Átviteli közegek

Hálózati ismeretek –
vezetékes és vezeték nélküli
átviteli közegek, megoldások
 Átviteli közegek osztályozása
A számítógép-hálózatok vonatkozásában az
összekötő átviteli közeg természetétől
függően megkülönböztetünk:

• fizikailag összekötött (bounded) és

• fizikailag nem összekötött (unbounded)

kapcsolatokat.

Készítette: Koszár András 2

 Fizikailag nem összekötött
hálózatok előnyei, hátrányai
 Mozgékonyak, könnyen áthelyezhetőek.
 A hosszú kábelcsatornák helyett elég
néhány antennaoszlopot kialakítani.
 Adatbiztonságra fokozottan kell ügyelni,
mivel könnyen lehallgatható.

Készítette: Koszár András 3

 Fizikailag összekötött hálózatok
előnyei, hátrányai
 Kisebb távolságokon olcsóbbak
lehetnek a telepítési költségei.
 A vezetékes rendszerek lehallgatás
ellen védettebbek.
 A kapcsolódó eszközök nehezebben
helyezhetők át.
Készítette: Koszár András 4
Vezetékes közegek technológiai
megoldásai

 Csavart érpár (UTP, STP)

 Koaxiális kábel

 Üvegszálas kábel

Készítette: Koszár András 5

 Csavart érpár
 Általában egy kábel négy csavart érpárt
tartalmaz közös védőburkolatban.
 Minden érpár eltérő számú csavarást tartalmaz
méterenként, a köztük lévő áthallás
csökkentése miatt.
 A zavarokkal szemben való érzékenységük
tovább növelhető, ha árnyékolást alkalmazunk
a csavart érpár körül.
 Alkalmasak mind analóg mind digitális
jelátvitelre is, áruk viszonylag alacsony.
Készítette: Koszár András 6
 A csavart érpár szabványos
osztályozása
Típus Használati hely
1. kategória hangminőség (telefon vonalak)
2. kategória 4 Mbit/s -os adatvonalak (Local Talk)
3. kategória 10 Mbit/s -os adatvonalak (Ethernet)
4. kategória 20 Mbit/s -os adatvonalak (16 Mbit/s
Token Ring)
5. kategória 100 Mbit/s -os adatvonalak (Fast
Ethernet)
A kategóriák közötti egyetlen lényeges különbség a csavarás
sűrűsége. Minél sűrűbb a csavarás, annál nagyobb az adatátviteli
sebesség. Ethernet hálózatokban 3.-5. kategóriájú kábeleket
10BaseT néven specifikálták.
Készítette: Koszár András 7
 Csavart érpár technológia
megoldások
 A csavart, vagy más néven sodrott érpár
(Unshielded Twisted Pair = UTP) két
szigetelt, egymásra spirálisan felcsavart
rézvezeték.
 Ha ezt a sodrott érpárt kívülről egy árnyékoló
fémszövet burokkal is körbevesszük, akkor
árnyékolt sodrott érpárról (Shielded Twisted
Pair = STP) beszélünk.
Készítette: Koszár András 8
Csavart érpár technológia
megoldások (folyt.)

UTP

STP

Készítette: Koszár András 9

 Csavart érpár technológia
megoldások (folyt.)
 A csavarás a két ér egymásra hatását küszöböli
ki => nem lép fel jelkisugárzás.
 Általában több csavart érpárt fognak össze közös
védőburkolatban.
 A sodrás biztosítja, hogy a szomszédos vezeték-
párok jelei ne hassanak egymásra (ne legyen
interferencia).
 Az épületekben lévő telefon hálózatoknál is
csavart érpárokat használnak => a számítógépes
munkahelyekhez nem kell új kábelt kihúzni.

Készítette: Koszár András 10

Koaxiális kábelek

Készítette: Koszár András 11

 A koaxiális kábelek fajtái

 Alapsávú koaxiális kábel – digitális

jelátvitelre használják.
 Szélessávú koaxiális kábel – analóg
átvitelre használják.

Készítette: Koszár András 12

 A koaxiális kábelek jellemzői

 hullámellenállás
 hosszegységre eső késleltetési
idő
 hosszegységre eső csillapítás

Készítette: Koszár András 13

 Hullámellenállás
 A leggyakrabban 50Ω (alapsávú
hálózatoknál) vagy 75Ω (szélessávú
hálózatoknál) hullámellenállású
koaxiális kábeleket használnak.
 Alapsávú hálózatoknál is
használhatnak 75Ω-os kábeleket, így
működhetnek szélessávúként is.
Készítette: Koszár András 14
 Késleltetési idő
 A késleltetési idő a kábel szigetelésének
permittivitásától (dielektromos állandójától)
függ.
 A hálózatok működése szempontjából a nagy
késleltetési idő hátrányos, ezért csökkentésére
törekednek. => Minél kisebb permittivitású
szigetelőanyagot kell alkalmazni!

Készítette: Koszár András 15

 Csillapítás
 A kábel csillapítása függ a vezeték anyagösszetételétől,
szerkezetétől, valamint a zavaró hatások kiszűrésére
használt árnyékolástól.
 A tömör központi huzallal készülő kábel csillapítása
kisebb, mint a több összesodrott fémszálat
tartalmazóé.
 A tömör huzalú kábel viszont merevebb, mint a sodrott
változat.
 A környezeti zavarok elleni védelmet alumíniumfólia
vagy árnyékolóharisnya alkalmazásával biztosítják.

Készítette: Koszár András 16

 Alapsávú koaxiális kábelek
 Leggyakrabban helyi számítógép-hálózatok
kialakítására alkalmazzák.
 Jellemző maximális adatátviteli sebessége 100
Mbit/sec 1 Km-es szakaszon.
 Az átviteli sebesség nagymértékben függ a
távolságtól, tehát kisebb távolságon nagyobb
sebesség is elérhető.
Készítette: Koszár András 17
 Ethernet hálózatokban alkalmazott
alapsávú koaxiális kábelek fajtái
• Vékony koaxiális kábelek
(10Base2)
• Vastag koaxiális kábelek
(10 Base5)

A típusjelzésben szereplő 2-es és 5-ös szám az

Ethernet hálózatban kialakítható maximális
szegmenshosszra utal: vékony kábelnél ez 200
méter, vastagnál 500 méter lehet.
Készítette: Koszár András 18
 10Base2
 A digitális átviteltechnikában vékony koaxiális
kábeleket Ethernet helyi hálózatok
kialakításánál használnak.
 Csatlakozásra BNC (Bayone-Neil-Councelman)
dugókat és aljzatokat használnak.
 Mivel a csatlakozások mindig a kábelezés
legkritikusabb pontjai, célszerűbb a
biztonságosabb kötést biztosító sajtolt
(krimpelt) csatlakozók használata, a csavaros
vagy forrasztott BNC csatlakozókkal szemben.
Készítette: Koszár András 19
 10Base5
 A vastag koaxiális kábeleket is az Ethernet
hálózatok kialakításánál alkalmazzák.
 A vastag kábel előnye, hogy lényegesen kisebb
a csillapítása mint a vékony változatnak, ezért
nagyobb távolságok hidalhatók át vele.
 Mivel a kábel vastagságánál fogva merev, ezért
nehezen szerelhető.
 A csatlakozások kialakítása is speciális: ún.
vámpírcsatlakozókat alkalmaznak.
Készítette: Koszár András 20
 Szélessávú koaxiális kábelek
 A kábeltelevíziózás szabványos kábelein
keresztüli analóg átvitelt teszi lehetővé.
 Mivel ezek a szélessávú hálózatok a szabványos
kábeltelevíziós technikát használják, ezért az
analóg jelátvitelnek megfelelően a kábelek közel
100 km-es távolságig 300 MHz-es (időnként
450 MHz-es) jelek átvitelére alkalmasak.
 Egy 300 MHz-es kábel tipikusan 150 Mbit/s-os
adatátvitelt tesz lehetővé.

Készítette: Koszár András 21

 Üvegszálas kábel
 A jelenlegi legkorszerűbb vezetékes
adatátviteli módszer.
 Az információ fényimpulzusok formájában
terjed egy fényvezető közegben.
 Az átvitel három elem segítségével
valósul meg:
fényforrás – átviteli közeg – fényérzékelő

Készítette: Koszár András 22

Az optikai átvitel elve

Készítette: Koszár András 23

 Az optikai átvitel elve
 A fényforrás egy LED dióda, vagy lézerdióda.
Ezek a fényimpulzusokat a rajtuk átfolyó áram
hatására generálják.
 A fényérzékelő egy fotótranzisztor vagy
fotodióda, amelyek vezetési képessége a rájuk
eső fény hatására megváltozik.
 Az átviteli közeg egyik oldalára fényforrást
kapcsolva a közeg másik oldalán elhelyezett
fényérzékelő a fényforrás jeleinek megfelelően
változtatja az vezetőképességét.
Készítette: Koszár András 24
Fényveszteség az üvegszálban
A fényveszteség három részből áll:
 a két közeg határán bekövetkező
visszaverődés (reflexió),
 a közegben létrejövő csillapítás és
 a közegek határfelületén átlépő
fénysugarak.

Készítette: Koszár András 25

 A reflexió és a csillapítás
minimalizálása
 A reflexió a határfelületek gondos
összeillesztésével minimálisra csökkenhető.
 Döntő jelentőségű az a tény, hogy a csillapítás
nem az üveg alapvető tulajdonsága, hanem azt
az üvegben lévő szennyeződések okozzák. A
csillapítás megfelelő anyagválasztással
minimalizálható.

Készítette: Koszár András 26

 Többmódusú üvegszálak
 A közeg határfelületén való átlépés
megakadályozására a megoldás az optikában jól
ismert teljes visszaverődés jelensége.
 Ha a közeg határfelületére érkező fénysugár
beesési szöge elér egy kritikus értéket, akkor a
fénysugár már nem lép ki a levegőbe, hanem
visszaverődik az üvegbe.
 az ilyen elven működő optikai szálakat
többmódusú üvegszálnak (multimode fiber)
nevezik.
Készítette: Koszár András 27
 Egymódusú üvegszálak
 Ha azonban a szál átmérőjét a fény
hullámhosszára csökkentjük, akkor a fénysugár
már visszaverődés nélkül terjed.
 Ezen elven működik az egymódusú üvegszál
(single (mono) mode fiber). ADÓ-ként ilyenkor
lézerdiódát kell alkalmazni, de sokkal
hatékonyabb, nagyobb távolságú összeköttetés
alakítható ki segítségével.

Készítette: Koszár András 28

 Optikai kábel felépítése

Ethernet hálózatokban az üvegszálas kábelt

10BaseF néven definiálták.
Készítette: Koszár András 29
 Az optikai kábel teherbírása
 A hagyományos rézvezetékeket tartalmazó kábel és
a fénykábel konstrukciós követelményei között az
alapvető különbség az, hogy míg a rézvezetéknél
nagy, 15%-os nyújtás is megengedhető, addig a
kvarcüveg esetében az 1%-os nyújtás is idő előtti
öregedéshez, mikro-repedésekhez, esetleg
törésekhez vezethet, ezért elsődleges követelmény
a fénykábel szálainak tehermentesítése.

Készítette: Koszár András 30

 Jelek csatolása

Az üvegszálak alkalmazásánál
kritikus kérdés a jelek be és
kicsatolása, amire kétféle illesztés,
 a passzív és
 az aktív
használatos.

Készítette: Koszár András 31

 Passzív csatoló
A passzív illesztő két, az üvegszálra
kapcsolódó csatlakozóból áll. Az egyik
csatlakozón egy LED dióda, a másik csatlakozón
egy fotódióda van. Az illesztő teljesen passzív,
segítségével jeleket tudunk a fénykábelből
kivenni illetve jeleket tudunk a kábelbe
bejuttatni. Az illesztés természetesen
fényveszteséggel (és így csillapítással) jár,
ezért meg kell határozni, hogy adott távolságon
hány darab használható.
Készítette: Koszár András 32
 Aktív csatoló
Az aktív illesztő jelismétlőként működik,
azaz a beeső fényjelet villamos jellé
alakítja, majd az ADÓ részén ezt LED
dióda segítségével felerősítve
továbbsugározza. Mivel a regenerálás
folyamán a kábelen haladó fényjel
villamos jelként is megjelenik, ezért ez
közvetlenül elektromos jelillesztésre is
felhasználható.
Készítette: Koszár András 33
 Vezeték nélküli átvitel

 Infravörös, lézer átvitel

 Rádióhullám
 Szórt spektrumú sugárzás
 Műholdas átvitel

Készítette: Koszár András 34

 Infravörös, lézer átvitel
 A kommunikáció teljesen digitális, a nagyobb
távolság áthidalását lehetővé tévő
energiakoncentrálás miatt rendkívül jól
irányított, amely szinte teljesen védetté teszi az
illetéktelen lehallgatás, illetve külső zavarás
ellen.
 Sajnos a láthatósági feltételek miatt az eső,
köd, légköri szennyeződések zavarként
jelentkeznek.
Készítette: Koszár András 35
 Rádióhullám
 Nagyobb távolságok áthidalására gyakran
használják a mikrohullámú átvitelt.
 A kiemelkedő antennatornyokon elhelyezkedő
parabola adó és vevőantennák egymásnak
sugárnyalábokat küldenek és akár száz kilométert
is átfoghatnak.
 Problémaként jelentkeznek a viharok, villámlás,
egyéb légköri jelenségek.
 A frekvenciasávok kiosztása átgondolást igényel,
és hatósági feladat.
Készítette: Koszár András 36
 Szórt spektrumú sugárzás
 Kisebb távolságokra (kb. I km távolságig),
lokális hálózatoknál használt megoldás.
 Széles frekvenciasávot használ, amit egy
normális vevő fehér zajnak érzékel. (Azonos
amplitúdó minden frekvencián.)
 A szórt spektrumú vevő felismeri és fogja az
adást. Antennaként megfelel egy darab vezeték.

Készítette: Koszár András 37

 Műholdas átvitel
A műholdakon lévő transzponderek a
felküldött mikrohullámú jeleket egy másik
frekvencián felerősítve visszasugározzák.
Hogy a földön lévő műholdra sugárzó,
illetve a műhold adását vevő antennákat
ne kelljen mozgatni, geostacionárius
pályára állított műholdakat használnak.

Készítette: Koszár András 38