ÁLTALÁNOS TANOK II.

A POLGÁRI JOGI JOGVISZONY

(TANULÁST SEGÍTŐ VÁZLAT)

 Elemei:

o alanyai:
 azok a személyek, akit (amit) polgári jogi jogok illethetnek meg és polgári jogi
kötelezettségek terhelhetnek, azaz jogképesek
 a jogalanyiság arra ad választ, hogy az alanyi jog kit és kivel szemben illethet
meg
 a személy jogi fogalom, maga a szabályozás teremti meg: személy az, akit a jog,
a társadalmi értékrenden alapuló konszenzus szerint annak tekint
 a magyar jogi szabályozás természetes személyeket és jogi személyeket
különböztet meg

 egyidejű többalanyúság: sajátos helyzetek a kötelmi jogban

 osztott kötelmi helyzet: osztható szolgáltatással többen tartoznak v. azt többen
követelik – Ptk. 6:28. §, 6:31. § (pl. kötelezetti oldalon osztott kötelezettség
áll fenn közös tulajdonban álló dolog eladása esetén, mert mindegyik
tulajdonostárstól csak az kérhető számon, hogy a saját tulajdoni hányadát
ruházza át)
 jogosulti együttesség: oszthatatlan szolgáltatást valamennyi jogosult kezéhez
egyszerre kell teljesíteni – Ptk. 6:32. § (pl. a társasházi épület közös részeinek
hibái miatt a társasház-közösség tagjai együttes jogosultak) – kötelezetti
együttességet a magyar jog nem ismer!
 jogosulti v. kötelezetti egyetemlegesség: az oszthatatlan szolgáltatás egészét
bármelyik jogosult követelheti a kötelezettől, v. az oszthatatlan szolgáltatás
egésze bármelyik kötelezettől követelhető (pl. közös károkozók) – Ptk. 6:29.
§ (1)-(2) bek., 6:33. § (1) bek.
 egymást követő többalanyúság: a jogelődöt a jogutód váltja fel törvény erejénél
fogva v. ügyleti úton
 egyetemes jogutódlás: a vagyon mint egész száll át (pl. öröklés)
 különös jogutódlás: egyes, meghatározott jogok szállnak át (pl.
hagyományrendelés)

o tárgya:
 közvetlen: emberi magatartás
 tevőleges (átruházás, tevékenység kifejtése, tartós rendelkezésre állás)
 nemleges (tartózkodás, tűrés)
 közvetett: az a rendes v. rendhagyó dolog v. jog, amelyre az emberi magatartás
irányul

o tartalma:
 alanyi jog: a jogalanyt a másik jogalannyal szemben megillető (konkrét)
jogosultság
 az alanyi jog lehet követelés (amellyel szemben kötelezettség áll), privilégium
(a másik féllel szembeni kötelezettség hiánya) v. immunitás (védelem a jogi
pozíció mások általi megváltoztatásával szemben)

-1-
  igény: az az állapot, amikor az alanyi jog valamiféle sérelmet szenved, és
bírói úton, állami eszközökkel kikényszeríthető
 igény nélküli helyzetek:
 naturalis obligatio: az alanyi jog fennáll, önkéntesen teljesíthető,
hivatalból figyelembe kell venni – Ptk. 6:121. §
 elévülés: az alanyi jogot nem szünteti meg, hivatalból nem vehető
figyelembe – 6:21-6:25. §§
 nyugvás oka és következménye – Ptk. 6:24. §
 megszakítás okai és következménye – Ptk. 6:25. §
 váromány: nem alanyi jog, függő jogi helyzet a leendő jogosult oldalán,
az ellenérdekű személy magatartása egyoldalúan nem akadályozhatja
meg a jogszerzést, pl. rendelkezés várt örökségről

 kötelezettség: a tárgyi jog által előírt, követendő és tanúsítandó magatartás

 alakító jog („hatalmasság”): a jogviszony tartalmát egyik alany egyoldalú
nyilatkozatával megállapítja, módosítja v. megszünteti oly módon, hogy a másik
félre nézve keletkeztet kötelezettséget, szüntet meg jogosultságot
 kifogás: jogszüntető (pl. megtámadás) v. igényérvényesítést kizáró (pl.
elévülési, sortartás)
 egyoldalú jogosultság: pl. elállás, felmondás, vételi jog, elvitel, visszatartás,
választás, visszautasítás joga

1. Igaz vagy hamis? Állítását megfelelően indokolja!

a) Az elévülés nyugvása esetére a törvényben előírt türelmi idő nem elévülési természetű határidő,
mert ezen időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye.

b) Az elévülést megszakítja a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő

érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező érdemi határozatot hozott.

c) Az írásban megtett és postán elküldött, címzett jognyilatkozat akkor válik hatályossá, ha a

címzett a jognyilatkozatot elolvasta, annak tartalmát megismerte.

2. A felperesek az alperes közreműködésével vettek részt a Siker Pénz betéti társaság által
szervezett, piramisszerűen felépített, ún. önsegélyező játékban. A játékszabálynak megfelelően
fejenként 160 200-160 200 forintot fizettek be, amelyből 10200 forint a betéti társaságot illette meg,
100 000 forintot az ún. kártyán feltüntetett és a piramis csúcsán megnevezett személy részére
küldtek meg, 50000 forintot pedig a befizetőt megillető 3 db „részvételi kártya” ellenértékeként
fizettek ki, amely utóbbi kártya a piramisjáték szabályai szerinti esetleges nyeremény elérésére
adott lehetőséget, és a további játékosok beszervezését biztosította. Az alperes vállalta, hogy a
felperesek által megvásárolt kártyákat a játék szabálya szerint továbbértékesíti. A belépő játékos
ugyanis akkor jut nyereményhez, ha a sorozatos értékesítések által minél több kártyán neve az első
helyre kerül. Az alperes a felperesek által megvásárolt kártyákat nem értékesítette tovább, a
felperesek a játék alapján sem az általuk befizetett összeghez, sem pedig nyereményhez nem
jutottak. Visszakövetelhetik-e a befizetett összeget és követelhetik-e a nyereményt? Válaszát
megfelelően indokolja!

-2-
 A JOGI TÉNYEK A POLGÁRI JOGBAN

____________________________________________________|______________________________________________________
| | | |
| | | |
emberi magatartások emberi és társadalmi körülmények közhatalmi aktusok embertől független, külső körülmények
________|________ _________|_________ _________|________ __________|_________
| | | | | | | | | |
jogos jogilag jogellenes objektív szubjektív gazdasági, konstitutív deklaratív idő múlása vis maior
| nem ___|___ adottságok társadalmi helyzet hatályú
| védett | | (pl. születés, halál) | (pl. összeférhetetlenség)
| abszolút relatív ______ _|________
| | | |
_|_____________ tudat- akarati érzelmi állapot
| | (jó-, rosszhiszeműség) (felróhatóság) (pl. bizalomvesztés)
jognyilatkozatok nem jognyilatkozati
| megengedett cselekmények
| __________|_____________________
| | |
| reálaktusok másodlagos jognyilatkozatok (többnyire már egy létező jogviszonyban fűződik hozzájuk joghatás)
| (a magatartás tanúsítójának _________|________
| akarata csupán egy ténybeli | | |
| eredmény elérésére irányul, akarat- tudat- érzésnyilatkozat
| és anélkül, hogy arra a kijelentés (pl. megbocsátás)
| szándéka kiterjedne, egyes (pl. teljesítés (pl. értesítés,
| jogviszonyokban joghatás felajánlása) tájékoztatás)
| fűződik hozzá, pl. egy dolog
| birtokba vétele v. megbízás nélküli ügyvitel)

| jognyilatkozat (jogügylet) fogalma: a jogviszony alanyainak joghatás kiváltását célzó akaratnyilatkozata [Ptk. 6:4. § (1) bek.]
| a jognyilatkozatok csoportosítása:
 hatályosulása szerint: címzett [Ptk. 6:5. § (1)-(3) bek.] v. nem címzett [Ptk. 6:5. § (4) bek.]
 alakja szerint: szóbeli v. írásbeli [Ptk. 6:7. § (3) bek.] v. ráutaló magatartással tett
 a részt vevő alanyok száma szerint: szerződés [Ptk. 6:58. §] v. egyoldalú jognyilatkozat
 megtételének módja szerint: kizárólag személyesen megtehető jognyilatkozatok v. képviselő útján is megtehető jognyilatkozatok
 rendeltetése szerint: élők közötti v. halál esetére szóló jognyilatkozatok


naturalis obligatio [Ptk. 6:121. §] + elévült követelések + utaló magatartás [Ptk. 6:587. §]
-3-