A római jog

A kötelmi jog
 A kötelem fogalma
Paulus: „a kötelmek lényege nem abban áll, hogy a mienkké tegyen egy
dolgot vagy egy szolgalmat, hanem hogy valaki mást rászorítson arra, hogy
valamit adjon, valamit tegyen vagy valamiért helytálljon a számunkra”.
- Relatív szerkezetű jogviszony, általában tevőleges magatartás szerepel
benne, in personam actióval védett jog. Tipikusan rövid életű
jogviszony, jellemzően diszpozitív szabályok alapján.
Iustinianus: „a kötelem olyan jogi kötelék, amelynél fogva
szükségszerűen valamilyen szolgáltatás teljesítésére kényszerülünk
államunk jogának megfelelően”.
- Jogi lekötelezés (iuris vinculum), vagyis jogi kényszer párosul hozzá, és
olyan kötelezettségek, amelyeket a jogrendszer elismer.
Pandektisták: „a kötelem olyan jogviszony, amelynél fogva az egyik fél
(creditor) a másik féltől (debitor) bizonyos magatartást követelhet, és
amennyiben az adós ennek a kötelezettségnek nem tenne eleget, a
hitelező jogosult őt in personam actióval erre a magatartásra, vagy
annak pénzeli egyenértéke megfizetésére rászorítani”.
 A kötelem kialakulása
1. Delictumok:
- károkozás, testi sértés esetén először a bosszú a
jogkövetkezmény.
- később váltságdíj (compositio voluntaria),
- a jogrend által megkövetelt kárpótlás (compositio
legalis) elsősorban,
- a jogrend által követelt elégtétel adása.
2. Contractusok:
- ősi szerződések szakrális jellege, előírt formaságok
betartása,
- szerződésszegés következménye is megbilincselés.
 A kötelem keletkezési forrásai
Gaius: „…minden … kötelem vagy szerződésből, vagy
delictumból származik”.
Res cottidianae sive aurea: szerződésekből,
delictumokból vagy különböző más jogcímekből („ex
variis causarum figuris”) keletkeznek a kötelmek.
Iustinianus: a kötelmek „vagy szerződésből
keletkeznek, vagy mintegy szerződésből, vagy
bűncselekményből vagy mintegy bűncselekményből”.
- contractus, - quasi contractus,
- delictum, - quasi delictum
De: vegyes kötelmek!
 A kötelem fajai
1. Civilis obligatio – honoraria (praetoria) obligatio,
2. stricti iuris obligatio – bonae fidei obligatio,
3. obligatio principalis – obligatio accessoria.
4. Naturalis obligatio: „minden olyan kötelem, amelyet nem
lehet peresíteni, azaz nincs actiója”.
Esetei: hatalomalattiak (női családtagok, rabszolgák)
kötelezettségvállalásai (a filius familias kötelmei csak családon
belül), capitis deminutio előtt keletkezett kötelmek, nudum
pactumban kikötött kamatkövetelés, SC Macedonianum ellenére
folyósított kölcsön, büntetésből elvesztett követelés, pupillus gyámi
auctoritas nélküli kötelezettségvállalása, elévült követelés.
Joghatásai: nem peresíthető, de (!) nem minősül tartozatlan
szolgáltatásnak, beszámítható, zálogjoggal, kezességgel,
tartozáselismeréssel megerősíthető, valamint noválható.
 Jogi tények
(olyan tények, amelyek joghatásokat váltanak ki)

Emberi,
Emberi társadalmi Külső
magatartások körülmények Közhatalmi körülmények
jogügyleti – nem objektív: aktusok idő múlása
jogügyleti, születés, halál, (elbirtoklás,
megengedetett – életkor konstitutív - elévülés,
tiltott, szubjektív: deklaratív késedelem
egyoldalú - tudatállapot (jó aktusok stb.),
kétoldalú – és rossz- vis maior
hiszeműség
 A jogügylet
A jogügylet (negotium): joghatás kiváltására irányuló
akaratnyilatkozat.

Osztályozásai:
- sollemne (pl. mancipatio) – minus sollemne (pl. mandatum),
- unilaterale (pl. testamentum) – bilaterale (pl. pl. contractus),
- inter vivos (pl. contractus) – mortis causa (pl. testamentum),
- causale (pl. emptio venditio) – abstractum (pl. stipulatio),
- onerosum (pl. locatio conductio) – gratuitum (pl. donatio).
 A negotium

még már
hatálytalan hatályos hatálytalan

érvénytelen érvényes részlegesen

(invalidum) (validum) érvényes
(parte validum)

nem létező létező

(non (existens)
existens)
 Az érvénytelen jogügylet
Negotium vitiosum: létező, de érvénytelen jogügylet
(negotium invalidum), amely a törvény előírása alapján
nem alkalmas a fél (felek) által kívánt joghatás
kiváltására.
Ennek oka lehet:
- az akarat,
- a nyilatkozat,
- a joghatáshoz kapcsolódás hibája.
 Az érvénytelenség kategóriái
1. Semmisség (nullitas) – megtámadhatóság (rescissibilitas).
A semmis jogügylet nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására,
mivel jogilag úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna.
A megtámadható jogügylet a keletkezésekor nem eleve
érvénytelen, alkalmas lehet a célzott joghatás kiváltására, de a
törvény lehetővé teszi annak beálltának megakadályozását.
1. A civiljog – a praetori jog szerinti,
2. eredeti – utólagos,
3. teljes – részleges,
4. abszolút – relatív (negotium claudicans),
5. orvosolható – orvosolhatatlan (ld. convalescentia,
conversio).
 A jogügylet hatályossága
Hatályosság: az érvényes jogügylet aktív, működő állapota,
amikor a jogügylet alapján (már, ill. még) érvényesíteni lehet
az adott jogügyletből fakadó (jellegadó) jogokat és
kötelezettségeket.
A jogügylet hatályba lépése:
- azonnal, vagy
- időtűzéstől, vagy
- feltételtől függően.
A feltétel (condicio): olyan jövőbeli, bizonytalan esemény,
amelytől a jogügylet hatálya függ. Lehet felfüggesztő (c.
suspensiva) és bontó (c. resolutiva). Lehet ex nunc és ex tunc. Vö.
modus.
Az időtűzés (dies): a feleknek az a rendelkezése, amellyel a
jogügylet hatályát bizonyos időponthoz kötik (dies a quo és
dies ad quem).
 A jogügylet alkatrészei

1. Essentialia negotii: feltétlenül szerepelniük kell a

jogügyletben, enélkül az nem jön létre (pl. pretium az emptio
venditio esetében).
2. Naturalia negotii: a feleknek nem kell a jogügyletbe
belefoglalniuk, az anélkül is a részévé válik, ha külön kikötéssel
kifejezetten nem mellőzik (pl. kellékszavatosság az adásvételnél).
3. Accidentalia negotii: csak akkor lesz része a jogügyletnek, ha
a felek kifejezetten rendelkeznek róla (pl. visszavásárlási jog
kikötése az adásvételnél).
 A kötelem alanyai
1. Főszemélyek: Egyoldalú kötelem (obligatio
• creditor, unilateralis): az adós csak tartozik,
• debitor. a hitelező csak követel.
2. Mellékszemélyek: Kétoldalú kötelem (obligatio
• képviselő, bilateralis): mind a két fél adós és
• adstipulator, hitelező is.
• solutionis causa adiectus. Egyenlően kétoldalú kötelem
3. Segédszemélyek: (obligatio bilateralis aequalis):
• libripens, a két tartozás és követelés elvileg
• scribae, egyenértékű (szinallagmatikus).
• nuntii, Egyenlőtlenül kétoldalú kötelem
• interpretes. (obligatio bilateralis inaequalis):
az ellenkövetelés kevésbé jelentős.
 A képviselet

A képviselet: egy jognyilatkozatot a közvetlenül

érdekelt fél helyett valaki más eszközöl.
Fajai:
• Közvetett – közvetlen (pl. a procurator vagy a tutor
birtokszerzése, actio quasi institoria).
• Jogszabályon – jogügyleten alapuló.
• Ügyleti – perbeli.
 Actiones adiectitiae qualitatis
Kiindulási alap: a hatalomalatti harmadik személlyel szerződik a
pater familias parancsa (voluntas, iussum, praepositio) alapján
vagy csak tudtával (scientia) vagy nemtudása (ignorantia)
mellett.
Esetei:
• Actio quod iussu,
• Actio de peculio,
• Actio de in rem verso,
• Actio tributoria,
• Actio exercitoria,
• Actio institoria,
• Actio quasi institoria.
 Actio quod iussu

szerződés

Hatalomalatti Szerződő fél

iussum

az egész tartozás
követelhető
Pater familias
 Actio de peculio

szerződés

Hatalomalatti Szerződő fél

peculium

a tartozás a peculium
erejéig követelhető
Pater familias (a p.f. ignorantiája esetén
is)
 Actio exercitoria

szerződés

Magister navis Szerződő fél

Praepositio

az egész tartozás
Exercitor követelhető (in solidum)
navis
 Több hitelező a kötelemben

Hitelezői együttesség (főszabály)

Creditor Creditor Creditor

1/3 1/3 1/3

Debitor
 Több adós a kötelemben

Adósi együttesség (főszabály)

Creditor

1/3 1/3 1/3

Debitor Debitor Debitor

Egyetemlegesség (solidaritas v. correalitas)
(ügyleti rendelkezés vagy törvény alapján)
1. Hitelezői egyetemlegesség

Creditor Creditor Creditor

Összesen 100%

Debitor

2. Adósi egyetemlegesség

Creditor

Összesen 100%

Debitor Debitor Debitor

 Az egyetemlegesség szabályozása

• Klasszikus jog: egy ügyben csak egyszer lehetett

perelni, ha a hitelező mégis újból perelt, akkor az
adósok kifogással élhettek (exceptio rei in iudicium
deductae).
• Iustinianusi jog: az egyik adós elleni per
megindításával nem szűnik meg a többi adóssal
szembeni követelés (non enim electione, sed solutione
liberantur).
• Iustinianus (Nov. 99 [539]): beneficium divisionis.
Személyek halmazata (cumulatio personarum)
Hitelezői (aktív) halmazat

Creditor Creditor Creditor

100% 100% 100%

Debitor

Adósi (passzív) halmazat

Creditor

100% 100% 100%

Debitor Debitor Debitor

 A praestatio
A kötelem tárgya (praestatio): a kötelemben kikötött
adósi szolgáltatás.
Kategóriai:
• facere – non facere
• dare, facere, praestare,
• specifica – generica (Vö. res fungibiles és zártfajú
szolgáltatás), lásd tovább: genus perire non censetur,
• certa (quid, quale, quamtumque) – incerta,
• principalis – adiecticia,
• primaria – subsidiaria,
• divisibilis – indivisibilis,
• alternatio – facultas alternativa – datio in solutum.
 A fenus (usura)
1. XII. t.t.: havi 1 uncia (évi 100%).

2. Köztársaság kora végétől:

• általános: 12%,
• fenus nauticum: ø korlátozás.

3. Iustinianus:
• általános: 6%,
• üzletemberek: 8%,
• előkelők: 4%,
• fenus nauticum: 12%.
 Alternatio
Vagylagos szolgáltatás: a kötelem keletkezésekor az adós
egyszerre többféle szolgáltatással tartozik, de az egyik
szolgáltatás teljesítésével a kötelem megszűnik.

Alternatio

szolgáltatás a kötelem
keletkezésekor

Debitor Creditor
szolgáltatás a kötelem
keletkezésekor

Ki választ?
Mi a jogi helyzet, ha valamelyik szolgáltatás lehetetlenül?
 Facultas alternativa

Vagylagos felhatalmazottság (facultas alternativa): a törvény,

illetve a szerződés felhatalmazza az adóst, hogy a hitelező által
követelt szolgáltatás helyett a törvény, ill. a szerződés által
meghatározott másikkal teljesítsen.

Facultas alternativa

szolgáltatás a kötelem
keletkezésekor

Debitor Creditor
felváltó szolgáltatás
törvény vagy a szerződés alapján
 Datio in solutum

Teljesítés helyetti adás (datio in solutum): az adós mással

teljesít, mint ami eredetileg a szerződésben ki volt kötve a
szerződés megkötését követően adott hitelezői hozzájárulással.

Datio in solutum

szolgáltatás a kötelem
keletkezésekor

Debitor Creditor
adós által felajánlott
szolgáltatás
(consentiente creditore)
 A kártérítés
Kártérítés: ~ kárral egyenértékű vagyoni megtérítés,
kártérítés ≠ poena.
Kár: deminutio patrimonii:
- damnum emergens (quantum abest) + ,
- lucrum cessans (quantum lucrari potui).
Jogalapja: törvény vagy szerződés.
- Bonae fidei contractus: quidquid dare, facere …
- Stricti iuris contractus: clausula doli, c. bonae fidei.
- Casum sentit dominus szabálya.
Mibenléte: pénzben, természetben.
 A kártérítés mértéke
• Alsó határa: verum rei pretium,
• tényleges mértéke: interesse (id quod interest).
• Pozitív interesse: egy érvényes szerződés nem vagy nem kellő
teljesítése esetén beálló különbség (érdeksérelem, kár).
• Negatív interesse: az a kár, ami azért ért valakit, mert bízott egy
szerződés érvényességében, de az a másik fél gondatlansága miatt
érvénytelen volt (culpa in contrahendo).
• Felső határa: a forgalmi érték kétszerese.
• Egyéb tényezők: pretium affectionis, kármegosztás (lex Rhodia de
iactu mercium), compensatio lucri et damni, kárenyhítési
kötelezettség.
 Mentesülés a kártérítési kötelezettség alól

• Vétkesség (culpa) hiánya,

• szerződésben korlátozta vagy kizárta a felelősségét,
• a károsult hibájából következett be a kár,
• a károsult beleegyezésével keletkezett a kár.