Filozófia I.

John Rawls: Egalitarianizmus

 Példa
Gy.L. b-i lakos anyagilag megszorult emberek számára
kölcsönt adott, amely összegeket többszörös kamattal
követelte vissza. Példál 70 000 forintos adósság később 500
000 Ft-ra, majd 1,4 Millió Ft-ra nőtt. A kölcsön átadásáról
elismervényeket írtak, amelyeket Gy.L. hatóság
segítségével, később bírósági úton próbált érvényesíteni.
Igazságosak-e a GyL által aláíratott szerződések?
 Kiindulópont: mi jellemzi a társadalmat és tagjait a politikai

közösségekben?
1. Társadalmi egyenlőtlenségek
2. Természeti eredetű egyenlőtlenségek
3. Előre nem látható véletlenek (pl.
természeti katasztrófák, balesetek)
Megoldás: az igazságosság elveinek
kiválasztása társadalmi szerződés útján
 Milyen alapokra helyezzük a társadalmi
szerződést?
• Első lépés: a szerződéskötés erkölcsi háttere általában
• Polgári törvénykönyv: 6:58. § [A szerződés] A szerződés a
felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata,
amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás
teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
6:59. § [Szerződési szabadság] (1) A felek szabadon
köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a
másik szerződő felet. (2) A felek szabadon állapíthatják
meg a szerződés tartalmát.
 A valódi szerződések erkölcsi alapja:
a) Autonómia (szabadság)
b) Kölcsönösség
önmagában a megállapodás nem garantálja,
hogy az tisztességes (lásd például jó erkölcsbe
ütköző szerződés vagy uzsorás szerződés,
munkajog)
a hozzájárulás önmagában nem hoz létre
erkölcsi kötelezettséget
 Milyen körülmények között hozzuk létre az igazságosság
elveit tartalmazó társadalmi szerződést?
EREDETI HELYZET: „TUDATLANSÁG
FÁTYLA”
→ eltakarja a „szerződők” elől valódi társadalmi
helyzetüket és jó életről alkotott felfogásukat
→ cél az önkényesség kizárása az igazságosság
elveinek megállapításakor
 Milyen alapvető igazságossági elveket válasszunk az eredeti helyzetben?
1. Szabadságjogok egyenlő elosztása (haszonelvűség
elutasítása)
2. Különbözeti elv: a javak egyenlőtlen elosztása a
társadalom legrosszabb helyzetben lévő tagjainak
javát kell szolgálja (az az egyenlőtlen elosztási helyzet
fogadható el, ahol a társadalom legelesettebbjei a
legelőnyösebb helyzetbe kerülnek) (libertarianizmus
elutasítása)
 Melyik elosztási struktúra felelne meg a
rawlsi elméletnek?
Elosztás 1 Elosztás 2 Elosztás 3

„A” társadalmi csoport 6 5 4

„B” társadalmi csoport 8 10 5

„C” társadalmi csoport 10 15 6

 Egalitarizmus érvei mögött meghúzódó
állítások:
Rawls: az igazságosságról szóló elmélet nem az
erkölcsi érdemek jutalmazásáról szól
- Tehetséggel rendelkezni önmagában nem erkölcsi
érdem
- A tehetség eredményei a társadalom épp adott
igényeitől függően alakulnak
 Rawls elméletének „tesztje”: pozitív
diszkrimináció
• Alaptörvény: XV. cikk 4) Magyarország az esélyegyenlőség
és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön
intézkedésekkel segíti.
• XIX. Cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden
állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság,
betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és
önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén
minden magyar állampolgár törvényben meghatározott
támogatásra jogosult.
 Alkotmánybíróság
• 9/1990. (IV. 25.) AB határozat: „a diszkrimináció tilalma nem
jelenti azt, hogy minden, még a végső soron nagyobb
társadalmi egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. A
megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak
mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell
kezelnie, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet
csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni
szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a
jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait
meghatározni.”
„Az azonos személyi méltóság jogából esetenként
következhet olyan jog is, hogy a javakat és esélyeket
mindenki számára (mennyiségileg is) egyenlően osszák el.
De ha valamely - az Alkotmányba nem ütköző - társadalmi
cél, vagy valamely alkotmányos jog csakis úgy
érvényesíthető, hogy e szűkebb értelemben vett egyenlőség
nem valósítható meg, akkor a […] pozitív
diszkriminációt nem lehet alkotmányellenesnek
minősíteni.”
• „A pozitív diszkrimináció korlátjának a tágabb
értelemben leírt, tehát az egyenlő méltóságra
vonatkozó megkülönböztetés tilalma, illetve az
Alkotmányban pozitívan megfogalmazott
alapjogok tekintendők. Bár a társadalmi egyenlőség
mint cél, mint társadalmi érdek, megelőzhet egyéni
érdekeket, de nem kerülhet az egyén alkotmányos
jogai elé.”
• 61/1992. (XI. 20.) AB határozat: „A jogegyenlőség nem jelenti a
természetes személyeknek a jogon kívüli szempontok szerinti
egyenlőségét is. Az ember, mint a társadalom tagja hivatása,
képzettsége, kereseti viszonyai stb. szerint különbözhet és
ténylegesen különbözik is más emberektől. Az állam joga – s
egyben bizonyos körben kötelezettsége is -, hogy a jogalkotás
során figyelembe vegye az emberek között ténylegesen meglévő
különbségeket. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése ugyanis nem
bármifajta különbségtételt tilt – egy ilyen általános tilalom
összeegyeztethetetlen lenne a jog rendeltetésével -, hanem csupán
az emberi méltósághoz való jogot sértő megkülönböztetéseket.”
• 7/1998. (III. 18.) AB határozat: Az Alkotmány tehát a nők védelme érdekében
pozitív diszkriminációt tartalmazó szabályok kialakítására ad felhatalmazást. Ez
az alkotmányi felhatalmazás nyilvánvalóan a férfiak és a nők természeti,
biológiai és fizikai különbözőségéből adódó eltérések elismerésén alapszik. A
nők biológiai adottságai, különösen az anyaság biológiai és pszichikai
dimenziója, továbbá a nők kisebb fizikai ereje folytán bizonyos környezeti
ártalmakra hamarabb és súlyosabb következményekkel reagálnak. Ugyanaz a
tevékenység, amely a férfi számára egészségkárosodáshoz nem vezet, a nő
egészségét károsíthatja. Mindezekre a természeti adottságokra figyelemmel
alkotmányosan indokolt, hogy a jogalkotó a korkedvezményre való
jogosultság meghatározásánál a nők javára bizonyos preferenciákat, pozitív
diszkriminációt tartalmazó szabályokat állapít meg.”
• Kérdés: el lehet-e választani az igazságosságot
az erkölcsi érdemektől? → Arisztotelész