Számítógép-

hálózatok
PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL BSC
Számítógép-hálózati alapok

Számítógép-hálózatok
egymással összekapcsolt, önálló számítógépek rendszere.
Két számítógép akkor nevezhető összekapcsoltnak, ha azok egymás
között információcserére képesek.

2
Miért is érdemes számítógépeinket hálózatba
kapcsolni?
Közösen használhatóak a hálózatban levő erőforrások
Egyenletesebb teljesítmény-megosztás
A rendszer nagyobb megbízhatósággal üzemeltethető
A rendszer teljesítményének skálázható növelése.
Távoli adatok elérése.
A számítógép-hálózat kommunikációs közegként is használható.
A személyek közötti kommunikációra
Az interaktív tanulás.
Az interaktív szórakozás stb.

3
Milyen veszélyeket rejt a gépek hálózatba
kapcsolása?
A hálózat kritikus pontjainak sérülése a rendszer
használhatatlanságát eredményezheti.
Kellő védelem nélkül a rendszerből illetéktelenek is
információhoz juthatnak.
A koncentrált program, de különösen az adattárolás a
felhasználók bizonyos kiszolgáltatottságát
eredményezheti.
A hálózatok nem-kívánt kellemetlen mellékhatása a
számítógépes bűnözés terjedése: adatlopások,
számítógépvírus fertőzések, rendszerbénítások.

4
Számítógép-hálózatok osztályozása
Csoportosítási szempont lehet:
a hálózat kiterjedése,
az átviteli iránya,
az átvitel ütemezése,
az átvitel sebessége,
az átvitel módszere,
a kapcsolat módja,
az erőforrásokhoz való hozzáférés módja,
a hálózat tulajdonosa szerint.

5
Kiterjedés szerint:

6
 PAN: Personal Area Network (Pikohálózat)

Személyi információtechnológiai eszközök néhány méteren belüli,

infravörös (IrDA), vagy mikrohullámú (Bluetooth) kapcsolata.
Egy-egy PAN általában nem izoláltan működik, hanem pl.
vezetékes, vagy vezeték nélküli LAN-on keresztül kapcsolatot
tarthat más, hasonló személyi hálózattal vagy egyéb hálózat
eszközökkel, és ezáltal - helyileg nem korlátozottan - a
legszélesebb körű szolgáltatásokhoz juttathatja hozzá a
felhasználót.

7
Személyi hálózat és lehetséges kapcsolódásai

8
LAN: Local Area Network vagy helyi hálózat.
Jellemzői:
Maximum néhányszor 10 Km távolságon belüli hálózat,
Általában egy intézményre terjed ki, esetleg annak
néhány közeli épületére.
A lokális hálózatokat három dolog különbözteti meg a
többi hálózattól:
A kiterjedésük (a LAN-ok mérete szigorúan korlátos)
Az átvitel módja, relatív nagy sebessége
Topológiájuk

9
MAN: Metropolitan Area Network vagy városi
hálózat
10-100 km távolság közötti, egy városra kiterjedő hálózat, amely több
helyi hálózat összekapcsolásával jön létre.
A kapcsolatkiépítés a LAN-ok között többnyire a városi távközlési
hálózatra épül, hagyományos telefonvonalon, optikai kábeleken, néha
mikrohullámú adókon át is.
A MAN támogatja mind az adatátvitelt, mind a hangátvitelt, és helyi
kábeltelevízió-hálózathoz is kapcsolódhat.

10
WAN: Wide Area Network vagy kiterjedt
hálózat.
100 km távolságon kívüli, nagy területre kiépült
hálózat, lehet országos és földrészekre kiterjedő is. Itt
az egyes MAN-ok kapcsolata nagysebességű átviteli
kábeleken vagy műholdon keresztül valósul meg.
A LAN-okat többnyire maga a felhasználó építi ki saját
telephelyén belül a helyi kommunikáció
lebonyolítására. A WAN-okat legtöbbször külső
szolgáltatótól, szolgáltatásként veszik igénybe, és arra
használják fel, hogy a telephelyek közötti forgalmat
bonyolítsák le.

11
Átviteli irány szerint megkülönböztetés:
Szimplex (csak egyirányú) átvitelre képes rendszereket,
az állomások funkciója rögzített vagy csak adó, vagy
csak vevő lehet. Tipikus példája a rádió, valamint a tv.
Félduplex esetén megengedett a kétirányú átvitel, de
időben szétválasztva, azaz egy időben csak az egyik
irány aktív.(CB-rádiók, walky-talky rádiók)
Duplex átvitelnél mindkét állomás egyszerre lehet adó
és vevő is, pl. telefon.
Ál-duplex átvitelnél az adásra és a vételre külön
csatornát használnak az állomások (GSM rendszerek)

12
Az átvitel ütemezése szerint

Az aszinkron átvitel esetén nincs az adó és vevő teljes

szinkronban.
◦ A rövid adatátviteli egységek biztosítják hogy órajeleik
maximum 2-3%-os eltérése esetén még működik a
kommunikáció.
◦ Karakterenkénti, bájtonkénti átvitelt tesznek lehetővé, bár
egyszerű és olcsó, viszont lassú.
A szinkron átvitel az adatfolyamból nyert szinkronizáló
jellel, vagy külső órajellel az adó és vevő órajelének
összehangolásával nagy-méretű adatblokkok átvitelére
képes, melyet még hibaellenőrzéssel is kiegészítenek.

13
 Az átvitel sebessége szerint
Az adatátvitel sebességének mértékegysége a bit/s,
azaz az időegység alatt átvitt bitek száma, amit korszerű
számítógépek esetén általában nem az adó vagy a vevő,
hanem az adatátviteli csatorna kapacitása korlátoz.
Lokális hálózatoknál:
◦ Lassúnak minősíthetjük a 100 kb/s nagyságrendű, illetve az
ennél kisebb,
◦ Közepesnek a 10-100 Mbit/s nagyságrendű
◦ Nagysebességűnek a 1 Gbit/s, illetve az e fölötti adatátviteli
sebességet.

14
A hálózat részei

15
 Hálózati struktúrák elemei
Hosztoknak (host) nevezzük azokat a gépeket, amelyekben a
felhasználó program fut. Magyarra gazdagépnek szokás fordítani.
Kommunikációs alhálózat (communication subnet) köti össze a
hosztokat.
◦ Az alhálózat az összeköttetést biztosító csatornákból és kapcsológépekből
áll.
◦ A csatornát (channels) szokás még vonalnak, áramkörnek, vagy több vonal
esetén trönknek is nevezni.
A kapcsológép (IMP Interface Message Processor) az interfész
üzenet feldolgozó gép.
◦ Feladata egy telefonközponthoz hasonló, a vonalak megfelelő irányú
összekapcsolásával a bemenetére jutó adatot valamelyik meghatározott
kimenetre továbbítja.
◦ Fizikailag ez lehet egy speciális gép (pl. router), de lehet egy számítógép
része is (pl. hálózati kártya). Szokás még hálózati kapcsoló pontoknak is
nevezni ezeket (internal switching node).
16
Csoportosítás a csatorna kialakítás
szempontjából
Két pont közötti összeköttetést megvalósító és
Üzenetszórásos csatornával rendelkező alhálózatok (multipont
összeköttetés)

17
Számítógép-hálózati alapok
Hálózati topográfia
az összekapcsolás jellemzésénél az egyes számítógépek elhelyezkedését
vesszük figyelembe
Hálózati topológia
A hálózatok elemei közötti strukturális kapcsolatokat vesszük
figyelembe

18
Hálózat felépítés
(topológiájuk)
Sín: a hálózatnak van egy gerince(BackBone - közös adatátviteli vonal), amihez az összes
csomópont csatlakozik. A gerinc mindkét vége ellenállással van lezárva, a rendszer elemei
sorba vannak fűzve egy kábelre. Minden csomópontnak egyedi címe van.
Csillag: a csomópontok egy közös elosztóba (hub) vannak bekötve. A csillag topológiánál
ilyen elosztók gyűjtik össze egy-egy gépcsoport jeleit és továbbítják a központ felé.
Gyűrűs : a csomópontokat közvetlenül egymáshoz csatlakoztattják, soros elrendezésben,
így azok egy zárt hurkot alkotnak. Az üzenetek fogadása egy alkalmas csatoló eszköz
segítségével történik. Előre történő huzalozása nehézkes, új csomópont hozzáadása, vagy
elvétele megbonthatja a hálózatot.
Busz: egyetlen kábelre felfűzött gépek alkotják a hálózatot. Gyakori a helyi hálózatokban,
mivel olcsó a kialakítása. Hátránya, hogy a kábel megbontása, azaz bármely gép kemelése
a hálózatból a hálózat működésképtelenségét eredményezi.
Vegyes (fa): A busz topológia fa topológiává egészíthető ki, amelyban a többszörös
buszágak különböző pontokon kapcsolódnak össze, így alkotva egy fastruktúrát.
Hierarchikus: az előző formák vegyes alkalmazása.

19
Pont-pont topológiák

20
Üzenetszórásos topológiák

21
 Az OSI modell általános jellemzői
Az OSI az Open System Interconnect — nyílt rendszerek
összekapcsolása.
Ez a modell a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
(International Standards Organization, ISO) ajánlásán
alapul. Ez volt az első lépés a különböző rétegekben
használt protokollok szabványosítása terén.
Nyílt rendszereknek az olyan rendszereket hívjuk,
amelyek nyitottak a más rendszerekkel való
kommunikációra.

22
 A rétegmodell szerkezete
A modell alsó három rétege a hálózatokhoz kapcsolódik,
a rétegek tartalma az aktuális hálózattól függ,
A felső négy réteg alkalmazásfüggő.
Az egyes rétegek a felettük lévők számára szolgálatokat
nyújtanak
Az egyik gép n.-edik rétege párbeszédet folytat a másik
gép n.-edik rétegével.
A párbeszéd szabályait az n.-edik réteg protokolljának
nevezzük.

23
Az OSI hivatkozási modell

24
 Az analóg átvitel

Az analóg jelek időben folyamatosan változnak. Általában

elmondhatjuk róluk, hogy periodikusak, azaz bizonyos
időközönként ismétlődnek. Nagyon fontos, hogy a
nagyságuk (amplitúdó) két szélső határ között bármilyen
értéket felvehetnek. Az ilyen jeleknek három tulajdonsága
van, amely adatátvitelre felhasználható.

25
Analóg és digitális átvitel
A korábbi rendszerekre az analóg technológia volt jellemző. Az
analóg jelátvitelnél a csatornában a jel gyengül, és zajok adódnak
hozzá. A zajtól a jelet nem tudjuk „megszabadítani”. Az erősítők a
jelszintet helyreállítják, de a zajtartalom marad.
A digitális átvitel fő jellemzője, hogy a jeleknek csak diszkrét
értékei létezhetnek. A jeleket, ha felismerhetők, nem erősítjük,
hanem regeneráljuk.
Helyreállítjuk a jelszintet és időzítést is. Soha nem szabad
megfeledkeznünk azonban arról, hogy az átviteli csatornában a jel
mindig analóg.
A jelet a csatorna valamilyen fizikai jellemzőjének mértéke
hordozza . Frekvencia, fázis, amplitúdó, vagy több jellemzője
együttesen.

26
 Digitális adatátvitel

Számítógépekben és számítógépek között elsősorban digitális

adatátvitelt valósítanak meg.
A digitális jelek két állapottal rendelkeznek, (pl: kikapcsolt állapot a
logikai 0, a bekapcsolt pedig a logikai 1). Minden adat előállítható
bitek sorozatából.
Annak érdekében, hogy ezek az állapotok kezelhetők legyenek,
hozzájuk a gyakorlatban legtöbbször konkrét feszültségszinteket vagy
feszültségszint-tartományokat rendelnek (0 szint: 0V, 1 szint: 5V).
A digitális jelek a két feszültségszint között nem vehetnek fel értéket, a
két szint közötti váltásnak pedig nagyon rövid idő alatt kell
megtörténnie (lehetőleg nullához közeli érték alatt).
A váltások nem történhetnek akármikor. Ennek az oka, hogy a digitális
rendszerek áramkörei megadott ütemezés szerint működnek. Erre
azért van szükség, hogy a megfelelő jelszinteket a vevő is megfelelő
időben legyen képes értelmezni.
27
 Jelátalakítás hardver eszközei
Modem
Digitális információk analóg közegeken (pl. telefonos
vagy kábelhálózat) keresztüli továbbítását vivőjelek
modulálásával lehetővé tevő hardvereszköz.
A modem nevét két alapvető részegysége, a modulátor
és a demodulátor kezdőbetűinek összevonásából kapta.
A hagyományos, analóg telefonos hálózaton történő
átvitelre használt modemek legnagyobb sebessége 56
Kbps, míg a kábelhálózaton üzemelő kábelmodemek
által biztosított sávszélesség akár a Mbps-es tartományt
is elérheti.

28
Vonalak, csatornák
Vonalaknak a tényleges fizikai összeköttetéseket
nevezzük.
Csatornáknak a fizikai összeköttetésen létrejövő
összeköttetéseket, melyeken az információk
áramlanak nevezzük.
A legtöbb kapcsolatban egy csatorna nem foglalja
el folyamatosan egy vonal kapacitását, tehát
célszerű egy vonalon több csatornát létrehozni.
Előfordul ennek a fordítottja is , mikor több vonalat
használunk fel egy összeköttetés nagyobb
sebességű kiszolgálására.

29
 A multiplexelés
Az igény a jobb és gyorsabb kommunikáció iránt egyre
nő.
Az egyik lehetséges megoldás az lehet, hogy egyre több
fizikai összeköttetést teremtünk, azaz több kábelt
fektetünk le, több rádióadót üzemeltetünk, több
műholdat bocsátunk fel ... stb. Ez azonban nagyon drága
lenne.
A kommunikációképesség növelésének, a nagy
mennyiségű információ átvitelének másik útja a
multiplexelés.

30
Multiplexelés
A vonal megosztása lehetséges előre rögzített módon,
vagy forgalomtól függően.
Ha minden bemeneti csatornához rendelünk egy
kimeneti csatornát, akkor ezt multiplexelésnek
nevezzük.
Multiplexelésnél az adatvonal előre rögzített módon
kerül felosztásra. A csatornák nem versengenek a
vonalért. Torlódás nem tud keletkezni a vonalon, mert
a csatornakapacitások rögzítettek, és nem tudják
egymás kapacitását megszerezni.

31
Átviteli közegek
A fizikai közeg a jelek hordozója, lehet fémvezeték, fényvezeték vagy a
puszta "éter". Ennek függvényében beszélünk
◦ vezetékes,
◦ vezeték nélküli (atmoszferikus) átvitelmódról.

Az átvitel végezhető
◦ vonalszerűen, pl. vezeték, lézersugár; infravörös vagy mikrohullámú nyaláb
útján,
◦ térben, irányítatlan rádióhullámmal.

32
Átviteli közegek

Átviteli közeg: fizikai útvonal az átviteli rendszer adója és vevője között.

A közegek lehetnek:
• vezető
• nem vezető
A kommunikáció mindkét esetben elektromágneses hullámokkal történik.
Vezető közegek:
• csavart érpáras rézvezeték
• koaxiális kábel
• optikai szál
Nem vezető közegek (Vezeték nélküli átvitel (wireless transmission)) :
• atmoszféra
• űr

33
 Alapsávú koaxiális kábelek
A mindenkori sávszélesség a kábel hosszától függ.
Használják(ták):
◦ Távbeszélõrendszerekben nagytávolságú (analóg) átvitelre valamint lokális
hálózatokban. 1 km-nél kisebb távolságon 10 Mbit/s-os átviteli sebesség
valósítható meg.
◦ Ethernet hálózatokban, ahol megkülönböztetünk vékony koaxiális
(10Base2) és vastag koaxiális (10Base5) kábeleket. A típusjelzésben
szereplõ 2-es és 5-ös szám az Ethernet hálózatban kialakítható maximális
szegmenshosszra utal: vékony kábelnél ez 200 méter, vastagnál 500 méter
lehet.

34
Szélessávú koaxiális kábel

Kábeltelevíziós rendszerek analóg (FDM) kábelei

Alkalmas a 300 és 900 MHz közötti sáv átvitelére kb. tíz
kilométeres távolságra.
A szélessávú rendszereket több csatornára osztják, a
rendszerekben analóg erősítőkre van szükség.
◦ Ezek az erősítők a jelet csak az egyik irányba tudják továbbítani, ezért csak
szimplex adatátvitelt képesek megvalósítani.
A probléma megoldására kétféle szélessávú rendszert találtak ki:
◦ az egykábeles, amelyben egyetlen kábelen két különböző
frekvenciatartomány van az adó és a vevő között,
◦ és a kétkábeles rendszert, amelyben két azonos kábel fut egymás mellett. A
két kábelen ellentétes irányú az adatforgalom

35
Koaxiális kábel

36
 Csavart érpár
Más néven sodrott érpár: két szigetelt, egymásra spirálisan felcsavart rézvezeték. A
sávszélesség a huzalok vastagságától és az áthidalni kívánt távolságtól függ, de akár
a Gbit/s-os nagyságrendû sebesség is elérhető. A legtöbb telefonkészüléket sodrott
érpár köti össze a telefonközponttal.
Általában 4 érpárból állnak, amelyek spirális formában vannak csavarva, ezáltal
csökkentve az érpárok közötti interferenciát.
Az erek mindegyike egyenként szigetelve van.
de az érpárok lehetnek még páronként árnyékolva is.
STP (Shielded Twisted Pair) érpáranként árnyékolt
UTP (Unshielded Twisted Pair) árnyékolás nélküli
FTP (Foil-shielded Twisted Pair) Közös alu-fólia árnyékolás
A sodrott érpáras kábel nem lépheti túl a 100 méteres hosszúságot.

37
Fontosabb fizikai átviteli közegek - Csavart érpár
Két spirálszerűen egymás
köré tekert szigetelt rézhuzal.
A két eret azért sodorják
össze, hogy csökkentsék a
kettő közötti
elektromágneses
kölcsönhatást.

38
RJ45 csatlakozó

39
Multimódusú optikai kábelek

Fény visszaverődése a határfelületről

Fény terjedése a multimódusú üvegszálban

Fény terjedése monomódusú optikai szálban

40
Néhány hálózati eszköz
◦ HUB: passzív hálózati eszköz, mely a szegmensek kapcsolatát
biztosítja. Mivel jelerősítést nem végez, az előírt kábelhosszt nem
léphetjük túl.
◦ repeater: olyan elektronikus eszköz, amely az adatátvitel során, a
csillapítás következtében torzult jelek felismerését, helyreállítását és
újraidőzítését végzi.
◦ router: egy intelligens eszköz, amely meghatározza a hálózaton
áramló adatcsomagok útvonalát.
◦ bridge: azonos architektúrájú, de különböző protokollok segítségével
működő hálózatok össze kapcsolását teszi lehetővé.
◦ switch: olyan szerkezeti elem, amely útvonalszegmensek időleges
egymáshoz rendelésével épít fel kommunikációs útvonalat.
◦ modem: olyan eszköz, mely telefonvonalon keresztül teszi lehetővé
az adatátvitelt.

41
Hozzáférés az Internethez
közvetlen kábelkapcsolat
nagy távolságú kábelezés
optikai kábelezés
mikrohullámú lánc
műholdas kapcsolat
ISDN vonal
bérelt vonali összeköttetés
kapcsolt vonali összeköttetés

42
A TCP/IP protokoll
A TCP/IP protokoll készlet a különböző operációs
rendszerekkel működő számítógépek, illetve számítógép-
hálózatok közötti kapcsolat létrehozására szolgál.
Ez egy olyan protokollkészlet, amelyet arra dolgoztak ki,
hogy hálózatba kapcsolt számítógépek megoszthassák
egymás között az erőforrásaikat.
A TCP és az IP a legismertebb, ezért az egész családra a
TCP/IP kifejezést használják.
Segítségével különálló számítógép-hálózatok hierarchiája
alakítható ki, ahol az egyes gépeket, illetve helyi
hálózatokat nagy távolságú vonalak kötik össze

43
Címzési rendszer
Ha egy hálózat számítógépei a kommunikációhoz a TCP/IP protokollt használják, minden
számítógép minden adaptere (hálózati kártyája) egyedi azonosítóval rendelkezik, mely
egyedi azonosítók alapján a számítógépet az IP protokoll megtalálja a hálózatban. A
számítógéphez rendelt azonosítót IP-címnek (IP address) nevezzük.
A címzési rendszer hierarchikus: azaz vannak hálózatok, és ezen belül gépek (hosztok). Így
a cím két részből áll: egy hálózatot azonosító, és ezen belül egy, a gépet azonosító
címrészből.
A hálózati csomópontok IP-címe 32 bites szám, amelyet a leggyakrabban az úgynevezett
pontozott tízes formában (dotted decimal form) írunk le, azaz négy darab 0 és 255 közötti
decimális számmal, például 193.255.67.4. Ebben a formában a 32 bites IP-címet 8
bitenként konvertáljuk tízes számrendszerbe, és az egyes 8 bites szakaszokra gyakran külön
is hivatkozunk.
A hálózatazonosító az összekapcsolt hálózatok között, a csomópont-azonosító a hálózaton
belül egyedi. Ha a hálózat az Internethez csatlakozik, a hálózatazonosítónak az egész
Interneten belül egyedinek kell lenni.
Az Internethez csatlakozó hálózatok azonosítóit külső szolgáltató a az InterNIC (Inter-
Network Informatition Center) határozza meg.
Az IP-címeket, címtartományokat és így a hálózatokat különböző osztályba sorolják. A
címzési rendszerben 4 címzési osztályt alakítottak ki

44
Az IP címformátumok

45
Alhálózati maszk
Az alhálózati maszk is 32 bites szám, amelyben 1-esek jelzik a hálózat, 0-k a csomópont
azonosítójának IP-címbeli helyét.
Az alhálózati maszk 1-esekből álló sorozattal kezdődik, és 0-sorozattal ér véget.
Példa alhálózati maszk használatára:
IP-cím: 196.225.15.4
Alhálózati maszk: 255.255.255.0

Kettes számrendszerben:
IP-cím: 11000100 11100001 00001111 00000100
Alhálózati maszk: 11111111 11111111 11111111 00000000

A két szám között az ÉS (AND) műveletet bitenként elvégezve a hálózat címét kapjuk:
11000100 11100001 00001111 00000000
(Tízes számrendszerben: 196.225.15.0)
Ha az ÉS műveletet a cím és az alhálózati maszk inverze között végezzük el, az állomás
hálózaton belüli címét kapjuk.

46
Nem használható
címtartományok
A 127-el kezdődő címek a “loopback” (visszairányítás)
címek, nem használhatók a hálózaton kívül, a hálózatok
belső tesztelésére használható.
A hoszt címrészbe csak 1-eseket írva lehetséges az
adott hálózatban lévő összes hosztnak üzenetet küldeni
(broadcast). Például a 195.13.2.255 IP címre küldött
üzenetet a 193.13.2 című hálózatban lévő összes gép
megkapja.
Ha a hoszt címrésze 0, az az aktuális hálózatot jelöli.
Például a saját gépről 0.0.0.0 címre küldött üzenet a
saját gépre érkezik.

47
Adatok küldése
Amikor egy program adatokat küld a TCP/IP-hálózaton keresztül, az elküldendő
adatokhoz mellékeli a saját és a címzett IP-címét is.
Ha a címzett címében a hálózat azonosítója más, mint a küldőt tartalmazó hálózat
címe, a címzett csak útválasztón (útválasztókon) keresztül érhető el.
Ezért a küldő számítógépen futó IP protokollnak először azt kell megállapítania, hogy
az elküldendő csomag címzettje helyi hálózatban van e, ezt pedig a következőképpen
teszi.:
◦ a küldő IP-címéből a küldő alhálózati maszkja segítségével előállítja a hálózatazonosítót (éppugy,
mint a fenti példában),
◦ a címzett IP-címéből a küldő alhálózati maszkjával előállítja a hálózatcímet (a címzett alhálózati
maszkjával nem rendelkezik),
◦ a kapott két számot összehasonlítja
◦ Ha a két szám egyezik, megkeresi a helyi hálózatban, ha pedig nem, a csomagot az
alapértelmezés szerinti átjárónak (amely nem más, mint egy útválasztó berendezés) küldi el.

Az IP-cím nem a számítógépet, hanem annak csak a hálózati illesztőjét azonosítja. Ha

a számítógépben több hálózati kártya van minden illesztőnek külön IP-címet kell
adni.

48
Dinamikus címkiosztás
A hálózatokban lehetőség van arra, hogy a számítógépek IP-címeit
(és a TCP/IP használatához szükséges egyéb paramétereket) egy vagy
több kiszolgáló automatikusan ossza szét.
Az ilyen kiszolgálók használata esetén a számítógépeken az IP-címet,
az alhálózati maszkot, az alapértelmezés szerinti átjárót és a többi
paramétert nem a rendszergazda (vagy a felhasználó) állítja be.
A számítógépek az operációs rendszer betöltésekor a hálózatokban
elérhető valamelyik címkiszolgálóhoz fordulnak, amely a
rendelkezésre álló címtartományból ad nekik IP-címet.
A számítógépek IP-címe így dinamikusan változhat: ezért hívják azt a
protokollt, amely segítségével a címkiosztás történik, dinamikus
csomópont-konfiguráló protokollnak (Dynamic Host Configuaration
Protocol, DHCP).

49
A Domén Név Rendszer (DNS – Domain Name
System)
A számítógépek IP-címeit nehéz megjegyezni és könnyű
elgépelni.
Természetes tehát a felhasználóknak az az igénye, hogy a
számítógépeket az IP-címek helyett könnyen olvasható és
megjegyezhető nevek megadásával érjük el.
Azonban a TCP/IP protokollkészlet használata esetén a
számítógépeket csak az IP-cím alapján lehet elérni, név
alapján nem.
Ezt a műveletet névfeloldásnak (name resolution) nevezik.

50
Alkalmazási protokollok
SMTP Simple Mail Transfer Protocol egy alkalmazási protokoll, amely
a hálózati felhasználók egymással való kommunikációját teszi
lehetővé. Leveleket tud küldeni és fogadni.
TELNET Terminál emuláció segítségével a saját gépét terminálnak
használva egy távoli hosztra felhasználóként lehet bejelentkezni.
FTP File Transfer Protocol. A fájl átviteli eljárás segítségével a
felhasználónak lehetővé teszi az általános könyvtár és fájlműveletek
végrehajtását a saját gépe és egy távoli hoszt lemezegysége között.
Pl.: fájlokat vihet át, törölhet, átnevezhet fájlokat.
HTTP HyperText Transport Protocol

51
URL (Uniform Resource Locator – Egységes
forrásazonosító)
Az egységes forrásazonosító megadja a megjelenítő program számára, hogy az adott szövegrészhez
képhez, grafikához kapcsolt dokumentumot milyen módszerrel lehet megjeleníteni, milyen típusú
kapcsolatot kell felépíteni illetve hogy ez a forrás hol, az Internetre kapcsolt gépek közül melyiken
található. Ilyen azonosítás a következő:
http://helios.date.hu:70/web/inf/index.htm
A kapcsolt állomány az index.htm nevet viseli a helios.date.hu gépen lévő web/inf nevű könyvtárban. A
kiszolgáló a HTTP protokollal érhető el, amely a Web-szolgáltatáshoz az alapértelmezésként szereplő
80-as port helyett a 70-es portot használja. Az URL a következő információkat tartalmazza:
A protokollt, amelyet az adott forrás eléréséhez használunk. Ezt az URL első tagja adja meg. Ilyen
protokollok például az FTP, HTTP, stb.
Annak a kiszolgálónak az Internet-nevét (domain név) vagy címét (IP cím) amelyen az adott forrás
található. Ez az információ két perjellel (//) kezdődik és egy (/) zárja le.
A kiszolgáló portjának a számát. Ha ez nem szerepel, akkor a megjelenítő-program az általánosan
használt alapértelmezést feltételezi. Ha nem a WWW-hez javasolt 80-as port címet használják akkor ezt
az URL-ben a kiszolgáló nevéhez vagy címéhez kettősponttal (:) kapcsolva kell megadni.
A forrás helyét a kiszolgáló lemezegységének hierarchikus állományrendszerében (könyvtár/fájlnév).
Egy adott HTML-kapcsolaton belül az azonos könyvtárban lévő állományok eléréséhez nem kell a teljes
keresési útvonalat megadni. Ha egy dokumentumot elértünk a rendszeren, ez már bizonyos
információkat szolgáltat a következő kapcsolat felépítéséhez.

52
Web2
Webhelyek feletti tartalomforrások: A Web első generációjával ellentétben a
hangsúly inkább azon van, egy adott adathalmazt, tartalmat milyen módon
dolgozza fel, csoportosítja, jeleníti meg egy adott webhely. A feldolgozott
tartalom eredete egyre kevésbé fontos, megszűnik annak röghöz kötöttsége,
mert nemcsak az eredeti webhely tervezői szerinti formában érhető el, hanem
szabadon felhasználható más oldalak által is. Ehhez le kell bontani mind a jogi,
mind a technikai akadályokat.
◦ Előbbit a liberális licenc-feltételekkel, utóbbit a különböző programozási nyelvek által
elérhető hozzáférés lehetőségével, ún. API-kkal, vagy RSS abrakok felhasználásával
lehet elérni.
◦ A tartalom relatíve egyszerű átvételére jó példa a http://www.lexipda.de/ , ami a
Wikipédia tartalmát jeleníti meg leegyszerűsített, PDA-kra optimalizált formában, az
API-k felhasználására pedig a GoogleHejesírás, ami a Google adatbázisát használja fel
helyesírási kérdések "eldöntésére".
A felhasználók Web2.0-ja
Mindenki írhat weboldalt
Operációs rendszer és a web egymásba gabalyodása

53
A „Felhő”
A felhő-számítástechnika egyszerűen azt jelenti, hogy a nagyobb számítási
feladatok nem a négy fal között, hanem külső, online kiszolgálókon zajlanak,
amelyből rengeteg előny származik.

Először is, az üzemeltetést végző szolgáltató saját számítástechnikai

szakértelmét felhasználva gondoskodik minden szükséges technológiáról, ami
azt jelenti, hogy szükség esetén az interneten keresztül lehet hozzáférni a
dokumentumokhoz és a programokhoz.

Napjainkban sok kisvállalkozás anyagi okokból nem szeretne több pénzt

fektetni az informatikába, de a kiszervezett szolgáltatások induló technológiai
költségek nélkül biztosítják a nagyobb vállalatok munkáját segítő minőségi
szolgáltatások elérhetőségét.

54
A „Felhő”
Költségmegtakarítás: a felhőben működő szoftverek havi díj ellenében
történő bérlése javítja a cég likviditását.

Alacsonyabb informatikai támogatási költségek: cége mindig a szoftverek

legújabb verzióját veheti igénybe, informatikai támogatási igény nélkül.

Nagyméretű tárhely: a tárhely bérlése jóval olcsóbb, mint további

lemezterületet vásárolni a számítógépekhez.

Csökkenő kockázat: adatai biztonságáról nem Önnek, hanem az üzemeltetést

végző cégnek kell gondoskodnia.

Elérhetőség tetszőleges helyről: dokumentumait bárhonnan, akár otthonról

is elérheti az interneten keresztül.

55