I.

ELŐADÁS
1. Miért van szükség a joggyakorlatban történő kompetens részvételhez jogszociológiai ismeretekre
is?

A jogszociológia a jog és a társadalom közötti kapcsolatot vizsgálja, tehát azokat a tényezőket, amelyek
összekapcsolják a jogot a társadalom egyéb szegmenseivel.

A jogszociológia érdeklődésének homlokterében azok a jog létezésével összefüggő jelenségek, illetve

problémák állnak, amelyek nem magyarázhatóak a jog tudatosan alkotott előírásaival, kategóriáival, illetve
az ezek közötti összefüggésekkel (ahogyan az öngyilkosságok alakulása sem magyarázható csupán az
egyéni döntés indokaival). Ezek az előírások, kategóriák és összefüggések hordozzák a jog sajátosságait,
ugyanakkor nem tudják kényszerítő erővel meghatározni azt, hogy miként érvényesül majd egy-egy adott
jogi rendelkezés a gyakorlatban, de azt sem, hogy milyen szerepet tölt be a jog a társadalom egészének
működésében. Megmutathatja azt, hogy milyen társadalmi következményei lehetnek annak, ha szigorúbban
vagy az elnézőbben ítélkeznek a bírák. Sőt, általánosabb szinten azt a kérdést is megválaszolhatja, hogy a
jogászi szakma tagjai mennyire követik a társadalomban élő értékítéleteket, illetve mennyire szakadtak el
azoktól.A jogszociológia érdeklődésének központjában azok a jog létezésével összefüggő jelenségek, illetve
problémák állnak, amelyek nem magyarázhatóak a jog tudatosan alkotott előírásaival, kategóriáival, illetve
az ezek közötti összefüggésekkel. Ezek az előírások, kategóriák és összefüggések hordozzák a jog
sajátosságait, ugyanakkor nem tudják kényszerítő erővel meghatározni azt, hogy miként érvényesül majd
egy-egy adott jogi rendelkezés a gyakorlatban, de azt sem, hogy milyen szerepet tölt be a jog a társadalom
egészének működésében. Az ilyen vizsgálódás olyan tényezőkre deríthet fényt, amelyek a jog mindenki
számára hozzáférhető forrásaiból ismerhetőek meg, mégis döntő mértékben befolyásolják a joggyakorlat
arculatát.

2. Mit tekinthető hamis dichotómiának a „természetes” és a „mesterséges” megkülönböztetése?

A létező jelenségeknek nem csak ez a két fajtája van, hanem létezik egy harmadik is, amelyek a kettő között
helyezkednek el. Ezek azok, amelyek ugyan emberi cselekvés eredményei – ezért részben mesterségesek –
ugyanakkor nem tervezés eredményei – ennyiben természetesek.

3. Melyik az a része a jognak, amely „mesterségesnek” tekinthető?

A jognak is vannak tervezett – mesterséges – és nem tervezett megnyilvánulásai. Az előbbire példa a

jogalkotás révén létrehozott jog, az utóbbira a mindennapi életben kialakult jogszokások.

4. Keressen napjaink hírei között olyan jogi döntést, amelynek eredményét vélhetően jogon túli
tényezők is befolyásolták, és ismertesse röviden, hogy melyek lehetnek ezek!
-
Csoportba küldtek be egy jogesetet
 2. ELŐADÁS
1. Mutassa be, mi jellemezte a Pound korabeli jogéletet- és jogtudományt!

- Roscoe Pound (1870-1964) -› szociológiai jogelmélet fogalma is tőle származik

- inkább a joggal foglalkozik, pragmatizmus
- különbséget kell tenni a „law in books” (papírjog) és a „law in action” (jog a való életben) között
- nagy hangsúly a megfigyelésen, vizsgálódáson -› korabeli amerikai társadalmat vizsgálta, legfőbb eszköze
a jog
- „laissez faire, laissez passer” elmélete nem talált támogatásra =› szükséges az állami beavatkozás a
gazdaság és a társadalom életében egyaránt -› ennek legfőbb eszköze a jogalkotás
- Jurisprudence (1959) c. műve

2. Pound szerint mi a jogrend feladata, s hogyan töltheti ezt be?

- mozispélda:

„Ha egy új, jól beharangozott és népszerű sztárokkal készült film premierjén a mozipénztár előtt álló sorra
pillantunk, megérthetjük a jogrend feladatát. Nagyon való- színű, hogy sokkal többen szeretnének bejutni,
mint ahány embert a mozi befogadhat. Ha a bejutni vágyók nem, vagy nem így álltak volna sorba, akkor
sokan, vagy talán mindenki kívül rekedt volna. Mindenesetre a bejutás hosszú és kellemetlen procedúra
lenne, melynek során egyesek talán meg is sérülnének. Sokan feladnák a küzdelmet; mások elrettennének a
tülekedésről, és meg sem kísérelve a csatlakozást megfordulnának és máshová mennének. Igen valószínű,
hogy végül amellett, hogy csak a bejutni igyekvők töredékének sikerülne bekerülnie, ezek is hasadt ruhában,
horzsolásokkal és ütésekkel borítva, az előadás élvezetére alkalmatlan állapotban lennének. Hasonlítsuk
össze ezt a helyzetet egy lángoló épületből való menekülés tolongásával. Ha nincs rendezettség és kevés a
kijárat, sok embert eltaposnak. Ha azonban szabályozzák a jegyvásárlás vagy az égő házból menekülés útját,
a legkevesebb súrlódással és veszteséggel a lehető legtöbb embert kiszolgálhatják, ill. megmenthetik.”
(⬆ ez szerintem nem kell, de azért bemásoltam)

- az igazságosság maga a rend -› kapcsolatokat rendezni kell úgy, hogy a lehető legtöbb jusson mindenkinek
a legkevesebb veszteség árán

- jog célja az igazságosság -› úgy érvényesülhet, hogy a legkisebb veszteség mellett a lehető legtöbb hasznot
juttatják az embereknek

- jogrend feladata a szabályozás, amelynek célja pedig ezen szabályozási optimum megtalálása, melynek
elérése nehézkes feladat, amit csak a jogász tud elvégezni. A jogásznak is „társadalmi mérnökké” kell válnia
ahhoz, hogy elérje a jogrend célját, az igazságosságot.

3. Mit jelent az, hogy „a jogászoknak a társadalom mérnökeivé” kell válniuk?

- az igazságosság maga a rend -› kapcsolatokat rendezni kell úgy, hogy a lehető legtöbb jusson
mindenkinek a legkevesebb veszteség árán

- jog célja az igazságosság -› úgy érvényesülhet, hogy a legkisebb veszteség mellett a lehető legtöbb
hasznot juttatják az embereknek

- jogrend feladata a szabályozás, amelynek célja pedig ezen szabályozási optimum megtalálása,
melynek elérése nehézkes feladat, amit csak a jogász tud elvégezni. A jogásznak is „társadalmi
mérnökké” kell válnia ahhoz, hogy elérje a jogrend célját, az igazságosságot
- a fent említett cél elérése érdekében egy megoldást kell kidolgozni, amire csak a jogászság képes. Azt
jelenti, hogy szabályokat kell alkotniuk ahhoz, hogy a szabályozás megalkotása révén megvalósulhasson a
jogrend célja

4. Kitől veszi át Pound az „érdek” fogalmát? Mi jellemzi az érdekeket, s milyen fajtái vannak az
érdekeknek/jogi jogosultságnak?

- Rudolf von Jhering-től veszi át

- az ember igényeinek, vágyainak és kívánságainak megnevezése az érdek
- Az emberek igényeit, kívánságait le kell fordítani a jog nyelvére, mert a jogrendszer csak akkor képes
megvalósítani a jog céljait, ha elismer ilyen érdekeket. 

- érdek kielégítése történhet egyénileg, csoportosan, társulás útján vagy viszonyok során jog feladata az,
hogy részben vagy egészben elismerjék az érdekeket

3 fajtája van az érdeknek:

1. egyéni érdek: az egyes egyén életéből fakadó igényeket

2. társadalmi érdek: olyan érdekekről van szó, mint pl. közbiztonság, béke, rend
3. közérdek: itt említhető az állam méltóságának érdeke, vagy az állam hatékonyságához fűződő érdek.

- jogi jogosultság 6 féle főnévi jelentésben használatos:

1) a különféle jognyilatkozatokban biztosított jogosultságok (vagyis: érdek);

2) tágabb értelemben vett jogi jogosultság: a jogilag elismert és korlátozott érdek,i lletve a biztosítására
szolgáló jogi gépezet együttesen való jelölése (vagyis: érdek és az ezt biztosító jogi apparátus együttesen –
Pound megjegyzi ennél, hogy sajnálatosan nincs rá külön terminus, amely egy-két szóból állna);

3) képesség, amellyel másokat vagy mindenkit a politikailag szervezett társadalomerejére támaszkodva

bizonyos tevékenységre vagy attól való tartózkodásra bírnak (vagyis: hatalom);

4) a jogi jogosultságok keletkeztetésének, megváltoztatásának és megszüntetésének a képessége, ami nem

más, mint amit jogi hatalomnak nevezünk (vagyis: szűk értelemben vett jogi jogosultság);

5) jogi mentesség (vagyis: szabadság);

6) tisztán etikai értelemben maga a „helyes” (vagyis: kiváltság)

5. Melyek a jogász feladatai az érdekek kielégítése során? Hogyan kapcsolódnak ezek a feladatok a
„jogosultság” intézményéhez?

- el kell ismerni az érdekeket (vagy bizonyos körüket) és rögzíteni a határaikat, vagy éppen meg kell tagadni
bizonyos érdekek elismerésének a lehetőségét

- az érdekeket úgy biztosítják, hogy jogosultságokat tulajdonítanak annak, aki érvényesíti ezeket

- az érdekeket úgy biztosítják, hogy ún. jogosultságokat biztosítanak annak, aki érvényesíti ezeket. Nem
mindenféle érdekből válhat jogosultság, csak azokból, amelyeket a jog elismer, amelyeket biztosít. 

6. Hányféle módon történhet az érdekek mögött meghúzódó értékelési rend (értékmérő)

meghatározása? Nevezze meg az egyes módszereket és határozza meg, mire valók!

3 féle módon lehet meghatározni:

1. Tételezett megoldás - Kompromisszum

tapasztalat segítségével ki kell dolgozni, hová vezet az ellentétes, átfedő érdekek rendezése az értékrendszer
lehető legkisebb károsodása mellett, tehát itt értékesnek az számít majd, ami a legkisebb kárral és
veszteséggel rendezi a kapcsolatokat és szabályozza az emberi magatartásokat

2. Értelem próbaköve
a tapasztalat nem mindig elég a rendezéshez és egyszer elérkezik az a pont, amikor az értelem is főszerepet
kap a gyakorlat mellett. A jogászok feladata, hogy kidolgozzák az adott hely, idő társadalmának megfelelő
jogi posztulátumokat (viszonyokat és magatartásokat illető előfeltételek) ezek segítségével megragadhatók
a társadalmi együttélés legáltalánosabb formái

3. Eszmény
társadalmi és jogi rendről alkotott „milyennek kell lennie” kép
a múlt társadalmi rendjének az idealizált képmásai, melyek a jelen társadalmi rend jellegzetes részletei.
figyelembevételével fokozatos retusálási folyamaton mennek keresztül

7. Mit jelent a jogi posztulátum? Sorolja fel a Pound által meghatározott posztulátumokat! Mely
földrajzi területre és mely időszakra nézve állapította meg ezeket?

A jogi posztulátumok segítségével megragadhatóak a társadalmi együttélés legáltalánosabb formái.

Az embereknek feltételezniük kell tudni azt, hogy a civilizált társadalomban:

 mások nem támadják meg őket szándékosan.
 amit saját használatukra felfedeztek és elsajátítottak, munkájukkal létrehoztak, a fennálló társadalmi-
gazdasági rend értelmében megszereztek, azt előnyös célokra felhasználhatják. 
 akikkel az általános társadalmi érintkezés során kapcsolatba kerültek, jóhiszeműen járnak el, és ennél
fogva
 teljesítik azokat az ésszerű elvárásokat, amelyek ígéreteikből vagy más magatartásukból
értelemszerűen keletkeztek;
 vállalkozásaikat ama elvárásoknak megfelelően fogják végrehajtani, amiket a közösség
erkölcsi érzéke azokhoz fűz;
 természetben vagy ellenértékben visszatérítik azt, ami tévedés, előre nem látott vagy nem
egészen szándékolt helyzet folytán hozzájuk kerül, amelynek révén tehát más költségére
olyasmihez jutottak, aminek megszerzését az adott körülmények között értelemszerűen nem
várhatták volna.
 akik bizonyos tevékenységet folytatnak, kellő gondossággal járnak el és nem tesznek ki másokat a
károsodás ésszerűtlen kockázatának.
 akik olyan dolgokat tartanak, amelyekről feltehető, hogy az ellenőrzés alól kikerülve vagy
elszabadulva kárt okozhatnak, visszatartják vagy megfelelő feltételek között tartják.

3. ELŐADÁS
Melyik jellemzőjét ragadja meg a jognak a hagyományos jogfelfogást?

A hagyományos jogfelfogás az állam által kikényszerített normák rendszere, a 19. Század végén élte
válságát.
 állam által kikényszerített normák rendszere („tervezés eredménye”) – francia és német
jogpozitivizmus 
 jogalkalmazás: logikai levezetés
 probléma: „életidegen”
 
 XIX. sz. vége=> válság

Milyen jogi és társadalmi folyamat hívta életre a szociológiai jogelméletet a XIX. század utolsó
harmadában?

XIX. sz. vége=> válság

 
Miért kritizálhatók a korai szociológiai jogelméletek?

(Szociológia jogfogalom: ténylegesen érvényesülő, befolyásoló erővel rendelkező cselekvési minták (a

közösség tagjai által követett gyakorlatból ismerhető meg) [„spontán folyamatok terméke”])
 
  Nehéz tisztázni az egyes jogrendszerek közti különbségeket, hogy éppen melyik rendszer rendelkezik
autoritással, nem ad választ arra, hogy milyen kritériumok kellenek ahhoz, hogy egy szabályrendszer elérje a
jog szintjét.
•gyakorlati: nem tükrözi a modern államok jogéletének realitását
•elméleti: nagyon nehéz tisztázni az egyes „jogrendszerek” közötti viszonyt

Mit jelent az, hogy a jogelméletbe beépült a „szociológiai minimum”?

 
A modern jogelmélet a jogot társadalmi gyakorlat, amely autoritás révén kötelező cselekvéseket ír elő , nem
pedig normák és fogalmak összességének tekinti.
•modern jogelmélet: a jog egy társadalmi gyakorlat, amely autoritás révén kötelező cselekvéseket ír
elő (Herbert Hart, Joseph Raz)  szociológiai minimum
•a társadalmi környezet figyelembevétele a jogalkalmazásban (ítélkezéselmélet)

 
Miben különbözik a jogszociológia mint szakszociológia perspektívája a „jogászi jogszociológia”
perspektívájától?

A jogszociológia mint szakszociológia általában a szociológiai szempontból érdekes kérdéseket vizsgálja:

 
- a jog társadalmi hatása (pl. normakövetési hajlandóság, jogtudat),
- mi a jog szerepe a társadalomban (pl. elnyomó v. semleges)
- milyen más szabályozó rendszerek vannak a jogon kívül,
- milyen típusú konfliktusokat képes megoldani a jog (pl. családon belüli erőszak) stb.
 
Ezzel szemben: jogászi jogszociológia a hivatalos joggyakorlat társadalmi magyarázatára törekszik, a
joggyakorlat teljes megismeréséhez nyújt segítséget.
 
Mi az a „nudging” és mi a viszonya a hagyományos jogi szabályozáshoz?

Eredetileg megbökést, meglökést jelent. Thaler és Sunstein. A döntéshozók valamilyen irányba történő
terelését, ösztökélését jelenti. A nudge, bár valamilyen előre definiált döntés felé irányítja a döntéshozót,
továbbra is meghagyja a döntés szabadságát. Thaler és Sunstein (2008) nudge-ról szóló könyvükben
vezették be a döntéstervezés (choice architecture) fogalmát is, melynek lényege, hogy a döntési helyzetek
kialakításánál vegyük figyelembe a magatartástudományi döntéselméletből ismert csapdákat, torzításokat.
Az emberek, korlátozott kognitív képességeik és a környezet komplexitásának köszönhetően, nem képesek
mindig racionális döntéseket hozni (Szántó, 2011). A döntéstervezők ennek megfelelően úgy alakítják ki a
döntési szituációkat, hogy a döntéshozók a maguk számára kedvező döntéseket hozzanak.
 
Mi a különbség a dogmatikai jogtudomány és a jogszociológia elméleti érdeklődése között?
 
Az előzőek közül melyik milyen szerepet tölt be a hatékony jogászi munkában?

A jogtudomány azt vizsgálja, hogy helyes-e az adott döntés vagy gyakorlat

 
A jogszociológiát viszont az érdekli, hogy a milyen jogon kívüli tényezők befolyásolják a jog nevében
hozott döntéseket,a  joggyakorlatot

 belső megközelítés: a jog szabályaira, intézményeire, és alapelveire, fogalmaira, és ezen

összefüggésekre koncentrál
 külső megközelítés: a jogszociológia érdeklődésének hátterében azok a jog létezésével összefüggő
jelenségek, illetve problémák állnak, amelyek nem magyarázhatók a jog saját előírásaival,
kategóriával, illetve ezek közti összefüggéssel.

 
Az előzőek közül melyik milyen szerepet tölt be a hatékony jogászi munkában?

A jogtudomány azt vizsgálja, hogy helyes-e az adott döntés vagy gyakorlat. A jogszociológiát az érdekli,
hogy milyen jogon kívüli tényezők befolyásolják a jog nevében hozott döntéseket, a joggyakorlatot.

Jogtudomány
• Fogalmi elemzések (dogmatika),
• rendszerezés
• értelmezés,
• értékelés
 
Jogszociológia
• Kérdőívek,
• statisztikai elemzések,
• szöveg-elemzés,
• résztvevő megfigyelés
• interjúk,
• kísérletek.
Empirikus módszerek
 
Miért lehet a jogi jelenségeket a természettudományos jelenségekhez hasonló módszerekkel is vizsgáln
i?

A jogalkalmazás szociológiai megközelítésének sajátosságai akkor jönnek felszínre, ha összehasonlítjuk azt

a tételes jogi tudományok jogalkalmazásának jogosaival. Ez utóbbiak azt sugallják, hogy a jogalkalmazások
döntéseit az adott jogterület előre rögzített jogszabályai a vonatkozó felsőbírósági döntések, illetve az ezek
mögött húzódó jogdogmatikai konstrukciók határozzák meg. 

Mindezek következtében a tételes jogtudományok szemlélete olyan jogalkalmazás jogfelfogást tükröz,

amelyet a jogalkalmazás “matematikai modelljének” is nevezünk. A jogalkalmazó tevékenysége ugyanis
ebben a felfogásban egy matematikai feladat, és a jogalkalmazónak annyi a dolga, hogy kiválassza az esetre
illő jogot majd egy logikai levezetés során “behelyettesítse” a jog fogalmait az eset tényeinek a helyére.
Nem számít tehát, hogy milyen egyéb tényezők befolyásolták a feladatot megoldó személy gondolkodását.
Akármilyen volt közben a hangulata, vagy akármilyen a világnézeti meggyőződése, az nem érinti a feladat
megoldásának helyességét.

Milyen módszertani problémák merülhetnek fel a jogi jelenségek kérdőíves vizsgálata során?
 kitöltők egyoldalú mérlegelése,
 teljes mérlegelés hiánya.
 Kérdések rossz megfogalmazása
 Nem megfelelő helyen történő kérdés
 Egyoldalú mérlegelés
 Érdemi mérlegelés teljes vagy részleges hiánya
 4. ELŐADÁS

1. Mit jelent Webernél az ideáltípus?

Az ideáltípus ami nem más mint egy tudományos modell a valóság értelmezésének megkönnyítésére
szolgáló eszköz, melynek értéke a magyarázó erejétől függ. A modell elemei a valóságban fellelhetők
ugyan, de megalkotásakor ezeket az elemeket önkényesen emeli ki a kutató. Mivel ezeknek a modelleknek
nem feladata a valóság tükrözése, elvileg végtelen számú ideáltípust lehet megkonstruálni egy adott jelenség
vizsgálatakor. Ezek az ideáltípusok versenyben vannak egymással, hogy melyik terjed el inkább. A
tudományos modellek között nem tudományos szempontok alapján választunk, hanem az elmélet
hasznosságát, gyakorlati alkalmazhatóságát, egyszerűségét mérlegeljük. Wéber Marx szemére veti, hogy
tudományos modelljeit összekeverte a valósággal, és úgy gondolta, hogy ami a modellből következik, az
történik a valóságban is.

2. Hogyan vélekedik Wéber a kapitalizmusról és annak a jogra, illetve az államra gyakorolt hatásáról?

Wéber a kapitalizmust a racionalizálódás folyamataként fogja fel. A kapitalista vállalkozó mások

magatartásának és a körülményeknek a kalkulásával, ezek megszervezésével törekszik haszon elérésére. A
kapitalizmus és a racionalizálódás tehát összefügg. A gazdasági racionalizálódás előfeltétele, hogy a
társadalmi élet más területei is, mint pl az életvitel, keresztülmenjenek ezen a folyamaton. Ez az összefüggés
érvényes a jog világára is. A kapitalizmus kiszámítható, racionális jogot igényel, mert a kapitalizmus Wéber
számára a racionalizmus kibontakozása az élet minden területén, így a jog területén is, mert a
kapitalizmusnak egy gép pontosságával működő és pontosan kiszámítható jogrendszerre van szüksége,
melyben nincs szerepük rituális vallási és mágikus meggondolásoknak. Weber a racionális állam és jog
kialakulásában olyan tényezőt lát, mely a kapitalizmus kialakulásához nélkülözhetetlen és mint a nyugati
társadalomfejlődés kultúrtörténeti értéke.

3. Hogyan csoportosítja Wéber a jogtípusokat a racionalitás foka szerint? Mi mondható el

általánosságban erről a tipológiáról?

Alapvetően szervezeti, eljárási jellegű, amennyiben arra kérdez rá, hogy hogyan alkotnak szabály, hogyan
jutnak egy jogrendszerben a döntéshez. A jog létrehozása alakulhat jogtaláláson illetve jogalkotáson is.

1.materiálisan irracionális jog: ismertető jele az eset egyedi mérlegelése bíró által, a bíróság az ítéletet
előre nem jelezhető materiális elv alapján hozza. Itt a legnagyobb a bíró hatalma, lehetőség van a bírói
önkényre is, Nincs semmiféle szabály ami a bírót megkötné, a vitázó felek sem tudják, hogy mit miért tesz a
bíró. A bíró ítélete az igazságérzetre alapszik.

2.formálisan irracionális jog: ha a jogalkotási és jogalkalmazási problémák rendezésére értelemszerűen

nem ellenőrizhető eszközöket alkalmaznak. Ilyen jog volt pl a germán peres eljárás, vagy az a jog, ahol a
viták eldöntésére lstenitéleteket, jóslást alkalmaznak. A jogvita megoldása külső, ellenőrizhető
körülményhez kötődik és a formai, a jogvita jellegével össze nem függő elemeket bizonyítási eszközként
használnak. Ez a jog elvileg szabálykötött.

3.formálisan racionális jog: ez a jog kiszámítható, mert a jogi következmények beállása meghatározott
cselekvésekhez kötött. Bármilyen alaki követelmény kiszámíthatóvá teszi a jogot, itt a formai elem nem a
bizonyítási eljárás során kötődik a vita tárgyához, hanem a megkötött jog ügylet érvényességét szolgálja. A
jog tehát racionális, mert szabályvezérelt, a következtetések értelemmel ellenőrizhetőek. A modern jog is
használ ilyen formai elemeket pl értékpapírjog. A formálisan racionális jogot tekinti a legracionálisabbnak

4.materiálisan racionális jog: a vallási jogrendszerekkel azonosítható, de a modern nyugati

jogrendszerekben is jelen van. Ez a jogtípus ambivalensnek viselkedik, mert nagyjából kiszámítható a
formális jogi alapok miatt de a várható döntést még befolyásolják egyéb hasznossági, célszerűségi
megfontolások. Az elvei nincsenek általános formában meghatározva. Többe kevésbé tudatosan próbál az
igényekhez igazodni.

4. Fejtse ki részletesen Weber jogfejlődésre vonatkozó elméletét! (4!!!) 

Minden jogrendszer a jogtípusok valamilyen keverékét tartalmazza. Az európai jogfejlődésre minden típus
hatott, de nem egyenlően. A modern európai jogok formálisan racionális alapokon nyugszanak. A materiális
elemek már a formális jog kialakulásának időszakában is jelen voltak. A weberi jogszociológia aszerint
érinti a jogfejlődés fokozatait, hogy kik és milyen formában képesek befolyásolni a jogot. Eszerint
megkülönböztethetjük:

1. jogi próféták időszaka

2. jogi honorációk empirikus jogtalálása és jogalkotása
3. impérium és vallási hatalom jogának létrehozása és kikényszerítése
4. tanult jogász szakszerű jogszolgáltatása és jogfejlesztése

5.Mit tud a racionális jog kialakulásának társadalmi hátteréről?

A formálisan racionális jog nem azért válhatott Európa domináns jogtípusává, mert a jogi szakszerűség a
formálisan racionális joggal egyenlő és a jogfejlődésnek nem lehetett más iránya. A formálisan racionális
jog kialakulásának kedvezett az európai politikai rendszerben a római birodalom szétesése után létrejött
hatalmi szerkezet viszonylagos decentralizáltsága. A társadalmon belüli hatalmi egyensúly azt igényelte,
hogy a hatalommal rendelkezők, akik közül senki sem képes a többi fölé nőni, az egyensúly fenntartása
miatt kiszámíthatóvá tegyék a viszonyokat. Ez a helyzet kedvezett a formális jog elterjedésének. A kedvező
hatalmi szerkezet mellett jöttek létre azok a csoportok, amelyek a formális jogban érdekeltek. A vallási elem
nem kedvez a formális jognak, ugyancsak nem kedvez a centralizált tekintélyelv uralom, mert a politikai
hatalom mindig materiális célokat követ. Míg az osztott hatalom kedvez a formális jognak, a demokrácia a
többségi elv miatt nem. A demokrácia ugyanis Weber szerint a többség materiális érdekeinek követését teszi
lehetővé, tehát értelemszerűen idegen a formális jogtól. A fenti katalógushoz egy más helyen szintén Weber
által megemlített tényezőt is hozzá lehet tenni, az alávetett osztályok érdekeit. Ezek hátrányos társadalmi
helyzetük miatt nem mindig képesek a formális jogból előnyöket húzni, sőt ellenkezőleg a formális jog
szabályai inkább hátrányosak számukra. Hiszen a jog akkor igazságos velük szemben, ha méltányos, ha
tekintettel van speciális helyzetükre. Weber a formálisan racionális jog kialakulásában különösképpen
ellenzi a gazdasági jellegű magyarázatokat. Pontosabban szólva azt, hogy annak absztrakt logikai változata a
burzsoá osztály terméke lenne. A gazdasági tényezőkkel szemben az igazgatási szempontokat emeli ki. A
formálisan racionális jog kialakulását ugyanis részben a bürokrácia kialakulásával köti össze. (Amikor
Weber bürokráciáról beszél, abba belefoglalja a közigazgatáson túl az igazságszolgáltatásban dolgozó
jogászokat is, amennyiben azok státusa a hivatalnokéhoz hasonló.

6. Milyen álláspontot fogalmaz meg Weber a kodifikációval kapcsolatban?

Weber szerint a polgári érdekek önmagukban azért sem perdöntő tényezők a kodifikációt illetően, mert a
polgárság érdekei is változóak. Más érdekeket testesít meg a merkantilista kapitalizmus polgársága, amely
privilégium orientált és kedvezményeit illetően erősen függ a fejedelmi hatalomtól, mint a liberális állam
szabadversenyes gazdaságában érdekelt polgársága. A kodifikáció létrejötte vagy elmaradása nem függ
össze közvetlenül a gazdasági fejlettséggel. A XIX. század legfejlettebb lista államának, Angliának és a XX.
század legfejlettebb államának, az Egyesült Államoknak a joga nem kodifikált jog. Tehát a kodifikáció
hajtóerőit a gazdasági tényezőkön túl kell keresni.
Weber szerint két olyan tipikus kodifikációs helyzet van, amely nem gazdasági, hanem ettől független
társadalmi helyzetre alapul. Az egyik ilyen helyzet a társadalmi küzdelmet lezáró kompromisszum,
amelynek kapcsán a viszály egyértelmű lezárásaként írásban rögzítik a jogot. Erre lehet példa a XII táblás
törvények megszületése az antik Rómában. De ugyanezen érdekekre vezethetők vissza a kora középkori
római jogi alapú kodifikációk is. Utóbbiak a társadalmi békét kívánták megteremteni a kialakulóban levő
államok különböző csoportjai között, tehát nem elsősorban gazdasági igények miatt jöttek létre.

A másik fontos szituáció a fejedelmi hatalom megszervezésének eredményeit rögzítő kodifikáció, ennek
kiváló példája a Iustinianus kódex, a Code civil, vagy éppen a BGB.A kedvező kodifikációs helyzeteken
túlmenően meghatározo szerepet tölt be az állam felépítése, mert az állam centralizáltsága és bürokratikus
igazgatása megkívánja a jog írott voltát. A fejedelmi rend és az egységes igazgatás igénye szorosan
összekapcsolódik a hivatalnoki rend érdekeivel. Az egységes jog nagyobb esélyt ad a hivatali karrierre,
hiszen (így a tisztviselő nem csak származási, esetleg neveltetési helyének jogában jártas személy, aki így
elömenetelében egy régióhoz kötődik, hanem éppen ellenkezőleg, szaktudása az egész ország területén
használható. Befolyásolja még a kodifikáció bekövetkezését a jogi honoráciorok a jogtudók szociológiai
arculata is.
 5. ELŐADÁS
 
1. Fejtse ki, mit jelent a jogszabályok érvényessége, érvényesülése és hatékonysága!

Érvényesülés: két módja van: jogkövetés és jogalkalmazás. Az előbbi esetben a társadalom tagjai
valamilyen indok alapján tudatosan/indok nélkül véletlenszerűen követik a szabályokat. Az önkéntes
jogkövetés célja a konfliktusok elkerülése. A konfliktus feloldására az emberek a jog eszközeihez nyúlnak
és a jog alkalmazása a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban érvényesül.

Érvényesség: egy jogforrás akkor érvényes, ha megfelel a következő feltételeknek

 Az arra feljogosított szervtől származik
 Az előírt eljárási szabályok betartásával alkották meg
 Illeszkedik a jogforrási hierarchiába
 Megfelelő módon kihirdették

Hatékonyság: az érvényesülés tényleges eredménye, két szintje van: jogi hatékonyság és társadalmi
hatékonyság. Jogi hatékonyság azt jelenti, hogy a címzettek magatartása megfelel a jogi normában
előírtaknak, a társadalmi hatékonyság pedig a jogi szabályozás által elérni kívánt cél realizálódását jelenti.

2. Definiálja az alábbi fogalmakat, s egyben világosan határolja is el őket egymástól: jogismeret, jogi
attitűd, jogtudat!

Jogismeret: kétféleképpen értelmezhető. A „törvény ismertsége” arra utal, hogy az embereknek tudomása
van a tényről, hogy egy adott viselkedést a jog hogyan szabályoz. A „törvénytudás” arra az információra
utal, amellyel bizonyos normatív szabály tartalmi vonatkozásáról az egyén rendelkezik.

Jogi attitűd: az emberek joghoz való viszonyulásának vizsgálata. Az attitűd meghatározza egy tárggyal
kapcsolatos viselkedésünket, összegzi az azzal kapcsolatos értékítéleteinket. Tárgya lehet egy személy,
csoport, fizikai tárgy, vagy egy elvont eszme is.

Jogtudat: a legtöbb kutató nem definiálta egyértelműen a jogtudat fogalmát. Egyetértés csak abban látszik,
hogy a tudat a tudattalant és a tudatalattit is magában foglalja. A tudat különböző jelentések, felfogások
stabil, állandó összessége.

3. Mi a különbség a jogismeret kapcsán a „törvény ismertsége” és a „törvénytudás” terminusok között?

A „törvény ismertsége” arra utal, hogy az embereknek tudomása van a tényről, hogy egy adott viselkedést a
jog hogyan szabályoz. A „törvénytudás” arra az információra utal, amellyel bizonyos normatív szabály
tartalmi vonatkozásáról az egyén rendelkezik.

4. Milyen kétféle indoka van a jogismeret differenciáltságának? Jellemezze ezeket az okokat!

- jogban rejlő indokok

A különböző társadalmi pozícióban lévő emberek más-más mértékben ismerik a jogszabályokat. Más
jogszabályok vonatkoznak az egyénre, mint állampolgárra általában vagy a családban, ill. a munkahelyen
valamilyen pozíciót elfoglaló emberre. Az egyén jogismeretének mennyiségét is befolyásolja, hogy hányféle
és milyen pozíciót foglal el a társadalomban.
5. Részletesen fejtse ki, mit tud az ún. kovariancia teóriáról (fogalma, hiányának okai, stb.)!

- elfogadják-e, hogy bizonyos magatartást büntet a tv és a büntetés súlyossága mennyire esik egybe a
közvélemény megítélésével?

A kovariancia teóriát a kutatások két szempontból vizsgálták. Egyrészt azt próbálták feltárni, hogy mennyire
fogadják el az emberek, hogy a jog bizonyos cselekedeteket büntetni rendel. Másrészt, hogy milyen
mértékben esik egybe a bűntettek jogi értelemben vett súlyossága a közvélemény megítélésével.

Kovariancia hiányának okai:

 A közvélemény idővel elnézőbbé válik bizonyos magatartásokkal szemben, de a jogi szabályozás
nem
 Új törvények esetében előfordul, hogy az adott magatartás bűntetté nyilvánításának még nem sikerült
megváltoztatnia a közvéleményt, ez pedig különbséget okoz a jogi szabályozás és a közvélemény
között
 Vannak olyan cselekedetek, amelyeket az emberek többsége sosem gondolt bűncselekménynek

6. Milyen faktorok lehetnek befolyással a joghoz való viszonyulásra? Említsen ezekre konkrét
példákat és írja le az azok kapcsán megfigyelt legfontosabb következtetéseket!

Sok tényező befolyással lehet arra, hogy ki, mikor, hogyan vélekedik egy adott magatartásról, vagy hogyan
viselkedik bizonyos helyzetekben. Legfontosabbak: nem, életkor, iskolázottság, vallásosság, stb.

Nemek: a nemek között vannak bizonyos különbségek a nemi szerepek és a társadalmi munkamegosztás
okán. Egyes bűncselekménytípusok megítélésében is eltérések vannak a férfiak és a nők között, jellemzően
ilyenek a nemi bűncselekmények és az erkölcsi jellegű vétségek, melyeket a nők szigorúbban ítélnek meg,
mint a férfiak.

Életkor: az életkor kapcsán jelentősége van a társadalmi változásoknak is, mert attól, hogy a társadalom
változik az egyén körül, még nem biztos, hogy az egyén is változik. A fiatalabb korosztályok általában
hajlamosabbak a nagyobb elnézésre, toleranciára, szabadelvűségre a bűntettek és bűnözők iránt, míg az
idősebbek szigorúbbak, kevésbé toleránsak.

Iskolázottság: minél magasabb az egyén iskolázottsága, úgy növekszik az intolerancia a bűntettek iránt,
annál magasabb büntetési tételeket látna szívesen, viszont a megtorlás helyett inkább a kártérítésen van a
hangsúly.iskolázottságú nők hajlanak a nemi szerepkör okozta állásfoglalás- különbségek
túlkompenzálására, így a férfiakénál „férfiasabb” attitűdöket választanak.

- személyiségi tényezők

- bizonytalanság érzése, a társadalmi beszorítottság vagy a frusztráció nagyobb szigorúságot, míg

ezek hiánya, a széleskörű társadalmi kapcsolatok és az engedékeny nevelés toleránsabb hozzáállást
eredményez

7. Sorolja fel a legjelentősebb magyarországi jogismeret-jogtudat kutatásokat (mikor, hol, főbb

jellegzetességek)!

Visegrády Antal, nyolcvanas évek közepétől:

 Elsősorban egyetemi hallgatók körében
 1986-ban bevezetett új családjogi intézmény, a házassági vagyonjogi szerződés vonatkozásában is
 Örökösödési illetékkel kapcsolatos attitűd feltárása (1984)
 A halálbüntetés megítélése
  A vizsgálat a magán- és köztulajdon megítélésében a rendszerváltás hatására feltételezhetően
bekövetkező attitűdváltozás mérésére tett kísérletet.
 Javulás észlelhető az egyetemisták jogismeretében, jogtudatukban pedig tükröződik a
jogállamiságnak megfelelő jogi kultúra
 Határozott ellenérzéssel rendelkeznek bizonyos jogintézményekkel szemben.

Kormány Attila, ’90-es évek végén, 200 fő

 A médiumok szerepe nagyon jelentős az egyes információáramlási jelenségek szempontjából, a
kutatás ezt a jelenséget is több ízben igazolni tudta
 A kutatásban feltett kérdések nagyrészt követték az első, 1965-ös vizsgálat felépítését annak
érdekében, hogy az eredmények összevethetők legyenek egymással
 A kutatás célja volt az új jogintézmények ismertségének felmérése, valamint általában a
rendszerváltás hatásának vizsgálata az emberek jogismeretére, jogtudatára
 Új jogintézmények ismertségének felmérése
 A jog tekintélye alapjaiban sincs meg!
 Alkotmány normái szinte teljesen ismeretlenek
 Büntetőjogi szabályai a legismertebbek

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és az ELTE Jogszociológiai Tanszéke (2006)

 1000 fős reprezentatív mintán végzett vizsgálatot alapvető alkotmányos értékeink, a
parlamentarizmus, a szabadságjogok és közvetlenül az igazságszolgáltatás helyzetének,
megítélésének feltárására
 A kérdések egy része a különböző alkotmányos és egyéb jogállami, valamint általában a különböző
intézmények iránti bizalom mérésére vonatkozott.
 bizalmi mérés: A négyfokú skálán mért bizalmi pontszámok alapján a lista élén a pártpolitika
felettinek feltételezett alkotmányos intézmények állnak (köztársasági elnök, alkotmánybíróság,
ombudsmanok, az Európai Bizottság), a legvégén a kormány, a biztosítók, a politikai pártok,
valamint a szakszervezetek állnak.