzem által okozott kár esetén ne a tényleges használó, hanem az
feleljen a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint, akinek érdekében a veszélyes üzem működött
o pl. a gépkocsi használatának egy-egy alkalomra történő ingyenes átengedése nem alapozza meg az
üzembentartói minőséget, míg pl. a vállalat által tartósan bérelt gépkocsi használata igen
 a bírói gyakorlat meghatározása az üzembentartó fogalmára:
o a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának azt kell tekinteni, aki a veszélyes üzemet
fenntartja, tartósan üzemelteti, és akinek irányítása mellett a veszélyes üzemi tevékenység megvalósul
 ha a veszélyes üzemnek több üzembentartója van, a Ptk. szerint közös károkozónak minősülnek - a közös
károkozók a károsulttal szemben akkor is egyetemlegesen felelnek, ha a kárt több személy fokozott veszéllyel
járó tevékenységgel közösen okozta, és a károsult az egyik veszélyes tevékenység folytatójának a házastársa
 a veszélyes üzemi felelősség szabályait csakis akkor lehet alkalmazni:
o ha a kár a veszélyes üzemi tevékenységnek azzal a mozzanatával van okozati összefüggésben,
amelynek révén a tevékenység veszélyesnek minősül
 A felelősség alól akkor mentesülhet az üzembentartó, ha bizonyítja:
o a kárelháríthatatlan volt (pl. földrengés, árvíz)
o fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik
 e feltételek szigorúak, a veszélyes üzemi felelősséget gyakran szokták ún. vétkességtől
független, tárgyi felelősségnek is hívni
o az üzembentartó felelősségét csökkentő szabály:
 az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult
felróható magatartásából származott
 nincs helye azonban kármegosztásnak, ha a károsult vétőképtelen személy, mivel ilyenkor az
üzembentartót teljes felelősség terheli,
 pl. ha a járdán játszadozó gyermek az autó elé lép; bár az üzembentartó később a vétőképtelen
gondozójával szemben megtérítési igénnyel léphet fel
 a Ptk. a veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelésekre nézve 3 éves elévülési időt határoz meg

Veszélyes üzemek összeütközése:

 Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, a felelősség másként
érvényesül a külső és a belső viszonyokban.
o A károsult 3. személy és a közös károkozók (külső) viszonyában: egyetemleges és felróhatóság
nélküli felelősség szabálya az irányadó.
o A közös károkozók egymás közti (belső) viszonyában: a felelősség általános szabályait kell
alkalmazni. (pl. két gépjármű összeütközésénél az utcai járókelő is károsodik)

Veszélyes üzemek találkozása

 ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt:
o az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni
  Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó
o akkor az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján
köteles.
 Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel:
o akkor az köteles megtéríteni, akinél a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.
o Ha ez nem állapítható meg, akkor mindegyik fél maga viseli.

II. Felelősség az ÁLLATOK károkozásáért

 Aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával
kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
 Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel.

Állattartónak az a személy minősül:

 aki állatot állandó vagy ideiglenes jelleggel birtokában vagy felügyelete alatt tart
o nem a tulajdonost jelöli meg felelős személyként
Nem minősül állattartónak:
 az állam, mint a vadon élő állatok tulajdonosa, valamint aki alkalmazottként vagy szövetkezeti tagként állatot
tart.
Veszélyes állatnak (vadállatnak) az az állat tekinthető:
 amely a természetes vadságából eredően veszélyes akkor is, ha valakinek a tartásába kerül (nem minősül
azonban vadállatnak a megvadult háziállat)
Az állattartó az általános szabályok szerint, tehát felróhatósága alapján felel.

A vadászható állat által okozott károkért való felelősség

 A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a
vadászterületén a károkozás történt.
o Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel,
akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.
 A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső
elháríthatatlan ok idézte elő.
 A kártérítési követelés 3 év alatt évül el.

A mezőgazdálkodáson, erdőgazdálkodáson kívül okozott károkért való felelősséget szabályozza. A vadászatra

jogosult csak a törvény által meghatározott vadak (pl. gímszarvas, őz, vaddisznó stb.) károkozásáért tartozik
felelősséggel.
 39. tétel: Felelősség más személy által okozott kárért, illetve vétőképtelen személy és vétőképes
kiskorú károkozásáért

I.FELELŐSSÉG MÁS SZEMÉLY ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT: (alkalmazott, jogi személy, vezető
tisztségviselő, megbízott, más szerződés kötelezettje)
 Felelősség az ALKALMAZOTT károkozásáért:
o ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben 3. személynek kárt
okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős,
 Felelősség a JOGI SZEMÉLY károkozásáért:
o ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben 3. személynek kárt okoz, a károsulttal
szemben a jogi személy a felelős (betudás elve)
 kivéve: ha az alkalmazott vagy a tag a kárt szándékosan okozta, mivel ilyenkor a
munkáltatóval vagy a jogi személlyel egyetemlegesen felelős a károsult irányába
 a munkáltató, ill. a jogi személy felelőssége megállapításának 3 konjunktív feltétele van:
1. a károkozó alkalmazott, illetőleg a jogi személy tagja legyen,
2. az alkalmazott, illetőleg a jogi személy tagja magatartása megvalósítsa azokat a
feltételeket, amelyeket a kártérítési felelősség általános szabálya meghatároz,
3. a károkozás összefüggjön a foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal, illetőleg a tagsági
viszonnyal
 az alkalmazotti minőség tekintetében: nem csak a munkajogviszony, hanem a munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony is megalapozza a felelősséget
 fontos: hogy a károkozás összefüggjön a foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal, illetve a tagsági
jogviszonnyal, amelynek konkrét értelmezését a bírói gyakorlat pontosítja:
 a munkaviszonnyal való összefüggés minden olyan esetben fennáll, amikor az alkalmazott
a munkavégzése folytán kerül olyan helyzetbe, hogy kárt okozhat
 vagyis a károkozás nem korlátozódik a szorosan vett munkakörben elkövetett
károkra, hanem ide tartozik pl. az is, ha az alkalmazott a munkáltató tényleges
ellenőrzési körén kívül (így pl. kézbesítés közben) okozza a kárt
 Felelősség a VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ károkozásáért
 ha a jogi személy, vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben 3. személynek kárt
okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel
 a törvényi tényállás azokra a károkozásokra vonatkozik:
 amelyek nem minősíthetők a jogi személy által okozott kárnak, mivel kizárólag az
ügyvezetői jogviszonyra vezethetők vissza
 pl. a vezető tisztségviselő, a jogi személy legfőbb szervének döntésétől eltér, és
ez által 3. személyeknek kárt okoz
 Felelősség a MEGBÍZOTT károkozásáért:
 ha a megbízott e minőségében 3. személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a megbízó és a
megbízott egyetemlegesen felelősek,
 mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában,
utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli
 Felelősség MÁS SZERZŐDÉS KÖTELEZETTJÉNEK károkozásáért
 más szerződés jogosultja felelősséggel tartozik a vele szerződési viszonyban álló kötelezett által a
szerződés teljesítése körében 3. személynek okozott kárért mindaddig, amíg a károsult számára
ismeretlen károkozó személyét meg nem nevezi
 tipikus példa: amikor a megrendelő vállalkozója, alvállalkozója, fuvarozója okozott kárt 3.
személyeknek
 ezekben az esetekben a jogosult tartozik felelősséggel a 3. személy irányába mindaddig,
amíg meg nem nevezi a vele jogviszonyban álló, károkozót, - a 3. személy számára
ismeretlen - vállalkozót, alvállalkozót

Felmentvény intézménye:
  Ha a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző
üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvényt ad:
o a társaság a vezető tisztviselő ellen akkor léphet fel az ügyvezetési kötelezettségek megsértésére
alapozott kártérítési igénnyel:
 ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények vagy adatok valótlanok vagy
hiányosak voltak.

II. FELELŐSSÉG VÉTŐKÉPTELEN SZEMÉLY ÁLTAL OKOZOO KÁRÉRT:

Akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit
nem képes felmérni, nem felel az általa okozott kárért (ún. vétőképtelenség),
 így helyette az felel, aki jogszabály alapján a vétőképtelen gondozójának minősül
 gondozó az a személy, aki törvény, bírósági ítélet, gyámsági határozat vagy szerződés alapján a
vétőképtelen személyről gondoskodni köteles (pl. a szülő, a gyám),
 illetve gondozó az is, aki a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta
 Mentesül a gondozó a felelősség alól, ha bizonyítja:
 hogy a nevelés és a felügyelet ellátásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli
 Több gondozó felelősségére a többek közös károkozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
 a törvény a vétőképtelenség ismérveit nem határozza meg, azt korhatárhoz nem köti,
 ezért ennek megállapítása a bíróság feladata, akinek ezt esetről esetre kell mérlegelnie, az eset
összes körülményét figyelembe véve
 az általános gyakorlat többnyire a 12. életév betöltéséhez köti a vétőképességet
 vétőképtelen károkozó saját belátási képességének hiányára vagy fogyatékosságára nem
hivatkozhat, ha ezt az állapotát felróhatóan maga idézte elő (ún. önhiba)
 pl. ha ittas állapota saját magának köszönhető
 a gondozó nem a vétőképtelen személy helyett viseli a felelősséget, hanem saját mulasztásáért felel
 a gondozó mulasztásának 2 fajtája:
 a konkrét veszélyhelyzet elhárításának elmulasztása,
 a súlyos nevelési hiba
 pl. ha folyamatos rossz példát mutat a fiatalkorúnak, ezért az kárt okoz
 Méltányosságon alapuló kártérítési fajta:
 ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani,
kivételesen a vétőképtelen károkozót is kötelezni lehet a kár megtérítésére, feltéve, hogy az eset
körülményei és a felek vagyoni viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik
 ebben az esetben nem is kárfelelősségi, hanem kártelepítési szabályról beszélünk, tekintve,
hogy a vétőképtelen személyt felelősség nem terhelheti

III.Felelősség VÉTŐKÉPES KISKORÚ károkozásáért

 Ha a kárt olyan vétőképes kiskorú okozta, akinek van felügyeletre köteles gondozója, és a károsult bizonyítja,
hogy a gondozó kötelességét felróhatóan megszegte, a gondozó az okozott kárért a károkozóval
egyetemlegesen felelős.
o tehát a vétőképes kiskorú már saját maga felel károkozásaiért
 Abban az esetben azonban, amikor van gondozója, és bizonyítható, hogy a kiskorú károkozásában felróható
mulasztásával közrejátszott,
o a kiskorú és a gondozó egyetemlegesen kötelesek felelni
 lényeges eltérés tehát a vétőképtelen kiskorúhoz képest, hogy a vétőképes kiskorú
gondozójának felelősségét a törvény nem vélelmezi, hanem minden esetben bizonyítani
rendeli a károsult részéről
 40. tétel: A termékfelelősség

A termékfelelősség megteremtette annak a lehetőségét, hogy a károsult egészségében, testi épségében, életében,
illetőleg más dolgaiban a hibás termék által okozott károkért, objektív alapon, közvetlenül a gyártókat vonhassák
felelősségre.
 a termékfelelősség intézménye segíti a fogyasztók érdekvédelmét
A termékfelelősség szabályai
 a Ptk. egyértelműen leszögezi, hogy a termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel
 Termék fogalma: minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált
 ide sorolandók a hardverek és szoftverek is, valamint a villamos energia is.
 DE! sem az ingatlanok, sem pedig jogok és követelések nem lehetnek a termék fogalma alá
vonhatók
 Termékkár:
o valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt
bekövetkezett kár,
o illetőleg a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor 500 eurónak
forintösszegénél nagyobb összegű kár,
o ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás
tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta
 A termékfelelősségi jogviszony alanyai:
1. a károsult
2. a gyártó
 Gyártó fogalma:
 a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója,
 ill. az importőr - ugyanis importtermék esetén, az importőrt gyártónak kell tekinteni
3. kivételesen a termék forgalmazója
 ugyanis ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék forgalmazóját gyártónak kell
tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót meg nem nevezi
 a Ptk. szerint adott termék akkor hibás:
 ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható,
 figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a
termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a
tudomány és a technika állására
 A termékfelelősségi jogintézmény, a felelősség szigorúságát tekintve túlment a fokozott veszéllyel járó
tevékenységért való felelősségen, viszont nem érte el az abszolút felelősség fokát
 ez a kimentési rendszeren mutatkozik meg, ugyanis a gyártó 5 esetben mentesülhet a
termékfelelősség alól, HA BIZONYÍTJA, hogy
1. a terméket nem hozta forgalomba,
2. a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő,
3. a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka
később keletkezett,
4. a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető,
5. ha bizonyítja, hogy a termék hibáját jogszabály, kötelező hatósági előírás alkalmazása
okozta
 az alapanyag vagy a résztermék gyártója akkor mentesülhetnek a felelősség alól, ha bizonyítják:
 a hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta,
 vagy a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye
 a Ptk. leszögezi, hogy a károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis
 IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉSI HATÁRIDŐ:
 a károsult igényét 3 éves határidő alatt érvényesítheti (az elévülés akkor kezdődik, amikor a
károsult tudomást szerzett vagy szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó
személyéről),
 a gyártót pedig a termékfelelősség az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított
10 évig terheli
 41. tétel: Felelősség a közhatalom gyakorlásával okozott kárért. Felelősség az épületkárokért

I.Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott károkért

A Ptk. a közigazgatási és bírói, ügyészi, közjegyzői, végrehajtói jogkörben okozott károkért való felelősséget
szabályozza.
 Felelősség KÖZIGAZGATÁSI jogkörben okozott kárért
o a közigazgatási jogkörben okozott kárért, a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt
közhatalom gyakorlása során vagy azt elmulasztva okozzák és a kár rendes jogorvoslattal, bírósági
felülvizsgálattal nem volt elhárítható.
 A közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel.
 ha pedig a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel
rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt
közigazgatási szerv működik
o A közigazgatási jogkörben okozott kár fogalma a bírói gyakorlat szerint:
 A közigazgatási jogkörben okozott kárnak a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező,
rendelkező tevékenységgel vagy ennek elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni.
o Nincs helye a kártérítési felelősség megállapításának, ha akár elhárítására még rendelkezésre állna
közigazgatási jogorvoslati eljárás és a bírósági felülvizsgálat.
 Felelősség BÍRÓSÁGI, ÜGYÉSZSÉGI, KÖZJEGYZŐI ÉS VÉGREHAJTÓI jogkörben okozott kárért
o A bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben
okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kárigényt
bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben okozott kár esetén a
Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni.
o Ha az eljárt bíróság nem jogi személy,
 a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi
személy, bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési
keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.
o A közjegyzői és a végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben
okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni. A kártérítési keresetnek
előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.

II.Felelősség az épületkárokért
Az épületkárokért való felelősségre vonatkozó Ptk-beli rendelkezéseknél abból indult ki a jogalkotó, hogy mivel a
kárt okozó személye csak nehezen bizonyítható, illetve sok esetben meg sem állapítható, elsősorban azon személyek
felelősségét kell megállapítani, akik érdekkörében áll e károk megelőzése, illetve elhárítása (e személyek tipikusan
az épület tulajdonosa, bérlője, használója)
 az épületkárokért való felelősségnek 2 esete van:
1. az épület tulajdonosának a felelőssége,
2. a tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősség

1.Az épület tulajdonosának a felelőssége

o az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület
tulajdonosa felelős,
o kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem
sértették meg, valamint a károk megelőzése terén nem járt el felróhatóan
 e szabályt kell alkalmazni az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való
felelősségre is azzal, hogy a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az
épület tulajdonosával egyetemleges felelősség terheli
 mindez azonban nem érinti a felelős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár
megtérítését követelhesse
o épület lehet:
o a lakóház, üzlet, iroda, garázs, pajta, sportpálya lelátója és minden egyéb építmény (pince, föld
alatti építmény is),
o épületrész lehet:
 az épület alkotórésze és tartozéka
o pl. a tetőcserép, a vakolat),
 o épülethiányosság lehet:
o a hiányzó lépcső,
o a meglazult vagy hiányzó korlát,
o épületen elhelyezett tárgy lehet:
 a cégtábla, a fényreklám, az ünnepi zászló
2.A tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősség
o valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott
kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős
 kezesként felel:
o a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi, illetőleg mentesül a felelősség
alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben (pl.
betörő volt)
 e rendelkezés nem vonatkozik a közös használatú helyiségekre,
o mivel a Ptk. szerint valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló
helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a
károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős (ha a tulajdonos a károkozót
megnevezi, kezesként felel)
 mindezen szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként
felelős személytől a kár megtérítését követelhesse