Gazdasági jog és etika

2. e.a.
Szerződéskötések joga
MBA

Dr. Kovács László

2022. 10. 28.
 A kötelem helye a Ptk-ban

 Első Könyv: Bevezető rendelkezések

 Második Könyv: Az ember mint jogalany
 Harmadik Könyv: Jogi Személyek
 Negyedik könyv: Családjog
 Ötödik Könyv: Dologi jog
 Hatodik Könyv: A kötelmi jog
 Hetedik Könyv: Öröklési jog
 Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések
A KÖTELEMRŐL ÁLTALÁBAN
A kötelmi jog részei

Hatodik Könyv: A kötelmi jog

 Első rész: A kötelmek közös szabályai
 Második rész: A szerződés általános szabályai
 Harmadik rész: Egyes szerződések
 Negyedik rész: Felelősség szerződésen kívül
okozott kárért
 Ötödik rész: A z értékpapírok
 Hatodik rész: Egyéb kötelem-keletkeztető tények
A KÖTELEMRŐL ÁLTALÁBAN

A kötelem fogalma
Olyan polgári jogi jogviszony, amely
(a) meghatározott személyek között – jogosult és kötelezett -
áll fenn,
(b) amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett
valamely vagyoni értékű szolgáltatást teljesítsen.
(c) A magatartás kikényszerítésére az állam a jogosultnak
segítséget ad.
Teljes vagyoni felelősség, a kötelezett teljes vagyonával köteles
helytállni, objektív alapú
Tartalma: valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való
tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.
A szabályozás diszpozitív: a kötelmek közös szabályaitól – ha a Ptk. Nem tiltja -
a felek egyező akarattal eltérhetnek.
 A KÖTELEMRŐL
ÁLTALÁBAN
A jognyilatkozat
Fogalma: Joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat
PL. ajánlat, elállás, szerződéskötés, felmondás
Alakja:
a) szóban
b) írásban

c) ráutaló magatartással
Hallgatás, vagy valamely magatartástól való tartózkodás: : csak a felek
kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.
Pl. Határozott idejű szerződés automatikusan akkor hosszabbodik meg,
ha a felek így állapodnak meg.
 A KÖTELEMRŐL
ÁLTALÁBAN
Az alakisághoz kötött jognyilatkozat

 A jogszabály vagy felek megállapodása meghatározhatja a

jognyilatkozat alakját: érvényességi feltétel
 A jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása,
megtámadása: a jogszabály vagy felek megállapodása szerint
meghatározott alakban érvényes.

Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat érvényessége:

Érvényes:
 ha a lényeges tartalmát írásba foglalták

 a nyilatkozó fél aláírja

 +Ptk. 6: 7 § (3) bekezdés (a jognyilatkozat visszaidézhető, a
nyilatkozattevő személye, időpontja azonosítható)
 KÉPVISELET

 Fogalma: Más személy útján tett jognyilatkozat, amelyből

közvetlenül a képviseltet jogosítja, illetve kötelezi. Kivéve a tv.
szerint személyesen megtehető jognyilatkozatok.
 Korlátja: a képviselt és a képviselő közötti a meghatalmazás
kiadása után felmerülő érdekellentét- a képviselt
megtámadhatja a jognyilatkozatot
 Álképviselet: A képviselő a képviseleti jog nélkül, vagy
képviseleti jogkörét túllépve tesz jognyilatkozatot.
 A képviselt utólagos jóváhagyásával vált ki joghatást.
 KÉPVISELET

A képviselet jogalapja:
1. Általános képviseletre szól
 Jogszabály

 Bírósági vagy hatósági határozat

 Létesítő okirat

2. Általános vagy egyedi ügyekre szóló

 Meghatalmazás – ügyleti képviselet
 KÉPVISELET

Ügyleti képviselet –meghatalmazás alapján

- Képviseleti jogot biztosítóm egyoldalú jognyilatkozat
- Alakszerűsége meggyezik azzal, amit a jogszabály a
meghatalmazás alapján tehető jognyilatkozatra előír
- Visszavonásig érvényes
- Általános meghatalmazás: az ügyek előre meg nem
határozott körére, határozott vagy határozatlan időre
adható, közokiratba vagy telj. biz. erejű magánokiratba
kell foglalni
- A határozatlan időre szóló meghatalmazás öt év után
hatályát veszti
 A jogvesztő és az elévülési
határidő
Az idő múlása vagy jogvesztéssel vagy elévüléssel jár.

Jogvesztő jellegű határidő: a jogszabályban előírt határidő

letelte megszünteti a jogosultságot, amelynek
érvényesítésére a jogszabály határidőt szab.
 Az anyagi jogi jogosultság szűnik meg.
 Csak ha jogszabály kifejezett így rendelkezik.
Elévülési jellegű határidő: Az elévülési idő után a követelés bírósági
úton nem érvényesíthető .
- A követelés fennmarad, de ha a kötelezett önként nem teljesít a
jogosult bírósági úton nem tudja kikényszeríteni.
- A bíróság hivatalból nem veszi figyelembe, a perben hivatkozni kell az
elévülésre
 Az elévülés
- Elévült követelések
A követelések – főszabályként - az esedékessé válástól
számított öt év alatt évülnek el.
Kivéve:
 törvény rendelkezése: kellékszavatosság: 1 év,
termékfelelősség: 3 év
 felek megállapodása

 az elévülést kizáró megállapodás semmis

 ha a főkövetelés elévül, az attól függő mellékkövetelés

is elévül pl. ha a zálogjoggal biztosított követelés
elévül, a zálogjog is elévül, de a mellékkövetelés
elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti pl. a
hitelhez határozott időre kötött kamat elévülése nem
érinti a hitel elévülését
 Az elévülés
- Elévült követelések
- Az elévülés nyugvása: ha a követelést a jogosult
menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály
megszűnésétől még egy év
 Az elévülés megszakítása: az elévülési idő újra
kezdődik:
 kötelezett elismerése,
a kötelem megegyezéssel történő módosítása,
egyezség,
 a követelés bírósági úton történő érvényesítése, ha a
bíróság jogerős érdemi határozatot hozott ,
 a követelés csődeljárásban történő bejelentése

Nem szakítja meg az elévülést a követelés teljesítésére

irányuló írásbeli felszólítás.
 A SZERZŐDÉSRŐL
ÁLTALÁBAN
A polgári jogi szerződés fogalma

Megállapodás, meghatározott dolog vagy tevékenység

szolgáltatására irányuló viszony, a vagyoni kapcsolatok tipikus
formája. Kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és
jogosultság a szolgáltatás követelésére.

A szerződés jellemzői
 Konszenzus, akarategyezség

 Gazdasági tartalma van

 Joghatást vált ki - az állam elismeri és lehetővé teszi a

szolgáltatás teljesítésének kikényszeríthetőségét
Az állami elismerés és kikényszeríthetőség feltétele:
 érvényesség és

 hatályosság
 A SZERZŐDÉSRŐL
ÁLTALÁBAN
A szerződés alapelvei
A szerződéses szabadság elve
1. A szerződéses partner megválasztása – korlátai
2. A szerződéskötés formájának, módjának megválasztása:
( szóban , írásban, ráutaló magatartással)
kivéve ha jogszabály írásbeli formát ír elő.
A szerződés írásbeli alakjának megválasztása:
- közokirat
- egyszerű magánokirat
- teljes bizonyító erejű magánokirat
A felek külön-külön okiratot is aláírhatnak, ha azok megállapítható
tartalma megegyezik és megállapítható a szerződés megkötésére
irányuló akarat
 A SZERZŐDÉSRŐL
ÁLTALÁBAN
4. A szerződés típusának megválasztása:
- tipikus és
- atipikus szerződések
Kötelmi jog: típusszabadság v
Társasági jog: . Típuskényszer
5. A szerződés tartalmának megválasztása
De jogszabály meghatározhatja a szerződés
kötelező tartalmi elemeit!
 A SZERZŐDÉSRŐL
ÁLTALÁBAN
 Mellérendeltség, (magánjogi szféra)
 Dominánsan diszpozitív szabályok, ha nincs eltérés
Ptk. rendelkezései alkalmazandók
 Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség – a
szerződéskötésre vonatkozó tárgyalások
megkötése, fennállása és megszűntetése során is
 a szerződést érintő lényeges körülményekről
 megsértése: kártérítési kötelezettség
 De nem lehet hivatkozni a tájékoztatás
elmulasztására, ami közhiteles nyilvántartásból
megismerhető
 A visszterhesség vélelme
 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
A szerződés létrejötte
- A szerződéskötés jognyilatkozatok sorozata. Szerződés a felek
akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
- A lényeges és bármelyik fél által lényegesnek tartott kérdésben történő
megegyezés szükséges, nem kell megállapodni abban amit jogszabály
rendez.

2. A szerződés tipikus tartalmi elemei

 A szerződő felek megnevezése, adataik
 Szolgáltatás
 Ellenszolgáltatás
 A teljesítés helye, ideje, módja
 Szerződéses biztosítékok
 Keltezés, a felek aláírása
 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

A szerződéskötés szakaszai:
 ajánlat - a címzetthez intézett, a szerződés megkötésére irányuló,
a szerződés lényeges elemeit tartalmazó egyoldalú nyilatkozat,
ajánlatához kötve van ( ajánlati kötöttség ) – különbség a
szándéknyilatkozattól , ami nem jár ajánlati kötöttséggel
 időtartama: célszerű, ha az ajánlattevő határozza meg, cél a
kiszámíthatóság megteremtése
 A) elfogadás – a szerződés a felek között létrejön
 B) eltérő tartalmú elfogadás – új ajánlatnak minősül – a felek
helyzetének megváltozása
 C) „hallgatás” – nem minősül elfogadásnak
 Ajánlati kötöttség megszegése: kártérítés lehetősége
 Az ajánlat elfogadása: az azzal való egyetértést kifejező
jognyilatkozat
 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

Az előszerződés
 Olyan szerződés, amelyben felek abban állapodnak
meg, hogy később fogják a végleges szerződést
megkötni egymással
 Gyakorlati javaslat: Az előszerződésben lehetőség
szerint minél több a végleges szerződésbe kerülő
kérdésben kerüljön sor megállapodásra.
 Alakiságára a végleges szerződés előírásai
vonatkoznak
 A bíróság a másik fél kérelmére a szerződést
létrehozhatja.
 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

Az előszerződés
 A szerződés megkötését akkor lehet megtagadni ha
• az előszerződés létrejötte után előre nem látható új
körülmények felmerülése miatt lényeges jogos
érdekét sértené
 A körülmények megváltozása előre nem volt
látható,
 A körülmények megváltozását nem ő idézte elő,
 A körülmények megváltozása nem tartozik rendes
üzleti körébe.
 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
Általános szerződési feltételek –ÁSZF (blankettaszerződés)
Jellemzői:
 termékek, szolgáltatások tömeges értékesítése esetén ,

 több szerződés megkötése céljából,

 előre és egyoldalúan kidolgozott szerződési feltételek,

 a másik fél közreműködése nélkül állapítják meg,

 a felek utóbb egyedileg nem tárgyaltak meg.

Szerződéses tartalommá válása

 Az alkalmazó lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a
szerződéskötést megelőzően megismerhesse,
 Azt kifejezetten elfogadja,

 Külön tájékoztatás a szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen

eltérő elemekről.
 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
.
Tipikus tisztességtelennek minősülő kikötések:
 a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást
egyoldalúan jogosítja,
 a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás
nem teljesíti a szerződést,
 lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon,
vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult,
 kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő
igényérvényesítési lehetőségeit,
 lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a
szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen,
hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét
megemelje,
 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
Az elektronikus úton történő szerződéskötés
(Online szerződéskötés )
Az online szerződés fogalma
 A távollévők között megkötött szerződés körébe tartozik
 A szerződésre a kereskedő és a fogyasztó egyidejű jelenlétének hiányában
kerül sor
 A fogyasztó az eladó által üzemeltetett internetes áruházban (webáruház,
webshop, e-üzlet) virtuális módon rendeli meg a kiválasztott terméket.)
 Sajátos szerződéskötési technika, a létrejött szerződés érvényes,
ugyanazok a jogkövetkezményei, mint az egyéb, hagyományos módon
létrejött szerződéseknek.
 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
Online szerződéskötés
Előnyök és kockázatok:
 Gyors, bárhonnan és bármikor megköthető, nincsenek fizikai
akadályok
 A termék közvetlenül, fizikailag nem ellenőrizhető, illetve kérdéses,
hogy létezik-e a kereskedő
A kereskedőre vonatkozó adatok kötelező közzététele
Közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni:
 Név, székhely, telephely, adószám

 Elérhetőség

 Nyilvántartásba bejegyző hatóság megnevezése, nyilvántartási szám,

engedélyköteles tevékenységnél az engedélyező hatóság
megnevezése
 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
Online szerződéskötés
A kereskedő tájékoztatási kötelezettsége:
 Elektronikus magatartási kódex
 Általános szerződési feltételek
 A megrendelés fázisai
 Az adatbeviteli hibák kijavításának lehetősége
A szerződés létrejötte
 A kereskedő haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül köteles a
megrendelést elektronikusan visszaigazolni
 Ha nincs visszaigazolás, a szerződés nem jött létre, a fogyasztót nem köti
a megrendelése
 Vételár feltűntetés: Áfával növelten, az általános szabályok szerint
 Szállítási költségek: A postai vagy futárszolgálati díjszabást súlyhatás,
vagy darabszám szerint köteles közzétenni.
 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

Online szerződéskötés
Elállási jog:
 Az elállási jog kompenzálja a vevőt, hogy nem volt lehetőség a
termék megvizsgálására
 A megkötött szerződéstől, jogszabályi felhatalmazás alapján a vevő
egyoldalúan, indoklás nélkül visszaléphet
 Semmilyen korlátozó feltételhez nem köthető
 A terméket a vevő visszaküldi és követelheti a kifizetett összeg
visszatérítését
 Határidő: a termék átvételétől ill. a szolgáltatás igénybevételére
vonatkozó szerződés megkötésétől számított 14 nap
 Az elállás gyakorlása: szóban, (ha van vevőszolgálat, üzlet, stb.)
vagy írásban – ez utóbbi a javasolt
 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

Online szerződéskötés
Az elállási jog kizárása:
 Előre meghatározott időpontban szállást nyújtó (hotelszoba-foglalás)
 Szállítási (repülőjegy-, vonatjegyfoglalás)
 Étkeztetési rendelés (pl. pizzarendelés)
 Szabadidős szolgáltatások (pl. koncertjegy)
 Gyorsan romlandó élelmiszerek rendelésénél
 Internetes szerencsejáték fogadások esetében
 Cd, dvd, lemez, számítógépes szoftver ha a csomagolás, védőfólia
felbontásra került
 Internetes árverés, aukció keretében történő vásárlás esetében
Az állam viszonya a szerződésekhez

1. Elismeri és támogatja

2. Elismeri, érvényes de állami úton nem kikényszeríthető

- A fogadásból vagy játékból eredő követelés, kivéve ha azt állami
engedély alapján bonyolítják le
- A kifejezett játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből
eredő követelés
- Elévült követelések

3. Az állam nem ismeri el:

érvénytelen szerződések
 A szerződés érvénytelensége
1. Az érvénytelenség fogalma:
Valamilyen formai vagy tartalmi ok miatt a szerződés nem
alkalmas az abban meghatározott cél elérésre
2. Az érvénytelenség típusai
Semmisség Megtámadhatóság
(feltétlen érvénytelenség) (feltételes érvénytelenség)

 Az hivatkozhat rá  a sérelmet szenvedett fél, vagy

- akinek ehhez jogi érdeke fűződik, akinek a megtámadáshoz törvényes
- Akit a törvény feljogosít pl. uzsorás érdeke fűződik, írásban
sz. - ügyész megtámadhatja
határidő nélkül nélkül hivatkozhat rá

 megállapításához külön eljárásra nincs  a megtámadási határidő egy év

szükség – peres előzmény nélkül is (elévülési jellegű)
lehet hivatkozni rá pl. adóhatósági
eljárásban
 a bíróság hivatalból veszi figyelembe
 Az érvénytelenség okai
Érvénytelenségi Semmiség Megtámadhatóság
okok csoportjai
I. •Cselekvőképtelenség /egyoldalú semmiség/ •Tévedés, téves feltevés
Akarathibák •Színlelt szerződés (a leplezett szerződés •Megtévesztés
szerint kell megítélni •Fenyegetés
•Fizikai kényszer
II. •Alaki hibák
A szerződési •Álképviselet
jognyilatkozat
hibái
III. • Tilos szerződések •Szolgáltatatás és
A célzott joghatás  jogszabályba ütköző ellenszolgáltatás feltűnő
hibája  jogszabály megkerülésével kötött értékkülönbségének
 nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző objektív esete
szerződés •Tisztességtelen szerződési
 uzsorás szerződés kikötés az általános
 Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződési feltételekben
szerződés
 Fogyasztói szerződés tisztességtelen
általános szerződési feltétele
 Fogyasztói jogot csorbító feltétel
 A SZERZŐDÉSSZEGÉS TÍPUSAI

A Ptk által nevesített szerződésszegés esetei

a) a kötelezett késedelme,
b) a jogosult átvételi késedelme,
c) A hibás teljesítés,
d) A teljesítés lehetetlenné válása,
e) A teljesítés megtagadása
 A SZERZŐDÉSSZEGÉS TÍPUSAI

1. A kötelezett késedelme

1.1. A szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti

a) A szerződésben meghatározott határidő, határnap eredménytelenül eltelt
b) A teljesítési idő nincs megállapítva, de a jogosult a teljesítésre felszólítja és
egyidejűleg saját szolgáltatását felajánlja (az egyidejű teljesítés elve)
1.2. A kötelezett késedelmének jogkövetkezményei:
A jogosult továbbra is követelheti
a) a teljesítést, vagy
b) elállhat (érdekmúlás miatt, a szolgáltatás jellegéből következően, fix határidő
vagy póthatáridő eredménytelen elteltét követően),
c) pénztartozás késedelem esetén a jogosult akkor is követelhet kamatot, ha az
nincs kikötve,
d) kártérítés a késedelemmel okozati összefüggésben felmerült kárért, ha
késedelmét a kötelezett nem menti ki
 A SZERZŐDÉSSZEGÉS TÍPUSAI

1.3. Fizetési késedelem vállalkozások közötti

szerződésben
Vállalkozások egymás közötti viszonyában a késedelmi kamatra
vonatkozó szabályok :
- A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév
első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 %-kal növelt értéke
- A jogosult behajtási költségátalányt (ügyvédi költség, behajtó cég
költségei) érvényesíthet + az azon felüli kárát
- A késedelmi kamatra vonatkozó előírásoktól a felek eltérhetnek,
de
- a mértékére és esedékességére vonatkozó a jóhiszeműség és
a tisztesség követelményét sértő a jogosult hátrányára
megállapító szerződéses feltétel megtámadható,
- a késedelmi kamatot kizáró feltétel semmis
 A SZERZŐDÉSSZEGÉS TÍPUSAI

2. A jogosult késedelme

- a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el,

- elmulasztja azokat az intézkedéseket amelyek szükségesek
ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon,

Jogkövetkezményei
- A kötelezett nem eshet késedelembe
- felelős őrzés , az ezzel kapcsolatos költségek megtérítése
- kárveszélyviselés átszállás
 A SZERZŐDÉSSZEGÉS TÍPUSAI

3. Hibás teljesítés

3.1. A szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a

szerződésben vagy a jogszabályban meghatározott
követelményeknek
Kizárt: a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte.

3.2. Jogkövetkezmény: a kellékszavatosság

Feltétlen, a törvény által szabályozott helytállási kötelezettség .
Az olyan szerződéseknél ahol a felek kölcsönös szolgáltatásokkal
tartoznak egymásnak.
 A KELLÉKSZAVATOSSÁG

A kellékszavatosság
Feltétlen helytállási kötelezettség azért, hogy a szolgáltatás a
teljesítés időpontjában megfelel a szerződésben, ill. a
jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
Cél: a szolgáltatás hibája miatti vagyoni érdeksérelem orvoslása
Tartalma:
Első lépcső (természetbeni reparáció) –
 a szolgáltatás kijavítása vagy kicserélése
Követelmény: a kijavítást megfelelő határidőn belül, a jogosult
érdekeit kímélve kell elvégezni.
A választás korlátai:
- a választott jog teljesítése lehetetlen
- a kötelezettnek aránytalan többletköltséget okozna
 A KELLÉKSZAVATOSSÁG

3.3. A kellékszavatosság
Második lépcsőre történő áttérés feltételei:
 a kötelezett a kicserélést, kijavítást nem vállalta,
 a kijavítást megfelelő határidőben nem tudja elvégezni,
 A jogosult kicseréléshez, kijavításhoz fűződő érdeke
megszűnt.
A második lépcső tartalma (pénzbeli orvoslás, il. A jogviszony
felszámolása
 arányos árleszállítás – azt kell vizsgálni, hogy a hiba milyen
értékcsökkenést okozott,
 kijavítás a kötelezett költségére ,
 elállás kivéve jelentéktelen hiba esetén.
 A KELLÉKSZAVATOSSÁG

Szavatossági igények érvényesítésének határideje:

1. Fogyasztói szerződéseknél:
a) szubjektív: a hiba felfedezésétől haladéktalanul, de legkésőbb két
hónap
b) objektív: két év,
- ingatlan esetében: öt év
2. Egyéb szerződéseknél:
a) Szubjektív: a hiba felfedezésétől haladéktalanul, de legkésőbb két
hónapon belül.
b) Objektív: a teljesítés időpontjától számított egy év
 A KELLÉKSZAVATOSSÁG

Hibás teljesítési vélelem:

Fogyasztó és vállalkozó közötti szerződésben az ellenkező bizonyításig
vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a
fogyasztó által felismert hiba már megvolt, vagyis
minőségvizsgálati szakvélemény tanúsítja, hogy a hiba oka a
vásárlás után keletkezett.
 A jótállás

3. 5. JÓTÁLLÁS: a kötelezett a Ptk-ban előírt kellékszavatossági szabályoknál szigorúbb

felelősséggel biztosítja a szerződésszerű teljesítést.
Tipikusan a hibátlan teljesítésért vállalt felelősség

A kötelezett csak akkor mentesül ha bizonyítja, hogy a hiba oka a szerződés teljesítése után
keletkezett.

A jótállási kötelezettség létre jöhet

 a vásárló és a forgalmazó közötti önkéntes szerződéssel;
 a forgalmazó egyoldalú nyilatkozatával ;
 jogszabályon alapuló kötelező jótállás révén
Háttérszabály: Kellékszavatosság
 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

1. Szerződés módosítása
 1.1.A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés
tartalmát, egyoldalúan, ha azt szerződésben előtte
kikötötték.
1.2. Bíróság által, bármely fél kezdeményezésére ha
a) a felek tartós jogviszonyban vannak,
b) a szerződés megkötését követően előállott
körülménye következtében a szerződés teljesítése
lényeges jogi érdekét sértené és a körülmények
 megváltozása nem volt előre látható,
 megváltozását nem ő idézte elő,
 megváltozása nem tartozik rendes üzleti kockázata
körébe.
A SZERZŐDÉS EGSZŰNTETÉSE
ÉS MEGSZŰNÉSE
A szerződés megszüntetése
1. A felek megállapodásával
1.2. kétoldalúan, megegyezéssel
a) Felbontás – a megkötés időpontjára visszamenőleg
b) Megszüntetés- azonnali hatállyal, vagy a jövőre nézve

1.2. Egyoldalú jognyilatkozattal

a) Felmondás
– rendes felmondás
– rendkívüli felmondás
b) Elállás
2. Egyéb okból
- Bíróság által
A szerződés megszűnése
1. A teljesítéssel
2. A határozott idő leteltével
3. A teljesítés lehetetlenné válása, megtagadása
4. Személyhez fűződő szolgáltatások esetében a valamelyik fél halála, jogutód
nélküli megszűnése
A szerződés megerősítése

1. Szankciót fokozó biztosítékok – a kötelezett

fizetési kézségét erősítő biztosítékok, ha nem
lenne hajlandó teljesíteni
1. Foglaló
2. Kötbér
3. Jogvesztés kikötése
4. Tartozáselismerés
2. Fedezetet erősítő biztosítékok – ha a kötelezett
nem tudna teljesíteni
1. Zálogjog
2. Kezességi szerződés
3. Óvadék
4. Garanciaszerződés
Szankciót fokozó
biztosítékok 1.
1. FOGLALÓ: a másik félnek fizetett pénz, ha
a) Annak fizetésére a kötelezettségvállalás
megerősítéseként kerül sor és
b) Ez a rendeltetése a szerződésből egyértelműen
kitűnik.
Nem előleg és nem bánatpénz.
1.1. A teljesítés meghiúsulásáért személy
a) az adott foglalót elveszti
b) a kapott foglaló kétszeresét kell visszafizetnie
1.2. A szerződés olyan okból szűnik meg, amiért egyik fél
sem felelős: a foglaló visszajár
1.3. Elvesztése, vagy kétszeres visszatérítése a
szerződésszegés jogkövetkezménye alól nem
mentesít
Szankciót fokozó
biztosítékok 2.
2. KÖTBÉR: vétkes szerződésszegés esetén járó, előre
kikötött pénzösszeg. Kikötése csak írásban érvényes
2.1. Funkciója: kártérítési átalány. Ha a kár meghaladja a
kötbér mértékét, azt a jogosult külön érvényesítheti.
2.2. Mértéke: szabad megállapodás tárgya, rendszerint a
vállalkozási díj meghatározott százaléka, ezreléke.
2.3. Jellemzően
 késedelmes teljesítés
 hibás teljesítés
 nemteljesítés
esetére kötik ki.
2.4. Pénztartozás késedelmes teljesítésének kötbére: a
késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni
2.5. A túlzott mértékű kötbért a bíróság mérsékelheti
Szankciót fokozó
biztosítékok 3.
3. Jogvesztés kikötése: a szerződésszegésért felelős fél
elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt. Csak írásban
érvényes
Tipikus esetei:
- Adós elveszíti részletfizetési kedvezményét ha késedelembe
esik
- mobilszolgáltatóknál hűségnyilatkozat megszegése estén
kedvezmény elvesztése
Szankciót fokozó
biztosítékok
4. Tartozáselismerés
A kötelezettnek a jogosulthoz intézett írásbeli nyilatkozata, ami
oly módon erősíti meg a szerződést, hogy a bizonyítási terhet
a jogosult javára és a kötelezett terhére megváltoztatja
Ezt követően a tartozáselismerőt terheli annak bizonyítása, hogy
tartozása az elismerő nyilatkozat megtételének időpontjában
nem vagy csak alacsonyabb összegben állt fenn.
Fedezetet erősítő biztosítékok

Fedezetet erősítő biztosítékok – ha a kötelezett

nem tudna teljesíteni
1. Zálogjog
2. Kezességi szerződés
3. Óvadék
4. Garanciaszerződés
Fedezetet erősítő
biztosítékok
Zálogjog: a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló
vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben
kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem
teljesít. A biztosított követelés bármilyen lehet, jövőbeli vagy
feltételes követelés is.
1.1. Alapítás:
a) zálogszerződés és
b) - megfelelő nyilvántartásba való bejegyzés (jelzálog) vagy
- a zálogtárgy átruházása (kézizálogjog)
1.2. Jelzálogjog bejegyzése
- ingatlan: ingatlan-nyilvántartás
- Ingó: hitelbiztosítéki nyilvántartás vagy lajstrom pl. gépjármű-
nyilvántartás
1.3. Hitelbiztosítéki nyilvántartás:
a zálogtárgy meghatározása
- Egyedileg
- Körülírással
 Fedezetet erősítő
biztosítékok
1.4. Zálogjog tárgya: bármilyen vagyontárgy, átruházható jog vagy
követelés, ha
a) forgalomképes,
b) elidegeníthető
c) megterhelhető
1.5. Zálogjog érvényesítése
- A biztosított követelés esedékessé válásakor,
- A teljesítés elmulasztása esetén.
A zálogtárgyból való kielégítés: a zálogjoggal biztosított követelésnek
megfelelő érték levonása a zálogtárgy értékéből
1.6. A kielégítési jog gyakorlásának módjai:
a) Bírósági végrehajtás
b) A zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése
c) A zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult általi megszerzése
d) Az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése
Fedezetet erősítő biztosítékok
Kezesség
Szerződéssel jön létre. Amennyiben a kötelezett nem teljesít, helyette a
kezes köteles teljesíteni, csak írásban lehet érvényesen kikötni
1 A kezesség járulékossága
- Nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt
- Kiterjed a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire
- A kezes a jogosult követeléseibe beszámíthatja saját és a kötelezett
követeléseit
Fedezetet erősítő biztosítékok
Kezesség
1.1. Típusai:
a) - rendes (sortartói) kezesség, a kezes megtagadhatja a
teljesítést, amíg a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a
kötelezettől megkísérelte behajtani, de ésszerű időn belül
nem vezetett eredményre /ha nem várható, hogy
eredményes lesz, nem köteles megkísérelni a végrehajtást
b) - készfizetői kezesség: a kezest nem illeti meg a sortartás
kifogása
 Követelés kötelezettől való behajtása lakóhely, székhely
megváltozása miatt lényegesen megnehezült
 A jogosult egyéb követelésének kötelezettel szembeni
behajtása nem nyert kielégítést
 A kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy
ellene felszámolási eljárás indult
Fedezetet erősítő
biztosítékok
ÓVADÉK (biztonsági letét, kaució): valamely
kötelezettség biztosítására nyújtott biztosíték. Alapítható:
a) pénzen, értékpapíron kézizálogjogként,
b) Dematerializált értékpapíron kézizálogjogként
c) Fizetési számla követelésen
d) Jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyon
Amennyiben a kötelezett nem, vagy nem szerződésszerűen
teljesít a jogosult közvetlenül érvényesítheti követelését.
Garanciaszerződés /garancianyilatkozat
A gararantőr arra kötelezi magát, hogy meghatározott feltételek
- pl. okmányok benyújtása - esetén és határidőn belül
meghatározott összeghatárig fizetést fog teljesíteni a
kedvezményezettnek