Hálózatok szerepe, csoportosítása, topológiák és logikai felépítés

Hálózat
● Számítógépek összekapcsolásával kialakított olyan kommunikációs rendszer,
amelyben az egyes számítógépek valamilyen hozzáférési eljárás (protokoll) szerint
érhetik el csak a hálózat kijelölt gépein (a szervereken) lévő erőforrásokat
(lemezegységeket, nyomtatókat stb.)

Hálózatok létrehozásának céljai és előnyei

1. közös erőforrás-használat (nyomtatók, háttértárak)
2. háttértár megosztása (megszabható, hogy melyik felhasználó mihez férhet hozzá)
3. nincs szükség önálló háttértárra, a szerveré elég lehet (BOOT-EPROM:
gondoskodik a háttértár nélküli munka-állomások rendszerfájlainak betöltéséről)
4. gyors adatátvitel
5. nagyobb teljesítmény (a megosztott erőforrások miatt)
6. többfelhasználós adatbázis-használat
Hátránya
1. Biztonsági igény
2. Költségigény
3. Hálózati operációs rendszer igény

Csoportosítás kiterjedés szerint

● PAN: személyi hálózat, Personal Area Network – hálózat egy személynek (pl. egér-
PC kapcsolat)
● LAN: (Local Area Network) lokális hálózatok, kis területen működnek (otthoni
vagy iskolai hálózat)
● MAN: (Metropolitan Area Network) egy vagy több városra kiterjedő hálózat, amely
helyi hálózatok összekapcsolásával jön létre
● WAN: (Wide Area Network) nagy területre kiépült hálózat, lehet országos és
földrészekre szóló is (maga az internet)

Hálózati topológiák
A hálózatba kapcsolt hosztok fizikai elrendezésének módját topográfiának, míg az
összekapcsolás fajtáját topológiának nevezzük. Az összeköttetés-alapú hálózatok topológia
szerint két nagy csoportra oszthatók: két pont közötti csatornával rendelkező, és
üzenetszórásos csatornával rendelkező alhálózatokra.
Sin
● A helyi hálózatok körében elterjedt.
● Elrendezésnél lényegében egy hosszabb kábelhez (busz
vagy sín) csatlakoznak sorban a munkaállomások és a
szerverek, mely a két végén lezáró elemmel van ellátva.
● Az elrendezés hátránya, hogy vonalszakadás esetén az egész hálózat használhatatlanná
válik.
● Az ilyen hálózat megvalósítása viszonylag olcsó, mert kevés hardverelemet igényel,
továbbá megépítése is viszonylag egyszerű és bővíthető.
● Hátránya a fokozott hibalehetőség. Az esetleges hibahely is viszonylag nehezen
határozható meg.
● Ennek a topológiának a legismertebb megvalósítása a koaxális kábeles Ethernet hálózat
volt. Ez a hálózat 10 Mbit/s átviteli sebességre volt képes, a hossza maximum 150-180
m lehetett.

Csillag
● A helyi hálózatok körében elterjedt.
● Itt minden számítógép- munkaállomás és szerver – egy
központi egységhez csatlakozik.
● Egy központi vezérlő (HUB) kapcsolja össze a két
kommunikálni kívánó gépet. Ezen minden jel kötelezően
áthalad, mielőtt elér a rendeltetési helyére. A kapcsolat
létrejötte után a hálózat úgy működik, mintha közvetlen
kapcsolatban lenne a két gép.
● Ezen topológia esetén a megnövekedett igényeket viszonylag egyszerű bővítésekkel ki
lehet elégíteni, bár, ha a csillagágak száma meghaladja a HUB fogadóképességét, akkor
a HUB bővítésére vagy cseréjére van szükség.
● Előnye: Az elrendezés előnye, hogy vonalszakadás esetén csak az adott gép válik
használhatatlanná, és nem az egész hálózat. A többi gép továbbra is tud kommunikálni
egymással. Illetve viszonylag könnyű a hibák felderítése.
● Hátránya: a centrumban lévő HUB működési zavara az egész hálózatot lebénítja. Több
kábel szükséges a kialakításához, mint a gyűrű- és a busz-topológia esetében, költséges
a kábelezés.

Gyűrű
● A hálózat elemei olyan átviteli közeghez kapcsolódnak,
melynek eleje és vége ugyanaz, vagyis egy kört alkot. Ennek
mentén az adatcsomag körbefut, míg el nem éri a címzettet.
● Nagyobb hálózatok esetében kétszeres gyűrűt szoktak
alkalmazni a biztonság növelése érdekében.
● Előnye, hogy egyszeres vonalszakadás esetén a hálózat nem
válik használhatatlanná és nincs leterhelt központi csomópont.
Könnyen megvalósítható és csekély a hardverigénye
● Hátrány: a nehézkes karbantartás, mivel egy gép kiesése a teljes hálózatot leállítja
Fa
● Egy központi géphez csatlakoznak újabb központi gépek vagy
munkaállomások.
● Egy hierarchikus elrendezést alakítunk ki. A hálózat bármely
két gépe között pontosan egy út vezet.
● Egy kábelhiba egy egész alhálózat kiesését eredményezi.

Teljes
● Teljes topológiának nevezzük a háló-topológia egy speciális
változatát, mikor minden hoszt össze van kötve a többi
hoszttal.

Polimorf
● A polimorf gráf hálózat alapját pár tucat óriásgép képezi,
amelyek a világban elszórva találhatók (döntő többségük az
USA területén). A gépek egy részét szupergyors utak kötik
össze.
● A gépek egymással csomagkapcsolt módon cserélnek
adatokat. Ha egyik gép szeretne adatokat küldeni egy
másiknak, és közvetlen összeköttetés van közöttük, akkor
azonnal átküldésre kerülnek az adatok.
● Ha nincsen közvetlen összeköttetés a gépek között, akkor a küldő gép összeállít egy
útvonal-tervet és az adatokat átküldi az első gépnek. Ez a gép vagy az eredeti útvonal
következő állomására küldi az adatokat, vagy a forgalmazás körülményeinek
megváltozása esetében (pl. másik gép meghibásodása, átviteli csatorna foglaltsága) új
útvonalat állít össze, és ennek első állomására továbbítja az adatokat.
● Ez a folyamat ismétlődik mindaddig, amíg az adatok el nem jutnak a célállomásra.
Ennek a módszernek óriási előnye, hogy pillanatok alatt tud alkalmazkodni a az éppen
aktuális helyzethez és az adatcsomag mindig megtalálja a szabad utat.
● Ha tönkremegy az út két szupergép között, akkor sincsen nagy baj, hiszen a többi út át
tudja venni a forgalmat. Ha valamelyik nagyobb gép esik ki, akkor csak a hozzá tartozó
hálózatok és felhasználók esnek ki időlegesen a forgalomból.
● Ez a felépítés jellemző az Internetre is.
● Néhány tucat igen nagy teljesítményű óriásgépre épülő, hálózat, melyben az adatok
csomagkapcsolt módon kerülnek átvitelre. A hálózat rugalmasan alkalmazkodik a
pillanatnyi körülményekhez, az adatcsomagok számára mindig megtalálja a szabad
útvonalat.
Átviteli közeg

Csavart érpár
● Csillagtopológia esetén általánosan használt kábel típus az UTP kábel (Unshielded
Twisted Pair)
● Négy érpár egymásba csavarva foglalnak helyet egy árnyékolatlan közös műanyag
burkolatban. Erek színezése szabványos.
● Kábel végén csatlakozó (RJ45) található
● Más a bekötési sorrendje a csatlakozóban, ha számítógépes és központi eszközt,
illetve, ha két számítógépet kötünk össze.
● Legelterjedtebb a 100 Mbps sebesség, de egyre gyakrabban találkozhatunk 1Gbps
sebességre képes hálózattal. A nagyobb sebesség eléréséhez, természetesen a
kábelen túl a hálózati eszközöknek is támogatniuk kell a nagyobb sebességet.

Koax-kábel
● Sin topológia esetén általánosan használt kábel típus.
● Koaxális kábeleket használunk a Tv-készülékek antennajelének továbbítására is, de
a TV koaxális kábele és a számítástechnikában használatos koaxális kábel
egymással nem helyettesíthető.
● Legbelül a vezetéken haladnak az adatok, utána egy műanyag réteg, majd árnyékolás
és végül a kábel műanyag burkolata. BNC csatlakozó.
● 10 Mbps adatátvitel.
● Max 185m lehet. Max 30 gép csatlakozhat egy kábelhez.

Optikai-szál
● Üvegszálas hálózat kiépítésére akkor kerül sor, ha különösen nagy elektromágneses
hatások érik a vezetékeket vagy nagy távolságokat kell áthidalni.
● Itt a fényáteresztő anyagból készült optikai szálon tovahaladó fényimpulzusok
szállítják a jeleket. Az optikai kábel egy olyan vezeték, amelynek közepén üvegszál
fut.
● Ezt az üvegszálat gondosan kiválasztott anyagú burkolat veszi körül. A különleges
anyag tulajdonsága, hogy az ide-oda cikázó fény sohasem tudja elhagyni a kábelt.
Ezért a fény a vezeték elején lép be és a végén lép ki belőle. A legnagyobb
áthidalható távolság manapság 80 kilométer,
● Az optikai kábel előnyei, hogy érzéketlen az elektromágneses zavarokra, nincs
földpotenciál probléma, és nagy a sávszélessége, valamint erősítés nélkül igen nagy
távolságra vihető el a jel vele. És még egy nagy előnye biztonságtechnikai
szempontból, hogy nem hallgatható le.
● A DWDM (Dense Wavelength Division Multiplexing) eljárással a kábel kapacitása
a hullámhosszok számával növekszik. Lehetséges akár 160 frekvenciát egyszerre
elküldeni. Így a befogadóképesség 400 Gbit/s-ra növekedhet.
Hálózati eszközök
● Kettőnél több számítógép összekötésénél, UTP kábel segítségével feltétlen szükség van
egy központi elosztó eszközre.
● A hub az egyik portján érkező csomagot megjeleníti az összes többi csatlakozóján.
Találkozhatunk kisebb 4 portos hub-bal is, de a 8, 16, 24 portos eszközök a
legelterjedtebbek.
● Ha bármely két, hub-hoz csatlakozó eszköz kommunikál egymással, akkor ez más
eszközök számára a csomagütközések elkerülése miatt nem teszi lehetővé az. adott
pillanatban a kommunikációt. I
● A switch egy okosabb eszköz, hiszen megjegyzi, hogy melyik portjához, ,ki"
csatlakozik. Ekkor két eszköz csomagváltása nem zavarja másik két eszköz
forgalmazását.
● Ha két eszköz között nagyobb a távolság, mint amit az adott kábeltipus megenged, akkor
a probléma megoldására használhatjuk a jelismétlőt (repeater) A jelismétlő a beérkező
jelet, rendbe teszi", majd továbbküldi.
● Az útválasztó (router) hálózatokat köt össze. Az útválasztók egy táblázat alapján döntik
el, hogy a beérkezett csomaggal mit kell tenni. A csomagból kiolvasható a forráshálózat
és célhálózat hálózati címe, amit a router összehasonlít saját táblázatával és ezután
● Az átjáró képes eltérő protokollokat használó hálózatokat ís összekötni. Így lehet
például összekötni egy IPX/SPX protokollt használó hálózatot TCP/IP protokollt
használó hálózattal. Az átjáró átalakítja a csomagokat a másik protokoll keret
formátumára.
● A hálózati csatoló (NIC, Network Interface Card) biztosítja számítógépünk hálózathoz
való csatlakoztathatóságát. A mai hálózati csatolók általában PCI slotba illeszkednek
vagy alaplapra integráltak.
● Manapság az egyik legnépszerűbb hálózati kommunikációs szabvány kábeltípustól
függetlenül az Ethernet. Működésének lényege a következő. Egy eszköz megkísérelheti
az adást, ha azt tapasztalja, hogy nincs forgalom a hálózaton. Ettől még több eszköz is
elkezdhetne egyszerre forgalmazni és tönkretennék egymás adását. Ezt megelőzendő
adás után belehallgatnak a hálózatba, hogy sértetlenül visszakapják a saját csornaijukat.
Ha igen, akkor minden rendben. Ellenkező esetben véletlenszerű ideig várakozás, majd
az adás ismétlése következik. Ez a CSMAJCD (Carrier Sense Multiple-Access with
Collision Detection, ütközésfigyeléses) módszer.

Modem, ADSL
● A modemek" segítségével nyilvános távközlési hálózatokon át köthetjük össze
számítógépeinket. A számítógép digitálisan szeretne kommunikálni, a hagyományos
telefonvonal pedig analóg módon továbbítaná az adatokat. Ezen különbség áthidalására
szolgálnak a modemek.
● Manapság már léteznek digitális távközlési vonalak is (pl. az ADSL, ISDN), de a
távközlési vonalat a számítógéppel összekapcsoló eszközt ebben az esetben is
modemnek nevezik.
● Fontos paramétere a modemnek az adatátviteli sebesség. Az átviteli sebesség egy tipikus
dial up modem esetén ma 56 Kbps. Ez csak a modem által tudott maximális sebességet
 jelenti és nem azt, hogy ilyen sebességen zajlik a kommunikáció. Ennek az az oka; hogy
a sebesség szempontjából lényeges, hogy a vonal másik végén milyen modem van, és
csökkentheti a valós átvitelisebességet a telefonvonal rossz minősége is.
● A manapság egyre elterjedtebb ADSL. (Asymmetryc Digital Subscriber Line) vonalon
keresztül történő internetelérés lényege, hogy a feltöltés és a letöltés sebessége
különböző. Az ADSL technológia abból indul ki, hogy az internet böngészés közben
gépünk sok adatot kap, miközben keveset küld.
● Tipikus sebesség az 1024/128 (letöltés 1024 Kbps, feltöltés 128 Kbps)

Vezeték nélküli hálózat

● Amikor gépünket nem tudjuk kábellel csatlakoztatni egy hálózathoz, akkor lehetséges,
hogy ezt a WLAN (Wireless, LAN) technológia segítségével tehetjük meg. Hordozható
eszközöknél tipikus ez a hálózatelérési módszer.
● Szintén a WLAN technológia siethet segítségünkre, ha például egy helyi hálózat két
része (például két épület) között nem lehetséges a kábeles összeköttetés. A WLAN
elnevezés mellett találkozhatunk a WiFi (Wireless Fidelity) megnevezéssel is.
● A WLAN eszközök rádióhullámok útján kommunikálnak egymással. Legelterjedtebb a
2,4 GHz frekvencia, de ismeretesek az 5 GHz frekvencián működő eszközök is.
Hazánkban a 2,4 GHz frekvencia használható szabadon.
● A 802.11b a maximálisan 11 Mbps sebességet jelenti, míg a 802.11g az 54 Mbps-ot.
Ezek a sebességek csak az elvi maximumot jelentik. A távolság és a zavaró tényezők
miatt a valódi sebesség kisebb lesz.
● Gépeink WLAN-hoz való csatlakoztatása lehetséges például vagy beépített adapter,
vagy USB portra, illetve PCMCIA portra csatlakozó adapter útján. Távolabbi
hálózatrészeket AP-k (Access Point) segítségével is összeköthetünk. Az utóbbi esetben
például a számítógépek az AP-khez csatlakoznak kábel útján, az AP-k pedig egy-egy
nagyobb antenna segítségével kommunikálnak.