Üzleti jog II.

6. alkalom
1.) A szerződésszegésről általában
2.) A szerződésszegés fogalma, fajtái
3.) A közbenső és az előzetes szerződésszegés
4.) A szerződésszegés jogkövetkezményeiről
általában
5.) A késedelem jogkövetkezményei

ELTE GTK BSc, 2023/2024. tanév 1. (őszi) félév

A szerződések alapkérdései:
1. Ki, kivel? – A felek (jogosult/ak/, kötelezett/ek/)
2. Mit? – A szolgáltatás
3. Hogyan? – A teljesítés szabályai
4. Mikorra? – A szerződés hatálya – mikortól meddig, illetve a teljesítés
határideje, folyamatos teljesítés esetén időtartama (-tól, -ig, vagy
határozatlan időre)
5. Mennyiért? – Az ellenszolgáltatás
a) Ki, mennyit, mikor és hogyan fizet?
6. „És mi van, ha nem?” –
a) A szerződésszegés és jogkövetkezményei (ezúttal a szerződésszegésről
általában, valamint a késedelemről
b) Biztosítékok
7. Meddig tart? – A megszűnés, megszüntetés kérdései
8. Egyebek: bármi – kapcsolattartás, értesítések szabályai, stb.
9. Keltezés és aláírások (továbbá ha szükséges, akkor ellenjegyzés is)

2
„Ami elromlhat,
az el is romlik”
/Murphy/

A szerződésszegés

Kép forrása: https://tenor.com/

3
„Mert ami elromlhat, az el is romlik….” – Nincs ez
máshogy a szerződések jelentős részénél sem

Megbeszéltük már, hogy szerződést erősen ajánlott

Gondos tervezéssel, a teljes folyamat, az igények, határidők stb. végig
gondolásával és egyeztetésével megkötni.
Amire a folyamat közben mindig gondolni kell, majd a szerződésben is
ajánlott kitérni rá:

„ÉS MI VAN? HA NEM …?”

4
És aminek nem örülünk, de jobban
Amire a cégvezető / a gazdasági terület
járunk, ha számolunk vele: „és mi van,
általában fókuszálni szokott – a cél
ha nem?” – van, hogy „nem úgy
jönnek össze a dolgok..” Jobb, ha
foglalkozunk ezzel is.
Nem csak a jogászok „játszótere”!
Aminek mindenki nagyon örülne,
ha így alakulna…
A szerződésszegés fogalma

6:137. § [Szerződésszegés]
„A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség
szerződésszerű teljesítésének elmaradása.”

6
Kicsit ismételjünk:

Diszpozitivitás?
6:152. § [A szerződésszegés jogkövetkezményeinek korlátozása és
kizárása]
A szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy
egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget
korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.
A fogyasztói szerződések esetén is egy sor korlátozás van.
Emlékezzünk vissza az osztható és az oszthatatlan szolgáltatásoknál
mondottakra!
6:149. § [Részleges szerződésszegés]
Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén
a szerződésszegés jogkövetkezményei erre a részre következnek be,
kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges
jogi érdekét sértené.

7
A szerződésszegés történhet:

A.) Késedelem útján – azaz időben hibásan – a kötelezett nem,

vagy nem akkor teljesít, amikor a szerződés szerint kellene:
„6:153. § [A kötelezett késedelme]
A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak
esedékességekor nem teljesíti.”

B.) Hibás teljesítéssel – azaz amikor a szolgáltatás tartalmi

hibás – a kötelezett nem azt, nem úgy, nem annyit, nem olyant stb.
teljesít, mint amit a felek a szerződésben kikötöttek:
„6:157. § (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a
teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy
jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.”

8
A közbenső szerződésszegés - 6:150. §

(1) A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az

intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a
másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően
teljesíthesse.
(2) Az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a
másik fél olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését
az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza.

Vagyis leegyszerűsítve: a közbenső szerződésszegés az, ha az egyik fél a

maga mulasztásával/késlekedésével akadályozza, hátráltatja a másik felet
abban, hogy az a maga (valamelyik) szerződéses kötelezettségét teljesíteni
tudja.
Ez esetben a mulasztással akadályozó fél (gyakran maga a jogosult) lesz a
szerződésszegő fél – nem pedig a /gyakran/ kötelezett.

9
Előzetes szerződésszegés – 6:151. §

Szerződést nem csak „a végén” lehet megszegni, hanem már előbb is.
Van, hogy a majdani szerződésszegés már a szerződés teljesítése során
nyilvánvalóvá válik, pedig még nem járt le a teljesítési határidő (azaz még
tart a szerződés).
(1) Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a
kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és
a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult
gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat.
(2) Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a
teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre
tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás
teljesítésből eredő jogokat.

10
A szerződésszegés lehetséges jogkövetkezményei -
általában

A teljesítés követelése
Visszatartási jog
Elállás vagy (azonnali hatályú) felmondás
Kártérítés

Mielőtt azonban belemennénk a részletekbe, egy fontos alapelv:

ARÁNYOSSÁG!
Az egyes jogkövetkezmények célja – a jogszerű állapotba átlépés
mellett – az értékarányosság helyreállítása
„Csipcsup” szerződésszegésért nem boríthatjuk fel az egész
szerződést!

11
A teljesítés követelése és a visszatartási jog

A teljesítés követelése
„6:138. § Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél
jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére.”
Visszatartási jog
„6:139. § [Visszatartási jog]
(1) Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes
szolgáltatása arányos részének teljesítését
a kötelezett teljesítéséig vagy
megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja.
….”

12
Elállás vagy (azonnali hatályú) felmondás mint a
szerződésszegés lehetséges jogkövetkezménye

6:139. § „(2) A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerződéstől, vagy

ha az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult azt felmondani, ha
megfelelő határidőt szabott, ÉS
ez alatt a másik fél a szerződésszegést nem szüntette meg, vagy a
teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott.

6:140. § (1) Ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés

teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a
szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani,
felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.
(2) A jogosult jognyilatkozata érvényességéhez köteles megjelölni az elállás
vagy a felmondás okát, ha ez a jog több okból megilleti. A jogosult a megjelölt
elállási vagy felmondási okról másikra térhet át.
…”

13
Kicsit ugorjunk előre: az elállás és a felmondás fogalma
Nem szinonímák!
Mindkettő megszünteti a szerződést, de nagyon máshogyan.
Az elállás
a szerződés létrejöttére visszamenőleges hatállyal szünteti meg a
szerződést.
Az értékarányosság miatt ez esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani, és
erre az állapotra történik meg az elszámolás a felek között. („Mintha mi sem
történt volna”.)
A felmondás
Történhet
azonnali hatállyal (ha nincs jogszabályi határideje, vagy ha a felek ebben
állapodtak meg – pl. súlyos szerződésszegés esetén), vagy
felmondási idővel – pl. határozatlan idejű szerződést akarunk megszüntetni,
és felmondási időben állapodtunk meg – a felmondás közlését követően a
felmondási idő utolsó napján szűnik meg a szerződés.
„Előre menően” szünteti meg a szerződést, a jövőre nézve.
A múltat és a már teljesített szolgáltatásokat nem kell visszarendezni, mintha meg
sem történtek volna. Ettől ezekkel még el kell számolni.
14
Kártérítés

Ez általános, minden lehetséges másik jogkövetkezmény mellett

alkalmazható – nem szükségképpen önálló eszköz:
6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]
„Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles
azt megtéríteni.”
Kivételek természetesen vannak.
6:146. § [Felelősség a teljesítés során okozott károkért]
A jogosult a vagyonában a szerződés teljesítése során a kötelezett
által okozott kár megtérítését a szerződésszegéssel okozott károkért
való felelősség szabályai szerint követelheti.

A kártérítés témakörrel bővebben foglalkozunk majd hamarosan.

15
Szerződésszegés
késedelem útján:

A késedelem és
jogkövetkezményei

Kép forrása: https://www.news.com.au/

16
A késedelem jogkövetkezményei - 6:154. §

Ha a kötelezett nem teljesít a szerződés szerinti időben (az

esedékességkor), akkor késedelembe esik.
Pl. nem készül el a ház átalakítása a szerződés szerinti idejére,
vagy az autószerelő a megbeszélt időre nem javítja meg a
fékberendezést, vagy a virágkötő nem készül el az esküvőre a
menyasszonyi csokorral stb.
Ne felejtsük el, hogy az ellenszolgáltatás témakörben azt is
megbeszéltük, hogy az ellenszolgáltatás is szolgáltatás - csak
jellemzően pénz (vagy lehet más).
Az ellenszolgáltatás tekintetében annak a jogosultja (szintén
általában) a szolgáltatás kötelezettje. Azaz az
ellenszolgáltatásként teljesített pénztartozás tekintetében is
alkalmazandók a késedelem szabályai.
17
Késedelem esetén a főszabály:
(1) Ha a kötelezett késedelembe esik,
a jogosult követelheti a teljesítést, VAGY
ha a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke
megszűnt, elállhat a szerződéstől.
(2) A jogosult elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek
megszűnésének bizonyítására, ha
a) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető
rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben - és nem máskor -
kellett volna teljesíteni; vagy
b) a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a
póthatáridő eredménytelenül telt el.
(3) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemből eredő,
pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a
késedelmét kimenti.
Azaz az elállás – szerződéses kikötés hiányában – csak bizonyos esetekben
opció.
18
Kimentés?
A késedelem részben objektív kategória, részben szubjektív.
Nyilván objektív kategória, hogy az eredeti teljesítési határidő és a
tényleges teljesítési határidő között hány nap telt el.
De: a késedelem – részben vagy egészben - egyes esetekben
kimenthető.
Ez esetben a jogkövetkezmények a ki nem mentett rész idejére vonatkoznak.
Pl. a jogosult által okozott késedelem – ebben az időtartamban - kizárja a
kötelezett késedelmét – mennyi a késedelemből, ami a kötelezetté? Tényleg
akadályozta a teljesítést?
De pl. a kötelezett saját üzleti kockázatába tartozó körülmény nem kimentési
ok – Így felelős marad pl. az alvállalkozója teljesítéséért, a szállítója
késedelmeiért, stb.

19
A pénztartozás késedelmének további következménye:
a késedelmi kamat

A pénztartozásról már beszéltünk:

főszabályként kamat jár érte (az idegen pénz használatának az ára – pl.
kölcsön)
De lehet ingyenes is, ha a Ptk. így rendelkezik, vagy a felek kifejezetten
ingyenes pénzjuttatásban állapodtak meg.
Az ellenszolgáltatásként fennálló pénztartozás késedelme esetén
késedelmi kamat jár, alapesetben kamat nem.
Ha viszont a pénztartozást nem fizetjük meg annak határidejében, akkor
ennek a szankciója a késedelmi kamat.
A késedelmi kamat akkor is jár,
ha kamat is járt a pénztartozásért,
és akkor is, ha nem járt érte kamat.

20
A pénztartozás késedelmének további következménye:
a késedelmi kamat – 2.

A késedelmi kamat a naptári félév első napján érvényes jegybanki

alapkamathoz igazodik, az adott naptári félévben.
A késedelmi kamat mértéke attól függ, hogy „alapon” jár-e kamat
érte.
Ha nem, akkor a késedelmi kamat mértéke a jegybanki
alapkamat.
Ha viszont eleve (ügyleti) kamatot kellett fizetni a
pénztartozás után (pl. kölcsön), akkor
A kamatot tovább kell fizetni, és EZEN FELÜL a késedelmi
kamatot is. A késedelmi kamat mértéke ez esetben a
jegybanki alapkamat egyharmada
Az ügyleti kamat és a késedelmi kamat együttesen
azonban nem lehet kevesebb, mint a jegybanki alapkamat.
21
A késedelmi kamat mértéke

Kicsit bonyolultabb a késedelmi kamatszámítás, ha a pénztartozás

két vállalkozás között áll fenn, vagy ha szerződő hatóság a
vállalkozás adósa.
Ez esetben a késedelmi kamat az előzőek szerinti jegybanki
alapkamat + 8 százalékpont.
A késedelmi kamatfizetést szerződéssel ezekben az esetekben tilos
kizárni.
Ez alól kivétel, ha a felek nem késedelmi kamatban, hanem
késedelmi kötbérben állapodtak meg.
Egyébként érvénytelen feltétel

22
A kötbér – 6:186. § - mint a késedelem lehetséges
szankciója
„A kötelezett
pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre,
ha olyan okból, amelyért felelős,
megszegi a szerződést.”
Kimentési lehetőség: Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól,
ha szerződésszegését kimenti.
Kötbér írásban köthető ki.
A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a
kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.
Átalánykártérítés, azaz objektív: a jogosultnak nem kell igazolnia,
hogy kára keletkezett – Ha írásban kikötötték, akkor
szerződésszegés = X forint biztos fizetés (kivéve kimentés esetén)
Viszont ha a szerződésszegéssel okozott kár ennél nagyobb, a
kötbért meghaladó kár érvényesíthető.

23
Átvételi késedelem - 6:156. §

„(1) A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem

fogadja el.
(2) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.
(3) Átvételi késedelem esetén a kötelezett a dolog őrzésére a
megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, a kárveszély
pedig a jogosultra száll át.
….”

24