Jog, erkölcs, szokás – A jogrendszer

I. Társadalmi normák
- jog elsődleges célja: magatartás – befolyásolás
- eszközei
o eszmék, ideológiák, értékek
o közvélemény, sztereotípiák, értékek
o személyes kapcsolatok, érzelmek
o társadalmi normák

II. Erkölcs és jog

1. Jog nem függ az erkölcstől
- jog és erkölcs között nincs kapcsolat
- ha van kapcsolat akkor az a véletlen műve

2. Jognak van erkölcsi tartalma

- jog = erkölcsi minimum (Georg Jellinek)
- erkölcsös élet nem egyenlő a jogszabályok betartásával (házasságtörés)

Jog
kodifikált, előre lefektetett
intézményesült
szankció: állami kényszer
gyorsabban változtatható
egy ország  egy jogrendszer
külső forrás
Erkölcs
nem (feltétlenül) kodifikált
nem intézményesült
szankció: állam kényszer hiánya
szerves és lassú fejlődés
egy ország  eltérő erkölcsi normák
belső forrás
III. Vallás és szokások
1. Vallási normák
- átfedések: vallás – jog – erkölcs
- tízparancsolat

2. Szokások
- többség által követett magatartásminták
- illem és divatszabályai
- normatív erő? egyszerű tény vagy követendő szabály?
o Tény: ‘Az angolok reggelente teát isznak.’
o Szabály: ‘Az ember reggelente köszön a szomszédainak.’
o Georg Jellinek: A ténylegesség normativitása (ismételtség)

IV. Jogrendszer

Egy állam hatályos jogszabályainak rendezett összessége

1. Ókor és középkor
- jogi normák rendezetlenül, halmaz jelleg
- korlátlanul bővíthető, bármelyik elem kivehető és behelyezhető
- a meglévő törvénygyűjtemények rendezetlenek

2. XIII-XIV. századtól
- igény a rendezettségre
- felvilágosodás racionalizmusa
- kiszámíthatóság, jogbiztonság, tudományosság igénye
- feudális partikularizmus felszámolása
- kodifikációs folyamat megindulása
o pl.: Code Civil 1804
- cél: nem csak összegyűjteni, hanem rendszerezni is a jogot
3. Modern jogrendszerek
- rendezettség, logikai kapcsolat
- korlátlanul nem bővíthető, szabályok helye kötött

4. Joglépcső hierarchia (elmélet)

- hipotetikus alapnorma
- nemzetközi jog
- alkotmány
- törvény
- rendelet
- egyedi normák (bírói ítélet, közigazgatási határozat, jogügylet)

5. Magyar jogforrási hierarchia

Belső materiális jogforrás Külső formális jogforrás

Országgyűlés Alaptörvény
Országgyűlés Törvény, sarkalatos törvény
Kormány, MNB elnöke Rendelet
Miniszterelnök, miniszter Rendelet
Önálló szabályozó szerv elnöke Rendelet
Helyi önkormányzat képviselő testülete Rendelet

A. Törvényerejű rendeletek
- törvényekkel azonos szinten van
- több még ma is hatályba van
B. Közjogi szervezetszabályozó eszközök
- nem általánosan kötelező magatartásmintát ad (nem jogszabály)
- egy szervezet felépítésére, működésére vonatkozik
- egyetlen jogszabállyal sem lehetnek ellentétesek
- normatív határozat és normatív utasítás
6. Jogrendszer horizontális tagolódása
- jogrendszer
- jogág
- jogterület
- jogintézmény (egy társadalmi viszonyt szabályoz)
pl.: házasság, tulajdon, csere, adásvétel
- jogi norma (legkisebb egység, egyetlen magatartásszabály

V. Jogágak
- jogági tagozódás: kontinentális jogrendszerekre jellemző
- azonos jogágba tartozás alapja
o szabályozás tárgya azonos (pl.: családi jog, pénzügyi jog)
o szabályozás módszere azonos (pl.: diszpozitív szabályok  polgári jog)
o diszciplináris elem: jogtudomány egy jogágba sorolja
1. Római jog
- ius publicum  közjog
- ius privatum  magánjog
- Ulpianus
o a közjog az, ami a római államra vonatkozik.
o a magánjog az, amely az egyének érdekét tartja szem előtt
- ennek ellenére
o a polgári eljárásjog mégis a magánjog része
o büntetőjog:
 magánbűncselekmény  magánérdekeket sért
 közbűncselekmény  közérdeket sért
2. Közjog
- alkotmányjog
o viszonylag fiatal jogág
o modern írott (kartális) alkotmányokhoz kapcsolódik
- közigazgatási jog
- büntetőjog
o tágabb értelemben
 büntető anyagi jog
 büntetőeljárási jog
 büntetésvégrehajtási jog
o szűkebb értelemben
 büntető anyagi jog
- eljárásjogok
o alaki jogok: anyagi jogosultságok érvényesítésének szabályai
pl.: bíróságok, közigazgatási szervek előtt
o polgári eljárásjog
o büntetőeljárásjog
o közigazgatási eljárásjog

3. Magánjog
- polgári jog
o 2013. V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
o személyek joga
o vagyonjog (dologi, kötelmi, öröklési jog)4
o társasági jog, családjog
 korábban külön szabályozva
 az új Ptk ezeket is tartalmazza
o szellemi alkotások joga
 szerzői jog, iparjogvédelem
o kereskedelmi jog
  csődjog, értékpapírjog, versenyjog

Közjog
állam és egyén viszonya
 közszféra
alá-felé rendeltség
kógens szabályok
aszimmetrikus jogviszonyok
(egyik fél a jogosult, másik a kötelezett)
Magánjog
egyének egymás közti viszonya
 magánszféra
mellérendeltség
diszpozitív szabályok
szimmetrikus jogviszonyok
(mindkét fél egyszerre jogosult + kötelezett)

4. Jogági tagozódás
5. Vegyes szakjogágak
A. Közjog és a magánjog határán
- munkajog
o XIX. század második fele
o állami intervenció magánjogi viszonyokba
pl.: kógens elemek a munkavállaló érdekében
- társadalombiztosítási jog
- földjog
- környezetvédelmi jog
- pénzügyi jog

6. Nemzetközi jog
- nemzeti jogrendszerek belső jogától elkülönülő külső jog, speciális jellemzőkkel
- államok egymás közötti viszonyait határozza meg
- államok közössége hozza létre
o nemzetközi szerződések által
o spontán jogképződés (pl.: szokásjog)
- alanyai államok és nemzetközi szervezetek
o magánszemélyek csak kivételesen (pl.: Nemzetközi Büntetőbíróság)
- felsőbb szuverenitás hiánya
o kikényszeríthetőség?
o bírói út?
o szankciók?

A. Nemzetközi jog és a belső jog viszonya

- monista megközelítés
o a két jog egyetlen rendszert alkot
o a nemzetközi jog közvetlenül a belső jog részét alkotja
o két álláspont
 belső jog primátusa (Hegel, Visinskij)
 nemzetközi jog primátusa (Kelsen)
o francia, belga, spanyol, orosz, görög megoldás
o
- dualista megközelítés
o a két jog két külön rendszert alkot
o a nemzetközi jogot be kell emelni a belső jogba (transzformáció)
o német, olasz, brit, magyar megközelítés
- magyar szabályozás (Alaptörvény Q cikke)
o nemzetközi jog általánosan elismert szabályai
 közvetlenül érvényesülnek (nem kell külön jogszabályban kihirdetni)
  AB értelmezése szerint a transzformációt az Alaptörvény végzi
(generális transzformáció)
o nemzetközi jog más forrásai
 külön jogszabályban kell kihirdetni
 speciális transzformáció