Fizika Emelt Szintu Irasbeli Erettsegi Vizsga Megoldassal 2010

Forrás: http://www.doksi.
hu
Azonosító
jel:
2010. május 18.
FIZIKA
EMELT SZINTŰ
ÍRÁSBELI VIZSGA
2010. május 18. 8:00
●
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

ÉRETTSÉGI VIZSGA
Pótlapok száma
Tisztázati
Piszkozati
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
MINISZTÉRIUM
Fizika emelt szint — írásbeli vizsga 0912

Forrás: http://www.doksi.hu
Fizika — emelt szint Azonosító

jel:
Fontos tudnivalók
A feladatlap megoldásához 240 perc áll rendelkezésére.

Olvassa el figyelmesen a feladatok előtti utasításokat, és gondosan ossza be idejét!
A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatja meg.
Használható segédeszközök: zsebszámológép, függvénytáblázatok.
Ha valamelyik feladat megoldásához nem elég a rendelkezésre álló hely, kérjen pótlapot!
A pótlapon tüntesse fel a feladat sorszámát is!
írásbeli vizsga 0912 2 / 16 2010. május 18.


jel:
ELSŐ RÉSZ
Az alábbi kérdésekre adott válaszok közül minden esetben pontosan egy jó. Írja be a
helyesnek tartott válasz betűjelét a jobb oldali fehér négyzetbe! Ha szükségesnek tartja, kisebb
számításokat, rajzokat készíthet a feladatlapon.
1. Hosszú, I egyenárammal átjárt vezető mágneses terébe pontszerű pozitív I

q töltést helyezünk el az ábra szerint. (A töltés kezdetben nyugalomban q
van.) Milyen irányban mozdul el?
A) A vezetővel párhuzamosan mozdul el.

B) A vezetőre merőleges irányban mozdul el.
C) A töltés nem mozdul el, hanem helyben marad.
2 pont
1m
2. Egy 1 méter hosszú gumiszálat kétféle módszer-
rel deformálunk. Az egyik esetben a szál irányá-
ban megnyújtjuk 10 cm-rel, a másikban pedig a
szál két végének rögzítése után a középpontját a 1,1 m F1
szál irányára merőlegesen 10 cm-rel elhúzzuk.
Melyik esetben van nagyobb erőre szükségünk?
1m
0,1 m
F2
A) A hosszanti megnyújtás esetén.

B) A merőleges deformáció esetén.
C) A szükséges erő a két esetben azonos.
2 pont


jel:
3. Egy forró nyári napon jó hővezető anyagból készített henger-

ben, súrlódásmentesen mozgó dugattyúval levegőt zártunk be.
Este szép lassan hűlni kezdett a levegő, hajnalra jó hideg lett.
Mit mondhatunk a bezárt levegő nyomásáról és a dugattyú
helyzetéről hajnalban? (Tekintsük a külső légnyomást állandónak!)
A) A bezárt levegő nyomása lecsökkent, a dugattyú beljebb mozdult.

B) A bezárt levegő nyomása állandó maradt, a dugattyú beljebb mozdult.
C) A bezárt levegő nyomása lecsökkent, a dugattyú helyben maradt.
D) A bezárt levegő nyomása állandó maradt, a dugattyú helyben maradt.
2 pont
4. Egy 5 m magas állványról golyókat hajítunk el 10 m/s kezdősebességgel. Az 1. eset-

ben függőlegesen felfelé, a 2. esetben vízszintesen, a 3. esetben függőlegesen lefelé.
A golyók egyformák, a légellenállás mindhárom esetben elhanyagolható. Állítsa
nagyság szerint növekvő sorrendbe a golyók sebességét földet éréskor!
A) v1 = v2 = v3
B) v1 < v2 < v3
C) v2 < v1 = v3
D) v2 < v 1 < v3
2 pont
5. Mi jellemzi egy részecske és antirészecskéjének viszonyát?
A) Egy részecske és antirészecskéje között gravitációs taszítás lép föl.

B) Ütközésük esetén szétsugárzás történik.
C) Egy részecske és antirészecskéje között elektromos taszítás lép fel.
2 pont


jel:
6. Mi jellemzi egy gáz adiabatikus összenyomását?
A) A gáz hőmérséklete nem nő, mivel nincs hőközlés.

B) A gáz belső energiája nő, mivel munkát végeztünk a gázon.
C) A gáz belső energiája nem változik, mivel pontosan annyi hőt ad le a gáz,
mint amennyi munkát végeztünk rajta.
2 pont
7. A Föld a Naptól 1 csillagászati egységre (1 CsE) kering, és 1 év alatt kerüli azt meg.
Mekkora lenne a keringési ideje annak az égitestnek, amely 4 CsE-re keringene a
Nap körül?
A) 2 év
B) 4 év
C) 8 év
2 pont
8. Az Űrbiztonsági Szolgálat száguldó űrhajójának lézerágyúja eltalálja a szemből jövő

űrkalóz űrhajóját. Mekkora sebességgel csapódnak be a lézersugarak a kalóz
űrhajójába? (Az események értelemszerűen az űrben zajlanak.)
A) A fénysebesség és a két űrhajó relatív sebességének összegével egyenlő

sebességgel.
B) A fénysebesség és az űrbiztonsági űrhajó sebességének összegével
egyenlő sebességgel.
C) A fénysebesség és a kalózhajó sebességének összegével egyenlő
sebességgel.
D) Fénysebességgel.
2 pont


jel:
9. Egy kondenzátor két párhuzamos, kör alakú lemezből áll. Hogyan

változik a kapacitása, ha az egyik lemezt tengelye körül 60 fokkal
elforgatjuk? (A kondenzátor kezdeti kapacitását C-vel, a forgatás
utánit C’-vel jelöljük. A tengely merőleges a lemezek síkjára. )
A) C ' = C ⋅ sin 60°

B) C ' = C ⋅ cos 60°
C) C' = C
2 pont
10. Elképzelhető-e olyan hőtani folyamat, melynek során a hő minden külső hatás
nélkül, magától a hidegebb hely felől a melegebb hely felé áramlik?
A) Nem, ez csak akkor lehetséges, ha munkát fektetünk be, ami a hőáramlást

fenntartja.
B) Igen, csak biztosítani kell a hő folyamatos elvezetését a melegebb helyről,
mint például a hűtőszekrénynél (vagy minden más hőszivattyúnál).
C) Igen, ez szélsőséges körülmények között, szupravezető anyagok esetén
megvalósítható.
D) Nem, mert ezt az energiamegmaradás törvénye tiltja.
2 pont
11. Egy erős lámpával megvilágítunk egy ideális tükröt. Hat-e a megvilágítás miatt
mechanikai erő a tükörre?
A) Nem hat erő, mivel semmi sem ér a tükörhöz.

B) Hat erő, mivel a tükörbe csapódó fotonoknak van lendületük.
C) Nem hat erő, mivel a tükörbe csapódó fotonoknak nincsen tömegük.
D) Hat erő, mivel a tükör elnyeli a fotonok energiáját.
2 pont


jel:
E (eV)
0
12. A grafikon a hidrogénatom elektronjának energia-
szintjeit ábrázolja elektronvolt egységekben -0,54
( −19
)
1eV = 1,6 ⋅ 10 J . A grafikonon a nyíl egy elektronát- -0,85
menetet ábrázol két energiaszint között. Milyen folyamat
zajlik le az elektronátmenet során a H-atomban? (A 0 eV -1,51
energiaszint fölött az elektron kiszabadul az atomból.)
-3,39
-13,6
A) Az atom kibocsát egy fotont és alapállapotba ugrik.

B) Az atom kibocsát egy fotont, de gerjesztett állapotban marad.
C) Az atom nem bocsát ki fotont, mivel gerjesztett állapotban marad.
D) Ha 3 fotont bocsátott ki, akkor gerjesztetlen állapotba került.
2 pont
13. Homogén mágneses térben egy zárt drótkeret fekszik úgy, hogy a keret síkja merőle-
ges a mágneses térre. A mágneses tér erősségét egyenletesen változtatjuk, az egyik
alkalommal kétszeresére növeljük, a másik alkalommal (az eredeti értékhez viszo-
nyítva) a felére csökkentjük ugyanannyi idő alatt.
Melyik esetben lesz nagyobb az indukált áram erőssége a keretben?
A) Ha kétszeresére növeljük a mágneses tér erősségét.

B) Ha felére csökkentjük a mágneses tér erősségét.
C) Egyenlő lesz az áramerősség nagysága mindkét esetben.
2 pont
14. A Föld felszínétől számított RFöld magasságból (azaz a Föld sugarával megegyező
magasságból) elejtenek egy testet. Mekkora gyorsulással indul el? (A gravitációs
gyorsulás a Föld felszínén g.)
A) g gyorsulással.
B) g/2 gyorsulással.
C) g/4 gyorsulással.
2 pont


jel:
15. Egy vékony gyűjtőlencsétől kétszeres fókusztávolságra, a lencse tengelyére merőle-

gesen áll egy gyertya. Hányszorosa lesz a keletkező kép nagysága a tárgy nagyságá-
nak?
A) Ebben az esetben nem keletkezik kép.

B) A kép nagysága a tárgy nagyságának fele lesz.
C) A kép és a tárgy nagysága megegyezik.
D) A kép nagysága kétszerese lesz a tárgy nagyságának.
2 pont


jel:
MÁSODIK RÉSZ
Az alábbi három téma közül válasszon ki egyet, és fejtse ki másfél-két oldal terjedelemben,
összefüggő ismertetés formájában! Ügyeljen a szabatos, világos fogalmazásra, a logikus gon-
dolatmenetre, a szakkifejezések, nevek, jelölések helyesírására, mivel az értékelésbe ez is
beleszámít! Mondanivalóját nem kell feltétlenül a megadott szempontok sorrendjében
kifejtenie. A megoldást a következő oldalra írhatja.
1. Az elektron felfedezése
… Ilyen módon a katódsugarak az anyag új állapotát jelentik,

egy olyan állapotot, melyben az anyag részekre bomlása sokkal
magasabb fokú, mint a közönséges gázállapotban: ez egy olyan
állapot, melyben minden anyag – származzon az hidrogénből,
oxigénből, vagy bármilyen más forrásból – már egy és ugyan-
azon fajta; lévén ez az a szubsztancia, melyből az összes kémiai
elem felépül.
Thomson. Phil. Magazine, 1897

Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete
Mi a katódsugárcső, s hogyan működik izzókatódos változata? Milyen megfigyeléseket tett

Thomson a katódsugárzást vizsgálva, hogyan vezettek ezek a megfigyelések az elektron felfe-
dezéséhez? Mutassa be az elektronnyaláb viselkedését a Thomson által alkalmazott eltérítő
elektromos és mágneses térben. A katódsugárban lévő részecskék (elektronok) mely tulajdon-
ságára következtethetett Thomson a nyalábeltérítéses kísérletekkel? Milyen megállapításokat
tehetünk az elektron által hordozott töltés sajátságairól?


jel:
2. A mérhető fény
A világ sebesség bár szerfölött nagy, mindazáltal nem pilla-

natnyi, mint a régiek hitték, hanem időben történő. Ez igaz-
ságot föltalálta 1675-ben Römer Olaus dán csillagász, ki
midőn észrevenné, hogy mindazon térek melyek földünkön
vannak, sokkal kisebbek, sem mint a világsebesség meg-
mérésére szolgálhatnának, azt igyekezvén megtudni, vajon
kívántatik-e arra idő és mennyi, míg a világ a Napból
Földünkre érkezik, mit Jupiter őrnökének Jupiter árnyékába
bemenetéből szerencsésen ki is tudott.
Schirkhuber Móricz: Elméleti és tapasztalati természettan

alaprajza 1851
Ismertesse Römer vagy Fizeau a fény sebességének mérésére szolgáló eljárását. Mutassa meg,
hogyan mérhető meg a fény hullámhossza rács segítségével. Hogyan határozható meg a fény
frekvenciája a sebességének és hullámhosszának ismeretében? A fény milyen tulajdonságait
határozza meg a frekvenciája?
3. Modell és valóság – ideális gázok
Készítsünk egy listát mindazon helyzetekről, melyben hővel

találkozunk, és jegyezzük fel az összes kísérő körülményeket.
Majd készítsünk azon helyzetekről egy táblázatot, melyben a
test hideg, vagyis a hő hiányzik. Itt is jegyezzük fel az összes
kísérő körülményeket… Ezután vizsgáljuk meg, hogy melyik az
a kísérőkörülmény, mely megvan mindazon esetekben, amikor
a hő jelen van, és hiányzik mindazon esetekben, amidőn a
testek hidegek. Ilyen módon kapcsolatot találhatunk a hő és a
szóban forgó jelenség között, és ezt a jelenséget a hő okának
vagy a hő mibenlétének nevezhetjük.
Francis Bacon módszere a hő mibenlétének megállapítására

Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete
Ismertesse az ideális gázok részecskemodelljét. Értelmezze a nyomás és a hőmérséklet

fogalmát a részecskemodell segítségével! Magyarázza meg a Boyle–Mariotte-törvényt és a
Gay–Lussac-törvényeket az ideális gáz részecskemodelljének segítségével!


jel:
a) b) c) d) e) f) Kifejtés Tartalom Összesen
5 pont 18 pont 23 pont


jel:
HARMADIK RÉSZ
Oldja meg a következő feladatokat! Megállapításait – a feladattól függően – szövegesen, rajz-

zal vagy számítással indokolja is! Ügyeljen arra is, hogy a használt jelölések egyértelműek
legyenek!
1. Egy elektron olyan mágneses térben mozog, melyet két, egyenként homogén,
egymással párhuzamos (az ábra síkjába befelé mutató), de különböző nagyságú
mágneses mező alkot. t0 időpillanatban az elektron éppen a két térfelet határoló
síktól indul, a síkra merőlegesen 105 m/s sebességgel, és az ábrán látható, félkörök-
ből álló pályát írja le. Az első térrészben a mágneses indukció nagysága 5,7 ⋅ 10 −7 T ,
a második térrészben az elektron által leírt körpálya sugara kétszer akkora, mint az
első térrészben leírt körpályájának sugara. t1 időpillanatban az elektron ismét a két
térfelet határoló síkra ér.
Adatok: e = 1,6 ⋅ 10 −19 C , me = 9,1 ⋅ 10 −31 kg
a) Mekkora az elektron által leírt körpályák sugara?

b) Mekkora a mágneses indukció nagysága a második térfélen?
c) Mennyi utat tesz meg az elektron összesen t0 és t1 között?
d) Mennyi idő telik el t0 és t1 között?
B1 t0 B2
t1
a) b) c) d) Összesen
6 pont 2 pont 3 pont 1 pont 12 pont


jel:
2. Műkorcsolya-gyakorlat közben az 50 kg tömegű hölgy 6 m/s sebességgel egyenes

vonalú egyenletes mozgást végez. 75 kg tömegű párja vele párhuzamosan és azonos
irányban 8 m/s-mal egyenletesen halad. Amikor a férfi a párja mellett elhalad, a
kezét nyújtja, és együtt haladnak tovább egyenesen, az eredeti irányba.
m
( g = 10 2 )
s
a) Mekkora lesz a közös sebességük, ha a jég és a korcsolyák közti súrlódás elhanyagol-

ható?
b) Ha kicsit később mindketten fékeznek, és együtt csúszva 5 méter megtétele után
egyenletesen lassulva megállnak, mekkora a fékezés során fellépő μ súrlódási
együttható?
c) Mennyi ideig tart, amíg teljesen lefékeznek?
a) b) c) Összesen
4 pont 5 pont 2 pont 11 pont


jel:
3. 2g hélium gázzal az ábrán látható

körfolyamatot hajtottuk végre. T (K) 3.
J
( R = 8,3 )
mol ⋅ K
a) Határozza meg az 1. és 3. állapothoz 2.

tartozó hiányzó hőmérsékletértékeket! 100
b) Határozza meg az egyes állapotokhoz 4.
tartozó nyomásadatokat!
c) Ábrázolja a folyamatot p(V) diagramon! 1.
0 10 30 V (dm3)
a) b) c) Összesen
5 pont 5 pont 4 pont 14 pont


jel:
4. Egy magfizikai kísérletben egy neutron eltalálta egy héliumatom magját, és az en-
nek hatására deutériummá és tríciummá hasadt szét: 01 n + 42 He → 21 H + 31 H .
Mekkora volt a neutron sebessége az ütközés előtt, ha a héliumatom az ütközés előtt
állt, a reakcióban keletkező deutérium és trícium együttes mozgási energiája pedig
E DT = 0,9 ⋅ 10 −12 J ?
A neutron tömege m n = 1,6749 ⋅ 10 −27 kg , a héliumé m He = 6,6465 ⋅ 10 −27 kg , a trícium
tömege mT = 5,0083 ⋅ 10 −27 kg , a deutériumé pedig m D = 3,3436 ⋅ 10 −27 kg .
(A neutron sebességét a mozgási energia klasszikus képlete alapján határozza meg!)
m
( c = 3 ⋅108 )
s
Összesen
10 pont


jel:
Figyelem! Az értékelő tanár tölti ki!
maximális elért
pontszám pontszám
I. Feleletválasztós kérdéssor 30
II. Esszé: tartalom 18
II. Esszé: kifejtés módja 5
III. Összetett feladatok 47
Az írásbeli vizsgarész pontszáma 100
javító tanár
Dátum: ................................................
__________________________________________________________________________
elért
pontszám programba
egész beírt egész
számra pontszám
kerekítve
I. Feleletválasztós kérdéssor
II. Esszé: tartalom
II. Esszé: kifejtés módja
III. Összetett feladatok
javító tanár jegyző
Dátum: ................................................. Dátum: .................................................

Fizika emelt szint

Javítási-értékelési útmutató 0912
2010. május 18.
FIZIKA
EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI

ÉRETTSÉGI VIZSGA
●
ÉRETTSÉGI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
ÚTMUTATÓ
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
MINISZTÉRIUM
Fizika — emelt szint Javítási-értékelési útmutató
A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól követhetően kell javítani és értékelni.

A javítást piros tollal, a megszokott jelöléseket alkalmazva kell végezni.
ELSŐ RÉSZ
A feleletválasztós kérdésekben csak az útmutatóban közölt helyes válaszra lehet

megadni a pontot. Az adott pontot (0 vagy 2) a feladat mellett található, illetve a teljes
feladatsor végén található összesítő táblázatba is be kell írni.
MÁSODIK RÉSZ
A kérdésekre adott választ a vizsgázónak folyamatos szövegben, egész mondatokban

kell kifejtenie, ezért a vázlatszerű megoldások nem értékelhetők. Ez alól kivételt csak a
rajzokhoz tartozó magyarázó szövegek, feliratok jelentenek. Az értékelési útmutatóban
megjelölt tényekre, adatokra csak akkor adható pontszám, ha azokat a vizsgázó a megfelelő
összefüggésben fejti ki. A megadott részpontszámokat a margón fel kell tüntetni annak
megjelölésével, hogy az útmutató melyik pontja alapján adható, a szövegben pedig
kipipálással kell jelezni az értékelt megállapítást. A pontszámokat a második rész feladatai
után következő táblázatba is be kell írni.
HARMADIK RÉSZ
Az útmutató dőlt betűs sorai a megoldáshoz szükséges tevékenységeket határozzák

meg. Az itt közölt pontszámot akkor lehet megadni, ha a dőlt betűs sorban leírt tevékenység,
művelet lényegét tekintve helyesen és a vizsgázó által leírtak alapján egyértelműen
megtörtént. Ha a leírt tevékenység több lépésre bontható, akkor a várható megoldás egyes
sorai mellett szerepelnek az egyes részpontszámok. A „várható megoldás” leírása nem
feltétlenül teljes, célja annak megadása, hogy a vizsgázótól milyen mélységű, terjedelmű,
részletezettségű, jellegű stb. megoldást várunk. Az ez után következő, zárójelben szereplő
megjegyzések adnak további eligazítást az esetleges hibák, hiányok, eltérések figyelembe
vételéhez.
A megadott gondolatmenet(ek)től eltérő helyes megoldások is értékelhetők. Az ehhez
szükséges arányok megállapításához a dőlt betűs sorok adnak eligazítást, pl. a teljes pontszám
hányadrésze adható értelmezésre, összefüggések felírására, számításra stb.
Ha a vizsgázó összevon lépéseket, paraméteresen számol, és ezért „kihagyja” az útmu-
tató által közölt, de a feladatban nem kérdezett részeredményeket, az ezekért járó pontszám –
ha egyébként a gondolatmenet helyes – megadható. A részeredményekre adható pontszámok
közlése azt a célt szolgálja, hogy a nem teljes megoldásokat könnyebben lehessen értékelni.
A gondolatmenet helyességét nem érintő hibákért (pl. számolási hiba, elírás, átváltási
hiba) csak egyszer kell pontot levonni.
Ha a vizsgázó több megoldással vagy többször próbálkozik, és nem teszi egyértelművé,
hogy melyiket tekinti véglegesnek, akkor az utolsót (más jelzés hiányában a lap alján lévőt)
kell értékelni. Ha a megoldásban két különböző gondolatmenet elemei keverednek, akkor
csak az egyikhez tartozó elemeket lehet figyelembe venni, azt, amelyik a vizsgázó számára
előnyösebb.
A számítások közben a mértékegységek hiányát – ha egyébként nem okoz hibát – nem
kell hibának tekinteni, de a kérdezett eredmények csak mértékegységgel együtt fogadhatók el.

ELSŐ RÉSZ
1. C
2. A
3. B
4. A
5. B
6. B
7. C
8. D
9. C
10. A
11. B
12. B
13. A
14. C
15. C
Helyes válaszonként 2 pont.
Összesen 30 pont.

MÁSODIK RÉSZ
Minden pontszám bontható!
1. téma
a) A katódsugárcső leírása:
1+1+1+1 pont
Zárt vákuumcső, hevített katód, feszültség az anód és a katód között, a katódból kilépő
elektronnyaláb (sugárzás).
b) Thomson katódsugárcsővel kapcsolatos megfigyeléseinek leírása:
A megfigyelési tapasztalatok ismertetése:

1 pont
Az elektronnyaláb eltérül elektromos és mágneses mezőben
Az eltérülés bemutatása és magyarázata elektromos mező esetén:

1+2+1 pont
A katódsugár irányára merőleges elektromos tér, az elektromos tér irányával és a negatív

elektromos töltéssel összhangban lévő erő, az erő irányának megfelelő eltérülés leírása.
(Képletszerűen levezetni az eltérülésre vonatkozó összefüggéseket nem kell, kvalitatív
leírás, megfelelően részletezett és a szükséges magyarázatokkal kiegészített rajz is
elfogadható.)
Az eltérülés bemutatása és magyarázata mágneses mező esetén:

1+2+1 pont
A katódsugár irányára merőleges mágneses tér, a mágneses tér irányával és a negatív

elektromos töltéssel összhangban lévő Lorentz-erő, az erő irányának megfelelő eltérülés
leírása.
(Képletszerűen levezetni az eltérülésre vonatkozó összefüggéseket nem kell, kvalitatív
leírás, megfelelően részletezett és a szükséges magyarázatokkal kiegészített rajz is
elfogadható.)
Annak megállapítása, hogy az eltérülések mértékéből a katódsugárban lévő részecske

fajlagos töltésére következtethetünk:
3 pont
(Ha a vizsgázó nem ismerte fel, hogy az eltérülések mértékéből nem következtethetünk
közvetlenül az elektron tömegére és töltésére, hanem „csak” a fajlagos töltésre, a 3 pont
még részben sem adható meg.)
Annak megállapítása, hogy az elektron a töltés legkisebb egységét hordozó negatív töltésű
elemi részecske:
(Ha a vizsgázó itt nem említi külön, hogy az elektron negatív töltésű, de ez korábbi
megállapításaiból, gondolatmenetéből kiderül, itt pontot levonni nem szabad!)
2 pont
Összesen 18 pont

2. téma
a) A fény sebességének mérése Römer vagy Fizeau módszerével:
7 pont
Römer módszere:
- Jupiter holdjait figyelte meg (1 pont)

- a Jupiter Földtől távoli helyzetében. (1 pont)
- A megfigyelt hold az elméletileg számítottnál látszólag később kelt fel, (1 pont)
- mert a fénynek több időre volt szüksége, hogy elérje a Földet, mint amikor a
Jupiter közelebb esik a Földhöz. (2 pont)
- A Föld nap körüli pályájának közelítő átmérőjét ismerve (1 pont)
- jó nagyságrendi becslést kapott Römer a fény sebességére. (1 pont)
Fizeau módszere:
- Egy fogaskerék fogai között átvilágítva (1 pont)

- felvillanás-sorozatot állítunk elő (1 pont)
- mely egy távoli tükörről visszaverődik (1 pont)
- majd a fogaskerék megfelelő fordulatszámának beállításával (1 pont)
- elérjük, hogy a visszaverődő fénysugarak elnyelődjenek a fogaskeréken, s ne
jussanak a szemünkbe (2 pont)
- A fogaskerék fordulatszámából, s a tükör helyzetéből következtethetünk a fény
sebességére (1 pont)
b) A fény hullámhosszának mérése ráccsal:

7 pont
- Az ernyőn elhajlási kép keletkezik (2 pont)
- A főmaximum és az első mellékmaximum távolságából, valamint a rács és az
ernyő távolságából meg lehet határozni az első mellékmaximum irányát (α). (3
pont)
- Az α és a rácsállandó (d) ismeretében a hullámhossz kiszámítható. λ = d ⋅ sin α .
(2 pont)
c) A fény frekvenciájának meghatározása a sebességből és a hullámhosszból:

2 pont
c
f =
λ
d) A frekvencia által meghatározott tulajdonságok megadása:

1+1 pont
a fény színe, a fény fotonjainak energiája
Összesen 18 pont

3. téma
a) Az ideális gáz részecskemodelljének ismertetése:
1+1+1+1+1 pont
A gázok nagy számú apró részecskéből állnak;

a részecskék szabadon mozoghatnak;
a részecskék nagy sebességgel mozognak;
rugalmasan ütköznek egymással és az edény falával;
kölcsönhatás közöttük csak az ütközéskor van.
b) A gáz nyomásának értelmezése a modell alapján:

1+1 pont
A részecskék gyakorta ütköznek az edény falával, s az ütközések révén erőt fejtenek ki.
c) A gáz hőmérsékletének értelmezése a modell alapján:

1+1 pont
Magasabb hőmérsékletű gázt nagyobb átlagsebességű részecskékkel modellezünk.
d) A Boyle–Mariotte-törvény értelmezése a modell alapján:

3 pont
Az adott átlagsebességű részecskék kisebb helyre szorítva gyakrabban ütköznek az edény

falával, azaz a nyomás nő.
e) Gay–Lussac II. törvényének (V=áll.) értelmezése a modell alapján:

3 pont
A hőmérséklet növelése megfelel a részecskék átlagsebesség-növekedésének, azaz az

ütközések száma (s az egyes ütközések ereje) nő, tehát a nyomás nő.
f) Gay–Lussac I. törvényének (P=áll.) értelmezése a modell alapján:

3 pont
A hőmérséklet növelése megfelel a részecskék átlagsebesség növekedésének. Ez a nyomás

növekedéséhez vezetne (hiszen a részecskék gyakrabban és nagyobb erővel ütköznének az
edény falával), ha nem növelnénk meg az edény térfogatát. Tehát az állandó nyomás
fenntartásához térfogatnövelés szükséges.
(Ha a vizsgázó a nyomás magyarázata során nem választja külön a nagyobb sebességű
részecskék ütközése esetén a nagyobb lendületváltozást és a gyakoribb ütközést, nem kell
pontot levonni. Érvelésében legalább az egyik szempontnak szerepelnie kell.)
Összesen 18 pont

A kifejtés módjának értékelése mindhárom témára vonatkozólag a vizsgaleírás alapján:

Nyelvhelyesség: 0-1-2 pont
• A kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz;
• a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.
A szöveg egésze: 0-1-2-3 pont
• Az egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot;
• az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhe-
tő gondolatmenet alapján.
Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a kifejtés módjára nem
adható pont.
Ha a vizsgázó témaválasztása nem egyértelmű, akkor az utoljára leírt téma kifejtését
kell értékelni.

HARMADIK RÉSZ
1. feladat
m
Adatok: e = 1,6 ⋅ 10 −19 C , me = 9,1 ⋅ 10 −31 kg , B1 = 5,7 ⋅ 10 −7 T , v0 = 105
s
a) Az elektronra ható Lorentz-erő és a körmozgás dinamikai feltételének felírása:

1 + 2 pont
Az elektronra jelen esetben csak a Lorentz-erő FLorentz = e ⋅ v0 ⋅ B hat, és ez a

körpályán történő mozgáshoz szükséges centripetális erő.
2
v
Fcp = FLorentz ⇒ me 0 = e ⋅ v0 ⋅ B
R
Az első térrészben leírt körpálya sugarának felírása és kiszámítása:

1 + 1 pont
m ⋅v
R1 = e 0 = 1 m
e ⋅ B1
A második térrészben leírt körpálya sugarának kiszámítása:
1 pont
R2 = 2 ⋅ R1 = 2 m
b) A második térrészben lévő mágneses tér indukciójának meghatározása:

2 pont
B1
B2 = = 2,85 ⋅10 − 7 T
2
c) Az elektron által megtett út felírása és kiszámítása:

2 + 1 pont
A kérdéses út három félkörből áll, amelyen az elektron egyenletes sebességnagysággal
halad végig.
s = 2 ⋅ s2 + s1 = 2 ⋅ R2 ⋅ π + R1 ⋅ π = 15,7 m
d) Az eltelt idő meghatározása:

1 pont
s
Δt = = 1,57 ⋅ 10 − 4 s
v0
Összesen: 12 pont

2. feladat
m m m
Adatok: v1 = 6 , m1 = 50 kg , v2 = 8 , m2 = 75 kg , s fék = 5 m , g = 10 2
s s s
a) A lendületmegmaradás felírása a rugalmatlan ütközésre és a közös sebesség

kiszámítása:
2 + 2 pont
m1 ⋅ v1 + m2 ⋅ v 2 = (m1 + m2 ) ⋅ v közös , amiből
m1 ⋅ v1 + m2 ⋅ v 2 m
v közös = = 7,2
m1 + m2 s
b) A fékezés során fellépő gyorsulás nagyságának felírása és kiszámítása:

2 + 1 pont
2
v m m
a= közös
= 5,18 2 ≈ 5,2 2
2 ⋅ s fék s s
A fékezés során fellépő súrlódási erő felírása és a súrlódási együttható kiszámítása:

1 + 1 pont
F fék = (m1 + m2 ) ⋅ afék = (m1 + m2 ) ⋅ μ ⋅ g , amiből
a fék
μ= = 0,52
g
(A dinamikai egyenlet felírása nem kötelező, amennyiben a súrlódási együttható felírása
helyes, a teljes pontszám jár. Ha a vizsgázó a feladat ezen részét a munkatétel alapján
oldja meg, akkor a munkatétel helyes felírása 3 pont, rendezés 1 pont, számítás 1 pont.)
c) A megálláshoz szükséges idő felírása és kiszámítása:

1 + 1 pont
v közös
t= = 1,38 s ≈ 1,4 s
a fék
Összesen: 11 pont

3. feladat
J
Adatok: R = 8,3 , V1 = V2 = 10 dm 3 , V3 = V4 = 30 dm 3 , T2 = T4 = 100 K , m = 2 g
mol ⋅ K
a) Az izobár szakaszok felismerése:

1 + 1 pont
p1 = p 4; p 2 = p3 vagy:
Mivel az 1. illetve a 4. pont ugyanarra az origón átmenő egyenesre illeszkedik, ezért a
nyomás állandó. Ugyanezen okból a 2. és a 3. pont nyomása is egyenlő.
(A megfelelő nyomások egyenlőségének megállapítása különösebb indoklás nélkül is
elfogadható.)
A T1 , illetve a T3 hőmérséklet meghatározása:

1 + 1 + 1 pont
V 100
T1 = 1 ⋅ T4 = K ≈ 33 K
V4 3
V
T3 = 3 ⋅ T2 = 300 K
V2
(A Gay–Lussac-törvény megfogalmazására, felírására vagy alkalmazására 1 pont, a két

helyesen meghatározott hőmérséklet-értékre 1+1 pont adható.)
b) Az állapotegyenlet megfogalmazása:
1 pont
p ⋅V = n ⋅ R ⋅ T
A molszám meghatározása:
1 pont
n = 0,5 , mert m = 2g és M = 4g/mol
p2 és p4 kiszámítása:
1 + 1 pont
J 100 K
p 2 = 0,5 mol ⋅ 8,3 ⋅ ≈ 4,2 ⋅ 10 4 Pa
mol ⋅ K 10 dm 3
J 100 K
p 4 = 0,5 mol ⋅ 8,3 ⋅ ≈ 1,4 ⋅ 10 4 Pa
mol ⋅ K 30 dm 3
A másik két pont nyomásának megadása:

1 pont
p1 = p 4 és p3 = p 2
(Az 1 pont akkor adható meg, ha a vizsgázó a p2 és p4 értékét meghatározta.)

c) A folyamat ábrázolása a p(V) diagramon:

4 pont
(bontható)
Az ábrázolásnál a tengelyek megfelelő jelölése 1 pontot, a körfolyamat helyes ábrázolása

3 pontot ér.
Az izoterma feltüntetésének elmulasztása, illetve a térfogatok és nyomások számszerű
értékének hiánya nem számít hibának, de az ábrán a megfelelő térfogatok, illetve
nyomások egyenlőségének jól kivehetőnek kell lenniük. (Azaz a folyamatot
„téglalappal” kell ábrázolni, és az egyes „sarkokban” fel kell tüntetni az állapotok
sorszámát.)
p (104 Pa)
2. 3.
4,2
1,4 1. 4.
0 10 30 V (dm3)
Összesen: 14 pont

4. feladat
Adatok: E DT = 0,9 ⋅ 10 −12 J, mn = 1,6749 ⋅ 10 −27 kg, mHe = 6,6465 ⋅ 10 −27 kg,
m
mT = 5,0083 ⋅ 10 −27 kg , mD = 3,3436 ⋅ 10 −27 kg , c = 3 ⋅108
s
A tömegdefektus szerepének felismerése:

2 pont
A reakciótermékek össztömege és a kiinduló anyagok össztömege különböző.
A tömegdefektus értékének kiszámítása:

1 pont
Δm = (mD + mT) – (mn + mHe) = 0,0305 · 10-27 kg ≈ 3 · 10-29 kg
(Amennyiben a felírásból nem világos, hogy tömegnövekedés történt, de később a

vizsgázó e szerint számol, a pontszám megadandó.)
A tömegdefektusnak megfelelő energiamennyiség meghatározása:

1 + 1 pont
ΔE = Δm ⋅ c 2 = 2,7 ⋅ 10 −12 J ≈ 16,9 MeV
(Nem feltétlenül szükséges MeV egységekre átszámolni az energiát, lehet végig Joule-t
használni.)
Az energiamegmaradási tétel alkalmazása az ütközésre és a neutron energiájának

kiszámítása:
2 + 1 pont
−12
E neutron = E DT + ΔE = 3,6 ⋅ 10 J ≈ 22,5 MeV
A neutron mozgási energiája egyenlő a reakciótermékek mozgási energiájának és a
tömegdefektusnak megfelelő energiamennyiségnek az összegével.
(Az összefüggés megadása szöveges leírással vagy képlettel 2 pont, eredmény
számértékének meghatározása 1 pont.)
A neutron sebességének kiszámítása:

1+1 pont
2 ⋅ E neutron m
v neutron = = 6,6 ⋅ 10 7
mn s
Összesen: 10 pont

Fizika Emelt Szintu Irasbeli Erettsegi Vizsga Megoldassal 2010

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fizika Emelt Szintu Irasbeli Erettsegi Vizsga Megoldassal 2010

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

2010. május 18.

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Fizika emelt szint — írásbeli vizsga 0912

Fizika — emelt szint Azonosító

A feladatlap megoldásához 240 perc áll rendelkezésére.

írásbeli vizsga 0912 2 / 16 2010. május 18.

Fizika — emelt szint Azonosító

1. Hosszú, I egyenárammal átjárt vezető mágneses terébe pontszerű pozitív I

A) A vezetővel párhuzamosan mozdul el.

A) A hosszanti megnyújtás esetén.

írásbeli vizsga 0912 3 / 16 2010. május 18.

Fizika — emelt szint Azonosító

3. Egy forró nyári napon jó hővezető anyagból készített henger-

A) A bezárt levegő nyomása lecsökkent, a dugattyú beljebb mozdult.

4. Egy 5 m magas állványról golyókat hajítunk el 10 m/s kezdősebességgel. Az 1. eset-

5. Mi jellemzi egy részecske és antirészecskéjének viszonyát?

A) Egy részecske és antirészecskéje között gravitációs taszítás lép föl.

írásbeli vizsga 0912 4 / 16 2010. május 18.

Fizika — emelt szint Azonosító

6. Mi jellemzi egy gáz adiabatikus összenyomását?

A) A gáz hőmérséklete nem nő, mivel nincs hőközlés.

8. Az Űrbiztonsági Szolgálat száguldó űrhajójának lézerágyúja eltalálja a szemből jövő

A) A fénysebesség és a két űrhajó relatív sebességének összegével egyenlő

írásbeli vizsga 0912 5 / 16 2010. május 18.

Fizika — emelt szint Azonosító

9. Egy kondenzátor két párhuzamos, kör alakú lemezből áll. Hogyan

A) C ' = C ⋅ sin 60°

A) Nem, ez csak akkor lehetséges, ha munkát fektetünk be, ami a hőáramlást

A) Nem hat erő, mivel semmi sem ér a tükörhöz.

írásbeli vizsga 0912 6 / 16 2010. május 18.

Fizika — emelt szint Azonosító

A) Az atom kibocsát egy fotont és alapállapotba ugrik.

A) Ha kétszeresére növeljük a mágneses tér erősségét.

írásbeli vizsga 0912 7 / 16 2010. május 18.

Fizika — emelt szint Azonosító

15. Egy vékony gyűjtőlencsétől kétszeres fókusztávolságra, a lencse tengelyére merőle-

A) Ebben az esetben nem keletkezik kép.

írásbeli vizsga 0912 8 / 16 2010. május 18.

Fizika — emelt szint Azonosító

… Ilyen módon a katódsugarak az anyag új állapotát jelentik,

Thomson. Phil. Magazine, 1897

Mi a katódsugárcső, s hogyan működik izzókatódos változata? Milyen megfigyeléseket tett

írásbeli vizsga 0912 9 / 16 2010. május 18.

Fizika — emelt szint Azonosító

A világ sebesség bár szerfölött nagy, mindazáltal nem pilla-

Schirkhuber Móricz: Elméleti és tapasztalati természettan

3. Modell és valóság – ideális gázok

Készítsünk egy listát mindazon helyzetekről, melyben hővel

Francis Bacon módszere a hő mibenlétének megállapítására

Ismertesse az ideális gázok részecskemodelljét. Értelmezze a nyomás és a hőmérséklet

írásbeli vizsga 0912 10 / 16 2010. május 18.

Fizika — emelt szint Azonosító

a) b) c) d) e) f) Kifejtés Tartalom Összesen

5 pont 18 pont 23 pont

írásbeli vizsga 0912 11 / 16 2010. május 18.

Fizika — emelt szint Azonosító

Oldja meg a következő feladatokat! Megállapításait – a feladattól függően – szövegesen, rajz-

a) Mekkora az elektron által leírt körpályák sugara?

6 pont 2 pont 3 pont 1 pont 12 pont

írásbeli vizsga 0912 12 / 16 2010. május 18.

Fizika — emelt szint Azonosító

2. Műkorcsolya-gyakorlat közben az 50 kg tömegű hölgy 6 m/s sebességgel egyenes