Tortenelem Emelt Szintu Irasbeli Erettsegi Tetelek Megoldassal 2006

Forrás: http://www.doksi.
hu
Azonosító jel:
ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2006. május 10.
TÖRTÉNELEM
EMELT SZINTŰ
ÍRÁSBELI VIZSGA
2006. május 10. 8:00
I.
Időtartam: 90 perc
Pótlapok száma
Tisztázati
Piszkozati
OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
Történelem emelt szint — írásbeli vizsga 0621

I. összetevő
Forrás: http://www.doksi.hu
Történelem — emelt szint Azonosító jel:
Fontos tudnivalók
Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is!

Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló
helyet!
Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sor-
rendjében értékeljük válaszait.)
Kérjük, kék színű tollat használjon!
A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!
• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!

• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!
• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!
• Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!
Eredményes munkát kívánunk!
írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 16 2006. május 10.

0621
I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK
1. A feladat a keresztény vallással kapcsolatos.

Válaszoljon a kérdésekre az Újszövetség részletei alapján!
„Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Mert nincs hatalom csak Istentől:
ami van, azt Isten rendelte. Ezért, aki a hatósággal szembeszáll, Isten rendelésének
szegül ellene.”
„Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert ti
mindnyájan egy személy vagytok a felkent (christos) Jézusban.”
„Maradjon meg mindenki abban a hivatalban, amit kapott. Ha rabszolga vagy, s úgy
nyertél hivatást, ne bánkódj miatta.”
„Pál […] minden szenteknek, a kik Filippiben vannak, a püspökökkel és a
diakónusokkal egyetemben […] Kegyelem néktek […]”
„Ha valaki püspökséget kíván, jó dolgot kíván. Szükséges annak okáért, hogy a
püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mértékletes, illedelmes,
vendégszerető, a tanításra alkalmatos.” (Pál apostol leveleiből)
a) Állapítsa meg, hogy a keresztény tanítások kik számára hirdetnek megváltást! (1

pont)
………………………………………………………………………………………..………….
b) Nevezze meg a korai keresztény egyház funkcionáriusait (tisztségviselőit)!
(Elemenként 0,5 pont.)
…………………………………………………
…………………………………………………
c) Állapítsa meg, milyen jellegű szerepet játszottak az apostolok a kereszténység korai
történetében! (1 pont)
………………………………………………………………………………………..………….
d) Magyarázza meg, hogyan viszonyul a kereszténység a hatalomhoz! (1 pont)
………………………………………………………………………………………..………….
………………………………………………………………………………………..………….
4 pont

0621
2. A feladat a középkor szellemiségére vonatkozik.

Válaszoljon a forrás és ismeretei segítségével a kérdésekre!
„[…] tehát azt kell mondanunk, hogy jóllehet, azokat a dolgokat, amelyek az emberi
megismerőképesség fölött állnak, nem szabad az embernek ésszel vizsgálnia, mégis,
miután Isten ezeket kinyilatkoztatta, hittel kell őket felfognunk. […]
[…] azt kell mondanunk, hogy a megismerhető dolog aspektusainak
(nézőpontjainak) különbözősége a dologra vonatkozó tudományok különbözőségét
okozza. Ugyanazt a konklúziót bizonyítja ugyanis mind az asztrológus, mind a
fizikus, például, hogy a Föld gömbölyű […] Tehát semmi akadálya, hogy
ugyanazokról a dolgokról […] amennyiben ezek az ész természetes fényénél
ismerhetők meg, egy másik tudomány is értekezzék, amennyiben az isteni
kinyilatkoztatás fényében ismerhetők meg.
[…] Ezenkívül a szent tanítás az emberi észt is használja. Noha nem a hit
bizonyítására, mivel ez eltörölné a hit érdemét, hanem egyéb, eme tanításban
előadott dolgok megmutatására. És mivel a kegyelem nem eltörli, hanem tökéletesíti
a természetet, szükségszerű, hogy a természetes ész a hitet szolgálja, miként az
akarat természetes hajlama is a szeretet parancsát követi.” (Részletek Aquinói Szent
Tamás Summa Theologiae című művéből)
a) Nevezze meg a Szent Tamás által is képviselt filozófiai irányzatot! (1 pont)

………………………………………………………………………………………..………….
b) Nevezze meg azt az antik filozófust, akinek módszereit, tanításait Szent Tamás
felhasználta! (1 pont)
………………………………………………………………………………………..………….
c) Magyarázza meg, miként vélekedik Szent Tamás az értelem (tudomány) és a hit
viszonyáról! (1 pont)
………………………………….…………………………………………………………..……
d) Melyik a középkor legmagasabb fokú oktatási intézménye, ahol tanították Szent
Tamás filozófiai nézeteit? Nevezzen meg ezek közül konkrétan egyet! (Elemenként 0,5
pont.)
………………………………………………………………………………………..………….
………………………………………………………………………………………..………….
4 pont

0621
3. A feladat a középkori Magyarország és Európa történetével kapcsolatos.

Írja be a megadott magyar történeti események dátumát és annak az európai
eseménynek a számjelét, amelyik a magyar eseményt megelőző vagy követő tíz éven
belül történt! (Elemenként 0,5 pont.)
1) Az első rigómezei csata

2) A clermont-i zsinat (az 1. keresztes hadjárat meghirdetése)
3) Konstantinápoly török kézre kerül
4) A wormsi konkordátum
Magyar történeti esemény Évszám Kortárs európai esemény

számjele
a) I. (Szent) László halála
b) A nándorfehérvári diadal
c) A nikápolyi csata
3 pont
4. A feladat a harmincéves háborúval kapcsolatos.

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján!
Európa – 1648-ban

0621
„IV. 2. A pfalzi vá1asztófejedelmi méltóságot a bajor ház kapta meg, ami a bajor
házat illeti, a választófejedelmi méltóság, amit azelőtt a pfalzi választók viseltek – az
összes regálékkal, hivatalokkal, kiváltságokkal és kitüntetésekkel és jogokkal, amik
ehhez a méltósághoz voltak kapcsolva, egyet se véve ki mint a múltban, a jövőben is
– Miksa urat, rajnai palotagrófot, Bajorország hercegét és gyermekeit illeti meg
mindaddig, amíg a vilmosi ágon férfiherceg lesz. […]
VII. 2. […] Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és
mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és
biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem
irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főként
ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel
ellentétben állana, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.”
(Részlet a vesztfáliai békeszerződésből)
a) Sorolja fel, hol és miben alakította át a Német-római Birodalomban a

választófejedelemségek helyzetét a vesztfáliai békerendszer? (Elemenként 1 pont)
1. ………………………………………………………………………………………..……….
2. ………………………………………………………………………………………..………
b) Nevezze meg, mely hatalmak részesültek a Német-római Birodalom területéből a
békekötés révén! (Elemenként 0,5 pont.)
………………………………………………………………………………………..………….
………………………………………………………………………………………..………….
c) Nevezze meg, hogy a Habsburg-dinasztia mely országának alkotmányos helyzetét
változtatta meg a háború alatt! (1 pont)
………………………………………………………………………………………..………….
4 pont
5. A feladat a Rákóczi-szabadságharc történetével kapcsolatos.

Tanulmányozza az 1711-ben megkötött szatmári béke értékeléséről szóló szövegeket!
Állapítsa meg a szövegek között kimutatható hasonlóságokat és eltéréseket!
Írja a táblázat megfelelő részeibe a megadott szempontnak megfelelő szövegek
sorszámait! (Elemenként 0,5 pont.)
(1) „Rákóczi még mindig nem látta veszve a szabadságharc ügyét. Orosz segítségben
bízott, s 1711 elején Bercsényi után ő is Lengyelországba ment, hogy magával a cárral
[I. Péterrel] találkozhassék. Károlyi Sándor viszont már tárgyalásokat folytatott
Pálffy János gróf császári főparancsnokkal. Rákóczi ezzel szeretett volna időt nyerni.
Károlyi azonban a fejedelem távollétében – esküjét megszegve – megkötötte a
szatmári békét, s a majtényi síkon letette a fegyvert. A szatmári békében József
császár – minden biztosíték nélkül – ígéretet tett a magyar alkotmány és
vallásszabadság megtartására. De legtöbbet azzal foglalkozott a béke, hogy a császár
hűségére térő urak hogyan kaphatják vissza birtokaikat. Rákóczi nem fogadta el a
szatmári békében felkínált kegyelmet. Azt sem bánta, hogy emiatt 2 millió holdas

0621
birtoka labanc urak és árulók martaléka lesz. […] Ezért választotta inkább a
száműzetést.” (Unger Mátyás: Történelem III. 1954)
(2) „1711 februárjában azzal megy ki a cárhoz [I. Péterhez] Lengyelországba, hogy
aratásra elégséges segítőcsapatokkal tér vissza, nem gondolt arra, hogy soha többé
nem látja a hazáját. Hiszen Károlyi Sándor már az új császári fővezérrel, Pálffy
Jánossal fegyverletételről tárgyal. A császári udvar »békekötést« siettet, mert attól
tart, hogy ha kitudódik József császár váratlan halála, új lángot vet a magyarországi
háború. 1711. május 1-jén Károlyi Szatmárnál békét köt Béccsel, a császári hadaktól
körülvett kuruc katonák lehajtják a zászlókat, halomba rakják fegyvereiket. […] A
szatmári béke, amely az uralkodó osztálynak, főuraknak és nemeseknek »gratiát«
[kegyelmet] adott, egyes tagjainak, például Károlyinak pedig gazdasági
megerősödésre, számottevő politikai működésre nyitott utat, lényegében a
Habsburg-ház és az uralkodó osztály kompromisszuma volt. A társadalom
alávetettjeinek viszont elnyomást hozott. Megerősítette a nemes-jobbágy viszony
felbonthatatlanságát.” (Magyarország története, I. kötet, főszerkesztő: Molnár Erik, 1964)
(3) „A szatmári béke kompromisszum volt a rendi-nemzeti erők és az abszolutizmus

közt, pozitív és negatív vonásokkal. Az előbbiek közül első helyen kell
megemlítenünk azt, hogy megmentette a függetlenségi háborút és az országot a
katasztrofális katonai vereségtől s annak összes politikai következményétől. […] A
küzdelem kompromisszummal végződött, amely mindkét fél alapvető érdekeit
tükrözte. A magyar nemesség, nem tudván (valójában nem is akarván) katonai
győzelmet aratni, elfogadta az abszolutizmust, amely egyébként számára lényeges
előnyöket nyújtott: védelmet a külső hatalmak ellen és a belső osztályharc frontján. A
központi hatalom, az udvar pedig tudomásul vette, hogy a rendi kiváltságai zömét
megtartó magyar nemesség kezén továbbra is jelentős pozíciók maradnak.” (Bánkúti
Imre: A szatmári béke, 1981)
(4) „1710 telén–1711 tavaszán a magyarországi császári hadak főparancsnoka, Pálffy

János gróf tárgyalásokat folytatott a mind kisebb területre szoruló felkelők
megbízottjával, Károlyi Sándor kuruc generálissal […]. Hűségeskü fejében
valamennyi felkelőnek kegyelmet ígértek. […] A kormányzat ígéretet tett a rendi
intézmények törvényes működtetésére. Károlyi Sándornak Rákóczi csak tárgyalásra
adott megbízást, megállapodásra azonban nem. A fejedelem külföldi szövetségesei
közbenjárásától a fentieknél több eredményt remélt. Csakhogy ügyének sem a
leghatalmasabb pártfogója, a francia király [XIV. Lajos], sem a legközelebbi fejedelmi
pártfogója, az orosz cár [I. Péter] nem nyújthatott segítséget, mert maguk is háborút
viseltek. Rákóczi árulónak tartotta Károlyit […]. Pedig ennél kedvezőbb feltételeket a
kuruc hadsereg szorongatott állapotában és az adott külpolitikai helyzetben aligha
lehetett remélni, míg a kapituláció elmaradása esetén a bécsi udvar részéről komoly
esélye volt a katonai leszámolásnak. […] a dinasztia is elérte a célját: korábbi,
ellenállást kiváltó próbálkozásai után végre sikerült Magyarországot politikai
tekintetben birodalma szerves részévé tennie. Ily módon, mivel mindkét fél legfőbb
törekvése megvalósulhatott, maradandóvá válhatott e kompromisszum, mely hosszú
távon is életképesnek bizonyult.” (Szultán és császár birodalmában, Magyar Kódex, 3.,
2000)

0621
A szatmári A békekötés A rendek és az Károlyi A

béke tartalmi esetleges udvar közötti Sándor kilátástalan
elemeire is elmaradásának politikai tevékenységét nemzetközi
utal következmé- kompromisszumot árulásként helyzetre is
nyeire utal hangsúlyozza/említi értelmezi utal
5 pont
6. A feladat az ipari forradalommal kapcsolatos.

Oldja meg a feladatokat! (Elemenként 0,5 pont.)
a) Egészítse ki az alábbi két folyamatábrát! Írja be a megfelelő fogalmak betűjelét!
A) gőzhajózás
B) új piacok bekapcsolása
b) Nevezze meg a gőzgép és gőzmozdony feltalálóját!

………………………….……
…………..……………………
3 pont

0621
7. A feladat Magyarország XIX. századi történetével kapcsolatos.

Válaszoljon a kérdésekre a források segítségével!
„9. § Megengedtetik: hogy a földesúr és jobbágy közti szabad egyesség által

meghatározandó bizonyos általános somma fizetésével akár egyes jobbágyok, akár
egész községek földesúri tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat (az úri hatóság
azonban sértetlenül hagyatván) tökéletesen és örök időkre úgy megválthatják, hogy
az olly szabad egyezkedésekből készült szerződések bármelly tekintetbőli
felbontásoknak többé helye nem lészen, s a megváltás fejében lefizetett somma
törvény előtt teljesen azon természetű leend, millyen a megváltott úrbéri telek vala.”
(1840. VII. törvény)
a) Nevezze meg, hogy a törvény a korszak mely kérdését kívánta rendezni! (0,5 pont)
………………………………………………………………………………………..………….
b) Határozza meg a törvényszöveg alapján a kérdés rendezésének módját! (1 pont)
………………………………………………………………………………………..………….
c) Magyarázza meg, miért nem volt eredményes a törvény! (1 pont)
………………………………………………………………………………………..………….
………………………………………………………………………………………..………….
„Az úrbéri és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok
(robot), dézma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen
megszüntetnek.
1. § A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését a nemzeti közbecsület véd-
paizsa alá helyezi.
2. § Ő Felsége a magán földesurak akénti kármentesítése iránt, hogy az eddigi úrbéri
tartozásokkal felérő tőke részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék, a
legközelebbi országgyűlésnek részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog
magyar ministeriuma által előterjeszteni.
4. § Az úri törvényhatóság megszüntetik.” (1848. IX. törvény)
d) Nevezze meg a törvény alapján az intézkedést! (0,5 pont)

………………………………………………………………………………………..………….
e) Nevezzen meg egy alapvető különbséget a két törvény (1840.évi, 1848. évi)
rendelkezései között! (1 pont)
………………………………………………………………………………………..………….
f) Állapítsa meg, hogy az 1848-as törvény alapján mit jelentett a szabadság a jobbágy
számára, és mit nyert vele a földesúr! (Elemenként 0,5 pont)
Jobbágy: ……………………………………………………………………………..………….
Földesúr: ……………………………………………………………………………..………….
5 pont

0621
8. A feladat Németország történetével kapcsolatos.

Döntse el a források és ismeretei alapján, hogy a megállapítások igazak-e vagy
hamisak! Írjon X jelet a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 0,5 pont.)
A munkanélküliség alakulása
A nehézipari termelés alakulása (millió tonna)

Év 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935
Széntermelés 154 151 163 142 118 105 110 125 143
Acélgyártás 13 12 13 10 6 4 5 9 13
Megállapítások Igaz Hamis

a) Az 1920-as évek közepétől Németország nehézipari termelése
folyamatosan csökkent.
b) A nagy gazdasági világválság már az 1920-as évek második felében
már súlyosan éreztette hatását.
c) A munkanélküliség növekedése hozzájárult a középpártok (Centrum
és Szociáldemokrata) gyengüléséhez.
d) A náci párt a munkásság érdekei védelmezőjének is hirdette magát.
e) A gazdasági válság során a munkanélküliség csak a nehéziparban
dolgozókat érintette.
f) Az 1930-as évek folyamán előbb a munkanélküliség csökkent, majd
a nehézipari termelés növekedésnek indult.
3 pont

0621
9. A feladat Magyarország XX. századi határváltozásaival kapcsolatos.

Oldja meg a feladatokat, illetve válaszoljon a kérdésekre!
a) Mikor kerültek vissza az alábbi városok Magyarországhoz? Írja be a város számát a

táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 0,5 pont.)
1) Kolozsvár 3) Újvidék
2) Nagyvárad 4) Kassa
1938. november 2.
1940. augusztus 30.
1941. április
b) Írja a város neve mellé a vaktérkép szerinti betűjelét! (Elemenként 0, 5pont.)
Kassa: ….. Újvidék: …… Kolozsvár: …... Nagyvárad: …….
c) Tárja fel, mely külpolitikai esemény következtében vált lehetővé Kárpátalján a

történelmi határok visszaállítása! (1 pont)
………………………………………………………………………………………..………….
5 pont

0621
10. A feladat a Rákosi-korszakkal kapcsolatos.

Töltse ki a mellékelt folyamatábrát úgy, hogy írja be a megfelelő helyre a megadott
források sorszámát! Egy négyzet üresen marad! (Elemenként 0,5 pont.)
1. „Veszélyes elmaradottságunk behozására általános támadást kell indítanunk azzal

a céllal, hogy a dolgozó osztályok körében megtörjük a reakciós klérus befolyását.
[…] Támadásunk célja: Kiszorítani a reakciós befolyást, elsősorban a munkásság és a
parasztság köréből. Mindszenty tevékenységét és a mindszentyzmust rendőrileg,
politikailag, gazdaságilag lehetetlenné tenni. […]” (A klerikális reakció elleni harc.
Javaslatok az MDP Politikai Bizottságának tagjai számára 1948. november 24.)
2. „Felemelt ötéves tervünk harmadik esztendejében az állami termény- és

állatbegyűjtésnek az eddiginél is nagyobb jelentősége van. A szocializmus építésén
dolgozó népünk ellátásának mind jobb biztosítása előfeltétele annak, hogy tervünket
a jövőben is sikerrel hajtsuk végre. […] Az új begyűjtési rendszer alkalmas arra, hogy
a szocializmus építésén dolgozó népünk életszínvonalának állandó növekedéséhez
szükséges javak bőségét biztosítsuk. Begyűjtési rendszerünk a város és falu
szocialista kapcsolatát, a munkás-paraszt szövetséget erősíti.” (Petőházi Sándor: Az
állami begyűjtésről, 1952)
3. „Péter Gábortól [az Államvédelmi Hatóság vezetőjétől] és Décsi Gyulától [a

nyomozati alosztály vezetőjétől] hallottam 1957-ben, hogy Rákosi a[z 1949-es Rajk-
perben elhangzott] védőbeszédeket, és a vádlottak utolsó szó jogán előre elkészített
beszédeit is bekérte magához, és előfordult, hogy módosított is rajtuk. […] Péter
Gábortól tudtam meg 1957 elején, hogy az ítéleteket is Rákosi Mátyás szabta ki, és ezt
egy cédulán adta át neki. […]” (Farkas Vladimír: Nincs mentség. Az ÁVH alezredese
voltam, 1990)
4. „Kihallgatásom során tiltakoztam a bűncselekményekkel való gyanúsítás ellen.

Velem azonban a legdrasztikusabb kényszereszközöket alkalmazták. Előadóim
minden áron azt akarták velem elismertetni, hogy befurakodtam a hadseregbe, és ott
mint a szervezkedés tagja ellenséges tevékenységet fejtettem ki. Ez azonban nem volt
igaz, és nem akartam elismerni. Emiatt kb. 30 napon keresztül egyáltalán nem
hagytak aludni, s ez idő alatt számtalanszor súlyosan megvertek. […]” (Egy
rehabilitációs eljárásban tett vallomás az erőszak alkalmazásáról, 1954)
5. „Elítélt feketevágók. X. Y-né, p-i 52 holdas asszony azzal a mesével akart vágási
engedélyt szerezni, hogy hízott disznaja beleszaladt az udvaron feldőlt vasvillába.
Az ellenőrzés során kiderült, hogy a vasvilla egyik ágát kihajlították és úgy vágták a
sertés torkába. A sertést elkobozták. A kulákasszonyt a nyíregyházi járásbíróság
egyévi börtönre, kétezer forint pénzbüntetésre és 10 hold föld elkobzására ítélte. N.
N. r-i kulák, volt hentes és mészáros feketevágásért került a bíróság elé. Négyévi
börtönre, kétezer forint pénzbüntetésre, ezer forint vagyoni elégtételre és
mezőgazdasági vagyonának elkobzására ítélték. […]” (Szabad Nép, 1951. december 18.)
[Az eredeti cikkben teljes személy- és helységnevek találhatók.]

0621
6. „A megvert ellenség megtízszerezett energiával, százszorosra fokozott gyűlölettel

veti magát a harcba. […] Az osztályharc a proletárdiktatúra viszonyai között még
elkeseredettebbé vált. […] Legyen éber Pártunk minden szervezete […], és ezen
túlmenően legyen éber az egész dolgozó nép, figyeljen fel a legkisebb ellenséges
hangra vagy tettre. A hibák mögött keresse és találja meg az ellenség kezét.” (Rákosi
Mátyás beszéde a Magyar Dolgozók Pártja nagy-budapesti aktíváján, 1949)
3 pont

0621
11. A feladat korunk alapvető kérdéseivel foglalkozik.

Oldja meg a feladatokat!
a) Válassza ki a fogalmak közül a karikatúrához kapcsolódót! Írja a megfelelő fogalmat a

karikatúra mellé! (0,5 pont)
…………………………..
Fogalmak:
ózonréteg, fogyasztói társadalom,
globalizáció, környezetkárosítás,
fenntartható fejlődés
b) Írja a fenti fogalmak közül a megfelelőt a meghatározások mellé! (Elemenként 0,5

pont.)
Meghatározások Fogalmak
1. A jelen szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne
veszélyeztesse az emberiség jövőjét.
2. A XX. század közepe óta tartó folyamat, amely a
korábbi lokális, illetve nemzetállami rendszer
felbomlásával jár együtt.
3. A modernizáció eredménye, célja az anyagi javak
megszerzése; gazdasági növekedés jellemzi.
4. A káros kozmikus hatásoktól védi a földi életet; a
légszennyezés következtében sérülhet.
5. Az emberi egészségre gyakorolt hatása a
nagyvárosokban szembetűnő.
3 pont

0621
12. A feladat korunk társadalmi, gazdasági kérdéseivel kapcsolatos.

Válaszoljon a kérdésekre az ábra tanulmányozása után! (Elemenként 0,5 pont.)
a) Soroljon fel az ábra alapján két tényezőt, mellyel az állam a piaci folyamatokba
beavatkozik!
………………………………………………………………………………………..………….
………………………………………………………………………………………..………….
b) Nevezze meg az ábrán szemléltetett gazdasági modellt!
………………………………………………………………………………………..………….
c) Határozza meg az ábrán bemutatott gazdasági modell legfontosabb célját!
………………………………………………………………………………………..………….
…… ……………………………………………………………………………...…..………….
2 pont

0621
Elérhető Elért
I. Egyszerű, rövid feladatok
pontszám pontszám
1. A keresztény vallás 4
2. A középkor szellemisége 4
3. A középkori Magyarország és Európa
története 3
4. A harmincéves háború 4
5. Rákóczi-szabadságharc története 5
6. Az ipari forradalom 3
7. Magyarország XIX. századi története 5
8. Németország története 3
9. Magyarország XX. századi
határváltozásai 5
10. A Rákosi-korszak 3
11. Korunk alapvető kérdései 3
12. Korunk gazdasági kérdései 2
Összesen 44
javító tanár
___________________________________________________________________________
Programba
Elért
beírt
pontszám
pontszám
I. Egyszerű, rövid válaszok
javító tanár jegyző
Megjegyzések:
1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási
rész üresen marad!
2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II.
összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő!

0621
Azonosító jel:
ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2006. május 10.
TÖRTÉNELEM
EMELT SZINTŰ
ÍRÁSBELI VIZSGA
2006. május 10. 8:00
II.
Időtartam: 150 perc
Pótlapok száma
Tisztázati
Piszkozati
Történelem emelt szint — írásbeli vizsga 0621

II. összetevő
Fontos tudnivalók
Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is!
Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló
helyet!
Kérjük, kék színű tollat használjon!
A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!
• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!

• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!
• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!
• Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a Történel-
mi atlasz térképeit és a Magyar helyesírási szótárt!
• Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!
A szöveges, kifejtendő feladatok elkészítéséhez az alábbi munkamenetet javasoljuk:

1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát!
2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a Történelmi atlaszt!
3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (fejlődés, változás, termelés stb.), illetve
az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz),
amelyekkel az adott probléma bemutatható!
4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket!
5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot!
6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit!
7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat!
8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl. nevek, évszámok), nézőpontját, véle-
ményét!
9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek!
10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is!
Tájékoztatásul:
Az esszék javításának szempontjai:
• a feladat megértése,
• megfelelés a tartalmi követelményeknek,
• a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége.
Eredményes munkát kívánunk!
írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 32 2006. május 10.

0621
Olvassa el figyelmesen!
A következő feladatok közül összesen négyet kell kidolgoznia.
Az alábbi szabályok alapján kell választania:

kidolgozandó:
kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra és
legalább kettő a magyar történelemre vonatkozik.
Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat!
A feladat
Sorszám Korszakok, témák
típusa
13. A középkori egyházi élet rövid
Egyetemes 14. Az Oszmán Birodalom hosszú

történelem 15. Az első világháború lezárása rövid
16. A gyarmati rendszer felbomlása hosszú
17. Bethlen Gábor külpolitikája rövid
18. A XVI. századi Magyarország gazdasága hosszú
19. A tömegkultúra új jelenségei a századforduló
rövid
Magyar Magyarországán
történelem 20. Magyarország és Ausztria közjogi
hosszú
viszonyának alakulása
21. A politikai antiszemitizmus Magyarországon rövid
22. Kommunista diktatúra hosszú
A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát!
Ellenőrizze választása helyességét az alábbi táblázat kitöltésével!
A feladatválasztás szempontjai Igen

Négy feladatot választott?
Legalább két magyar történelmi feladatot választott?
Legalább egy egyetemes történelmi feladatot választott?
Két rövid és két hosszú feladatot választott?
Mind a négy kiválasztott feladata különböző korszakból való?
(A táblázatban a korszakokat a kettősvonal választja el.)
Egyértelműen jelölte feladatválasztásait?
A feladatok közül csak a választott négyet dolgozza ki, a többit hagyja üresen!
A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető!

0621
13. A feladat a középkori egyházi élettel kapcsolatos. (rövid)

Mutassa be a források és ismeretei alapján a XI–XIII. században létrejött
szerzetesrendek jellemzőit és tárja fel szerepüket a kor egyházi életében!
„Eltérően más […] rendektől, a szerzetesek külön házakban laktak, a kolostort övező
falon belül, ahol dolgoztak, étkeztek, aludtak. Vasárnaponként az elöljáró átadta
ellátásukat, a kenyeret és a főzelékfélét, amit mindegyikük a cellájában maga
készített el. Az ivásra és egyéb használatra szolgáló víz egy forrásból érkezett, és
minden cellába külön vezetéken került be. […]” (Guibert de Nogent a karthausi rend
megalakulásáról)
„I. Milyen helyen kell a kolostort felépíteni.

Egyetlen kolostor se épüljön városokban, várakban, külvárosokban, csakis
emberektől távoli, kevéssé látogatott helyen.
II. Az életmód egysége az isteni és emberi dolgokban.
Hogy az apátságok között a megbonthatatlan egység ne szűnjön meg, és állandóan
fennmaradjon, elrendeljük mindenekelőtt, hogy Szent Benedek Regulája legyen
mindenki számára közös, és azonos módon tartsák be. Kötelesek ugyanazokat a
könyveket használni az isteni offíciumoknál. Végül mindenkire azonos étkezési és
öltözködési, továbbá életviteli előírások vonatkoznak.
IV. Az öltözetről
Az öltözet egyszerű, durva, festetlen anyagból, prém nélkül készüljön. Alatta
vászoning, ahogyan a szabályzat előírja.
V. Honnét származzék a szerzetes tápláléka.
Rendünk szerzeteseinek tápláléka kétkezi munkából, azaz földművelésből és
állattenyésztésből származzék […].” (Részlet a ciszterci rend regulájából, 1134)
„1. A római egyház nem egyház, hanem utálatosak csoportosulása.

2. Földi vezetőjük nem más, mint az, akiről Máté evangéliuma így szól: »Ne
nevezzetek senkit atyának a földön«, valamint a korinthusiakhoz szóló 1. levél:
»Minden férfi feje Krisztus«, ezért tagadják, hogy a pápa az egyház feje, valamint
hogy hatalmában áll kötni és oldani [bűnben elmarasztalni vagy feloldani], mint
ahogy az Szent Péter hatalmában állott.
3. A püspöki, papi és diakónusi fokozatok kivételével az összes egyházi fokozatok
csak az emberi hagyományokból erednek.
5. A templomban folytatott mise nem isteni szolgálat, és ezért senki sem köteles
templomba járni.
9. A földi élet után nem vár ránk tisztítótűz.” (XIII. századi eretnek irat)
„Kedves testvéreim és fiacskáim! Ne szégyelljetek adományért menni, mert az Úr

szegénnyé lett értünk ebben a világban. Ezért választottuk az ő és legszentebb
édesanyjának példájára az igazi szegénység útját. Ez a mi örökségünk, melyet Urunk,
Jézus Krisztus szerzett meg nekünk és hagyott ránk, és mindazokra, akik példája
nyomán szent szegénységben akarnak élni.” (Részlet Szent Ferenc perugiai legendájából)

0621
Szent Domonkos prédikál az eretnekeknek
Kódexet másoló szerzetes,

XII. század
Dolgozó és imádkozó ciszterci szerzetesek

…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...

0621
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 4
Tájékozódás térben és időben 4
Szaknyelv alkalmazása 4
Források használata 6
Eseményeket alakító tényezők feltárása 8
Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2
Összpontszám 28
OSZTÓSZÁM 4
Vizsgapont 7
14. A feladat az Oszmán Birodalommal kapcsolatos. (hosszú)

Mutassa be a források és ismeretei alapján a birodalom katonai rendszerének
jellemzőit, és sajátos vonásait! Térjen ki a rendszer gazdasági és társadalmi
vonatkozásaira!
„A Hadzsi Bektas pasa nevű vezír tanácsára ehhez a megoldáshoz folyamodtak. A

hitetlenek gyermekeiből bátor harcosokat választanak ki, és megtisztelik őket az
iszlám szentségével, hogy a hit és a világ megszerzésének és a pogány várak
meghódításának eszközei legyenek. […] A nevük pedig janicsár lett. […] A
kaszárnyákban és más helyeken a nevezett alakulat törvényei és szabályai azokat az
előírásokat követik, amik szerint a Hadzsi Bektas-i Veli követői élnek.” (Részlet a
janicsárok törvénykönyvéből)
„A szpáhi birtok (tímár, a nagyobb értékű neve ziámet) tulajdonképpen nem más,
mint feudális birtoknak álcázott, közvetett úton folyósított zsold, a török
hűbérbirtokos pedig többnyire nem más, mint az állandó mozgó hadsereg
decentralizáltan elhelyezett, mondhatni kaszárnyán kívül állomásozó egysége, akit
éppúgy ide-oda dobálhat egyik napról másikra a birodalom érdeke, mintha
garnizonból garnizonba tennék át. A XVI. századi török birodalom hallatlan katonai
dinamizmusa, a kisebb egységek rendkívüli öntevékenysége, vállalkozó kedve
jórészt e rendszer eredménye volt.” (Részlet Szakály Ferenc A mohácsi csata című
művéből)
„Aki a tímár-birtokosok közül nem tüntette ki magát, s a hadjáratról nem hozott fejet
vagy nyelvet (foglyot): nem részesült előléptetésben. De aki kitüntette magát, s
nyelvet és fejet hozott, annak jövedelme minden tíz akcse (török ezüstpénz, ötven ért
egy aranyforintot) után egy akcsével fölemeltetett. Amelyik tímár-birtokos pedig a
hadjáraton különösen kitüntette magát, s 10-15 fejet vagy nyelvet hozott, az ziámetet
kapott érdemeiért.” (Részlet Kocsi bég emlékiratából, XVII. század eleje)
„Fiaim közül bármelyik a szultánságra kiválasztatik, kívánatos, hogy fivéreit a

halálba küldje, így védelmezvén a világ rendjét. A legtöbb ulema (az iszlám

0621
jogtudósa) támogatja ezt. Cselekedjenek fiaim is ennek szellemében.” (II. Mehmed

törvénye)
„A születés itt senkit sem különböztet meg a másiktól. Mindenki annyi tiszteletben
részesül, amennyi állásának és hivatalának kijár […] Az állásokat a szultán maga
adományozza, s mit sem törődik ködös nemesi származással, tekintéllyel avagy a
tömeg ítéletével. Csakis az érdemeket, az erkölcsöt, a tehetséget és az alkalmasságot
veszi figyelembe. Mindenki az erényeinek megfelelően részesül kitüntetésben.”
(Részlet Busbecq törökországi leveleiből, 1550)
Szpáhi A mezőkeresztesi csata, 1596.
A keresztény és a török flotta gályái a lepantói

ütközetben, 1571

0621
Az Oszmán-török Birodalom terjeszkedése
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...

0621
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 8
Összpontszám 48
OSZTÓSZÁM 3
Vizsgapont 16

0621
15. A feladat az első világháború lezárásával kapcsolatos. (rövid)

Mutassa be a források, ismeretei és az atlasz alapján, hogy mely eszmék mentén,
illetve milyen elvi és konkrét kérdésekben ütköztek a nagyhatalmak érdekei a
Párizs környéki béketárgyalásokon!
„X. Ausztria–Magyarország népei részére, amelyeknek helyét a nemzetek között

oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb
lehetőségét.” (Részlet Wilson elnök 14 pontjából, 1918. január)
„Nem lesznek területelcsatolások, hadisarcok, büntető jellegű kártérítések […] Az

önrendelkezés nem pusztán beszédfordulat. A cselekvés kötelező érvényű elve, amit
az államférfiak mostantól fogva csak saját felelősségükre hagyhatnak figyelmen kívül
[…] A jelen háborúban sorra kerülő minden területi rendezést az érintett népességek
érdekében és javára kell végrehajtani, és nem képezheti egymással versengő államok
igényei puszta módosulásainak vagy kompromisszumának részét.” (Wilson beszéde az
USA Kongresszusa előtt, 1918. február)
„Amikor Németország legyőzte Franciaországot, jóvátétel fizetésére kényszerítette.

Semmiféle kétség sincsen az elvet illetően, és ennek az elvnek az alapján kell
eljárnunk, vagyis Németországnak képessége legvégső határáig ki kell fizetnie a
háborús költségeket.” (Lloyd George beszéde, 1918. november)
„Szigorú békét akarunk, mert az alkalom ezt követeli meg. De szigorúságát nem a
bosszúvágy kielégítésének, hanem az igazság érvényesítésének kell vezetni. A mi
felelősségünk, hogy ne mocskoljuk be a jó győzelmét, s a pillanat dühödt
szenvedélyei ne csapjanak át a fejünk fölött, hanem a milliók által hozott áldozatot
arra fordítsuk, hogy az emberi fajt mindörökre megváltsuk a háború csapásaitól és
kínjaitól.” (Lloyd George parlamenti , 1919)
„Franciaország és Clemenceau politikája ésszerűen következett abból a

meggyőződésből, hogy a régi rend nem fog alapvetően megváltozni […] Ugyanis egy
nagylelkű vagy igazságos és egyenlő elbánáson alapuló békeszerződés, amely
olyasféle »ideológián« alapul, mint az elnök tizennégy pontja, csakis azzal a
következménnyel járhat, hogy lerövidíti Németország talpra állásának az időszakát,
és sietteti azt a napot, amikor ismét beveti Franciaország ellen számbeli fölényét,
túlsúlyban lévő erőforrásait és műszaki felkészültségét. Ezért feltétlenül garanciákat
kell követelni […]” (Részlet Keynes Clemenceau-ról szóló értékeléséből, 1923)
„A háború előtti német gazdasági rendszer három fő tényezőtől függött: I.

Tengerentúli kereskedelem […] II. Szén- és vaskészletei […] III. Szállítási és
vámrendszere. Ezek közül az első – amely korántsem a legkisebb jelentőségű – volt
minden bizonnyal a legsebezhetőbb. A békeszerződés mindháromnak, kiváltképp
azonban az első kettőnek a módszeres megsemmisítésére törekszik.” (Részlet Keynes
A békeszerződés gazdasági következményei című művéből, 1923)

0621
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 4
Összpontszám 28
OSZTÓSZÁM 4
Vizsgapont 7
16. A feladat a XX. századi egyetemes történelemmel kapcsolatos. (hosszú)

Elemezze a források, az atlasz és ismeretei alapján a gyarmati rendszer a II.
világháborút követő felbomlásának társadalmi, politikai okait és a folyamat
jellemzőit! Használja a Történelmi atlaszt!
„Demoralizált, félelemmel teli, reményvesztett, a hatalmon lévők érdekében

megfélemlített, elnyomott, ellenállásra képtelen tömegből [Gandhi] nemzetté
formálta az indiaiakat, nemzetté, amely becsüli önmagát, bízik erejében, ellenáll a
zsarnokságnak, képes egységes fellépésre, és tud áldozatokat hozni valamely nagy
ügyért. Rábírta a tömegeket arra, hogy gondolkodjanak politikai és gazdasági
kérdésekről.” (Nehru, a függetlenségi mozgalom egyik vezetője, 1936)

0621
„Ahogy elmélyültem Gandhi filozófiájában, egyre kevésbé kételkedtem a szeretet

erejében, és ekkor vált bennem világossá első ízben, mekkora erő lehet a szeretet a
szociális reformok végrehajtásában. Mielőtt megismertem Gandhi műveit, úgy
véltem, hogy Jézus etikája csak személyes vonatkozásban hatékony. […] Gandhi
könyveinek elolvasása után azonban be kellett látnom, hogy mélyen tévedtem.
Valószínűleg Gandhi volt a történelemben az első nagy személyiség, aki Jézusnak a
szeretetről hirdetett erkölcstanát az egyének közötti közvetítés eszközéből, erőteljes
és széles körben alkalmazott hatékony társadalmi erővé változtatta. (Martin Luther
King, amerikai polgárjogi aktivista, 1958)
„[…] a gyarmati sorban levő államoknak a jó része amúgy is ki fogja vívni a

szabadságát, ha csakugyan akarja, mert a gyarmattartó hatalmaknak úgysincs elég
katonájuk hozzá, hogy megakadályozzák benne őket, ha csakugyan elszánják rá
magukat. […] az Egyesült Államoknak nem szabad semmiféle olyan nemzetközi
vállalkozásban részt vennie, amelynek az lehet az eredménye, hogy örök időkre
megszilárdít olyan politikai rendszereket, amelyek nem adnak tényleges és teljes
szabadságot a népnek, amely pedig erre vágyik.” (Roosevelt, amerikai elnök a gyarmati
rendszerről, 1945)
„Az angol gyarmati szemlélet ma nem illeszkedik bele az amerikai politikába és

terjeszkedési törekvésekbe. Az Egyesült Államok szabad piacot akar exportja
számára, és nem rokonszenvez más hatalmak korlátozó és ellenőrző törekvéseivel.
Az Egyesült Államok Ázsia gyors iparosítását, és az ázsiai milliók életszínvonalának
növekedését akarja, de nem szentimentális okokból, hanem hogy el tudja helyezni
többlettermékeit.” (Nehru, a függetlenségi mozgalom egyik vezetője, 1945)
„[…] A gyarmati rendszer felbomlása nem azt jelenti, hogy a határok eltörlése után
átjárók létesülnek a két zóna között. A gyarmati rendszer megdöntése nem több és
nem kevesebb, mint eltörölni egy zónát, a föld mélyére küldeni, vagy kiűzni az
országból. […] A fegyveres harc léte jelzi, hogy a nép immár kizárólag az erőszakos
eszközökben bízik. A nép, amely mást sem hallott, mint hogy kizárólag az erőszak
nyelvén ért, most úgy dönt, hogy az erőszak révén fejezi ki magát. A gyarmatos
mindig azt az utat jelezte számára, amelyet most neki is követnie kell, ha
szabadságot akar.” (Frantz Fanon: A Föld rabjai, 1961)
„Ki felejtheti el azt, hogy a négert tegezték, de nem mint barátot, hanem azért, mert a
tisztelettudó ön a fehéreknek volt fenntartva? […] Mi, akik láttuk, hogy a törvény
sohasem volt ugyanaz a fehérek és a négerek számára, kedvező volt az előbbieknek,
kegyetlen és embertelen az utóbbiakhoz. […] Mi, akik láttuk a városokban a ragyogó
házakat a fehérek számára és a düledező viskókat a négerek számára, akik tudjuk,
hogy a néger nem léphetett be az »európaiaknak« fenntartott mozikba, éttermekbe,
üzletekbe, akik emlékezünk rá, hogy a négernek a hajófenéken kellett utaznia, a
fehérek luxuskabinjai alatt. […]” (Lumumba, a kongói függetlenségi mozgalom egyik
vezetője, 1960)

0621
„A Közgyűlés […] ünnepélyesen kijelenti, hogy szükséges a gyarmati rendszer

minden formájának és megnyilvánulásának mielőbbi és feltétel nélküli
megszüntetése.” (Az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozata, 1960)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...

0621
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 8
Összpontszám 48
OSZTÓSZÁM 3
Vizsgapont 16
17. A feladat a XVII. századi magyar történelemre vonatkozik. (rövid)

Mutassa be a források és ismeretei alapján Bethlen Gábor külpolitikájának
jellemzőit, különös tekintettel az országegyesítés problémájára! Használja a
Történelmi atlaszt!
Kronológia
1613 A török kinevezi Bethlent erdélyi fejedelemmé
1616 Bethlen átadja Lippát a töröknek
1618 A cseh felkelés kitörése
1619 Bethlen elfoglalja Kassát
1620 Besztercebányán Bethlent magyar királlyá választják, de a
koronázást elutasítja; a csehek fehérhegyi veresége
1621 A nikolsburgi béke
1623 Bethlen újabb magyarországi hadjárata
1626 Bethlen újabb magyarországi hadjárata
1629 Bethlen Gábor halála

0621
„Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha énnálam bolondabb fejedelem nem

lőtt volna, mert a török mindjárt az országnak végházait én tőlem megadatni kívánta
volna.” (Bethlen a korona visszautasításáról, 1620)
„De az nagy lelkesedés nagy hirtelen megváltozék, az hadakozást megúnák, az úri és

nemes rend mindjárt látván, hogy nem egy-két hét alatt mehet végben hazájoknak
egy római császár keze alól való szabadítása, hanem vérek ontását is kelletik
hazájokért netalán szenvedni, – megsokallák, bokrosan kezdenek tanácsot tartani.”
(Bethlen Alvinczi Péternek az 1626-os hadjáratról)
„A királyi felség a mágnásokat és nemeseket, a szabad városokat, továbbá a magyar

véghelyeken levő magyar katonákat vallásukban megháborítani nem fogja.
A nádort a legközelebb tartandó első országgyűlésen régi szokás szerint meg kell
választani.” (Az 1621-ben Nikolsburgban is megerősített 1606-os bécsi béke)
„Az én tanácsom az én hazámhoz ez: a törökkel való egyezséget szenvedhető

károkkal is megtartsák, tőle el ne szakadjanak.” (Bethlen Gábor végrendelete, 1629)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...

0621
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 4
Összpontszám 28
OSZTÓSZÁM 4
Vizsgapont 7
18. A feladat a XVI. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos. (hosszú)

Mutassa be a XVI. századi Magyarország gazdasági viszonyait! Elemezze az
országot érő külső hatások szerepét, jelentőségét!
A magyar gazdaság a XVI. században

0621
Az 1542. évi kivitel és behozatal összehasonlítása
A behozatal áruösszetétele
Árufajta Vámérték (forint) Százalék
Élelmiszer 12 400 8,75
Bőr- és szőrmeáru 3 400 2,32
Szövött áru 97 200 68,62
Faáru 210 0,02
Ásványi, fém- és üvegáru 13 940 9,85
Nürnbergi és szatócsáru 10 670 7,56
Vegyes áru 4 080 2,88
Összesen 141 900 100,00
A kivitel áruösszetétele
Árufajta Vámérték (forint) Százalék
Élelmiszer 12 400 3,96
Állatok 302 000 93,65
Bőr- és szőrmeáru 7 200 2,32
Szövött áru 600 0,02
Fémáruk 1 090 0,04
Szatócsáru 11 000 0,01
Összesen 334 290 100,00
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...

0621
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...

0621
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 8
Összpontszám 48
OSZTÓSZÁM 3
Vizsgapont 16
19. A feladat a XIX. század végének magyar történelmére vonatkozik. (rövid)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tömegkultúra új jelenségeit a
századforduló Magyarországán! Válaszában utaljon a folyamatok társadalmi
összefüggéseire!
„Gondosan kicsavart a két lópokrócból egy sárga disznóbőr koffert, mely drága
anyagával, finom kidolgozásával harsányan elütött környezete minden darabjától.
Kívánkoztak rá a fényűző fürdőhelyek hotelcímkéi. […] A kávézó teraszán szívja
szivarját a langy nyárestében, amikor a porköpenyes-porszemüveges automobilista
lekanyarodik az Erzsébet körútról puffogva-zörögve, s begurul egyenesen a
törzskávéháza elé. Az úri közönség tapsol-ünnepel s pezsgőt bontat a pezsgőgyáros
sportsman tiszteletére. […] Addigra én már belevetettem magam a város rohamosan
gyarapodó éjszakai életébe. Jártam a café chantant-okat, mulatókat, hoteleket,
kártyabarlangokat, kaszinókat a tömött bukszámmal. […] Száz darab vizitkártyát
rendelek vajszín kartonon. Azután méretet vétetek Kamarásnál, Taylor for
Gentlemen, a Papnövelde utcában, tiszta gyapjú felöltőt, két öltözet ruhát, szakkót,
sétakabátot, frakkot, szmokingot rendelek, sürgősségi felárral.” (Részletek Lengyel
Péter Macskakő című regényéből)
Korabeli plakát Korabeli képeslap

0621
Korabeli újság Korabeli plakát

…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 4
Összpontszám 28
OSZTÓSZÁM 4
Vizsgapont 7

0621
20. A feladat a XIX. századi magyar történelemre vonatkozik. (hosszú)

Elemezze a források és ismeretei alapján Magyarország és Ausztria közjogi
viszonyának alakulását a forradalom és szabadságharc időszakában! Válaszában
térjen ki a viszony jogi előzményeire és a legfőbb vitás kérdésekre!
„Az Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával az

utódlást a felséges Osztrák Ház nőágára is a Németországban s azon kívül fekvő és
Magyarországgal meg ehhez kapcsolt részekkel, országokkal és tartományokkal
feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen birtoklandó
országaiban uralkodás és kormányzás végett átruházzák.” (Pragmatica Sanctio)
„Magyarország szabad és független, azaz semmi más országnak alá nem vetett,
tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára
kormányzandó ország.” (Az 1791. X. törvény)
„Készek vagyunk mi az örökös tartományok érdekeivel ne talán ellenkezésben álló

magyar érdekeknek igazság és méltányosság alapján lehető kiegyenlítésére kezet
nyújtani; de abban soha meg nem egyezünk, hogy az összes kormányzási rendszer
egységének, mit némellyek a monarchia egysége gyanánt szeretnek főelvül
emlegetni, minden érdekeink, még alkotmányosságunk is feláldoztassanak.” (Az
Ellenzéki nyilatkozat, 1847)
„13. §. A ministerek egyike folyvást Ő Felségének személye körül lesz, s mindazon

viszonyokba, mellyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik,
befolyván, azokban az országot felelősség mellett képviseli.
14. §. A ministeriumnak a fenti tagján kívül, következő osztályai lesznek:
a) Belügyek
b) Országos pénzügy
c) Közmunka, közlekedés és hajózás
d) Földművelés, ipar és kereskedelem
e) Vallás és közoktatás
f) Igazságszolgáltatás és kegyelem
g) Honvédelem” (1848. III. törvény)
A Habsburg Birodalom 1848. április után
közös uralkodó (császár és király)

↓ ↓ ↓
osztrák kormány magyar kormány
miniszterelnök miniszterelnök
hadügyminiszter → hadügy ← honvédelmi
miniszter
külügyminiszter → külügy ← király személye
körüli miniszter
pénzügyminiszter → pénzügy ← pénzügyminiszter

0621
Kronológia
1848. augusztus 1. Újabb királyi leirat az önálló magyar hadügy ellen
1848. december 2. V. Ferdinánd lemond, az új uralkodó Ferenc József
1849. március 4. Az olmützi oktrojált alkotmány
„I. 1. §. Az ausztriai császárság a következő koronatartományokból áll: az ausztriai

főhercegség, salzburgi hercegség, steyer hercegség […] horvát királyság, magyar
királyság, erdélyi nagyfejedelemség és a lombard-velencei királyság. […]
I. 3. §. Bécs a császárság fővárosa, és a birodalmi hatalom székhelye. […]
II. 19. §. A császár nevezi ki és bocsátja el a minisztereket. […]
VIII. 39. §. A közönséges birodalmi gyűlés két házból álland, s a császár által
évenkint hivatik egybe.” (Az olmützi alkotmány)
„Magyarország szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik.

A hitszegő Habsburg-Lothringi ház Magyarország feletti uralkodásból ezennel
örökre kizáratik.” (A Függetlenségi nyilatkozat)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...

0621
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 8
Összpontszám 48
OSZTÓSZÁM 3
Vizsgapont 16

0621
21. A feladat a XX. századi magyar történelemre vonatkozik. (rövid)

Elemezze a források és ismeretei alapján a politikai antiszemitizmus sajátosságait
és változatait az 1920-as évek Magyarországán!
„Én tisztelem, becsülöm a zsidók szerencséjét. Szerencsés nép. Tisztelem, becsülöm a

zsidó géniuszt és a zsidó hatalmat, amennyiben az a szellem hatalma, de
amennyiben a magyar nemzetet veszélyezteti, amennyiben a magyar nemzet
géniuszát valamiképpen letöri vagy éppen meghamisítja, állok elébe és meg vagyok
győződve, hogy velem együtt sokan.” (Prohászka Ottokár püspök felszólalása a
Nemzetgyűlésben a numerus clausus törvény vitájában, 1920)
„[…] hogyan fogják a beiratkozások alkalmával megállapítani azt, hogy valaki

zsidó-e, vagy nem zsidó? A vallást fogják-e tekintetbe venni, azt fogják-e keresni,
hogy ma az illetőnek mi a vallása, van-e keresztlevele? Kérdem azt, hogy vajon
hányadik fokig visszamenőleg fogják kutatni azt, hogy az illetőnek volt-e zsidó őse
vagy sem? […] Mi lesz azokkal, akik félvérűek, negyedvérűek? Hiszen hallottuk,
hogy nem a vallásról van szó, hanem a fajról. […] A Magyarországon lakó magyar
nemzet tagjainak nem hiszem, hogy lenne egyetlen olyan egyede, akiben tisztán
megvan az a turáni vér, amit őse behozott Ázsiának síkjairól.” (Ugron Gábor
felszólalása a Nemzetgyűlésben a numerus clausus törvény vitájában, 1920)
„[…] A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaság-

tudományi karra és a jogakadémiákra az 1920–21-ik tanév kezdetétől csak oly
egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül
megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. […]
arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és
nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető
népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized
részét.” (Az 1920:XXV. törvény a felsőoktatási intézményekbe való beiratkozás szabályairól
[numerus clausus])
„A zsidóság szerepe hálátlan ezzel a kormányzattal szemben. A zsidóságot

megvédték azon retorzió ellen, amelyet jogosan megérdemelt azon történelmi
felelősség következtében, amely a kommün [az 1919-es Magyarországi
Tanácsköztársaság] alatt reá hárult. A zsidóság bebizonyította, hogy […] csak egy
zsidó érdek van, amely nem nyugszik addig, amíg a történelmi Magyarországot meg
nem semmisíti, és ma ellenünk harcol ez a zsidóság, mert ma talán leginkább tőlünk
fél, de holnap azokra kerülhet sor, akikkel ez idő szerint még együtt ül a nagy
bankok vezetőségében. A zsidóság szerepe hálátlan volt ezzel a nemzettel és ezzel a
fővárossal szemben, amely az érdekeit védte. Ebből nekünk, keresztény
magyaroknak le kell vonnunk a konzekvenciákat [következtetéseket]: nincs középút
és nincs kompromisszum, egy van csak: a magyar faj érdekeit a végletekig
képviselni.” (Gömbös Gyula beszéde a Nemzetgyűlésben, 1925)
„1. §. A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi

közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról
szóló 1920. évi XXV törvénycikk 3. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő

0621
szöveg lép: Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság

követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő megelőző tanulmányi eredményeire,
illetve szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy elsősorban
a hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak gyermekei,
továbbá a különféle foglalkozási ágakhoz (mezőgazdasághoz, iparhoz,
kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak gyermekei az ezen
foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének megfelelő arányban jussanak
a főiskolákra, és a fölvettek száma az egyes törvényhatóságok között is igazságosan
osztassék fel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyel arra, hogy ezek a
szabályok megfelelően alkalmaztassanak.” (Az 1928. évi XIV. törvény a numerus
clausus módosításáról, 1928)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 4
Összpontszám 28
OSZTÓSZÁM 4
Vizsgapont 7

0621
22. A feladat a kommunista diktatúra kialakulásával kapcsolatos. (hosszú)

Elemezze, hogy a kommunisták milyen bel- és külpolitikai körülmények között,
mely lépésekben szerezték meg az egyeduralmat Magyarországon 1945 és 1948
között!
Kronológia:
1944. december 22. Az Ideiglenes Kormány megalakulása Debrecenben
1945. április 13. Befejeződnek a fegyveres harcok Magyarországon
1945. november 4. Nemzetgyűlési választások
1946. február 1. A Köztársaság kikiáltása
1947. február 10. A párizsi békeszerződés aláírása
1947. május 30. Lemondásra kényszerítik Nagy Ferenc miniszterelnököt
1947. augusztus 31. Országgyűlési választások
1948. június 12. A Magyar Dolgozók Pártjának létrejötte
„Ez a háború eltér a múltbéli háborúktól. Ha valaki területeket foglal el, ezekre a
területekre rákényszeríti a saját társadalmi rendszerét. Ahova a hadsereg eljut, ott
saját rendszerének szerez érvényt. Másképp nem is volna lehetséges […]” (Sztálin,
1944)
Az 1945-ös választás eredményei

A párt neve Szavazatok aránya (%) Mandátumok száma
Független Kisgazdapárt 57,03 245
Szociáldemokrata Párt 17,41 69
Magyar Kommunista Párt 16,95 70
Nemzeti Parasztpárt 6,87 23
Az 1947-es választás eredményei

A párt neve Szavazatok aránya (%) Mandátumok száma
Magyar Kommunista Párt 22,3 100
Demokrata Néppárt 16,4 60
Független Kisgazdapárt 15,4 68
Szociáldemokrata Párt 14,9 67
Magyar Függetlenségi Párt 13,4 49
Nemzeti Parasztpárt 8,3 36
Független Magyar Demokrata Párt 5,2 18
„A jelen Szerződés életbelépését követően minden Szövetséges fegyveres erőt 90

napon belül Magyarországról vissza kell vonni, mindazonáltal a Szovjetuniónak
fennmarad a joga magyar területen olyan fegyveres erők tartására, amelyre szüksége
lehet ahhoz, hogy a Szovjet hadseregnek az ausztriai Szovjet megszállási övezettel
való közlekedési vonalait fenntartsa.” (Részlet a párizsi békeszerződésből, 1947)
„Magyarország politikai rendőrségének 80 százaléka kommunistákból áll. Így tehát

lényegében a mi kezünkben van. […] Alapfeladatunknak azt tartjuk, hogy mindent
előre megtudjunk, s tájékoztassuk erről vezetőinket. E célból meglehetősen kiterjedt
informátorhálózatot hoztunk létre. Valamennyi politikai pártban vannak embereink.

0621
[…] Pártközi tanácskozások előtt általában sikerül megtudnunk, mi a szándéka

politikai ellenfeleinknek, s ennek köszönhetően idejében tájékoztatjuk mindenről a
kommunista párt vezetőségét. Most lehallgatjuk a miniszterelnök és a pártvezetők
telefonbeszélgetéseit, s a legfontosabbakról jelentést teszünk Rákosi elvtársnak.”
(Péter Gábor a későbbi ÁVH vezetőjének beszámolója a szovjeteknek, 1947)
„[…] a Kommunista Párt mindinkább maga akarta diktálni a fejlődés irányát és

tempóját. […] Gyakran felvetődött közöttünk az a gondolat, hogy a Kisgazdapártnak
[…] ki kellene vonulnia az együttműködésből. […]
Számos okból nem lehetett ezt megtenni. Először is a hatalomból való részesedés
nélkül vidéki vezetőink és tömegeink ki lettek volna szolgáltatva a marxista
hatóságok egyoldalú önkényének. […] De a világ közvéleménye előtt is nehéz lett
volna bizonyítanunk, hogy mi vagyunk a demokraták, és demokratikus felfogásunk
folytán nem tudunk a marxista pártokkal együttműködni. […] A Szovjetunió
egyoldalú befolyásával szemben semmiféle védelmet nem élveztünk. A nyugati
hatalmak figyelme nem terjedt ki a magyar belpolitika egyes jelenségeire.” (Nagy
Ferenc visszaemlékezése)
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...

0621
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 8
Összpontszám 48
OSZTÓSZÁM 3
Vizsgapont 16

0621

0621

0621

0621
Maximális Elért
pontszám pontszám
I. Egyszerű, rövid feladatok 44
II. Szöveges, kifejtendő feladatok:
13. A középkori egyházi élet 7
14. Az Oszmán Birodalom 16
15. Az első világháború lezárása 7
16. A gyarmati rendszer felbomlása 16
17. Bethlen Gábor külpolitikája 7
18. A XVI. századi Magyarország gazdasága 16
19. A tömegkultúra új jelenségei a századforduló
Magyarországán 7
20. Magyarország és Ausztria közjogi
viszonyának alakulása 16
21. A politikai antiszemitizmus Magyarországon 7
22. A kommunista diktatúra 16
II. Szöveges, kifejtendő feladatok 46
I. + II. Összesen 90
javító tanár
Programba
Elért
beírt
pontszám
pontszám
I. Egyszerű, rövid feladatok
II. Szöveges, kifejtendő feladatok
javító tanár jegyző

0621
Történelem emelt szint

Javítási-értékelési útmutató 0621
2006. május 10.
TÖRTÉNELEM
EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI

ÉRETTSÉGI VIZSGA
●
ÉRETTSÉGI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
ÚTMUTATÓ
Történelem — emelt szint Javítási-értékelési útmutató
Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához
A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak
szerint!
1. Jó válasz 9
2. Hiány(osság) √
3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz [ ]
4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás)
5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás)
6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼
7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) …………
8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás)
A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális
pontszám van, a jobb oldali téglalapba írja be a tanuló által elért összes/teljes pont-
számot!
A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgo-
zat(ok)ra!
Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja
el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válasz-
elemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra
a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található.
I. A rövid feladatok javítása, értékelése
Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként

elfogadni.
Pontozás
Jó válasz/válaszelem: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint)
Rossz válasz: 0 pont
Hiányzó válasz: 0 pont
Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is

megjelöl.
A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható.
Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekí-
teni, lehet pl. 3,5 pont.
A több válaszelemből álló feladatok pontozása:
• ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan
válaszelemért 1-1 pont adható;
• ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan
válaszelemért 0,5-0,5 pont adható.
írásbeli vizsga 0621 2 / 26 2006. május 10.

A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden

olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő
válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl.”-lal kezdődnek.)
Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl.
igaz-hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető.
Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás
sorrendjében kell értékelni.
A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható.
Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad!
A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni.
Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia.
II. A szöveges feladatok javítása, értékelése
1. A feladatválasztás
Összesen négy feladat értékelhető:
Mégpedig kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más
korszakra, legalább kettő a magyar történelemre és egy az egyetemes történelemre vonat-
kozik.
A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén:

Ha négy feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladat-
típus stb. vonatkozásában, akkor
• azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkeve-
sebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri;
• azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) meg-
felel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte.
Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását,
és a megoldások között van négy olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak,
akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján
emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13., 16., 17., 20. vagy 14., 16., 17.,
20.).
Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását,
és nincs négy olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a
feladatait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és
amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte.
Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását,
akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 16., 19., 22. feladatok megoldását kell értékelni.
2. A feladatok értékelése
A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók:

a) feladatmegértés,
b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés,
c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség.

A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartal-

mazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető
tartalmakat.
a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához:
A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni:

• A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, kor-
szakról ír-e?
• A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára
koncentrál-e?
• Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetet-
tek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából?
• Műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a forrásokat, és tud-e lényeges
megállapításokat, következtetéseket tenni?
A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegér-

tésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat
összpontszáma csak 0 pont lehet.
A problémamegoldó (rövid) feladatoknál
4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értel-
mezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges kö-
vetkeztetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyen-
súlyozott.
3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen
értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő.
2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a
forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat.
1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható,
hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére
vagy megoldására irányul.
0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem
használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak.
Az elemző (hosszú) feladatoknál

7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen ér-
telmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges
következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítá-
sok aránya kiegyensúlyozott.
4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen
értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő.
2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a
forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat.
1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható,
hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére
vagy megoldására irányul.
0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem
használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak.

b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása
A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata

stb.) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi
elemeket pedig „T”-vel jelöltük.
Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom
kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők
föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelet-
hez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és tartalmak pontszá-
mának is meg kell egyeznie. Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak
pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni:
A „Műveletek” (M) pontozása
2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális
tartalmi pontszám több mint 50%-a).
1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a
válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást).
0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza
súlyos tévedést tartalmaz.
Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műve-
letek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők.
A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el
jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatáro-
zás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés
(megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a
válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi
válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásnál és következtetéseknél – másfajta jó kombi-
náció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi
elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki,
hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő.
A „Tartalmi elemek” (T) pontozása
2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés
jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.),
valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg és/vagy említ az
eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket.
1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot,
következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés.
0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapí-
tások vannak a megoldásban.

c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása
A problémamegoldó (rövid) feladatoknál
2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, mely-
ben nincsenek durva helyesírási hibák.
1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne.
0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne össze-
függő mondatok.
Az elemző (hosszú) feladatoknál
7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett
szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai ár-
nyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát.
4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett,
vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tar-
talmaz.
2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesz-
tett, aránytalan, hiányos (pl.: a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik).
A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaz-
nak.
1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi
vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz.
0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll.
3. A szöveges feladatok terjedelme

Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatá-
rozott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen meg-
kezdett gondolati egység befejezhető és értékelhető. Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort,
hosszú feladatoknál kb. 4-5 sort jelent.
4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete
1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait!

2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját!
3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait!
4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát!
5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszá-
mot!
6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (3 és 4) segítségével számítsa át
vizsgaponttá!
7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni!
8. Számítsa ki a négy esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha az
összesített vizsgapontszám nem egész szám, akkor 0,5-re végződő eredménynél nem

kell kerekíteni, 0,5 alatt lefelé, 0,5 fölött pedig felfelé kell kerekíteni! (Pl.: 27,5 pont:
nem kell kerekíteni, 27,3 = 27 pont, 27,7 = 28 pont.)
III. A feladatlap összpontszámának megállapítása
Adja össze az I. és a II. összetevőben elért – korábban esetleg már kerekített – pontszámokat!
Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához
Rövid választ igénylő feladat
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 4
Összpontszám 28
OSZTÓSZÁM 4
Vizsgapont 7
Hosszú választ igénylő feladat
Elérhető Elért
Szempontok
pont
Feladatmegértés 8
Összpontszám 48
OSZTÓSZÁM 3
Vizsgapont 16

I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK
1. A keresztény vallás (Összesen 4 pont.)

a) Mindenki számára (aki követi Jézust). (1 pont)
b) Püspök, diakónus (elfogadható a presbiter is). (Elemenként 0,5 pont.)
c) Tanító vagy térítő vagy egyházalapító. (1 pont)
d) Elfogadja azt, mert pl. minden hatalom isteni eredetű, vagy a keresztény számára nem az
evilági, hanem a túlvilág élet a fontos, vagy a bekövetkező végítélet minden hierarchiát
megsemmisít, vagy a hívők Krisztusban mindnyájan egyek lesznek. (1 pont)
2. A középkor szellemisége (Összesen 4 pont.)

a) skolasztika vagy tomizmus (1 pont)
b) Arisztotelész (1 pont)
c) Pl.: Az értelmet alárendeli a hitnek, vagy az értelem (a tudomány) a hitet szolgálja vagy a
hit és a tudás nem mond ellent egymásnak. (1 pont)
d) egyetem, pl.: oxfordi, bolognai, párizsi, krakkói (Elemenként 0,5 pont.)
3. A középkori Magyarország és Európa története (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.)

Magyar történeti esemény Dátum Kortárs európai esemény
I. László halála 1095 2) A clermont-i zsinat
(1095)
A nándorfehérvári diadal 1456 3) Konstantinápoly török
kézre kerül (1453)
A nikápolyi csata 1396 1) Az első rigómezei csata
(1389)
4. A harmincéves háború (Összesen 4 pont.)

a) 1. Bajorország választófejedelemség lett. (1 pont)
2. A fejedelmek szuverenitást kaptak vagy önálló külpolitika. (1 pont)
b) Svédország és Franciaország. (Elemenként 0,5 pont.)
c) Csehországét (1 pont)
5. A Rákóczi–szabadságharc (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont.)

A szatmári A békekötés A rendek és az Károlyi A kilátástalan
béke esetleges udvar közötti Sándor nemzetközi
tartalmi elmaradásának politikai tevékenységét helyzetre is
elemeire is következményeire kompromisszumot árulásként utal
utal * utal hangsúlyozza/említi értelmezi
1 2 4 3 4 2 3 4 1 4
* A szatmári béke tartalmi elemeire is utaló oszlopokban elfogadható a (3) is.

6. Az ipari forradalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.)

a)
b) Watt, Stephenson
(A sorrend felcserélhető – más, a korszakban a gőzgép és a gőzmozdony feltalálásában
kiemelt szerepet játszó feltaláló is elfogadható.)
7. Magyarország XIX. századi története (Összesen 5 pont.)

a) Pl.: jobbágykérdés vagy jobbágyfelszabadítás vagy örökváltság (0,5 pont)
b) Az önkéntes örökváltság. (1 pont)
c) Mert a jobbágyoknak nem volt pénzük az örökváltság megfizetésére (1%-uk váltotta meg
magát). (1 pont)
d) Kötelező örökváltság vagy jobbágyfelszabadítás. (0,5 pont)
e) Az 1840-es törvény alapján a jobbágy fizeti az örökváltság összegét, az 1848-as törvény
szerint az állam fizet, vagy 1840-ben az úriszék (a földesúri igazságszolgáltatás) fennmarad,
míg 1848-ban az úriszéket eltörlik, vagy 1840 önkéntes, 1848 kötelező örökváltság (minden
jobbágyra vonatkozik). (1 pont)
f) A jobbágy: mentesül a jobbágyi szolgáltatásoktól vagy birtokába kerül a telke;
a földesúr: kártalanítás vagy tőkéhez jut vagy pénzhez jut. (Elemenként 0,5 pont.)
8. Németország története (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.)

a) Hamis
b) Hamis
c) Igaz
d) Igaz
e) Hamis
f) Hamis
9. Magyarország XX. századi határváltozásai (Összesen 5 pont.)

a) (Elemenként 0,5 pont.)
1938. november 2. 4
1940. augusztus 30. 1, 2
1941. április 3

b) Kassa: E Újvidék: N Kolozsvár: J Nagyvárad: I (Elemenként

0,5 pont.)
c) Csehszlovákia felbomlása vagy a német csapatok 1939. március 15-én bevonultak Prágába,
vagy a Harmadik Birodalomhoz csatolták a maradék Csehszlovákiából létrehozott Cseh-
Morva protektorátust.
Elfogadható még: (Tiso) kikiáltotta a Független Szlovák Köztársaságot (1939. március 14.).
(1 pont)
10. A Rákosi-korszak (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.)
11. Korunk alapvető kérdései (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont)

a) környezetkárosítás
b)
1. fenntartható fejlődés
2. globalizáció
3. fogyasztói társadalom
4. ózonréteg
5. környezetkárosítás
12. Szociális piacgazdaság (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont.)
a) a monopóliumok kialakulásának korlátozása vagy a jövedelemelosztás szabályozása vagy a

munkaerő és a természet védelme vagy a minimálbér
b) szociális piacgazdaság vagy jóléti állam
c) Pl.: (a társadalmi) jólét (garantálása) vagy szociális biztonság

II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK
13. A középkori egyházi élet (rövid)
Műveletek, tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja a szerzetesrendek jellemzőit,
illetve feltárja a szerzetesrendek szerepét a kor egyházi
életében.
A válasz a források felhasználásával lényegi 0-4
összefüggésekre utal (pl.: feltárja, hogy a koldulórendek
létrejötte részben válasz a XIII. században megjelenő
eretnekmozgalmak megjelenésére).
Tájékozódás térben és M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben
időben elhelyezi.
T Pl.: megállapítja, hogy a nyugati szerzetesség
centruma a Szajna-Rajna vidéke, vagy a ferences rend
Itáliában jött létre, vagy azonosítja a katolikus világ 0-4
területét. Rögzíti, hogy a clunyi reformmozgalom a X.
században indult a reform jegyében születő rendek –
ciszterci, karthausi, premontrei stb. – a XI. század végén
születtek meg, a koldulórendek a XIII. század elejére
Szaknyelv alkalmazása tMhAtővizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.
T Használja a következő általános fogalmakat:
kereszténység, szerzetesrend, reform stb. illetve helyesen 0-4
alkalmazza a témához kapcsolódó szakkifejezéseket:
kolostor, regula, krisztusi szegénység, ferences,
domonkos rend, inkvizíció stb.
Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található
információkat, és következtetéseket von le belőlük.
T Pl.: rögzíti a kora középkori szerzetesi élet jellemző
vonásait (kolostorok, életvitel stb.) és megállapítja, hogy
a XI-XIII. század folyamán új szerzetesrendek jöttek
létre.
0-6
T Pl.: rögzíti, hogy a XI. és XII. században a ciszterciek
a mezőgazdasági módszerek fejlesztésében vettek részt,
vagy a szerzetesrendek fontos szerepet játszottak az
írásbeliségben és az oktatásban és megállapítja, hogy a
szerzetesrendek jelentős szerepet játszottak a gazdasági
és a kulturális életben.
Eseményeket alakító M A vizsgázó esszéjében alapvetően a szerzetesi
tényezők feltárása mozgalom megújulásának problémakörére összpontosít,
és feltárja a XI–XIII. századi változások okait.
T Pl.: rögzíti, hogy a XI–XIII. században többször
kísérletet tettek a szerzetesi mozgalom reformjára, és 0-8
megállapítja, hogy az elvilágiasodás, a vagyon
felhalmozódása az adott keretek között ismételten
bekövetkezett.
T Pl.: rögzíti, hogy a szerzetesrendek behálózták az

egész katolikus világot, és megállapítja, hogy jelentős

szerepet játszottak a katolikus hit terjesztésében
(bencések), vagy a fejlettebb gazdálkodási eljárások
meghonosításában (ciszterciek).
T Pl.: rögzíti, hogy a XIII. században a koldulórendek –
ferencesek, domonkosok – a városokban telepedtek meg,
és megállapítja, hogy tevékenységüket a tömegek
körében fejtették ki.
Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan
nyelvhelyesség felépített.
0-2
A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy
helyesírási hibát.
A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 28
ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 7
14. Az Oszmán Birodalom katonai rendszere (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az Oszmán Birodalom katonai
rendszerét mutatja be.
A válasz lényegre törően elemzi az oszmán katonai
szervezet felépítését és működését.
Az elemzés feltárja a birodalom gazdasági és társadalmi
0-8
jellemzői és a katonai felépítés közötti összefüggéseket
(pl.: a despotikus rendszer és a szolgálati birtokok vagy a
katonai felépítés és a hódítási kényszer összefüggéseit).
A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a
forrásokat, azokból lényeges megállapításokat von le.
Tájékozódás térben és M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és
időben időben elhelyezi.
T Pl.: rögzíti, hogy a Török Birodalom a XIV. század
elején jött létre, 1350 után lépett a török haderő európai 0-4
földre, 1453-ban foglalta el Bizáncot, és hogy az Oszmán
Birodalom Anatóliában jön létre, a birodalom két részből
– Anatólia, Rumélia – állt, két irányban tört előre.
Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
T Használja az alábbi általános fogalmakat: birodalom,
hódítás, gazdasági és társadalmi háttér, hadszervezet stb. 0-6
T Szakszerűen használja a korszakra jellemző történelmi
szókincset: szultán, szpáhi, janicsár, gyermekadó,
szolgálati birtok (tímár), pasa, bég stb.
T Pl.: bemutatja a birodalom haderejének két
0-10
meghatározó részét – a szpáhikat és a janicsárokat és
megállapítja, hogy a kiképzés, a fegyvernemek aránya
révén a török haderő a korszakban erős és modern

hadseregnek számított.
T Pl.: rögzíti a török hadsereg technikai (tüzérség, flotta,
janicsárok fegyverzete stb.) jellemzőit, és megállapítja,
hogy az oszmán haderő a XVI. században felszereltség
tekintetében sem maradt el az európai hadseregtől.
T Pl.: bemutatja a birodalomépítés fázisait, és
megállapítja, hogy ebben a hadsereg felépítésének
(szpáhi rendszer) meghatározó szerepe volt.
T Pl.: bemutatja a török birodalom irányításának sajátos
vonásait (erős centralizáció, a szultán korlátlan hatalma,
rendezett adóügyek stb.), és megállapítja, hogy ez
biztosította a hadsereg fenntartásának lehetőségét.
Eseményeket alakító M A vizsgázó esszéjében alapvetően a török birodalom
tényezők feltárása katonai felépítését jellemzi, s feltárja ennek okait és
következményeit.
T Pl.: feltárja, hogy az Oszmán Birodalom
kialakulásakor Bizánc már elvesztette nagyhatalmi
állását, vagy hogy a balkáni és a kis-ázsiai államok pedig
egymás ellen harcoltak, s megállapítja, hogy ez a
kedvező geopolitikai helyzet jelentős mértékben
hozzájárult a birodalom megerősödéséhez.
T Pl.: rögzíti, hogy a török hadszervezet fegyelmezett és
állandó hadseregével állt szemben a széttagolt vagy rendi
jellegű államokkal, s megállapítja, hogy a despotikus
rendszer aránytalanul kedvezőbb lehetőségeket teremtett 0-12
az erőknek a hadsereg szolgálatába állítására.
T Pl.: rögzíti, hogy az Oszmán Birodalom az iszlám
talaján állt, s megállapítja, hogy a hadsereg szellemét
jelentősen növelte a vallási küldetéstudat is vagy a
hadsereg (pl. janicsárok) vallásos nevelése.
T Pl.: feltárja, hogy az Oszmán Birodalomban a korlátlan
hatalmú uralkodó a származástól függetlenül emelte fel a
katonai vezetőréteget, s megállapítja, hogy így azok
teljes mértékben tőle függtek, s feltétlenül végrehajtották
utasításait.
T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival
kiegészíti és alátámasztja elemzését.
Megszerkesztettség, A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok
nyelvhelyesség világosak és egyértelműek.
Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus
kifejtését szolgálja.
0-8
A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről
tanúskodnak.
A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy
helyesírási hibákat.

15. Az első világháború lezárása (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó esszéjében a nagyhatalmak béketárgyalások
kapcsán megmutatkozó érdekellentéteit mutatja be és
elemzi.
Az elemzés feltárja a különböző nagyhatalmi 0-4
elképzeléseket és érdekeket (pl.: a gyarmatokra, illetve a
Távol-Keletre összpontosító angol és amerikai magatartás
lehetőséget adott a francia elképzelések megvalósítására).
Tájékozódás térben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben
és időben elhelyezi.
T Pl.: rögzíti a nagyhatalmak és az utódállamok területi
igényeit, a fontosabb területi változásokat, a
béketárgyalások helyszínét, és hogy a békejavaslatok már 0-4
1918 januárjában megfogalmazódtak, vagy a német katonai
vereséggel – 1918. november – kezdetüket vehették a
tárgyalások, vagy a versailles-i megnyitó 1919 januárjában
volt.
Szaknyelv M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
alkalmazása témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.
T Használja a következő általános fogalmakat:
béketárgyalás, békeajánlat, nemzet, gazdasági és katonai 0-4
kérdések stb., illetve helyesen alkalmazza a témához
kapcsolódó szakkifejezéseket: diktátum, jóvátétel, revízió,
önrendelkezés, nemzeti elv, annexió stb.
T Pl.: feltárja a nagyhatalmaknak a vesztesekkel kötendő
békével kapcsolatos álláspontjait (jóvátétel és mértéke, a
békekötés elvei stb.) és megállapítja, hogy ellentétek
feszülnek a nagyhatalmi elképzelések között. 0-6
T Pl.: rögzíti a békekötés területi vonatkozásait, és
megállapítja, hogy a területi rendezés nem a meghirdetett
elvek (történeti, etnikai), hanem hatalmi szempontok (pl.
Franciaország biztonsága és az utódállamok igényei)
alapján történt.

Eseményeket alakító M A vizsgázó alapvetően a nagyhatalmak érdekeinek

tényezők feltárása ütközését mutatja be a béketárgyalások előkészítése és
lebonyolítása időszakában.
T Pl.: rögzíti, hogy Wilson elnök programja kárpótlás és
annexió nélküli béke volt, és megállapítja, hogy ennek
pacifista szelleme a kollektív biztonságot (végső soron egy
következő háború elkerülését) jelentette, vagy megállapítja,
hogy Wilson programjának elutasítása miatt az amerikaiak
kivonultak a tárgyalásokról, s ez növelte a franciák
mozgásterét.
T Pl.: rögzíti, hogy a francia és az angol érdekek
Németország meggyengítése és a háborús veszteségek
kárpótlása volt, és megállapítja, hogy ez vezetett a
0-8
Németország számára szigorú béke megszületéséhez, vagy
rögzíti, hogy elsősorban a franciák (Clemenceau)
ragaszkodtak Németország meggyengítéséhez (védelmi
övezet kialakítása, jóvátétel, lefegyverzés), és megállapítja,
hogy a mérsékeltebb angolok (Lloyd George) a gyarmati
igények későbbi francia támogatásában bízva álltak
melléjük.
T Pl.: rögzíti, hogy Keynes már a tárgyalások időpontjában
felhívta a figyelmet arra, hogy a diktátum katonai, területi
és főleg gazdasági intézkedései revanshoz fognak vezetni,
és megállapítja, hogy a jóvátétel nem pusztán a győztesek
kárpótlását, hanem a német gazdasági potenciál
meggyengítését szolgálta.
Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített.
nyelvhelyesség A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy 0-2
16. feladat: A gyarmati rendszer felbomlása (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a gyarmati rendszer 0-8
felbomlásának körülményeit mutatja be a II.
világháborút követő két évtizedben (1945 és 1966
között).
A válasz lényegre törően mutatja be az eltérő kortárs
állásfoglalásokat, véleményeket és nézőpontokat.
Az elemzés feltárja a II. világháború utáni nemzetközi
viszonyok alakulása és a gyarmati rendszer fölbomlása
közötti összefüggéseket (pl.: az Amerikai Egyesült
Államok vezető szerepe és a gyarmati rendszer
felbomlása közötti összefüggést).
A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a
forrásokat, azokból lényeges megállapításokat,
következtetéseket fogalmaz meg.

Tájékozódás térben és M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és 0-4

T Rögzíti a gyarmati rendszer felbomlásának térbeli
sajátosságait (pl.: India, Kína, Indokína), és hogy a
független állammá váló gyarmatok mely nagyhatalmak
fennhatósága alá tartoztak, vagy bemutatja, hogy az
egyes időszakokban mely gyarmatok váltak független
államokká.
Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, 0-6
illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.
T Használja az alábbi általános fogalmakat:
gyarmatosítás, gyarmati rendszer, állam, függetlenség,
egyenjogúság, alapvető szabadságjogok,
önrendelkezési jog stb.
T Szakszerűen használja a korszakra jellemző
történelmi szókincset: Egyesült Nemzetek Szervezete,
Brit Nemzetközösség, erőszakmentesség, gyarmati
felszabadító háború, harmadik világ, bandungi
konferencia stb.
Források alkalmazása M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban 0-10
található ismeretelemeket, és következtetéseket von le
belőlük.
T Pl.: rögzíti Franklin Delano Roosevelt álláspontját
az Amerikai Egyesült Államok követendő
politikájáról, és megállapítja, hogy a politikus
véleménye szerint a gyarmati rendszer felbomlása
elkerülhetetlen volt.
T Pl.: rögzíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének
jelentőségét a gyarmati rendszer felbomlásának
folyamatában, és megállapítja, hogy az ENSZ
határozataival alapvető szerepet játszott a szuverén
államok megszületésének folyamatában.
T Pl.: bemutatja Gandhi szeretetfilozófián alapuló
politikáját, és megállapítja, hogy Gandhi az
erőszakmentes mozgalom révén igyekezett
engedményekre kényszeríteni a briteket, vagy
megkísérelte egyben tartani a különböző népekhez,
vallásokhoz tartozó Indiát, vagy rögzíti, hogy a
gyarmatokon az őslakók nyomorban és
kiszolgáltatottan éltek, míg a gyarmatosítók
kiváltságokat élveztek, és megállapítja, hogy a
felszabadító mozgalmak során társadalmi ellentétek is
a felszínre törtek.
T Pl.: rögzíti, hogy az 1945 és 1966 közötti
időszakban a fegyveres konfliktusok is jellemzőek
voltak a gyarmati felszabadító mozgalmakban, és
megállapítja, hogy a nagyhatalmaknak és a helyi
viszonyoknak volt döntő szerepe a felszabadulás
módjában, vagy összehasonlítja Roosevelt amerikai és
Dzsavaharlal Nehru értelmezését a gyarmati

rendszerről és az Egyesült Államok által képviselt

politikáról és megállapítja, hogy Nehru értékelése az
Egyesült Államok piaci érdekeit és a félgyarmati
helyzet közötti különbségeket állítja a középpontba.
Eseményeket alakító M A vizsgázó alapvetően a gyarmati rendszer felbom- 0-12
tényezők feltárása lásának folyamatát, annak okait és körülményeit tárja
föl.
T Pl.: rögzíti, hogy az amerikai elnök a világ
biztonságának egyik elemeként értelmezte a
gyarmatok helyzetének rendezését, és megállapítja,
hogy Roosevelt a folyamatot az Egyesült Államok
gazdasági érdekeivel is megegyezőnek tartotta.
T Pl.: rögzíti, hogy az 1940-es években az ázsiai gyar-
matok gazdaságilag megerősödtek, és megállapítja,
hogy az ennek következtében létrejött társadalmi fejlő-
dés jelentős szerepet játszott a függetlenség kivívásá-
ban, vagy rögzíti, hogy a világháborút követően
általánossá váltak az emberi szabadságjogok és a
függetlenség elve, és megállapítja, hogy ez is bátorítást
adott a gyarmati felszabadító mozgalmaknak.
T Pl.: feltárja, hogy 1945 után a Szovjetunió világhata-
lommá vált, és megállapítja, hogy a Szovjetunió tevé-
keny szerepet játszott a gyarmati rendszer felbom-
lásában.
T Pl.: feltárja, hogy a II. világháborút követően az
európai gyarmattartó hatalmak (Nagy–Britannia, Fran-
ciaország, Hollandia) meggyengültek, és megállapítja,
hogy nem volt erejük a gyarmati rendszer további
fenntartására.
T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival
kiegészíti és alátámasztja elemzését.
Megszerkesztettség, A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok 0-8
nyelvhelyesség világosak és egyértelműek.
Az elemzés szerkesztett szöveg. A tartalom logikus
kifejtését szolgálja.
tanúskodnak.
A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy
helyesírási hibákat.

17. Bethlen Gábor külpolitikája (rövid)
Műveletek tartalmak Pont

Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja Bethlen Gábor külpolitikáját, és 0–4
feltárja az országegyesítés korlátait.
A válasz a források felhasználásával lényegi
összefüggésekre utal (pl. feltárja, hogy Erdély a magyar
rendi jogok fenntartásában fontos szerepet játszott vagy
jól használja ki a nemzetközi helyzet alakulását Erdély
érdekében).
Tájékozódás térben és M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és 0–4
T Pl.: megállapítja, hogy Bethlen Gábor 1613–29 között
volt Erdély fejedelme, és uralkodásának idején
kezdődött a harmincéves háború (1618–1648), és rögzíti
a három részre szakadt Magyarország (királyi
Magyarország, hódoltság, Erdély) elhelyezkedését.
Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a 0–4
T Szakszerűen használja a következő általános
fogalmakat (központosítás, rendiség, vallásszabadság
stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat
(végvár, protestáns, nádor stb.).
Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–6
T Pl.: rögzíti, hogy Bethlen békés politikára törekedett a
törökkel, de meg akarta akadályozni a török további
terjeszkedését és megállapítja, hogy az országegyesítést
a fennálló erőviszonyok miatt lehetetlennek tartotta.
T Pl.: rögzíti, hogy Bethlen a Habsburgokkal szemben
megvédte a magyar rendi jogokat, bár a rendek csak
részben támogatták, és megállapítja, hogy a nikolsburgi
béke reális kompromisszum volt.
Eseményeket alakító M A vizsgázó alapvetően Bethlen külpolitikájára 0–8
tényezők feltárása összpontosít, és feltárja ennek mozgatórugóit.
T Pl.: rögzíti, hogy a török kiűzése az adott korszakban
lehetetlennek tűnt, és megállapítja, hogy ezért Bethlen
erre kísérletet sem tett, vagy rögzíti, hogy Bethlen
megszerezte a török támogatását és megállapítja, hogy
ez teremtett lehetőséget nyugati politikája számára.
T Pl.: rögzíti, hogy súlyos konfliktus feszült a királyi
Magyarországon a rendek és a katolikus
ellenreformáció, valamint a Habsburg-központosítás és a
protestantizmus között, és megállapítja, hogy Bethlen az
előbbiek támogatására avatkozott be a harmincéves
háborúba.
T Pl.: rögzíti, hogy az erdélyi fejedelmek külpolitikai
mozgástere meglehetősen szűk volt, és megállapítja,
hogy Bethlen ennek ellenére ért el jelentős
eredményeket.

A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan

Megszerkesztettség, 0–2
nyelvhelyesség felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos
nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.
18. A XVI. századi magyar gazdaság (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja a XVI. századi magyar gazdaság
jellemzőit, és elemzi az országot ért külső hatások szerepét.
A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre 0-8
utal (pl. feltárja, hogy az árforradalom növelte a mezőgazdasági
árakat, ami fellendítette a magyar agrárexportot).
Tájékozódás térben és M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben el-
időben helyezi.
T Pl.: megállapítja, hogy az ország a korszakban három részre
szakadt, vagy az Oszmán és a Habsburg Birodalom
ütközőzónájába került, vagy elhelyezi a fontosabb kereskedelmi 0-4
útvonalakat. Rögzíti, hogy a török hódítás és az árforradalom a
XVI. század folyamán zajlott le, vagy rögzíti a várháborúk
időszakát (1441–56) és a drinápolyi béke időpontját (1568).
Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
T Használja az alábbi általános fogalmakat: külkereskedelem,
export, gazdasági konjunktúra stb. 0-6
szókincset: marhakereskedelem, külkereskedelmi mérleg,
tőzsér, hódoltság stb.
T Pl.: rögzíti, hogy az ország három részre szakadt, és
megállapítja, hogy a háborúk kedvezőtlen hatással voltak a
gazdasági életre, de a kereskedelmi kapcsolatok megmaradtak;
T Pl.: rögzíti, hogy a szarvasmarha vált a legfontosabb
exportcikké és megállapítja, hogy a hódoltság nem akadályozta
ezt a tevékenységet. 0-10
T Pl.: rögzíti, hogy a mezőgazdasági cikkek ára emelkedett, és
megállapítja, hogy ez ösztönzőleg hatott a mezőgazdasági
kivitelre;
T Pl.: rögzíti, hogy az ország behozatalát zömmel iparcikkek,
kivitelét pedig mezőgazdasági termékek, valamint nemesfémek
tették ki, s megállapítja, hogy ennek ellenére a külkereskedelmi
mérleg pozitív volt.

Eseményeket alakító M A vizsgázó alapvetően a magyar gazdaságra ható tényezőket

tényezők feltárása tárja fel és elemzi.
T Pl.: rögzíti, hogy a XVI. században bontakozott ki az
árforradalom, és megállapítja, hogy ez kedvező lehetőségeket
biztosított az agrárexport révén a magyar gazdaság számára.
T Pl.: rögzíti, hogy a magyar nemesfémbányászat az
elvizesedés miatt tért vesztett, és megállapítja, hogy más fémek
(pl. réz) révén a fémkivitel továbbra is jelentős tétel maradt.
T Pl.: rögzíti, hogy a várháborúk időszaka komoly
pusztításokkal járt, és megállapítja, hogy a drinápolyi béke
0-12
teremtette viszonylagos nyugalom a gazdaság részleges
regenerálódását tette lehetővé.
T Pl.: rögzíti, hogy a háborúk a népesség jelentős pusztulásával
jártak, és megállapítja, hogy ez jelentősen rontott a magyar
gazdaság helyzetén vagy rögzíti, hogy a magyar
külkereskedelmi mérleg elmaradott gazdaságra utal, és
megállapítja, hogy az ország ebből a korszakban nem tudott
kilépni.
T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és
alátámasztja elemzését.
Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és
nyelvhelyesség egyértelműek.
Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését
szolgálja. 0-8
A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak.
A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási
hibát.
19. A tömegkultúra új jelenségei Magyarországon (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja a tömegkultúra új jelenségeit, és 0–4
feltárja annak társadalmi és technikai összefüggéseit.
A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre
utal (pl.: a szabadidő megnövekedett jelentősége és a
technikai fejlődés adta lehetőségek teremtették meg az új
kulturális formákat).
Tájékozódás térben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0–4
T Pl.: megállapítja, hogy a vizsgált jelenségek a XIX. és XX.
század fordulóján, az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó
Magyarországon, a második ipari forradalom
következményeként léptek fel.

Szaknyelv M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a 0–4

T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat
(iparosodás, középosztály, szabadidő, sport, üdülés, divat
stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat
(sportklub, filmszínház, kávéház, bulvársajtó stb.).
Források M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–6
használata információkat, és következtetéseket von le belőlük.
T Pl.: rögzíti, hogy a tömegkultúrát új technikai eszközök is
(vasút, autó, film stb.) jellemzik, és megállapítja, hogy ez
komoly ipari fejlődést feltételez.
T Pl.: rögzíti, hogy új szórakozóhelyek nyíltak, megjelent az
üdülés, a tömegsport, a bulvársajtó, és megállapítja, hogy
ennek a megnövekedett szabadidő az egyik oka.
Eseményeket M A vizsgázó alapvetően a századfordulós Magyarország 0–8
alakító tényezők tömegkultúrájának jelenségeire összpontosít, és feltárja a
feltárása változás okait.
T Pl.: rögzíti, hogy a korban zajlott a második ipari
forradalom, és megállapítja, hogy ennek új iparágai tették
lehetővé az új technikák és tömegtermékek elterjedését.
T Pl.: rögzíti, hogy új társadalmi csoportok (középosztály,
kispolgárság, munkásság) több szabadidővel és pénzzel
rendelkeztek, és megállapítja, hogy ezen csoportok
igényeinek kiszolgálására épült ki a szórakoztatóipar.
T Pl.: rögzíti, hogy a változások elsősorban Budapestre és
néhány nagyobb városra voltak jellemzők, és megállapítja,
hogy e változások szinte időbeli szinkronban zajlottak a
nyugat-európai folyamatokkal, és ez is jele volt
Magyarország felzárkózásának.
Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. 0–2
nyelvhelyesség A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy
20. Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a két ország közjogi viszonyának 0–8
alakulását ismerteti és elemzi.
A válasz lényegre törően mutatja be a közjogi viszony
alakulását és konfliktusait.
Az elemzés feltárja a közjogi konfliktus eredetét és okait (pl. a
birodalom egységének és Magyarország alkotmányos
különállásának összeegyeztetési kísérletei).
A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat,
azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket
fogalmaz meg.

Tájékozódás térben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0–4

T Megállapítja, hogy a XVIII–XIX. században Magyarország
a Habsburg Birodalom része volt, és rögzíti az Ausztria és
Magyarország közötti legfontosabb dokumentumok
megszületésének idejét (pl.: 1723, 1848 áprilisa, 1849
márciusa, 1849 áprilisa).
Szaknyelv M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a 0–6
T Használja az alábbi általános fogalmakat: alkotmány,
felelős kormány, forradalom stb.
szókincset: Pragmatica Sanctio, áprilisi törvények, oktrojált
alkotmány, leirat stb.
Források M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–10
T Pl.: rögzíti, hogy a Pragmatica Sanctio közös öröklődést ír
elő, és megállapítja, hogy ebből a had- és külügyek közös
intézése is következett.
T Pl.: rögzíti, hogy a reformellenzék alkotmányos monarchiát
és felelős kormányzást követelt, és megállapítja, hogy ez nem
jelentett kiválási szándékot a birodalomból.
T Pl.: rögzíti, hogy az áprilisi törvényekkel teljesült a felelős
kormány és az alkotmányosság, de megoldatlan maradt a had,
a kül- és a pénzügy kérdése, és megállapítja, hogy ezek a
viszony kiéleződéséhez, konfliktushoz.(fegyveres) vezettek.
T Pl.: rögzíti, hogy a szabadságharc során a bécsi kormányzat
már az 1848 előttinél is korlátozottabb önállóságot kívánt
biztosítani csak Magyarországnak (olmützi alkotmány), és
megállapítja, hogy ez a döntő oka a magyar függetlenség
kimondásának.
Eseményeket M A vizsgázó alapvetően a két ország közjogi viszonyát 0–12
alakító tényezők jellemzi, és feltárja a konfliktus forrásait.
feltárása T Pl.: bemutatja a közjogi viszony (Ausztria és Magyarország
viszonyának) alakulását a XVIII. században, és megállapítja,
hogy az uralkodói gyakorlat eltért a törvények szellemétől,
vagy megállapítja, hogy a közjogi viszony értelmezése a
mindenkori politikai erőviszonyoktól is függött.
T Pl.: rögzíti, hogy az alkotmányosság elve a reformellenzék
programjának központi eleme volt, és megállapítja, hogy ez a
közjogi viszony újbóli rendezését (átalakítását) is
megkövetelte.
T Pl.: rögzíti, hogy a Habsburgok a birodalom egységének
fenntartására törekedtek, és megállapítja, hogy a nemzetközi
erőviszonyok a dinasztiának kedveztek.
T Pl.: rögzíti, hogy a konfliktus kiéleződött és szakításhoz
vezetett a forradalom és szabadságharc során, és megállapítja,
hogy az álláspontok radikalizálódása nem jelentett megoldást,
vagy megállapítja, hogy a szabadságharc során az ellentét
egyre inkább elmélyült.


Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és 0–8
nyelvhelyesség egyértelműek.
szolgálja.
tanúskodnak.
A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy

21. feladat: A politikai antiszemitizmus Magyarországon (rövid)

Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja az 1920-as évek Magyarországán jelentkező 0-4
politikai antiszemitizmus jellegzetességeit, illetve kitér a változatokra is.
A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl.
feltárja, hogy a politikai antiszemitizmus 1920-ban a kormányzati
politika szintjén is megjelent).
Tájékozódás térben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. 0-4
és időben T Rögzíti a felerősödő antiszemitizmusra ható jelenségek időpontjait
(pl.: I. világháború, polgári forradalom, Tanácsköztársaság, trianoni
béke), és utal a magyar zsidóság elhelyezkedésének települési
viszonyaira.
Szaknyelv M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához 0-4
alkalmazása kapcsolódó történelmi fogalmakat.
T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (Horthy-
korszak, ellenforradalmi rendszer, ideológia, antiszemitizmus, törvény
stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (numerus clausus,
arányszám, szélsőjobboldal, fajvédelem stb.).
Források M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, 0-6
alkalmazása és következtetéseket von le belőlük.
T Pl.: rögzíti az 1920:XXV. (numerus clausus) törvény alapvető
rendelkezéseit, és megállapítja, hogy a rendelkezés a zsidóság
visszaszorítását célozta a felsőoktatásban.
T Pl.: rögzíti az 1920:XXV. (numerus clausus) törvény vitájában
elhangzó kétféle vélemény (Ugron Gábor és Prohászka Ottokár
álláspontja) jellemzőit, és feltárja a két álláspont közötti különbségeket,
vagy rögzíti a numerus clausus 1928-as módosításának jellemzőit, és
megállapítja, hogy a kormányzati politika tompított annak antiszemita
jellegén.
Eseményeket M A vizsgázó alapvetően az 1920-as évek Magyarországon jelentkező 0-8
alakító tényezők politikai antiszemitizmus jellegzetességeit mutatja be, és kitér az
feltárása antiszemitizmus változataira is.
T Pl.: rögzíti, hogy a numerus clausus a polgári forradalom, a
Tanácsköztársaság bukása és a trianoni békét követően született, és
megállapítja, hogy a törvény keletkezésében szerepe van az ezen
eseményeket követő gazdasági és társadalmi folyamatoknak.
T Pl.: bemutatja Gömbös Gyula fajvédő felfogásának alapelemeit, és
megállapítja, hogy a politikus radikálisan vissza akarja szorítani a
zsidóság politikai, gazdasági szerepét.
T Pl.: rögzíti, hogy az 1920-as években gazdasági és politikai
konszolidáció zajlott le, és megállapítja, hogy ez is hozzájárult az
antiszemitizmus átmeneti mérséklődéséhez.
Megszerkesz- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. 0-2
tettség, A válasz nem tartalmaz súlyos helyesírási vagy nyelvhelyességi hibát.
nyelvhelyesség

22. A kommunista diktatúra (hosszú)

Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a kommunisták magyarországi
hatalomátvételének lépéseit mutatja be.
A válasz a II. világháború utáni magyarországi
kényszerpálya elemzésére koncentrál.
Elemzésében feltárja az ún. koalíciós évek bel- és
külpolitikai eseményei közötti összefüggéseket (pl. a 0–8
hidegháború, a szovjet megszállás és a kommunisták
magyarországi térnyerésére közötti összefüggések).
A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat,
azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket
fogalmaz meg.
Tájékozódás térben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben
T Pl.: rögzíti, hogy 1945 után bontakozott ki a szovjet típusú
0–4
rendszer kiépítése, vagy 1947-től kibontakozott a
hidegháború, és Magyarország a szovjet érdekszférába vagy
a vasfüggöny mögé került.
Szaknyelv M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a
T Használja az alábbi általános fogalmakat: érdekszféra,
koalíció, kommunista, megszállás, szuverenitás stb. 0–6
szókincset: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, hidegháború,
„szalámi taktika”, „kék cédulás” választások stb.
Források M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található
T Pl.: bemutatja az ún. koalíciós időszak legfontosabb kül-
és belpolitikai eseményeit, és megállapítja, hogy a szovjet
megszállók – egy néhány éves átmeneti időszak után –
kikényszerítették a kommunisták hatalomra kerülését az
országban.
T Pl.: elemzi az 1945-ös és az 1947-es választási
eredmények segítségével a választói akarat
megnyilvánulását, és megállapítja, hogy a választók
túlnyomó többsége mindkétszer a demokratikus pártokra
szavazott, és elutasította a kommunista típusú „népi 0–10
demokrácia” ígéretét.
T Pl.: bemutatja milyen módszereket alkalmaztak a
kommunisták a hatalomátvétel előkészítésekor (pl.: kék
cédulás választás), és megállapítja, hogy a kommunisták
törvénytelen eszközöket is igénybe vettek a politikai
ellenfeleikkel való leszámolásra.
T Pl.: utal a külpolitikai eseményekre (szovjetek általi
felszabadítás és megszállás, a párizsi békeszerződés
megkötése), és megállapítja, hogy a szovjet megszállás
fennmaradt, és ez megpecsételte a demokratikus pártok,
illetve a magyarországi demokrácia sorsát.

Eseményeket M A vizsgázó alapvetően a kommunisták szovjet

alakító tényezők segítséggel történő hatalomra kerülését mutatja be.
feltárása T Pl.: ismerteti a koalíciós kormányzás okait (pl.:
nemzetközi körülmények, az ország háború utáni helyzete,
az együttműködés külső és belső kényszere a parlamenti
többség Kisgazdapárt általi megszerzése ellenére, szovjet
megszállás, a béketárgyalásokon való kedvező feltételek
elérésének reménye), és megállapítja, hogy a szovjet
megszállási övezetbe való kerülés egyértelműen
meghatározta a magyar belpolitika alakulását is.
T Pl.: utal a kommunista párt kormányzati szerepére (pl.
belügy: Nagy Imre, Rajk László, közlekedési tárca: Gerő
Ernő, Gazdasági Főtanács: Vas Zoltán), és megállapítja,
hogy a kommunisták szovjet segítséggel a kezdetektől
kezükben tartották a stratégiai pozíciókat. 0–12
T Pl.: bemutatja az ún. „szalámi taktika” eredményeit (Nagy
Ferenc lemondatása, Kovács Béla letartóztatása, az FKGP
felbomlasztása, a Magyar Függetlenségi Népfront
létrehozása), és megállapítja, hogy 1947/48-ra a
kommunistáknak sikerült leszámolniuk minden politikai
ellenfelükkel.
T Pl.: utal a nem kommunista pártoknak a demokrácia
fenntartására tett sikertelen kísérleteire (pl. az arányosítás
követelése, a koalíció felmondásának felmerülése), és
megállapítja, hogy a szovjet katonai jelenlét, illetve a
hidegháborús világpolitikai helyzet lehetetlenné tették a
kommunisták hatalomátvételének megakadályozását.
Megszerkesztettség, A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világo-
nyelvhelyesség sak és egyértelműek.
szolgálja.
0–8
A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskod-
nak.
A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyes-
írási hibákat.

Tortenelem Emelt Szintu Irasbeli Erettsegi Tetelek Megoldassal 2006

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tortenelem Emelt Szintu Irasbeli Erettsegi Tetelek Megoldassal 2006

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2006. május 10.

Történelem emelt szint — írásbeli vizsga 0621

Történelem — emelt szint Azonosító jel:

Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is!

A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!

• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!

Eredményes munkát kívánunk!

írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 16 2006. május 10.

Történelem — emelt szint Azonosító jel:

I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK

1. A feladat a keresztény vallással kapcsolatos.

a) Állapítsa meg, hogy a keresztény tanítások kik számára hirdetnek megváltást! (1

írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / 16 2006. május 10.

Történelem — emelt szint Azonosító jel:

2. A feladat a középkor szellemiségére vonatkozik.

a) Nevezze meg a Szent Tamás által is képviselt filozófiai irányzatot! (1 pont)

írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / 16 2006. május 10.

Történelem — emelt szint Azonosító jel:

3. A feladat a középkori Magyarország és Európa történetével kapcsolatos.

1) Az első rigómezei csata

Magyar történeti esemény Évszám Kortárs európai esemény

4. A feladat a harmincéves háborúval kapcsolatos.

írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / 16 2006. május 10.

Történelem — emelt szint Azonosító jel:

a) Sorolja fel, hol és miben alakította át a Német-római Birodalomban a

5. A feladat a Rákóczi-szabadságharc történetével kapcsolatos.

írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / 16 2006. május 10.

Történelem — emelt szint Azonosító jel:

(3) „A szatmári béke kompromisszum volt a rendi-nemzeti erők és az abszolutizmus

(4) „1710 telén–1711 tavaszán a magyarországi császári hadak főparancsnoka, Pálffy

írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / 16 2006. május 10.

Történelem — emelt szint Azonosító jel:

A szatmári A békekötés A rendek és az Károlyi A

6. A feladat az ipari forradalommal kapcsolatos.

a) Egészítse ki az alábbi két folyamatábrát! Írja be a megfelelő fogalmak betűjelét!

b) Nevezze meg a gőzgép és gőzmozdony feltalálóját!

írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / 16 2006. május 10.

Történelem — emelt szint Azonosító jel:

7. A feladat Magyarország XIX. századi történetével kapcsolatos.

„9. § Megengedtetik: hogy a földesúr és jobbágy közti szabad egyesség által

d) Nevezze meg a törvény alapján az intézkedést! (0,5 pont)

írásbeli vizsga, I. összetevő 9 / 16 2006. május 10.

Történelem — emelt szint Azonosító jel:

8. A feladat Németország történetével kapcsolatos.

A nehézipari termelés alakulása (millió tonna)

Megállapítások Igaz Hamis

írásbeli vizsga, I. összetevő 10 / 16 2006. május 10.

Történelem — emelt szint Azonosító jel:

9. A feladat Magyarország XX. századi határváltozásaival kapcsolatos.

a) Mikor kerültek vissza az alábbi városok Magyarországhoz? Írja be a város számát a

b) Írja a város neve mellé a vaktérkép szerinti betűjelét! (Elemenként 0, 5pont.)

Kassa: ….. Újvidék: …… Kolozsvár: …... Nagyvárad: …….

c) Tárja fel, mely külpolitikai esemény következtében vált lehetővé Kárpátalján a

írásbeli vizsga, I. összetevő 11 / 16 2006. május 10.

Történelem — emelt szint Azonosító jel:

10. A feladat a Rákosi-korszakkal kapcsolatos.

1. „Veszélyes elmaradottságunk behozására általános támadást kell indítanunk azzal

2. „Felemelt ötéves tervünk harmadik esztendejében az állami termény- és

3. „Péter Gábortól [az Államvédelmi Hatóság vezetőjétől] és Décsi Gyulától [a

4. „Kihallgatásom során tiltakoztam a bűncselekményekkel való gyanúsítás ellen.

írásbeli vizsga, I. összetevő 12 / 16 2006. május 10.

Történelem — emelt szint Azonosító jel: