IP alapú hálózatok

tervezése és
üzemeltetése

1
Irodalom:
Andrew S. Tanenbaum, David J. Wetherall:
Számítógép-hálózatok
James E. Kurose, Keith W. Ross:
Számítógép hálózatok működése
(Alkalmazásorientált megközelítés)

Petrényi József: TCP/IP alapok

 Hálózati modellek
OSI modell TCP/IP modell Hibrid modell

Alkalmazási
Alkalmazási Alkalmazási
Megjelenítési réteg réteg
Viszony réteg

Szállítási réteg Szállítási/Internet Szállítási réteg

Hálózati réteg Hálózati réteg Hálózati réteg

Adatkapcsolati Alhálózat-elérési Adatkapcsolati

(Fizikai/átviteli)
Fizikai réteg réteg Fizikai réteg

3
 Hálózati architektúra OSI
• Réteg:
– Jól definiált szolgáltatásokat nyújt a felette levő rétegnek
– Elrejti a szolgáltatások megvalósításának részleteit („fekete dobozos” tervezés)
• Interface:
– Az alsóbb réteg által a felsőnek nyújtott elemi műveletek és szolgálatok definíciója
– (Az interfészen keresztül (le es fel) vezérlő információk es adatok adódnak át)
• Funkcionális elem (entity):
– Az adott réteg funkcióinak megvalósítása
– A funkcionális elem a réteg alatt es felett levő szolgáltatásokat köti össze.
• Társelemek
• Társelemek (peer entities):
– A különböző gépeken egymásnak megfelelő rétegben levő funkcionális elemek.
• Virtuális kommunikáció:
– A társelemek kommunikációja
- Fizikai kommunikáció: A rétegek közötti interfészeken keresztül lefele, ill. felfele adat es
vezérlő információk átadása
• Ha az egyik gép n. rétege egy másik gép n. rétegével kommunikál az virtuális
kommunikáció míg, a valós kommunikáció a fizikai rétegben történik).
• Protokoll:
– A kommunikáció során használt szabályok es konvenciók összessége.
• Hálózati architektúra
• Rétegek es protokollok halmaza
• Elegendő információ az implementáláshoz
• Nem része sem a részletes implementáció, sem az interfészek specifikációja
• Fizikai réteg (bitfolyam):
A bitek kommunikációs csatornán való áthaladásáért felelős.
 - 1es bitek reprezentációja
 - kapcsolat felépítés/bontás
 - a közeg és csatlakozok fizikai kialakítása
 - adatatátviteli irányok meghatározása
• Az adatkapcsolati réteg(keretek):
A hálózati réteg számára hibamentes átvitelt biztosit.
• - keretképzés és behatárolás
• - hibák ellenőrzése, javítása
• - adatfolyam vezérlés, forgalom szabályozás
• - szükség eseten csatornamegosztás
• A hálózati réteg(csomagok):
A kommunikációs hálózat működését vezérli.
• - csomagok forrás- célállomás közötti útvonalak meghatározása
• - torlódás vezérlés
• - heterogén hálózat összekapcsolás
• A szállítási réteg (datagram, szegmens):
A viszonyréteg üzeneteinek továbbítása, valódi forrás-cél réteg.
• - üzenetek tördelése,ill. összeállítása
• - összeköttetések létrehozása
• - több egyirányú keres multiplexálás; - hibakezelés
• Viszonyréteg (üzenetek):
Különböző gépek között felhasználói viszonyok létesítése.
• - párbeszédek szervezése
• - szinkronizáció
• - kölcsönhatás menedzselés
• Megjelenítési réteg (üzenetek):
Az átviendő információ szintaktikájával és
szemantikájával foglalkozik.
• - általános megoldású feladatok elvégzése.
• - kód konverzió
• - titkosítás
• - tömörítés
• Alkalmazási réteg (üzenetek):
Széles körben igényelt protokollokat tartalmaz.
• - fájl es nyomtatás-szolgáltatások
• - kommunikációs szolgáltatások
• - Directory szolgáltatások
• - Alkalmazás szolgáltatás
 FOLytatásA számítógépes-hálózat fogalma,
funkciói, jellemzői, topológia és méret szerinti
osztályozásuk
Számítógépes hálózat: Autonóm gépek (host, gazdagép) összekapcsolva
kommunikációs hálózattal
• Az egyik gépen futó alkalmazás üzenetet képes váltani egy másik gép
alkalmazásával. Nem alárendelt kapcsolat.
Elosztott rendszer: Egyetlen virtuális rendszer, aminek elemei
együttműködnek egy feladat megvalósítása érdekében, ahol
• a felhasználónak nem kell azonosítania a gépeket, szolgáltatásokat, nem kell
ismernie azok helyét. Elosztott rendszert implementálható számítógép
hálózatra.
A gazdagépeket összekötő kommunikációs hálózat (Communication
Network) elemei:
• 1. Átviteli vonalak: csatornák (channels).
• 2. Kapcsolóelemek:I nterface Message Processor (IPM), amivel egy
gazdagép egy vonalra kapcsolódik.
• 3. Kapcsológépek: Olyan számítógép, ami több átviteli vonalhoz kapcsolódik
és feladata (üzenet)csomagok továbbítása,
• átviteli vonalai közötti irányítása.
 Hálózatok létrehozása
VAN
- Cél
- Erőforrás
- Működtetői rendszer

A hálózatok kialakításának és
üzemeltetésének céljai:

 Erőforrás-megosztás
 Nagyobb megbízhatóság
 Takarékosság
 skálázhatóság
 A hálózat célja
Erőforrás összevonás/megosztás
– Minden erőforrás a fizikai helyétől függetlenül
bárki szamara elérhető legyen
• Megbízhatóság növelés
– Több azonos funkciójú erőforrás, redundancia,
adatbiztonság,
• Gazdaságosság növelés
– Pl. egy drága szupergép helyett több, kisebb,
olcsóbb – GRID computing
• Új (speciális) szolgáltatások: a kommunikáció
– Pl. e-mail, chat
Processzorok Processzorok
közötti távolság elhelyezkedése ugyanazon
1m Asztalon
10m Szobában
100 m Épületben
1 km Egyetemen
10 km Városban
100 km Országban
1 000 km Földrészen
10 000 km Bolygón
Hálózatok osztályozása méret szerint

PAN Personal Area Network

LAN Local Area Network
0-1 km, szoba, épületcsoport, kis távolság, nagy
sebesség
MAN Metropolitan Area Network
<10 km, közepes táv, közepes sebesség
WAN Wide Area Network
kontinensekre, nagytáv, közepes vagy kis sebesség
GAN Global Area Network
összekapcsolt nagytávolságú hálózat – bolygóra vagy
azon túlra kiterjedő

Internet
A sebességhatárok elmosódnak!, ma már mind
Gbps nagyságrendű
 Hálózatok csoportosítása:
 1.Pont-pont közötti kapcsolatokból felépülő: Egy csatornán mindig
két csomópont kommunikál.
Az (üzenet)csomagokat a csomópontok
tároljak es továbbítják a kívánt irányba
(store and forward).
Topológiák: csillag, gyűrű, fa,
teljes, szabalytalan
 2.Üzenetszórásos csatornára épülő hálózat(broadcast channel):
Egyetlen csatornán az összes csomópont osztozik.
Egy csomópont által feladott (üzenet)csomagot
az összes többi veszi, de a csomagbeli címzésből
tudják, kinek szól (a többi eldobja). Címmezőkben
a feladó es a címzett címe. Vannak speciális
cimek (valamennyi gépnek szóló, csoport cím)
Topologiák: sin, gyűrű, műholdas v. rádiós.
 Üzeneszórásos csatorna
Gond: Egyszerre csak egy állomás adhat
– csatorna kiosztási probléma.
• A csatornakiosztás lehet
– Statikus - pl.: ciklikus multiplexálás (kiválasztás), (pl.:
Rund Robin)
Gond: ha nincs adnivaló akkor kihasználatlan
csatorna.
– Dinamikus
csak azok versenyeznek, akik adni akarnak (jobb
csatorna-kihasználtság).
Lehet:
– centralizált (központosított): egy arbitrációs
(ütemező) egység dönti el, hogy ki a következő.
– decentralizált (elosztott): minden állomás maga
dönt, hogy adhat-e (elosztott algoritmus)
 Topológiák LAN-nál
 A hálózat topológiája a hálózat már említett
alkotórészeinek (egységeinek) összekapcsolási
módját, fizikai, de nem földrajzi (ez a
topográfia!) elrendezését jelenti. Behatárolja az
egy szegmenshez tartozó munkaállomások
számát, a hálózat kiterjedtségét, a munka-
állomások egymással való kapcsolatát, a
szegmensek típusát és szerepe van a hálózati
protokoll megválasztásában is. Négy típusa vált
a legismertebbé, ezek:
14
 Sin (busz)
 Ez a hálózati megoldás az elmúlt években olcsósága miatt igen
elterjedtté vált. A rendszer lényege, hogy minden gép (a server
és a munkaállomások egyaránt) egy közös kábelre (sínre)
csatlakoznak. Az információ végigfut a vezeték teljes hosszán,
és minden állomás megkapja. Az adathalmazból cím szerint kell
kiválasztani az adott állomásnak címzett csomagot, melyhez a
rendszer folyamatos figyelésére van szükség. Előnye, hogy
kevés kábelt igényel, (tehát olcsó). Hátránya, hogy a kábel
meghibásodása az egész rendszert működésképtelenné teheti
és a hiba meghatározása meg- lehetősen nehéz.

15
 A sín topológiájú hálózatok megvalósítására általánosan
kétféle módszer terjedt el. A korábbi megoldásban a
munkaállomásokat sorban egyetlen átviteli közegre -
koaxiális kábelre - csatlakoztatták. A megoldás egyik
hátránya, hogy a fizikailag nem megfelelõen
csatlakoztatott állomások csökkentik a csatorna
adatátviteli képességét.

 Ma a strukturált - osztott sín - megoldást alkalmazzák,

miszerint a munkaállomások csillag topográfiát alkotva
nem sorba, hanem egyesével kapcsolódnak egy központi
elosztóhoz, úgynevezett HUB-hoz (3. ábra). A központi
elosztó teremti meg a fizikai kapcsolatot egyes
állomások között, és ezáltal az összekapcsolt állomások
között a sín topológiára jellemzõ mechanizmusok nem
sérülnek.

16
 Csillag (star):
 A legelső topológiák közé tartozik, mivel könnyen megoldható volt
a korai időkben általánosan elterjedt központosított vezérlés.
Csillag topológia esetén minden munkaállomás közvetlenül tart
kapcsolatot a serverrel, így a központi erőforrások gyorsan és
egyszerűen elérhetők. A kapcsoló különböző típusú kapcsolásokra
alkalmas. Ha nincs szükség folyamatos adatátvitelre, akkor a
csomagkapcsolt eljárást alkalmazzák, különben pedig a klasszikus
vonalkapcsolást. Hibája, hogy kiépítéséhez meglehetősen sok
kábelre van szükség, ami adott esetben drágává teheti a
telepítést. A munkaállomások is csak a serveren keresztül tudják
felvenni egymással a kapcsolatot, ami feleslegesen terheli azt. A
központ meghibásodásával az egész hálózat összeomlik.

17
 Gyűrű (ring)
 A gyűrű topológiát használó hálózatban az összeköttetés
körkörös. Az adatok a gyűrű mentén gépről-gépre vándorolnak.
Ez a megoldás is csak egy adatátviteli csatornát alkalmaz, ezért
itt is minden munkaállomáshoz eljut az adat. Az adási jogot egy
úgynevezett token (zseton) jelenti, tehát azaz állomás, amely
rendelkezik ezzel, kap egy időszeletet az adási jog
érvényesítésére.
 Az adatfeldolgozás a sín topológiához hasonlóan szintén cím
alapján történik, azaz csak a címzett dolgozza fel az adatot, a
többiek csak továbbítják. Az állomásokat feladatokkal látták el:
ilyen például a csomagellenőrzés és a hibás adatcsomagok
jelölése. A rendszer előnye, hogy kevés kábelt igényel,
terhelése egyenletes. Hátránya, hogy az adatforgalom lassú,
valamint, hogy mind a kábel, mind egy munkaállomás
meghibásodása a hálózat működésképtelenségét okozza.

18
 Fa (tree)
 Fa esetében a központi géphez kapcsoló (úgynevezett kiszolgáló)
gépek tartoznak. Ezek alhálózatokat eredményeznek, amelyeken
belül a résztvevők a kiszolgáló géppel állnak közvetlen
kapcsolatban. A topológia hátránya, hogy ha valamelyik
munkaállomás a központi géppel szeretne kommunikálni, azt csak
a kiszolgálón keresztül teheti meg.

19
 A vonalkapcsolás, üzenetkapcsolás, csomagkapcsolás és
virtuális vonalkapcsolás, főbb jellemzői, összevetésük.

 Vonalkapcsolt hálózat
– Kapcsolat felépítés (connection) a végpontok között, időigényes lehet
– a dedikált vonalon kommunikáció a végpontok között ( előny: nincs torlódás),
– végül kapcsolat bontás.
–Impulzusszerű (burst-os) forgalom eseten nem kedvező. Kihasználatlanság lephet fel
– Pl. a nyilvános kapcsolt telefon hálózat ilyen.
 Üzenetkapcsolt hálózat
– Teljes üzenet feladása megtörténik, a csomópontok taroljak, majd továbbítják (store-and-forward) az üzenetet.
– Nincs korlát az üzenet méretére.
– A torlódás kontrollálható, jól kihasználja a médiát
 Csomagkapcsolt hálózat
– A csomópontok között kapcsolaton (link-en)dinamikusan osztoznak a csomagok
– Korlátos tárolókapacitás igény a csomópontokon,
– kisebb késleltetés lehetséges
– Nagyobb lehet az átbocsátó képesség.
 Virtuális vonalkapcsolás
- Csomagkapcsolás, de logikai útvonal alakul ki a végpontok között,
– a csomagok ugyanazt az útvonalat használjak (ezért feladási sorrendjükben érkeznek).
– Hasonlít a vonalkapcsoláshoz, de az útvonal nem dedikált (más csomagok is osztoznak egyes linkeken).
– A logikai útvonal létesítéséhez kapcsolat felépítés kell!
• Szembesítve a datagram kapcsolással:
 Fizikai réteg
• Csatorna átviteli sebessége[bps]: átvitt adatmennyiség[bit]/idő[sec].
• A csatorna jelzési sebessége(1 mp-re eső jelzésváltás szám)[baud]: átvitt
jelzésszám[db]/idő[sec].
• Csatorna jelterjedési sebesség[m/sec]: Jelterjedés távolsága[m]/idő[sec].
• Csatorna sávszélesség: -A legmagasabb és legalacsonyabb átvitt frekvenciák különbsége. -
Egy valóságos csatorna
• sávkorlátozott...(teljesítményveszteség, szűrők miatt).
• Zajmentes, sávkorlátozott csatornán elérhető maximális adatátviteli sebesség: Nyquist: Ha
tetszőleges jelet H
• sávszélességű alul-áteresztő szűrőn átengedünk, akkor szűrt jelből másodpercenként 2H-szor mintát véve
az eredeti jel
• teljesen visszaállítható.
• Ebből: Max adatátviteli sebesség=2*H*log2V ahol H: sávszélesség, V: a jel diszkrét értékeinek száma
(jelzések száma).
• C. Shannon határozta meg a véletlen (termikus) zajjal terhelt csatornákra az elméleti
maximális adatátviteli sebességet.
• Max elérhető adatátviteli sebesség= H - log2(l+S/N); ahol H: sávszélesség, S/N: a jel-zaj
viszony.
• Decibelben: S/NdB=10*log10S/N).
• Shannon: Zajos sávkorlátozott csatornán a maximális adatátviteli sebesség független a jelszintek (jelzések)
számától, a
• mintavételezési gyakoriságtól. Gyakorlatban a korlát megközelítése is nehéz
 Fizikai réteg
Passzív eszközök Aktív eszközök

Vezetékes Vezeték nélküli

• Fémes • Rádióhullám
 Réz érpár
 2 - 40 GHz (mikrohullámú átvitel)
 Csavart érpár
(irányított)
 UTP, FTP (CAT3, 5, 5E, 6,
 30 MHz - 1 GHz (rádiófrekvencia)
7)
(mindenirányú)
 Alapsávi koax
 3 *1011 - 2 *1014 Hz (infravörös)
 Szélessávú koax

• Nemfémes • Műholdas
 Geostacionáris
 Optikai szál
 Közepes magasságú
 Monomódus
 Alacsony magasságú
 Multimódus
 Mobil
23
 A fizikai közeg fejlődése
 TAT (TransAtlantic Telephone cable)
TAT - 1
1953 - 1979-ig Anglia - USA
Koaxiális kábel pár
51 Erősítő
36 telefon vonal
TAT – 14
2000 - Anglia – USA – Franciaország – Hollandia –
Dánia – Németország
Optikai kábel
16 x 10 Gbit/s
WDM

24
 Jelek
 Jelek segítségével továbbítjuk
az információt

Jelek

Determinisztikus Sztohasztikus

Analóg Diszkrét

Periodikus Aperiodikus Periodikus Aperiodikus

Nem
Harmónikus
Harmónikus

25
 Jelek spektrális felbontása
 A jeleket gyakran érdemes harmonikus jelek
összegeként vizsgálni mert ilyenkor a hatások
könnyebben felmérhetőek
 Periodikus jelek Fourier sora:

x(t )   X i e j 2it / T
i  
 Abszolút integrálható jel Fourier transzformáltja:

x (t )   X ( f )e j 2ft df


 Sávhatárolt a jel ha: X ( f ) 0 f  f1  f  f 2

26
 Analóg és digitális jelek átvitele
Átviteli
Forrás Nyelő
közeg

 A modell:
a ( f )  20 log H ( f )
 ( f )  arcH c ( f )
 Csatorna jellemzők:
a ( f )  a0
 ( f )  2fT

 Alakhű átvitel: Hatások

Torzítások Zajok

Lineáris Nem Lineáris

Emlékezet 27
Időinvariáns Időinvariáns Memóriás
mentes
 Fontosabb torzítások

 Késleltetés:
 Jel csillapítás
 Diszperzió
 Visszhang,
utánzengés
 Nemlineáris torzítás:
 Holtzóna
 Telítés

28
 Zajok
 A bonyolult nehezen megfogható áthallás valamint a termikus, ipari
zajok tartoznak e kategóriába
y( t )  x ( t )   t
 Amennyiben v sok azonos nagyságrendű független hatás eredője
akkor jól modellezhető Gauss-folyamattal. Ekkor jól használhatóak a
másodrendű jellemzői (várható érték, …)
 A nyelő szempontjából a jel/zaj arány az érdekes. (Signal-Noise ratio)
S Px

N M ( 2t )
 Ezt a gyakorlatban a Bell tizedrészeként adják meg:
S
SNR  10 lg  , dB
N

 Gyakran a jeleket
 S  teljesítményszintjükkel írják le:
S jel  10 lg  , dB SNR  S jel  Szaj , dB
29

 S0 
 Elektromágneses hullámok
 Ha az elektromos töltés gyorsul elektromos hullám
keletkezik
 Jellemzői
 Hullámhossz
 Frekvencia v  f
 Terjedési sebesség
 Az elektromos és a mágneses tér egymásra
merőleges síkban változik
 Polarizáció:
 Apoláros
 Síkban poláros
 Cirkulárisan poláros
30
 Szabad hullámú összeköttetések
 Típusai:
 Szabad sugárzás
 Irányított sugárzás
 Az antenna méretének összemérhetőnek kell lennie a
hullámhosszal (pl.: fele)
 A terjedés szerinti felosztás
 Felületi hullámok: követik a föld felszínét (kHz-x10Khz)
 Térhullámok: egyenes vonalban terjednek (30MHz-300GHz)
 Szórt hullámok: A troposzférában többszörösen megtörnek,
szóródnak (200MHz-10GHz)
 Ionoszferikus hullámok: Az ionoszférából verődnek vissza
(x1000KHz-30MHz) 31
 Vezetett hullámú összeköttetések
 TEM (Transzverzális Elektromos Mágneses) hullámvezető
(vezeték)
 Két fém vezető + közöttük dielektromos szigetelő anyag
 A vezetők közötti távolság a jel hullámhosszához képest kicsi
 Dielektromos hullámvezető
 A köpeny törésmutatója kisebb mint a mag törésmutatója
 Numerikus apertúra
NA  n 0  n1
2 2

32
Az elektromágneses spektrum

33
 Frekvencia sávok elnevezése
Extrely Low Frequency (ELF) 100e – 10e km 3Hz-30Hz Fém keresés
Super Low Frequency (SLF) 10e – 1e km 30Hz-300Hz Elektromos áram,
Tengeralattjárók
Ultra Low Frequency (ULF) 1000 – 100 km 300Hz-3kHz Telefon
Very Low Frequency (VLF) 100 -10 km 3kHz-30kHz Navigáció
Low Frequency (LF) 10 – 1 km 30kHz-300kHz Rádió vivők, repülés időjárás
Medium Frequency (MF) 1000 -100 m 300kHz-3MHz AM műsorszórás
High Frequency (HF) 100 -10 m 3 MHz-30MHz Rövid hullámú műsorszórás
Very High Frequency (VHF) 10 -1 m 30MHz-300MHz TV ,FM rádió, légiirányítás
Ultra High Frequency (UHF) 100 -10 cm 300MHz-3GHz TV, Radar, Mbil telefon
Super High Frequency (SHF) 10 cm – 1 cm 3GHz-30GHz Műhold, radar
Extremly High Frequency (EHF) 100 – 10 mm 30GHz-300GHz Távérzékelés, rádió
csillagászat

34
 Vezetékes átviteli közegek

Szimmetrikus kábelek Asszimetrikus kábelek

Rézérpár
Koax kábelek
Sodort érpárak
Alapvetően az telefon vezetéke

300 – 3400 Hz,

Hatótávolsága: 2000 m
Sávszélesség: 56,6 kbp/s
ADSL (megemelt vivőfrekvencia)
25,875 – 1104 kHz 249 csatorna
2 – 10 / 1 Mbps

ADSL2+
25,875 – 1104 kHz 249 csatorna
csatornánként 4 khz sávszélesség
25/ 1,2 Mbps

A digitális hangátvitelhez is 2 érpár szükséges

Hatótávolsága: 2000 m
Sávszélesség: 56 kbp/s /// 64 kbps
 Szimmetrikus kábel
 Használata: Horizontális gyakran időnként vertikális kábelként
 A telekommunikációs hálózatban nagyon régóta használt
megoldás
 Használható: 600 KHz-től 600MHz-ig
 Védelmi típusok:
 UTP
 STP
 FTP
 Sodrás:
 Az áthallást gátolja, különböző kábel párokat különböző módon sodorják
 Méterenként adják meg a sodrások számát – minél több annál jobb
 A párokat azonos színnel jelölik
 Impedancia
37
 100-150 ohm
 Sodrott érpár(Árnyékolatlan):
 pont-pont kapcsolatra
 közeli központig, modulált átvitel
 200 méter
 Kb. 10 Mbps
 közepes zavarvédettség, és megbízhatóság
 olcsó megoldás
UTP (Árnyékolatlan csavart érpár):
- közepes zavarvédettség es megbízhatóság
- valamivel olcsóbb, könnyű szerelni
- 4 vezeték adás/vétel ág
- 100m max. alapsávi impulzus átvitel

A koax kábel (1 ponton földelni) jó zavarvédettségű, jó

megbízhatóságú.

• Közepesen drága
– (a vékony Ethernet olcsóbb, mint az UTP).
• Üzenetszórásos csatorna (busz) kialakítás koax kábelen:
– Egyetlen tápvonal, a végein hullámimpedanciával lezárva.
– Nagyimpedanciás csatlakozások
– T dugó, vagy rászúrható, „vámpír” csatlakozás (működés közben is
csatolható/bontható)
• Felépítés
– rézmag, szigetelő dielektrikum, fonott külső vezető, műanyag burok
• STP (Árnyékolt csavart érpár):
• - árnyékolás -> csökkenti az interferenciát,
áthallást
• - jó zavarvédettség és megbízhatóság
• - 4 vezetek(adás/vétel)
• - vastagabb kötegek
• - 1Gbps max. 25m (100, 200 m)
• - valamivel drágább mint a sodrott érpár
 EIA/TIA-568 bekötés
 EIA/TIA-568 kábelezési szabvány
 A, B vezeték RJ45 hozzárendelés
 Kábel típusok:
 Egyenes kábel
 Kereszt kábel
 Fordított kábel

41
 Kábelekben fellépő problémák
 Jel gyengülés
 Zajok:
 Áthallás
NEXT (közelvégi)
FEXT (távolvégi)
PSNEXT (összegzett)
 RFI (rádiófrekvenciás zavarás)
 EMI (elektromágneses zavarás)

42
 Szimmetrikus kábel típusok
 A kábelek minőségét adja meg (USA jelölés)
 Típusai:
 Cat 1 – POTS – vagy csavart, vagy csavarás nélküli – 1 MHz
 Cat 2 – ISDN - 2-3 csavarás 30 cm-ként - 4Mbit/s
 Cat 3 – 16 MHz – 10 MBits/s
 Cat 4 – 2-3 csavarás 30 cm-ként, 20 MHz – 16 MBit/s
 Cat 5 – legalább 8 csavarás 30 cm-ként, 100 MHz – 155 MBit/s
 Cat 5e – 350 MHz-ig tesztelt – 1 GBit/s
 Cat 6 – 250 MHz 1 Gbit/s
 Cat 7- 600 MHz több Gbit/s

43
 SI mértékrendszer egységek

 Megnevezés és váltóértékek.
 Koaxiális kábel
 Használata: Kábel TV
 Jellemzőik:
 Használható 60 KHz-től 60MHz-ig
 Impedancia (kb.: 138 log a/b)
50 ohm - Ethernet
75 ohm – Kábel TV (ez ma az elsődleges terület)

45
 Koaxiális kábel

Fizikai jellemzők
A kábel átmérője: 5 - 25 mm. A koncentrikus felépítés miatt kevésbé érzékeny a
zavarokra és az áthallásra, mint a csavart érpár. Nagyobb távolságra használható és
többpontos alkalmazásban több állomást is képes támogatni (egy közös vonalon).
Átviteli jellemzők
Analóg átvitel esetén néhány km-enként szükséges erősítés. Mintegy 600 MHz-ig
használható. Digitális átvitel esetén km-enként szükséges jelismétlő használata.
A mai (struktúrált kábelezési technológiára épülő) LAN környezetekben már nem
használják új építésű passzív hálózatokhoz
Az alapsávú koaxiális kábelek két típusa ismert az ún. vékony (10Base2) és
a vastag (10Base5). A típusjelzésben szereplõ 2-es és 5-ös szám az
Ethernet hálózatban kialakítható maximális hosszra utal: vékony kábelnél ez
200 méter, vastagnál 500 méter lehet.
Szélessávú koaxiális kábelek A másik fajta koaxiális kábelrendszer a
kábeltelevíziózás szabványos kábelein keresztüli analóg átvitelt teszi lehetővé.
Mivel ezek a szélessávú hálózatok a szabványos kábeltelevíziós technikát
használják, ezért az analóg jelátvitelnek megfelelően a kábelek közel 100 km-es
távolságig 300 – 450 MHz-es jelek átvitelére alkalmasak. Digitális jelek analóg
hálózaton keresztül átviteléhez minden interfésznek tartalmaznia kell egy
konvertert, amely a kimenő digitális jeleket analóg jelekké, és a bemenő analóg
jeleket digitális jelekké alakítja.
Egy 300 MHz-es kábel tipikusan 150 Mbps-os adatátvitelt tesz lehetővé. Mivel
ez egy csatorna számára túlzottan nagy sávszélesség, ezért a szélessávú
rendszereket általában több csatornára osztják. Az egyes csatornák egymástól
függetlenül képesek pl. analóg televíziójel, csúcsminőségű hangátviteli jel, vagy
digitális jelfolyam átvitelére is.
Az alapsávú és a szélessávú technika közötti egyik legfontosabb különbség az,
hogy a szélessávú rendszerekben analóg erősítőkre van szükség. Ezek az
erősítők a jelet csak az egyik irányba tudják továbbítani, ezért csak szimplex
adatátvitelt képesek megvalósítani.
A probléma megoldására kétféle szélessávú rendszert fejlesztettek ki: a
kétkábeles és az egykábeles rendszert.
A kétkábeles rendszerben két azonos kábel fut egymás mellett. A két
kábelen ellentétes irányú az adatforgalom. Egykábeles rendszerben
egyetlen kábelen két különböző frekvenciatartomány van az adó
(adósáv) és a vevő (vevősáv) részére.
A szélessávú rendszerek nagy előnye, hogy egyazon kábelen
egyidejűleg egymástól függetlenül többféle kommunikációt
valósíthatunk meg, hátránya azonban a telepítés és az üzemeltetés
bonyolultsága és a jelentős költségek.
 Használata: Optikai kábel
 Gerinc hálózat
 Épületek közötti összeköttetés
 Amennyiben csak réz kábelt használnánk akkor a
föld réz készlete nem lenne elegendő
 Típusai
 Monomódusú (lézer)
 Multimódusú (normál fényforrás)

49
 Optikai szintek
 OC-1 - 51 Mbps OC (Open Collector)
 OC-3 – 155 Mbps Interface
 OC-12 – 622 Mbs
 OC-48 – 2488 Mbs
 OC-768 – 39813 Mbs
 OC-N – N*51.840 Mbps

50
 Optikai kábel hiba források
 A közeg jellemzői:
 Jel gyengülés
 Diszperzió
 Más frekvencián más a sebesség
 Jel gyengülés
 Sávszélesség csökkenés
 Rayleigh szórás A Rayleigh-szórásra
r << l, a többire r >~ l jellemzô, ahol
l a szóródó fény hullámhossza,
r a szóró részecske sugara.
 Inhomogén struktúra
 Teljesítmény csökkenés
 A fény frekvenciájának negyedik hatványával arányos
 Nem lineáris Effektusok
 Szerelési problémák
51
 Hajlítás
 Optikai átviteli közeg
Optikai kábel
„Hajszálvékony” üveg (szilikát)
szál,fényhullámokat "vezet"
• Kiváló zavarvédettség, jó
megbízhatóság.
• Jelenleg több 100 Gbps
• több 100 km távolságon
• Tipikusan pont-pont kapcsolatokra.
 Optikai kábel fajtái
Multimódusú szál:
• Magátmérő>fényhullámhossz; -
• A fény a határfelületeken visszaverődve halad
• a különböző hullámhosszú fémhullámok
különböző időben érkeznek
• Szokásosan az adó: LED, vörös látható
(hullámhossz: 850nm), a vevő
fotodióda/tranzisztor
• Áthidalható<10km
• Adatátviteli sebesség: <1Gbps.
 Optikai kábel fajtái

• Monomódusú szál:
• -Magátmérő=fény hullámhossz
• hullámőrző tulajdonság: a fény „elhajlik" a
szállal
• Az adó félvezető lézer, infravörös 1300nm
hullámhossz kisebb csillapítás, nagyobb
áthidalható távolság, kb. 100km
• Gyors, az adatátviteli sebesség<10Gbps.
 Használt frekvenciasávok
C tartomány 3,75 – 7,5 cm
S tartomány 7,5 – 15 cm
L tartomány 15 – 30 cm

62
 WDM, DWDM

 Wavelenght Division Multiplexing (Dense)

 Nagyon gazdaságos megoldás
 Egy optikai kábelen több egymástól 50-100GHz
távolságra lévő jel
 Az L sávot használják
 Akár 400 Gbit/s átviteli kapacitás
 Optikai erősítők, elegendő 100 km-ként,
regenerálás 1000 km-ként 63
 Vezeték nélküli kommunikáció
Spektrum menedzsment
 A frekvencia véges erőforrás
 A minőség garantálásához szabályozni kell a frekvencia használatot
 Felosztás
 A használható frekvencia tartományt blokkokra osztják
 Minden blokkot további sávokra osztanak
 A sávokat csatornákra osztják
 Országonként más-más kiosztás lehet
 Maximális hatékonyság
 Új megoldások számára megfelelő frekvenciatartományok tartalékolása
 Hatékony, igazságos frekvenciahasználási engedély kiosztás
 Serkenteni kell a versenyt
 Biztosítani kell a nagyközönség számára fontos szolgáltatásokat
 Az ITU feladata a nemzetközi szabályozás
 Nem licenszelt spektrum (szabad frekvencia)
 Bárki használhatja
 Be kell tartani a teljesítmény előírásokat
64
 Licenszelt spektrum (engedélyhez kötött)
 Vezetéknélküli átviteli közeg
Vezeték nélküli átvitel:
• Elektromágneses hullámok terjedése levegőben;
• Nagy távolságokra is.
URH rádió:
• Kis távolságú, alacsony sebességű mobil összeköttetés a bázis állomás-terminálok között
• Kielégítő rendelkezésre állás, időjárás és pozíciófüggő bit-hiba arany.
Földi mikrohullám:
• Közepes vagy nagy távolságokra.
• Nagy sebesség, időjárásfüggés
• Rálátás kell.
Műhold:
mikrohullámú átvitel földi állomás és műholdak között;
 nagy sebesség;
 gond a magas terjedési késleltetés;
• Transzponder: bizonyos spektrumot figyelnek, erősítenek és visszaadnak. Nemzetközi
egyezmények a frekvenciasávokra. Geostacionárius műholdak kb. 36000 km
magasságban.
Lézeres optikai
Kistávolságú, stabil telepítésű (pl. épületek között),• nagy sávszélesség,•
időjárásfüggő.
Rádiófrekvenciás (vezeték nélküli) adatátvitel
A vezeték nélküli átvitel során a közeghozzáférés és az átvitel biztonsága
tekintetében teljesen egyedi (a kábel alapú öszzeköttetésekhez képest teljesen
más) megoldási mechanizmusok működnek. Ezen alapozó segédletben nem
foglalkozunk ezekkel a speciális közeghozzáférési és biztonsági megoldásokkal
Méret (távolság) alapján alapvetően két kategóriát kell elkülönítenünk:
Kistávolságú átvitel (WLAN, Wi-Fi). Egy intézményi LAN-hálózat vezeték
nélküli kiterjesztése. Szabadon használható frekvenciák (2.4 GHz, 5 GHz). A magas
frekvencia miatt fényszerű terjedés. (2.4 GHz a víz rezonancia-frekvencia
közelében!) Célja: Mobilitás biztosítása az intézményi adatkommunikációs
hálózaton.
Nagytávolságú összeköttetés biztosítása (GPRS, EDGE, UMTS). Globális
hálózati hozzáférést biztosít. A mobiltelefonos technológia kiterjesztése adatátviteli
célokra. Frekvencia-használati (átviteli) díjfizetés.
WLAN technológiák

• Infrastruktúra üzemmód: A mobil eszközök az intézményi (vezetékes)

hálózathoz kapcsolódnak egy rádiós bázisállomáson keresztül (Access Point,
AP). A mobil eszközök egymással közvetlen rádiós kommunikációt nem
folytatnak.
• Ad-hoc üzemmód: A mobil eszközök közvetlenül egymáshoz kapcsolódnak
a rádiós interfészükön keresztül. Sok gép esetén nem hatékony.

WLAN logikai architektúrák

• BSS (Basic Service Set): Egy rádiós interfész (bázisállomás, AP)

hatósugarában működő hálózati környezet. A hálózati környezet
azonosítására egy szöveges azonosítót (SSID) használnak.
• IBSS (Independent BSS): Több, egymástól függetlenül működő BSS.
Tipikusan Ad-hoc hálózatoknál elterjedt a használata.
• DS (Distributed System): Több BSS összekötése (rádiós vagy vezetékes
infrastruktúrán keresztül).
• ESS (Extended Service Set): Több BSS olyan speciális összeköttetéssel,
mely biztosítani tudja a BSS-ek közötti átjárás lehetőségét a hálózati
kapcsolat megszakadás nélkül (Roaming).
 Antennák
 Tulajdonságai
 Nyereség
Az izotropikus (körsugárzó) antennához viszonyítva dBi
A dipól sugárzóhoz viszonyítva dBd
 Irányítottság
Szorosan összefügg az előzővel
 Polarizáció
Az E vektor irányát adja meg. Úgy az adó mind a vevő
antennának egyforma polarizációjúnak kell lennie

68
 Műholdas kommunikáció
 2.5 és 22 GHz közötti frekvenciát használnak
 L,S,C,X,Ku,Ka sávok (2,4 – 3,75; 1,67 – 2,4 cm; 1,1 – 1,67 cm)
 Típusai:
 Geostacionáris (GEO)
 36000 km az egyenlítő felett
 ~250 ms késleltetés egy irányban
 Stabil pozíció
 Közepes pályájú (MEO)
 6000 – 20000 km
 Tipikusan GPS
 Alacsony pályájú (LEO)
 500 – 16000 km
 Viszonylag kicsi késleltetés (6ms)
 Műhold - műhold kommunikáció
 VSAT (Very Small Aperture Terminal)
 Pl.: Internet szolgáltatás
69
 DBS (Direct Broadcast System)
Műholdas átvitel
A műholdakon lévő transzponderek a felküldött mikrohullámú jeleket egy másik
frekvencián felerősítve visszasugározzák. Hogy a földön lévő műholdra sugárzó,
illetve a műhold adását vevő antennákat ne kelljen mozgatni, geostacionárius pályára
állított műholdakat használnak. Az Egyenlítő fölött kb. 36.000 km magasságban
keringő műholdak sebessége megegyezik a Föld forgási sebességével, így a Földről
állónak látszanak. A mai technológia mellett 90 geostacionárius műhold helyezhető el
ezen a pályán ( 4 fokonként ). A frekvenciatartományok a távközlési műholdaknál:
3,7...4,4 GHz a lefelé, 5,925...6,425 GHz a felfelé irányuló nyaláb számára. A műhold
tipikus sávszélessége 500 MHz (12 db 36 MHz-es transzponder, egy transzponderen
50 MB/s-os adatforgalom, vagy 800 db 64 kbit/s-os hangcsatorna.
Ha a transzponderek az adást polarizálják, több transzponder is használhatja
ugyanazt a frekvenciát.
A visszasugárzott hullámnyaláb mérete is befolyásolható: nagy kiterjedésű
hullámnyalábot leginkább a TV-s műsorszórás igényel, de ma már lehetséges kis
kiterjedésű (néhány km átmérőjű) pontnyalábok (spot beam) használata is. Ez utóbbi
távközlési rendszereknél előnyös, a lehallgathatóságot csökkenti.
Tudnunk kell, hogy a műholdas átvitel késleltetése a földi mikrohullámú illetve a
vezetékes rendszerekhez képest jelentős a nagy távolság miatt: 250-300 msec.
Kommunikációs müholdak
• Geostacionáris pályán keringő műholdak
• Közepes magasságban keringő
műholdak
• Alacsony pályán keringő műholdak
 Kommunikációs műholdak

Néhány adat, pl.: röppálya magasság keringési

idő, az adott magasságban szükséges
műholdak száma
Kommunikációs műholdak(2)
Sávszélességek
Kommunikációs műholdak(3)
VSATs using a hub.
 Low-Earth Orbit Satellites
Iridium

(a) 1628 mozgó cella fedi le a Föld teljes

területét
Globalstar
 Földfelszíni mobil
kommunikáció
 LMDS (Local Multipoint Distribution System)
 Kicsi cellák: 3 – 5 km
 Frekvencia újrahasznosítás
 >155 Mbps
 MMDS (Multiple chanel Multipoint Distribution System)
 Nagy cellák: 50 km
 ~10Mbps
 3G
 Nagy mozgékonyságú felhasználó: 144 kbps
 Közepes mozgékonyságú felhasználó: 385 kbps
 Helyhez kötött felhasználó: 2Mbps
 U-NII
 Kicsi cellák: 3-5km
 ~25Mbps 77
 Mobil Telefon Hálózatok
• Első Generációs Mobilszolgáltatás:
Analóg Hangátvitel

• Második Generációs Mobilszolgáltatás :

Digitális Hangátvitel

• Első Generációs Mobilszolgáltatás :

Digitális Hang és Adat átvitel
 Mobil szolgáltatói hálózat

(a) A frekvenciákat a szomszédos cellákban nem

használják fel.
(b) Több felhasználó miatt a cellák egyre kisebbek.
 A használt csatornák kategóriái
A 832 csatorna 4 csoportra van osztva:

• Hálózat menedzsment

• Hívás jelzést továbbitó csatornák

• Kétirányú kommunikációt megvalósító

csatornák

• Kétirányú csatorna a hang fax és

adattovábbításra
 D-AMPS
Digital Advanced Mobile Phone System

(a) A D-AMPS csatorna 3 klienssel.

(b) A D-AMPS csatorna 6 klienssel.
 GSM
Global System for Mobile Communications

A GSM 124 csatornát használ,

mindegyike 8 időréses rendszer
 GSM (2)
A portion of the GSM framing structure.
CDMA – Code Division Multiple Access

(a) Binary chip sequences for four stations

(b) Bipolar chip sequences
(c) Six examples of transmissions
 Harmadik Generációs Mobil Hálózat:
Digital Voice and Data
Az IMT-2000 hálózati szabványt használja

• Kiváló minőségű hangátvitel

• Üzenettovábbítás (fax, SMS, chat, stb.)
• Multimédia (zene, videó, filmek, TV, stb.)
• Internet hozzáférés
 Kábeltelevízió

• Csoportos (közösségi) Televizió

• Internet over Cable
• Spektrum kiosztás
• Kábelmodemek
• ADSL versus Cable
Közösségi (közös) antenna
használata
Egy korai kábeltelevíziós rendszer.
Internet over Cable
Internet over Cable (2)
Spectrum (csatorna) kiosztás
Kábelmodemek
Szabvány Átviteli sávszélesség

802.15.4(2.4 GHz) 250 kbit/s

Bluetooth 1.1 1000 kbit/s

BluBetooth 2.0 3 Mbit/s

IrDA 4 Mbit/s

802.11b 11 Mbit/s

Bluetooth 3.0 + HS 24 Mbit/s

802.11b+ (2.4 GHz) 44.0 Mbit/s

802.11a (5 GHz) 54.00 Mbit/s

802.11g (2.4 GHz) 54.00 Mbit/s

802.11n (2.4 / 5 GHz) 600 Mbit/s

802.11ac (5 GHz) 6930 Mbit/s

GSM CSD 2400 to 14400 bit/s
HSCSD 57.6 kbit/s

GPRS General Packet Radio Service (2,5G) 76.8 és 168 kbit/s között

EDGE Enhanced Data rates for GSM 240 kbit/s

UMTS Universal Mobile Telecommunications

114 kbit/s - 384 kbit/s - 2000 kbit/s
System (3G)

HSDPA High Speed Download Packet Access

1,8 és 3,6 Mbit/s
(3,5G)

HSUPA High Speed Upload Packet Access

0,7 - 5,7 Mbit/s
(3,5G)

HSPA+ Evolved High-Speed Packet Access

22 Mbit/s Upload 168 Mbit/s Download
(3,5G)

LTE 3GPP Long Term Evolution (4G) 75 Mbit/s Upload 300 Mbit/s Download
SZABVÁNYOK (RFC - Request For Comment)
IEEE802 csoport
Institute of Electrical and Electronics Engineers

IEEE 802 az IEEE szabványoknak a helyi

hálózatokkal és a városi hálózatokkal
foglalkozó szabványainak egy csoportja.
IEEE 802 szabvány a változó csomag-hosszúságú hálózatokra szorítkozik csak.
(Ellentétben a cella alapú hálózatokkal, ahol az adatokat rövid, egyforma
hosszúságú egységekben továbbítják, amelyeket celláknak neveznek. Az
izoszinkron hálózatok, ahol az adatok továbbítása szabályos oktettek
folyamtatában vagy oktettek csoportjában történik, szabályos idő
intervallumok szerint, szintén kívül esnek ennek a szabványnak a hatókörén.)
A 802-es szám egyszerűen az első szabad szám volt az IEEE által kiosztott
számok között, és semmi köze ahhoz a tényhez, hogy a csoport az első
megbeszélését 1980 februárjában tartotta.
Az IEEE 802 szerinti szolgáltatások és protokollok a hét rétegű OSI modell
szerinti alsó két rétegre (adatkapcsolati- és fizikai réteg) hálózati referencia
modelljéhez tartoznak. Tény, hogy a IEEE 802 az OSI adatkapcsolati rétegét
két al-rétegre osztotta, amelyeket logikai kapcsolat vezérlésnek (LLC) és
közeghozzáférés vezérlésnek (MAC) nevezett el, így a rétegek a következők
lettek:
adatkapcsolati réteg (Data link layer)
LLC Sublayer (Logical Link Control)
MAC Sublayer (Media Access Control)
fizikai réteg (Physical layer)
Az IEEE 802 szabvány családot az IEEE 802 LAN/MAN Standards Committee
(LMSC) gondozza. A legszélesebb körben használt szabványok az Ethernet
család, a IEEE 802.3, a token ring, a vezeték nélküli LAN-ok a bridzselt és
virtuálisan bridzselt LAN-ok.
A különböző munkacsoportok:
IEEE 802.1 Magas szintű LAN protokollok
802.1D – Spanning Tree Protocol
802.1Q – Virtual Local Area Networks (VLAN)
802.1aq - Shortest Path Bridging (SPB)
IEEE 802.2 Logical Link Control és Media Access Control
IEEE 802.3 Ethernet
IEEE 802.4 Token busz (feloszlatva)
IEEE 802.5 Token Ring (vezérjeles gyűrű)
IEEE 802.6 Városi hálózatok(feloszlatva)
IEEE 802.7 Koaxiális kábelt használó alapsávi LAN-ok(feloszlatva)
IEEE 802.8 Fiber Optic TAG (feloszlatva)
IEEE 802.9 Integrált LAN szolgáltatások(feloszlatva)
IEEE 802.10 Együttműködő LAN-ok biztonsága(feloszlatva)
IEEE 802.11 Wireless LAN (Wi-Fi zárójelentés)
IEEE 802.12 igény prioritások
IEEE 802.13 (nem használt)
IEEE 802.14 kábel modemek (feloszlatva)
IEEE 802.15 Wireless PAN
IEEE 802.15.1(Bluetooth zárójelentés)
IEEE 802.16 Alapsávi vezetéknélkü hozzáférés (WiMAX zárójelentés)
IEEE 802.16e (Mobil) alapsávi vezeték nélkül hozzáférés
IEEE 802.17 rugalmas csomag gyűrű
IEEE 802.18 Rádió szabályozási TAG
IEEE 802.19 Coexistence TAG
IEEE 802.20 Mobil alapsávi vezeték nélküli hozzáférés
IEEE 802.21 Média független kezelés
IEEE 802.22 Vezeték nélküli regionális hálózatok
 1 BASE-T
A B C

Ethernet jelölésrendszer.
A rész: Adatsebesség
● 1 = 1 Mbit/s
● 10 = 10 Mbit/s
B rész:
● Base = alapsávi (baseband) átvitel.
● Broad = szélessávú (broadband) átvitel
C rész:
Átviteli közeg:
● T = twisted pair
● FX/LX/SX = fibre optics
● CX = shielded balanced copper
● T4 = 4 pair twisted pair
● T2 = 2 pair twisted pair
Szegmenshossz:
● 2= 185 m
● 5= 500 m
AKTÍV HÁLÓZATI
ESZKÖZÖK
 Modem
 Analóg és digitális jelátalakító
( a digitális jelet analóg információvá,
illetve a másik oldalon ennek újra
digitális információvá alakítja)
 Hálózati kártya
 egy olyan nyomtatott áramkör, amely
lehetővé teszi a személyi számítógép
számára, hogy a hálózaton keresztül
adatokat küldjön és fogadjon
 a hálózattal soros, míg a számítógéppel
párhuzamos kapcsolaton keresztül
kommunikál
 A hálózati kártya kiválasztása

• Három dologra kell figyelni:

– a hálózat típusára (pl. Ethernet, Token Ring,
FDDI vagy más)
– az átviteli közeg típusára (pl. csavart érpár,
koaxiális kábel, üvegszálas kábel)
– a rendszerbusz típusára (pl. PCI vagy ISA)
 Repeater (jelismétlő), elosztó (hub)
• Hálózati csatoló réteg elemei – egy kapun bejövő
jeleket felerősítik majd tovább adják.
 A jelismétlő busz kialakítású.

 Az elosztó csillag kialakítású.

 Híd (bridge)
 Hálózati csatoló réteg eleme – hálózati
szegmenseket (elemeket, tagokat,
sz.gépeket) köt össze.
 Megvizsgálja a csomagok címzettjének a
MAC címét, és eldönti,hogy a csomag
melyik szegmensre (sz.gépre) megy.
 Kapcsoló (Switch)
 Hálózati csatoló réteg eleme – lényegében
egy híd és egy elosztó keresztezése.
 MAC cím alapján csak a címzetthez küldi el
a csomagot.
 Útválasztó (router)
 Hálózati réteg eleme – alhálózatokat kapcsol
össze.
 Nem MAC címmel dolgozik hanem IP –címmel
 feladata a bejövő csomagok megvizsgálása,
 A legjobb hálózati útvonal kiválasztása.
 Csomagok átkapcsolása a megfelelő kimenő
portra.
 Átjáró (gateway)
 Alkalmazási réteg eleme – különböző
hálózati technológiájú alhálózatokat köt
össze.
 A beérkező csomagot kibontja, és újra
csomagolja a címzett technológiának
megfelelően.
 Következik az
adatkapcsolati réteg