Kötelmi jog és Nemzetközi

Magánjog
2021
dr. Stipkovits Tamás István
Kereskedelmi- és Agrárjogi Tanszék
Széchenyi István Egyetem
 Kötelmi jog: Milyen szabályok vonatkoznak az
adásvételi szerződésre? Meg kell felelnie
a Ptk.
Rendelkezéseinek
(ne legyen
1. Adásvételi szerződés: amit magába a szerződésbe beleírtak
érvénytelen)
2. Ptk. adásvételi szerződés altípusára/különös nemére von. szabályai (ha
fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele az
adásvétel tárgya, vagy van elővásárlási jog kikötve)
A Ptk.-n belül a
3. Ptk. adásvételi szerződésre vonatkozó szabályai
speciális szabály
Ptk.

lerontja az
4. Ptk. Szerződésekre vonatkozó szabályai általánost

5. Ptk. Kötelmekre vonatkozó szabályai

Kötelmekre vonatkozó általános szabályok
Polgári jog
Személyek joga Vagyonjog
Dologi jog – a vagyonjog statikus állapota Kötelmi jog – a vagyonjog dinamikus állapota

Abszolút jellegű jogviszonyok Relatív jogviszony

státusjogok, jogi pozíciók biztosítása
alapvetően védelmi jellegű,
kógens szabályozás
elvállalástól függetlenül is keletkező
kötelezettségek nem a jogosultságok ellentételezései
a felek jogszerzése
cselekvési szabadságot biztosító
(diszpozitív) szabályozás
elvállalástól függően keletkező jogviszonyok
a kötelezettségek tipikusan a jogosultságokat
ellentételezik, (azokkal egyenértékűek)
 Jogosultsága szolg.
Jogosulti oldal teljesítésének követelésére Kötelezetti oldal

Kötelem fogalma
Köt. a szolgáltatás
teljesítésére
• 6:1. § [A kötelem]
(1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a
szolgáltatás teljesítésének követelésére.
(2) A kötelem valamely 1) dolog adására, 2) tevékenységre, 3)
tevékenységtől való tartózkodásra vagy 4) más magatartásra irányulhat.
(3) A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös
szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést
nem tiltja.
Szerződés
• Kötelemkeletkeztető tény -> a SZERZŐDÉS
• Szerződés def.: „A szerződés a felek (2 vagy több személy) kölcsönös és
egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a
szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.”
• A szerződési jog alapelvei:
1) Szerződési szabadság:
a) szerződéskötés szabadsága: akarnak-e szerződést kötni?
b) A partnerválasztás szabadsága: kivel?
c) A tartalomválasztás szabadsága: milyen tartalommal?
2) Visszterhesség vélelme
3) Együttműködési és tájékoztatási köt.
4) Pacta sunt servanda elv
5) Clausula rebus sic stantibus elv
Szerződés tárgya: szolgáltatás
• Milyen szolgáltatás lehet?

Dare Dolog átadása Adásvételi szerződés

Facere Tevés vagy nem tevés Vállalkozási szerződés

Megbízási szerződés

Praestare Helytállási kötelezettség Biztosítási szerződés

 Ajánlat: egyoldalú, címzett
jognyil. LÉNYEGES
Szerződés létrejötte KÉRDÉSEKET tart.

A. MÁSIK
TEVŐ FÉL
1. ajánlati úton Elfogadás
2. szerződéskötési kötelezettség
körében Új ajánlat:
LÉNYEGES
3. versenyeztetési eljárás során Elfogadás KÉRDÉSBEN eltér

4. általános szerződési
feltételekkel
LÉNYEGES KÉRDÉS:
5. elektronikus úton A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint
bármelyikük által lényegesnek tekintett kérdésekben kell
megegyezniük.
Lényeges kérdés a szerződés tárgyának, a szolgáltatásnak a
meghatározása, valamint a felek személyének meghatározása
ÁSZF
6:77. § [Általános szerződési feltétel]
(1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel,
amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából
egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott,
és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
(2) Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak
bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.
 Blanketták csatája
Egyik ÁSZF sem Mindkét ÁSZF a
ellentétes a másikkal Szerződés részévé válik

Nem lényeges A Szerződés létrejön,

kérdésben eltér de az egymásnak
egymástól a két ÁSZF ellentmondó részek
nélkül

A két ÁSZF lényeges Nem jön létre a

kérdésben tér el Szerződés
egymástól
Szerződések általánosságban – Mi lehet a
gond
Érvénytelenség
Súlyos hiba/fogyatékosság miatt
nem alkalmas a célzott joghatás
kiváltására.
Ha van kárigény: szerződésen kívüli
károkozás (deliktuális felelősség)
Szerződésszegés
Szerződésszegéssel okozott kárért
való felelősség
A szerződés megszegését jelenti Kontraktuális felelősség
bármely kötelezettség
szerződésszerű teljesítésének
elmaradása
A Szerződés érvénytelensége
Érvénytelenség
ha olyan, a törvény által meghatározott súlyos hibában vagy fogyatékosságban szenved,
amelynek következtében nem alkalmas a felek által célzott joghatás kiváltására
Semmisség (abszolút érv.telenség) Megtámadhatóság (relatív érv.telenség)
A semmis szerződés megkötésének A megtámadható szerződés az eredményes
időpontjától érvénytelen. (ex tunc hatályú) megtámadás következtében megkötésének
időpontjától érvénytelenné válik. (ex tunc)
megállapításához külön eljárásra nincs Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél
szükség; a szerződés semmisségét a és az jogosult, akinek a megtámadáshoz
bíróság hivatalból észleli (ipso iure) jogi érdeke fűződik.
A megtámadás módja => 1) a másik félhez
intézett jognyilatkozattal 2) ennek
eredménytelensége esetén közvetlenül a
bíróság előtt lehet gyakorolni a
megtámadási jogot.
 Semmisségi okok
Semmisség Megtámadhatóság
Akarathiba - Színlelt szerződés - Tévedés
- Megtévesztés
- Jogellenes fenyegetés
Jognyilatkozat - Alakiság megsértése
hibája
Célzott joghatás - Tilos szerződés  TSZF: Tisztességtelen szerződési
hibája  jszba ütközik feltételeknél a sérelmet
 jsz. megkerülésével szenvedett
- Jó erkölcsbe ütköző  Feltűnő értek aránytalanság
- Konkrét példák:
 uzsorás szerződés
 fiduciárius hitelbiztosíték
 fogyasztói jogot csorbító
 fogyasztói jogról lemondó
 lehetetlen szolgáltatás
 érthetetlen, ellentmondó kikötés
Semmisség következményei
Érvénytelenség jogkövetkezményei (8)
1) Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani/ sz. teljesítését követelni nem lehet
2) Kárveszély átszállása
A) Szerződés érvényessé válása: B) Szerződés érvénytelen marad:
3. Bírósági érvényessé nyilv. 5. Eredeti állapot helyreállítása
 sz. módosítással kiküszöbölés  természetbeni visszatérítés
 érv. oka megszűnt 6. Alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése
4. Felek akaratából érvényessé nyilv.  ellenszolg. nélkül maradt szolg. megtérítése
 utólag kiküszöbölik 7. Részleges érvénytelenség
 érv. más okból megszűnésénél akaratukkal  egész szerződést akkor dönti be ha anélkül nem
megerősítik kötötték volna meg
8. Járulékos igények
 hasznok és kamatok kiegyenlítése – jogalap nélküli
gazd. alapján
 érvénytelen szerződéssel a másik félnek okozott
károkat – szerződésen kívüli károkozás általános
esete!!!
 harmadik személy
 Szerződésszegés
• Def.: A szerződés megszegését jelenti bármely
kötelezettség szerződésszerű teljesítésének
elmaradása.
• Esetei: 1) kötelezett késedelme, 2) jogosult
késedelme, 3) hibás teljesítés, 4) köt. megtagadja a
teljesítést, vagy +1) jognyilatkozat tételének
elmulasztása 5) szerződés ellehetetlenül
• Következmények: 1.) Szerződésszerű teljesítés, 2.) Elállás Felmondás

Visszatartási jog, 3.) Elállás, felmondás, 4.) Fedezeti Ex tunc- Ex nunc-

visszaható hatály mostantól
szerződés +1) Szerződésszegéssel okozott kárért való
felelősség
 Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért
(kontraktuális felelősség)
Főszabály (4) Aki a 1.) szerződés megszegésével a 2) másik félnek 3) kárt 4) okoz, köteles azt megtéríteni.

Mentesül-és Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

(3) 1) a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, +
2) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, + A kár beköv. előtt
3) és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A kár beköv. kor!
Kár elemei (3) 1.) a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt kell megtéríteni (tapadó kár)
2.) szszegés következményeként a jogsosult vagyonában keletkezett kár (következményi kár)
3.) elmaradt haszon (lucrum cessans)
Kártérítés A) Gondatlan szerződésszegés: B) Szándékos szerződésszegés:
mértéke (2)
tapadó kár (szolg. tárgyában beköv.) – teljes tapadó +
mértékben következményi kár +
következményi kár (szszegés miatt jogosult lucrum cessans = teljes kár megtérítése
vagyonában) + (előreláthatóságtól fügetlenül)
lucrum cessans (elmaradt haszon) – ha a sz.
megkötésekor előrelátható volt
 Kontraktuális és deliktuális felelősség
Kontraktuális felelősség
felek között szerződéses viszony áll fenn
objektív alapú, nem kell felróhatóság
károkozó magatartás a szerződés megszegése
relatív szerkezetű jogviszony
Deliktuális felelősség
felek között nincs szerződés, szerződésen kívüli
viszony
szubjektív alapú, felróhatóság
mindenki köteles tartózkodni attól, hogy
másnak kárt okozzon (neminem laedere elv)
abszolút szerkezetű jogviszony
 Deliktuális (alap) felelősség
Főszabály (4) 6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

Mentesülés Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
(2) 1:4. § (1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Okozati 6:521. § Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó
összefüggés nem látott előre és nem is kellett előre látnia.
Kár elemei (3) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni
a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést (damnum emergens)
b) az elmaradt vagyoni előnyt; (lucrum cessans) és
c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. (impensae)

Kártérítés 6:522. § A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni.

mértéke
Habár!
6:525. § [Károsulti közrehatás]
(1) A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Az e kötelezettségek
felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni.
 Kárfelelősség összehasonlítás
Kontraktuális (Szerződésszegéssel Deliktuális (Szerződésen kívüli
okozott kárért) károkozásért)
Aki a 1.) szerződés megszegésével a 2) másik félnek Főszabály 6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles
3) kárt 4) okoz, köteles azt megtéríteni. azt megtéríteni.

Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
1) a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, +
2) a szerződéskötés időpontjában előre nem
látható körülmény okozta, +
3) és nem volt elvárható, hogy a körülményt
elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Mentesülés Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja,
hogy magatartása nem volt felróható.
1:4. § (1) Ha e törvény eltérő követelményt nem
támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Gondatlan szszegés Szándékos szszegés Kártérítés a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés

mértéke (damnum emergens)
Tapadó kár – teljesen Tapadó b) az elmaradt vagyoni előny; (lucrum cessans) és
Következményi Következményi c) a károsultat ért vagyoni hátrányok
Elmaradt haszon – Elmaradt haszon - kiküszöböléséhez szükséges költségek (impensae) -
szkötéskor teljesen teljesen
előrelátható volt
Nemzetközi magánjog
Kollíziós jog Nemzetközi szerződések joga
A.) Milyen „fórum” előtt? A.) „Főszerződés”
B.) Milyen jog szerint? (alkalmazandó 1) Adásvétel, 2) Licencia, 3) Vállalkozási
jog) 4) Kooperációs, 5) Lízing?
B.) Kisegítő szerződések
1) Megbízási típusú
2) Banki és fizetési ügyletek
3) Áru továbbítással kapcs.
Kollíziós jog
EU Magyar jog,
Magyar Bíróság

ELADÓ ELADÓ VEVŐ

ELADÓ

• A kollíziós jog azt mondja meg, hogy jogvita esetén

Főszabály szerint alperes
I. milyen fórum előtt? lakóhelye, de sokszor ez túl nehéz
II. milyen jog szerint kell eljárni? helyzetbe hozná a felperest: pl.
fogyasztói kárigénynél így vannak
kedvezmények
Főszabály: fórum joga, de vannak olyan területek ahol
szintén indokolt a szabályozás pl.: cselekvőképesség
megállapítása
 Nemzetközi szerződések joga
• Itt nem a nemzetközi (köz)jog állam és állam közötti szerződéseit kell
ez alatt érteni (az majd egy forrása lesz ennek)
• A kollíziós jog nehézségei miatt kialakultak különféle szabályozások a
határon átnyúló szerződésekre (pl.: nemzetközi adásvételi szerződés)

Jogforrások Felek
II. Nem szerződéses
I. Jogszabályok gyakorlata
jogszabályok

Szokás
A.) Nemzetközi B.) Nemzeti
Minta törvény/ Szokvány:
szerződés: Ami Nközi szervezet adta
Nemzetközi Kontinentális alapján törvényt ki pl.: INCOTERMS
Egyezmények (pl.: Bécsi Vegyes
hoznak, nközi
Vételi Egyezmény) Angolszász szerződést kötnek
 Nemzetközi szerződések típusai
Főszerződés Kisegítő szerződések
Önmagukban hordozzák a A főszerződés megvalósulását
gazdasági célt, aminek az szolgálják
elérésére törekednek
Adásvétel
Megbízási Banki & Fizetési
Lízing típusú ügyletek

Licencia Árutovábbítással
kapcs.
Kooperációs
Vállalkozási
Áru fuvarozás Egyéb
Szállítmányozási
Biztosítási
Raktározási
Köszönöm a figyelmet!