Elérési Hálózatok

Elérési/Hozzáférési Hálózatok
Access Networks
NG SDH & MSPP
Átviteli közeg
• Az OSI modell szerint a fizikai réteg továbbítja a biteket az egyes
gépek között. Különböző átviteli közegeket használhatunk az aktuális
célra. Mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége, mint pl. a
sávszélesség, a késleltetés, a költség, létrehozás és fenntartás.
• Az átviteli közegeket durván két csoportba oszthatjuk:
• Vezetékes (Guided Media) közeg
• Vezeték nélküli (Unguided Media) közeg
Átviteli közeg
• Vezetékes (Guided Media) közeg
* fémes-(réz) vezeték
sodrott érpár
koaxiális kábel
* optikai szál
• Vezeték nélküli (Unguided Media) közeg
* földfelszíni elektromágneses sugárzás
* műholdas összeköttetés
* lézersugaras összeköttetés
NG SDH & MSPP
Sodrott érpárral
megvalósított hozzáférés
Vezetékes átviteli közeg
• Sodrott érpár
• A legrégebbi, de még ma is a legelterjedtebb átviteli közeg a
sodrott vagy csavart érpár (twisted pair).
• A sodrott érpár két szigetelt rézhuzalból áll, melyek tipikusan 1 mm
vastagságúak. A rézhuzalok a DNS-hez hasonlóan spirálszerűen
egymás köré vannak tekerve.
• A két eret azért sodorják össze, hogy csökkentsék a kettő közötti
elektromágneses kölcsönhatást. (Ugyanis két párhuzamos huzal
antennaként működik, szemben a sodrott érpárral.)
• A sodrott érpárt leggyakrabban a távbeszélőrendszerekben
használták.
• A meglévő un. előfizetői érpárakat a külön erre a célra kifejlesztett
xDSL technológiák használják.
• A sodrott érpár alkalmas mind analóg, mind digitális jelátvitelre.
• A vezetékek sávszélessége a vastagságától és az áthidalt távolságtól
függ, de sok esetben néhány Mb/s sebességet is el lehet velük érni
pár kilométeres távolságon belül.
• A 3-as kategóriájú sodrott érpárak két finoman egymás köré tekert,
szigetelt vezetékből állnak.
• Az 5-ös kategóriájú sodrott érpárok hasonlók a 3-as kategóriájú
érpárokhoz, de több sodrás van bennük ugyanakkora hosszon, amely
kevesebb áthallást és nagyobb távolságokon is jobb minőségű jelet
eredményez, így ezek jobban alkalmasak a nagysebességű
számítógépes kommunikációra.
Jelenleg a feltörekvő két kategória a 6-os és a 7-es, amelyek 250 és
600 MHz-es sávszélességen képesek kezelni a jeleket (szemben a 3-as
és az 5-ös kategória mindössze 16 MHz-es és 100 MHz-es
sávszélességével).
Ezeket a kábeltípusokat gyakran nevezik UTP-nek (Unshielded
Twisted Pair ) árnyékolatlan sodrott érpár), hogy megkülönböztessék
őket azoktól a vastag és drága árnyékolt sodrott érpáros kábelektől,
az STP-től (Shielded Twisted Pair - árnyékolt sodrott érpár).
A DSL-en, 3-as kategóriájú UTP-vel elérhető adatsebesség a
távolság függvényében
• A különböző LAN szabványok az UTP kábeleket javasolják.
• Például a 100 Mb/s-os Ethernet két eret használ (a négyből) egyirányú
átvitelre.
• Az 1 Gb/s-os hálózat mind a négy huzalt használja duplex módon.
xDSL elérési/hozzáférési hálózat
CE/
Sodrott érpár
Az xDSL rendszertechnikai megközelítésben
A szolgáltatói hálózat
Az xDSL rendszertechnikai megközelítésben
• Lokális hálózat (LAN):

• Hozzáférési hálózat: Az előfizető és a szolgáltató telephelye közötti
szakasz.
Az előfizető hálózata és a szolgáltató hálózata közötti átadási
határvonal képezi a szolgáltatás átadási pontot.
• Felhordó (aggregációs) hálózat:
regionálisan aggregáló hálózat.
• Gerinchálózat: A szolgáltató nagysebességű hálózata, mely a
regionális felhordó hálózatok között teremti meg a kapcsolatot.
Az xDSL általános rendszertechnikája
Általános rendszertechnika
A hozzáférési hálózatot maguk az xDSL alapú eszközök képezik.
• Előfizetői oldalon az xDSL NT (Network Termination), központ felőli oldalon
a DSLAM (DSL Access Multiplexer).
• A felhordó hálózat a DSL alapú rendszertechnikában ATM vagy
Ethernet.
• A gerinc hálózat IP/MPLS (Internet Protocol/MultiProtocol Label
switching)
Korábban ATM alapon, ma jellemzően Ethernet felett megvalósítva.
• A szabályozásnak megfelelően a tartalomszolgáltatás és a hálózati
szolgáltatás elkülönül. A hálózati szolgáltatónak azonos feltételekkel kell
biztosítani az összeköttetést azelőfizetők és a tartalom szolgáltatók között.
Hálózati architektúra 1.
• ATM alapú rendszertechnikában gondolkodva, a megfelelő
összeköttetések a korábbi hálózati képességeknek megfelelően,
ATM PVC-k statikus konfigurációjával lenne lehetséges. Minden
előfizető PVC-jét (Permanent Virtual Circuit) külön-külön kellene a
megfelelő szolgáltatóig konfigurálni.
Üzemeltethetetlen és átláthatatlan konfigurációt eredményezne.
• Az igényekből egyértelműen következik, hogy a hálózatban új funkciók
megvalósítása szükséges, mely dinamikusan képes biztosítani az
előfizetők irányítását a megfelelő tartalomszolgáltatóhoz.
• A szolgáltató választás biztosítása (lásd. később!) többféle módon
történhet. Az első ADSL hozzáférések ún. L2-es szolgáltató választást
alkalmaztak pppoE technológiával. Az irányítást biztosító eszköz a
BRAS (LAC). (Broadband Remote Access Server.)
• A DSAM-ok forgalmát általában regionális BRAS-ok alkalmazásával
továbbították a tartalomszolgáltatóhoz. Több előfizető pppoE
kapcsolatát összefogva ún. tunnelek-ben adja át a hálózati szolgáltató
a tartalom szolgáltatónak.
MPLS (IP-VPN)
• A rendszertechnikai fejlődés következő lépcsőjét az IP-MPLS hálózat
alkalmazása jelentette.
• Ebben az esetben nem szükséges a L2 tunnelek kifeszítése a
szolgáltatók között. Az MPLS alapú IP-VPN-ek alkalmazásával a
hálózat üzemeltetése egyszerűbbé válik.
• Továbbá a pont-pont tunnelek helyett a VPN-ek többpontos
kapcsolatot biztosítanak.
Elérési hálózatok a fizikai rétegben
• Az „előfizetői hurok” az a sodrott érpár, mely a helyi központ

rendezőjét köti össze az előfizető telephelyével.
• Gyaran a hálózat „last mile” kifejezésével jellemzik, mivel hosszuk
rendszerint az 1-8 km nagyságrendbe esnek.
• Régebben a digitális adatok számítógépek közötti forgalmát ezen a réz

előfizetői hurkon MODEM-ek segítségével oldották meg.
• Ezek a MODEM-ek az előfizetői hurok lecsökkentett sávszélességét
használták: 300 – 3400 [HZ].
• Jelenleg a réz előfizetői hurok szélessávú kihasználása (ADSL)
megfelelő elérési sebességeket tesz lehetővé.
Local Loop Modems
• The use of both analog and digital transmission for a computer-

to-computer call. Conversion is done by the modems and codecs.
• Az átviteli vonalakkal három lényeges gond van: a csillapítás, a

késleltetési jeltorzulás és a zaj.
• A csillapítás (attenuation) az az energiacsökkenés, amelyet a jel
a terjedése közben elszenved. Ezt a veszteséget
decibel/kilométerben szokták kifejezni.
• Az energiaveszteség mértéke függ a frekvenciától. Hogy
érzékelhessük ennek a frekvenciafüggésnek a hatását, ne úgy
tekintsünk a jelre, mint egyszerű hullámformára, hanem inkább
Fourier-komponensek összességeként. Minden komponens
különböző mértékben csillapodik, s ez a vevőben eltérő Fourier-
spektrumot eredményez.
• A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy a kábeleken a különböző

Fourier-komponensek különböző sebességgel terjednek. Ez a
sebességkülönbség torzítást (distotion) eredményez a másik oldalon
vett jelben.
• A következő probléma a zaj (noise), amely olyan nemkívánatos energiát

jelent, amely az adótól különböző, külső forrásból érkezik.
• A vezeték elektronjainak véletlen mozgásai például termikus zajt
eredményeznek, amely a természeténél fogva kikerülhetetlen. Ha két
vezeték közel van egymáshoz, akkor közöttük induktív csatolás alakulhat
ki, ami áthalláshoz vezet. Néha, amikor telefonálunk, egy másik
beszélgetést lehet hallani a háttérben.
• Ez a jelenség az áthallás.
• Az un. Beszédsávi MODEM-eket, melyek a nyilvánosan kapcsolt

telefonhálózatra kapcsolódnak, a kezdetektől fogva az ITU-T, és
jogelődje a CCITT szabványosította, annak érdekében, hogy az a PSTN-
hez kapcsolódhasson.
• Ezeket a szabvány V.xyz ajánlásai tartalmazzák.
• A V.32-es modemszabvány például 32 csillagkép pontot használ,

amellyel 4 adatbitet és 1 paritásbitet visz át szimbólumonként, így
2400 baudon 9600 b/s-os adatsebességet ér el hibajavítással.
• A V.32 bis szabvány 14 400 b/s-os sebességet úgy éri el, hogy 6
adatbitet és 1 paritásbitet ad mintánként 2400 baud jelzési
sebességnél.
• A V.32 bis utáni következő telefonos modem a V.34, amely 28 800
b/s-on üzemel és 12 adatbitet továbbít szimbólumonként 2400
bauddal.
• Az utolsó modemtípus ebben a sorozatban a V.34 bis, amely 14
adatbitet használ szimbólumonként 2400 baudos jelsebesség mellett,
így 33 600 b/s-ot ér el.
• A tényleges adatátviteli sebesség további növelése érdekében sok

modem betömöríti az adatokat a küldés előtt, hogy így növelje
33 600 b/s fölé a tényleges adatsebességet.
• Másrészt, szinte minden modem megvizsgálja a vonalat, mielőtt
elkezdené továbbítani rajta a felhasználói adatokat. Amennyiben a
minőséget nem találja kielégítőnek, visszaveszi a sebességet a
legmagasabb sebességénél alacsonyabbra.
• Így a felhasználó által tapasztalt tényleges modemsebesség
alacsonyabb, egyenlő vagy magasabb is lehet a hivatalos
adatsebességnél.
• Az 56 kb/s-os modemek használhatósága Nyquist tételén alapul. A

telefonos csatorna körülbelül 4000 Hz széles (a védősávokkal együtt).
A másodpercenként vett független minták száma ezért 8000.
• A mintánkénti bitek száma az Egyesült Államokban 8, amelyek közül
egyet vezérlési célokra használnak, így 56 000 b/s jut a felhasználói
adatoknak.
• Európában mind a 8 bit a felhasználók rendelkezésére áll, így itt
64 000 b/s-os modemeket is lehetne használni, de az 56 000-es
sebességet választották annak érdekében, hogy nemzetközi
egyetértés legyen a szabványban.
• Ezt a modemszabványt V.90-nek nevezték el.

• Feltöltésre (a felhasználótól az internetszolgáltató felé) 33,6 kb/s-os
sebességű csatornát biztosít, de letöltésre (az internetszolgáltatótól a
felhasználó felé) 56 kb/s-osat, mivel általában több adat érkezik az
internetszolgáltatótól a felhasználóhoz, mint a másik irányba (pl. egy
weblapot néhány bájtban le lehet kérni, de az oldal maga több
megabájt is lehet).
• A V.90 után a következő lépés a V.92.

• Ezek a modemek 48 kb/s-ra képesek a feltöltési csatornán,
amennyiben azt a vonal is kezelni tudja. A megfelelő sebességet is a
régebbi modemek számára szükséges kb. 30 másodpercnek a fele
alatt tudják megállapítani.
Digitális előfizetői vonalak
• Amikor a telefonos ipar végre eljutott az 56 kb/s-ig, elégedetten

megveregette a saját vállát a jól végzett munkáért.
• Mindeközben a kábeltévéipar 10 Mb/s-os sebességet kínált a megosztott
kábeleken, és a műholdas cégek már az 50 Mb/s feletti ajánlataikat
tervezték.
• Ahogyan az internetelérés az üzletmenetük egyre fontosabb elemévé vált,
a telefontársaságok kezdték észrevenni, hogy versenyképesebb termékre
van szükségük.
• A válaszlépésük az volt, hogy új, digitális szolgáltatásokat ajánlottak az
előfizetői hurkon keresztül.
Digital Subscriber Lines: DSL
• Sajnos az előfizetői hurok kapacitása nagyon sok tényezőtől függ,

többek között a hosszától, a vastagságától és az általános értelemben
vett minőségétől.
• Az elérhető sávszélességet a távolság függvényében ábrázoltuk:
Miért éppen a DSL?
A szolgáltatás hatósugara
Miért előnyös a DSL?
Mik a hátrányai?
Mi fenyegeti a DSL uralmát?
Mi fenyegeti a DSL uralmát?
• Eredetileg több, egymást átfedő ajánlat is volt, amelyek mindegyike egy

xDSL (Digital Subscriber Line - digitális előfizetői vonal) alakú nevet
kapott, az x helyén különböző betűkkel.
• Az xDSL-t működtető trükk az, hogy amikor a felhasználó előfizet rá, akkor
bejövő vonalát egy olyan, másfajta rendezőre kötik át, amelyen nincs rajta
ez a szűrő, és így kihasználhatóvá teszik az előfizetői hurok teljes
kapacitását.
• Ezután a korlátozó tényező már nem a szűrő által mesterségesen
meghatározott 3100 Hz széles sáv, hanem az előfizetői hurok fizikai
törvények által meghatározott sávszélessége.
• Az xDSL-szolgáltatásokat mind bizonyos célok szem előtt tartásával

tervezték.
• Először is, a szolgáltatásoknak működniük kell a már létező 3-as
kategóriájú sodrott érpáros előfizetői hurkokon.
• Másodszor, a változások nem érinthetik az ügyfelek korábban vásárolt
telefon- és faxkészülékeit.
• Harmadszor, sokkal gyorsabbnak kell lenniük 56 kb/s-nál.
• Negyedszer, folyamatos szolgáltatást kell nyújtaniuk rögzített havidíjjal
és percdíj nélkül.
Digitális előfizetői vonalak modulációja
• DMT-nek (Discrete MultiTone - diszkrét többtónusú) elnevezett megoldást

a következő ábrán láthatjuk.
• Lényegében annyit csinál, hogy 256 független, egyenként 4312,5 Hz-es
csatornára osztja fel a rendelkezésre álló 1,1 MHz-es spektrumot.
• A 0. csatornát használják a POTS-hoz.
• Az 1-5. csatornát nem használják, hogy így megelőzzék a beszédjel és az
adatjelek közötti interferenciát.
• A maradék 250 csatornából egyet a feltöltési forgalom vezérlésére, egyet
pedig a letöltési forgalom vezérlésére tartanak fenn. A többi a felhasználói
adatoké.
A diszkrét többtónusú modulációt (DMT) használó ADSL
spektrumképe
• Elméletben az összes fennmaradó csatornát lehetne használni

egyetlen duplex adatfolyamként, de a nem kívánt felharmonikusuk, az
áthallás és más okok miatt a gyakorlati rendszerek jóval az elméleti
határ alatt maradnak.
• A szolgáltatótól függ a feltöltési és a letöltési forgalom által használt
csatornák számának meghatározása.
• A két irány 50-50%-os keveréke műszakilag lehetséges, de a legtöbb

szolgáltató a sávszélesség 80-90% körüli részét a letöltési forgalomnak
tartja fenn, mivel a legtöbb felhasználó több adatot tölt le, mint
amennyit fel.
• Ez a választás vezetett az A betűhöz az ADSL-ben.
• Gyakori az a megosztás, hogy 32 csatornát jelölnek ki a feltöltéshez, és

a többi a letöltésé.
• A sávszélesség növelésének érdekében lehetséges a legmagasabban
fekvő feltöltési csatornák kétirányúsítása is, de ehhez az
optimalizáláshoz külön visszhangtörlő" áramkörök beépítése.
• Az ADSL szabványai (ANSI TI.413 és ITU G.992.1) akár 8 Mb/s-os

letöltési és 1 Mb/s-os feltöltési sebességet is megengedtek.
• A későbbi, szabványos ADSL2+ eljárás megduplázta a sávszélességet
2,2 MHz-ig, így 24 Mbps-os letöltési sebesség érhető el.
• Még újabb fejlesztés a VDSL technika.
xDSL-s in the frequency spectrum
• Minden csatornán belül egy, a V.34-hez hasonló modulációs eljárást

alkalmaznak, de itt a mintavételi sebesség nem 2400 baud, hanem
4000 baud.
• A vonal minőségét minden csatornán állandó megfigyelés alatt
tartják, és szükség esetén dinamikusan hozzáigazítják az
adatsebességet. így a különböző csatornák adatsebessége eltérő is
lehet.
• A tényleges adatokat QAM modulációval küldik el, legfeljebb 15

bit/bauddal.
• Ha például 224 letöltési csatorna van, és 15 bitet adunk baudonként
4000 baud jelzési sebesség esetén, akkor a letöltési sávszélesség
13,44 Mb/s.
• A gyakorlatban a jel/zaj viszony sohasem elég jó ahhoz, hogy ezt a
sebességet el lehessen érni, de 8 Mb/s lehetséges a rövid és jó
minőségű előfizetői hurkokon, ezért terjednek idáig a szabványos
sebességek.
Az ábrán egy tipikus ADSL-elrendezés látható.
• Ebben a megoldásban a szolgáltató technikusának egy NID-t

(Network Interface Device - hálózati interfész eszköz) kell telepítenie
a felhasználó épületébe.
• Ez a kis műanyag doboz jelzi azt a pontot, ahol a szolgáltató tulajdona
véget ér, és ahol a felhasználó tulajdona kezdődik.
• A NID-hez közel (vagy néha abba beleépítve) van egy frekvenciavágó

(splitter), ami egy analóg alul/felül-áteresztő szűrő, amely a beszédjel
által használt 0-4000 Hz-es tartományt választja le az adatokról.
• A beszédjelet a hagyományos telefonokhoz és faxokhoz irányítják, az
adatjelek pedig egy ADSL-modemhez haladnak tovább.
• Az ADSL-modem tulajdonképpen egy digitális jelfeldolgozó (digital

signal processor, DSP) egység, amelyet úgy állítottak be, hogy 250
darab, a különböző frekvenciákat párhuzamosan használó QAM-
modemként működjön.
• Mivel a legtöbb ADSL-modem külső egység, a számítógéppel

nagysebességű összeköttetésének kell lennie.
• Ezt általában úgy érik el, hogy egy Ethernet-kártya kerül a
számítógépbe, és egy nagyon rövid két csomópontos Ethernetet
alakítanak ki a számítógép és az ADSL-modem között.
• Néha az USB-csatlakozót is használják az Ethernet helyett.
• A vezeték másik végén, a helyi központ oldalán egy hasonló

frekvenciaosztót helyeznek el. Itt a jelből kiszűrik a beszédjelet, és a
hagyományos kapcsológéphez irányítják.
• A jel 26 kHz feletti részét egy újfajta eszközhöz irányítják, amelyet
DSL-hozzáférési multiplexernek (DSL Access Multiplexer - DSLAM)
neveztek el. Ez az eszköz egy ugyanolyan digitális jelfeldolgozót
tartalmaz, mint az ADSL-modem.
• Miután a digitális jelből visszaállították a bitfolyamot, csomagokra
bontják, amelyeket ezután az internetszolgáltató felé továbbítják.
DSLAM (Digital Subscriber Line Access Multiplexer
Az ADSL előfizetői vonala
Az ADSL előfizetői vonala
• A képen az ADSL Észak-Amerikában és néhány európai országban

elterjedt változatának frekvencia térképe látható (Annex A).
• A pirossal jelölt sávban működnek a hagyományos beszédsávi
szolgáltatások, a zölddel jelölt sávban az ADSL vissza iránya (feltöltési
oldal, upstream), és a kékkel jelölt sávszeletben az ADSL előre iránya
(letöltési oldal, downstream).
• Ezt az eljárást frekvenciaosztásos multiplexelésnek (FDM) nevezzük.
Multiplexélés
• A gazdaságosság fontos szerepet játszik a távközlő rendszerek

területén is.
• Egy szélessávú és egy keskenysávú vezeték (kábel) lefektetése két
központ között ugyanannyiba kerül.
• (Ugyanis a költségek legnagyobb része az árkok kiásásából, az
alépítmények kiépítéséből nem pedig a rézvezetékek vagy fényvezető
kábelek árából tevődik össze.)
• Ha egy vonalat több jel átvitelére használjuk, azt multiplexelési
eljárásnak hívjuk.
Multiplexélés
• A multiplexelési eljárásokat két fő csoportra oszthatjuk;

• az egyik a frekvencia-osztásos multiplexelés (Frequency Division
Multiplexing, FDM),
• a másik az időosztásos multiplexelés (Time Division Multiplexing,

TDM).
Multiplexélés
• Frekvenciaosztásos multiplexelésnél a frekvenciatartományt logikai

csatornákra osztják fel, és minden felhasználónak kizárólagos joga van
valamelyik csatorna használatára.
• Időosztásos multiplexelés esetén a felhasználók periodikusan egymás
után (körforgó prioritással) adhatnak, és minden felhasználó a teljes
sávszélességet kihasználhatja a ráeső igen rövid idő alatt.
Frekvenciaosztásos multiplexelés
(a) Az eredeti sávszélességek, (b) A frekvenciatartományban eltolt sávszélességek,
(c) A multiplexelt csatorna
Multiplexelés
• Hangcsatornák esetén a szűrők a rendelkezésre álló sávszélességet

körülbelül 3400 Hz-re korlátozzák. Ha több csatornát multiplexeinek
össze, akkor a csatornák megfelelő szétválasztása érdekében 4000 Hz-
et biztosítanak minden csatorna számára.
• Meg kell azonban jegyeznünk, hogy bár a sávok között van

valamekkora távolság (védősáv), a szomszédos csatornák mégis
átlapolódnak egy kicsit, mivel a szűrők nem vágnak élesen. Ez az
átlapolódás azt jelenti, hogy ha az egyik csatorna szélén megjelenik
egy nagy tüske, akkor a szomszédos csatorna azt nem termikus zajnak
fogja érzékelni.
Hullámhosszosztásos multiplexelés
• A fényvezető szálas csatornákon a frekvenciaosztásos multiplexelés egy

változatát használják, amelynek WDM (Wave Division Multiplexing -
hullámhosszosztásos multiplexelés) a neve.
• A fényvezető szálakon alkalmazott WDM alapelvei az ábrán láthatók.
• Az ábrán négy olyan szál találkozik egy optikai összegzőben (optical
combiner), amelyek energiája más és más hullámhosszokon van.
A hullámhosszösszegző a négy nyalábot egyetlen fényvezető szálra
nyalábolja össze a távoli célállomás felé való továbbításhoz.
A túloldalon a nyalábot annyi fényvezető szálra osztják ismét szét, amennyi
a bemeneti oldalon is van.
Hullámhosszosztásos multiplexelés
Multiplexelés
• Ha sok, különböző hullámhosszon működő csatornát használunk

párhuzamosan, akkor az eredő sávszélesség a csatornák számával
egyenes arányban nő.
• Mivel a fényvezető szálakon a sávok körülbelül 25 000 GHz-esek
(25THz-esek), elméletileg 2500, egyenként 10 Gb/s-os csatorna fér el
egy szálon még 1 bit/Hz-es sűrűségnél is (és ennél nagyobb arányok is
lehetségesek).
Multiplexelés
• A Frekvenciaosztásos multiplexelést (FDM) főleg a távbeszélő
hálózatokban használ(j)ták.
• Jelenleg a celluláris és földfelszíni vezeték nélküli átvitelben és a
vezetékes un. xDSL elérési hálózatokban alkalmazzák.
• A felhasználók számára az FDM un. átlátszó (transzparens)
multiplexelés, mivel a csatorna felhasználók az közbenső eljárást nem
érzékelik.
Frequency Division Multiplexing
• When sending digital data, it is possible to divide the spectrum

efficiently without using guard bands.
• In OFDM (Orthogonal Frequency Division Multiplexing), the
channel bandwidth is divided into many subcarriers that
independently send data (e.g., with QAM).
• The subcarriers are packed tightly together in the frequency domain.

Thus, signals from each subcarrier extend into adjacent ones.
• The frequency response of each subcarrier is designed so that it is
zero at the center of the adjacent subcarriers.
Orthogonal frequency division multiplexing (OFDM)
.
Orthogonal frequency division multiplexing (OFDM)
OFDM Simulation in MATLAB.lnk

• The subcarriers can therefore be sampled at their center

frequencies without interference from their neighbors.
• To make this work, a guard time is needed to repeat a portion of the
symbol signals in time so that they have the desired frequency
response.
• OFDM is used in 802.11 (WiFi), cable networks and power line

networking, and is planned for fourth-generation cellular systems.
• One high-rate stream of digital information is split into many low-rate
streams that are transmitted on the subcarriers in parallel.
• It is called MultiCarrier Modulation.
Modulációs átvitel (Passband Transmission)
• Sokszor adódik az a feladat, hogy az információt olyan frekvenciák

sokaságával vigyük át, melyek nem a nullával kezdődnek, hanem
valamilyen frekvencia-sávba esnek.
• Vezeték nélküli átvitelnél az alacsony frekvenciák sok hátránnyal
rendelkeznek, pl.
• A sugárzó antenna mérete összemérmető kell hogy legyen a
hullámhosszal.
Modulációs átvitel
• Az információ-elmélet alapvető eredményei mind a sávszélességgel,
azaz a legnagyobb és legkisebb frekvenciák különbségével
kapcsolatosak. A frekvenciák abszolút értékei nem befolyásolják az
eredményeket.
• Egy B[Hz] sávszélesség alapsávi (baseband) átvitelnél 0 és B Hz-
között ,
• Míg modulációs átvitelnél (passband) S és S+B Hz-között van.
• Digitális modulációnál alkalmazhatunk egy-vivős és több-vivős
megoldásokat.
• Egy-vivős modulációnál a vivő egyetlen szinuszos jel, mely az S és S+B
frekvenciasávba esik és valamelyik jellemzőjét moduláljuk.
• A vivő jel amplitúdóját, frekvenciáját, vagy a fázisát modulálhatjuk az
információt hordozó digitális jellel.
Analóg és digitális átvitel használata egy számítógép-számítógép hívás során. Az átalakításokat a
modemek és a kodekek végzik
• ASK (Amplitude Shift Keying)

• Amplitúdómoduláció (amplitude modulation) esetén két különböző
amplitúdó jelenti az 1-et és a 0-t.
• Ha egy szimbólum több bitet is tartalmaz, akkor több amplitútó érték
is előfordul.
• Ha a bináris átvitelben az egyik amplitútó zérus, akkor OOK (On Off
Keying) az ASK elnevezése.
• FSK (Frequency Shift Keying
• Frekvenciamoduláció (frequency modulation) vagy más néven

frekvenciabillentyűzés (frequency shift keying) esetén kettő vagy több
különböző frekvenciát használnak.
• (A billentyűzés (keying) szót a távközlésben széleskörűen használják a

moduláció szinonimájaként.)
• PSK (Phase Shift Keying)
• A fázismoduláció (phase modulation) legegyszerűbb formájában a
vivőjel fázisát egyenlő időközönként eltolják 0 vagy 180 fokkal az
átviendő bitnek megfelelően.
• Miután a fázisnak csak két állapota van ezért ezt BPSK (Binary Phase
Shift Keying)-nek nevezzük.
A moduláció formái, (a) Digitális jel. (b) Amplitúdómoduláció, (c) Frekvenciamoduláció, (d)
Fázismoduláció
• Egy jobb megoldás, amikor 45, 135, 225 vagy 315 fokkal tolják el a
fázist, mivel így egy időszeletben (szimbólumban) két bitet lehet
átvinni.
• Miután a fázisnak most négy állapota van ezért ezt QPSK (Quadrature
Phase Shift Keying)-nek nevezzük.
• Az egyre nagyobb és nagyobb sebességek eléréséhez nem lehet

kizárólag a mintavételezési sebességet növelni az elérhető
sávszélesség miatt.
• A Nyquist-tétel azt mondja ki, hogy még egy tökéletes B [Hz]-es
sávszélességű vonalon sincs értelme 2B [Hz]-nél sűrűbben mintát
venni.
• Az egy másodperc alatt vett minták számának mértékegysége a baud.

• Ahány baud, annyi szimbólumot (symbol) küldünk el, így egy n baudos
vonal n darab szimbólumot továbbít másodpercenként.
• Ha egy szimbólumhoz több bitet rendelünk, akkor többszintű
modulációt hozunk létre, ami megnöveli z adatátviteli sebességet
[b/s].
• Annak érdekében, hogy egy modem minél több bitet tudjon átvinni
baud-onként, minden fejlett modem valamilyen kombinációban
használja a modulációs módszereket.
• Gyakran több amplitúdó és több fázistolást kombinálnak annak
érdekében, hogy sok bit férjen egy szimbólumba.
• A szimbólumokhoz úgy tudunk több bitet is rendelni, ha nemcsak a
fázist, hanem az amplitúdót is moduláljuk, így a Fázis-konstellációs
ábrán egy területen helyezkednek el a modulációs állapotok.
• Ha csak a fázist modulálnánk akkor az un. Fázis-konstellációs ábrán
egy kör kerületén lennének a modulációs állapotok.
• Ha csak a fázist modulálnánk akkor az un. Fázis-konstellációs ábrán
egy kör kerületén lennének a modulációs állapotok.
• A szimbólumokhoz úgy tudunk több bitet is rendelni, ha nemcsak a
fázist, hanem az amplitúdót is moduláljuk, így a Fázis-konstellációs
ábrán egy területen helyezkednek el a modulációs állapotok.
Passband Transmission
(a) QPSK (b) QAM-16. (c) QAM-64
• Az(a) ábrán négy érvényes kombináció látható, amelyek segítségével 2

bitet továbbíthatunk szimbólumonként. Ez a QPSK.
• A (b) ábrán egy másik modulációs megoldást láthatunk, amely 3
amplitúdót és 12 fázist használ, összesen 16-féle kombinációban.
Ezzel a modulációs megoldással 4 bitet küldhetünk el egy
szimbólumban.
• A módszer neve QAM-16 (Quadrature Amplitude Modulation -
kvadratúra amplitúdómoduláció), de néha 16-QAM-nek is nevezik.
• A (c) ábra egy további olyan modulációs eljárást mutat be, amelyben
az amplitúdó és a fázis játszik szerepet.
• Ebben a QAM-64 nevű rendszerben 64 kombináció lehetséges, így
egy szimbólum 6 bitet tud átvinni.
• A QAM-nek magasabb rendű változatait is használják.
• Ha a csillagkép mintázatban sok pont van, akkor viszonylag kis

mennyiségű zaj is elég a vett amplitúdóban vagy fázisban ahhoz, hogy
hibát és így esetleg rossz biteket okozzon.
• A hibavalószínűség csökkentése érdekében a nagyobb sebességű
modemek szabványai olyan hibajavítást is előírnak, amely
többletbiteket ad minden mintához.
• Ezeket a megoldásokat TCM-nek (Trellis Code Modulation - Trellis-
kódmoduláció) hívják.
(a) V.32 szabvány 9600 b/s-hoz. (b) V.32 bis szabvány 14 400 b/s-hoz
• A sávszélesség, a baud, a szimbólum és a bitsebesség fogalmai

gyakran összekeverednek.
• Egy átviteli közeg sávszélessége azon frekvenciák tartománya,
amelyek minimális (megengedett) csillapítással keresztüljutnak rajta.
• Ez a közeg egyik fizikai tulajdonsága, és Hz-ben mérik (általában 0-tól
egy adott frekvenciáig tart).
• A jelzési sebesség (baud rate) az egy másodperc alatt vett minták száma.
• Minden mintavételezés egy adag információt, vagyis egy szimbólumot küld
el.
• A jelzési sebesség és a szimbólumsebesség ezért azonosak.
• A modulációs módszertől (pl. QPSK) függ, hogy mennyi bit fér egy
szimbólumba.
• Az adatsebesség vagy bitsebesség a csatornán egységnyi idő alatt átvitt
információ mennyisége, és egyenlő a szimbólumok másodpercenkénti
számának és szimbólumonként elküldött bitek számának szorzatával.
Az xDSL előfizetői vonala
• A Magyarországon is használt Annex B annyiban tér el ettől, hogy az

ISDN-nel való kompatibilitás miatt az első 32 vivő használaton kívül
marad, a 32.-63. közötti vivőket használják a vissza irányra, míg a 64.-
255. vivőket az előre irányhoz.
• Mivel a telefonvonal frekvencia menete ekkora sávszélességben
jelentős eltéréseket mutat, nem beszélve a külső zavarforrásokról,
ezért a korábban alkalmazott egyvivős rendszerektől el kellett térni.
• Az ADSL a teljes működési frekvenciát alcsatornákra (továbbiakban

vivő) osztja fel, melyek egységesen 4.3125 kHz szélesek.
• A vivőket számokkal azonosítják, melyek alkalmasak a vivők
közepfrekvenciájának a meghatározására is.
• Az első 32 vivő adja az ADSL feltöltési sávját (0-31), a további 224 vivő
pedig a letöltési sávját (32-255).
A vonali spektrum
• Hogy az egyes vivők között ne legyen szükség vedősávra, a DSL

rendszer kódolt ortogonalis frekvenciaosztásos multiplexelést
(COFDM) használ.
• Mivel az egymáshoz közel lévő és ezért egymás sávjába átérő vivők a
modulációs eljárás miatt ortogonálisak a közeli szomszédjaikkal, ezért
nem zavarják egymást.
• Ezzel a megoldással, a védősávok elhagyásával jelentős
kapacitástöbblethez jut a rendszer.
Ortogonalis frekvenciaosztásos multiplexelés
• Az ortogonális frekvenciaosztásos multiplexelés (OFDM) egy a digitális
tartalom több vivőfrekvenciára történő kódolását biztosító megoldás,
mely különböző vezetékes, vezeték nélküli és mobil átviteli
technológiák részeként széles körben alkalmazott.
• A csatornát nagyszámú (általában 52 vagy 64), egyenlő osztású,
keskeny sávszélességű frekvenciasávra osztják, ezeken pedig egy
alvivőfrekvencia továbbítja az átvinni kívánt információ egy
meghatározott részét.
• Az alvivők egymással kölcsönösen ortogonálisak, azaz az egyes alvivők
középfrekvenciáján a többi alvivő nulla értéket vesz fel.
A vonali spektrum
• A telefonvonalak átviteli karakterisztikája az ADSL működési sávjában

jelentős eltéréseket mutat. Ennek egyik oka, hogy a telefonvonal
különböző frekvenciákon mért csillapítása eltérő: minél magasabb
frekvenciát vizsgálunk, annal nagyobb a csillapítása.
• A másik ok, hogy a vonal bizonyos frekvenciákon jelentős
radiófrekvenciás zavartatásnak lehet kitéve, amit előre nem tudunk
meghatározni.
A vonali spektrum
• Ezért szükség volt arra, hogy az ADSL képes legyen
alkalmazkodni a jelentős eltérést mutató telefon-vonalakhoz.
Ezt az adaptív kvadratura amplitudó- moduláció (QAM)
bevezetésével érték el, mely az egyes vivőkön mért jel-zaj
viszony (továbbiakban SNR) alapján képes változtatni a
moduláció rendjét,ezáltal a vivőn átvihető adatok
mennyiségét.
• ADSL rendszereknél minden vivőn minimum 2 maximum 15
bitnyi adatot lehet párhuzamosan kódolni szimbólumonkent a
vivőn mért SNR alapján.
Minden 3dB javulás az SNR-ben további egy-egy bit kódolását teszi
lehetőve. Az összes vivő átviteli képességét (vagyis hogy az egyes vivők
mennyi bitet képesek kódolni) Bit Allokációs Táblának (BAT) nevezzük:
A vonali spektrum
• Látható, hogy ideális esetben mind a 256 vivőn a
maximális 15 bit kódolható, ennek eredményeként
kiszámolható, hogy az ADSL rendszer mekkora maximális
kapacitásra képes:
• 224 x 4000 x 15 = 13.440 kbit/s a letöltési irányban, és
32 x 4000 x 15 = 1920 kbit/s feltöltési irányban.
• Természetesen a valóságban soha nem fogunk találkozni
ilyen eredménnyel, mivel a vonal átviteli karakterisztikája
a magasabb frekvencián levő vivőkön nagyobb csillapítást
eredményez (2. kiskép), illetve a vonal egyes részei
zavarforrásnak vannak kiteve (5. kiskép).
• Az utolso 6. kisképen látható a megvalósult tényleges
állapot.
A vonali spektrum
• A kódolt frekvenciaosztásos multiplexelés és a vivőnként változtatható

QAM moduláció adja az ADSL rendszerek működésének gerincét, amit
együttesen diszkrét többvivős modulációnak hívunk.
(DMT, Discrete Multitone Modulation).
• Az ADSL működésének fontos eleme a zajtartalék (Signal to Noise

Ratio Margin, SNRM),
melyet a letöltési és a feltöltési irányra is beállítanak a központi
oldalon.
Az SNRM értéke határozza meg, hogy az ADSL kapcsolat felépülése
során (lásd: később) az egyes vivőkön mekkora zajtartalék kerül
kialakításra.
Tudjuk, hogy egy vivőn a mért SNR alapján minimum 2 maximum 15
bitnyi adatot lehet kódolni.
• Ez azt jelenti, hogy 6dB mért SNR esetén 2; 9dB SNR-nél 3;……
45dB SNR-nél pedig kódolható a maximális 15bit.
• Ha a zajtartalékot 6dB-ben határozzuk meg, akkor az ADSL a bit
allokációs táblát úgy állítja elő, hogy minden vivőn a mért SNR-ből
levonja a zajtartalékot, és ennek a számított SNR-nek megfelelően
állítja be a kódolható bitek számát.
• A mért és a számított SNR közötti különbség maga a zajtartalék,
ekkora romlást tud elviselni az adott vivő a specifikációban
meghatározott bithiba arány megtartása mellett (10-8).
• Ha tehát egy vivőn 45dB a mért SNR és 6dB a beállított

zajtartalék, akkor az ADSL a mért SNR helyett a számított SNR
szerint állítja be a kódolható bitek számát, ami 45 / 3 = 15 bit
helyett (45 – 6) / 3 = 13 bitet fog kódolni az adott vivőn.
• Élő hálózatban az SNR Margin értékét 6 és 10dB között szokás
megválasztani a telefonhálózat állapotának a függvényében.
• Ha fölöslegesen magas zajtartalékot állítunk be, akkor csökken
az ADSL rendszer teljesítménye, a túlzottan alacsony zajtartalék
viszont az ADSL kapcsolat szakadásához és/vagy túlzottan
magas bithiba arányhoz vezethet.
• A telefonhálozaton előforduló véletlen és impulzus-szerű
(börsztös) hibák ellen Interleaving és előremutató hibajavítás
(Forward Error Correction, FEC) bevezetésével védekezik az
ADSL.
• A FEC úgy működik, hogy az előfizetői forgalomhoz úgynevezett
számított redundáns adatokat kapcsol, így a vételi oldalon
bizonyos kismértékű keretsérülés esetén még helyreállítható az
eredeti üzenet újraküldés nélkül.
• A FEC mértéke valtoztatható: minél nagyobb a redundáns rész
aránya, annal több hiba válik javíthatóvá, viszont annál kisebb
lesz az elérhető hasznos sebesség.
• Azért, hogy a FEC arányát viszonylag alacsonyan tartsák, és a
hatékonyságát megnöveljék, bevezetésre került a bitfelcserélés
(Interleaving).
• Ennek a lényege az, hogy az átvitel előtt bizonyos számú ADSL
keretet a modem egy előre meghatározott rend szerint felcserél
(összekever), és így küldi át azt az előfizetői érpáron.
• Az impulzus-szerű hibák általában nagy energiájú rövid ideig tartó
zavartatások, melyek a bitsorozat egymás utáni elemeit érintik.
• Az Interleaving segít abban, hogy az impulzus zaj által okozott
egymás utáni bithibákat több ADSL keretre széthúzza, így az
alacsony mértékű FEC is képessé válik a bithibák javítására.
• Az Interleaving működéséből fakadóan nem emészt fel
sávszélességet, viszont további késleltetést visz a rendszerbe.
• Az Interleaving mértéket az határozza meg, hogy hány ADSL keretet
kell bevárnia és összekevernie az elküldés előtt.
• Ezt a paramétert Interleaving Depth-nek (ID, vagy D) nevezzük, és a
FEC arányával együtt adják meg a vonal impulzus zaj elleni
védettségét (Inpulse Noise Protection, INP), ami szimbólumban
értendő, de visszaszámolható időegységre is.
• A INP és ezáltal az Interleaving és a FEC aránya is külön-külön
megválasztható az előre és a vissza irányban is.
• Mivel az előfizetői érpár állapota – elsősorban az áthallási zaj
és/vagy külső zavarforrás hatására – a szinkronizálás után is
változhat, azért hogy az ADSL tudjon alkalmazkodni ezekhez a
változásokhoz, bevezették a bitkicserélés eljárást (Bitswapping,
Online Adaptation).
• A technika lényege az, hogy a modemek működés közben képesek
legyenek az egyes vivőkön kódolható bitek számának a
megváltoztatására, illetve az egyes vivők adásteljesítményének a
szabályozására anélkül, hogy az előfizető adatforgalma
megszakadna.
• A bitswap során megváltozott bit allokációs tábla (BAT) és az erősítési

tábla (Gain) kicseréléséhez a modemek az ADSL Overhead Channel
(AOC) jelzéscsatornát használják.
• A bitswap folyamatot az ATU-C és az ATU-R is kezdeményezheti a
vivőkön mért paraméterek változása alapján.
• Peldául, ha egy vivőn a mért SNR romlik, és kezdi megközelíteni a
modulációs rendhez megkívánt minimális értéket, akkor a modem
bitcserekérést (bitswap request) küld a távolvégi modemnek, melyben
az alábbi változtatásokat kérheti az érintett vivővel kapcsolatban:
Bit swap request commands
• 000000002Do nothing (Ne tegyen semmit)
• 000000012 Increase the number of allocated bits by one (Növelje a kódolható bitek
számát 1-el)
• 000000102 Decrease the number of allocated bits by one (Csökkentse a kódolható
bitek számát 1-el)
• 000000112 Increase the transmitted power by 1 dB (Növelje az adásteljesítményt
1dB-el)
2dB-el)
3dB-el)
• 000001102 Reduce the transmitted power by 1 dB (Csökkentse az adásteljesítményt
1dB-el)
• 000001112 Reduce the transmitted power by 2 dB (Csökkentse az adásteljesítményt
2dB-el)
• 00001xxx2 Reserved for vendor discretionary commands (Parancs későbbi
használatra fenntartva)
• A bitcsere-kérés üzenet megérkezése után a vételi oldal bitcsere-

nyugtával (bitswap acknowledge) válaszol, melyben megküldi annak
az ADSL szuperkeretnek a számát, melytől az új bit és gain
beállítások mindkét oldalon érvénybe lépnek.
• Amint a modemek átlépik ezt a számot, onnantól fogva már a
módosított beállításokkal történik az adatcsere.
• A bitswap eljárás tehát lehetővé teszi, hogy rossz minőségű vivőkön
csökkentsük a modulációs rendet, és az itt keletkező többlet biteket
más vivőkre kódoljuk anélkül, hogy az előfizetői forgalom
megszakadna, vagy a modemnek meg kellene ismételnie az
inicializációs eljárást.
• Az ADSL rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen egy
időzítési referencia (timing reference) megléte.
• Ezt a feladatot a kitüntetett szereppel rendelkező 64. (Annex B
eseten a 96.) vivő látja el, melyre 8000Hz-es órajelet modulálnak.
• Azért ezt a vivőt választották, mert a vonal frekvencia menete itt
okozza a legkisebb csillapítást, ezért várhatóan ennek a vivőnek a
legmagasabb a jel-zaj aránya, így az időzítes még rossz
csatornaminőség esetén is megbizhatóan dekódolható lesz.
• Az időzítési referenciát hordozó vivőt Pilot vivőnek hívjuk, a bit
allokációs táblában úgy jelenik meg, mint egy két bitet kódoló vivő
(QPSK), de valójában előfizetői adat, vagy jelzés üzenetek
átvitelére nem alkalmas.
ADSL fizikai reteg
• Az ADSL az OSI modell első (fizikai) rétegében működő protokol, mely a

magasabb rétegektől kapott adatokat keretekbe (frame), a kereteket
pedig szuperkeretekbe (superframe) szervezi.
• Az ADSL két féle adat utat (data path) különböztet meg:
• a fast path a kis késleltetésű és mérsékelten hibatűrő adatok számára,
illetve
• az Interleave-elt adatut a késleltetésre nem érzékeny, de megbízható kis
hibatűrésű adatok számára.
ADSL fizikai reteg
• Az ADSL keret első byte-ja keret szinkronizációs célokat szolgál,
további rendeltetése pedig attól függ, hogy a keretbe a fast vagy az
interleave-elt bufferből (tárból) kerül-e adat.
• Fast path esetén minden szuperkeret első keretének a fastbyte
részbe kerül a gyors adatúthoz tartozó 8 bites CRC.
• A 2. a 35. és a 36. keret fastbyte része felügyeleti célból (OAM) van
fenntartva, a fennmaradó keretek fastbyte része pedig minden
páros keretnél az Embedded Operations Channel (EOC)
jelzéscsatorna üzeneteinek, minden páratlan keretnél pedig a
bearer csatorna szinkronizálására vannak fenntartva.
ADSL fizikai reteg
• Abban az esetben, ha Interleaved adatutat használunk, akkor a

szuperkert első keretének fastbyte részébe kerül az interleavelt
adatúthoz tartozó előző szuperkeret 8 bites CRC ellenőrzőösszege, a
fennmaradó 2.-68. keret fastbyte részében pedig az ADSL Overhead
Channel (AOC) jelzéscsatorna üzenetei, valamint a bearer csatorna
szinkronizálásáért felelős adatok kapnak helyet.
Jelzéscsatornák:
• Az ADSL két féle jelzéscsatornát különböztet meg:

1.) EOC (Enbedded Operations Channel)
• Az ADSL rendszerekben szükség volt egy autonóm üzenetek
továbbítására használt jelzéscsatornára. Mivel kapcsolatot teremt
a két kommunikaló modem közözott, ezért előre és vissza irányban
is kialakításra került.
• Bár az EOC csatorna kétirányú, az ATU-R alá van rendelve az ATU-C-
nek, ami azt jelenti, hogy az ATU-R az ATU-C által küldött EOC
parancsokat hajtja végre és azok eredményéről informálja az
ATU-C-t.
• Az EOC csatornát jellemzően arra használják, hogy az ATU-R-t
öndiagnosztika (selftest) elvégzésére utasítsák, majd az eredményt
lekérjék a modemből.
Jelzéscsatornák:
• De alapvető vonali paraméterekhez is hozzá lehet így jutni (SNR

Margin, csillapítás, FEC és CRC hibak jelzése stb.)
• Egyetlen eset van, ami kivételt képez a parancs-végrehajtásos modell
alól:
• Abban az esetben, ha az ATU-R tápellátási hibát észlel (például a
modem leállítás alatt van, megszűnik a tápellátás, vagy nem megfelelő
a tápfeszültség) akkor a modem képes un. Dying Gasp üzenetben
tájékoztatni az ATU-C-t, hogy tápellátási problémák miatt szakad meg
a kapcsolat.
Jelzéscsatornák:
• Az ADSL két féle jelzéscsatornát különböztet meg:

2.) AOC (ADSL Overhead control Chanel)
• Ez a jelzéscsatorna az Online Adaptaion-nel kapcsolatos műveletekért
felel (például: bitswap) és az EOC-hez hasonlóan kétirányú, viszont itt
nincs alá-fölérendeltségi viszony: mindkét oldal egyformán
kezdeményezhet bitswap-et a másik oldaltól.
ADSL rendszertechnika
Az ADSL működéséhez szükség van két egymással
kommunikáló modemre, a köztük húzódó előfizetői
hurokra (local loop), valamint mindkét oldalon
szűrőkre (Splitter).
• Az előfizetői telephelyen található modem (ATU-R vagy ADSL NT)

biztosítja a hozzaférési pontot az előfizetői IP hálózat számára.
• Jellemzően egy RJ11 interfésszel rendelkezik a telefonhálózat felé, és
egy RJ45 interfésszel az előfizetői hálózat irányába, valamint
tápcsatlakozóval.
• A szűrő felelős a beszédsávi és ISDN szolgáltatások, valamint az ADSL
szétválasztásáért, valamint megvédi az ADSL modemet a csöngetéskor
vagy a telefonkagyló fel- és -letételekor keletkező un. ON-HOOK –
OFF-HOOK jelenség által előidézett tranziensektől.
• A központi oldalon (CO, Central Office) található az előfizetőnel levő

ADSL modem párja (ATU-C), mely a kisebb helyfoglalás miatt
jellemzően kártyák formájában rack-ekbe rendezve található.
• Ezt modemkoncentrátornak (DSLAM) hívjuk.
• A DSLAM oldalán található modemnek kitüntetett szerepe van, ez
szabályozza a végponti modem működését is, illetve adatokat gyűjt a
vonal állapotáról, forgalmi statisztikakról, hibákról a szolgáltató
hálózatfelügyeleti rendszerének (NMS).
• A DSLAM a szolgáltató nagysebességű transzport hálózatához

csatlakozik, mely biztosítja az összeköttetést az egyes telephelyek, a
hazai és a nemzetközi adatkicserelő központok, valamint a szolgáltató
Core hálozata felé.
• A központi oldalon is található szűrő azonos funkcióval: a beszédsávi
és ISDN szolgáltatásokat leválasztja az előfizetői hurokról es továbbítja
a telefonközpont felé.
Az ADSL kapcsolat felépülése
• Mielőtt az ADSL modemek el tudnák kezdeni az előfizetői hálózat

forgalmának az átvitelét, előtte egy un. szinkronizációs eljáráson kell
átesniük, ami az alábbi lépésekből áll:
• 1. Kézfogás (Handshake, G.hs): ebben a fázisban a két modem
megállapítja egymásról, hogy a számos ADSL verzió közül melyikük,
melyik szabványt támogatja, és kiválasztásra kerül az a közös
üzemmód, amely szerint a további kommunikációt folytatják.
• 2. Az adóvevők hangolása (Transciever Training):

a modemek megmérik a vonal átviteli karakterisz-tikáját, megmérik és
beállítják minden vivőn a spektrális maszknak megfelelő
adásteljesítményt fel és letöltési irányban is.
• 3. Csatorna analízis (Channel Analisys):
a modemek minden vivőn méréseket végeznek, amiből megállapítják
az adott vivő minőségét (SNR), és a rajta biztonsággal átvihető bitek
számát az SNR margin figyelembevételével.
Az adásteljesítményt folyamatosan monitorozzák, szükség esetén
további korrekciót végeznek.
• 4. Adatcsere (Exchange):
a modemek kicserélik egymással a mérések eredményeit, és ennek
megfelelően beállítjak saját oldalukon a végleges adásteljesítményt,
és vivőnként az átvihető bitek számát (tulajdonképpen a modulációs
rendet).
Ez utóbbiból áll össze a bitallokációs tábla.
• A sikeres szinkronizálást követően a modemek un. „Showtime”
üzemmódba váltanak, az ADSL kapcsolat fizikai rétegében felépül a
kapcsolat, elkezdődhet az adatcsere a magasabb szintű portokolok
számára.
• Az eredeti rendeltetése szerint az ATM gerinchálózatok valós idejű

átvitelre lettek optimalizalva, mivel így biztosítható a kis késleltetés és
a pontos priorizálás (QoS).
• Ez a jellemzően beszédforgalmat bonyolító klasszikus szolgáltatóknak
kedvezett, de az egyre növekvő csomag alapú adatforgalomnál már
jelentős protokol overhead-del kellett számolni, valamint az ATM
keretekben szállított IP forgalom priorizálását sem lehetett megoldani.
• A szolgáltatói szintű (Carrier Class) Ethernet [CE] technológiák

fejlődésével az ATM gerinchálózatok lassan végleg eltűnnek, az ADSL
hálozatok ATM forgalmát pedig a fejlett DSLAM-ek átkapcsolják
Ethernet technológiára még az access hálózat előtt.
• Mivel az ADSL csak ATM kereteket volt képes továbbítani, de az

előfizetők túlnyomó többségénél Ethernet és IP alapú (TCP/IP)
végberendezések (switch, router, hálózati csatoló) voltak, ezért
szükség volt egy köztes protokolra amivel biztosítható volt az IP-s
kapcsolat az ATM hálózat fölött.
Ennek eredményeként szültetett meg a PPPoE (Point to Point Protocol
over Ethernet) protokol, melynek feladata az volt, hogy transzparens
módon továbbítsa az előfizető IP forgalmát az ADSL/ATM hálózat
fölött.
• A PPPoE megfelelő eszköz volt az előfizető hitelesítésére is, mivel a

csatlakozás csak érvényes felhasználói név és jelszó megadásával jött
létre, a PPPoE felhasználói fiókok menedzselése sokkal egyszerűbb
volt, mint az egyes vonalak letiltása a DSLAM-ben, például nemfizetés,
vagy a szolgáltatás szüneteltetése esetén.
L2 Service Selection pppoE
L2: Data Link Layer
Point-to-Point Protocol Over Ethernet
L2 Service Selection pppoA
ADSL spektrumképek
ADSL over POTS
• G.992.1 Annex A, Nem átlapolt spektrum
P
Upstream Downtream
26 138 1104 f [kHz]

vivő
0 32 256
ADSL over ISDN
• G.992.1 Annex B, Nem átlapolt spektrum
Upstream Downtream
ISDN
2B1Q
4B3T
80 138 280 1104 f [kHz]

vivő
32 64 256
Az ADSL család: ADSL2
•Megnövelt sebesség
• Kódolási mechanizmus fejlesztése
• A keretezési overhead csökkentése
• Min 8 Mbit/s lefelé irány, 15 Mbit/s-ig skálázható
• Min 800 kbit/s felfelé irány, 1,5 Mbit/s-ig skálázható
•Bonding
• Több érpár összefogása
• ATM Forum: af.phy-0086.001: IMA
• Seamless rate adaptation (SRA):
• Dinamikus adaptáció a vonali paraméterek (áthallás, hőmérséklet, stb.) változásaira
• A vonal folyamatos monitorozása
• Hatékonyabb “inicializáció”
• “All digital mode”:
P
• Nincs alapsávi szolgáltatás
• Upstream irányban plusz vivők (kb. 256 kbit/s) Upstream Downstream
f
Az ADSL család: ADSL2+
ITU-T SG15 (G.992.5, 2003. január)
Range extended DSL (512 vivő, 2,2 MHz)
ADSL2, ADSL2+
• Az eredeti ADSL verzió jelentős átalakításon esett át, mely
alapjaiban változtatta meg az ADSL protokol számos működési
szintjét.
• Ennek eredménye lett az ADSL2 (ITU G.992.3) és nagysebessegű
kiterjesztése az ADSL2+ (ITU G.992.5).
• A legjelentősebb változtatás az ADSL fizikai és adatkapcsolati
rétegét érintette.
• PMD (Physical Media Dependent): ez a réteg felelős a szimbólum
kódolásért, dekódolásért, az időzítésért, a modulációval
kapcsolatos folyamatokért, illetve a vonalkiegyenlítésért, az
inicializálásért és az ADSL szuperkeretek előállításáért.
• Szükség esetén vezerlő üzeneteket küldhet és kaphat a PMS-TC
retegtől.
ADSL2, ADSL2+
• A PMS-TC (Physical Media-Specific Transmission Convergence) réteg

végzi az ADSL keretek előállításával kapcsolatos funkciókat.
Ide tartozik a keretezés, az előremutató hibajavítás (FEC) és
hibadetektálás.
A PMS-TC jelzéscsatornát biztosít a többi rétegektől és a
menedzsment entitástól származó jelzésüzenetek valamint az időzítési
referencia (NTR) továbbítására.
ADSL2, ADSL2+
• A PMS-TC része a menedzsment interfész is (MPS-TC), mely az OAM

üzenetek továbbítja (korábban az OAM üzeneteket Indikátor Bitek
formájában továbbították az ADSL keretek fastbyte részében).
• A PMD és a PMS-TC entitások együtt felelnek az ADSL2/2+ fizikai
rétegeben zajló folyamatokért.
ADSL2, ADSL2+
• Mivel az adatkapcsolati rétegben a cella alapú átviteli protokolok

(ATM, STM) mellett megjelenik a csomag alapú átvitel lehetősége is
(PTM, Packet Tansfer Mode), ezért létrehoztak egy protokol-független
entitást ezek kezelésére.
• A TPS-TC (Transmission Protocol-Specific Transmission Convergence)
réteg feladata a hordozó (bearer) csatornák kialakítása és az
adatkapcsolati rétegben használt protokolok valamit a fizikai réteg
illesztése.
ADSL2, ADSL2+
• A TPS-TC lehetővé teszi, hogy több különböző sebességű, késleltetésű

és megbízhatóságú logikai adatutat hozzunk létre a fizikai réteg fölött,
melyek egymástól függetlenül paraméterezhetők, és akár eltérő
adatkapcsolati protokolt is használhatnak.
• Ennek a fejlesztésnek nagy jelentősége lesz a VDSL2 rendszereknél,
mivel azonban a szabvány csak egyetlen TPS-TC csatorna meglétét és
csak az ATM protokol támogatását írta elő kötelező jelleggel, így az
ebből származó előnyök is elmaradtak, azokra egészen a VDSL2
megjelenéséig várni kellett.
ADSL2, ADSL2+
• A fizikai és adatkapcsolati rétegek közötti függés megszüntetésével
lehetőseg nyílt egy másik, az ADSL kapcsolat működőképességet
veszélyeztető probléma megoldására.
• Az ADSL1-nél megismert bitswap funkció ugyan képes volt működés
közben is alkalmazkodni a vonali paraméterek változásaihoz, de
csak azzal a megkötéssel, hogy az összes vivőn nem csökkenhetett
az átvihető adatmennyiség.
• Ez ahhoz vezetett, hogy a szolgáltatók gyakran az SNR Margin túlzott
emelésével tudták csak elérni, hogy a vonalak a csúcsidei nagyobb
áthallási zaj mellett is működőképesek maradjanak.
ADSL2, ADSL2+
• Ezzel a gyakorlattal viszont jelentős sáv-szélessegtől estek el.
• A probléma megoldása az eredeti bitswap funkció kiterjesztése lett.
• A SRA (Seamless Rate Adaptation) működése szinte megegyezik a
bitswap-éval azzal a különbséggel, hogy az SRA képes az inicializálas
során kialakult bitsebességtől eltérni felfelé és akar lefelé is.
• Ez azt jelenti, hogy például az áthallási zaj növekedése esetén az
SRA képes meglassítani a vonal adat-sebességét úgy, hogy a
kapcsolat nem szakad meg, nincs szolgáltatas-kiesés és nincs
szükség az inicializálás megismétlésére sem.
ADSL2, ADSL2+
• Ugyanez fordítva is igaz: ha a vonali paraméterek jelentősen javulnak,

akkor képes gyorsabb sebességre kapcsolni.
• Az SRA a modosított Bit és Gain értekek közlésére a bitswap által
használt AOC jelzéscsatornát használja. A fölösleges SRA események
elkerülése érdekében alsó és felső határértékeket vezettek be, mely az
SNR Margin változásától függően kezdeményezi az SRA működését:
ha egy meghatározott érték alá csökken a mért SNR Margin, akkor az
SRA meglassítja a vonalat, hogy a stabil állapotot fenntartsa.
ADSL2, ADSL2+
• Ha pedig az SNR Margin javul, akkor az SRA meggyorsítja a vonalat.

• Az SRA bevezetésével az ADSL rendszer viszonylag tág határok között
képes alkalmazkodni a vonal minőségének változásához szolgáltatás-
kiesés nélkül, így sokat javít az ügyfélélményen.
• Viszont a hirtelen, nagy mértékű és nem impulzus- szerű hibák
kivédésére a jelzés csatorna szűkössége és a bitswap folyamat
időigényessége miatt nem alkalmas.
ADSL2, ADSL2+
• Az energiafogyasztás és az áthallási zaj csökkentésére több új funkció

is bevezetésre került.
• Az ADSL1-ben bevezetett L0 (full power, teljes) adásszint mellé
bekerült az L2 (alacsony) és
az L3 (üresjárati) adásszint is. Ezekkel az üzemmódokkal jelentősen
csökkenthető az ATU-R
és az ATU-C fogyasztása is, amikor az előfizető csak kis mértékben,
vagy egyáltalan nem
forgalmaz az ADSL kapcsolaton.
ADSL2, ADSL2+
• Kötelezően bevezettek fel és letöltési irányban is az adásteljesítmény

visszafogását abban az esetben, ha az ATU-R nagyon jó minőségű,
vagy rövid hurkon keresztül kapcsolódik, esetleg az előfizetett
sebességhez képest nagymértékű tartalék alakul ki a vonalon.
• Ennek célja az áthallási zaj és a fogyasztás csökkentése volt,
működését pedig az ATU-C oldalon beállított maximális SNR Margin
határozza meg.
ADSL2, ADSL2+
• Jelentősen kibővítették és szabványosították a vonal

állapotmonitorozását és a
vonalminőséget leíró adatok hozzá-férhetőségét.
Az ADSL működésének teljes spektrumában elérhetőek az alábbi mért
paraméterek:
ADSL2, ADSL2+
• - Jel-zaj viszony vivőnkent (SNRps)

• - Bit Allokációs Tábla
• - Átviteli karakterisztika vivőnkent (CCFps)
• - Csendes vonali zaj vivőnkent (QLNps)
• - Vonalcsillapítás (LATN)
• - Jelcsillapítás (SATN)
• - Zajtartalék (SNRM)
• - Elérhető netto adatsebesség (ATTNDR)
• - Távolvégi összesített adásteljesitmény (ACTATP)
• - Távolvégi Impulzus zaj elleni védelem (INP_act)
ADSL2, ADSL2+
• A QLN mérésből megállapítható az ADSL működési tartományát érintő

külső radiófrekvenciás zavarforrások (például AM sávú rádióadó),
illetve az áthallási zaj mértéke.
• Csak az inicializálás alatt és rövid ideig tartó mérés.
• Az SNR méréssel folyamatosan közel valós időben megfigyelhető az
egyes alcsatornákat érintő változások Showtime állapotban is.
• Az átviteli karakterisztikából megállapíthatóak a vonal vezetékezéssel
kapcsolatos hibai, például nem végződtetett használaton kivüli
elágazások (Bridged Tap).
ADSL2, ADSL2+
• A fenti paraméterek nagy része csak az inicializálás során folytatott

mérések eredményeit tartalmazza.
• Mivel előfordulhat, hogy működés közben távolról van szükség a mérések
elvégzésére, illetve a vonal lehet olyan rossz allapotban, hogy a modemek
nem tudják befejezni az inicializációs folyamatot, ezért bevezetésre került
egy diagnosztikai mód, ahol a fent tárgyalt paramétereket hosszabb ideig,
alaposabb mintavételezés mellett mérik a modemek, illetve a mérési
eredmények kicseréléséhez sokkal robosztusabb modulaciót használnak.
• A diagnosztikai módba való belépést az ATU-C és az ATU-R is
kezdeményezheti, a mérési eredmények kicserélése után a modemek
nyugalmi (Idle) állapotba kerülnek.
ADSL2, ADSL2+
• A felügyeleti funkció (OAM) megjelenésével átalakították az ADSL által

használt jelzés-csatornákat is. Az OAM, az AOC es az EOC funkciók
összevonásából jött létre az
Overhead csatorna.
Az új egységes jelzéscsatorna HDLC alapú keretezést használ, és a
következő funkciókat veszi át:
ADSL2, ADSL2+
• - CRC számitása és továbbítása

• - Indikator Bitek (időzítés, távoli hiba, szinkron vesztés és táplálási
hiba jelzése)
• - OLR üzenetek (bitswap, SRA)
• - Az MPS-TC réteghez kapcsolódó OAM funkciók és teljesitmény jelzők
• - ITU-T G.994.1 kézfogás során a modemek képesség-listájának
kicserélése.
ADSL2, ADSL2+
• Az Overhead csatorán haladó üzeneteknek eltérő prioritása lehet:

magas (timeout=400ms),
közepes (timeout=800ms) és
alacsony (timeout=1000ms).
A jelzéscsatorna sávszélessége dinamikusan megválasztható a
beállított sebesség, illetve a használt új funkciók függvényeben.
ADSL2, ADSL2+
• A hatékonyság javítása céljaból bevezették az egy bites konstelláció

lehetőségét, ami azt jelenti, hogy egy vivőre akár egyetlen bitet is
lehet kódolni, ezáltal javul a magas frekvencián lévő vivők
kihasználása.
ADSL2, ADSL2+
• Az ADSL2+ lényegében az ADSL2 által lefektetett alapokra építkezik,

mindössze egy lényeges különbség van: a működési sávot kibővítették
1,104MHz-ről 2,208MHz-re, így az eredeti 256 vivő helyett 512 vivőt
használhat az ADSL.
• Ezzel a korábbi 12Mbit/s maximális letöltési sebesség 24Mbit/s-ra
nőtt jelentősen megnövelve a korábban elérhető leggyorsabb
sebességet.
• A maximális feltöltési sebesség azonban maradt 1,6 Mbit/s.
A VDSL technológia
Cél:
Több 10 Mbit/s átvitele egyetlen rézérpáron
ADSL: T1/E1 átviteli képesség
VDSL: T3/E3 átviteli képesség
DSP technológia fejlődése
Együttélés a meglévő technológiákkal
Vonali kódolás kiválasztása
A VDSL technológia
Lehetséges alkalmazások:
Broadcast műsorszórás (Digitális videó)
Video-On-Demand - VoD
Hang átvitel (többszörös csatorna)
Audio on Demand (HiFi)
Video konferencia (igen jó minőségben)
Nagy sebességű Internet hozzáférés
Multimediás letöltések
Nagyméretúű fájl átvitelek
LAN - LAN kapcsolatok, Távoli LAN elérés
stb.
VDSL2
Frekvenciában elkülönített Upstream/Downstream
4 sávos frekvencia tervek
D U D U
25 138 3000 5100 7050 12000
Opcionális
DS1 US1 DS2 US2
f0 f1 f2 f3 f4 f5 f
A DSL család
VDSL1, VDSL2
• A VDSL első változata hatalmas bukás volt.

• Ennek oka elsősorban az volt, hogy az eddig használt DMT
csatornakódolást jelentősen megváltoztatták, helyette egy speciális
frekvencia duplexeléses eljárást vezettek be.
• Ennek köszönhetően a közel egy évtized alatt kialakított tudásbázist,
szellemi tőket lenullázták, ráadasul az új FDM csatornakódolás miatt a
maximális távolság 1,6km-re csökkent, ezért a VDSL1 jelentős
kihelyezett DSLAM telepítések nélkül gyakorlatilag használhatatlan
volt, és emiatt nem is igazan terjedt el.
VDSL1, VDSL2
• Az iparági kudarcot és a gyártók és szolgáltatok elégedetlenségét
látva kidolgoztak a VDSL második változatát, melynél visszatértek a
DMT csatornakódoláshoz, és a szabványt olyan elemekkel
bővítették, mellyel az addigra lesajnált xDSL technológia újra az
elérési hálozatban használt technológiák élvonalába kerülhetett.
• Jelentősen megnövelték a támogatott sebesságet, mely egy tipikus
kiépítesben
100 / 50Mbit/s-ot jelent, de a leggyorsabb változat szimmetrikus
250MBit/s-os sebességre is képes.
VDSL1, VDSL2
• Az egyszerűbb menedzselhetőség miatt a különböző változatokat

profilokba szervezték, így sokkal egyszerűbbé vált a telefonhálózat
állapotához leginkabb illő VDSL2 verzió kiválasztása.
• Az IP forgalom térnyerésével kötelezően előírtak az ADSL2-nél
bevezetett csomagátviteli mód (Packet Transfer Mode, PTM), és
legalább két egymástól független adatút támogatását.
VDSL1, VDSL2
• Bevezették a SOS (Save Our Showtime) képességet, ami az SRA-t

egészíti ki, és azzal együttműködve képes még a súlyos vonalhibák,
nagy mértékű zajhatások által okozott szakadások kivédésére is.
• Ezt úgy éri el, hogy az inicializálás során a két modem a csatorna
felderítés fázisban kicserél egymással egy, az eredeti SNR Marginnal
lényegesen rosszabb vonali paramétereket feltételező Bit és Gain
táblát, és ezt eltárolják.
VDSL1, VDSL2
• A nagy mértékű vonalromlás esetén már csak egy indikátor bitet kell
elküldeniük egymásnak, így a váltás a normál és a vészhelyzeti,
robosztus bitallokációs táblák között rendkívül gyorsan megtörténik,
és a vonal a nagy mértékű hirtelen romlás ellenére sem szakad meg.
• Bár az elérhető sávszélesség lényegesen kisebb lesz, de VDSL fölött
futó időkritikus szolgáltatások, mint a VoIP vagy az IPTV
működőképesek maradnak.
• A vonali paraméterek javulása esetén az SRA beállítja a target SNR
Marginhoz tartozó legnagyobb sebességet.
VDSL1, VDSL2
• A xDSL hálózatokban az egyik legnagyobb teljesítményt csökkentő

tényező mindig is az áthallási zaj volt.
• Ennek a kezelésére bevezették a Vectoring (G.Vector) eljárást, mely az
azonos DSLAM-re csatlakozó vonalakat ugy modulálja, hogy azok
egymással ellenfázisba kerülnek, így a szomszédos vonalakból
származó áthallási zajok kioltják egymást.
VDSL1, VDSL2
• Ezzel a megoldással „éles” hálózati tesztek során jelentős 100%-ot is

meghaladó eredményt értek el, és nem csak jóval nagyobb lett az
elérhető sebesség, de a szolgáltatási területen is sokkal
egyenletesebbé vált a technológia által nyújtható minőség.
• A törzskábeli strukturában a Vectoring nélkül 20-25%-os DSL
penetrció már jelentős áthallási zajt indukált, a Vectoring
bevezetésével akár 100%-os is lehet a törzskábelben futó vonalak
kihasználása.
VDSL1, VDSL2
• Az ADSL2 óta létező, de az áthallási zaj miatt soha el nem terjedő

csatornakötegelés (bonding) is új értelmet nyert: a Vectoringgal
együtt két érpár összefogásával dupla sebességet, vagy azonos
sebességet dupla akkora távolságra képes eljuttatni.
• Mivel az IPTV szinte bithiba mentes átviteli utat követel meg, de sem
a FEC vagy az Interleaving további növelésével nem lehet orvosolni a
problemát jelentős teljesítménycsökkenés nélkül, ezért bevezették a
fizikai rétegben működő gyors újraküldést (G.INP), mely a FEC által
sem javítható hibás kereteket újraküldi.
VDSL1, VDSL2
• A cél az, hogy ez a folyamat olyan gyorsan végbe-menjen, hogy a

fogadó félnél az UDP vagy TCP protokollok számára érzékelhető
módon csomag-vesztés ne keletkezzen.
• Ezt az adó és vevő oldalon bufferek, átmeneti tárolók kialakításával
oldották meg, így a küldő fél értesítése nélkül kerethiba esetén ebből
a tárolóból a serült adat gyorsan ismét elküldhető a fogadó félnek.
• Ezt a technológiát először a radiós távközlésben használták (UMTS
Rel. 5 – HSDPA fast retransmission), hogy a vezeték nélküli kapcsolat
megbízhatóságát javítsák. Hatékonysága miatt az LTE-nek is része.
VDSL1, VDSL2
• Szót kell még ejtenünk a különböző Annex-ek létezéséről.

• Ezek lényegében egy-egy ADSL verzió variánsai, melyek egy adott
regió/ország telekommunikációs szabályozását veszik figyelembe,
illetve biztosítják a kompatibilitást az előfizetői hálózaton nyújtott
egyébb szolgáltatásokkal.
VDSL1, VDSL2
• A legszélesebb körben használt két variáns az Annex A és az Annex B.

• Közöttük annyi a különbség, hogy az Annex A csak a hagyományos
analog telefonszolgáltatással kompatibilis, ezzel szemben az Annex B
az Európában elterjedt ISDN-nel is megteremti az egyuttműködés
lehetőségét.
• Emiatt utóbbinál 32 vivővel elcsusztatták a feltöltési sávot.
• Az ADSL1/2/2+ szabványoknak rendre van Annex A és Annex B
megfelelője.
VDSL1, VDSL2
• Az Annex L az ADSL2 egy speciális kiter-jesztése, mely kifejezetten

hosszú érpáron való működéshez lett kifejlesztve.
• Emiatt szokták Reach Extended ADSL-nek is hívni (READSL2).
• Nem szívesen használják, mert a megnövelt adásteljesítmény nem
csak növeli az áthallási zajt, de sokszor hallható recsegést okoz a
beszédsávi szolgáltatásban.
VDSL1, VDSL2
• Észak-amerikai és ausztrál szolgáltatóknál népszerű az Annex M

(Double Upstrream), melyből ADSL2/2+ variáns van, és az analóg
telefonnal való kompatibilitás megőrzése mellett duplájára növelte a
feltöltési sáv-szélességet, így javítva a DSL technológia aszimmetrikus
voltán.
• Az eredetihez képest az elérhető maximalis feltöltési sebesség
3Mbit/s, míg a letöltési sebesség valamivel lassabb: 22Mbit/s.
VDSL1, VDSL2
• A VoIP terjedésével felmerült, hogy szükség lenne olyan

megoldásokra is ahol sem analóg beszádsávi, sem ISDN szolgáltatást
nem nyújtanak így az alsó frekvenciatartományt is ki lehetne
használni.
• Így született meg az Annex I és az Annex J.
• Előbbi az Annex A-val, utóbbi az Annex B-vel spektrálisan kompatibilis.
• Bevezetésükkel nagyobb feltöltási sebességet lehet elérni, ez az Annex
J-vel maximum. 3,5Mbit/s.
VDSL1, VDSL2
Gazdasági racionalitás a VDSL2 mögött
• Felmerül a kérdés, hogy miért érné meg a szolgáltatónak a meglévő

elavult infrastrukturáját VDSL2 technológiával modernizálni?
• A kulcs a piacra kerülési idő (Time To Market) és a bekerülesi költség
[CAPEX]. Kétségtelen, hogy sem a VDSL2 sem más réz alapú
technológia nem képes versenyezni az FTTH megoldások által kínált
kapacitással és szolgáltatás-minőséggel.
• Tény, hogy az FTTH megoldások ára folyamatosan csökken.
• Miért nem vált akkor mindenki FTTH-ra?

• Azért nem, mert az utolsó mérföld [Last mile] cseréje a
legköltségesebb és leghosszabb ideig tartó munkafolyamat egy
hálózat modernizálás során, mivel rendkívül nagy az élő munka
igénye.
• Ezt a helyzetet tovább rontja, hogy Magyarországon a távközlési
alépítmények borzalmasan rossz állapotban vannak: sok helyen
embermagassagban áll a víz a kábelaknákban, a kábelcsöveket sok
helyen összetörték a hibás vagy hiányos közműtérképek miatt, illetve
a házakhoz menő felszálló ágak sok helyen nincsenek is csövezve.
• Belátható, hogy az utolsó néhány száz méteres szakasz cseréje

aránytalanul nagy terhet ró a szolgáltatóra amellett, hogy a rengeteg
szabályozás és engedélyeztetés miatt rendkívül lassú és a közösségre
nézve is kellemetlen folyamatról beszélünk, mivel egy ilyen fejlesztés
nem oldható meg a közterület (járdák, utak) felbontása nélkül.
• Erre a problémára kínál megoldást a VDSL2.

• A DSL technológia teljesítményét leginkább két tényező korlátozza:
az egyik a nagy hurokhossz (tehát a nagy csillapítás),
a másik pedig a többi DSL előfizető által keltett áthallási zaj.
Mindkét problémára megoldás, ha a DSLAM-et közelebb hozzuk az
előfizetőkhöz.
Bevett gyakorlat, hogy az előfizetőktől néhány száz méterre lévő
rendező szekrényeket cseréljük ki un. kihelyezhető mini-DSLAM-re.
• Ezzel elérjük, hogy csak a rendezőkig kell eljuttatnunk az optikai
hálózat végét, illetve a legproblémásabb vezetékszakaszt sem kell
cserélnünk.
• Eközben pedig lerövidítettük a hurokhosszat olyan mértékben, hogy
azon VDSL2 technológiával 100/50 Mbit/s-os sebességet tudunk
nyújtani az ügyfelek számára.
• De a VDSL2-vel nem csak időt és pénzt takarítottunk meg. A régi
törzskábeleket hasznaló rendszerben csak az érpárok 20-25%-án
lehetett DSL szolgáltatást nyújtani, mivel ennél nagyobb penetráció
esetén az áthallási zaj miatt rohamosan csökkent az összes DSL vonal
sebessége.
• VDSL2 által bevezetett Vectoring eljárás olyan speciális modulaciót

alkalmaz, melynek segítségével az egymást zavaró DSL vonalak
ellenfázisba kerülnek, így az áthallási zaj problémája gyakorlatilag
eltűnik.
• Így akár az összes érpáron lehet DSL szolgáltatást nyújtani anélkül,
hogy azok rontanák egymás teljesítményét.
• A Vectoring mellett értelmet nyer a csatorna összefogás (Bonding),
melynek segítségével két érpár megléte esetán duplazható a végponti
sebesság, vagy távolabbra juttatható el a lényegesen nagyobb
sebességű szolgáltatás.
• VDSL2 hálózaton megbízhatóan nyújtható IPTV és VoiP szolgáltatás is

anélkül, hogy ezek csökkentenék az ügyfél letöltési sebessegét.
• A VDSL2 az aszimmetria problémáját is megoldja: míg az ADSL2+- szal
a fel- és letöltési sebesség aránya 1/20 volt, addig VDSL2
rendszereknél ez 1/2-re javult.
• Nincs többé hosszadalmas várakozás egy nagyobb csatolmány, vagy
egy video elküldésekor, a feltöltési sebesség akár 70Mbit/s is lehet.
• Ekkora sebességet jelenleg csak FTTH hálozaton értekesítenek a
legnagyobb csomagban.
• És ne feledjük: mivel a helyi hurok dedikált szakasz, ezért a vonal

teljes kapacitása mindig az előfizető rendelkezésére áll, míg a DOCSIS
és GPON hálózatokban a kapacitáshoz időosztásban férnek hozzá az
ügyfelek.
• A kihelyezett mini- DSLAM-ek pedig kivaló kiindulópontjai egy
jövőbeni FTTH fejlesztésnek is, hiszen rendelkezesre áll egy
vandálbiztos, riasztóval védett, klimatizált és távfelügyelt szabványos
hely az OLT számára, közvetlen csatlakozással az optikai
gerinchálózathoz.
• Összességében elmondhatjuk, hogy a VDSL2 hálózatfejlesztéssel ötöd

áron ötszor gyorsabban juttathatunk el FTTH színvonalú szolgáltatást
az előfizetőkhöz, ami kielégíti rövid és középtávon a szolgáltató és az
ügyfél igényeit is, emellett pedig időt biztosít a szolgaltató számára
ahhoz, hogy az FTTH hálozathoz szükséges anyagi forrásokat
előteremtse és az ezzel járó hatalmas munkát elvégezze.
Vonaldiagnosztikai adatok
• A diagnosztikai alkalmazás elkészítéséhez rendkívül fontos, hogy a

választott xDSL platform mennyi paramétert képes szolgáltatni a vonal
állapotáról.
• Szerencsére a Broadcom által gyártott BCM6368 rendkívül sok
információt képes átadni szöveges formában a linux felhasználói
rétegeben működő alkalmazásán keresztül (xdslcmd).
• Ezeket három nagy csoportba sorolhatjuk:
1. Az ADSL keretek előállításával kapcsolatos paraméterek
• xDSL alapadatok:
• Mode: megmutatja a használt xDSL technológiát

• Traffic Type: jelzi, hogy a gyors (fast) vagy az interleavelt adatutat használjuk
• Status: a DSL kapcsolat állapotát mutatja. Normális esetben „Showtime” vagy „No
defect”
• Link Power State: megmutatja a DSL kapcsolat energia állapotát (L0, L2, L3)
• Line Coding: jelzi a Trellis kódoló állapotát (on, off)
• SNR Margin: jelzi a vonalon mért zajtartalékot
• Attenuation: megmutatja a vonalon mért csillapítást
• Power: megmutatja a teljes aggregált adasteljesítményt
• Attainable Rate: jelzi az adott vonalra becsült maximális elérhető sebességet
• Rate: megmutatja a vonal jelenlegi sebességét
• Mivel az ADSL protokoll két nagyobb változáson esett
át, ezért a modem által jelzett mérési paraméterek is
változtak.
• ADSL1/G.DMT:
• K: a DMT keret mérete byte-ban kifejezve

• R: a redundáns adatok mennyisége a Reed-Solomon kódszóban
• S: a Reed-Solomon kódszó mérete a DMT keretben
• D: Az interleaver által használt mélység ADSL keretben kifejezve
• Delay: az ADSL keret beágyazás által okozott teljes késleltetés
• ADSL2/2+:
• MSGc: az Overhead Csatorna által felhasznált

adatmennyiség
• B: az MDF mérete
• M: az MDF-ek száma egyetlen FEC keretben
• T: Mux Data Frames over sync bytes
• R: a redundáns adat mértéke a FEC keretben
• S: a FEC aránya a PMD kerethez viszonyítva
• L: a teljes PMD keret mérete (bitben)
• D: Az interleaver által használt mélység
• Delay: az ADSL keret beágyazás aáltal okozott teljes
késleltetés
• INP: Impulzus Zaj Védelem mértéke DMT szimbólumban
meghatározva
• VDSL2:
• B: az MDF mérete
• M: az MDF-ek száma egyetlen Reed-Solomon kódszóban
• T: az MDF-ek száma egy Overhead alkeretben
• R: a redundáns adatok mennyisége egy Reed-Solomon
ódszóban
• S: a Reed-Solomon kódsó által átfogott adatszimbólumokat
jelöli
• L: az adatszimbólumonként kódolt bitek száma
• D: Az interleaver ennyi blokkon végzi el az összekeverést
• I: Az interleaver blokk mérete (hossza)
• N: a Reed-Solomon kódszó mérete
• Delay: a VDSL keret beágyazás által okozott teljes késleltetés
• INP: Impulzus Zaj Védelem mérteke DMT szimbólumban
meghatározva
2. A diagnosztikai paraméterek következő nagy csoportja a számlálók:
• OH Frames: az Overhead keretek száma

• OH Frame Errors: a hibás Overhead keretek száma
• RS Words: az összes Reed-Solomon kódszavak száma
• RS Correctable: a FEC segítségével javítható hibás Reed-Solomon kódszavak száma
• RS Uncorrectable: a nem javítható Reed- Solomon kódszavak száma
• HEC Errors: a hibás fejléc-ellenőrzőösszegű ATM keretek száma
• OCD Errors:
• LCD Errors:
• Bit errors:
• Total ES: ennyi másodpercig érkeztek hibás vagy javítható keretek
• Total SES: ha legalabb 10 másodpercig van hibás keret, akkor ez a számláló lép működésbe
• Total UAS: 10 egymást követő SES esemény után lép működésbe ez a számlaló
• 3. A harmadik csoportba tartoznak a vonal teljes spektrumát, tehát az

összes alcsatornát lefedő diagnosztikai adatok.
Ilyen a:
• Jel-Zaj Viszony, a
• Bit Allokációs Tábla, a
• Csendes Vonali Zaj, vagy a
• Frekvencia Menet.
Az xDSL rendszerekben előforduló problémák
• A jelenlegi DSL rendszerek működését számos zömével olyan tényező

rontja, melyek alapvetően a telefonhálózat kialakításából fakadnak,
mivel ezeket a hálózatokat évtizedekkel ezelőtt nem szélessávú
adatszolgáltatások nyújtására fejlesztettek ki.
Csillapítás, frekvencia menet:

• Az egyik talán legáltalánosabb probléma a DSL technológiával
kapcsolatban az előfizetői vonal magas csillapítása, ami a DSLAM és az
előfizetői telephely között húzódó előfizetői érpár vagy más néven
hurok hosszából fakad.
• Az alapvetően beszédsávi forgalomra méretezett telefonhálozatban a
10 kilómétert is meghaladó hurok hosszak sem voltak példa nélküliek.
• Mindez azért volt lehetseges, mert a beszédsávi forgalom csak a
legalacsonyabb frekvencia sávot használja (0-4kHz), ahol a csillapítás
mértéke a legkisebb.
• Ezzel szemben az ADSL1/2 a 0-1MHz-ig terjedő sávot használta, az

ADSL2+ a 0-2MHz-ig, a VDSL2 két leggyorsabb profilja pedig rendre
17 - 30MHz-es sávot fog át.
• Ilyen magas frekvenciákon a hagyományos előfizetői vonal frekvencia
átviteli karakterisztikája (frekvencia menete) már jelentős eltéréseket
mutat: a magasabb frekvenciákon található alcsatornák sokkal jobban
csillapodnak, mint az alacsony frekvencián található vivők.
• Ennek eredménye az, hogy a túlzottan hosszú előfizetői érpárokon

egyáltalán nem lehet DSL szolgáltatást nyújtani, vagy a szolgáltatás
színvonala (sebessége, megbízhatósága) jelentősen elmarad az elvárt
szinttől.
• Ez jelentős bevételkiesést jelent a szolgáltatónak, hiszen potencialis
előfizetőktől esik el, illetve csak kisebb sebességű olcsóbb csomagokat
tud értékesíteni, nem beszélve az olyan érteknövelt szolgáltatásokról,
mint a VoIP vagy az IPTV, amit csak nagy sebességre képes
megbízható kapcsolaton, tehat csak rövid hurokhosszak mellett lehet
biztosítani.
• Ide tartozik még a vonal frekvencia menetét befolyásoló, abban

egyenetlenségeket okozó hatások is.
• Ebből a szempontból az előfizetői telephely, jellemzően a lakás vagy
családi ház telefonhálozatában fordulhat elő a legtöbb probléma.
• A vonal frekvencia menetét alapvetően két dolog tudja érzékelhető
mértékben rontani.
• Az első és legáltalánosabb jelenség, hogy az előfizetői telephelyen
nem vegződtetett vezetékszakaszok (bridged tap) kapcsolódnak a
fővonalhoz, melyeken sem végberendezés, sem szűrő nem található.
• A másik, hogy a szolgáltató és az előfizetői telephely vezetékhálozata

között jelentős érátmerő-különbség van.
• Említsük meg, hogy a vonal kiegyenlitő tekercsekről (load coil) is
állhat, amik jelentősen ronthatják a telefonvonal magas frekvenciás
átviteli karakterisztikáját.
Zaj (közelvégi, távolvégi, áthallási, külső):

• A másik jelentős hibaforrás a telefonhálozatot érő külső, és a
hálózaton fellépő belső zaj, interferencia.
• A DSL rendszerek egyik legnagyobb ellensége az önmaga által keltett
távolvégi áthallaás (FEXT).
• A telefonközpont és az előfizető közötti vezeték útjának jelentős
részét törzskábelben teszi meg, melyben az érpárok nem csavartak és
nem is árnyékoltak, ezáltal az egymás mellett vagy egymáshoz közel
futó érpárok között jelentős áthallás keletkezhet.
• Ez a beszédsávi szolgaltatásoknál nem okozott problemát, mivel ezeket
sohasem használták nagy számban egyszerre, és ha ez mégis
bekövetkezik, akkor sem szakad meg a kapcsolat, maximum a
beszédminőség romlik.
• Ezzel szemben az xDSL technológia folyamatosan ad és vesz függetlenül
attól, hogy az előfizető forgalmaz-e vagy sem, ezáltal az egymáshoz
közeli érpárokon jelentős áthallási zaj léphet fel.
• Jellemzően egy törzskábelen maximum 20-25%-os lehet az xDSL
penetració, ellenkező esetben az összes előfizetőt érintő jelentős
lassulással és a szolgáltatás minőséget erintő problémákkal
(szakadások) szembesülhet a szolgáltató.
A FEXT ellen két eszköz van:

• az egyik a hurok hosszak jelentős lerövidítése kihelyezett DSLAMok
segítségével,
• a másik pedig a VDSL2-vel bevezetett Vectoring, mely speciális
modulációs technika segítségével úgy állítja elő az egymást
potenciálisan zavaró érpárok vonali kódját, hogy azok ellenfázisba
kerüljenek és kioltsák egymást, ezáltal az áthallási zajból fakadó
probléma lényegében megszűnik.
• Szintén jelentős problémt okoz a külső zavarforrásból származó

rádiófrekvenciás interferencia (RFI).
• Ezek jelentős resze AM sávban működő helyi vagy országos radióadó
(például a Kossuth Rádió 540KHz-en), de jelentős még az alacsony
frekvenciát használó első generációs garázskapu nyitók, rádió
amatőrök, de a különböző nagy teljesítményű motorral szerelt
háztartási gepek is.
• Az ADSL az állandó helyen jelenlevő azonos erőssegű
zavarforrásokhoz jól alkalmazkodik, de az időben és energiájában
változó zavarforrásokhoz nem.
Hibás konfiguráció a DSLAM porton:

• Az értéknövelt szolgáltatások bevezetésével, mint az IPTV és a VoIP az
egyes előfizetőkhöz tartozó DSLAM profilok száma is jelentősen
megnőtt: előfordul, hogy azonos sebességű előfizetéshez akar több
különböző profil is rendelkezésre áll, ezért megnő a hibás konfiguráció
lehetősége.
• Ezek feltárása nehézkes, mivel nincs teljes szolgáltatás kiesés, de az

előfizető gyenge szolgáltatási minőséggel szembesülhet:
például jelentősen lassul az internetkapcsolat sebessége, megnő a
késleltetés, vagy éppen sok a képhiba az IPTV szolgáltatásnal.
Ezek felderítéséhez nem elegendő a profil sebességének az
ellenőrzése, a végpont DSL modem által regisztrált keretezési
paramétereket és hibaszámlálókat is meg kell vizsgálni.
NG SDH & MSPP
Kábel TV (koax) hálózattal

megvalósított hozzáférés
Koaxiális kábel
• Egy másik, széles körben használt átviteli közeg a koaxiális kábel
(coaxial cable), amit a kedvelői egyszerűen csak „koax"-nak hívnak.
Mivel ez jobb árnyékolással rendelkezik, mint a sodrott érpár, ezért
nagyobb sebességgel nagyobb távolságot lehet vele áthidalni.
• Kétfajta koaxiális kábel létezik. Az egyik a 75 ohm-os kábel, amelyet

elsősorban digitális átvitelhez használnak. Ebben az előadásban erről
lesz szó. A másik az 50 ohm-os kábel, amelyet viszont elsősorban
analóg átvitel esetén használnak.
• Jelenleg a kábel TV hálózatok üzemeltetői a 75 ohm-os kábeleket
helyezik előtérbe a digitális TV és az internetelérési szolgáltatások
biztosításához.
• A koaxiális kábel közepén tömör rézhuzal-mag van, amelyet szigetelő

vesz körül. A szigetelő körül sűrű szövésű hálóból álló vezető található.
A külső vezetőt mechanikai védelmet is biztosító műanyag burkolattal
vonják be.
Kábel TV hálózattal megvalósított hozzáférés
• A távközlő és informatikai hálózatoknál a legproblémásabb és a talán

a legköltségesebb az előfizetői hozzáférési szakasz.
• Napjainkban a számítógépes hálózatokhoz egyre nagyobb
sávszélesséű hozzáférésre van igény. A multimédiás tartalmak ezt az
elvárást egyre csak erősítik.
• A képi információt hordozó multimédiás tartalmak felbontása, így
mérete is egyre növekszik.
• A HD (High Density) minőségű tartalom egyre általánosabb, ami

folyamatos lejátszás esetén (720p, 1080i formátum esetén, MPEG-4
kódolással) 6-8 Mbit/s folyamatos letöltési sebességet feltételez.
• A valódi szélessávú hozzáférések költséghatékony kialakításához jó
alapot szolgáltatnak a kábeltelevíziós hálózatok, melyek többsége
kétirányú adatátvitelt is lehetővé tesz (úgynevezett „kétirányúsított”).
• Napjainkban a kábeltelevíziós hálózatok koaxiális kábellel kialakított

szegmenseinek felső határ-frekvenciája körülbelül 860 MHz-re tehető,
de a mai technológiával (ami természetesen hálózati építőelemek
cseréjét jelenti) ez kiterjeszthető 1 GHz, vagy magasabb frekvenciára
is.
• Jelenleg műsorszórásra többnyire a 108 MHz - 862 MHz között
rendelkezésre álló sávot használjuk, míg a visszirányú (feltöltési irány
– „upstream”) kommunikációra a körülbelül 5 MHz-től az 50 MHz-ig
terjedő sáv áll rendelkezésre.
• Az európai SD analóg TV csatornák sávszélessége miatt a

rendelkezésre álló frekvenciasávot 7, illetve 8 MHz sávszélességű
csatornákra osztották fel.
• A kétirányú koaxiális szegmensen többszintű digitális modulációs
technikákkal kétirányú digitális csatorna alakítható ki.
A KTV hálózatok fejlődése
• A kábeltelevízió őshazája az egyesült államok, tömeges elterjedése az

1960-as évek másodikfelére tehető.
• Az alapötlet a központi antennarendszerek gondolatáből ered,
melynek lényege, egyetlen antennáról kiszolgálni több, akár sok száz,
vagy ezer ügyfelet zavarmentes, jó minőségű antennajellel, melyek
jelentős része nem rendelkezett megfelelő rálátással az adótornyokra.
A rendszer eredetileg egy dombtetőn elhelyezett nagy
antennából, egy erősítőből és egy koaxiális kábelből állt.
Az antenna összegyűjtötte a tv-jeleket, amit a fejállomásnak (head
end) nevezett erősítő felerősített, a kábel pedig továbbított a
házakhoz. erősítő felerősített, a kábel
a kábel pedig továbbított a házakhoz.
• Ezek továbbfejlesztéseként és egyre több műsorcsatorna

alkalmazásával jelentek meg az első soros architektúrájú
kábeltelevíziós hálózatok.
• [1] A kábeltelevízió hőskorában csak 300 MHz-es soros hálózatok
épültek lakótelepeken, lakóparkokban, családi házas övezetekben.
• [2] utána következtek a kvázi csillagpontos hálózatok, melyek

annyiban kükönböztek a sorostól, hogy a lakások függetlenítve lettek
egymástól valamilyen alépítményben, vagy oszlopsoron, eztáltal az
előfizetőhöz csak csak a saját szolgáltatást biztosító kábel volt
bevezetve.
• Ezek már nagy üzembiztonsággal rendelkeztek.
• [3] Ezeket követték a kétsíkú csillagpontos és a háromsíkú hibrid

optikai és koax (HFC) hálózatok.
• Ezek optikai csomópontok (NODE-k) segítségével juttatják el a teljes
üzemi sávszélességet az előfizetőkig.
Az ábrán egy modern HFC-rendszer egy részlete látható
Egy HFC hálózat felépítése
• Ezek a hálózatok teljesen csillagpontosak, az első TRUNK koax egy

gerinc sík és csak a második vonali sík betáplálására szolgál.
• A vonali hálózaton vannak elhelyezve a csillagponti, vagy
lakáskicsatolók.
• A koax hálózat alapesetben zárt zavarmentes környezet, így előfizetői
irányban 777MHz, a fejállomás irányában 60 MHz sávszélesség áll
rendelkezésre.
• Ha megvizsgáljuk a HFC hálóztok kapacitását, láthatjuk, hogy a

koaxiális hálózat adatátviteli kapacitása több, mint 5Gbit/s.
• Az előre irányok hatékony szegmentációjával ez a kapacitás
többszörösére növelhető.
• Bár ez lényegesen kevesebb, mint a passzív optikai hálózatoké, viszont
ez bőven kielégíti a jelenlegi igényeket.
A KTV hálózattal szembeni elvárások
• A koaxiális hálózat legfőbb előnye és hátránya is abból fakad, hogy

ideális esetben a hálózat zárt árnyékolt és zavarvédett.
• Ám, ha ez az árnyékolási fedettség a hálózat bármely pontján sérül,
akkor jelentős mértékben leromlik az átviteli tulajdonsága.
• A HFC hálózatokkal kapcsolatos legfőbb elvárás a hálózat koaxiális
részében keletkező visszirányú zajok minimális szinten tartása.
• A kábelhálózatok eredetileg funkcionálisan nem kétirányú interaktív

szolgáltatásokra születtek.
• Az előfizetőktől eredő külső zjok forrásai:
• Háztartási készülékek
• Fényerő szabályzók
• Amatőr rádió kommunikációs eszközök
• Multimédiás aljzat kihagyása
• Természetesen a visszirányú zajok más tényezőkből is állhatnak:

• A hálózat aktív eszközeinek zaja
• Behatoló zajok (elektromágneses hatás)
• Közös-utas torzítás
• A zajtermelés 50-70%-a az előfizetőnél, 20-30%-a a gerinc és vonali
hálózatoknál keletkezik.
A visszirányú zaj csökkentési eszközei:

• Koaxos főág, vagy optikai NODE által kiszolgált területek csökkentése
• Felülátresztő és sávszűrők alkalmazása
• Multimédiás csatlakozók alkalmazása
• Folyamatos hálózatfelügyelet fenntartása
• A lakáskicsatolókon elhelyezett felüláteresztő szűrők elhelyezésével

kizárható a visszirányú zaj (0 – 65 MHz-ig) azokból a lakásokból, ahol
nem működtet a szolgáltató kétirányú átvitelt.
• A visszirányú jelutakban alkalmazhatunk sávszűrőket,melyek a
felosztott átviteli sávokra alkalmazhatók.
• A multimédiás csatlakozók alkalmazása a visszirányú jelutat csak az
interfész ág felől nyitja meg a TV ás Rádió csatlakoztatási pontjain
nem.
• Downstream irányban 8-10 dB-t csillapít, míg Upstream irányban

csupán 1-1,5 dB-t, így nem terheli meg felesleges csillapítással a
visszirányú jelutat.
• A TRUNK síkban hatékonyan működtetők belső távfelügyeleti
rendszerek, amik pilotfrekvenciák használatával érzékelik az esetleges
zajbetöréseket.
Tipikus HFC spektrum
KTV spektrum
DOCSIS
(Data Over Cable Service Interface Specifications)
• A DOCSIS (Data Over Cable Service Interface
Specifications) ajánlást a CableLab és több
közremőködő cég (ARRIS, BigBand Networks,
Broadcom, Cisco, Conexant, Intel, Motorola, Netgear,
Terayon és a Texas Instruments) dolgozta ki.
• A DOCSIS ajánlások a kommunikáció módját
definiálják a kábel hálózaton.
• A DOCSIS 1.0 specifikációk 1997 márciusában jelentek
meg, míg annak revíziója - DOCSIS 1.1 – 1999.
áprilisban.
DOCSIS
• További fejlesztés vált szükségessé a valós idejű szolgáltatások

megjelenése miatt.
• A DOCSIS 2.0 ajánlások 2001 decemberében kerültek kibocsátásra,
mely ajánlásban szerepelt a megnövelt feltöltési adatátviteli sebesség,
valamint a QoS (Quality of Service) képesség.
• ADOCSIS3.0 ajánlás tervezete 2006 augusztus hónapban jelent meg,
de már 2009 év végén DOCSIS4.0 ajánlásról beszélt a szakma, de ez
utóbbi ajánlás, illetve annak tervezete 2012 február után jelent meg.
DOCSIS
• Az egyes DOCSIS berendezések ajánlás-megfelelőség ellenőrzését a

CableLab végzi és hozza nyilvánosságra.
• Az ITU (International Telecommunication Union Standardization
Sector) ratifikálta a DOCSIS 1.1 és a DOCSIS 2.0 ajánlásokat.
• Az előbbit ITU-T J.112 (Annex B), míg az utóbbit ITU-T J.122 jelentette
meg.
DOCSIS
• A frekvencia allokáció az Amerikai Egyesült Államok és az
Európai CATV rendszerekben jelentősen eltér, mivel a TV
csatornák sávszélessége különböző, ezért a DOCSIS
szabványok európai verziója (módosítása) is megszületett
EuroDOCSIS néven.
• Az amerikai és az európai rendszerek közti fő eltérést a TV
csatorna sávszélessége jelenti.
• Európában a PAL rendszerű analóg adás a B = 8 MHz, míg a
Amerikában az NTSC rendszer B = 6 MHz sávszélességet
specifikál.
DOCSIS
• Az EuroDOCSIS specifikáció tehát figyelembe veszi a nagyobb

rendelkezésre álló csatorna sávszélességet és így ugyanannyi csatorna
felhasználása esetén nagyobb átviteli sebességet képest biztosítani.
• Itt most elsősorban az EuroDOCSIS jellemzőit vesszük figyelembe,
amikor DOCSIS ajánlásról beszélünk.
DOCSIS1.0, 1.1 és 2.0
• A DOCSIS ajánlások igazodnak az OSI (Open System Interconnection)

rétegstruktúrájához, és abból az alsó két réteget definiálják.
• A layer1 a fizikai (PHY) átvitelt írja le, míg a layer2- ben az
adatkapcsolati ( mely utóbbi két alrétegből áll: MAC –Media Access
Control; és LLC – Logical Link Control) réteg mőködésének definícióját
találjuk.
DOCSIS1.0, 1.1 és 2.0
• A DOCSIS 2.0 ajánlás előírásai alapján fontos követelmény a
kompatibilitás, vagyis a 2.0-ás eszköz képes „lebutulni”
1.0/1.1 szintre.
• A modulációs mód DOCSIS 1.0/1.1 esetén 64, vagy 256
állapotú QAM a letöltési irányban, míg a felfelé irányra
QPSK-t, vagy 16 állapotú QAM-et használnak.
• A DOCSIS 2.0-ban lehetőség van feltöltési irányban
magasabb állapotszámú modulációk használatára (QAM-32,
QAM-64, QAM-128), mellyel értelemszerűen magasabb
feltöltési sebesség elérése biztosítható.
DOCSIS1.0, 1.1 és 2.0
• A MAC réteg vonatkozásában a DOCSIS ajánlások több hozzáférési eljárást

alkalmaznak:
DOCSIS 1.0/1.0 – TDMA3
DOCSIS 2.0 – TDMA és S-CDMA4
• A DOCSIS1.0 és 1.1 esetében a maximális letöltési sebesség 42,88 Mbit/s
(ebből hasznos sávszélesség körülbelül 38 Mbit/s lehet), míg a feltöltési
irány 10,24 Mbit/s, amiből körülbelül 9 Mbit/s sebességet lát a
felhasználó.
DOCSIS1.0, 1.1 és 2.0
• EuroDOCSIS1.1 esetén a nagyobb csatorna sávszélesség miatt az elérhető

digitális sávszélesség is magasabb a letöltési irányban 57,2MBit/s
(hasznos 51 Mbit/s).
• A DOCSIS2.0-nak megfelelő eszközök letöltési irányban ugyanazt a
sávszélességet biztosítják, mint a DOCSIS1.0/1.1 eszközök, de a feltöltési
irány digitális sávszélességét megemelték 30,72Mbit/s értékre, melyből
hasznosnak körülbelül 27 Mbit/s tekinthető.
DOCSIS3.0
• Napjainkban az IP címek „elfogyása” miatt, valamint az egyre növekvő

sávszélesség igény okán jelent meg a DOCSIS 3.0 tervezet, mely már az
IPv6-ot is támogatja, valamint jelentős átviteli sebesség növelés is
történt, mind a fel- és letöltés irányban.
• A DOCSIS 3.0-ban megjelent a csatorna-összefogás (Channel-bonding)
lehetősége, mely segítségével még magasabb átviteli sebesség érhető el.
• A csatorna összefogás függetlenül megvalósítható a fel- és letöltési
irányban is.
DOCSIS3.0
• A csatorna-összefogás (Channel-bonding) miatt a letöltési irány

sávszélessége magasabb lehet, mint 480 Mbit/s, míg feltöltési irányban
több, mint 120 Mbit/s állhat a rendelkezésre.
• A jelenleg a DOCSIS3.0 eszközökkel a szolgáltatók által nyújtott letöltési
sávszélesség maximuma 80 Mbit/s, míg a feltöltési irányban mindössze 5
Mbit/s-ot biztosítanak.
DOCSIS3.0
• A DOCSIS 3.0 ajánlásban szintén kiemelkedően fontos a kompatibilitási

kérdés.
• A DOCSIS 3.0 eszközbe be kell építeni a DOCSIS1.0/1.1, 2.0 és 3.0
képességeket.
• A DOCSIS 3.0 kábel modemnek (CM) képesnek kell lennie az
együttmőködésre a korábbi (1.0, 1.1, 2.0) kábel modem végződtető
rendszerekkel (CMTS), valamint a DOCSIS 3.0 CMTS-nek együtt kell
mőködnie a korábbi verziójú CM-ekkel is.
• A DOCSIS ajánlás alkotói ezt a szempontot mindvégig szem előtt
tartották.
DOCSIS3.0
A DOCSIS3.0 architektúra két fő komponensből áll:

• Kábelmodemből (CM – Cable Modem);
• Kábelmodem végződtető rendszerből (CMTS – Cable Modem Termination
System).
A CM a felhasználónál helyezkedik el, míg a CMTS a CATV fejállomásnál.
DOCSIS3.0
• A HFC hálózaton történő adatátvitel minden esetben
egy CMTS és egy CM (kábelmodem) között folyik.
DOCSIS3.0
• A CMTS-CM irányt letöltési (downstream), míg a CM-CMTS irányt

feltöltési (upstream) iránynak nevezzük.
• Egy hálózatban legalább egy CMTS és több CM található.
• A letöltési irány kezelése ütközés szempontból viszonylag egyszerű,
mivel egy CMTS az adott szegmensben egyedül kommunikál egy
letöltési frekvencián.
DOCSIS3.0
• Feltöltési irányban viszont ugyanazt a frekvenciát akár több száz

kábelmodem (CM) is használhatja és a kábelmodemek között nincs
szinkronizáció.
• Ezen okból a CMTS feladata a CM-ek feltöltési csatornájának hozzáférés
ütemezése, vagyis az upstream adatfolyam szervezése.
DOCSIS3.0
• A DOCSIS protokoll értelmében minden CM-nek kérnie kell a CMTS-től egy

időkeretet, amikor kizárólagos jogot kap adott feltöltési frekvencia
használatra. Ennek az időkeretnek a neve „mini-slot”.
• Egy mini-slot hossza 6,25 μs.
• Egy mini-slotban minimum 16, maximum 48 byte hasznos információ
lehet, de egy limitált határig a CM kérhet több mini-slotot, így lehetőség
adódik nagyobb mennyiségő adat feltöltésére is.
DOCSIS3.0
• A mini-slot kéréseket a CMTS által meghatározott időközönként

(időosztásban) lehet továbbítani.
• A mini-slot kiosztás engedélyezés
(MAP – Mini-slot Allocation Packet)
a letöltési irány sávszélesség terhére megy.
DOCSIS (Data Over Cable Service Interface Specification)
DOCSIS 3.0 Tutorial.lnk

Leltöltési irány (Down-stream) jellemzői
• A CMTS előreirányú jelfolyama az analóg és digitális műsorjelekkel

együtt jut el az előfizetői végpontra a kábelmodemhez. Egy broadcast
jellegű csatorna, tehát minden CM adatcsomagját tartalmazza az
adott kábelszegmensre vonatkozóan.
• Minden modem csak a neki szóló adat-csomagot dolgozza fel a teljes
adatfolyamból.
• Kétfajta modulációt alkalmaznak, a 64 QAM és a 256 QAM-et. Az

utóbbi moduláció esetében a rendszersebesség 33%-al nagyobb
értéket ér el.
• A digitális előreirányú csatornák minőségének vizsgálatára a MER
(modulációs hibaarány) mutató a használható legjobban.
• A modulációs hibaarányban folyamatosan látszanak a QAM modulált
jelben végbemenő változások, esetleg torzulások.
• A MER eltérései minél nagyobbak, annál valószínűbb, hogy a vevő

hibásan dolgozza fel az adott szimbólumot.
• A 256 QAM modulációt abban az esetben használhatjuk a hálózaton,
ha minden modem bemenetén legalább 32 dB-es MER értéket tudunk
mérni.
• A 32 dB-es MER érték, körülbelül 44 dB-es analóg jel-zaj viszonynak
feleltethető meg egy 8 MHz sávszélességű EuroDocsis csatornánál.
HFC hálózat különböző MER értékekkel
• Rendszerbővítést újabb előreirányú csatornák beiktatásával tehetjük

meg, vagy ugyanazon csatornák használatával az előreirány
szegmentálásával.
• Az alábbi ábra a Down-stream csomag-továbbítást mutatja be.
Adatátvitel a letöltési jelfolyamban
Kábelmodem vételi képesség
• A CMTS-nek ismernie kell a modemek vételi képességeit mielőtt

megváltoztatná saját adási paramétereit. A kábelmodem a vételi
képességeiről RPC (Receive Profile Channel) üzenetben számol be a
CMTS-nek.
• A CMTS pedig egy másik üzenettel válaszol: RCC (Receive Channel
Configuration).
• Az RM (Receive Module) paraméterek tartalmazzák a modem
tunerének sávszélességét és frekvencia-tartományát.
Feltöltési irány (Up-stream) jellemzői
• A feltöltési irányban FDMA/TDMA (amit „TDMA” módnak neveznek),

vagy FDMA/TDMA/S-CDMA (melyet „S-CDMA” módnak neveznek) burst
típust alkalmaznak, amelyhez hat modulációs mód tartozik.
• Az adás üzemmód kiválasztása (CM) a CMTS-sel „MAC” (2. réteg)
üzenettel programozható.
• Az FDMA (Frequency Division Multiple Acces) jelen vonatkozásban azt
jelenti, hogy több csatorna tartozik a feltöltési irányhoz.
• A CM egy vagy több rádiófrekvenciás (RF) csatornát használ a feltöltési
irányban.
• A TDMA (Time Division Multiple Access) a DOCSIS 3.0 vonatkozásában azt

jelenti, hogy a feltöltési irány adása (CM adás) szakaszosan (burst-ökben)
történik, az időrések dinamikus kiosztásával.
• Az S-CDMA (Synchronous Code Division Multiple Access) jelen
vonatkozásban azt jelenti, hogy a CM képes egyidejű adásra ugyanabban
az RF csatornában, ugyanabban az időrésben úgynevezett ortogonális kód
alkalmazásával.
• Ebben az esetben az információk az ortogonális kódolás miatt választhatók
szét.
• A modemek nem adnak folyamatosan, ezért az idő függvényében történő

vizsgálatnál a modemek adása közben a vivő szintjét mérjük, a modemek
váltása közötti szünetekben pedig az alapzajt.
• A kettő különbsége adja az SNR értékét.
• A visszirányú csatorna USSNR értéke szabványosan 22-25 dB, ennél
természetesen lehet jobb értékeket is elérni.
Visszirány szintezése HFC hálózatban
• A feltöltési irányban alkalmazott modulációs üzemmódok a Docsis3.0

szempontjából a következők:
• TDMA (Time Division Mulply Access) időosztásos közeghozzáférés. Az
adatok továbbítása szakaszosan történik időrések kiosztásával.
• Az időrések kiosztását és a modemek szinkronozálását a modemvezérlő
végzi.
• FDMA (Frequency Division Multiply Access) frekvenciaosztásos

közeghozzáférés.
• A kábelmodem több csatornát használ feltöltési irányban.
• S-CDMA (Synchronous Code Division Multiple Access) a Docsis3.0 esetében
azt jelenti, hogy a modem képes egyidejű adásra ugyanabban a
csatornában és ugyanabban az időrésben ortogonális kód használatával.
TDMA üzemmód
• A TDMA módban a jelfolyam a következő feldolgozáson esik át:
A feldolgozási folyamatba az adatok csomag egységként érkeznek.
• Információs blokkokra bontás;

• R-S (Reed-Solomon) kódolás;
• Byte-ba illesztés (byte interleaver) [ez a funkció kikapcsolható];
• Szkremblerezés;
• Felvezető kód (preamble) hozzáfűzés;
• Szimbólumhoz rendelés;
• Adás kiegyenlítés;
• Szűrés (adási spektrum formázás);
• Modulálás.
A feldolgozás kimenete az RF jel.
S-CDMA üzemmód
• Az S-CDMA üzemmódban az adatküldés kétdimenziós módban

történik. A két dimenziót a kódolás és az idő jelenti.
• A fizikai rétegben ekkor az adatok átvitele maximum 128 bitből álló
kóddal kerülnek továbbításra.
• A CMTS-ben keretszámláló (frame-counter) és mini-slot számláló is
van.
S-CDMA üzemmód
• Minden CM-ben ugyanekkor kötelező karbantartani az úgynevezett

időbélyeg számlálót, mini-slot számlálót és keretszámlálót.
• A CM úgynevezett UCD (Upstream Channel Descriptor) üzenetből veszi a
CMTS időbélyeget (time stamp), és további paramétereket, melyből képes
kiszámolni az S-CDMA keretenként az „időszámláló” számot.
A számításhoz a CM modulo aritmetikát használ.
• A CMTS és a CM 32 bites időbélyeg számlálót, 32 bites mini-slot számlálót
és 8 bites keretszámlálót használ.
Kétdimenziós
kódolás, keret
időbélyeg
S-CDMA üzemmód
• Az UCD-ben 3 paraméter specifikált, ami definiálja a mini-slot

elrendezést:
• Szórás intervallum keretenként (spreading intervals);
• Kódszám mini-slotonként;
• Aktív kódok száma.
Tfr = K ×128 ×Ts
S-CDMA üzemmód
• Az összefüggésben a kód hossza minden esetben 128 hosszúságú.

• A szórás intervallum keretenkénti értéke („spreading intervals per frame”)
1 – 32 közé eső szám lehet.
• A kódok száma mini-slotonként (Cms) definiálja a mini-slot kapacitást,
vagyis megadja az összes lehetséges szimbólum számot, ami a mini-slot-
ban előfordulhat.
S-CDMA üzemmód
• A mini-slot kapacitást (Sms) a következő összefüggés definiálja:

Sms = K × Cms
• A mini-slot kapacitás alsó határa 16 szimbólum. A maximális mini-slot
kapacitást a szórás intervallum keretenkénti maximális számának és a
mini-slot-ban előforduló kódszám maximális számának szorzata adja, ami
32×32 = 1024 szimbólumot jelent.
• A fentiek értelmében a mini-slot-ban előforduló kódok száma 2 – 32 közé
eshet.
S-CDMA üzemmód
• Az aktív kódok paraméter száma (Na) 128, vagy annál kisebb szám lehet.
• Abban az esetben, ha Na értékének 128-nál kisebb számot választunk,
akkor azt a következő két módszer szerint lehet meghatározni:
• „Selectable Active Codes Mode1”;
• „Selectable Active Codes Mode2”.
S-CDMA üzemmód
• Az aktív kódok redukálásának több előnye is van, melyek közül talán a

legfontosabb előny az, amikor a mőködtetés zajos csatornában történik.
• Kevesebb engedélyezett kódszám esetén lehetőség van az aktív kódokhoz
tartozó teljesítmény növelésére, így például 128 helyett 64 aktív kód
alkalmazásával 3 dB-es jel-zaj viszony javulás érhető el.
CM modulátor
• A feltöltési irány szimbólum sebessége (modulációs sebesség) 160 – 5120

ksym/s, míg SCDMA alkalmazása esetén a modulációs sebességet „chip-
rate”-nek nevezzük, és 1280 – 5120 kHz értéktartományba eshet.
CM modulátor
• A feltöltési irány esetében a CM modulátort, valamint a CMTS

demodulátort vizsgáljuk.
• A CM modulátor magába foglalja az elektromos-jelszint modulációs
funkciót, valamint a digitális jelfeldolgozás (DSP) funkciót.
• A DSP funkció felelős a FEC (Forward Error Correction), a preamble,
prepend és a „symbol-mapping”, valamint az egyéb feldolgozási lépések
ellátásáért.
CM modulátor
A CM-ben a DSP funkció folyamatát a következő ábra szemlélteti:

CMTS modulátor
• A CMTS demodulátor hasonlóan két alapfunkciót ellátó komponensből

áll, a demodulálást ellátó és a jelfeldolgozást megvalósító részből.
• A demodulátor demodulációs funkciója fogadja a különböző szintű jeleket
(a beállított szint körül), megvalósítja a szimbólumidőzítést, a vivő
helyreállítást és követést, a burst-ök begyűjtését és demodulálását.
CMTS modulátor
• Ez a fokozat becsli továbbá a jel-zaj viszonyt, és adaptív kiegyenlítést

végez, mérsékli a visszhang és csoportfutási problémák hatását.
• A dekóder DSP funkciója a CM-ben található feldolgozási feladatok
inverzét látja el.
Fogadja a demodulált burst-öket, ezen felül időzítési feladatokat is
ellát.
• Indikálja továbbá a sikeres dekódolást, jelzi a dekódolási hibát,
valamint megadja minden kódszóhoz a korrigált Reed-Solomon
szimbólum számot.
Modulációs eljárások, szimbólumok elhelyezkedése
• A feltöltési irányban (CM adási irány, CMTS vételi irány) a

kompatibilitás miatt a DOCSIS eszközöknek a következő modulációs
eljárásokat kell ismerniük:
• QPSK;
• QAM-8;
• QAM-16;
• QAM-32;
• QAM-64;
• QAM-128 (kizárólag TCM-nél).
• A CM és a CMTS berendezés modulációs módja MAC (második réteg)

üzenettel választható ki (menedzselhető).
• Differenciális kódolású QPSK és 16 állapotú QAM mód lehetséges TDMA
módban.
• A QPSK szimbólumokat és a QAM szimbólumok elhelyezkedését a
következő ábrák mutatják.
QPSK szimbólumok
QAM szimbólumok
• QPSK, 8 QAM, 16 QAM, 32 QAM, 64 QAM és 128 QAM a TDMA és S-

CDMA csatornák számára használatos, míg a TCM kódolt QPSK, 8 QAM,
16 QAM, 32 QAM, 64 QAM és 128 QAM S-CDMA csatorna esetén
használatos.
• Mindegyik üzemmódban a bitek elrendezése az I (In-phase) és
Q (Quadrature-phase) konstellációban az alábbi táblázat szerinti
definíciónak kell megfelelnie:
Bitek elrendezése különböző QAM esetén
8 QAM és 32 QAM szimbólumok
A soros adatfolyam első kilépő bitje mindig a
legértékesebb bit (MSB).
64 QAM és 128 QAM szimbólumok
Gray (a) és differenciális (b) kódolás
16 QAM esetén
Spreader
• S-CDMA átvitel alapja az úgynevezett direkt szekvenciájú szórt

spektrumú moduláción (direct-sequence spread-spectrum) alapszik.
• Az S-CDMA digitális ortogonális kódszavak családját alkalmazza, így
egyidejőleg maximum 128 modulációs szimbólum adására is képes.
• Minden szórás intervallum egy vektorral írható le (Pk), ahol:
Pk = Sk * C
Spreader
• A fenti összefüggésben az Sk egy vektor, ami a modulációs szimbólumokat

tartalmazza valamint C egy mátrix:
ahol a C mátrix sorai a 128 kódot definiálja.

Spreader
• A DOCSIS ajánlások a C mátrixot rövidített formában írják le (a „coden”

valójában a mátrix n-edik sorát jelenti, ami 128 elemből áll):
A C mátrixot gyakran szórás mátrixnak

(spreading matrix) nevezik.
Kódugratás (Code Hopping)
• A kódugratás nem jelent mást, mint a C mátrix (szórás mátrix)

sorainak szisztematikus felcserélését.
• A felcserélési sorrendet ál-véletlen generátor vezérelt ciklikus shift
végzi.
• A DOCSIS 3.0 ajánlás kétféle kódugrató eljárást definiál:
• MODE1;
• MODE2.
Kódugratás
• A MODE1 a „SAC-Mode1” (Selectable Active Codes Mode1) esetben

használatos, míg a
• MODE2 a „SAC-Mode2” (Selectable Active Codes Mode2) esetben.
• MODE1 esetben a Ck alakulása:

Kódugratás
Ahol:
Kódugratás
• MODE2 esetben a Ck alakulása:
Kódugratás
• Ahol:
Szkremblerezés
• A szkrembler feladata, hogy az adatjelet átvitelre előkészítse és annak

tulajdonságait véletlen jel tulajdonságaihoz hasonlóra alakítsa (innen
származik a funkcióra szintén használt „randomiser” elnevezés).
Szkremblerezés
• A szkrembler jelen esetben nem más, mint egy 15 bites shift

regiszterből kialakított álvéletlen szekvencia generátor, mely kimenete
és a továbbítandó jel bitjei között ütemről-ütemre kizáró-vagy (XOR)
mőveletet végzünk.
• A szkremblerezett jelet a kizáró-vagy műveletet végző logikai kapu
kimenetén kapjuk.
• A szkrembler elvi felépítése a következő ábrán látható:
Feltöltési irány szkrembler fokozata
• A szkremblerezéshez az x15 + x14 + 1 polinomot alkalmazzuk.

Adási elő-kiegyenlítő
• Az adási elő-kiegyenlítői fokozat struktúráját tekintve az ajánlás a DOCSIS

3.0 esetén ugyanúgy, mint a 2.0 esetén 24-ed fokú FIR struktúrát ír elő
(DOCSIS 1.1 esetén ez 8-ad fokú szűrő volt).
• A FIR szűrőstruktúra előnye a lineáris fázis, valamint a stabil mőködés,
mivel a struktúra nem tartalmaz visszacsatolást.
• Az adási elő-kiegyenlítő elvi jelfolyam diagramja a következő ábrán látható.
Feltöltési irány adási elő-kiegyenlítő fokozata
• Az elő-kiegyenlítőben szereplő konstansok (F1 … F24) valójában a

szűrő impulzus válaszának (súlyfüggvénynek) mintái.
• A szűrő frekvenciatartománybeli átviteli függvényét a súlyfüggvény minták

Fourier transzformáltja szerint számíthatjuk.
• Az előző ábra szerinti struktúra a z síkon történő megvalósítást mutatja,
ahol a (z-1) az időtartományban nem más, mint egy T ütem (T = a DSP
struktúra mintavételi frekven-ciájának reciproka) szerinti késleltető elem.
• A sorba kapcsolt tároló elemeket tehát T ütem szerint léptetett tároló

lánccal valósíthatjuk meg.
• A FIR szűrő tehát az időtartományban a súlyfüggvény minták (F1 … F24) és
a beérkező jelminták konvolúcióját végzi el.
A koaxiális hálózat kivezérelhetősége
• Az analóg TV jel és a digitális QAM adatjel továbbítása teljesen más

spektrumterhelést idéz elő a koaxiális hálózatban.
• Az analóg Tv jel szintje videó csúcsban emelkedik ki jelentősen, egy
viszonylag keskeny sávban, addig a digitális csatorna egy szétterülő jelet
képez.
• Az álvéletlenné alakított adatjel spektrum-terheléseszinte alig függ a
modulációtól, ami időben folyamatossá teszi a spektrum kihasználását.
Analóg TV jel és digitális jel szintezési különbsége 64QAM esetén
Az Adatkapcsolati réteg jellemzői
• [1] Csatorna kötegelés, a csatorna összefogás módszere

• Letöltés irányú csatorna összefogás:
A CMTS (Cable Modem Termination System) Euro-Docsis
beállításokkal képes több 8MHz sávszélesség összefogására.
• Feltöltési irányú csatorna összefogás: UBG (Upstream Bonding Group).
Multicast képességek
• A Docsis3.0 támogatja az IP multicast-ot néhány szolgáltatással kibővítve.

• Forrás specifikus multicast
• QoS képességű multicast
• IPv6 multicast
• Csatorna összefogást támogató multicast
QoS megvalósítása
• A QoS megvalósításához az alábbi feltéte-leknek kell teljesülniök:

• A fel-és letöltési irányban a CMTS módosíthatja a DiffServ mező értékét.
• A kábelmodem felhasználói interfészén egyes letöltési irányú csomagok
prioritást élvezhetnek a QoS szabályok alapján.
Rétegprotokollok
• A CMTS és a kábelmodem közötti konfigurációs kommunikációhoz IPv4

vagy IPv6 megléte szükséges a hálózati rétegben.
• A CM és a CMTS is képes hídkapcsolat kialakítására, de e fölött a hálózati
rétegbeli útvonalválasztásra csak a CMTS.
NG SDH & MSPP
Az átviteli sebesség növelésének

lehetőségei a DOCSIS szabványon
Növekvő igények
• FTTH technológiákkal szembeni versenyképesség
• Videós tartalmak növekedése
(CD -> DVD -> BD | SD -> HD -> 4K)
• Egyre több internetre kapcsolódó eszköz (okostelefon,
tablet, stb)
• IPTV
• B2B
Növekvő igények
A DOCSIS szabvány áttekintése, fejlődése
• DOCSIS áttekintés
• A Data Over Cable Service Interface Specification (DOCSIS) egy
telekommunikációs szabvány, mely a már létező kábel TV hálózatokon
történő, nagy sebességű adatátvitelt teszi lehetővé. A CableLabs dolgozta ki
és fejleszti folyamatosan.
A DOCSIS hálózat elemei:
• Cable Modem Termination System (CMTS) – fejállomási berendezés
• HFC (Hybrid Fiber-Coax) kábel hálózat
• Cable Modem (CM) az előfizetői végponton
• DHCP/TFTP/ToD szerver
DOCSIS elérési hálózat
A DOCSIS fejlődése
DOCSIS 3.0: csatornakötegelés
• DOCSIS MAC
• OSI model fizikai és adatkapcsolati rétegei
DOCSIS MAC
• Főként ütközésmentes protokoll, kulcsfontosságú az

időzítés.
• Előreirányban CMTS hasznos adatot és vezérlő üzeneteket
(MAC üzenetek) továbbít. A vezérlő üzenetekben jelöli ki,
hogy mely kábelmodem mikor szólalhat meg, időosztásos
(A-TDMA) vagy kódosztásos (SCDMA) rendszerben.
• Az újonnan csatlakozó eszközök számára broadcast
(ütközéses) idő szelet.
• A CMTS folyamatos ranging üzenetekkel vezérli a
kábelmodemek adási szintjét, a kábel késleltetéséből adódó
idő eltolódást (time offset).
D3.0-ás kábelmodem inicializálás folyamata
Dynamic Host Configuration Protocol

Adatfolyam több csatornán
CMTS
• Az előre irányú adatfolyamot
több előre irányú csatornán
juttatja el a kábelmodem felé
• A csomagokat sorszámmal
látja el
Adatfolyam több csatornán
Kábel modem (CM)

• Más sorrendben is érkezhetnek a csomagok
• A csomagok újra sorbarendezése történik
Visszirányban
• A modem adási jogot kér a CMTS-től
• CMTS határozza meg, hogy melyik visszirányon adhat és mikor
HFC paraméterek
Maximális sávszélesség
• Napjainkban a csatornakötegelés révén egy modem
akár 24 előreirányú és 8 visszirányú csatornát is képes
egyidőben használni, ezzel pedig akár 1.2Gbps
letöltési sebesség és 240Mbps feltöltési sebesség
érhető el.
• A 3.0 specifikáció akár ennél is több csatorna
kötegelését is lehetővé teszi.
Maximális sávszélesség
Sebességnövelés pl. az UPC-nél
DOCSIS alapú üzleti szolgáltatások
Internet szolgáltatás:
• üzleti ügyfelek forgalmának priorizálása
L2 bérelt vonali szolgáltatás:
• A BSoD (Business Services over DOCSIS)
• 3.0-hoz 2010-ben kiadott kiegészítés
• 2011-től már Magyarországon is kínálják az L2 szolgáltatást kábelmodem
mögött kormányzati gerinchálózati szolgáltatásokhoz .
Fix IP / routolt IP tartomány
• A kábelmodemek dinamikus routing protokoll (RIPv2) segítségével jelzik az
ügyfél számára allokált IP tartományt
DOCSIS 3.1: új moduláció és több spektrum
• DOCSIS 3.1 újdonságai [1]
• 2013 októberében készült el a szabvány

• 10Gbps+ letöltési és 1Gbps+ feltöltési sebesség
• Kibővített spektrum: visszirány 200 MHz-ig, előreirány 1.2 GHz-ig
• Magasabb szintű moduláció: 256 QAM helyett 4096 QAM, 8 helyett 12 bit
vihető egy szimbólumban
• A korábban alkalmazott Reed-Solomon hibajavító kód (FEC) helyett új: LPDC
(Low Density Parity Check)
• DOCSIS 3.1 újdonságai [2]

• Új multiplexelés: OFDM: Orthogonal Frequency Division Multiplexing
• Az eddig megszokott 8MHz-es csatornák helyett 20-50kHz-es vivők
• Az egyes vivőkben a jel/zaj viszonyokhoz adaptívan alkalmazkodó
moduláció
• Összegezve: a jelenlegi spektrumot 50%-kal hatékonyabban használja
Lehetséges migrációs stratégia
• Az első 3.1-es CM-ek analóg és digitális TV csatornák

mellett 8 (max. 24/32) DOCSIS csatornát fognak
használni, 3.0-ás üzemmódban, még nincs OFDM
• Az analóg csatornák lekapcsolása révén lehetőség

nyílik átfedő és/vagy szeparált OFDM/OFDMA
csatornák felkapcsolására, a 3.1-es modemek már 3.1-
es üzemmódban fognak működni
• A HFC átépítéseknek köszönhetően szélesebb/új spektrum áll a 3.1-es

modemek rendelkezésre
NG SDH & MSPP
Optikai hozzáférési hálózatok

Optikai átviteli közeg
• A fényvezető szálas adatátviteli rendszernek három fő
komponense van: a fényforrás, az átviteli közeg és a
fényérzékelő (detektor).
• A fényimpulzus megléte szokás szerint a logikai 1 bitet jelenti,
míg az impulzus hiánya a logikai 0 bitet. Az átviteli közeg egy
rendkívül vékony üvegszál. Ha a detektorba fény jut, akkor a
detektor villamos jelet állít elő.
• Ha az üvegszál egyik végére fényforrást, a másik végére pedig
detektort teszünk, akkor egy olyan egyirányú adatátviteli
rendszert kapunk, amely villamos jeleket fogad, átalakítja azokat
fényimpulzusokká, továbbítja a fényimpulzusokat, majd a kábel
másik végén a fényimpulzusokat visszaalakítja villamos jelekké.
• (a) Egy üvegszál belsejében a fénysugár három különböző szögben

érkezik az üveg és a levegő határához,
• (b) A teljes belső visszaverődés miatt a fénysugár az üvegszálon belül
marad
• Mivel azonban a határszöggel azonos vagy annál nagyobb szögben

beeső sugarak mind az üvegszálon belül maradnak, ezért egyszerre
sok, különböző szögben visszaverődő fénysugár halad az üvegszálban.
• Minden egyes sugárnak más és más az un. módusa, ezért az ilyen
üvegszálat több-módusú szálnak nevezik.
• Ha viszont az üvegszál átmérőjét néhány fényhullámhossznyira

lecsökkentjük, akkor az üvegszál hullámvezetőként viselkedik, és a
fény visszaverődés nélkül, egyenes vonal mentén terjed a vezetékben.
• Az ilyen üvegszálat egymódusú szálnak nevezik.
Fényvezető szálban terjedő fény csillapodása az infravörös tartományban
• Fénykábelek
• A fényvezető kábel a fonott árnyékolástól eltekintve hasonlít a
koaxiális kábelre. Az ábra oldalnézetben mutat egy fényvezető szálat.
Középen található az üvegmag, amiben a fény terjed.
• Többmódusú szál esetén a mag 50 mikron átmérőjű, azaz körülbelül
olyan vastag, mint egy emberi hajszál.
• Egymódusú szál esetén a mag 8-10 mikron átmérőjű.
• Az üvegmagot olyan üvegköpeny veszi körül,
amelynek a törésmutatója kisebb, mint a magé, így a
fénysugár a magon belül marad. A szálat kívülről
műanyag védőburkolattal látják el a köpeny védelme
érdekében.
Fényvezetőszálas hálózatok
• A fényvezetőszálas kábeleket mind a lokális, mind pedig a

nagy kiterjedésű hálózatokban jól lehet alkalmazni, bár az
ilyen hálózatokhoz történő csatlakozás korántsem olyan
egyszerű, mint az Ethernet esetében.
• A probléma megoldását az a felismerés könnyíti meg,
hogy egy gyűrű topológiájú hálózat valójában két pont
közötti összeköttetésekből áll.
• A fényimpulzusok sorozatát mindegyik számítógép
interfésze átengedi magán, és a következő adatvonalon
továbbítja. Az interfész egyben T csatlakozóként is
működik, és lehetővé teszi a számítógép számára, hogy
üzeneteket küldjön és fogadjon.
• Az interfészeknek két típusa van.

• A passzív interfész két csatlakozóval kapcsolódik a főszálhoz. Az egyik
csatlakozó egy LED-et vagy egy lézerdiódát tartalmaz a végén
(adattovábbítás céljából), míg a másik egy fotodiódát (vétel céljából).
• A csatlakozók teljesen passzívak, így rendkívül megbízhatók.
• Ha például a LED vagy a fotodióda meghibásodik, akkor a gyűrű nem
szakad meg, csak a számítógép kapcsolódik le a gyűrűről.
• Az interfészek másik típusát az aktív ismétlő (active repeater) jelenti.

• Az aktív ismétlő a beérkező fényjelet villamos jellé alakítja, szükség
szerint felerősíti, ha gyenge, majd visszaalakítja fényjellé, és úgy
továbbítja. A számítógép és a jelgenerátor közötti interfész egy
hagyományos rézvezeték.
• Manapság már tisztán optikai ismétlőket is alkalmaznak.
Fényvezető szálas gyűrű aktív ismétlővel
Passzív csillag egy fény vezetőszálas hálózatban
Az elektromágneses spektrum és felhasználása a távközlésben
NG SDH & MSPP
Optikai hozzáférési hálózatok

Szélessávú elérési hálózatok fejlődése
• BroadBand Access Networks ( BB AN)

• CÉL:
- Fényvezető infrastruktúra kinyújtása felhasználó irányába
- Rugalmas hálózat kialakítás
Fényvezetős (optikai) hozzáférési hálózatok (OAN)
• Az FITL (Fiber In The Loop) műszaki megoldás, a szolgáltatások

integrálására és olyan hálózati hozzáférés létesítésére, ahol a
rézvezetőt optikai szál helyettesíti, és néhány intelligens
berendezés kerül az előfizetőhöz.
• Az optikai vonali rendszerek specifikálása a helyi és
hozzáférési hálózatok számára az ITU-T G.981-983
ajánlásaiban található. G.983 a szélessávú OAN-re.
• Az optikai hozzáférési hálózatok szerkezetét az ITU-T G.982
szerinti referencia konfiguráció határozza meg. E referencia
konfiguráció szolgáltatás és alkalmazás független.
Az OAN Referencia felépítése ITU-G.982
Q3
Fényvezető hozzáférési hálózat rendszervezérlése
S/R
R/S
ONU
SN
ODN OLT
UN
ONU
AF
IFPON
(VB)/(V) referencia pont
ITU-T 1/G.982
( a)referencia pont - ez a referencia pont
megkülönbözteti az AF-et az ONU-tól
(TB)/(T) referencia pont
Az OAN Referencia felépítése
• Látható, hogy az optikai hozzáférési hálózat referencia felépítése a

digitális hozzáférési hálózat alapmodelljére épül, azzal a
különbséggel, hogy az átviteli közeg itt optika, és a vonali, illetve a
hálózati végződtető egységeik is a fényátviteli eszközök (OLT, ONT-
ONU).
A hozzáférési hálózat elosztó szakasza pedig, az un. optikai elosztó
hálózat (ODN). Az ODN jellemzője, hogy akár passzív (PON), akár
aktív optikai elosztással (AON) (rendszerrel) kialakítható.
• A kombinált aktív és passzív kiépítésre is sok példa van, ezt főként a
szélessávú optikai előfizetői hálózatok esetén alkalmazzák .
OLT (Optical Line Termination)
• Az Optikai vonal végződtető magába foglalja az átvitel-technikai

rendszerek alkotóelemeit, az összes aktív elektronikai és optikai
elemet.
• Rendelkezik csatorna rendezési funkcióval (CC)
• Tartalmaz, szabványos interfészeket a szolgáltatási egységekhez,
optikai adókat és vevőket, valamint azok vezérlő funkcióit, egy vagy
több független optikai hálózat számára.
• Elvégzi a szolgáltatások előkészítését a megfelelô szolgáltatási
platformig az indított jel átvitele számára.
• A jelzés és protokoll funkciók a V5.1, V5.2 és VB előírásnak
megfelelően.
• Általában a Hostnál, vagy HUB-nál van elhelyezve
ODN Optikai elosztó hálózat
• Fényvezető közegen fizikai kapcsolatot létesít az OLT és ONU között

• Passzív összetevői: Fv.szálak, kábelek, csatlakozók, elágazók,
kötőelemek, (opt. csillapító tagok)
- Passzív elosztású, a vonalon nem alkalmaznak optikai-elektronikai
eszközöket, kizárólag un. passzív osztókat, az irányok
szétválasztásához.
- Aktív elosztású, aktív vonalelosztóval, irányokra illesztés és csatorna
elosztás. (Pl: PDH, SDH, stb. multiplexerek,kapcsolók, )
• A helyi és hozzáférési hálózatok optikai vonali rendszereit az ITU-T
G.980-G.999 előírásai szabályozzák.
ONT és ONU
• Az optikai hálózati lezáró berendezés (ONT),
- optikai csatornák fogadása és küldése az ODN-en,
- az optikai szálak fizikai végződtetése.
• Az ONT nem alkalmas közvetlen előfizetői kapcsolatra, mert
nem tartalmaz szolgáltatási egységeket (SU= Service Unit).
Külső rézhálózaton (4 huz. Bus) csatlakozik az Suk hoz.
• Optikai hálózati egység (ONU) = ONT+Sus
• A fenti ONT funkciók mellett, a szolgáltatási egységek SU
kártyák is be vannak építve egy belső bus rendszeren
keresztül.
• Az ONU kimenete, a felhasználóhoz az SU interfészeivel
csatlakozik. (pl. 64kbps, LL, ISDN PRA, ISDN BRA. 2Mbps. stb
ODN fizikai alapszerkezete:
• (S) pont: az OLT[a]/ONU[b] utáni fényvezető csatl. pont

(fényvezető csatlakozó, v. kötés).
• (R) pont: az ONU[a]/OLT[b] előtti fényvezető csatl. pont (pl.
fényvezető csatlakozó, vagy kötés).
[A fényvezető csatlakozók nem részei az ODN-nek.]
[a] jelképezi a fényvezetőn haladó jelfolyamot, az OLT-ktől az

ONU-k felé,
[b] jelképezi a fényvezetőn haladó jelfolyamot, az ONU-któl az
OLT-k felé halad.
Optikai technikák, átviteli módszerek
• A (P-MP), pont-multipont megoldás:

Az OLT-től az ONU-ig terjedő szakaszon kétféle vivőmódszer
használatos az optikai elosztó hálózatban.
- a szétosztás az un. passzív optikai osztókkal történik, (elektronika
nélküli szétosztás és összegzés a vonalon.)
- a szétosztás aktív multiplexerrel történik, ez az AON aktív optikai
hálózat.
(a megoldások hozzáférési hálózatokra jellemzők.)
• A (P-P), pont-pont közötti kiépítés:
Aktív elemekkel történik a végpontok közötti szétosztás. (Jellemzően
körzet és felhordó hálózatokban)
• A passzív optikai rendszerekben a jeltovábbítás TDM, (Time
Division Multiplex) Időosztású nyalábolás, az átvitelhez használt
nyalábolás különböző állandó időközöket alkalmaz és TDMA
(Time Division Multiplex Access) átviteli módszerrel történik.
A többszörös hozzáférés alapja a TDMA átviteli módszer, amely
összehalmozza a nyalábok valamennyi időrését egy
időrakományba.
• A bidirectional (kétirányú) átviteli sémák a következők lehetnek:

- SDM, (térosztásos multiplexelés) 2 szál, simplex, 1310nm..
- TCM (idő sűrítéses multiplexelés, különböző időréseket
használva az up és a downstream jelekhez) 1 szál félduplex,
1310nm.
- SCM, (beépített vivőjű mp.) 1 szál, A működési
hullámhossztartomány lehet 1310 nm-es, vagy az 1550 nm-es
ablakban.
• WDM (Wavelength Division Multiplexing) Hullámhosszosztású

nyalábolás (egyszálas, kétirányú átvitel, /duplex/.)
Elvi lehetősége adott, hogy a levágási hullámhossz felett
(~1270 nm) az optikai szálon - mint átviteli közegen - akár
több száz átviteli csatornát alakítsunk ki, ~1650 nm-ig.
Hagyományosnak mondható bevált módszerek vannak a
második és harmadik optikai ablakban külön-külön önálló
rendszerek üzemeltetésére.
• A hullámhossz multiplexálás (WDM) klasszikus esete, amikor az egyik

átviteli rendszer 1310 nm környezetében, a másik 1550 nm közelében
üzemel.
• A nyalábok szétválasztásához hullámhossz multiplexereket
("frekvenciaváltókat") használnak.
• Hasonlóan oldható meg az egy rendszert egyetlen optikai
szálon üzemeltetése is, különböző hullámhosszakat
használva az adás és vételirány szétválasztására.
Ezt a módszert előszeretettel alkalmazzák a gyakorlatban
a passzív optikai hálózatok (PON) esetén, amikor az
előfizető irányban 1310 nm hullámhosszon működik a
rendszer, a vissza irány pedig 1550 nm-en.
• Működési hullámhossztartomány a szolgáltató irányban
(ONU-tól az OLT-ig) az 1310 nm-es ablak, az előfizető
irányban (OLT-től az ONU-ig) vagy az 1310 nm, vagy az
1550 nm-es ablak.
Optikai elosztóhálózat struktúrája, topológiája
Az optikai elosztóhálózat, funkcionális csillag struktúra, ha

- csillagpontban a HUB v. OLT van, a végeken az ONU-k.
Pont-pont kiépítésben dedikált szálak és nyalábok kötik össze a
csillagpontot a végekkel.
Ebben az esetben az osztó (SP1 splitter) közvetlenül az OLT-nél van
elhelyezve, és további elosztás nincs.
Topológiailag a csillag kiépítés nyomvonal és távolság függő.
Optikai csillag és fa-ág topológia
ONU
ONU ONU
H
U
B
SP1 SP2 ONU
ONU ONU ONU

Gyűrű topológia (a HUB és az ONU-k fizikailag egy optikai kábel gyűrűn

vannak elhelyezve)
- funkcionális gyűrű (kétirányú meghajtás lehetősége)
- fa-ág (kettős v többszörös csillag) topológia
Pont multipont kiépítésű struktúra is képezhető, ha a nyomvonali SP-khez
olyan megoldások kerülnek, amelyek további fényvezető irányok
kezelésére képesek.
Azaz, ha tovább lesz osztva az OLT-ből kimenő irány (SP1-SP2, stb.)
Optikai gyűrű (fizikai) topológia
ONU ONU
ONU
H 1 3
U
6
B
5 4
ONU ONU ONU

• A struktúra úgy válik felfűzőssé, ha azonos irányon kerülnek telepítésre a

leágazások (azaz egy nyaláb kerül leosztásra).
Az SP-knél egy-egy irány ágazik el és a továbbmenő ágról kerül
kicsatolásra a következő irány.
• Abban a változatban, amikor az osztók és/vagy az ONU fel vannak fűzve
egymással, de nincsenek visszahurkolva az OLT-hez, a hálózat felfűzött,
más néven Busz konfigurációjú.
OAN topológiák
Access Service
UNIs Home Building Curb Cabinet Local SNIs Nodes
Office Exchange Nodes
FTTEx
copper
NT ONU OLT
FTTCa
copper
NT ONU OLT
FTTC copper
NT ONU OLT
Copper/plastic/fibre
FTTB
NT ONU OLT
FTTH/ /ONT
FTTO OLT
ONT
Rézalapú elérési hálózat
DP....Distribution Point
PCP..Primary Cross-connecting Point
LE.....Local Exchange
ME....Main Exchange
RSU..Remote Subscriber Unit
Telegraph pole Copper Line

Fiber
DP LE / ME
Cabinet LE /RSU
(PCP)
DP
Final Drop Distribution Feeder Tier 2 Link
D-side-cable E-side-cable inter-exchange
Access Network (trad.)

Local Loop
Access Network (today)
VIER_110100_5
OAN topológiák
• FTTEx – (Fiber to the Exchange)

Fényvezető a kapcsolóhoz,
• olyan megoldás, ahol a fényvezető szál és rendszer egy digitális és egy analóg
helyi központ között létesül.
• Ezzel megteremtik a lehetőségét annak, hogy egy analóg központra kötött
előfizetői területet egy korszerű, digitális központhoz csatolják, azaz az analóg
központot kiváltsák optikai előfizetői rendszerrel. (Helyi hálózat átstrukturálása)
OAN topológiák
• FTTCa/FTTC/K – (Fiber to the Cabinet / Curb,) Fényvezető a

konténerhez/ Fényvezető a nagyelosztóhoz
• A Cabinet és Curb konfigurációban a fényvezető kábel vonalát egy
kültéri, konténerben vagy típus szekrényben elhelyezett- az
előfizetőktől néhány száz méterre- ONU-ban végződtetik. Itt történik az
optikai/elektromos átalakítás.
• Rendszerint az FP1 pontba, - amely lehet nagyelosztó, vagy
tápszekrény - közterületen telepítik.
• Az ONU-tól kimenő hálózat rendszerint rézkábel, KTV esetén koax-
kábel.
Optika a hozzáférési hálózatban
Home Network
Házon belüli hál. Drop Segment Distribution Net
Leágazó szakasz Szétosztó szakasz
C PE SNI
UNI
O
réz NT ON U ANN
1 Fényvezető D OLT
réz .
ONU F
CPN
NT 2
réz / fényvez.
ONT
FTTCa
FTTB
FTTC
OAN topológiák
• FTTB – (Fiber to the Building), Fényvezető az épületbe, olyan FITL

megoldás, ahol a fényvezető rendszer egészen a felhasználók
épületéhez- ami lehet többlakásos ház, vagy irodaház, illetve vállalati
épület, stb.- van kiépítve.
• Az optikai/elektromos átalakítás az ONU-ban épületen belül, egy zárt
szekrényben történik. Ebből a pontból nem vezetnek épületen kívülre
tovább fényvezető kábelt.
OAN topológiák
• FTTO/FTTH – (Fiber To The Office / Fiber to the Home,) Fényvezető a

hivatalhoz/ Fényvezető otthonig topológiában az ONU/ONT-t a
hivatalban, vagy lakásban a felhasználó telephelyén kell végződtetni.
• A lényeges szempont, hogy a különböző topológiákat, az optikai
hálózat végződtetés ( ONT) helye azonosítja
OAN topológiák
• A gyakorlatban számos további fényvezető kiépítési topológia

változattal, illetve elnevezéssel találkozhatunk, úgy mint:
• FTTN (Fiber To The Node), Fényvezető egy csomóponthoz, ami lehet
pl. aggregációs pont (DSLAM),
• FTTP (Fiber To The Premises) Fényvezető a felhasználó telephelyéhez,
stb.
PON (ITU-T G.982E)
Splitter 1:16 – 1:32

ONU
OLT
ONU ONU
PABX
120Customers
OAN topológiák
• A passzív optikai hálózat (PON) alapelve, az egyes
felhasználói csoportok kiszolgálása érdekében egyetlen
berendezés optikai kimenő jelének szétosztása
- optikai teljesítményosztókkal - különböző irányokba.
A vételirányból érkező jelek hasonló módon passzív optikai
csatolóban összegződnek.
OAN topológiák
• Egy PON tartozéka az OLT, és számos hálózati node, ONU,

vagy ONT a felhasználók közelébe telepítve, valamint a
kiépített optikai kábelek és splitterek, az optikai elosztó hálózat
ODN, és a menedzselő rendszer (O&M)
• Downstream jelek broadcast módon minden helyszínre eljutnak
a megosztott szálakon.
OLT
• Az OLT magába foglalja az átviteltechnikai rendszerek alkotóelemeit, az

összes aktív elektronikai és optikai elemet.
• Tartalmaz üzenetkapcsolási funkciót (mester-szolga kapcsolat az ONUk-
kal)
• Tartalmaz, szabványos interfészeket a szolgáltatási egységekhez, optikai
adókat és vevőket, valamint azok vezérlő funkcióit, egy vagy több
független optikai hálózat számára.
• Elvégzi a szolgáltatások előkészítését a megfelelő szolgáltatási
platformig az indított jel átvitele számára
ODN
• Az ODN-hez jelenleg egymódusú kábeleket alkalmaznak, fizikai
kapcsolatot teremtve az ONU-k és az OLT-k között.
• Az ODN fizikai összetevői:
- egymódusú (többmódusú) fényvezető szálak és kábelek;
- fényvezető szalagnyalábok és kábelek;
- fényvezető csatlakozók;
- passzív osztók; (1:2, 1:4, 1:8, 1:16, 1:32)
• Osztót hegesztéssel, vagy a szálak egymásköré csavarásával
készítik, az osztásviszony %-ban (50-50% tól, akár 99-1%) kettes
osztókból építik .
- passzív optikai csillapítótagok;
- kötőelemek
ONU
• Az ONU tartalmaz:
optikai/elektronikai interfészeket;
optikai adót és vevőt,
vizsgáló áramkört,
szolgáltatási interfészeket,
áramellátást és teleptáplálást.
• Interaktív és szétosztó jellegű szolgáltatást is biztosító PON esetén pl. a
KTV, illetve video szolgáltatás berendezései általában az interaktív
szolgáltatások berendezéseivel közös szekrényben
ONU
• Csak KTV számára kialakított ONU-k nagy kapacitásúak (500, 800, ma

már interaktív megoldással integrált rendszerben.
• Szélessávú, B-ONU A-PON, E-PON, G-PON
• Az ONU-k rendszerint hagyományos réz érpáron, és/vagy koaxiális
kábelen keresztül kapcsolódnak a felhasználó berendezéséhez.
ITU-T G.982e szerinti OAN kapacitás és ONU osztályok
• Az ONU osztályokat az ONU-tól az előfizető oldalig történő
maximális átbocsátó képességük határozza meg. (B=64 kbit/s
sebességű vivőcsatorna a felügyeleti, és jelzéscsatornákkal
együtt ).
Távolsági korlátok
A két különböző típusú OAN rendszer távolság határai
függenek az optikai irányok mennyiségétől:
20 km: 1.Típusnál, ha az útirány osztás min. 16
2.Típusnál, ha ha az út irány osztás min. 8
10 km: 1.Típusnál, ha az út irány osztás min. 32
2.Típusnál, ha ha az út irány osztás min. 16
Különböző távolságú ODN utak esetén a vissz irányú

jelek késleltetése miatt korlátozott a legközelebbi és
legtávolabbi ONU-k távolsága is, függően a OAN
rendszer típusától.
A PON - O&M rendszere
• A hálózat felügyeletét az O&M önálló menedzselő rendszer látja el.

• Ez a teljes optikai hálózatot magába foglaló fenntartó hálózat, ami
nemcsak a riasztások figyelését végzi, hanem képes az időrések
vezérlésére, és a felhasználói végekről kezdeményezett - távirányítással
konfigurálható - külső kapcsolódások átalakítására is.
A PON - O&M rendszere
• A fényteljesítmény megfigyelési alrendszer követi az összeköttetések

csillapításának időbeli változását, ami elősegíti a figyelt irányok
hibafelismerését, mielőtt a szolgáltatás minőségének romlását az
előfizetők észlelnék.
FTTx összefoglaló
Szélessávú PON megoldások
• BPON (Broadband PON) amely APON alapon illetve B-ISDN elvű

szabvány. Ez támogatja a WDM,-et dinamikus és nagy upstream
sávszélesség elosztást.
• APON (ATM Passive Optical Network). Ez volt az első szélessávú PON
szabvány, amit üzleti alkalmazásra szántak. (Nem vált be.)
Az APON/BPON 622 (Mbit/s) sávszélességet biztosít downstream
irányban, és 155 Mbit/s –ot az upstream forgalomra.
Q
Access Network System Management Functions
UNI R/S S/R SNI

ODN
ONU/ Service
AF OLT node
ONT
Optical Splitter function
(a) Reference point
IFPON WDM WDM IFPON
T Reference point V reference point
NE POINT A POINT B NE
G.984.1_F2
ONU Optical Network Unit

ONT Optical Network Terminal
ODN Optical Distribution Network
OLT Optical Line Termination
WDM Wavelength Division Multiplex Module (If WDM is not used, this function is not necessary.)
NE Network Element which uses the different wavelength from the OLT and the ONU
AF Adaptation Function (Sometimes, it may be included in the ONU.)
SNI Service Node Interface
UNI User Network Interface
S Point on the optical fibre just after the OLT (Downstream)/ONU (Upstream) optical connection
point (i.e., optical connector or optical splice)
R Point on the optical fibre just before the ONU (Downstream)/OLT (Upstream) optical connection
point (i.e., optical connector or optical splice)
(a) Reference point If AF is included in the ONU, this point is not necessary.
POINT A/B If WDM is not used, these points are not necessary.
NOTE – Whether or not the AF is an operating object of the Q interface depends on the service.
Az ITU-T G. 984 G-PON rendszer
A G-PON, olyan szélessávú optikai átviteli rendszer, amely sok típusú adatot
képes szállítani.
A G-PON rétegfelépítése: a bemenetére kapcsolódhat, vagy TCP/IP/Ethernet
protokollokon, vagy közvetlenül a GEM-be kerülve, az érkező szolgáltatások.
(ATM is)
A GEM, becsomagolja az adatot, G-PON -on keresztül szállítja. A GEM, egy
univerzális, protokoll független keretezési módszer az adatok több típusát be
tudja ágyazni a G-PON GTC keretébe. GEM összeköttetés-orientált
kommunikációt nyújt.
A GEM a keret felépítés szempontjából hasonló más adatkialakítási
módszerekkel. A GEM be van építve a PON szakaszba, és független az SNI
típusától az OLT-nél, illetve az ONU-nál az UNI típusától.
A G-PON Protokoll rétegei
Adat E1 POTS LAN Adat VoD
L5
L4
TCP
L3
IP
AAL5 ETHERNET
ATM GEM keret
L2
GTC TC keret 128 us
L1 GPON PHY G.984.1

G-PON Protokoll rétegei
Továbbítási Konvergencia (Transmission Convergence TC) réteg a fizikai közeg

(optika) és a G-PON kliens között poziciónált A TC réteg két al-réteget
tartalmaz, ezek:
- GTC formálás és
- TC adaptácios al-réteget.
• A GTC felelőssége a keret felismerés és az adatok pozíciójának leírása.
• A TC réteg előreláthatólag 128 osztásig támogatja az optikai modul
fejlesztést.
• A PON multicast természetének következtében, a downstream
sebességeknek néhány fajta biztonsági mechanizmus kell a TC
rétegnél.
A referencia kiépítés alapján a rendszer aszimmetrikus
átviteli sebességei a következők lehetnek:
• 0.15552 Gbit/s up, 1.24416 Gbit/s down

A G-PON elvi felépítése
Logical reach: 60 km
Logical split ratio: 128

UNI SNI
ONU OLT
ogL
ilpacstr:12 8
O
U
N
I T
O
S
L N
I
O
N
U yn•ashR
cgriobu8kH
lz deosfnrm
aigktp
xab
M
item
w
nuhfdrO
N
U
oL :2T
0km
tnsadheril orcevy•S
uibalP
T
ts tyiunsg
•S
uceritybanpo deosn
•Ranging based on
ONU synchronous framing
•8 kHz clock transport
or recovery
Maximum differential •Survivability using
between the farthest and the nearest PST bytes
ONU from the OLT: 20 km •Security based on
encryption
Fizikai paraméterek:
• A maximális logikai távolság az OLT és ONU/ONT között 60 km.

• A fizikai távolság az OLTés ONU/ONT között függ, a legközelebbi és
legtávolabbi ONU/ONT-k közötti távolságtól, a fizikai közegtől (azaz a
kábel típusától), és az osztás arányoktól.
• Két változattal számolnak, 10 és 20 km-el. 20 km.-nél az optikai osztó
maximum 64, így 64 ONU/ONT van kiépítve a hálózatban.
• Ez az érték szűkre szabott, azáltal, hogy a távolságbeállítás az ablak
méret nem bővíthető akkorára, mint amennyire megengedi a
szolgáltatás minőségi előírás
Fizikai paraméterek:
• Hullámhosszak:
Egy optikai szálas rendszernél 1480-1500 nm (down) és 1260-1360 nm
(up) / WDM / ld. ábra
• Osztás arány:
Maximum 32
• Optikai csillapítás tartományok osztályok szerint:

A osztály: 5 – 20 dB
B osztály: 10 –25 dB
C osztály: 15 – 35 dB
Egy G-PON működési elve
A G-PON funkciónális egységei
• A G-PON három funkcionális egységet tartalmaz, úgymint:

• OLT,
• ONU/ONT és az
• ODN
OLT funkciói:
- szerviz port funkciók,
- -cross-connect funkciók,
- ODN interfész funkciók.
PON mag fiók: Ez a blokk 2 féle funkciót lát el, az ODN szabványos interfészt
és a PON TC funkciót.
A G-PON funkciónális egységei
• Cross-connect fiók:
Biztosítja az utat a PON mag fiók és a Szolgáltatási fiók között. Az
összeköttetés technológiái, az utak függenek a szolgáltatástól az OLT
belső felépítésétől és más faktoroktól.
Az OLT a kiválasztott mód ( mint pl. a GEM,) alapján nyújtja a cross-
connect funkciót.
• Szerviz fiók:
Ez a fiók nyújtja az átvitelt a szolgáltatási interfészek és a PON szakasz
TC keret interfésze között.
Az ONU funkciói:
• A G-PON ONU funkcionális felépítése közel azonos az OLT-jével.

Amikor az ONU csak egy PON interfésszel, (vagy max. 2 –vel a
védelemhez) működik, a cross-connect funkció elhagyható. Azonban e
funkció helyett a forgalom kezelésére a MUX és DEMUX funkció van
specifikálva.
• A G-PON biztonságot szükség szerint különböző módon lehet
megvalósítani. Az egyik módja a duplex rendszer kiépítése.
Az ONU funkciói:
• A G-PON védelmet különböző duplexitással lehet megoldani,
ugymint:
- dupla optikai kábel, ( pl. kerülő utas kiépítés ),
- duplex OLT telepítés, (az optika és a splitter, illetve az OLT-k
duplikáltak)
- teljes duplexitás, (minden duplikált),
- az ONU is megduplázható, függően az elhelyezésétől,
(több változata lehet)
Duplex rendszer modell
/S
R /R
S O
L
T
O
N
U
U
N
I O
P
M
N
L
T
)(1 O
D
N
)(1 O
P
N
L
T
)(1 N
S
L
IT
)(1
L
T O
P
U
N
L
X
T
)(0 O
D
N
)(0 O
P
N
L
T
)(0 w
N
S
L
IiT
th)(c0
E-PON IEEE 803.ah
• Az E-PON és a G-PON működése a keretszervezésben különbözik.

Az E-PON a natív Ethernet keretezést használja, 1 Gbps –al. A G-PON
125us időkeretezést (max 2.5Gbps)
• Az OLT és az ONU-k kapcsolata Multipoint Control Protocol (MPCP)
elven alapul, mely képes a P-mP hálózatot P-P kapcsolati rendszerré
alakítani.
E-PON IEEE 803.ah
• Az OLT a felhasználó irányába, minden ONU-hoz eljuttatja az összes

felhasználónak szánt információt.
• Az ONUk kiválasztják a címükre érkezőket (titkosított)
• A Multicast működése is azonos ezzel,
az ONU-k kiválasztják a végpontokra közösen elküldött csomagokat pl.
IPTV.
Felfelé (up) irányban (ONU – OLT):
• A forgalom nem ütközhet a passzív osztónál, ezért az OLT koordinálja

azt, kijelölve az egyes ONU-k felé irányuló adási időréseket.
Ehhez az OLT-ONU kapcsolat késleltetési ideje, és az ONU-k irányába a
sávszélesség igénye szükséges.
• A sávszélesség igény kiosztását dinamikusan a pillanatnyi igénynek
megfelelően végzik a Dynamic Bandwidth Allocation (DBA) algoritmus
alkalmazásával.
G-PON hálózat kialakítás Siemen eszközökkel
G-PON hálózat kialakítás
• Az OLT egy multiszerviz platform, ami képes xDSL és fényvezetős

szolgáltatást is támogatni. Ilyen típus felszerelhető akár 24, vagy
150Gbps kapcsoló kapacitással.
• A OLT tartalmaz 14 univerzális kártya helyet, amelyek alkalmasak:
ADSL2+, SHDSL, vagy VDSL kártyák elhelyezésére.
• A 4 portos GPON kártya 1:16-os osztással, több mint 3000 felhasználó
megcímzésére képes, függően a fizikai távolságtól.
G-PON hálózat kialakítás
• A CPE portfóliók:
SFU (Single Familie, Unit) tartalmaz, 4 POTS interfészt, Ethernet és KTV
hozzáférést a 3. hullámhosszon.
• E-SFU (Ethernet Single Famillie Unit) csak Ethernet interfészt tartalmaz.
• SBU ( Single-Business Unit ) és az MTU (Multi-Tenant Unit)
különböző POTS interfészeket és bérelt vonali, illetve KTV interfészt
tartalmaz.
• MDU (Multiservice Dveling Unit) tartalmaz 24 POTS lehetőséget 12
Ethernet portot, valamint KTV hozzáférést.
G-PON kiépítési 1. változat
2. változat
Aktív optikai hálózatok (AON)
• AON, ha a fényvezető nyomvonalon bármilyen hálózati eszköz

üzemel (regenerátor, erősítő, leágazó v. ki-be csatlakoztató stb),
amely optikai, elektronikai vagy átviteli műveleteket végez helyi
vagy táv-táplálás segítségével.
• Ide soroljuk a pont-pont kiépítésű PDH vagy SDH előfizetői vagy
univerzális illetve flexibilis multiplexerek alkalmazásával
kialakított fényvezetôs hálózatokat még abban az esetben is, ha
a vonalon nincs regenerálás.
• Aktív optikai hozzáférési hálózati rendszereket is alkalmaznak,
amelyek PDH, vagy SDH elemeket tartalmaznak és pont-pont
vagy pont-multipont alapon működnek.
(AON) Aktív optikai hozzáférési hálózatok
2Mb/s
ONU SNI
30 2Mb/s ONU 34Mb/s
SNU 240
NT
30 4x2Mb/s OLT
ONU
NT L
120 34Mb/s
SNU ODT E
HDSL X
8 Mb/s CC
ODT
MNLL
Újgenerációs SDH berendezések alkalmazása városi
hálózatokban
• A optikai gyűrűre telepített SDH berendezések (multi szerviz nódok)
2, 34, 140 Mbit/s-os PDH vagy 155 Mbit/s-os SDH forgalmakhoz
• SDH berendezések Ethernet fizikai interfészein LAN-LAN kapcsolat
biztosítható egyéb berendezések alkalmazása nélkül (transparens
Ethernet).
• A VC konténerek virtuális összefűzésének segítségével mindig
éppen a szükséges sávszélesség biztosítható. Nem csak
transzparens Ethernet kapcsolat, hanem a korábban említett ATM és
IP kapcsolatok is biztosíthatók.
• Például az ATM grooming funkció segítségével tovább javítható az
SDH hálózat kihasználtsága.
Új SDH elemekkel kiépített nagyvárosi hálózat
• Egy dedikált pont-pont jellegű alkalmazás látható, mely szélessávú

előfizetői csatlakozást biztosít. A megoldás, előfizetőhöz kihelyezett
Alcatel 1640 FOX berendezés, és a központ oldali csatlakozás egy
nagyobb kapacitású ún. metro multiservice node (MMSN)
berendezéssel, melynek típusa a kezelendő kapacitásoktól függ.
• Ez a megoldás lehetővé teszi több optikai gyűrű egyidejű lezárását, és
csatlakozást biztosít hálózat különböző platformjai felé.
IP gerinc
ATM hálózat
MLLN hálózat
trönkhálózat
Ma
ghá
cso ló
mó zati
pon
t PDH, SDH, ATM
PDH, SDH 10/100 Base T
10/100 Base T STM-1
STM-1
msn
msn
STM-1
PDH, SDH, ATM

10/100 Base T
msn
Ethernet alkalmazások
• Az IEEE 802.3 szabvány szerinti változatok közül a hozzáférési

hálózatban az Ethernet technológiák FTTH/FTTO kiépítésben kerülnek
alkalmazásra. Ennek a topológiának a gazdaságos változata az EPON
technológiával létesített megoldás.
• További alkalmazások az xDSL technológiával kombinált kiépítés,

amikor a DSLAM uplink (VDSL esetén az utolsú szakasz is) Ethernet
alkalmazással létesül.
Különböző Ethernet technológiák
a hozzáférési hálózatban
Triple Play (E-Line) szolgáltatás
Ethernet hozzáférési hálózaton
Ethernet LAN (E-LAN) szolgáltatás
lehetséges kiépítése
Elérési hálózatok fejlődése
Access Network
Service nodes &
Backbone
Drop Segment
Radio
DATA Network
NT
AG SN
PSTNNetwork
Cable DATA Network
DATA Network
Backhaul Network SN
Backhaul Segment
DATA Network ATM Network
DATA Network
Copper
DATA Network
AG SN
IP Network
NT DATA Network
Drop Segment
Fibre
DATA Network Service Node Interface or
Core Network Interface
Access Network evolution
Current Access
Future Access
Customer Premise
IP/MPLS Backbone
Multiple Analog Lines for Voice
Softswitch Call
PBX Extensions DLC Control
PABX
VoDSL
DSLAM GW
ATM/FR
LAN
MUX
Class 5 Packet-Based
Router
ADM Optimized for the Internet Protocol

Equipment Stack
at
Enabled by….
CO
Terminals off remote
Mainframe
Multi-Protocol Label Switching (MPLS)
Distributed Call-Agent (i.e. SoftSwitch)
Services
Előfizetői Szolgáltatási
Leágazó
környezet Felhordó szakasz csomópont
szakasz
vagy gerinchálózat
ONU
ONU OLT
ONU
NT DSLAM
Full optical access network solutions
Customer Service Node
Premises
Drop segment Backhau segment
ONU a)
ONU OLT
NT
ONU
ONT
ONU
OLT
ONT
(b)
MSN
ONT
ONT
(c)
ONT
ONT
RPR
xDSL GbE
NT
ONT SN
NT
xDSL
ONU AGF GbE
xDSL
NT
koax kábel SDH NG
FN
rádió
Leágazó szakasz Felhordó szakasz

Üvegszál a leggazdaságosabb a végponthoz
Új generációs PON architektúrák
• Architektúrák új PON hálózatokban

(1) 10G TDM PON
(2) WDM PON
• Evolúciós architektúrák: GPON és új generációs PON azonos
hálózatban
(3) Hullámhossz osztás (wavelenght diversity)
(4) MWDM beágyazott GPON
(5) Elektronikusan beágyazott (stacked) moduláció
(1.) 10G TDM PON
• Azonos technológiai alap, mint a GPON: TDM/TDMA, 1490 nm le,

1310 nm fel
(1.) 10G TDM PON
• GPON-hoz képest négyszeres le-irányú sávszélesség:

• Növelni kell a vevő érzékenységét, vagy az optikai adó teljesítményét
GPON-hoz képesti fel-irányú sebesség
• Kétszeres (2,5G)-> OK
• Négyszeres (5G) -> nem szokványos sebesség
• Nyolcszoros (10G) -> problématikus a mostani DFB lézerek direkt
modulációjával (laser chirp)
(2.) WDM PON
• Minden előfizető kap egy hullámhossz-párat

(2.) WDM PON
(a) Először a Korea Telekom kisérlete: hullámhossz-zárt (wavelenght locking)

technika
Az OLT által biztosított referencia-jel (seed) alapján az ONT kiválasztja a
hullámhosszat
(b) egy PON-on belül minden előfizetőhöz más ONT kerül
• Rögzített hullámhosszú DFB lézerek: logisztika!

• Hangolható lézerek: hőmérsékletváltozásra érzékeny!
• Létesítéskor kiválasztható hullámhossz: egyelőre csak laborkörülmények közt van
• A WDM optika meg mindig nagyon költséges
(3.) Hullámhossz osztás
(wavelenght diversity)
• Alapelv:
Le-irányban: különböző λ-k (az új a működő fölött)
Fel-irányban: azonos (A), vagy különböző (B) λ –k.
A 10G betáplálása az OLT oldali összegzőbe ( 2:N splitter)
• Azonos fel-irányú hullámhossz tartomány
• Különböző hullámhossz tartomány mindkét irányban

Előnyök:
• A 10G (részben) elválik a GPON-tól
• Kompatibilis a működő passzív hálózattal és végberendezésekkel (az
új ONT-k tartalmazzák az idegen hullámhosszakat blokkoló szűrőt)
Hátrányok:
• RF Overlay esetén nem használható
• Ha nincs az ONT-ben WBF, utólag kell beépíteni
• Az összegző és 10G PON miatt csökken az optikai büdzsé
(3) Hullámhossz osztás
(wavelenght diversity), migrácós módok
(A) Azonos fel-irányú hullámhossz esetén a régi OLT-k kiválthatók, az
új OLT feladata a különböző sebességű időrések szétválasztása; az
összegzőket nem kell beépíteni.
A régi ONT és a passzív hálózati elemek mindkét esetben maradnak!
(3) Hullámhossz osztás
(wavelenght diversity), migrácós módok
(B) Különböző hullámhosszak esetén a régi OLT-k maradnak, az új OLT
feladata egyszerűbb, összegzőket kell beépíteni
A régi ONT és a passzív hálózati elemek mindkét esetben maradnak!
(4.) MWDM beágyazott GPON
Alapelv:
• Le-irányban: 4 x 2.5Gbps különböző λ -kon
• Egy CWDM 20 nm-es tartomány (1480-1500 nm) további
bontása 4 részre
• Fel-irányban: 1,25 Gbps megosztva
• Kaszkádosított hibrid splitterek használata, vagy ONT elé
beépített szűrők
Előnyök:
• Minden meglévő ONT NG képessé válik (nem kell cserélni)
• Minimális változtatás a G.984 szabványban: az OLT MAC rétegben az
ONT-ket λ -hoz kell rendelni
• Olcsóbb megoldás, mint a 10G TDM PON
• Az optikai büdzsé nem változik
• Nincs műszaki akadály

• WDM – a technológia ma már rendelkezésre áll
• Hibrid splitterek – az eszközgyártók készek a megoldás szállítására
• Hibrid splitter felhasználásával a ma telepített GPON passzív hálózat
és ONT kapacitása megnégyszerezhető:
(5.) Elektronikusan beágyazott moduláció
Alapelv:
• Azonos hullámhosszon a 10G és a 2,5 G jelfolyam fázisban van, a
felfutó élek egybeesnek
• A 10G modulációs indexe kisebb mint 50% ezt a GPON ONT nem
detektálja
• A 10G ONT detektalja a négyszeres sebességű
• átmeneteket is
• Ötlet : 10G a GPON hullámhosszán a bitek beágyazásával a régi OLT-t

kiváltják
• Le-irány:
• 10GPON és GPON azonos hullámhosszon, különböző intenzitás modulációval
• Fel-irany:
• azonos λ használata, TDMA
Előnyök:
• Nem kell a passzív hálózathoz hozzányúlni
• Nem kell új szűrő, összegző
• Nem kell az üzemelő ONT-hez hozzányúlni
Hátrányok:
• Megnövekedett optikai adási teljesítmény
• 10G optika az új ONT-ben
• A 10G bevezethető a meglévő GPON passzív hálózat és ONT

megtartásával
New Generation PON
fejlesztési stratégiák
New Generation PON
fejlesztési stratégiák
• A különböző gyártó cégek mindkét megoldáson dolgoznak a 40Gbps
PON technológia kifejlesztésén.
• A kiemelt fontosságú szempont az, hogy a meglévő passzív hálózat és
a végberendezések megtarthatóak maradjanak.
NG SDH & MSPP
Vezeték nélküli hozzáférési hálózatok

Megjegyzés: * Közös cellakapacitás, amelyen a felhasználók osztoznak
** Felhsználónként elérhető dedikált kapacitás
PAN, LAN,MAN, WAN hálózatok kierjedése és
a vonatkozó IEEE szabványok
NG SDH & MSPP
Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok

a mobilrendszerek harmadik nemzedéke (3G),
más néven a UMTS-nek (Universal Mobile
Telecommunications System)
A GPRS
(General Packet Radio Service) egy
csomagkapcsolt, IP-alapú mobil
adatátviteli technológia,
amelyet GSM és
IS136 mobiltelefonok használnak.
„4G” vagy „B3G2”
Új generációs mobil kommunikáció a 3G után
Seamless=
Átmenet-nélküli
HSPA (3.5G)
High-Speed Packet Access = Nagysebességű csomagkapcsolt hozzáférés
• UMTS továbbfejlesztése nagyobb adatsebességek felé
5MHz UMTS vivőn
Adaptív moduláció (QPSK, 16-QAM) és
Új transport csatorna (HS-DSCH) révén gyorsabb sebesség
Két protokoll közös neve : HSDPA + HSUPA (D = downlink/letöltés, U =uplink/feltöltés).
Továbbfejlesztések
HSPA+
Telenor „Hipernet” bevezetése
Jobb moduláció – 64 QAM
Vivő Aggregáció (lásd LTE) – 2 vivő (2x 5Mhz)
2x2 MIMO és beamforming (lásd LTE)
Advanced HSPA+
Vivő Aggregáció (lásd LTE) továbbfejlesztése – 8 vivő (8x 5Mhz)
4x4 MIMO (lásd LTE)
Hálózat komplexitása
Hálózat evolúció
4G/LTE
• LTE: Long Term Evolution
Negyedik generációs mobilhálózat
IP alapú, csomagkapcsolt átvitel
Nagy sebességű internet biztosítása
Csak internet, hangátvitelhez VoLTE kell (később)
3 fő szabvány: LTE, LTE-Advanced, LTE Advanced Pro
• Motiváció
Felhasználói igény
Gyorsabb mobil internetre
Multimédiás tartalmak, videó letöltése
• Gyártók igénye: új eszközök eladása
LTE fejlődése
• Alap tulajdonságok
Rádiós késleltetés max 5 ms
1-5 km sugarú cellák FDD LTE elterjedtebb, de TDD is lehetséges
Moduláció [bit/szimbólum]: QPSK [2], 16-QAM [4], 64-QAM [6]
OFDMA: Orthogonal Frequency Division Multiple Access
Változó sélességű spektrumallokáció: 1.4, 3, 5, 10, 15 vagy 20
MHz vivő
Alvivők (15 kHz) átlapolódhatnak
LTE fejlődése
LTE – MIMO
• MIMO: adatsebesség növelése az adatküldés párhuzamosításával
MIMO: Multiple In, Multiple Out
Több antenna a bázisállomásban és a készülékekben is
Ugyanaz a frekvencia és idő, de más adatfolyam megy át
Massive MIMO: 8-nál több antenna
MU-MIMO (Multi User MIMO): egyszerre nem csak egy klienst
szolgál ki időben osztott módon
LTE – MIMO
• Beamforming: mobil / WiFi kliens tudatja a helyét a bázisállomással /

routerrel, aki irányítottan sugároz felé vezérelve a jel fázisát és
amplitudóját/jelszintjét
Jobb sávszélesség kihasználás, nagyobb hatótávolság
Példa: lámpa búra nélkül vs. búrával
LTE – cellák
• Heterogén hálózatok (HetNet) / Small Cells
Több különböző cellatípus kombinálása
Átfedő cellák / cella a cellában – interferencia lehet
Cél: jobb lefedettség
LTE – architektúra
2G/3G vs. 4G architektúra
4G 5G
• Költséghatékony Nagysebességű adatátvitel – 1-10 Gbps
- Kisebb átviteli költség / bit - Új rádiós interfész (NX) – 6-100 GHz sáv
- Kisebb energiafogyasztás / bit - 10x spektrális hatékonyság
5G hálózat
• Access Network / Hozzáférési hálózat
MIMO, Vivő aggregálás, Beamforming, LTE-U továbbfejlesztése
Rugalmas spektrumallokáció
Heterogén hálózat / SmallCells
• Core Network / Maghálózat
Network slicing (hálózatszeletelés)
Alkalmazási igények mentén több különböző (pl. Telekom/IoT/Industry)
maghálózat
NFV – Network Function Virtualization
Hálózati funkciók virtualizálása, szoftver – hardware függetlenítés
SDN – Software Defined Networking
NFV kiegészítése a topológia dinamikus konfigurálásának lehetőségével
5G alkalmazások
5G helyzetkép
• 2016/2017 – 5G teszt
• 800MHz sávszélesség 15 GHz-en (Ericsson & SK Telekom)
1 Gbps végpontok közötti sebesség
4 ms késleltetés
• Handover teszt nagy sebesség mellett (KDDI & Samsung)
Telekom + Ericsson: első 5G kapcsolat (22 Gbps)
• Szabványosítás folyamatban
3GPP: Release 15 (2017-2018)
2020-tól kereskedelmi elterjedés
NG SDH & MSPP
Vezeték nélküli hozzáférési hálózatok:

WiFi
Megjegyzés: * Közös cellakapacitás, amelyen a felhasználók osztoznak
** Felhsználónként elérhetdedikált kapacitás
NG SDH & MSPP
WiFi, WLAN, IEEEE 802.11….

Szabványok
Szabványok
• 802.11
• sávszélesség (max): 2Mb/s
• használt frekvencia: 2,4GHz
• 802.11a
• moduláció: OFDM
• sávszélesség(max): 54Mb/s
• használt frekvencia: 5GHz
• 802.11b
• moduláció: DSSS
• sávszélesség (max): 5,5Mb/s vagy 11Mb/s
DSSS (Direct Sequence Spread Spectrum) – 5 GHz, redundancia a kódban
(Barker sequence)
Szabványok
• 802.11g
• A legelterjedtebb változat.
• A továbbfejlesztett változatai:
SuperG: 108Mb/s sebesség MIMO (multiple in, multiple out): több antennával a
rádióhullámok visszaverődését is képes értelmezni, ezért nagyobb lefedettséget
biztosít
• 802.11n (Draft 2.0)
• használt frekvencia: 2,4 és/vagy 5GHz
• megjelenés dátuma: 2009 október
• tartalmazza a MIMO technológiát, ezért legalább 2 antennája van az eszköznek.
Beltéren a legjobb vételhez a 3 antennás eszközökön az antennák 45°-os szögben
állnak: \ | / (ha több emeletet kell átfogni, akkor a középső antennát is hátra lehet
dönteni 45°-kal)
Szabványok
• 802.11y (Draft 4.0)
• sávszélesség (max): 54 Mb/s
• használt frekvencia: 3,65-3,7 GHz
• megjelenés dátuma: 2008. szeptember 26.
• Különlegessége a nagy hatótávolság (akár 5000 méter kültéren)
• 802.11ac
• sávszélesség (max): 1 Gb/s
• használt frekvencia: 5 Ghz
• megjelenés dátuma: 2013. december 11.
Szabványok
• 802.11ad
• sávszélesség (max): 7 Gb/s
• használt frekvencia: 60 Ghz
• megjelenés dátuma: 2012. december
• hatótávolság: 1-10 m
Az új nevezéktan megjelenésével
egy időben a 802.11ax, vagyis a
legmodernebb WiFi eszközök is
elkezdenek terjedni a piacon,
amelyek most már Wi-Fi 6 jelölést
kaphatnak.
Szabványok
• A WiFi Alliance új neveinél a szabványneveket egyszerűen a Wi-Fi szócska,
illetve a mögötte álló szám helyettesíti majd: minél magasabb ez a szám,
annál modernebb technológiával van dolgunk. Ezekhez a nevekhez
természetesen különböző logókat is készítettek, így könnyen és gyorsan
meg lehet majd különböztetni egymástól a különböző szabványokat. A
nevek az alábbiak szerint alakulnak:
• Wi-Fi 6: Ez a 802.11ax, ami az összevont 2,4 GHz-es és 5 GHz-es
szabványokat jelöli, ez később az 1-7 GHz-es frekvenciatartományban
működhet, Wi-Fi 5: Ez a 802.11ac, azaz az 5 GHz-es
frekvenciatartományban működő szabványt jelöli
• Wi-Fi 4: Ez a 802.11n, azaz a 2,4 GHz-es frekvenciatartományban működő
szabványt jelöli
A kommunikációs hálózatok főtípusai
(az adattovábbítás módja szerint)
Hozzáférési hálózatok
• A telekommunikációs hálózat azon része, mely közvetlenül összeköti a
felhasználót a szolgáltatóval
–Ethernet, WLAN, FTTx, xDSL, kábelnet, …
• Gyakran osztott átviteli közeg (shared transmission medium)
–Többen hallanak engem, és én is több mindenkit hallok
–Nem lehetséges fizikailag, vagy nem éri meg anyagilag minden
felhasználónak dedikált átviteli csatornát biztosítani
•A megoldandó feladat az átviteli közeghez (csatornához) való
hozzáférés szabályozása
–A felhasználók nem tudják egymásról, hogy ki mikor szeretne adni
–A küldéseket koordinálni kell
Többszörös hozzáférés (Multiple Access)
• Fix kiosztásra alapuló megoldások

• TDMA – Time Division Multiple Access
Minden felhasználónak saját időszelete amikor küldhet
A teljes frekvenciatartományt használhatja
• FDMA – Frequency Division Multiple Access
A spektrumot frekvenciacsatornákra vágjuk
Minden felhasználó a saját frekvenciáján
kommunikál
• CDMA – Code Division Multiuple Access
Minden felhasználó a teljes csatornán, egyfolytában kommunikál
Kódelmélet segítségével különítjük el a forgalmakat
–Az adó megszorozza a jelet egy kóddal (spreading code), és az
eredményt küldi el
–A vevő a vett jelet újra megszorozza ugyanazzal a kóddal, reprodukálva az
eredeti jelet
–Minden felhasznált kód ortogonális
»Két különböző kód összeszorzása
‘nullák’ sorozata lesz
Multiple Access vs. Multiplexing vs. Duplexing
• Multiple Access (TDMA, FDMA, CDMA)
–A csatorna-hozzáférés szabályozása több forrás esetén
–Alapvetően uplink irány
• Multiplexing (TDM, FDM, CDM, …)
–A csatorna-hozzáférés szabályozása több küldeni kívánt jel esetén, ugyanattól a
forrástól
–Uplink vagy downlink irány
• Duplexing (TDD, FDD)
–A downlink és uplink forgalom közötti megosztás
–FDD – Frequency Division Duplexing
„Párba állított” frekvenciák, elkülönített uplink és downlink csatornák
–TDD – Time Division Duplexing
Pár nélküli frekvenciák, rugalmasan megosztott uplink és downlink
csatornák
A fix kiosztás nem hatékony, ha kevés és börsztös a forgalom
Versengésre alapuló csatorna-hozzáférés
–Lekérdezések (polling)
–Erőforrások lefoglalása és ütemezése aktuális igények alapján
–Véletlen hozzáférés (random access)
Egy csomópont akkor küld amikor akar, előzetes egyeztetés nélkül
Ha két vagy több csomópont egyszerre beszél, ütközés, majd később
újraküldés
pl. : ALOHA, Slotted ALOHA, CSMA/CD
ALOHANET
• Hawaii – 70-es évek elején nem volt telefonhálózat, így a távoli szigeteken lévő
felhasználókat a Honoluluban lévő központi számítógépekhez kellett csatolni.
• Megoldás: ALOHANET
Norman Abramson, Hawaii Egyetem
–Minden felhasználó-terminálon egy egyszerű rádió adó-vevő
Két frekvencián üzemelt
Egy a lefele, egy a felfele menő adatoknak
Lefele csak a központ küldött, nem volt gond
Felfele versenyhelyzet, többen használták ugyanazt a csatornát
• Ha sikerült elküldeni valamit, a központ visszaküldte a csomagot a másik csatornán

• Ha nem jött vissza, a csomag valószínűleg elveszett
• Újra próbálkozott
Ethernet
Bob Metcalfe (MIT, Harvard) együtt nyaral Abramsonnal Hawaii-on
–Ötlet: alkalmazzunk valami hasonlót egy vezetékes hálózatra (1973)
–Első szabvány (DEC, Intel, Xerox) 1982-ben, IEEE 802.3 szabvány 1983-ban
• Több gép ugyanarra a vezetékre csatlakoztatva
–Mindenki hall mindenki mást, de ehhez nem kell egy központi
csomópont
–Az Ethernet kereteket meg kell címezni
Bár mindenki hall egy adott keretet, csak az dolgozza fel akinek szánták.
Ethernet = CSMA/CD
• Az Ethernet kábelen adás előtt a gépek belehallgatnak a csatornába
(CSMA – Carrier Sense Multiple Access)
–Ha foglalt, megvárja az adás végét
–Ha szabad, elkezd adni, nem azonnal, hanem egy „slot time”
után (hardware eszközön beállítva).
Slot time = maximális körbefordulási idő a kábelen
(10 Mb/s Ethernetnél 51,2 μs, 100 Mb/s-nál 5,12 μs)
• Lehet, hogy egyszerre két gép is szabadnak érzékeli a csatornát

–Elkezdenek mindketten adni, de „ütközés” történik
–Ezt detektálják (CD – Collision Detection), mivel ez egy
zajlöketet (jam signal) okoz, így mindenki más is értesül róla.
Ethernet = CSMA/CD
• Véletlen hosszúságú idő után újra próbálkoznak
–Egy időzítőt állítanak be egy véletlenszerűen választott értékre a
[0, 1, .. , 2m-1] x tav tartományból, ahol tav az alap várakozási idő
(51,2 μs), m = min (10n) és n az ütközések száma.
–Minden ütközés után duplázódik a maximum várakozási idő, de
csak egy felső korlátig.
• Az Alohanet-en a CSMA/CD nem volt megoldható
–Két felhasználó két külön szigeten nem biztos, hogy hallotta
volna egymást.
Ethernet = CSMA/CD
Az „éter”, mint médium jellemzői
WiFi architektúra
Ad-hoc mód
Infrastruktúra mód
Infrastruktúra mód
Witreless LAN
Referenciamodell
CSMA/CA
• Carrier Sense Multiple Access with Collision Avoidance
– közeghozzáférési protokoll a BSS-ben
– hasonlít a CSMA/CD-re (Ethernet)
– Collision Detection nem lehetséges WLAN-on
- nem biztos, hogy minden állomás mindenkit hall
- nem lehet egyszerre adni és venni
• CSMA/CA [Multiple Access ]
– több állomás használ egy kommunikációs csatornát
– csak akkor sikeres az átvitel, ha egyszerre csak egy állomás
eszél
CSMA/CA
• CSMA/CA [Carrier Sense ]
– adás előtt az állomás belehallgat a csatornába
– ha valaki éppen ad, akkor kivárja a keret végét, különben egyből ad
• CSMA/CA [Collision Avoidance]
– amikor csend lesz, véletlen késleltetés után kezd adni
(a CSMA/CD a hardware késleltetés után egyből adni kezdene a
megüresedett csatornán)
• minden keret vége után versenyezni kell a médiumért
– diszkrét egyenletes eloszlású véletlen várakozás
– exponential backoff – a várható értéke exponenciálisan növekszik
CSMA/CA
• aki a legkisebb véletlent generálta, az ad
– a többiek megvárják a keret végét, majd újra versenyeznek
• megnövelt várható értékű véletlenekkel próbálkoznak
– ha többen generáltak azonos értéket, ami nyer, akkor ütközés van
• saját keret adása után is versenyezni kell
– akkor is el kell indítani a véletlen késleltetést, ha nincs következő
adásra váró kerete az állomásnak, mert lehet, hogy hamarosan lesz
• egy keret átvitele alatt gyakran két verseny is van
– küldő állomás → access point
– access point → vevő(k)
CSMA/CA
B
C
D
E
CSMA/CA
CSMA/CA
CSMA/CA
CSMA/CA
CSMA/CA
CSMA/CA
CSMA/CA
CSMA/CA
CSMA/CA
802.11 MAC alréteg
Látható állomás problémája
• B akar küldeni C-nek
– Belehallgat a csatornába, és látja hogy foglalt A által
– Arra következtet, hogy nem küldhet C-nek
– Lehet, hogy A D-nek küld, nem zavarná C-t
DCF vs. PCF
• Két másik megoldás:

–DCF – Distributed Coordination Function
Nem használ központi vezérlést
Minden megvalósításnak támogatnia kell
–PCF – Point Coordination Function
A bázisállomás segítségével vezényel minden
tevékenységet a cellában
Támogatása opcionális
802.11 DCF
• CSMA/CA-t használ
–Carrier Sense Multiple Access with Collision Avoidance

CSMA ütközéselkerüléssel
–Multiple Access with Collision Avoidance for Wireless (MACAW)
Virtuális csatornaérzékelés
MACAW
A szeretne küldeni B-nek
– C az A állomás vételkörzetében van
– D a B állomás vételkörzetében, de az A vételkörzetén kívül
MACAW
• A egy RTS keretet küld B-nek, és engedélyt kér egy adatkeret küldésére:
– Request To Send
• Ha B megadja az engedélyt, visszaküld egy CTS keretet:

– Clear To Send
• A elküldi az adat-keretet és elindít egy ACK-ra váró időzítőt
– Ha B megkapja rendben az adatokat, válaszol egy ACK kerettel
– Ha az A időzítője lejár mielőtt megkapná az ACK-ot, újból kezdődik

az egész
MACAW
3.
1.
2.
4.
MACAW
D
Fragment burst [részlöket]
802.11 PCF [Point Coordinat]ion Function]
Point Coordination Function
Polling
RTS/CTS
RTS/CTS
Pozitív nyugtázás
Újraküldés
IFS – interframe space
IFS – interframe space
Frekvenciasávok
Rádióhullám terjedés
Többutas terjedés
Frequency Hopping Spread Spectrum: FHSS
FHSS moduláció
Direct Sequence Spread Spectrum: DSSS
DSSS moduláció
Orthogonal Frequency Division Multiplexing: OFDM
OFDM
OFDM csatornák
• A 20 MHz széles csatornák nem fedik át egymást, de 20 dB a
csatornán kívüli oldalfrekvenciák maximuma, ami problémát
okozhatszomszédos csatornák között.
OFDM moduláció
Biztonsági feladatok
802.11 titkosítás: Wired Equivalent Privacy
802.11 titkosítás: Wired Equivalent Privacy
NG SDH & MSPP
WiMAX, IEEEE 802.16

WLAN WMAN
A 802.16 célja
• Az IEEE, hogy a piacot fellendítse, megalakította a széles sávú vezeték
nélküli nagyvárosi hálózatok szabványosításával foglalkozó csoportot.
A következő szabad szám a 802-es csoportban a 802.16 volt, így a
szabvány ezt a számot kapta.
• Informálisan ezt a technológiát WiMAX-nak
(Worldwide Interoperability for Microwave Access –
világméretű együttműködés a mikrohullámú hozzáférésért)
nevezik.
• A WiMAX a 802.11 és a 3G ötleteit egyesíti, és ez hasonlatossá teszi a
4G-technikához.
A 802.16 célja
• A 802.11-hez hasonlóan a WiMAX az eszközök internethez való
vezeték nélküli megabit/másodperces sebességű csatlakoztatására
készült, a kábeltévé és a DSL alternatívájaként.
• Az eszközök lehetnek mobilak vagy legalábbis hordozhatók.
• A WiMAX nem úgy indult, hogy kis sebességű adatforgalmat tettek a
beszédátvitelre kialakított mobiltelefon-hálózatokra.
• A 802.16-ot úgy tervezték, hogy IP-csomagokat szállítson vezeték
nélkül és hogy IP-alapú vezetékes hálózatokhoz a lehető legkisebb
vesződséggel csatlakoztatható legyen.
A 802.16 célja
• A csomagok, hogy az alkalmazások széles palettáját támogassák,

szállíthatnak P2P-forgalmat, VoIP-hívásokat vagy média-adatfolyamot.
• Mint a 802.11, ez a szabvány is egyrészt az OFDM-technikán alapul,
hogy jó legyen a teljesítőképessége az olyan vezeték nélküli jelromlás
ellenére, mint amilyen a többutas jelgyengülés, másrészt a MIMO-
technikán alapul, hogy nagy legyen az átbocsátóképessége.
A 802.16 célja
• A WiMAX számos kulcsfontosságú területen nagyon hasonlít a 3G-re
(és ezért nem hasonlít a 802.11-re).
• A legfontosabb műszaki probléma az, hogyan érhető el nagy kapacitás
a spektrum hatékony kihasználásával úgy, hogy a lefedettségi
területen sok előfizető kapjon nagy sávszélességet.
• A tipikus távolságok legalább 10-szer nagyobbak, mint egy 802.11-es
hálózat esetén. Ennek következtében, a WiMAX-bázisállomások
nagyobb teljesítményűek, mint a 802.11-es hozzáférési pontok
(Access Points, AP-k).
A 802.16 célja
• A nagyobb távolságokra érkező gyengébb jelek kezelésére a
bázisállomás nagyobb teljesítményt és jobb antennákat használ, és
több adatfeldolgozást végez hibák kezelésére.
• Annak érdekében, hogy maximalizálja az átbocsátóképességet,
egyrészt a bázisállomás az egyes felhasználóknak szóló átviteleket
gondosan ütemezi, másrészt nem engedi a spektrumot a CSMA/CA-
val használni, mert az az ütközésekkel pazarolhatja a kapacitást.
A 802.16 célja
• Ezekkel a képességekkel, a 802.16 leginkább a 4G mobiltelefon-hálózatokhoz
hasonlít, amit az LTE (Long Term Evolution – hosszú távú fejlődés) néven
említenek.
• Amíg a 3G mobiltelefon-hálózatok CDMA-ra épülnek, és beszéd- és
adatátvitelt támogatnak, addig a 4G mobiltelefon-hálózatok a MIMO-n és az
OFDM-en alapulnak, és az adatátvitelt célozzák meg úgy, hogy a
beszédátvitel csak egy alkalmazás lesz a sok közül.
• Úgy tűnik, hogy a WiMAX és a 4G egymással ütköző pályán mozog, ha a
technikát és az alkalmazási területet nézzük. Talán ez a konvergencia nem
meglepő, hiszen az internet a legütősebb alkalmazás, az OFDM és a MIMO
pedig a legismertebb technikák a spektrum hatékony használatára.
A 802.16 felépítése
• A bázisállomások közvetlenül a szolgáltatói gerinchálózatra
kapcsolódnak, ami viszont az internethez kapcsolódik.
A bázisállomások az állomásokkal vezeték nélküli közegen keresztül
kommunikálnak.
A 802.16 felépítése
• Kétféle állomás létezik.
• (1) Az előfizetői állomások rögzített helyen maradnak, például otthoni
széles sávú internet-hozzáférés esetében.
• (2) A mozgó állomások a helyváltoztatás közben is igénybe tudják
venni a szolgáltatást, például egy WiMAX-eszközzel felszerelt autó
esetén.
Alkalmazások(1):
WiMAX& WiFikombinációja a hatótávolság
növelése céljából
Alkalmazások(2):
WiMAX„backhaul”WiFiHot-Spot-okszámára
Alkalmazások(3):
„Self-backhauling”
(„Backhaul”összeköttetés: forgalom-felhordás)
Subscriber stations -SS)

Alkalmazások (4):
Ideiglenes telepítések
A 802.16 fizikai rétege
• A legtöbb WiMAX megvalósítás engedélyköteles spektrumot használ
vagy a 3,5 GHz-es, vagy a 2,5 GHz-es frekvencia körül.
• Ahogy a 3G mobiltelefon-hálózatoknál, itt is egy elérhető spektrum
meglelése a legnagyobb probléma. Ezért a 802.16 szabványt
rugalmasra tervezték: 2 GHz-től 11 GHz-ig teszi lehetővé a
működtetését.
• Különböző méretű csatornákat támogat, például 3,5 MHz-et a
rögzített WiMAX-ra, és 1,25 MHz-től 20 MHz-ig mozgó WiMAX-ra.
• Ezeken a csatornákon OFDM-módszert használják az átvitelre.
• A 802.16 protokoll OFDM-működését arra optimalizálták (ellentétben
a 802.11-gyel), hogy a lehető legtöbbet hozzák ki az engedélyköteles
spektrumból és a nagy távolságú átvitelből.
• A csatornát több alvivőre osztották, amelyek hosszabb jeltartási idővel
rendelkeznek, hogy ellentételezzék a nagyobb vezeték nélküli
jelalakromlást. A WiMAX paraméterei nagyjából 20-szor nagyobbak a
802.11 ide vonatkozó paramétereinél.
• Például, a mozgó WiMAX esetén 512 alvivő van egy 5 MHz-es
csatornára és az egy szimbólum küldésére szánt idő minden alvivőn
nagyjából 100 mikrosec.
• A szimbólumokat minden alvivőn valamelyik alábbi modulációs
sémával küldik: QPSK-val, QAM-16-tal vagy QAM-64-gyel.
• Amikor a mozgó vagy az előfizetői állomás közel van a
bázisállomáshoz és a vett jel/zaj viszony (signal-to-noise ratio, SNR)
magas, a QAM-64 használható szimbólumonkénti 6 bit küldésére.
• Az olyan távoli állomások elérésére, amelyekre a kis jel/zaj viszony
jellemző, QPSK-t használnak, ami 2 bitet szállít szimbólumonként.
• A tervezők egy flexibilis sémát választottak, hogy a csatornát felosszák az
állomások között, amit OFDMA-nak (Orthogonal Frequency Division
Multiple Access – ortogonális frekvenciaosztásos többszörös hozzáférés)
neveznek.
• Ezzel az alvivők különböző csoportjai különböző állomásokhoz lehetnek
rendelve, így több mint egy állomás tud adni vagy venni egyszerre.
• Ha ez egy 802.11-es hálózat lenne, akkor bármely adott pillanatban csak
egy állomás használhatná az összes alvivőt. A sávszélesség-kiosztás
rugalmasságának fokozása növelheti a rendszer teljesítményét, mivel egy
adott alvivő elgyengülhet a többutas hatások miatt az egyik vevőnél, de
tiszta marad egy másiknál.
• Az alvivőket annak az állomásnak lehet kiosztani, amelyik a legjobban ki
tudja használni azt.
• Az állomások az aszimmetrikus forgalmuknak megfelelően általában
felváltva adnak és vesznek.
• Ezt az eljárást TDD-nek (Time Division Duplexing – időosztásos
kettőzés) nevezik.
• A másik választható eljárást, amelyben egy állomás egyszerre ad és
vesz (különböző alvivő frekvenciákon), FDD-nek (Frequency Division
Duplexing – frekvenciaosztásos kettőzés) nevezik.
• A WiMAX mindkettő alkalmazását megengedi, de a TDD kedveltebb,
mert egyszerűbb megvalósítani és rugalmasabb.
Időosztásos kettőzéses OFDMA keretszerkezete
• A keret egy előtaggal (preamble) kezdődik, hogy szinkronizálja az

összes állomást, eztán következik a lefelé irányú átvitel a bázis-
állomástól.
• Ennek az elején a bázisállomás térképeket küld el, amelyek
tájékoztatják az állomásokat arról, hogy a keretben hogy vannak
kiosztva a feltöltési és letöltési alvivők.
• A bázisállomás vezérli a térképeket, ezáltal keretről keretre különböző
sávszélességeket tud kiosztani a különböző állomásoknak, igényeik
szerint.
• Ezután a bázisállomás löketeket küld a különböző előfizetői és mozgó

állomásoknak a térképen meghatározott alvivőn és időben.
• A lefelé irányuló átvitelek egy védőidővel végződnek, hogy az állomások
vételről adásra válthassanak.
• Végül az előfizetői és mozgó állomások küldik a löketeiket a
bázisállomásnak a térképen számukra fenntartott feltöltési pozícióban.
Ezen feltöltési löketek közül egyet fenntartanak a távolságbecslésre
(ranging), ez az a folyamat, amelyben új állomások az időmérő eszközeiket
a rendszerhez igazítják, és kezdeti sávszélességet kérnek, hogy a
bázisállomáshoz csatlakozhassanak.
• Mivel itt még nincs összeköttetés kialakítva, az új állomások csak adnak, és
remélik, hogy nem lesz ütközés.
802.16 MAC-alrétege
• A lefelé irányuló csatorna működése eléggé magától értetődő. A
bázisállomás vezérli a fizikai rétegbeli löketeket, amelyeket arra
használnak, hogy adatokat vigyenek át az előfizetői állomásoknak.
• A MAC-alréteg egyszerűen berakja a kereteket ebbe a struktúrába. A
többletbitek számának csökkentésére több lehetőség áll
rendelkezésünkre.
• Például MAC-keretek küldhetők egyesével külön-külön vagy egy
csoportot egybecsomagolva egyszerre.
• A felfelé irányuló csatorna már bonyolultabb, hiszen annak eléréséért
egymással össze nem hangolt előfizetők versengenek. A
csatornakiosztás szorosan összefügg a szolgáltatásminőség
kérdésével. A szabvány az alábbi négy szolgáltatásosztályt rögzíti:
• 1. Állandó adatsebességű szolgáltatás.
• 2. Valós idejű, változó adatsebességű szolgáltatás.
• 3. Nem valós idejű, változó adatsebességű szolgáltatás.
• 4. Garanciák nélküli (best-effort) szolgáltatás.
• A 802.16-ban minden szolgáltatás összeköttetés-alapú. Minden
összeköttetéshez egy szolgáltatási osztály kerül, amikor az
összeköttetést kiépítik.
• Ez a megoldás eltér a 802.11-ben vagy az Ethernetben használt
megoldástól, amelyek a MAC-alrétegben összeköttetés nélküliek.
• Az állandó adatsebességű szolgáltatást a tömörítetlen beszéd
átvitelére szánták. Ennek a szolgáltatásnak előre meghatározott
mennyiségű adatot kell előre meghatározott időközönként elküldenie.
• Ezt úgy teszik lehetővé, hogy minden ilyen típusú összeköttetés
számára fenntartanak bizonyos löketeket.
• A sávszélesség kiosztása után a löketek automatikusan rendelkezésre
állnak anélkül, hogy egyenként kérni kellene azokat.
• A valós idejű, változó adatsebességű szolgáltatás a tömörített
multimédia és más, kevésbé intenzív valós idejű alkalmazások
számára készült.
• Ezeknél az igényelt sávszélesség mennyisége minden pillanatban
változhat.
• Ezt a szolgáltatást úgy valósítják meg, hogy a bázisállomás rögzített
időközönként körbekérdezi az előfizetőket, hogy ezúttal mekkora
sávszélességre van szükségük.
• A nem valós idejű, változó adatsebességű szolgáltatás az olyan
alkalmazások számára hasznos, amelyek jelentős mennyiségű adatot
visznek át – például nagyméretű állományokat –, de nincs szükségük
valós idejű átvitelre.
• Itt a bázisállomás gyakran, de nem szigorúan előírt időközönként
kérdezi körbe az előfizetőket.
• Azok az összeköttetések, ahol van ilyen szolgáltatás, sávszélesség-
igénylésre használhatják a garanciák nélküli szolgáltatást is, amit az
alábbiakban mutatunk be.
VÉGE

Elérési Hálózatok

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Elérési Hálózatok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Elérési/Hozzáférési Hálózatok

• Lokális hálózat (LAN):

• Az „előfizetői hurok” az a sodrott érpár, mely a helyi központ

• Régebben a digitális adatok számítógépek közötti forgalmát ezen a réz

• The use of both analog and digital transmission for a computer-

• Az átviteli vonalakkal három lényeges gond van: a csillapítás, a

• A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy a kábeleken a különböző

• A következő probléma a zaj (noise), amely olyan nemkívánatos energiát

• Az un. Beszédsávi MODEM-eket, melyek a nyilvánosan kapcsolt

• A V.32-es modemszabvány például 32 csillagkép pontot használ,

• A tényleges adatátviteli sebesség további növelése érdekében sok

• Az 56 kb/s-os modemek használhatósága Nyquist tételén alapul. A

• Ezt a modemszabványt V.90-nek nevezték el.

• A V.90 után a következő lépés a V.92.

• Amikor a telefonos ipar végre eljutott az 56 kb/s-ig, elégedetten

• Sajnos az előfizetői hurok kapacitása nagyon sok tényezőtől függ,

• Eredetileg több, egymást átfedő ajánlat is volt, amelyek mindegyike egy

• Az xDSL-szolgáltatásokat mind bizonyos célok szem előtt tartásával

• DMT-nek (Discrete MultiTone - diszkrét többtónusú) elnevezett megoldást

• Elméletben az összes fennmaradó csatornát lehetne használni

• A két irány 50-50%-os keveréke műszakilag lehetséges, de a legtöbb

• Gyakori az a megosztás, hogy 32 csatornát jelölnek ki a feltöltéshez, és

• Az ADSL szabványai (ANSI TI.413 és ITU G.992.1) akár 8 Mb/s-os

• Minden csatornán belül egy, a V.34-hez hasonló modulációs eljárást

• A tényleges adatokat QAM modulációval küldik el, legfeljebb 15

• Ebben a megoldásban a szolgáltató technikusának egy NID-t

• A NID-hez közel (vagy néha abba beleépítve) van egy frekvenciavágó

• Az ADSL-modem tulajdonképpen egy digitális jelfeldolgozó (digital

• Mivel a legtöbb ADSL-modem külső egység, a számítógéppel

• A vezeték másik végén, a helyi központ oldalán egy hasonló

• A képen az ADSL Észak-Amerikában és néhány európai országban

• A gazdaságosság fontos szerepet játszik a távközlő rendszerek

• A multiplexelési eljárásokat két fő csoportra oszthatjuk;

• a másik az időosztásos multiplexelés (Time Division Multiplexing,

• Frekvenciaosztásos multiplexelésnél a frekvenciatartományt logikai

• Hangcsatornák esetén a szűrők a rendelkezésre álló sávszélességet

• Meg kell azonban jegyeznünk, hogy bár a sávok között van

• A fényvezető szálas csatornákon a frekvenciaosztásos multiplexelés egy

• Ha sok, különböző hullámhosszon működő csatornát használunk

• When sending digital data, it is possible to divide the spectrum

• The subcarriers are packed tightly together in the frequency domain.

OFDM Simulation in MATLAB.lnk

• The subcarriers can therefore be sampled at their center

• OFDM is used in 802.11 (WiFi), cable networks and power line

• Sokszor adódik az a feladat, hogy az információt olyan frekvenciák

• ASK (Amplitude Shift Keying)

• Frekvenciamoduláció (frequency modulation) vagy más néven

• (A billentyűzés (keying) szót a távközlésben széleskörűen használják a

• Az egyre nagyobb és nagyobb sebességek eléréséhez nem lehet

• Az egy másodperc alatt vett minták számának mértékegysége a baud.

• Az(a) ábrán négy érvényes kombináció látható, amelyek segítségével 2

• Ha a csillagkép mintázatban sok pont van, akkor viszonylag kis

• A sávszélesség, a baud, a szimbólum és a bitsebesség fogalmai

• A Magyarországon is használt Annex B annyiban tér el ettől, hogy az

• Az ADSL a teljes működési frekvenciát alcsatornákra (továbbiakban

• Hogy az egyes vivők között ne legyen szükség vedősávra, a DSL

• A telefonvonalak átviteli karakterisztikája az ADSL működési sávjában

• A kódolt frekvenciaosztásos multiplexelés és a vivőnként változtatható

• Az ADSL működésének fontos eleme a zajtartalék (Signal to Noise

• Ha tehát egy vivőn 45dB a mért SNR és 6dB a beállított

• A bitswap során megváltozott bit allokációs tábla (BAT) és az erősítési

• A bitcsere-kérés üzenet megérkezése után a vételi oldal bitcsere-

• Az ADSL az OSI modell első (fizikai) rétegében működő protokol, mely a