POLGÁRI JOG

KÖTELMEK

OBLIGAȚII
KÖTELMEK

 A kötelem az a jogviszony, amely alapján az aktív jogalanynak -

creditor, joga van a passzív jogalanytól -debitor, azt követelni,
hogy valamit adjon (a da), tegyen (a face) vagy tartózkodjon a
cselekvéstől (a nu face).
 a hitelező javára egy követelési jogot teremt
 az adós számára egy kötelezettséget hoz létre.
 A kötelmi jogviszony tartalma – a követelési jog, amely alapján
az adós a hitelezőnek egy szolgáltatást nyújt, illetve a hitelezőnek
joga van ehhez a szolgáltatáshoz.
A KÖTELMEK FORRÁSAI
 szerződés -contract,
 egyoldalú jogi dokumentum -act unilateral,
 jogalap nélküli meggazdagodás –îmbogățire fără justă
cauză,
 olyan fizetés, amelynek nem adósa a fizető fél -plată
nedatorată,
 törvénytelen cselekedet -faptă ilicită,
 vagy bármilyen más jogi tett vagy dokumentum,
amelyhez a törvény kötelem megjelenését köti.
POLGÁRI JOGI SZERZŐDÉS
A szerződés két vagy több fél közötti egyesség,
amelynek célja egy jogviszony létrehozása,
módosítása, átruházása vagy megszüntetése. 1166.
Cikk
 A jóhiszeműség elve a szerződés megkötésének, illetve
annak végrehajtása során is mérvadó, ezt a felek nem
tudják elhárítani, kizárni vagy korlátozni.
A SZERZŐDESES SZABADSÁG
 1169. Cikk
A felek bármilyen szerződést, bármilyen tartalommal
köthetnek, a törvény, a közrend és közerkölcs keretei
között.
Kivétel: fogyasztói szerződések
A FELEK KÖZÖTT A SZERZŐDÉS TÖRVÉNY!-Pacta sund
servanda

A Cod Civil segít a felek akaratának értelmezésében, a felek

akaratát kiegészíti.
A szerződés léte: létrejötte, teljesítése,
megszűnése

 A Cod Civil meghatározza a sz.

létrejöttének játékszabályait

 Annak tartalma, beleértve a nem teljesítés

és hibás teljesítés következményei is,
viszont a felekre van bízva.
Ha a felek ezeket a kérdéseket nem kimerítően rendezik
a szerződésben, akkor alkalmazza az igazságszolgáltatás
a Cod Civil-t a peres ügy rendezéséhez.
Általános szabályok, sajátos szabályok
Minden szerződés a kötelmi rész (V) első fejezete alá
tartozik (= általános szabály).

A sajátos szabályokat a Cod Civil és sajátos törvények

szabják meg (pl. fogyasztói szerződések)

Amire nincs sajátos szabály, arra az általános vonatkozik!

Nevesített (fel van sorolva a Cod Civil-ben), nem nevesített
szerződések

A nem nevesített szerződésekre az általános

szabály érvényesül, és ha ez nem szolgál
megoldással, akkor azon szerződéstípus
szabályai, amelyhez a szerződés legközelebb
áll.
A SZERZŐDÉSEK
TIPOLÓGIÁJA

 A kétoldalú és egyoldalú szerződés - Contractul

sinalagmatic și contractul unilateral
 Visszterhes -oneros és díjmentes -titlu gratuit
szerződés
 Egyenértékű –comutativ és véletlenre alapozott –
aleatoriu szerződés
 Megegyezésen alapuló –consensual, formaisághoz
kötött –solemn vagy dologi –real szerződés
 Csatlakozási szerződés - contract de adeziune
 Keretszerződés Contract cadru
A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

A szerződés létrejön a felek egyszerű akarat-

kinyílvánításával
 A szerződés érvényességi feltételei
 A szerződéskötési képesség (ne legyen
jogképesség nélküli, vagy eltiltva a sz. fél)
 A felek érvényes akarata, beleegyezés
 Meghatározott, lehetséges és törvényes tárgy (a
szerződés tárgya= a szolgáltatás, amire kötelezik
magukat a felek)
 A kötelmek oka legyen érvényes (a felek
motivációja).
A SZERZŐDÉSKÖTÉSI KÉPESSÉG

 A szerződés létrejön a felek megegyezése által vagy egy

szerződéskötési ajánlat elfogadásával
 A sz. megkötéséhez elegendő a felek egyessége a szerződés
lényeges elemeire vonatkozólag, még akkor is ha egyes
elemeket utólag szabályoznak.
 A szerződéskötési ajánlat érvényes ha az komoly, reális,
tudatos és hibátlan, egyértelmű, teljes és pontos, amely
alapján az ajánlattevő kötelezni szeretné magát.
 Az ajánlat elfogadása a címzett bármilyen tette vagy
dokumentuma, amely az ajánlat elfogadására vonatkozik
 A szerződéskötési ajánlat, illetve az ajánlat
elfogadása visszavonható, amennyiben az ajánlat
vagy az elfogadás visszavonása az ajánlat vagy
elfogadást kifejezése előtt, vagy azzal egyidejűleg jut
a másik fél tudomására.
A FELEK ÉRVÉNYES
AKARATA

 A szerződés megkötése a felek komoly,

szabad és valós,
az ügylet ismeretében kifejezett akaratának elvén
alapszik. 1204 Cikk
A BELEEGYEZÉS HIÁNYA –akarat hibák
 TÉVEDÉS – a felek egyessége nem érvényes, ha ez tévedésen
alapszik. Hatása a jogügylet semmissége - ha a sz. lényegére
vonatkozik, azaz a jogügylet jellegére vagy tárgyára.
 CSALÁRDSÁG VAGY CSALÁS a másik fél hazugságon,
becsapáson alapuló félrevezetése, azzal a céllal, hogy az
beleegyezzen az ügylet megkötésébe.
 ERŐSZAK – az egyik fél megfélemlítését jelenti, annak
érdekében, hogy az rákényszerüljön az ügyletkötésre, amelyet
másképp nem kötött volna meg.
A SZERZŐDÉS TÁRGYA

 Meghatározott vagy meghatározható kell legyen és

törvényes

 Jövőbeli javakra is vonatkozhat.

A szerződéses tárgyalások
 1183. cikk: a jóhiszeműség követelménye
A sikertelen tárgyalásért egyik fél sem felelős, viszont: a
jóhiszeműség kötelezi őket, amit nem zárhatnak ki.
Rosszhiszemű az, aki szerződéskötési szándék nélkül kezd
tárgyalásokba, vagy rosszhiszeműen szakít meg, vagy
folytatja a tárgyalásokat. Az ilyen személy kártérítéssel
tartozik a másik félnek. (pl. munkahely ajánlat)
A kártérítés megállapítása a költségek, más ajánlatok
lemondása, és egyéb körülmények alapján történik.

 1184.cikk: a konfidencialítás követelménye

A konfidenciális információt amihez a tárgyalások során
jutnak a felek, kötelesek ne felhasználni és ne adni tovább,
függetlenül attól, hogy létrejön-e a szerződés vagy nem. A
kötelezettség megszegése felelősségrevonással (és
kártérítéssel) jár.
Tegyenek szerződéskötési ajánlatot!
Az ajánlattétel kérdésköre (1187.-1120.
cikkek)

 Ajánlat és elfogadás formája

 Minimális tartalmi követelmények
 Érvényességi ideje –visszavonhatatlansága
 Elfogadás határideje-határidő nélküli
ajánlat
 Ajánlat elavulása
 Határidő lejárta utáni elfogadás
 Visszavonása az ajánlatnak és elfogadásnak
A SZERZŐDÉSKÖTÉS IDŐPONTJA ÉS HELYE

 A szerződéskötés időpontja az a pillanat, amikor a

beleegyező válasz eljut az ajánlattevőhöz.
 A szerződéskötés időpontja meghatározza a
szerződés hatásainak kezdetét, illetve az erre
alkalmazandó jogszabályt.
 Ha a szerződéskötés a felek jelenlétében történik, a
szerződéskötés helye az a hely lesz, ahol a felek
tartózkodnak.
 Ha a szerződéskötés levélben történik, a
szerződéskötés helye az ajánlattevő székhelye
lesz.
A szerződéses kikötések-clauze contractuale
(a sz. tulajdonképpeni tartalma)

 Egyedileg egyeztetett kikötések, amelyek egyesség

eredménye (clauze negociate individual) pl.
munkaszerződás
 Külső kikötések (externe) 1201. cikk
(olyan kikötés, amire utal a szerződés, de nem fejti ki azokat, pl.
INCOTERMS 2010,FOB vagy EXW, általános szerződési feltétetek)
 Standard kikötések (standard) 1202. cikk
(nem egyeztetett a felek között, előzetesen-egyik fél ajánlja, előre gyártott
ismételt alkalmazásra). Az egyeztetett kikötések ezeket felülírják
vita esetén.
 Nem szokványos kikötések (neuzuale) 1203. cikk
(ezek olyan standard kikötések, amelyek hátrányosak
egyik fél számára)
A nem szokványos feltételek definiciója: a
1203. cikk tartalma

Standard kikötések, amelyek a kikötést javasoló fél

érdekében lehetővé teszik hogy az felmondja
egyoldalúan a szerződést, vagy hogy felfüggessze a
teljesítést, vagy kötelezi a másik felet, hogy
lemondjon a határidőről, hogy kivételeket emeljen,
korlátozása alszerződés alkalmazásának,
hallgatólagos szerződéses meghosszabbítás, az
alkalmazandó jog vagy kompetens törvényszék
megállapításának korlátozása.

Az ilyen szerződési feltételek csak akkor érvényesek,

ha ezeket kifejezetten, írásban fogadja el a másik fél.
A fogyasztói szerződésekre vonatkozó
sajátos szabályozás

 A tisztességtelen szerződéses kikötések

tiltottak, semmisek, nem érvényesíthetők a
fogyasztóval szemben

 Nem a Cod Civil, hanem külön jogszabály

rendezi a tisztességtelen fogyasztói kikötéseket
(193/2000. törvény)
A tisztességtelen szerződéses
kikötés fogyasztói szerződéseknél
 Tisztességtelen a kikötés, ha önmagában, vagy
együttesen más kikötésekkel a piaci szereplő
rosszhiszeműen, jelentős aránytalanságot
teremt a felek jogai és kötelezettségei között a
fogyasztó kárára.

 A törvény példaszerűen felsorol tipikusan

tisztességtelen kikötéseket
A 193/2000 es törvény
melléklete
folytatás
 A tisztességtelen kikötések tilalma csak a nem egyénileg
egyeztetett szerződésekre vonatkozik (blanketta
szerződésekre érvényes)
 Egyénileg egyeztetett szerződés esetén is az üzleti
szereplő köteles érthető és világos módon fogalmazni,
hogy a fogyasztó szakemberi segítség nélkül megértse
az ügylet jogkövetkezményeket. Ellenkező esetben a
kikötés tisztességtelennek minősül.
A tisztességtelen kikötés
alkalmazásának jogkövetkezményei
 A fogyasztóval szemben nem érvényesíthető (semmis!)
 A bíróság nem értelmezheti újra, hanem semmisnek kell
nyilvánítsa
 Kivéve, ha a fogyasztó ennek ellenére érvényesíteni
akarja
Az Európai Bíróság joggyakorlata alapján a bíróságok
hivatalból kötelesek megvizsgálni a szerződések
tisztességtelenségét
 A szerződések
formai követelményei (1240-1245.
cikkek)
 A felek akarata kifejezhető szóban, írásban, vagy akár
ráutaló magatartással (az utóbbi, ha törvény, felek egyessége, vagy
addigi gyakorlat, szokás arra következtet utalni, hogy a ráutaló
magatartás kötelezettségi szándékkal történt).

 A felek akaratát igazoló írás lehet: magán okírat (act sub semnătura
privată) vagy közokírat (act autentic)

 Ha a felek nem tartják be a törvény által előírt formaiságot, annak

következménye az abszolút semmiség.
 A formai követelmény érvényes a szerződésmódosításokra is.
Folytatás:
 A telekkönyvi bejegyzésköteles ügyleteket igazoló
szerződéseket hiteles formában kell megkötni (pl.
ingatlan adás-vétel). Szankciója az abszolút
semmisség (!).

 Az elektronikus szerződések formai

követelményeit a 365/2022. törvény határozza
meg.
A SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE

Abszolút semmisség:1247. cikk

 a közérdek figyelmenkívül hagyása,
Relatív semmisség: 1250. Cikk
 személyes érdeket sért a szerződés
 cselekvőképesség hiánya
 érvényes akaratnyílvánítás hiánya esetén
 Hatása – a szerződés, amely semmisnek nyilvánítódik,
úgy tekintődik mintha sohasem köttetett volna meg
(1254. Cikk)
 Részleges semmisség is megállapítható, ha az
ügylet a semmisséggel sújtott rész nélkül is
fenntartható. Pl. a tisztességtelen fogyasztói
szerződések többsége
A szerződések értelmezése: 1266-1269.
cikkek
 A felek közös akarata szerint. Ennek megállapításánál
figyelembe veszik a szerződés tartalmát, a
tárgyalásokat, a felek között kialakult gyakorlatot és a
felek utólagos viselkedését.

 A kikötések/szerződési feltételek nem egyenként, hanem

rendszerben, a szerződés egészére tekintve
értelmezendők
A nem egyértelmű sz. feltételek értelmezése
aszerint, hogy:

 mi illeszkedik jobban a szerződés tartalmához és

céljához, természetéhez, megkötésének
körülményeihez?
 legyen hatásuk, nem az érvénytelenség a cél (vajon
miért van ez így?)
 Kizárólagosan értelmezendők a dologra vonatkozóan,
bármilyen általános a fogalmazás
 A példázó felsorolások nem zárják ki a más esetekre
való alkalmazást
A SZERZŐDÉS HATÁSA

1270. cikk „az érvényes szerződésnek törvény ereje van a felek

között”

Módosítása, illetve megszüntetése csak a felek közös akaratának

kinyilvánítása alapján jöhet létre.

A szerződés hatása harmadik személyekkel szemben

A felek között létrejött szerződést a harmadik személyek (azon
személyek,
akik nem vettek részt a jogügylet megkötésében) tiszteletben kell tartsák.

Viszont nincs hatása III. személyekre abban az értelemben, hogy nem

teremthet számukra kötelezettségeket. Jogokat viszont létrehozhat
III. személyek javára is!
Kivételek:
 Az egyetemes és egyetemes címmel rendelkező
örökösök, akik a teljes vagyont vagy a vagyon egy részét
öröklik, jogutódnak számítanak mind a jogok, mind a
kötelezettségek szempontjából, ezért kötelesek az elhunyt
személy által kötött szerződések végrehajtására.
 Az egyszerű hitelezők – ha az adós vagyona változik
adásvételi ügyletek során, akkor az egyszerű hitelezők
megtámadhatják bírósági úton a szerződéseket.
 Színlelt ügyletek esetében az érdekeiben megsértett
harmadik személynek joga van hivatkozni a színlelt,
illetve a valós ügyletre, annak megfelelően, hogy melyik
felel meg az érdekeinek.
A SZERZŐDÉS FELBONTÁSA

 A szerződés MEGSZŰNIK a szerződés teljesítése

esetén, a szerződő felek egyessége esetén,
egyoldalú felmondás esetén, a határidő lejárta
esetén és más törvény által szabályozott
esetben.
 A szerződés FELBONTÁSA polgárjogi szankció,
amely a szerződésben foglalt kötelességek
teljesítésének elmulasztása esetében
alkalmazandó.
 A szerződés felbontása/megszűnése esetén a
felek mentesülnek a felvállalt kötelezettségek
teljesítése alól, azonban felelősségre vonhatók
károkozás esetén.
EGYOLDALÚ POLGÁRI JOGÜGYLET

Az egyoldalú polgári jogügylet csak a szerzője

érvényes akarat-nyilvánítását feltételezi.
Az egyoldalú polgári jogügyletre a szerződés
szabályai alkalmazandók 1325 Cikk
Pl. adományozás
OLYAN KIFIZETÉS, MELYNEK NEM ADÓSA A
FIZETŐ

Minden fizetés a saját adósság kiegyenlítése

érdekében történik, az ellenkező tény
bizonyításáig.

Az a személy, amely anélkül fizet, hogy adóssága lenne,

joga van ennek visszatérítésére, illetve visszakövetelésre
attól akinek fizetett.

A fizető tévedésben kell legyen az adósság létezésére

vonatkozóan.
JOGALAP NÉLKÜLI MEGGAZDAGODÁS
Jogi tény, amelynek során az egyik személy vagyona
egy másik személy vagyonának a kárára, jogalap
nélkül megnövekszik.

 visszatérítése - amilyen mértékben gyarapodott a

meggazdagodott vagyona, illetve amilyen mértékben
csökkent a károsult vagyona.

 A visszakövetelési jog bíróság útján érvényesíthető és a

felperes csak akkor használhatja a jogalap nélküli
keresetet, ha nem áll módjában más kereset során
visszaszerezni azt a vagyoni részt.
A DELIKTUÁLIS POLGÁRJOGI FELELŐSSÉG

 A deliktuális felelősség EGY POLGÁRJOGI SZANKCIÓ, AMELY

KÁRT OKOZÓ JOGELLENES CSELEKEDET KÖVETKEZMÉNYE.
 A polgárjog kétféle felelősségi formát szabályoz, a deliktuális
felelősséget (1349. Cikk) és a szerződéses felelősséget (1350.
Cikk)
 A deliktuális felelősség ALAPJA azon CSELEKEDETEK, VAGY
CSELEKEDETEKTŐL VALÓ TARTÓZKODÁS, AMELLYEL A
JOGALANY MÁS JOGAIT VAGY ÉRDEKEIT SÉRTI.
 Három formáját különböztetjük meg
 felelősség a saját cselekedetért
 felelősség a mások cselekedeteiért
 felelősség a dolgok vagy állatok okozta károkért
Szerződési felelősség:1350. cikk
 A felek kötelesek a szerződésben vállaltakat
teljesíteni

 Aki vállalt kötelezettségét nem tartja be,

köteles a másik felet kártalanítani

 Ellenkező jogszabályi rendelkezés hiányában, a

felek a szerződéses felelősséget nem válthatják
át egy másik, számukra kedvezőbb felelősségi
formára.
Általános rendelkezések a felelősség
mentesítésről:1351-1356. Cikkek
 Forță majoră (vis major)
 Caz fortuit (előreláthatatlan, elháríthatatlan akadály)
 A jogsértett vagy harmadik személy
cselekedete
 Jogok gyakorlása során okozott kár
 Segítségnyújtás során okozott kár
(kivéve a szándékosságot vagy súlyos vétkességet)
 A felelősség szerződéses rendezése
A szerződésen kívüli felelősség szerződéses
orvoslása: 1355. Cikk

 Anyagi károkozás esetén a felelősség nem zárható ki,

sem nem korlátozható szerződésben, ha azt szándékkal
(intenție) vagy súlyos gondatlansággal (culpă gravă)
követték el. Viszont elővigyázatlanság (imprudență)
vagy gondatlanság (neglijență) esetére igen
 Testi vagy lelki épségnek, vagy egészségnek okozott kár
esetén a kártérítési felelősség nem zárható ki és nem
korlátozható.
 A kárkockázat elfogadására vonatkozó
nyilatkozata a károsultnak önmagában nem jelenti a
kártérítésről való lemondást. (pl. orvosi műtét esetén)
Felelősséget kizáró nyilvános nyilatkozatok:
1356. Cikk

 Ilyen nyilatkozatoknak nincs jogi hatása, hacsak a

károkozó nem tudja bizonyítani, hogy a károsultnak
arról tudomása volt a szerződéskötés időpontjában

 Felhívásban (prin anunț) sem lehet kizárni, vagy

korlátozni a felelősséget. Annak csupán jelzés értéke van
a veszélyre vonatkozóan, a 1371. cikket tekintetbe véve.
Pl. reklám tevékenység
1371.Cikk
Abban az esetben, ha a károsult szándékosan
vagy súlyos gondatlansággal hozzájárult a
károkozáshoz, vagy azt nem kerülte el teljesen
vagy részben, holott megtehette volna, az
így keletkezett kárrészért nem felelős a
károkozó.
FELELŐSSÉG A SAJÁT CSELEKEDETÉRT

1357. Cikk
BÁRKI AKI SZÁNDÉKOSAN VAGY
ELŐVIGYÁZATLANSÁGBÓL MÁSNAK, EGY
JOGELLENES CSELEKEDET RÉVÉN KÁRT OKOZ,
KÖTELES AZ OKOZOTT KÁRT MEGTÉRÍTENI.

Ez a deliktuális felelősség általános szabálya!

A felelősségrevonás feltételei
 Jogellenes cselekedet
 Vétkesség
 Kár
 Ok-okozati összefüggés a kár és a jogellenes
cselekedet között
Bizonyítási teher
Alapszabály: A bizonyítás a károsultat terheli !

Fogyasztóknak okozott kár esetén, egyes

felelősségi formáknál a bizonyítási teher
megfordul ( a károkozó vétkessége feltételezett,
de megdönthető)
1370. Cikk: a károkozó azonosításának
lehetetlensége

Ha többek egyidejű, vagy egymást követő

cselekedete okozta a kárt, de nem megállapítható
pontosan, hogy melyikük okozta, akkor
mindannyian, egyetemlegesen felelnek.
FELELŐSSÉG MÁS CSELEKEDETEIÉRT:
1372-1374. cikk
SZÜLŐK FELELŐSSÉGE A KISKORÚ GYEREKEKÉRT,
A MEGBÍZÓ FELELŐSSÉGE ALÁRENDELTJE
CSELEKEDETEIÉRT.
 A szülők felelőssége a kiskorú gyerekért abban az esetben
is érvényes, ha az elkövető, mivel nem ítélőképes, nem felel
saját cselekedeteiért.
 A megbízó felelőssége az alárendeltje cselekedeteiért
abban az esetben érvényesül, ha az alárendelt a jogellenes
cselekedetet a beosztása vagy a feladat elvégzése során
követte el. A megbízó és az alárendelt között létrejött
jogviszony alapja a szerződés, vagy a törvény, amelynek
értelmében a megbízó feladata az alárendeltje felügyelete
és ellenőrzése. Ebben az esetben a kárvallott választhat,
hogy a megbízó vagy az alárendelt, esetleg mindkettő ellen
együtt nyújtja be a keresetet.
FELELŐSSÉG A DOLGOK VAGY ÁLLATOK
OKOZTA KÁROKÉRT: 1375.-1380.cikkek
FELELŐSSÉG AZ ÁLLATOK OKOZTA KÁROKÉRT - az állatok tulajdonosa
vagy akinek a szolgálatában vannak, felel a vétkességi formától
függetlenül az állat okozta károkért, még akkor is ha az csak
kiszabadult az őrizetből, felügyelete alól. Az a személy felelős az
állatok okozta károkért, akinek a jogi felügyelete alatt volt az állat a
károkozás pillanatában.
FELELŐSSÉG A DOLGOK ÁLTAL OKOZOTT KÁROKÉRT – bárkinek
kötelessége a felügyelete alatt álló dolgok által okozott kárt
megtéríteni. A kár megtérítési kötelesség azt a személyt terheli, akinek
felügyelete alatt áll a dolog.
A FELÜGYELET – lehet a tulajdonosé, illetve bármely más személyé,
aki szerződés értelmében, vagy a törvény szerint vagy csak
tettlegesen az állatot vagy dolgot saját célra használja, illetve
felügyeletét és ellenőrzési jogát gyakorolja.
Sajátos felelősségi formák az üzleti életben:
termékfelelősség

240/2004. törvény - a hibás termékek által

okozott károkról

A felelősség vétkesség nélküli, a

tevékenységvégzése (hibás árú piacra-vitele,
aminek következtében megtörtént a
károkozás) elégséges a felősségrevonáshoz.
FELELŐSSÉG AZ ÉPÍTMÉNY ROMJAI ÁLTAL OKOZOTT KÁROKÉRT
– az épület vagy bármilyen építmény tulajdonosa felelősséggel
tartozik azokért a károkért, amelyeket a romjai vagy egyes
részek leválása okoz, ha a kárt a karbantartás hiánya vagy
építési hiba okozta. Ez a felelősség a tulajdonosé, nem ruházható át.

Az a személy, aki JOGCÍM NÉLKÜL FOGLAL EL ÉPÜLETET, felel az

épületből leeső vagy kidobott dolgok által okozott kárért.
A felelősség alól mentesül a személy, ha- vis major, a károsult
saját tette, vagy egy harmadik személy okozta a kárt.
Az állam magánjogi felelőssége
Az állami hatóság (jogalkotás, végrehajtás, vagy
igazságszolgáltatás során) kárt okoz az egyénnek
vagy a piaci szereplőnek.

Vétkességen alapuló felelősségről van szó