A jog, jogrendszer, jogszabályok és jogágak

A jog legáltalánosabb értelemben magatartási szabály, norma, ami meghatározza, hogy az

egyén az adott helyzetben hogyan viselkedjen, mit tegyen, vagy mit ne tegyen.

A jog: - állampolgár – állampolgár

- állampolgár – állam

- állam – állam közötti viszonyokat szabályozza.

A jogon kívül még számos magatartási szabály határozza meg az emberek viselkedését:
szokások, erkölcsi és etikai szabályok, vagy a vallási normák. A jognak azonban több olyan
sajátossága van, amelyekkel más társadalmi szabályok nem rendelkeznek:

- Jogszabályt csak jogalkotási hatáskörrel felruházott állami szervek alkothatnak. A

jogalkotásnak szigorúan meghatározott eljárási rendje van, melynek betartása a
jogszabály érvényességének feltétele.
- A jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek az állam egész területére
és valamennyi jogalanyára nézve egységesek. Más társadalmi normáknál azt láthatjuk,
hogy azok a társadalomban különféleképpen érvényesülnek, betartásuk általában
önkéntes elhatározáson alapul.
- A jogszabály megszegőivel szemben az állam jogalkalmazó szervei kényszert,
szankciót alkalmazhatnak. A jogon kívüli szabályok megsértőit is fenyegetheti, pl.
erkölcsi, egyházi szankció, de ezek érvényesítése nem az állam feladata és azok
szankcionáláshoz segítséget sem nyújthat.

Összességében tehát megállapítható, hogy a jog magatartási szabály, melyet az állam

meghatározott szervei pontosan meghatározott eljárási rend keretében hoznak létre, az
egész társadalomra nézve egységes, be nem tartása esetén az állami szervek szankciót,
joghátrányt alkalmazhatnak.

A jogrendszer egy adott időben és adott térben létező, adott államban konkrétan érvényesülő
jogi normákat jelenti. A jogrendszer a jogi normák teljes összességét tartalmazza és
rendszerszerűen összefüggő megjelenését. Egyik szabály se mondhat ellent a másiknak.
A jogágak az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos jogi módszerekkel szabályozó

1
jogi normák összességei, a jogágazatok pedig meghatározott jogágakat összefogó nagyobb
egységek. 

Alapjogágazatok: közjog-magánjog

A közjog vertikális felépítésű, az államszervezet működését, az államéletet illetve az állam-

állampolgári viszonyrendszert feltétlen érvényesülést igénylő alapvetően imperatív
szabályokkal rendezi. A közjog közérdek joga. Alapvető részei:

1. Alkotmányjog: az állampolgári alapjogokra és kötelezettségekre, az államszervezet

felépítésének alapelemeire vonatkozó jogág
2. Közigazgatási jog: Az állami végrehajtó hatalom működését szabályozó jogág
3. Büntetőjog: a legalapvetőbb társadalomra veszélyes cselekményeket szankcionáló
jogág

A magánjog az állampolgárok és szervezeteik mellérendelt ún. autonóm struktúrájú vagyoni

és személyi viszonyt is szabályozza, mint horizontális alapjogágazat. A magánérdek
elsődlegességén alapul, alapvető szerepet kapnak a jogalanyok önállósága, akarata és ezért
gyakoriak a diszpozitív jogszabályok. A magánjog önállósult szakjoga a kereskedelmi jog,
amelyet az utóbbi időben gyakran neveznek gazdasági jognak, vállalati jognak is.

A jogforrási rendszer azoknak az alkotmányjogi intézményeknek az összessége, amelyek egy

államon belül kifejezik a hatályos jog létrejöttének folyamatát, a jogalkotó szerveket, azok
hatáskörét, a jogszabályok típusait, rangját, hatályát és az érvényességét, valamint a
jogalkotás alkotmányosságának garanciáit is. Jogforrások:

1. Jogszabályok
2. Nemzetközi szerződések
3. Áljogszabályok (ezek belső szabályozást tartalmaznak a belső, illetve irányított
szervekre)
4. Lappangó (látens) jogforrások. (pl: szokásjog, alkotmányértelmező határozatok,
precedensek)

A jogszabály: általános magatartási szabály, amelyet a közhatalmi szervek azért adnak ki,
hogy szabályozzák a társadalmi viszonyokat. Mindenkire kötelező, kikényszeríthető.

2
 A jogszabály három területre vonatkozhat: társadalmi rend és államszervezet, gazdasági
rend, állampolgárok jogai és kötelességei. Csak törvényben szabályozhatóak. Ez az
Országgyűlés hatásköre.

Jogszabály lehet továbbá törvényerejű rendelet. Csoportosításuk:

1. Országos vagy központi jogszabályok

2. Helyi jogszabályok: települési önkormányzati, megyei önkormányzati rendeletek

Az országos vagy központi jogszabályok lehetnek:

a) törvényi szintű jogszabályok:

b) rendeletek: kormányrendelet, miniszteri rendelet

Jogszabály érvényessége: Egy jogszabály érvényessége alatt azt értjük, hogy a jogszabály
megfelel a rá vonatkozó jogszabályoknak. Ez azt jelenti,hogy a jogszabályt az arra jogosult
szerv vagy személy az erre előírt eljárási rend betartásával hozta létre, ezt hívják formai vagy
alaki érvényességnek.
Több szempont szerint határozzuk meg:-a kibocsájtásra jogosult szerv hoztameg-a jogalkotási
szabályoknak megfelelően hozták-emeg-a jogszabályt megfelelő módon hirdették-
eki.Jogszabály hatályossága: Amikor a jogszabály hatályáról beszélünk, akkor azt határozzuk
meg, hogy a jogszabály milyen esetekre vonatkozik, milyen esetekben alkalmazandó, milyen
esetekben fejti ki következő erejét.
A hatály tekintetében négy aspektust, hatályt szokás megkülönböztetni.
-tárgyi
-területi
-időbeli és
-személyi

A jogszabály egészének hatályba lépése napját a jogszabály egyik rendelkezése általában

maga határozza meg. Egyben a jogszabályok a hatályba lépésük napjával általában hatályon
kívül helyezik azokat a jogszabályokat, amelyek ellentétesek lennének vele. Ritkán előfordul
az is, hogy a jogszabály maga mondja ki önmagáról, hogy mikor veszti hatályát, illetve az is,
hogy valamely rendelkezésének hatálybalépéséről nem rendelkezik, hanem e rendelkezés
hatályba lépéséről későbbi jogszabálynak kell majd rendelkeznie. Amíg valamely jogszabályi

3
rendelkezés ki nem mondja egy jogszabály hatályba lépését, addig a jogszabály, még ha
érvényes is nem alkalmazandó.
Magyar közjogi rendszer felépítése:
A közjog vertikális felépítésű, az államszervezet működését, az államéletet illetve az állam –
állampolgári viszonyrendszert feltétlen érvényesülést igénylő alapvetően imperatív
szabályokkal rendezi.
A közjogi méltóság alkotmányos berendezkedés szempontjából kulcsfontosságú tisztség
viselője. Ezek hazánkban a következők:
1.Magyar Köztársaság elnöke (dr. ÁderJános)
2.A Magyar Köztársaság kormányának miniszterelnöke (OrbánViktor)
3.Az Országgyűlés elnöke (KövérLászló)
4.Az Alkotmánybíróság elnöke (Lenkovics Barnabás)
5.Kúria (volt legfelsőbb bíróság) elnöke (Darák Péter)

A teljesség igénye nélkül megemlítenék néhány az alkotmányban rögzített alapvető, az

állampolgárok számára biztosított jogot:

Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a

fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni,
valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.

Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona

ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó
hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog
gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Az
állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát.

Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok

megismeréséhez és terjesztéséhez.

4
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában
foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a
szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények,
szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen,
nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja
vagy tanítsa.

Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.

Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.

Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a

lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben
meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.

Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.

Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a

vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki
köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.

Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
védelemhez és gondoskodáshoz.