Üzleti

informatika

Gazdaság- és Agrárinformatikai
Tanszék

7. Számítógép-hálózatok és Internet szolgáltatások

Kialakításának céljai
 Erőforrás megosztás
 Nagyobb megbízhatóság
 Takarékosság
 Skálázhatóság
 Kommunikáció, hozzáférés távoli
információkhoz
 Központi programtárolás és
kiszolgálás

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 2

Hálózati struktúrák
 A hálózati struktúrák és a fogalmak
meghatározásában a mai napig érvényesek az ARPA (
Advanced Research Project Agency ) által kidolgozott
elvek.
 Hosztoknak (host) nevezzük azokat a gépeket,
amelyekben a felhasználó program fut.
 Kommunikációs alhálózat ( communication subnet
) köti össze a hosztokat. Az alhálózat az
összeköttetést biztosító csatornákból és
kapcsológépekből áll. A csatornát (channels) szokás
még vonalnak, áramkörnek, vagy több vonal esetén
trönknek is nevezni. A hoszt nem része az
alhálózatnak!
 A kapcsológép ( Interface Message Processor ) az
interfész üzenet feldolgozó gép. Feladata, hogy a
bemenetére kerülő adatot meghatározott kimenetre
kapcsolja. Fizikailag ez lehet egy speciális gép (pl.
router), de lehet egy számítógép része is (pl. hálózati
kártya)
Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 3
Kommunikációs alhálózat

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 4

Hálózati hardver
 A számítógép-hálózatok osztályozásának szempontjai közül
két fontos szempont az átviteli technológia és a hálózat
mérete (kiterjedése) szerinti osztályozás.
 I. Az átviteli technológia szerinti két fő csoport a következő:
 Adatszóró hálózatok. Egyetlen kommunikációs csatorna,
ezen osztozik a hálózat összes gépe.
 Kétpontos hálózatok. Ebben az esetben a számítógépek
párosával kapcsolódnak egymáshoz, vagyis pont-pont
kapcsolattal rendelkeznek.
 II. Méret:
 Lokális hálózatok (Local Area Network, LAN). Az ilyen helyi
hálózatok egy intézményen, vállalton stb. belül működnek.
 Nagyvárosi hálózatok (Metropolitan Area Network, MAN).
Lényegében a lokális hálózatok nagyobb változata, és
általában hasonló technológiára épül.
 Nagy kiterjedésű hálózatok (Wide Area Network, WAN).

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 5

Kapcsolódási topológiák

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 6

Hálózati szoftver
 A hálózati szoftver alatt azokat a
szoftvereket értjük, melyek a hálózat
működtetésével kapcsolatosak. A hálózati
operációs rendszerek nem tartoznak a
hálózati szoftver fogalomkörébe.
 A számítógépek párbeszédének írott és
íratlan szabályait együttesen protokollnak
nevezzük.
 Annak érdekében, hogy csökkentsék a
hálózatok bonyolultságát, a legtöbb
hálózatot strukturálják, rétegekbe (layer)
vagy szintekbe (level) szervezik.
Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 7
Az OSI hivatkozásai modell

A gép (hoszt Közbenső kapcsoló B gép (hoszt)

Alkalmazási Alkalmazási

Megjelenítési Megjelenítési

Együttműködési Együttműködési

Szállítási Szállítási

Hálózati Hálózati Hálózati

Adatkapcsolati Adatkapcsolati Adatkapcsolati

Fizikai Fizikai Fizikai

Fizikai átviteli közeg A Fizikai átviteli közeg B

Üzleti informatika - Számítógép- 10

hálózatok
A TCP/IP hivatkozási modell

Egy 4-rétegű modell, ami természetesen különbözik az OSI

ajánlástól.
 A hálózat elérési réteg csak azt írja elő, hogy a hálózat
alkalmas legyen IP csomagok továbbítására.
 Az internet réteg feladata, hogy a hoszt bármilyen
hálózatba csomagokat tudjon küldeni, és onnan
csomagokat fogadni. Ez az Internet Protocol (IP).
 A szállítási réteg az Internet réteg felett helyezkedik el.
Lehetővé teszi a társentitások közti párbeszédet. A
szállítási rétegben létrehozhatunk megbízható,
összeköttetés alapú protokollokat, ilyen az átvitel vezérlő
protokoll (Transmission Control Protocol, TCP), vagy
datagram jellegű protokollt, mint az UDP (User Datagram
Protocol).
 Alkalmazási réteg. TCP/IP modellben nincs viszony és
megjelenési réteg. A szállítási réteg felett van az
alkalmazási réteg. Ez tartalmazza az összes magasabb
szintű protokollt. Néhány megvalósított protokoll:
Üzleti informatika - Számítógép- 12
hálózatok
Csomagtovábbítás a hálózaton

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 14

A hálózat fizikai megvalósítása

Forrás Adó Csatorna Vevő Cél

Zaj

Üzleti informatika - Számítógép- 15

hálózatok
A csatorna és a fizikai réteg jellemzői
 A csatorna legfontosabb jellemzői:
 sávszélesség
 zaj
 kódolási eljárás.
 Sávszélesség alatt általában az átvitt legmagasabb és legalacsonyabb
frekvencia különbségét értik, ahol a frekvencia átviteli függvény 3 dB-el
csökken. A valós rendszerekben a sávszélességet műszaki eszközökkel
korlátozzák, az alsó és felső határfrekvenciánál meredek levágás van. A
Sávszélesség analóg rendszerben: a jel frekvencia tartománya (pl.
beszéd: 300Hz-3300Hz), digitális rendszer: maximális információ átviteli
sebesség (bit/s). A fizikai réteg további fontosabb jellemzői a következők:
 Vonal: fizikai összeköttetés.
 Csatorna: Két fél közötti kommunikációs kapcsolat.
 Vonalmegosztás: egy vonalon több csatorna (pl. kábel TV)
 Megvalósítási lehetőségei:
 Multiplexelés (frekvenciaosztás, időosztás)
 Csomagkapcsolás: az információ kisebb adagokra bontása, egy vonalon
különböző gépek csomagjai haladhatnak, tárol-továbbít elv, csomagokban cím
információ van elhelyezve.
 Vonalkapcsolás: az adatvezetéket a kommunikálni szándékozó adó, illetve vevő
kapja meg. Útvonal kialakítása kapcsolóközpontokon keresztül. Tényleges fizikai
kapcsolat, viszont a kapcsolat létrehozásához idő kell.

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 16

Fontosabb fizikai átviteli közegek -
Csavart érpár

 Két spirálszerűen
egymás köré tekert
szigetelt rézhuzal. A
két eret azért
sodorják össze,
hogy csökkentsék a
kettő közötti
elektromágneses
kölcsönhatást.

Üzleti informatika - Számítógép- 17

hálózatok
Fontosabb fizikai átviteli közegek -
Koaxiális kábel

 Jobb árnyékolás, mint a csavart érpárnál,

ezért nagyobb átviteli sebesség és nagyobb
szegmenshossz.
 I. Alapsávú koaxiális kábel – digitális
átvitelre, 50 –os. Akár 1-2 Gb/s-os
átviteli sebességet is elérhetünk.
 II. Szélessávú koaxiális kábel –
szabványos kábel TV-s analóg átvitel, 75
–os.

Üzleti informatika - Számítógép- 18

hálózatok
Üvegszálas kábel
 Laboratóriumi körülmények között már a 100 Gb/s-os
sebességet is elérték. A fényvezető szálas adatátviteli
rendszernek három fő komponense van: a fényforrás
(LED vagy lézerdióda) , az átviteli közeg és a
fényérzékelő (fotodióda vagy fototranzisztor).
 Fény terjedés:
 teljes visszaverődés (többmódusú szál, több
különböző szögű fénysugár),
 a szál átmérőjét néhány hullámhossznyira
lecsökkentjük (8-10 m, egymódusú szál, drágább,
nagyobb távolságra használható).
 A fényvezető kábelben általában több szálat fognak
össze.
 Nagyobb a sávszélessége, kisebb a csillapítása, mint a
rézvezetéknek. Nem érzékeny az elektromágneses
zavarokra. Vékony, könnyű. Nehéz lehallgatni.
Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 19
Vezeték nélküli átviteli közegek
 Rádiófrekvenciás átvitel. Mikrohullámú
tartományban (100 MHz felett).
 Infravörös (1012-1014 Hz). Elsősorban
kistávolságú adatátvitel esetén (pl. TV
távirányító).
 Látható fényhullámú átvitel. Pl. két
épület lokális hálózatát a tetejükre szerelt
lézerek segítségével kapcsoljuk össze. Igen
nagy sávszélesség, nagyon olcsó.
 Műholdas átvitel. Geostacionárius
műholdak. A műholdakon lévő
transzponderek a felküldött mikrohullámú
jeleket egy másik frekvencián felerősítve
visszasugározzák.
Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 20
(a) Bluetooth configuráció (b) Wireless LAN

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 21

(a) Személyi mobil számítógép (b)
Repülő vezetékes LAN

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 22

A hálózatok részelemei – néhány
eszköz

Kapcsolat Interfészek Switch-ek/router-ek

Optikai Ethernet kártya Router

szál

Wireless kártya

Koax kábel
Switch

Üzleti informatika - Számítógép- 24

hálózatok
Néhány hálózati eszköz
 HUB: passzív hálózati eszköz, mely a szegmensek
kapcsolatát biztosítja. Mivel jelerősítést nem végez,
az előírt kábelhosszt nem léphetjük túl.
 repeater: olyan elektronikus eszköz, amely az
adatátvitel során, a csillapítás következtében torzult
jelek felismerését, helyreállítását és újraidőzítését
végzi.
 router: egy intelligens eszköz, amely meghatározza
a hálózaton áramló adatcsomagok útvonalát.
 bridge: azonos architektúrájú, de különböző
protokollok segítségével működő hálózatok össze
kapcsolását teszi lehetővé.
 switch: olyan szerkezeti elem, amely
útvonalszegmensek időleges egymáshoz rendelésével
épít fel kommunikációs útvonalat.
 modem: olyan eszköz, mely telefonvonalon
keresztül teszi lehetővé az adatátvitelt.

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 25

Hozzáférés az Internethez
 közvetlen kábelkapcsolat
 nagy távolságú kábelezés
 optikai kábelezés
 mikrohullámú lánc
 műholdas kapcsolat
 ISDN vonal
 bérelt vonali összeköttetés
 kapcsolt vonali összeköttetés

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 26

Hálózatok Internet hálózatba
kapcsolása

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 27

A kliens-szerver architektúra

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 28

A TCP/IP protokoll
 A TCP/IP protokoll készlet a különböző
operációs rendszerekkel működő
számítógépek, illetve számítógép-hálózatok
közötti kapcsolat létrehozására szolgál.
 Ez egy olyan protokollkészlet, amelyet arra
dolgoztak ki, hogy hálózatba kapcsolt
számítógépek megoszthassák egymás között
az erőforrásaikat.
 A TCP és az IP a legismertebb, ezért az egész
családra a TCP/IP kifejezést használják.
 Segítségével különálló számítógép-hálózatok
hierarchiája alakítható ki, ahol az egyes
gépeket, illetve helyi hálózatokat nagy
távolságú vonalak kötik össze
Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 29
Helyi hálózatok összekötése
nagytávolságú vonalakkal

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 30

Címzési rendszer
 Ha egy hálózat számítógépei a kommunikációhoz a TCP/IP
protokollt használják, minden számítógép minden adaptere
(hálózati kártyája) egyedi azonosítóval rendelkezik, mely egyedi
azonosítók alapján a számítógépet az IP protokoll megtalálja a
hálózatban. A számítógéphez rendelt azonosítót IP-címnek (IP
address) nevezzük.
 A címzési rendszer hierarchikus: azaz vannak hálózatok, és ezen
belül gépek (hosztok). Így a cím két részből áll: egy hálózatot
azonosító, és ezen belül egy, a gépet azonosító címrészből.
 A hálózati csomópontok IP-címe 32 bites szám, amelyet a
leggyakrabban az úgynevezett pontozott tízes formában (dotted
decimal form) írunk le, azaz négy darab 0 és 255 közötti decimális
számmal, például 193.255.67.4. Ebben a formában a 32 bites IP-
címet 8 bitenként konvertáljuk tízes számrendszerbe, és az egyes
8 bites szakaszokra gyakran külön is hivatkozunk.
 A hálózatazonosító az összekapcsolt hálózatok között, a
csomópont-azonosító a hálózaton belül egyedi. Ha a hálózat az
Internethez csatlakozik, a hálózatazonosítónak az egész
Interneten belül egyedinek kell lenni.
 Az Internethez csatlakozó hálózatok azonosítóit külső szolgáltató a
az InterNIC (Inter-Network Informatition Center) határozza meg.
 Az IP-címeket, címtartományokat és így a hálózatokat különböző
osztályba sorolják. A címzési rendszerben 4 címzési osztályt
alakítottak ki Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 33
Az IP címformátumok

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 34

Alhálózati maszk
 Az alhálózati maszk is 32 bites szám, amelyben 1-esek
jelzik a hálózat, 0-k a csomópont azonosítójának IP-címbeli
helyét.
 Az alhálózati maszk 1-esekből álló sorozattal kezdődik, és
0-sorozattal ér véget.
 Példa alhálózati maszk használatára:
IP-cím: 196.225.15.4
Alhálózati maszk: 225.225.255.0
 Kettes számrendszerben:
IP-cím: 11000100 11100001 00001111 00000100
Alhálózati maszk: 11111111 11111111 11111111 00000000
 A két szám között az ÉS (AND) műveletet bitenként
elvégezve a hálózat címét kapjuk:
11000100 11100001 00001111 00000000
(Tízes számrendszerben: 196.225.15.0)
 Ha az ÉS műveletet a cím és az alhálózati maszk inverze
között végezzük el, az állomás hálózaton belüli címét
kapjuk.

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 35

A Domén Név Rendszer
(DNS – Domain Name System)

 A számítógépek IP-címeit nehéz

megjegyezni és könnyű elgépelni.
 Természetes tehát a felhasználóknak az az
igénye, hogy a számítógépeket az IP-címek
helyett könnyen olvasható és
megjegyezhető nevek megadásával érjük
el.
 Azonban a TCP/IP protokollkészlet
használata esetén a számítógépeket csak
az IP-cím alapján lehet elérni, név alapján
nem.
 Ezt a műveletet névfeloldásnak (name
resolution) nevezik.
Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 38
Névfeloldás
A névfeloldás alapvetően háromféleképpen történhet:
 1. Szórt üzenettel: a küldő számítógép szórt üzenetben
elküldi a címzett nevét a hálózatban elérhető
számítógépeknek. Erre az üzenetre – az IP-címet is
tartalmazó csomaggal – csak az a számítógép válaszol,
amelynek a neve egyezik a szórt üzenetben megadott
névvel.
 2. Táblázatban való kereséssel: a küldő számítógép egy, a
helyi merevlemezen lévő táblázatban megkeresi a címzett
nevét, és az ott található IP-címet használja a
kommunikációhoz.
 3. Névszolgáltatóval (name server): ha a hálózat egy
számítógépén van olyan adatbázis, amely a hálózat többi
csomópontjának nevét és IP-címét tartalmazza, a küldő
számítógép ehhez a géphez, a névszolgáltatóhoz (name
server) is fordulhat. A küldő gép ide küldi el a címzett
számítógép nevét tartalmazó kérést. A névszolgáltató saját
adatbázisában megkeresi a címzett nevét, és ha megtalálta,
elküldi a mellette lévő IP-címet a küldőnek. (A küldőnek
csak a névszolgáltató IP-címét kell ismernie.)
Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 39
Alkalmazási protokollok
 SMTP Simple Mail Transfer Protocol egy alkalmazási
protokoll, amely a hálózati felhasználók egymással
való kommunikációját teszi lehetővé. Leveleket tud
küldeni és fogadni.
 TELNET Terminál emuláció segítségével a saját gépét
terminálnak használva egy távoli hosztra
felhasználóként lehet bejelentkezni.
 FTP File Transfer Protocol. A fájl átviteli eljárás
segítségével a felhasználónak lehetővé teszi az
általános könyvtár és fájlműveletek végrehajtását a
saját gépe és egy távoli hoszt lemezegysége között.
Pl.: fájlokat vihet át, törölhet, átnevezhet fájlokat.
 GOPHER Hierarchikusan felépített információban
kereső protokoll
 HTTP HyperText Transport Protocol

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 40

Elektronikus levelezés
 Az egyik legalapvetőbb szolgáltatás az elektronikus
levelezés. Ez az alkalmazás az SMTP (Simple Mail
Transfer Protocol -- egyszerű levéltovábbítási
protokoll) –re épül.
 Levelezni valamilyen levelező programmal lehet.
Mindegyik megvalósítja az alábbi funkciókat:
 levél küldése közvetlenül, vagy egy listán szereplő
címzetteknek (send),
 kapott levelek tartalomjegyzék-szerű listázása a levél
témája (subject) mezőket mutatva,
 válasz adott levélre (reply),
 levél továbbküldése (forward),
 levél tárolása különböző irattartókba (folderekbe),
 levél törlése (delete).

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 41

Állományok átvitele – FTP

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 43

Az FTP kliens program

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 44

TELNET

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 45

A kliens-szerver kommunikáció

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 46

A World Wide Web - alapelv
 A WWW koncepciójában a már jól
ismert kliens-szerver koncepció
mellett három - tulajdonképpen eddig
szintén ismert -paradigma fonódik
össze.
 Ezek a hypertext paradigmája,
 a hypertext utalások kiterjesztése IP
hálózatokra gondolat és
 a multimédia paradigmája.

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 47

A HTTP protokoll
 A WWW kliensek a böngészőprogramok, a tallózók.
 Képesek a Hyper Text Markup Language (HTML)
direktíváival kiegészített szövegek megjelenítésére,
bennük az utalásokhoz rendelt szövegrészek kiemelt
kezelésére, a kiemelt szövegek kiválasztására.
 Képesek bizonyos kép dokumentumok
megjelenítésére, ezekben kiemelések kiválasztására,
hangfájlok, videók lejátszására, vagy közvetlenül,
vagy valamilyen segédprogram aktiválásával.
 A szerverek pedig képesek szöveg-, kép-, hang- és
videó fájlokat megkeresni saját fájlrendszerükben, és
azokat elküldeni a kliensnek megjelenítésre.

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 50

Http kommunikáció
 A kliens és szerver között üzenetváltások
jellegzetesen négy lépéses forgatókönyv szerint
történnek a Hyper Text Transport Protocol (HTTP)
szabályozása alatt.
 Az első lépés a kapcsolat-létesítés (connection): ezt a
kliens kezdeményezi, hozzá legfontosabb információ
a szerver azonosítója.
 A második lépésben a kliens kérelmet (request) küld
a kapcsolaton a szervernek, ebben közli, hogy milyen
protokollal, melyik dokumentumot kéri (nem
részletezzük, de az átviteli eljárás, a method is
paramétere a kérelemnek).
 Ezután a szerver megkeresi a kért dokumentumot és
válaszol (response): a kapcsolaton leküldi a kért
dokumentumot.
 Végül a kapcsolat lezárul (close). Mindezek után a
kliens felelőssége, hogy mit is csinál a leküldött
dokumentummal.
Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 51
Információkeresés az Interneten
 A web robotok, vagy ügynökök olyan számítógépes
programok, melyeknek célja az Internet oldalain történő
adatgyűjtés vagy keresés. Jellemzi őket az önállóság, és a
rekurzivitás.
 Önállóság – bizonyos előre meghatározott korlátok között
a működésüket emberi beavatkozás és irányítás nélkül
végzik.
 Rekurzivitás – egy adott pontról kiindulva, képesek
bejárni az összes olyan oldalt, mely a kiindulási ponttal
közvetlen kapcsolatban áll, majd képesek a kapcsolt oldalt
mint kiindulási pontot tekinteni és a folyamatot egészen
addig folytatni, amíg valamilyen kilépési feltétel érvényre
nem jut.
 Adatbázisban tárolt indexeken alapuló keresés: A rendszer
központi eleme az adatbázis, amelyben az egyes oldalak
címei illetőleg az oldalakra valamilyen szempont szerint
jellemző szavak és szókapcsolatok tárolódnak.
 Az adatok gyűjtését és rendszerezését emberek végzik
 Az adatokat emberek küldik, az ellenőrzést viszont gép végzi
 Az adatokat egy önműködő program, egy web robot gyűjti
Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 56
Web2
 Webhelyek feletti tartalomforrások: A Web első
generációjával ellentétben a hangsúly inkább azon van, egy
adott adathalmazt, tartalmat milyen módon dolgozza fel,
csoportosítja, jeleníti meg egy adott webhely. A feldolgozott
tartalom eredete egyre kevésbé fontos, megszűnik annak
röghöz kötöttsége, mert nemcsak az eredeti webhely
tervezői szerinti formában érhető el, hanem szabadon
felhasználható más oldalak által is. Ehhez le kell bontani
mind a jogi, mind a technikai akadályokat.
 Előbbit a liberális licenc-feltételekkel, utóbbit a különböző
programozási nyelvek által elérhető hozzáférés lehetőségével,
ún. API-kkal, vagy RSS abrakok felhasználásával lehet elérni.
 A tartalom relatíve egyszerű átvételére jó példa a
http://www.lexipda.de/ , ami a Wikipédia tartalmát jeleníti
meg leegyszerűsített, PDA-kra optimalizált formában, az API-k
felhasználására pedig a GoogleHejesírás, ami a Google
adatbázisát használja fel helyesírási kérdések "eldöntésére".
 A felhasználók Web2.0-ja
 Mindenki írhat weboldalt
 Operációs rendszer és a web egymásba gabalyodása

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 58

Wi-Fi
 Wi-Fi (úgy is, mint WiFi, Wifi vagy wifi), a Wireless Fidelity
rövidítéséből – az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli
mikrohullámú kommunikációt megvalósító szabvány.
 A WiFi a WECA (Wireless Ethernet Compatibility Assocation)
bejegyzett márkaneve, és a korábban IEEE 802.11b-nek nevezett
szabvány közérthetőbb, könnyebben megjegyezhető márkaneve.
 Az WiFi-nek megfelelő eszközök rádiós adatátviteli
összeköttetetést tudunk megvalósítani.
 Ezek az eszközök a 2400 Mhz-es frekvencia sávban működnek
néhányszor 10mW-os adóteljesítménnyel.
 A WiFi eszközök segítségével akár 11Mbps sebességet is el tudunk
érni, ami megfelel egy hagyományos 10 Mbps vezetékes hálózat
sebességének.
 Rádiós kapcsolatoknak két típusa van, az ad-hoc és a strukturált.
Ad-hoc módban a hálózati kártyák közvetlenül egymással
kommunikálnak, míg strukturált módban egy központi egységen
(Access point) keresztül tartják a kapcsolatot.
 Strukturált módban lényegesen több, akár 64-256 gép is
kapcsolódhat egy központi egységhez

Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 61

Mobil Internet
 Az internet jóvoltából erősen megnőtt és felértékelődött az
információk iránti igény. Sokan úgy gondolják, hogy ha
bármikor és a világon bárhol hozzáférhetnek a világhálón a
szükséges adatokhoz, akkor legyen módjuk erre utazás
vagy tárgyalás közben is.
 Egy bekábelezett helyi hálózat (LAN) optimális megoldás az
irodaházakban dolgozók többségének, de mi legyen
azokkal, akik napközben sokszor változtatják a helyüket –
például értekezletek, bemutatók miatt? És a tárgyalásra
érkező vendégek? ők hova "csatlakozzanak", ha friss
információkra van szükségük a megbeszélések alatt?
 Vezeték nélküli, rádiós hálózattal kell helyettesíteni a
hagyományos összeköttetést mindenütt, ahol erre igény
van. Az ötlet egyáltalán nem új, hiszen a mobiltelefonok
már hosszú évtizedek óta ezekre az elvekre támaszkodnak
 Ha a frekvenciákat most figyelmen kívül hagyjuk, akkor a
gyártóktól és a konkrét berendezéstípusoktól függően
különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk a mobil
rendszereket: vizsgálhatjuk őket a használati mód, illetve a
rendszerben részt vevők száma alapján.
Üzleti informatika - Számítógép-hálózatok 63