Az informatika fejlődéstörténete

3. Az informatika fejlődéstörténete (1.2)

Kezdve a 20 századdal – előzménye Charles Babbage munkássága - ismertesse számítógépek fejlődésének
főbb állomásait és fontosabb személyiségeit!
Ismertesse a Neumann-elveket!
Miként szokás generációkra osztani a számítógépeket? Sorolja fel és röviden jellemezze is ezeket!

Előzménye: Babbage munkássága:

A XIX. században Charles Babbage (1792-1871) brit matematikus és feltaláló kidolgozta a modern digitális
számítógép alapelveit. Több új típusú gépet is kigondolt. Ilyen volt a differenciagép, amit logaritmustáblázatok
készítésére tervezett az 1820-as évek elején. A gép a számolás eredményét a tervek szerint pontozóval közvetlenül a
nyomda által használható fémlemezbe írta volna. A differenciagép bizonyos függvényértékek (négyzetek, harmadik
hatványok, logaritmusok, stb.) sorozatának kiszámítását különbségek, differenciák összeadására vezeti vissza.
Az első működő differenciagépet Babbage készülékének egyszerűsítésével 1853-ban készítette el Pehr Scheutz és
fia, Edvard Scheutz. Ez a gép harmadrendű differenciákat és 15 jegyű számokat kezelt csak. Christel Hamann tovább
tökéletesítette a berendezést, és segítségével 1910-ben tízjegyű logaritmustáblázatot jelentetett meg.
Differenciagépeket egészen az 1940-es évekig használtak matematikai táblázatok készítésére.
A londoni Science Museumban 1991-ben Babbage részletes rajzai alapján megépítették az eredeti differenciagép
egyszerűsített változatát korszerű anyagokból. A gép négyezer alkatrészből áll, méretei is tekintélyesek: 3,4 m × 0,5
m × 2,1 m. A berendezés tökéletesen működött: hibátlanul kiszámította a 7. hatványok táblázatának első száz értékét.

1833-ban a differenciagép elveinek továbbfejlesztésével tervezte meg Babbage az analitikus gépet, mely a
modern számítógép ősének nevezhető.
A terv fő vonalai:
1) Legyen univerzális, külső programozású, digitális számítógép.
2) A gép fő egységei:
a) legyen memória, 100 db 50 decimális jegyű szám, részeredmények tárolására,
b) aritmetikai egysége a négy alapművelet elvégzésére,
c) vezérlő egysége, mely lyukkártyás vezérlést valósít meg,
d) beolvasó egysége,
e) nyomtató egysége.
3) Tervezett műveleti sebesség:
a) összeadás 50 jegyű számra 60 művelet/perc
b) szorzás, osztás 1 művelet/perc
A gép sohasem készült el, pénzügyi és technikai nehézségek miatt. Ha megépült volna, egy futballpálya
területét foglalta volna el és öt gőzgép energiája kellett volna a működtetéséhez. A gép működési elvei miatt
azonban sok történész Babbege-et és a munkatársát, Augusta Ada Byron (Augusta Ada Lovelace)
matematikust – az első „programozó” - (Lord Byron angol költő lányát) tartja a modern digitális számítógép
igazi feltalálójának.
1940-ben Aiken a terveket felhasználva készítette el a MARK-1-et.

A számolást segítő eszközök története gyakorlatilag egyidős az emberiség történetével. A számológépekben

a 19. század végén kezdték felhasználni az elektromosságot jelátvitelre, valamint átvették a mechanikai
alkatrészek szerepét az elektromossággal működő részelemek. Az első gépek hibridek voltak: elektromos és
mechanikus elemeket egyaránt tartalmaztak.

Elektromechanikus gépek (0. generáció, kb. 1946-ig)

A németországi számítógépgyártás meghatározó egyénisége Konrad Zuse volt, aki jelfogós gépek
építésével foglalkozott. 1939-ben készült el Zuse első nagy sikerű, jelfogókkal működő, mechanikus
rendszerű számítógépe, a Z1. Ez az első gép, mely már a bináris számrendszerre épült. Külön helyezkedett
el benne a tár és az aritmetikai egység, az utasítások bevitelére mikronyelvet alkalmazott.

-1-
 Az informatika fejlődéstörténete
1937-ben Alan Mathison Turing, angol matematikus kidolgozta az univerzális gép (program és
programozható számítógép) modelljét: ha egy gép el tud végezni néhány műveletet, akkor bármilyen
számításra képes.
Howard Hathaway Aikent és az IBM 1939-ben megállapodást kötött a közös fejlesztő munkára, amelynek
eredményeképpen 1944-ben elkészült az elektromechanikus elven működő Mark-I.

Elektronikus számítógépek korszaka

Az elektronikus számítógépek korszakát Neumann János munkásságától számíthatjuk.
Neumann 1944-ben kapcsolatba kerül egy elektronikus számítógép tervezőivel.
A tervezési hibák kiküszöbölésének során fogalmazódtak meg az elektronikus számítógépek felépítésének fő elvei,
amit ma Neumann elveknek nevezünk.
A korszerű számítógépek fő elvei a következők:
1. A számítógép legyen teljesen elektronikus,
2. 2-es számrendszert használjon,
A kettes számrendszer használatának alapja az a tapasztalat, hogy az elektronikus működést könnyebb
hatékony, kétállapotú eszközökkel megvalósítani. Ehhez elegendő egy olyan rendszer használata, mely két
értékkel (igen/nem) dolgozik.
A tízes számrendszert a kettessel felváltva az aritmetikai műveletek egyszerűsödnek, nő a sebesség, csökken
a tárolási igény, így az alkatrészek száma is, megoldandó feladat marad viszont a folyamatos átváltás.
3. legyen univerzális Turing gép,
Az univerzális gép elvi alapja A. M. Turing (1912-1954) elméleti munkásságának eredménye, aki
bebizonyította, hogyha egy gép el tud végezni néhány alapműveletet, akkor bármilyen számításra képes. Ez
az aritmetikai egység beiktatásával érhető el, amelynek az összes számítási és logikai művelet végrehajtása
a feladata.
A műveleti sebesség fokozása érdekében került alkalmazásra a központi vezérlőegység, amely
meghatározza a program soron következő utasítását, szabályozza a műveletek sorrendjét, és ennek
megfelelően vezérli a többi egység működését. Turing kutatása megteremtette a programozható számítógép
matematikai modelljét és a digitális számítások elméleti alapját.
4. belső memóriában tárolt és cserélhető program,
5. az adatok, részeredmények, eredmények, program ugyanabban a memóriában helyezkedjen el.
A legfontosabb újítás a belső program- és adattárolás elve, melynek segítségével a műveletek automatikusan
következnek egymás után, lassú emberi beavatkozás nélkül. A külső tárolás és szakaszos betöltés helyett az
adatok és a programok egy helyen, a belső memóriában kerülnek tárolásra. Innen veszi a központi egység a
végrehajtandó utasításokat és az azokhoz szükséges adatokat, valamint ide helyezi vissza az eredményt is,
így a műveletvégzés sebessége nagyságrendekkel nőhet.

Neumann további lényeges elveket is megfogalmazott, amelyek nagy része még a mai számítógépek
felépítésére és működésére is érvényeksek:
a. A számítógép legyen soros működésű.
b. Legyen vezérlő egysége, melyet élesen meg kell különböztetni a programtól, a vezérlőegység feladata a
program értelmezése, végrehajtása, ne legyen saját memóriája.
c. Legyen aritmetikai és logika egység.
d. Legyen beviteli (input) egység az adatok, program bevitelére.
e. Legyen kiviteli (output) egység az eredmények közlésére, a kiírás mindig a memóriából történjen.
f. Legyen (háttér) tároló, azon adatok tárolására, melyekre csak ritkán van szükség.
g. A gép felépítésénél kétállapotú elemek használandóak.

-2-
 Az informatika fejlődéstörténete
Az elektronikus számítógépek korszakai
1. A számítógépek első generációja:
1945-1950-es évek.
A Neumann-elveket felhasználva kezdték építeni az első generációs számítógépeket.
Tulajdonságaik:
 működésük nagy energiafelvételű elektroncsöveken alapult,
 terem méretűek voltak,
 gyakori volt a meghibásodásuk,
 műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi művelet volt másodpercenként,
 üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt. (Huzalos kialakítás, ASSEMBLY nyelven)
 Tároló eszközök: Mágnesdobok, mágnesszalagok.
 Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista
 Hardver: fixpontos aritmetika
 Adatbevitel: lyukszalag, lyukkártya
 Alkalmazási terület: tudományos műszaki feladatok, haditechnika.
 ENIAC : 30 m, 30 t, 18000 elektroncső (3-5 napig működött hibátlanul) 85 m3. 10-es számrendszer, 10 tizedes
pontossággal. 20 darab szám tárolása egyidejűleg. Programozás: huzalos dugaszoló tábla segítségével.
 EDVAC: Első Neumann elvű gép.
 UNIVAC: 1951 „sorozatgyártás”.

2. A számítógépek második generációja:

1955-65.
A tranzisztor feltalálása az ötvenes évek elején lehetővé tette a második generációs számítógépek kifejlesztését.
Tulajdonságaik:
 az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették,
 helyigényük szekrény méretűre zsugorodott,
 üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt,
 kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is
lehetőség nyílt programok készítésére: FORTRAN, COBOL,
 tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen megnőtt -50000-100000 művelet/másodperc.
 Háttértár: mágnesszalag az általános, megjelenik a mágneslemez
 Adatbevitel: lyukkártya, mágnesszalag
 Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista
 Hardver: lebegőpontos aritmetika

3. A számítógépek harmadik generációja:

1960-1980.
Az ötvenes évek végén a technika fejlődésével lehetővé vált a tranzisztorok sokaságát egy lapon tömöríteni, így
megszületett az integrált áramkör, más néven IC (Integrated Circuit). A hetvenes évek számítógépei már az IC-k
felhasználásával készültek.
Tulajdonságaik:
 jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek nagysága már csak asztal méretű volt,
 megjelentek az operációs rendszerek,
 a programnyelvek használata általánossá vált, megjelentek a magas szintű programnyelvek: BASIC ( John
Kemény), ALGOL
 műveleti sebességük megközelítette az egymillió elemi műveletet másodpercenként,
 csökkenő áruk miatt egyre elterjedtebbé váltak, megindult a sorozatgyártás.
 Háttértár: mágneslemez, mágnesszalag
 Adatbevitel: billentyűzetről mágneslemezre, mágnesszalagra
 Adatkivitel: nyomtatott lista, képernyő
 Hardver: cache memória
 IBM 360, 370
 ESZR (R10-R55)

-3-
 Az informatika fejlődéstörténete
4. A számítógépek negyedik generációja:
1975-től.
A hetvenes évek elején az integrált áramkörök továbbfejlesztésével megszületett a mikrochip és a mikroprocesszor,
melyet elsőként az Intel cég mutatott be 1971-ben. Ez tette lehetővé a negyedik generációs személyi számítógépek
létrehozását. Ebbe a csoportba tartoznak a ma használatos számítógépek is.
Tulajdonságaik:
 asztali és hordozható változatban is léteznek,
 hatalmas mennyiségű adat tárolására képesek,
 műveleti sebességük másodpercenként több milliárd is lehet,
 alacsony áruk miatt szinte bárki számára elérhetőek,
 megjelentek a negyedik generációs programnyelvek (PASCAL, oktatási céllal LOGO, C, CLIPPER... stb).
 Operatív tár: félvezető
 Háttértár: mágneslemez, CD, DVD, flash memóriák
 Adatbevitel: billentyűzetről a memóriába, egér, szkenner, optikai karakterfelismerés
 Adatkivitel: képernyő, hangszóró, nyomtatott lista

5. A számítógépek ötödik generációja?

Ma?

 Az egyik jelenlévő trend a számítógépek fejlesztésében a mikro-miniatürizálás, az az igyekezet, hogy mind

több áramköri elemet sűrítsenek mind kisebb és kisebb méretű chipekbe.

 Jellemzőjük a Neumann - elvtő eltérő, párhuzamos vagy asszociatív működésű mikroprocesszorok

alkalmazása.
Az eljárás-orientált programozási nyelvek helyett a problémaorientált nyelvek megjelenése figyelhető meg.
Erre egy kezdeti kísérlet a PROLOG programozási nyelv volt.
Cél a mesterséges intelligencia megalkotása.

Ezek a gépek már komplex problémákat tudnának alkotó módon megoldani. Az egyik aktívan kutatott terület
a párhuzamos feldolgozás, azaz amikor sok áramkör egyidejűleg különböző feladatokat old meg. A
párhuzamos feldolgozás alkalmas lehet akár az emberi gondolkodás utánzására is.

 Robottechnika fejlőése is órási méreteket ölt. Az ötödik generációs számítógépek létrehozására irányuló
fejlesztési kísérletek a nyolcvanas évek elején Japánban is megkezdődtek. A cél olyan intelligens számítógép
létrehozása, mely lát, hall, beszél és gondolkodik. Képes tanulni, asszociálni, következtetéseket levonni és
dönteni. Míg egy mai számítógép használatakor a felhasználó feladata „megértetni” a végrehajtandó
műveletsort, addig az ötödik generációs számítógépek hagyományos emberi kommunikáció révén fogják
megérteni és végrehajtani a feladatokat.

-4-