Kötelmi jog, szerződések jellemzői

1) Kötelmi jog fogalma, hogy keletkezik

A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás
teljesítésének követelésére.
Olyan jogviszony, amely alapján az egyik fél a másiktól szolgáltatást követelhet
(Forrása: a kötelem meghatározott, megnevezett személyek között fennálló polgári jogi
jogviszony (relatív szerkezet). A kötelem tárgyát képező kötelezettség általában pozitív, azaz
tevőleges magatartás)
A kötelemi jogviszony keletkezése

 Szerződéssel
 Egyoldalú jogügylettel (pl. végrendelet)
 Közhatalmi aktussal (pl. kisajátítás utáni kártalanítás)
 Jogellenes károkozással (kötelező megtérítés)
 Jogszerű károkozással, pl. szükséghelyzetben
(A kötelem megszűnése
 A szolgáltatás teljesítésével
 A kötelezett vagy a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a
személye fontos a kötelem kapcsán
 A felek megállapodásával a kötelem megszüntetéséről)

2) Szerződés fogalma, jellemzői

A szerződés: a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata (jognyilatkozata),
amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás
követelésére
Jognyilatkozat: joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat
Jellemzői:
 Mindkét fél akarja, hogy a szerződés létrejöjjön
 A szerződésben részt vevő felek egyenrangúak, a szerződési akaratok egymásnak
mellérendeltek
 A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egymással arányban van
 A szerződéskötés során a felek kötelesek egymással együttműködni, kötelesek
egymást folyamatosan tájékoztatni és értesíteni
 A szerződés teljesítését az állam akár szankció útján is kikényszeríti

1
 3) Szerződés létrejöttének általános jellemzői, módosítás, megszűnés
Szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető
Ha meghatározott alakban tehető meg érvényesen, akkor a módosítása, megszüntetése is
csak így érvényes
Alanya lehet bárki, aki jogképességgel rendelkezik (felek)
Tárgya az a szolgáltatás (magatartás), amit a jogosult a kötelezettől követelhet.
Szerződési szabadság: a szerződő fél eldöntheti, kivel és milyen tartalmú szerződést köt
Szerződés létrejötte: egybehangzó nyilatkozatok a résztvevőktől
Ajánlattétel: jognyilatkozat, amely tartalmazza a leendő szerződés összes lényeges elemét
Ajánlati kötöttség: meghatározott ideig nem vonható vissza
Ha elfogadják, létrejön a szerződés, ha nem akkor hatályát veszti
Szerződés tárgya: szolgáltatás és ellenszolgáltatás
Általános szerződési feltételek: egyoldalú, nem módosítható része a szerződéseknek
(ügymenet gyorsítása)
Szerződés megszűnése a felek akaratából:

 Megszüntető szerződés (jövőre nézve fog megszűnni)

 Felbontó szerződés (visszamenőleg is, visszaállítás)
 Elengedő szerződés (csak az egyik kötelezettség szűnik meg)
Szerződés megszűnése az egyik fél akaratából:

 Felmondás (rendes/rendkívüli, egyik fél a jövőre nézve)

 Elállás (egyik fél visszaható hatállyal, súlyos szerződésszegéskor)
 Lemondás (egyoldalú nyilatkozat a fennálló követelésről)
 Egyéb okból (haláleset, hatósági rendelkezés)

4) Szerződésszegés, szerződésszegő magatartások

Szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, mulasztás, melynek
következtében a szerződés célja nem valósul meg, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a
szerződéssel kapcsolatos jogait.
Szerződésszegés lehet objektív vagy szubjektív

 Objektív: olyan körülmény vagy állapot, amelyik egyik félnek sem róható fel, pl.
természeti katasztrófa (vis maior)
Ilyenkor cél: egyensúly helyreállítása
 Szubjektív: a szerződésszegés valamelyik vagy mindkét fél felróható magatartására
visszavezethető
Ilyenkor egyensúly helyreállítása plusz kártérítés, szankció

2
A kötelezett késedelme (nem teljesítés megadott határidőre)
A teljesítés megtagadása (jogos ok nélküli megtagadás)
A jogosult késedelme (nem fogadóképes a szolgáltatás átvételére)
Hibás teljesítés (minőség, mennyiség, más szolgáltatás, elégtelen tájékoztatás, jogosultságok
át nem adása)
Meghiúsulás (lehetetlenné válás)
 Fizikai: ha a szerződés tárgya megsemmisül, átadhatatlan
 Jogi: ha a teljesítést jogszabály tiltja
Ha az egyik fél jogos ok nélkül megtagadja a szolgáltatás teljesítését

5) Szerződés megerősítése
A szerződés teljesítése: komoly gazdasági érdekek
Jogi biztosítékok: elősegítik az érdekek érvényesítését
 Foglaló: a szerződés megkötésekor, a szerződés biztosítékául átadott pénzösszeg
vagy értéket képviselő más dolog
Elsősorban magánszemélyek között
Szerződésben rögzíteni kell, aláíráskor átadás
Ha teljesül a szerződés, be kell számítani az ellenértékbe
Ha a foglalót adó fél a hibás, elveszti a foglalót
Ha a foglalót kapó fél a hibás, kétszeresen fizeti vissza
 Kötbér: vétkes szerződésszegés esetén járó, előre kikötött pénzösszeg
Csak a szerződés megszegése után jár
Vétkes magatartás, késedelem, nem teljesítés esetén
 Jogvesztés kikötése: megállapodás, hogy valamelyik fél a szerződés megszegése
esetén elveszít bizonyos jogot vagy kedvezményt (pl. részlefizetési opció megszűnése
késedelemkor)
 Jótállás (garancia): a hibás teljesítésért való feltétlen helytállás
Több, mint a kellékszavatosság (hétköznapi példa pl a elektronikus kütyük utáni
jótállás; hibás, kijavítják)
A kötelezettnek kell bizonyítania, vagy felelős a hibáért
Biztosítékok:
A szerződésből eredő igények érvényesítésének elősegítése
Fedezet a teljesítéshez
Személyi és dologi biztosítékok
 Kezesség: személyi biztosíték, a kötelezett helyetti fizetés
Egyszerű: másodlagos, először a kötelezettől követelés
Készfizető: egyetemleges, egyszerre bármelyiktől
 Óvadék: olyan pénz, amelyet a kötelezett előre átad a jogosult számára, hogy
esetleges szerződésszegés során a kárát ebből enyhítse

3
  Zálogjog: a jogosult pénzben meghatározott követelésének biztosítására szolgál.
Fajtái: kézi zálog (ingó), jelzálog (ingatlan), jogi zálog (vagyoni értékű jogokra),
bankhitel zálog (hitelre)
6) Néhány tipikus szerződés röviden, egy hosszan
Adásvételi szerződés

 Tulajdonjog átruházás vételárért cserében

 Tárgya: minden olyan dolog, amely nem forgalomképtelen (gépjármű, értéktárgy,
ingóság, ingatlan)
 Alanya: jogképes és cselekvőképes személyek, eladó, vevő
 Származékos jogszerzés (eladót megillető jogok megszerzése)
 Jogszavatosság az eladó felelőssége
 Megköthető szóban, írásban, ráutaló magatartással
 Ingatlan adásvétel csak írásban, ügyvéddel vagy közjegyzővel!
 Esetenként tulajdonjog-fenntartással a teljes vételár kifizetéséig
Fuvarozási szerződés

 Fuvarozó és feladó jogai és kötelezettségei

 A fuvarozó köteles a küldeményt a rendeltetési helyére továbbítani és a
címzettnek kiszolgáltatni, a feladó pedig köteles a díj fizetésére
 Fuvareszközzel történik (hajó, légi, vasúti, közúti gépjármű)
 Áruk fuvarozása (személyek esetén vállalkozási szerződés)
 Fuvarlevél: bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét
 A fuvarozó a fuvardíjon felül a fuvarozásra fordított szükséges és hasznos
költségeinek megtérítését is kérheti
 A feladó a szerződéstől a fuvarozás megkezdése előtt állhat el