2022.09.

08
Kötelmi jog

Kötelem fogalma
Két vagy több személy között fennálló olyan jogviszony, amelynél fogva kötelezettség keletkezik
valamely szolgáltatás teljesítésére és egyben jogosultság a szolgáltatás teljesítésének a
követelésére.

A kötelmi jog a polgári jogon belül a vagyoni jog területéhez kapcsolódik és annak egyik legfontosabb
területe.
Ez egy relatív szerkezetű jogviszony.
Mindkét fél részéről vannak kötelezettségek.
A kötelmi jogon belül a jogszabály kötelem keletkeztető tényállásokat sorol fel.
Pl.: Szerződések.

Szerződés:
Két vagy több fél joghatás kiváltását célzó, arra alkalmas kölcsön és egybehangzó
akaratnyilatkozatok.
Fontos, hogy a felek között konszenzus legyen.
Egyoldalú nyilatkozat
A joghatás kiváltását célozza meg.
Egy jogalanynak lesz a nyilatkozata.
Jogellenes károkozás
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, az köteles ezt a kárt megtéríteni.
A károkozó köteles kártérítést adni.
Jogszerű károkozás esetén is kártalanítást kell adni.
Jogalap nélküli gazdagodás
Aki másnak a rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles azt az előnyt visszatéríteni.
Közhatalmi aktus
Pl.: Egy cégbejegyzés, hatósági határozat
Megbízás nélküli ügyvitel
Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy eegyébként
jogosult volna. Azt úgy köteles ellátni ahogy annak érdeke és feltehető akarata megkívánja akinek
javára beavatkozott
Szerződési jog speciális alapelvei
1. Szerződéses szabadság elve
Szerződési szabályok és korlátok
Szerződés kötési szabadság – szerződéskötési kötelezettség pl.: szolgáltatók
Partnerválasztási szabadság – partnerválasztási tilalom pl.: kórház és a beteg
Szerződési típus szabadság – szerződési típuskényszer
Diszpozitívítás: a szerződés tartalmi korlátja – tartalom szabadságainak a korlátja
Előszerződés
A felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy ők egy későbbi időpontban szerződést kötnek.
Bele foglalják a szerződés lényeges elemét.
Tipikus szerződések azok amelyeket a PTK nevesít és a tipikus szerződés pedig az ami a PTK-n kívűli.
2. Visszterhesség vélelme és egyenértékűség
A jogszabály azt mondja, hogy főszabály szerint adott szerződéssel kötött szolgáltatásért, ha a
jogszabály eltérően nem rendelkezik és, ha a szerződésből más nem következik akkor ezért
ellenszolgáltatás jár.
Visszterhesség vélelme:
Jogszerűen egyensúly hiányos szerződések pl.: az ajándékozás
Jogellenesen egyensúly hiányos szerződések pl.: uzsorás szerződések.
3. Pacta sunt servanda
A szerződéseket az abba foglaltak szerint teljesíteni kell
Clausola rebus sie stantibus – valamelyik fél körülményeiben
Olyan lényeges változás következik be, amely miatt nem tudja teljesíteni a szerződést, akkor azt
lehet módosítani, megszűntetni vagy megváltoztatni.
4. Együttműködési és tájékoztatási alapelv
A felek kötelesek a szerződési tárgyalások során és a szerződés megkötésekor valamint a
szerződés fennállása során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges

körülményekről.

2022.09.15

Akaratnyilatkozat
A szerződés 2 vagy több fél között joghatás kiváltását célzó és arra alkalmas kölcsönös és
egybehangzó akaratnyiltakozat
Alakjai:
Szóbeli, írásbeli vagy ráutaló magatartás.
Nyilatkozatot elfogadni nem csak személyesen lehet, hanem helyettesítéssel is.
3 fajtája van ennek:
Törvényes képviselet
Szervezeti képviselet
Ügyviteli képviselet
Törvényes képviselet
Eseti gondnokság (gyámság, ügyei vitelében akadályozott személy képviselete)
korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személyek esetében.
Szervezeti képviselet
Jogi személyeknél
Vélelmezett képviselet
Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helységben képviselőnek
kell tekinteni azt a személyt akiről feltehető, hogy ő jogosult az ott szokásos szerződések
megkötésére.
Ügyeleti képviselet
Alapja a meghatalmazás lesz ami egy egyoldalú nyilatkozat
Álképviselet
A képviselő úgy jár el, hogy nincs képviseleti joga vagy azt túllépi, ezért az általa kifejtett jogihatás

csak akkor tud érvényesülni ha a képviselet azt jóváhagyja.

A szerződéskötés általános szabályai
1 Klasszikus mechanizmus
Az egyik fél ajánlatot tesz és az ajánlattevő egy ideig az ajánlatához kötve van,
nem módosíthatja,
az ajánlati kötöttséget maga az ajánlattevőnek kell meghatároznia, de ha nem akkor a PTK
meghatároz 2 esetet:
– jelenlevők között ami addig tart amíg a másik fél azt késedelem nélkül el nem fogadja
– a távol lévők között tett ajánlat, ami addig tart, amíg a választ rendes körülmények
között várhatta?
Ha a fél egy lényeges kérdés tekintetében nyilatkozata során módosítást javasol akkor új
szerződés jön létre és nem a módosítás elfogadása.
Ahhoz, hogy a szerződés létre jöjjön a lényeges elemekben konszenszus kell legyen a felek
között
2 Reál aktus
Automata ügyletek ráutaló magatartással történik.
Ide tartoznak a versenytárgyalások is, a széleskörű nyilvános ajánlattevés, az általános
szerződési feltételekkel létrejövő szerződések
Az ÁSZF fogalma:
Az ÁFSZ-nek minősül az a szerződési kikötés amit az egyik fél több szerződéskötés
céljából egyoldalúan és előre meghatározz és amelyet a felek előre nem tárgyaltak meg.
Vannak előnyei is, de van tisztességtelen ÁSZF is ami akkor jön létre amikor a
jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megsértésével indokolatlanul és
egyoldalúan a másik fél kárára jön létre.