Fogalmak - Bevezetés a jog- és államtudományokba

aradigma - azon előfeltevések összessége, amely mellett egy kijelentés tudományos volta általánosan
elfogadható és elfogadhadtató

Társadalomtudomány- a társadalomban meglévő törvényszerűségekkel foglalkozik

Szankció- következmény, akkor jön létre, ha valaki a normában magatartást tanúsítja, vagy nem tanúsítja

Jogtétel- a jogi norma nyelvi kifejeződése

Jogszabály- egyaránt jelenti a jogi normát és az alaki jogforrást, a jog külső megjelenési formáját, egy csoportba
foglalt jogtételek összessége, amelyek között valamilyen tartalmi vagy logikai kapcsolat van

Jogszabályhely - a jogi szabály paragrafusokba, bekezdésekbe, pontokba foglalt elemi része, amely
legtöbbször hiányos szerkezetű, önmagában nem teljes

Hipotézis- az a feltétel, amelynek megléte esetén a norma életre kel

Keretszabály- a jogalkotó nagy vonalakban, a jogértelmezés számára tág teret engedve fogalmaz, ezzel
lehetőséget teremt a rugalmas értelmezésre

Kógens norma- amitől nem lehet eltérni, parancsoló vagy tiltó

Diszpozitív norma- amitől el lehet térni, megengedő

Szervezeti szabály - szervezetet létesít vagy szüntet meg, meghatározza a szervezet felépülését, működését és
kijelöli célját, feladatát, jogkörét

Garanciális szabályok - technikai normákat, szabványokat írnak elő, ezek ismerete a gyártók és az
állampolgárok számára egyaránt fontos

Kodifikáció - új joganyag keletkezése, olyan jogalkotási tevékenység, amely során a szabályozandó joganyagok
körét kódexben igyekeznek szabályozni

Kompiláció - hatályos joganyag megállapítása és rendezett formában való közzététele, bizonyos időközönként,
gyűjtemény formájában, leginkább a jogforrási forma és a kibocsátás éve alapján teszik közzé

Revízió - egy joganyagot felülvizsgálnak, átszerkesztenek, elavult tételeket hatályon kívűl helyeznek és esetleg
kisebb jelentőségű módosításokat végeznek, átmeneti társadalmi-politikai viszonyok idején alkalmazzák

Inkorporáció - jogszabály rendszerezés leggyakoribb és legkézenfekvőbb módja, ezt a módszert alkalmazzák

jogszabályok módosítása esetében, amikor a változtatásokat beiktatják az eredeti jogszabály szövegébe

Egységes szerkezetbe foglalás - azonos életviszonyra vonatkozó különböző jogforrások jogtételeinek egymás
mellé szerkesztését jelenti

Érvényesség - adott jogszabály képes kötelező erőt kiváltani

Hatályosság - érvényesség terjedelme

Jogintézmény - jogi normákból felépített olyan séma, ami társadalmi viszony-típust szabályoz

Jogág- olyan jogszabályok viszonylag önálló csoportját képezi, amelynek elmei egymással tartósan
összefüggenek, és más jogszabályoktól vagy jogszabály csoportoktól viszont elkülönülnek

Hatáskör - a bírósági vagy hatósági jogalkalmazó szerbek döntési, intézkedési jogának körét, vagyis az ügyek
elosztásának elvét jelenti a hierarchikus szintek között

Illetékesség- azonos hatáskörű szervek közül jelöli ki, hogy melyik jogosult és köteles eljárni

Joghézag- amikor egy adott tényállás kapcsán megjelenő magatartásáról nem lehet eldönteni, hogy jogosnak
minősíthető-e vagy sem, két oka lehet- fogyatékosság a jog rendszerében, vagy új társadalmi viszony
keletkezése, amit ajog eddig még nem szabályozott

Jogi tények- azokat a történéseket, amelyek jogviszonyokat mozgásba hozzák jogi tényeknek nevezzük
Cselekvőképesség - adott személy saját cselekedeteivel saját magának és másoknak jogokat és
kötelezettségeket szerezhetamforma, tulajdonképpen a demokrácia és oligarchia keveréke, de a demokráciához
élt közelebb, egyesíti a gazdagságot, nemeslelkűséget, szabadságot, mindenben a középút állama, társadalmi
bázisa aközépréteg

Egypártrendszer- az összes kormányzati funkció egy központban összpontosul, vannak elkülönült bírói,
közigazgatási szervek is, a parlament is ülésezik, a hatalommegosztás munkamegosztássá degradálódik,
választások rituális funkcióHegemón egypártrendszer- formailag több párt létezik, de a pártok közötti versenyt
erősen korlátozzák

Domináns pártrendszer- pártok közötti versenyt nem korlátozzák adminisztratív eszközökkel, de valamilyen
oknál fogvauz egyik párt döntő befolyást szerez az adott pártrendszerben, ilyen pl Tisza Kálmán kormányzása

Tételes jogtudomány- az adott pillanatban érvényes normák összessége

Szokásjog- íratlan jogforrás, bírói jog, a jogszabályok az alapelveket fektetik le, nem részletesen szabályoznak,

Materiális jogforrás- azok a jelenségek, amelyek a jog eredetére utalnak

Formális jogforrás- azok a tényezők, amelyekből a jog ereje és érvényessége fakad, az az erő ami miatt
magunkra kötelezőnek tekintjük a szabályok követését

Külső jogforrás- joghoz kívülről közelít, arra a társadalmi jogképző erőre utal, amely jogot keletkeztethet
materiális és formális értelemben

Belső jogforrás- a jogi jelenségvilágon belül keresi a választ, hiszen a jog valóban szabályozza saját keletkezését
is

Anyagi jogforrás- azokra az állami szervekre utal, amik fel vannak hatalmazva a jogalkotásra

Alaki jogforrás- azokra a jogszabályokra utal, amelyek a jog anyagát tartalmazzák, amelyek ismereteink forrásai

Formális jogforrás- jellemzőjük az artikulált szöveges forma

Nem formális jogforrás- olyan normák, amelyek nem szerepelnek a pozitív jog szabályai között, de mégis
hivatkozási alapként szolgálhatnak valamely jogi döntés meghozatalakor

Jogalkotás- az erre felhatalmazott állami szervek politikai döntésektől motivált, jövőre irányuló, tudatos,
formalizált, normatív előírásainak kialakítása és közzététele

Jogi norma- a jogi norma kitüntetett szerepű társadalmi norma, amely a legitim állami kényszer kilátásba
helyezésével határozza mega konkrét cselekvési mintát

Recepció-az a folyamat, melyben a tus commune a belső jog részévé válik

Delegált jogalkotás- nem a törvényhozó, hanem a végrehajtó hatalom jogalkotó tevékenysége

Jogviszony- jogilag szabályozott társadalmi viszony

Szimmetrikus jogviszony- szereplői egymást kölcsönösen kiegyenlítő, egyensúlyban lévő jogok és kötelességek
jellemzik

Aszimmetrikus jogviszony- a felek egymással alá és fölérendeltségi. Iszonybanvannak, amely mögött az egyik fel
hatalmi pozíciója rejlik

Abszolút jogviszony- meghatározott jogosulttal szemben a kötelezettek meg nem határozott köre áll

Relatív jogviszony- meghatározott jogosultak és kötelezettek állnak egymással szemben

Jogképesség- személy jogok és kötelezettségek alanya lehet

Totális állam- a társadalom elleni totális terror, másrészről egy sajátos politikai rendszer, melynek fontos
sajátossága az egypártrendszer, titkosrendőrség, besúgórendszer

Parlamentáris rendszer- nyílt politikai rendszerben specializált törvényhozás,

Hatalommegosztás- a 3 hatalmi ág- törvényhozó, végrehajtó, bírói- elválasztása, fékek és egyensúlyok rendszer,
azonban csak elméleti modell, gyakorlatilag az állami szervek közötti munkamegosztás

Rendelet- a végrehajtó hatalom szervei által kiadott jogszabály

Szinkronikus jogösszehasonlítás- azonos időben egy adott időpontban létező jogrendszerek összehasonlítása

Diakronikus jogösszehasonlítás- különböző idejű, történeti összehasonlítás egyazon jogrendszeren belül

Belső jogösszehasonlítás- azonos kultúrához tartozó országok jogrendszerének összehasonlítása

Külső jog összehasonlítás- különböző kultúrához tartozó országok jogrendszereinek egymás mellé állítása

Common law- Angliában a partikuláris jog mellett megjelent a bírósági gyakorlatból kialakult jog, ami a közös
jog lettCode Civil- első modern kodifikáció, amely minden feudális elemtől és kompromisszumtól mentes, bírói
önkénynek kis teret hagyó polgári törvénykönyv-Napóleon, rövid világos szerkezetűBGB- 1900január 1, német
polgári törvénykönyv, célja a pontosság ezért olykor bonyolult, műnyelven íródott

Jogi felelősség- a mások cselekedetéért vállalt felelősség, lehet kollektív vagy feljebbvaló felelősség

Jogcsalád- rokonító jegyek figyelembe vételével alapvetően összetartozó jogrendszerek

Jogkör- az a terület, amelyen belül valaki valamely jogot gyakorolhat

Közjog/magánjog- a közjog a közérdek, míg a magánjog a magánérdek érvényesítését szolgálja, a közjog a

közviszonyokat, a magánjog a magánélet viszonyait szabályozza, Moór Gyula szerint a közjog az állam, a
magánjog a magánszemélyek cselekvését szabályozó normák alkotják

Jogrendszer- az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Jogviszony tartalma- jogok és kötelezettségek összessége, egyensúlyban kell hogy legyenek

Kollektív felelősség- közösség felel bármelyik tagjának a magatartásáért

Polgári társadalom- alapja a polgári magántulajdon, társadalom gazdasági viszonyaihoz közvetlenül kötödő
életszférák köre, illetve minden olyan jelenség amely a közélet és közhatalom körén kívül esnekLiberális állam-
19.század, egyéni szabadság politikai és gazdasági elismerése, az állam kivonul a gazdaságból, a magánszférából,
szabadverseny és szabadkereskedelem

Jóléti állam- az a rendszer, amelyben az állam az esélyegyenlőség, a méltányos vagyon- és jövedelemleoszlás,

illetve az alapvető életszükségleteket önerőből biztosítani képtelen személyek segítésére vonatkozó szociális
felelősségvállalás eszméi alapján védi és támogatja a polgárok boldogulását

Jogállam- olyan állam, amely elismeri és betartja a nemzetközi és hazai emberi jogok hatályát és érvényességét,
saját működését is ezek alá rendeli, tulajdonképpen a közhatalom jognak való alávetettségét jelenti

Szervezet- az állam szervezetek rendszere, a közreműködők feladják autonómiájukat és az egész részeiként

tekintenek magukra, Bürokratikus szervezet- szervezet egyik típusa, működése szabályokon alapul(pontosság,
szakértelem, megbízhatóság) személytelen, üzemszerű, azaz szabványos végterméket állít elő

Üzemszerű müködés- szabványos végterméket állít elő

Igazságszolgáltatás- bíróság elé terjesztett vitában hoz döntést, szolgáltat igazságot

Rendkívüli bíróság- nem része a bírósági rendszernek, különleges ügyben, történelmi eseményhez
kötődik(statáriális, népbíróság), nem állami szervként jár el, választott bíróság

Prezidenciális rendszer- két nagy párt gyűjti a szavazatokat, a győztes alakít kormányt

Alkotmány- a társadalom működésével kapcsolatos érdekek, célok, az állam szabályozására vonatkozó alapelvek
egy alaptörvényben megjelenő összessége

Törvény- az alkotmány után a legfőbb jogszabály, amelyet az adott állam törvényhozása alkothat, módosíthat
vagy helyezhet hatályon kívül

Precedens- mintaeset, irányadó eset

Speciális prevenció- bűnmegelőzés, a bűnöző a büntetés hatása alatt nem követhet el újabb bűncselekményt

Generális prevenció- nem a büntetésen keresztül fejti ki a megelőzést, célja hogy a társadalom többi tagja a
büntetést látva ne kísérelje meg a bűncselekményt

Anyagi jog- eljárásjog- az anyagi jog meghatározza a jogalanyok követendő magatartásának tartalmát, míg az
eljárásjog meghatározza az anyagi jogszabályok kikényszerítésének módját

Pozitív hatásköri ütközés- aszerint amint az ügyet mindkét összeütköző hatóság a saját hatáskörébe, illetve
illetékességéhez tatozónak állítja, s az eljárást magának vindikálja

Negatív hatásköri ütközés- a hatáskört illetve illetékességet egyik sem akarja elvállalni

Tudatos jogkövetés- magatartás tudatosan egybeesik a jogilag kívánatosnak minősített mintával

Tudattalan jogkövetés- a magatartás véletlenül esik egybe a jogilag kívánatosnak minősített mintával

Mediáció- konfliktus megelőző kezelő módszer, harmadik semleges fél jár közben

Arbitráció- választott bíráskodás, felek közötti jogvita eldöntésére választott bírák

Bizonyítási teher- meghatározza, hogy a bírósági és közigazgatási eljárásokban melyik félnek kell bizonyítania

Nyelvtani értelmezés- a jogi norma nyelvi megfogalmazása és a konkrét tényállás közötti kapcsolat vizsgálata

Logikai értelmezés- a formális logika szabályainak alkalmazása a jogszabály tartalmának feltárásában, logikai
viszony az írott norma fogalmai és a tényállás elemei között

Történeti értelmezés- a jogalkalmazónak fel kell tárni, hogy az alkalmazandó norma létrehozatalakor milyen
probléma megoldására szolgált, lés a normát úgy kell értelmezni hogy megfeleljen a jogalkotó akaratának

Rendszertani értelmezés- a jogi norma értelme úgy ismerhető meg, ha azt beillesztjük az átfogó
normarendszerbe, a módszer a jogszabály valódi tartalmáramás jogtételekkel, jogintézményekkel, a jogággal,
jogrendszerrel fennálló összefüggésinek vizsgálata révén következtet

Ülnök- a büntetőperekben a bíró munkáját szakmai és élettapasztalata által segítő, büntetlen előéletű,
választójoggal rendelkező személy

Jogorvoslati eljárás- olyan kérelmek, amelyben azt kérik, hogy egy jogszabály alapján hozott döntést
változtassanak meg, kártérítés, kártérítésen túlmenő büntetés,

Esküdtbíróság- hivatalos bírákból és esküdtekből álló bíróság

Ítélet- bíróság, törvényes hatóság által hozott határozat peres vagy bűnvádi ügyekben

Végzés- bírói ítélet, csak fellebbezni lehet

Ráutaló magatartás- az egyik fél vialamitbtesz, vagy éppen nem tesz meg, vagyis valamilyen magatartást
tanúsít, amiből a másik félnek egyértelműen fel kell ismernie, hogy mit akart a személy

Természetes személy- elő ember, a személyhez fűződő jogok természetes alanyát jelöli, jogképes, jogok és
kötelezettségek alanyává válhat

Jogi személy- olyan társadalmi szervezet, amely jogképes azaz saját nevében jogok és kötelezettségek alanyává
válhat, jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre ami nem csupán emberhez kötődik

Felróhatóság- felelősség alapja a polgári jogban az, hogy a személy nem úgy jár el ahogyan az az adott
helyzetben általában elvárható, ez róható fel neki, általános esete a vétkesség, speciális a különleges védekezés
elmulasztása

Veszélyes üzemi felelősség- veszélyes üzem fokozott veszéllyel járó tevékenységből ered, ezért a felelősség is
szigorúbb

Abszolút állam- olyan államforma ahol az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az
írott törvények, szokások, törvényhozás
Vitaparlament- vitatkozó parlament, általános politikai vita(kormány-ellenzék),nyilvánosság, legitimáció

Munkaparlament- törvénygyártó parlament, részletekbe menő szakmai vita a törvényekről, specializált

bizottságok, szakszerűség, kormány és közigazgatás ellenőrzése(USA)

Kormányzat- végrehajtó hatalom, az állami hatalom gyakorlása

Járásbíróság- a járási székhelyeken működő elsőfokú bíróság, mely tanácsban ítélkezik, 1950 előtt polgári peres
ügyekben mint egyesbíróság

Törvényszék- társas bíróság, elnökből és bizonyos számú bírók, első fokú ítélkezés

Uralom- politikai hatalom és annak gyakorlása

Protektorátus- állami függőség egyik formája, melyben egy erősebb állam fennhatósága alá rendel egy
gyengébb államot, gazdasági, politikai függetlenségétől megfosztva

Szuverén immunitás- joghatóság alóli mentesség és a végrehajtás mentessége

Diplomáciai mentesség- azok a könnyítések tiszteleti és egyéb előjogok, amelyek a diplomáciai képviselő
feladatának végzését könnyítik, nem ad pluszt, csupán az adott ország állampolgáraihoz épest ad felmentést
valami alól(pl adómentesség)

Vegyes kormányzat- termelésben az állam és magánszféra is részt vesz, piaci verseny dominál, azonban
kormányzati közreműködéssel, a vállaltok nagyrészt magánkézben

Zárt/ nyílt politikai rendszer- azoknak a szabályoknak, struktúráknak az összessége, amelyen belül a hatalmi
cselekvés zajlik, hatalmi kérdések eldőlnek, zárt-kormányváltás nincs vagy teljes, nyílt- van lehetőség,
választásokkal

Monokratikus szerv- az a végrehajtó szerv, amelyben a hatalmat egy személy gyakorolja(király, köztársasági
elnök)

Direktoriális szerv- kis számból álló kollektív szív gyakorolja a végrehajtó hatalmat (kormány, kabinet)

Kollegiális szerv- testületi végrehajtó hatalom, egyenlő jogok és személyes felelősség

Instrumentális jogkövetés- a legtudatosabb jogkövetési forma, nem csak a jogszabály tartalmára, hanem
funkciójára is kiterjed a jogismeret

Törvényi (autentikus) jogértelmezés- a jogalkotó határozza meg a jogszabálytartalmát, lényegében egy

jogszabályról egy másik jogszabály ad magyarázatot, ez az értelmezés csak bizonyos esetre vonatkozóan világít
rá a jogszabály tartalmára