A számítástechnika

történeti előzményei
A kezdetektől a XX. század
közepéig
A számolás kezdetei

A régmúltban a mennyiségi adatok kezelésére (a

számoláshoz) különféle segédeszközöket
használtak:
 A kéz és a láb ujjait (ebből alakult ki a tízes
számrendszer használata).
 Különféle pálcákat és kavicsokat.
 Az ABACUS –t (az első széles körben alkalmazott
számolóeszköz, megjelenése: i.e. 3000 körül).

Készítette: Koszár András 2

Az ABACUS (i.e. 5000)

Készítette: Koszár András 3

Az ABACUS működési elve

 Fakeretbe húzott drótokra felfűzött

golyócskákból áll.
 Minden sornak és oszlopnak megvan a
maga funkciója.
 A sorok a számértékeket, az oszlopok a
helyiértékeket jelentik.
Készítette: Koszár András 4
Számológépek a XIX.
század előtt
 1617 – Napier-pálcák (nagy számok gyors
szorzása, osztása)
 1623 – Schickard-gép (a négy alapművelet
elvégzése; a szorzási, osztási műveletek során
fellépő részeredmények tárolása)
 1642 – Pascaline (a szorzást összeadásra, az
osztást kivonásra vezette vissza)
 1671 – Leibniz kalkulátora
Készítette: Koszár András 5
A Napier-pálcák
John Napier (1550-1617)

Készítette: Koszár András 6

A Schickard-gép
Wilhelm Schickard (1592-1635)

Készítette: Koszár András 7

A Pascaline
Blaise Pascal (1623-1662)

Készítette: Koszár András 8

Leibniz számológépe
Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716)

Készítette: Koszár András 9

Fejlődés a XIX. században

 1810 – Jacquard lyukkártyavezérelt

szövőszéke
 1812 – Babbage munkásságának
kezdete
 1848 – a Boole-algebra kidolgozása
Készítette: Koszár András 10
Jacquard lyukkártyavezérelt
szövőszéke
Joseph-Marie Jacquard (1752-1834)
 A szövőszéket egy
„program”
működtette, amit a
kártyán elhelyezett
lyukak határoztak
meg.
 A módszer a
kártyák
sorozatgyártását
tette lehetővé.
Készítette: Koszár András 11
Babbage munkássága
 Charles Babbage (1791-1871), angol
matematikus.
 1812 – megjelentek első munkái az aritmetikai
táblázatok gépi eszközökkel történő
meghatározásához.
 1820 – megépített egy kísérleti gépet, az ún. pilot
model-t.
 1822 – elkészítette a matematikai táblázatok
meghatározására alkalmas differenciagépet.
 1833 – elkezdte az analitikus gép (Analitical
Engine) fejlesztését.
Készítette: Koszár András 12
A differenciagép

Funkciói:
 Számok
négyzetének,
 harmadik
hatványának,
 logaritmusának
kiszámítása.
Készítette: Koszár András 13
Az analitikus gép
működése
Az analitikus gép sok olyan képességgel és
egységgel rendelkezett, amellyel a mai
számítógépek, így:
 egy vezérlőművel (a számítógépet
működtette);
 egy számolóművel (a mennyiségek és a
műveletek voltak a bemenetei);
 egy szám- és programtároló egységgel, ami
mintegy 200 részeredményt tudott tárolni.
Készítette: Koszár András 14
A Boole-algebra
 Kidolgozója: George Boole (1815-
1864) angol matematikus.
 Logikai axiómák és törvények precíz
matematikai formába öntve.
 Módszere olyan formalizmust alkalmaz,
amelyet a számítógépek
programozásánál minden feladat
megoldásához felhasználhatunk.
Készítette: Koszár András 15
Az elektromechanikus
gépek megjelenése
 Az ipari forradalom dinamikus fejlődést
indított el, megindult a tömeggyártás.
 A számítógép fejlődésének az első igazi
nagy lökést az USA Belügyminisztériuma
által 1880-ban végzett nagy népszámlálás
adta, amelynél géppel kívánták feldolgozni
és elemezni a népszámlálási adatokat.
 A kiírt pályázatot Hermann Hollerith eszköze
nyerte, amely kétszer olyan gyors volt, mint
versenytársaié.
Készítette: Koszár András 16
Hollerith lyukkártyagépe
Hermann Hollerith (1860-1929)

Készítette: Koszár András 17

A lyukkártyagép alkalmazása

 Hollerith 1889-ben szabadalmaztatta nagy

mennyiségű adatok tárolására és
feldolgozására képes elektromechanikus
gépét.
 A kártyán lévő lyukak hatására a gép
érintkezői zárták az adott áramköröket. A
zárt áramkörök elektromechanikus
jelfogókat működtető számlálókat
aktivizáltak.
 A gép alkalmazásával 63 millió ember
adatait 1 hónap alatt dolgozták fel.
Készítette: Koszár András 18