Professional Documents
Culture Documents
A XIX. században Charles Babbage (1792-1871) brit matematikus és feltaláló kidolgozta a modern digitális
számítógép alapelveit. Több új típusú gépet is kigondolt. Ilyen volt a differenciagép, amit logaritmustáblázatok
készítésére tervezett az 1820-as évek elején. A gép a számolás eredményét a tervek szerint pontozóval közvetlenül a
nyomda által használható fémlemezbe írta volna. A differenciagép bizonyos függvényértékek (négyzetek, harmadik
hatványok, logaritmusok, stb.) sorozatának kiszámítását különbségek, differenciák összeadására vezeti vissza.
Az első működő differenciagépet Babbage készülékének egyszerűsítésével 1853-ban készítette el Pehr Scheutz és
fia, Edvard Scheutz. Ez a gép harmadrendű differenciákat és 15 jegyű számokat kezelt csak. Christel Hamann tovább
tökéletesítette a berendezést, és segítségével 1910-ben tízjegyű logaritmustáblázatot jelentetett meg.
Differenciagépeket egészen az 1940-es évekig használtak matematikai táblázatok készítésére.
A londoni Science Museumban 1991-ben Babbage részletes rajzai alapján megépítették az eredeti differenciagép
egyszerűsített változatát korszerű anyagokból. A gép négyezer alkatrészből áll, méretei is tekintélyesek: 3,4 m × 0,5
m × 2,1 m. A berendezés tökéletesen működött: hibátlanul kiszámította a 7. hatványok táblázatának első száz értékét.
1833-ban a differenciagép elveinek továbbfejlesztésével tervezte meg Babbage az analitikus gépet, mely a
modern számítógép ősének nevezhető.
A terv fő vonalai:
1) Legyen univerzális, külső programozású, digitális számítógép.
2) A gép fő egységei:
a) legyen memória, 100 db 50 decimális jegyű szám, részeredmények tárolására,
b) aritmetikai egysége a négy alapművelet elvégzésére,
c) vezérlő egysége, mely lyukkártyás vezérlést valósít meg,
d) beolvasó egysége,
e) nyomtató egysége.
3) Tervezett műveleti sebesség:
a) összeadás 50 jegyű számra 60 művelet/perc
b) szorzás, osztás 1 művelet/perc
A gép sohasem készült el, pénzügyi és technikai nehézségek miatt. Ha megépült volna, egy futballpálya
területét foglalta volna el és öt gőzgép energiája kellett volna a működtetéséhez. A gép működési elvei miatt
azonban sok történész Babbege-et és a munkatársát, Augusta Ada Byron (Augusta Ada Lovelace)
matematikust – az első „programozó” - (Lord Byron angol költő lányát) tartja a modern digitális számítógép
igazi feltalálójának.
1940-ben Aiken a terveket felhasználva készítette el a MARK-1-et.
A németországi számítógépgyártás meghatározó egyénisége Konrad Zuse volt, aki jelfogós gépek
építésével foglalkozott. 1939-ben készült el Zuse első nagy sikerű, jelfogókkal működő, mechanikus
rendszerű számítógépe, a Z1. Ez az első gép, mely már a bináris számrendszerre épült. Külön helyezkedett
el benne a tár és az aritmetikai egység, az utasítások bevitelére mikronyelvet alkalmazott.
-1-
Az informatika fejlődéstörténete
1937-ben Alan Mathison Turing, angol matematikus kidolgozta az univerzális gép (program és
programozható számítógép) modelljét: ha egy gép el tud végezni néhány műveletet, akkor bármilyen
számításra képes.
Howard Hathaway Aikent és az IBM 1939-ben megállapodást kötött a közös fejlesztő munkára, amelynek
eredményeképpen 1944-ben elkészült az elektromechanikus elven működő Mark-I.
Neumann további lényeges elveket is megfogalmazott, amelyek nagy része még a mai számítógépek
felépítésére és működésére is érvényeksek:
a. A számítógép legyen soros működésű.
b. Legyen vezérlő egysége, melyet élesen meg kell különböztetni a programtól, a vezérlőegység feladata a
program értelmezése, végrehajtása, ne legyen saját memóriája.
c. Legyen aritmetikai és logika egység.
d. Legyen beviteli (input) egység az adatok, program bevitelére.
e. Legyen kiviteli (output) egység az eredmények közlésére, a kiírás mindig a memóriából történjen.
f. Legyen (háttér) tároló, azon adatok tárolására, melyekre csak ritkán van szükség.
g. A gép felépítésénél kétállapotú elemek használandóak.
-2-
Az informatika fejlődéstörténete
Az elektronikus számítógépek korszakai
1. A számítógépek első generációja:
1945-1950-es évek.
A Neumann-elveket felhasználva kezdték építeni az első generációs számítógépeket.
Tulajdonságaik:
működésük nagy energiafelvételű elektroncsöveken alapult,
terem méretűek voltak,
gyakori volt a meghibásodásuk,
műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi művelet volt másodpercenként,
üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt. (Huzalos kialakítás, ASSEMBLY nyelven)
Tároló eszközök: Mágnesdobok, mágnesszalagok.
Adatkivitel: lyukkártya, nyomtatott lista
Hardver: fixpontos aritmetika
Adatbevitel: lyukszalag, lyukkártya
Alkalmazási terület: tudományos műszaki feladatok, haditechnika.
ENIAC : 30 m, 30 t, 18000 elektroncső (3-5 napig működött hibátlanul) 85 m3. 10-es számrendszer, 10 tizedes
pontossággal. 20 darab szám tárolása egyidejűleg. Programozás: huzalos dugaszoló tábla segítségével.
EDVAC: Első Neumann elvű gép.
UNIVAC: 1951 „sorozatgyártás”.
-3-
Az informatika fejlődéstörténete
4. A számítógépek negyedik generációja:
1975-től.
A hetvenes évek elején az integrált áramkörök továbbfejlesztésével megszületett a mikrochip és a mikroprocesszor,
melyet elsőként az Intel cég mutatott be 1971-ben. Ez tette lehetővé a negyedik generációs személyi számítógépek
létrehozását. Ebbe a csoportba tartoznak a ma használatos számítógépek is.
Tulajdonságaik:
asztali és hordozható változatban is léteznek,
hatalmas mennyiségű adat tárolására képesek,
műveleti sebességük másodpercenként több milliárd is lehet,
alacsony áruk miatt szinte bárki számára elérhetőek,
megjelentek a negyedik generációs programnyelvek (PASCAL, oktatási céllal LOGO, C, CLIPPER... stb).
Operatív tár: félvezető
Háttértár: mágneslemez, CD, DVD, flash memóriák
Adatbevitel: billentyűzetről a memóriába, egér, szkenner, optikai karakterfelismerés
Adatkivitel: képernyő, hangszóró, nyomtatott lista
Ezek a gépek már komplex problémákat tudnának alkotó módon megoldani. Az egyik aktívan kutatott terület
a párhuzamos feldolgozás, azaz amikor sok áramkör egyidejűleg különböző feladatokat old meg. A
párhuzamos feldolgozás alkalmas lehet akár az emberi gondolkodás utánzására is.
Robottechnika fejlőése is órási méreteket ölt. Az ötödik generációs számítógépek létrehozására irányuló
fejlesztési kísérletek a nyolcvanas évek elején Japánban is megkezdődtek. A cél olyan intelligens számítógép
létrehozása, mely lát, hall, beszél és gondolkodik. Képes tanulni, asszociálni, következtetéseket levonni és
dönteni. Míg egy mai számítógép használatakor a felhasználó feladata „megértetni” a végrehajtandó
műveletsort, addig az ötödik generációs számítógépek hagyományos emberi kommunikáció révén fogják
megérteni és végrehajtani a feladatokat.
-4-