Üzleti jog II.

10. alkalom

A biztosítékok

ELTE GTK BSc, 2023/2024. tanév 1. (őszi) félév

 És még mindig:
„Mi van, ha nem?”
Ezúttal a
biztosítékok
oldaláról

Kép forrása: https://www.tenor.com

2
A szerződések alapkérdései:

1. Ki, kivel? – A felek (jogosult/ak/, kötelezett/ek/)

2. Mit? – A szolgáltatás
3. Hogyan? – A teljesítés szabályai
4. Mikorra? – A szerződés hatálya – mikortól meddig, illetve a teljesítés
határideje, folyamatos teljesítés esetén időtartama (-tól, -ig, vagy
határozatlan időre)
5. Mennyiért? – Az ellenszolgáltatás
a) Ki, mennyit, mikor és hogyan fizet?
6. „És mi van, ha nem?” –
a) A szerződésszegés és jogkövetkezményei
b) Biztosítékok
7. Meddig tart? – A megszűnés, megszüntetés kérdései
8. Egyebek: bármi – kapcsolattartás, értesítések szabályai, stb.
9. Keltezés és aláírások (továbbá ha szükséges, akkor ellenjegyzés is)

3
A szerződésbiztosító mellékkötelmek (a biztosítékok)
funkciója a szerződésben

„Fájjon…”
azaz inkább érje meg a jó teljesítés, mint a nem, vagy hibás
Ha viszont mégis bekövetkezik a nem, vagy hibás teljesítés, a
jogosultnak „legyen mihez nyúlnia” a követelése kielégítésére
Pl. fedezze azokat a javítási költségeket, amiket a kötelezettnek
kéne viselnie, ha neki van javítási kötelezettsége, de valamiért
nem tesz eleget ennek.
Vagy legyen miből visszakapni a kölcsönt, ha a pénztartozás
adósa nem fizeti meg – pl. zálogjog

4
Egy „majdnem biztosíték” – A foglaló - 6:185. §

A foglaló a szerződés megerősítése.

Azaz annak az ígéretnek a megerősítése, hogy a fél MAJD teljesíti a
szerződésben foglalt kötelezettségeit.
„A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak
fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a
rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.”
Ha a szerződést teljesítik: az a tartozást csökkenti
beleszámít az ellenszolgáltatásba
Ez teljesen paralel: ha meghiúsul a szerződés teljesítése,
vagy semleges eredményt hoz,
– ha valamelyik fél a hibás – a hibás fél (bármelyik legyen is az) ugyanannyit
veszít rajta a foglalóval.

5
Egy „majdnem biztosíték” – A foglaló - 6:185. § - 2.

Ha a szerződést nem teljesítik, akkor kétféle a következménye:

Ha valamelyik fél felelős a teljesítés meghiúsulásáért:
A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél
az adott foglalót elveszti,
a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
Ettől még a szerződésszegés szerződésszegés marad, és
alkalmazhatók a már megbeszélt jogkövetkezmények. Viszont a
kötbérbe és/vagy a kártérítésbe a foglaló összege beszámít.
Ha egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős a
meghiúsulásért:
a foglaló visszajár.

6
A foglaló és az előleg között nagyon nagy a különbség
– Ne keverjük!

Az imént tárgyalt foglalóhoz képest az előleg nem biztosíték, hanem az

ellenszolgáltatás egy részének az előre teljesítése.
Előre fizetek valamennyit /valamekkora részt, amellyel szemben a teljesítés
később fog megtörténni.
Azaz ha a szerződés meghiúsul, és nem történt meg a megfelelő teljesítés,
(egyáltalán nem, vagy oszthatatlan szolgáltatás esetén nem teljesen), akkor az
előleg – mint meg nem szolgált ellenszolgáltatás visszajár.
Az értékarányosság kérdésével függ össze.
Ez nem szankció, nem „büntetés”, hanem az értékarányosság elvéből
következik.

7
Ez sem klasszikus biztosíték, de „fáj” – A kötbér
(6:186. §) – 1.

A kötbér a kötelezettségvállalás megerősítése fejezetben van a Ptk-ban, együtt a

foglalóval. De ezt nem előre fizetik, hanem akkor, ha kikötötték, és már bekövetkezett a
szerződésszegés.
„A kötelezett
pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre,
ha olyan okból, amelyért felelős,
megszegi a szerződést.”
Kötbér írásban köthető ki.
A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett
szerződésszegéséből kára származott-e.
Átalánykártérítés: a jogosultnak nem kell igazolnia, hogy kára keletkezett
Ha írásban kikötötték, akkor szerződésszegés = X forint biztos fizetés (kivéve kimentés
esetén)
Viszont ha a szerződésszegéssel okozott kár ennél nagyobb, a kötbért meghaladó kár
érvényesíthető.
DE: kimentési lehetőség: Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha
szerződésszegését kimenti.

8
Ez sem klasszikus biztosíték, de „fáj” - A kötbér (6:187.
§) - 2.

Háromféle tipikus kötbér:

Késedelmi kötbér – amit arra az esetre kötnek ki, ha a kötelezett elmulasztja a
teljesítési határidőt
A késedelmi kötbér nem menti ki a késedelmes felet, hogy a szerződést teljesítse,
ha késedelmesen is. (Attól, hogy a jogosult „megbünteti” a késő felet, még igényt
tarthat magára a szolgáltatásra, azaz a kötelezett is köteles teljesíteni.)
Hibás teljesítés miatti kötbér:
A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett NEM érvényesíthet szavatossági
igényt.
Meghiúsulási kötbér:
Ha a szerződés valamilyen oknál fogva végleg meghiúsul (pl. mert a hibás teljesítés
miatt a jogosult eláll a szerződéstől), és a jogosult érvényesíti a meghiúsulás esetére
kikötött kötbért.
A továbbiakban a teljesítést viszont már nem követelheti.

9
Óvadék

Ez már valódi biztosíték – jogi értelemben is.

Ráadásul a zálogjogi szabályok között helyezték el.
A tárgya (amit óvadékba adnak) jellemzően és elsősorban
Pénz
Számlakövetelés
Értékpapír
Az óvadék alapítása szerződéssel történik.
A lényege, hogy az óvadék tárgya egyértelműen kikerüljön a teljesítésre
kötelezett rendelkezése alól.
Lehet, hogy átutalják a jogosultnak
Bankszámla, értékpapírszámla esetén zárolható is a kötelezett számláján (azaz
használni nem tudja)

10
Óvadék – 2.

A célja, hogy ennek terhére az óvadék jogosultja a másik fél nem teljesítése
esetén közvetlenül ki tudja elégíteni a követelését.
Nem többet, csak azt és annyit.
Gyakori pl. bérleti szerződéseknél, bankgaranciák biztosítékaként, de ennek
tekinthető pl. vállalkozási szerződés esetén a garanciális visszatartás is.
Az érvényesítése előtt azért „illik” felszólítani a kötelezettet, hogy teljesítsen
magától.
A szerződés teljesítése esetén az óvadék visszajár, illetve a fel nem használt
óvadékkal el kell számolni (visszaadni/visszautalni)

11
Garanciaszerződés – 6:431. §
„(1) A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat
a garantőr olyan kötelezettségvállalása,
amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén
köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni.
(2) A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni.”
Jellemző példája a bankgarancia.
Üzletszerűen ez pénzügyi szolgáltatás – engedélyköteles
Ennek nyilván díja van
Garancia esetén
van tehát A jogosult és B kötelezett fél egy szerződésben, és ők úgy állapodnak meg,
hogy B kötelezett (bank)garanciát köteles adni A-nak biztosítékképpen.
Erre tekintettel B kötelezett arra köt (garancia)szerződést C-vel, hogy ha ő – B kötelezett
– az A kötelezettnek nem teljesítene, akkor ha A jogosult felszólítja C-t, akkor ilyen és
ilyen feltételekkel, összegben és határideig C fog fizetni, és erről B kötelezett C
nyilatkozatának átadásával értesíti A-t.
A garantőr csak nagyon kevés esetben mentheti ki magát a fizetési kötelezettség
alól, ha a jogosult erre megfelelően felszólítja.

12
Garanciaszerződés – 6:431. § - 2.

Nyilván a garancia mint biztosíték kapcsolódik egy alapügylethez

(A és B között van szerződés, és az a célja, hogy ha B nem
teljesítene, akkor teljesítsen helyette C – a garantőr),
de C – a garantőr – fizetési kötelezettsége önálló, és ilyen
értelemben a fizetési kötelezettségét csak a saját
nyilatkozatában foglalt feltételek határozzák meg.
Ha a garancia lehívásra kerül (azaz tényleg C fog fizetni B helyett),
B-nek meg kell térítenie C felé, amit az helyette kifizetett
meg még a megállapodásuk szerint egy sor mást is (pl. kamat,
késedelmi kamat)…

13
A kezességi szerződés – 6:416. §
Hasonlóan a garanciához, itt is pénz fizetésére vállal
kötelezettséget a kezes a főkötelezett (a garanciás példában B)
helyett, ha az nem teljesítene.
A kettő között az alapvető különbség, hogy
A garanciaszerződésben a garantőr kötelezettsége a saját
nyilatkozatában foglalt feltételek szerint áll fenn – azaz ilyen
értelemben önálló kötelezettség,
Ezzel szemben a kezességvállalás járulékos – azaz igazodik a
főkötelezettséghez.
Így pl. a kezes érvényesítheti a kifogásokat, amik a(z) egyébként
nem teljesítő - kötelezettet is megilletik.
Vagyis nem szakad el az alapul szolgáló jogviszonytól (mint
a garancia), azaz az határozza meg, hogy mennyi a tartozás –
(Nem pedig az, hogy mennyit hív le a jogosult)

14
A kezességi szerződés – 6:416. § - 2.
A kezesség kétféle lehet:
Egyszerű (sortartó) kezesség
A jogosult mindaddig nem fordulhat a kezes felé a követelésével, amíg
nem igazolja, hogy követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte
behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. (Ettől még
együtt perelhetők, csak a végrehajtás sorrendjében van előbb a főkötelezett)
Azaz először a főkötelezettől kell megpróbálni behajtani a követelést, és
csak utána lehet a kezestől.
Készfizető kezesség
Nincs sortartás, a főkötelezett és a kezes egy sorban felelnek a jogosult
felé.
Ki lehet kötni szerződéssel, de egyes esetekben a törvény írja elő (pl. ha a
főkötelezett „felszívódna”)
Ha a kezes fizetett a kötelezett helyett, akkor a főkötelezett a továbbiakban neki
tartozik.
Több kezes is lehet – a jogosulttal szemben egyetemleges a kötelezettség.

15
A zálogjog
Ez igen nagyon bonyolult téma, és nem is megyünk a részleteibe.
A zálogszerződésben a zálogkötelezett és a zálogjogosult zálogjognak
meghatározott zálogtárgyon ÉS
- ha e törvény (i.e. a Ptk.) eltérően nem rendelkezik - meghatározott
követelés biztosítása céljából való alapításában állapodnak meg.
Zálogjogot a vagyontárgyon csak annak tulajdonosa alapíthat
zálogkötelezettként.
A tulajdonos viszont nem szükségképpen azonos a követelés
kötelezettjével.
Kivételesen jogszabály is alapíthat zálogjogot (ún. „törvényes zálogjog”)
Ez is járulékos kötelezettség: a zálogtárggyal való helytállás terjedelme annak a
követelésnek a mindenkori terjedelméhez igazodik, amelynek biztosítására a
zálogtárgy szolgál.
Azaz ha érvényesíteni kell a zálogjogot, és értékesítésre kerül a vagyontárgy, a
tartozást meghaladó rész a kötelezettet illeti. El kell számolni vele.
Kiterjed a zálogjoggal biztosított követelés kamataira, a követelés és a zálogjog
érvényesítésének szükséges költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges
költségekre.

16
A zálogjog – 2.

Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló

vagyontárgyból (a zálogtárgyból) más követeléseket megelőző
sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje
(a személyes kötelezett) nem teljesít.
A kielégítési jogot - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a
zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik.
Azaz több zálogjog is alapítható ugyanazon a vagyontárgyon, de a
sorrendiségben előbbre lévő igényének kielégítése megelőzi a hátrébb álló(ka)t.
A zálogjog a vagyontárgyhoz kapcsolódik, a tulajdonosváltozások nem érintik.
Tehermentesítés?

17
A zálogjog – 3.

A gyakorlatban leggyakrabban pénzkövetelés biztosítására alapítják – pl.

tipikus a banki kölcsönszerződések biztosítékaként
Zálogjog
egy vagy több,
fennálló vagy jövőbeli,
feltétlen vagy feltételes,
meghatározott vagy meghatározható összegű
pénzkövetelés biztosítására alapítható.

18
A zálogjog – 4.

Lehet
Jelzálogjog
A zálogtárgy nbem kerül át a zálogjogosult birtokába, viszont közhiteles
nyilvántartásba bejegyzésre kerül a zálogjog
Amíg nincs a nyilvántartásban, nincs zálogjog
Ingatlanra csak így lehet.
Tárgya lehet még ingó dolog, jog vagy követelés is.
Kézi zálogjog
Csak ingó vagyontárgyon lehet
A zálogtárgy ténylegesen átadásra kerül a zálogjogosult – vagy az ún.
zálogtartó - birtokába (vagy az afölötti hatalmába)

19
A zálogjog – 5.

Más kategorizálás szerint

Egyedi, konkrét, azonosítható követelést biztosító zálogjog
Keretbiztosítéki zálogjog
Ha a felek meghatározták azt az összeget, amelynek erejéig a
zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a
követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok a
keretösszeget nem haladják meg. („Keretbiztosítéki zálogjog”.)
Önálló zálogjog
Csak pénzügyi intézmény javára és csak ingatlanon alapítható –
speciális jelzálogjog.
Nem konkrét egyedi követelést biztosít, hanem a zálogtárgyat a
biztosított követeléstől függetlenül, meghatározott összeg erejéig
terheli.

20