5.

tétel Informatikai alapismeretek-hardver

A Neumann-elvű számítógépek

Számolást segítő eszközöket már az ősi időktől készítettek az emberek. Az első mechanikus
számológép a 17. században készült, az elektronikus számítógépek a 20. században jelentek
meg. A 40-es évek közepén NEUMANN JÁNOS rendszerezett néhány alapelvet, amelyek
meghatározzák, hogy hogyan kell egy számítógépet elkészíteni, bár vannak nem Neumann-
elv alapján működő számítógépek is.

A Neumann - elvek
1. A számítógép legyen soros működésű:

A gép az egyes utasításokat egymás után, egyenként hajtja végre

2. A) A számítógép a kettes számrendszert használja:
A kettes számrendszert és a rajta értelmezett aritmetikai ill. logikai műveleteket
könnyű megvalósítani kétállapotú áramkörökkel
(pl.: 1- magasabb feszültség, 0 - alacsonyabb feszültség)
3. A tárolt program elve:
A számítógépnek legyen belső memóriája:
A számítógép gyors működése miatt nincs lehetőség arra, hogy minden egyes
lépés után a kezelő beavatkozzon a számítás menetébe. A belső memóriában
tárolhatók az adatok és az egyes számítások részeredményei, így a gép
bizonyos műveletsorokat automatikusan el tud végezni.
A programot alkotó utasítások kifejezhetők számokkal, azaz adatként
kezelhetők. ezek a belső memóriában tárolhatók, mint bármelyik más adat.
Ezáltal a számítógép önállóan képes működni, hiszen az adatokat és az
utasításokat egyaránt a memóriából veszi elő.
4. A számítógép legyen univerzális:
A számítógép különféle feladatainak elvégzéséhez nem kell speciális
berendezéseket készíteni. Ugyanis, Turing angol matematikus bebizonyította,
hogy az olyan gép, amely el tud végezni néhány alapvető műveletet, akkor az
elvileg bármilyen számítás elvégzésére is alkalmas
5. Teljesen elektronikus működés:
Ne tartalmazzon a számítógép mechanikus elemeket, csak elektronikusokat.

Munkavédelem és ergonómia
„Képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit”
összefoglaló 50/1999. (XI.3.) Egészségügyi Minisztériumi rendelet tartalmazza.
A rendelet 1999. novemberben jelent meg és 2000. január 2.-a óta hatályos. A rendeletben
foglaltak azokra a munkavállalókra és munkáltatóikra vonatkoznak, akik „napi 4 órán
keresztül rendszeresen számítógépes munkát végeznek”.

1
5. tétel Informatikai alapismeretek-hardver

Ergonómia:
Az ergonómia az ember és a tárgyi világ közötti harmónia megteremtésének
tudománya.

1. Hardver-ergonómia:
a munkaeszközök és berendezések, a munkahely és a munkakörnyezet az ember
sajátosságaihoz történő illeszkedésével foglalkozik.
a. számítógépes tanterem kialakítása
b. világítás
c. tükröződés és fényvisszaverődés
d. zaj
e. klíma-szellőzés
f. sugárzás csökkentése
g. munkaasztal (formatervezett asztalok, csoportmunkahelyek)
h. szék
i. képernyő (helyzete, típusok)
j. billentyűzet
k. egér
l. kézirattartó

2. Szoftver-ergonómia:
A szoftverek, a számítógépes rendszerek illesztése az ember megismerő, értelmi és
észbeli tulajdonságaihoz.

A szoftver megtervezése, kiválasztása, bevezetése, módosítása és a képernyős

munkafeladatok megtervezése során a munkáltatónak az alábbi elveket kell figyelembe
vennie:
 A szoftver feleljen meg a faladatnak
 A szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelően
jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatón egyaránt
 Legyen könnyen használható és a számítógép-kezelő ismereteihez és
tapasztalatszintjéhez igazítható
 Rendelkezzen magyar nyelvű súgóval
 Lássák el megfelelő hibaüzenetekkel
 A szoftver a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban
és ütemben jelezze ki az információkat
 Biztosítson visszajelzést a munkavállalónak a teljesítményéről

A szoftver és a felhasználó közötti párbeszédet úgy kell kialakítani, hogy eleget

tegyenek az alábbi követelményeknek:
 Az információt teríteni kell a képernyőn
 Az adatbevitelhez képi segédeszközöket kell alkalmazni
 Az adatbevitel végét jelezni kell, majd áttérni a válaszra
 A hibát jelezni kell
 Lehetőséget kell biztosítani az adatbevitel visszavonására

2
5. tétel Informatikai alapismeretek-hardver

3. Az ember és a környezet egymásra hatása

 Csak jól megtervezett munka-helyen lehet optimális hatékonyságú munkát végezni.
 Stresszmentes környezet
 Környezet-pszichológia
 Zavaró zajhatások kiküszöbölése
 A céget képviselő, de nem hivalkodó díszelemek elhelyezése
 Virágok: szép  allergia
Személyes munkaterület nagysága

4. Rendszer ergonómia:
A munkafolyamat és munkaeszközök együttesét vizsgálja. Célja annak feltárása, milyen
az ember és a számítógép közötti funkciómegosztás.
 Robotrendszer
 Gazdarendszer

A robotrendszerben olyan módon szervezik a munkát, hogy a számítógép átveszi az

ember irányítását és ellenőrzését, és csökkenti az emberi tevékenység hatáskörét és
szabadságfokát. Pl. adatbeviteli tevékenység - -csak ebben a rendszerben oldható meg

A gazdarendszerben a technika feladata az emberi tevékenység támogatása, a

számítógép felszabadítja az embert a mindennapi rutinfeladatok elvégzése alól, a kívánt
adatokat gyorsan és pontosan a rendelkezésére bocsátja, növeli az emberi cselekvés hatókörét.

3
5. tétel Informatikai alapismeretek-hardver

M U N K AV É D E L E M :

A munkavédelemről az 1993. évi XCIII. törvény, a tűzvédelemről az 1996. évi

XXXI. törvény rendelkezik.
Munkavédelem (egészségügyi szempontok):
 A monitor frissítési frekvenciája
 Védőszemüveg
 Kellő távolság a monitortól
 Kényelmes, gerincet tartó szék
 A billentyűzet használata ne fárassza a kezet
 Legyen világos a szoba
 A monitort érő közvetlen napsugár olvashatatlanná teszi a tartalmat.
 Szembetűző nap esetén például a monitor árnyékban van, mégsem szerencsés
elrendezés.
A törvények szerint csak olyan személy kapcsolhatja be a számítógépet, aki munka és
tűzvédelmi oktatásban részesült. Az első alkalommal a munkába állás napján, később évente,
illetve a munkakörülmények megváltozásakor kell megtartani.

A munkáltató csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg

alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez
szükséges ismeretekkel, készségekkel és jártassággal.

A számítógépet földeléssel ellátott csatlakozóval szabad használni. A számítógép

kábeleit megtörni nem szabad, a rajtuk lévő áramterhelést be kell tartani. Számítógépes
termekben a kábelezést célszerű kevésbé forgalmas helyen elvezetni.
A számítógépet a tevékenység után, vagy áramszünet esetén ki kell kapcsolni.

A számítógépes tűz oltásához poroltót és vizet nem szabad használni, mert azok
károsítják a számítógépet ill. a víz vezeti az áramot. Ilyen esetben széndioxiddal vagy
halotronnal oltó készüléket kell alkalmazni.

Halon kiváltó “A-B-C” tűzosztályra, elektromos feszültség alatt lévő berendezésekhez is

anyagok alkalmas, tiszta oltóanyagok, az oltás után maradék nélkül eltávoznak, ezért előnyösen
(NAF PIII, alkalmazhatók: számítógép termek, vezérlőtermek, repülőgépek, személy- és
Halotron I.) tehergépjárművek, múzeumok, laboratóriumok, hírközlő berendezések, stb. védelmére.
Halonkiváltó anyagok korlátozott ideig és helyeken maradhatnak készenlétben, 2004.
május 1. után javításuk, újratöltésük nem megengedett.

Szén-dioxid “B” és “C” tűzosztályhoz széles körben alkalmazható elektromos feszültség alatt
is. Az oltóanyag szennyeződést nem okoz, ezért előnyös pl. az élelmiszeriparban,
erőművekben, számítógéptermekben, felvonó gépházakban, stb.