Oh-Kem910ta I Teljes

202mm 6 202mm
Raktári szám: OH-KEM910TA/I

ISBN 978-615-6256-05-8
NAT
2020
9-10
I. kötet
Kémia – tankönyv I. kötet

285mm
9-10
Kémia
tankönyv
NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS ALATT
Kémia
Tankönyv
9–10.
I. kötet
Oktatási Hivatal
OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 1 2021.03.25. 15:04:10

A kiadvány tankönyvi engedélyt kapott a TKV/3175-7/2020 (2020.06.12.–2025.08.31.) számú határozattal.
A tankönyv megfelel a Kormány 5/2020 (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű jogszabály alapján készült Kerettanterv a gimnázium 9. évfolya-
ma számára megnevezésű 9‒10. évfolyam számára készült kerettanterv kémia tantárgy előírásainak.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: dr. Müllner Erzsébet
Tananyagfejlesztők: Bárány Zsolt Béla, Hotziné Pócsi Anikó, Marchis Valér, Várallyainé Balázs Judit
Lektor: dr. Prokainé Hajnal Zsuzsanna
Kerettantervi szakértő: Bárány Zsolt Béla
Fedélterv: Slezák Ilona, Bánáti János
Fedélfotó: © Shutterstock
Szerkesztették az Oktatási Hivatal Tankönyvfejlesztési Osztályának munkatársai.
A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak dr. Kardos Leventének az értékes megjegyzésekért.
A könyvben felhasználtuk a Kémia tankönyv 9. osztályosoknak című művet.

(Tananyagfejlesztők: Ludányi Ágota, dr. Ludányi Lajos, Szabó Krisztián, dr. Tóth Zoltán FI-505050901/1)
© Oktatási Hivatal, 2020
ISBN 978-615-6256-05-8
Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Raktári szám: OH-KEM910TA/I
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Bernhardt Pál, Orosz Adél, Marcsek Ildikó
Grafikai szerkesztő: Morvay Vica, Sugár Simon
Illusztráció: Jécsai Zoltán, Simó Eszter
Nyomdai előkészítés: Buris László, WOW, Gados László
Terjedelem: 11,33 (A/5) ív
A könyv tömege: 230 gramm
1. kiadás, 2021
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma:

Tartalom
I. MILYEN RÉSZECSKÉKBŐL ÁLLNAK AZ ANYAGOK? III. AZ ELEKTRON EGY MÁSIK ATOMMAG

VONZÁSÁBA KERÜL
1. Élet a laboratóriumban 6
Kísérletezgessünk! 1. Fizikai és kémiai változások 46
2. Az atom szerkezete 8 Miért pezseg az egyik, és miért a másik?
Mitől nehéz a nehézvíz? 2. A kémiai reakciók típusai 48
3. A radioaktivitás 10 Mi a közös a kindertojásbombában és a légzésben?
Mitől fél az, aki az „atomtól” fél? 3. Sztöchiometriai számítások 50
4. Az anyagmennyiség 12 Valóban vizet raktároz a teve a púpjában?
Amikor egy vesszőnek is szerepe van 4. A reakciók feltétele és sebessége 52
5. A periódusos rendszer 14 Mit tudnak az enzimes mosószerek?
A kémikus „kristálygömbje” 5. A kémiai reakciók energiaváltozásai 54
6. Molekulák és a kovalens kötés 16 Mitől melegszenek az önmelegítő ételek?
Nem mind igaz, ami reklám! 6. Egyirányú reakciók 56
7. A molekulák alakja 18
KRESZ a kémiában
Miért más az illata, ha ugyanaz a képlete?
7. A kémiai egyensúly 58
8. A molekulák polaritása 20
Kétirányú forgalom
Hogyan melegít a mikrohullámú sütő?
8. A kémiai egyensúly befolyásolása 60
9. A másodrendű kötések 22
Mészkőbarlangok és cseppkőképződés
Miért lehet forró olajban krumplit sütni?
Összefoglalás 62
10. Az ionok 24
Fürdővízben ülve ne használj elektromos hajszárítót!
IV. CSOPORTOSÍTSUK A KÉMIAI REAKCIÓKAT!
Összefoglalás 26
1. Savak és bázisok 66
II. MI OKOZZA A FIZIKAI TULAJDONSÁGOKAT?
Mit kell tenni szúnyogcsípés esetén?
2. A kémhatás és a pH 68
1. Az anyag szerkezete és fizikai tulajdonságai 30
Melyik a könnyebb: a víz vagy a benzin? Valóban semleges a pH 5,5?
2. A kristályrács és a rácstípusok 32 3. A sav-bázis reakció 70
Kristály van a kvarcórában? Miért lúgos kémhatású a szódabikarbóna oldata?
3. Az anyag szerkezete és az oldódás 34 4. Redoxireakciók 72
Vörös húshoz vörösbort? Miért hasznos a vákuumos vagy védőgázos csomagolás?
4. Diffúzió, oldódás 36 5. A redoxireakció mint elektronátmenet 74
Miért csattannak ki a bogyós gyümölcsök eső után? Égés oxigén nélkül?
5. Az oldódás mértéke és sebessége 38 6. Az elektrokémia alapjai 76
Miért kevergetjük a teát, ha cukrot teszünk bele? Mennyire „zöld” autó a hibrid autó?
6. Az oldatok összetétele 40 7. Galvánelemek 78
Miről árulkodik az italok címkéje? Pótolható a lemerült ceruzaelem citrommal is?
7. Oldatok hígítása és töményítése 42 8. Primer elemek és akkumulátorok 80
Hogyan lesz a tengervízből só? Miért lyukad ki a használt elemek fala?
Összefoglalás 44 Összefoglalás 82

Milyen részecskékből
állnak az anyagok?
I.
Ebben a fejezetben felelevenítjük és bővítjük a ké-
miai részecskékkel – atomokkal, ionokkal és mole-
kulákkal –, valamint a köztük ható kötésekkel kap-
csolatos ismereteinket. Megismerjük a kémiában
alapvető fontosságú mennyiség, az anyagmennyi-
ség fogalmát.
A fejezet leckéiben választ kapunk például a kö-
vetkező kérdésekre is, hogy mitől nehéz a nehézvíz;
mit jelent a 7-es egy üdítőital márkanevében; mitől
fél az, aki az atomtól fél; mi történik az atomerőmű-
vekben; miért kapott kémiai Nobel-díjat Hevesy
György; miért a kémikusok kristálygömbje a perió-
dusos rendszer; mi különbség van az anyagmennyi-
ség és az anyag mennyisége között; léteznek-e in-
1. Élet a laboratóriumban telligens molekulák; miért más a citrom és a na-
Kísérletezgessünk! rancs illatanyagának szaga, ha ugyanaz a képlete;
2. Az atom szerkezete hogyan melegít a mikrohullámú sütő; miért lehet
Mitől nehéz a nehézvíz? forró olajban krumplit sütni; miért nem szabad
fürdővízben ülve elektromos hajszárítót használni;
3. A radioaktivitás
hogyan mér az edzőgépen lévő pulzusmérő.
Mitől fél az, aki az „atomtól” fél?
4. Az anyagmennyiség
Amikor egy vesszőnek is szerepe van
5. A periódusos rendszer
A kémikus „kristálygömbje”
6. Molekulák és a kovalens kötés
Nem mind igaz, ami reklám!
7. A molekulák alakja
8. A molekulák polaritása
9. A másodrendű kötések
10. Az ionok
Fürdővízben ülve ne használj elektromos
hajszárítót!
Összefoglalás

1. Élet a laboratóriumban
Kísérletezgessünk!
A szacharin felfedezése egy hibának és ugyanakkor szeren- 9. Azonnal töröld fel, ha valami kiömlik a laboratórium
csés véletlennek köszönhető. A kutató ugyanis amikor ki- padlójára! Ha valamilyen eszközöd eltörik, szólj a ta-
ment cigarettaszünetre a laboratóriumából, elfelejtette národnak! Ha a munka során valami nem a várt mó-
megmosni a kezét. Amikor a cigarettáját a szájába vette,
szokatlanul erős édes ízt érzett. Hamar rájött, hogy ez attól
don történik, azonnal értesítsd róla tanárodat! Bármi-
az anyagtól származhat, amivel korábban dolgozott, és rá- lyen sérülés történik, arról tanárodnak tudnia kell.
ragadt belőle egy kevés az ujjára. Szerencsés volt a kutató,
10. Ha vegyi anyag kerül a szemedbe vagy bőrödre, azon-
mert egy rendkívül erős mérget is felfedezhetett volna
ugyanilyen módon. nal bő vízzel ki, illetve le kell mosni, majd értesítsd a
tanárodat a további intézkedések miatt.
Ha laboratóriumban dolgozol, ott nemcsak a saját, hanem 11. Soha nem a vegyszeres üvegben kísérletezünk, hanem
társaid testi épségére, egészségére is ügyelned kell. A labo- abból mindig kiöntünk kisebb mennyiségeket kémcső-
ratóriumban szigorú biztonsági szabályokat kell betartani, be vagy főzőpohárba.
ugyanúgy, ahogy ezt a vegyészek teszik munkájuk során.
12.Figyelmesen dolgozz a vegyi anyagokkal! Csak akkor
A rendszabályok tölts ki egy vegyszerből, ha megbizonyosodtál róla,
hogy a leírásban valóban ezt az anyagot kell használni!
1. Mielőtt megkezded a laboratóriumi munkát, alaposan
tanulmányozd át az elvégzendő feladatról szóló leírást! 13. Mindig csak akkora mennyiséget használj a vegysze-
Ha nem értesz valamit, még a munka megkezdése előtt rekből, mint amennyi a leírásban szerepel!
kérdezd meg tanárodat! 14. A fel nem használt anyagokat ne töltsd vissza a tároló-
2. Soha ne végezz olyan kísérleteket a tanárod engedélye üvegükbe!
nélkül, amelyek nem szerepelnek a leírásban! Soha nem 15. Semmilyen, még ártalmatlannak tűnő anyagot se kós-
kísérletezhetsz egyedül a laboratóriumban! tolj meg!
3. A biztonsági szimbólumok ismerete alapvető a munka- 16. A gázégőd vagy borszeszégőd körül ne legyenek gyú-
végzés során! Mindig figyeld meg a munkalapodon és lékony anyagok!
a vegyszeres edény címkéjén az ezzel kapcsolatos pikto-
gramokat, és eszerint tevékenykedj! 17. Amikor a kémcsőben melegítesz valamit, ügyelj arra,
hogy a kémcső szája ne irányuljon magad vagy társad
4. Használj köpenyt a laboratóriumban! Húzz kesztyűt, ha felé!
irritáló vagy bőrön át felszívódó anyagokkal dolgozol
(melyet az adott anyag csomagolásán piktogram is je- 18. Soha nem melegítünk mérőhengert, pipettát, bürettát.
lez)! Ha a hajad hosszú, gumizd hátra! 19. Vigyázz a már felmelegített üvegeszközök megfogása-
5. Ha kontaktlencsét viselsz, akkor mindenképpen hasz- kor! A hideg és forró üvegtárgy között látszólag nincs
nálj védőszemüveget is, mivel a lencse képes megkötni különbség.
káros anyagokat a levegőből! 20. Savas oldatokkal való munkavégzéskor a savat öntjük
a vízbe.
6. Ne viselj túlságosan bő ruházatot és csuklódról lelógó
ékszereket! A laboratóriumban viselj zárt cipőt! 21. A mérleged tányérját mindig tartsd tisztán. Soha ne
helyezz rá közvetlenül vegyszert!
7. Tilos ételt, italt, rágógumit bevinni és fogyasztani a la-
boratóriumban! 22. A munka elvégzése után mosogass el, tisztítsd meg az
asztalodat, és győződj meg arról, hogy a gázcsapot
8. Már a laboratóriumi munka megkezdése előtt legyél
elzártad, az elektromos készülékeket kikapcsoltad!
tisztában azzal, hol van a legközelebbi poroltó, vész-
zuhany és tűzoltásra szolgáló pokróc! 23. A munka végeztével alaposan moss kezet!

Tudományos felfedezés
Tudod? Jó, ha tudod! Biztonsági jelek Gondoltad volna? – zsenialitás, szorgalom
vagy szerencse?
A különböző anyagok, vegyszerek biz- A felfedezések elsősorban az állhatatos, fáradságot
tonságos kezelése céljából csomagolá- nem ismerő munka eredményei, de kétségkívül jelen-
sukon azok tulajdonságaira utaló pikto- tős szerepe van a kiváló képességeknek és a szerencsés
gramok, a feladatlapokon munkabiz- véletlennek is.
tonsági jelek szerepelhetnek (1. ábra). Ehrlich és Hata 606 kísérletet végzett, amíg a szal-
Ezek jelentését ismerned kell! varzánt – egy szifiliszellenes gyógyszert – és annak
gyógyító hatását felfedezte. Ugyancsak a kitartó munka
1. Védőszemüveg, illetve gyümölcse volt két sugárzó elem, a rádium és a poló-
gumikesztyű viselése kötelező! nium kinyerése többtonnányi uránszurokércből. Ez a
felfedezés Maria Skłodowska (Madame Curie) és férje,
Pierre Curie nevéhez fűződik.
A véletlen segítette viszont elő a 19. században az
indigó (egy kék festékanyag) ipari szintézisének megva-
Kesztyű levétele mérgező lósítását. A kísérletek során a naftalin és a kénsav ele-
Tudod? Jó, ha tudod! anyaggal való beszeny- gyébe merített hőmérő eltörött, és higany került a reak-
nyeződése esetén ciótérbe. A képződött higany-szulfát katalitikus hatására
Az iskolai laboratóriumban végzett munka során rit- a naftalinból ftálsav keletkezett, amely jó kiindulási
kán fordul elő, hogy valakinek mérgező vagy fertőző anyaga volt az indigószintézisnek. Ugyancsak a véletlen-
anyag kerül a gumikesztyűjére, amelyet nem tud le- nek volt nagy szerepe az antibiotikumok felfedezésében.
mosni róla. De érdemes tudni, hogy miként húzzunk Alexander Fleming egy Staphylococcus baktériumot
le egy ilyen kesztyűt, hogy még csak véletlenül se hagyott laboratóriuma munkaasztalán, miközben eluta-
érintkezzen bőrünkkel (2. ábra). zott két hétre nyaralni. Mire visszaérkezett, a baktérium-
tenyészetet ellepte egy gomba, mely megakadályozta a
baktérium növekedését.
Ugyanakkor a kutatói zsenialitás is fontos lehet, mint
ahogy azt a periódusos rendszer megalkotásával Men-
gyelejev munkássága bizonyítja. Zsenialitása abban
nyilvánult meg, hogy az elemek rendszerezésekor azok
kémiai tulajdonságait helyezte előtérbe, ezért cseréket
hajtott végre az atomsúly szerinti sorrendben, üres he-
lyeket hagyott. Néhány – akkor még nem ismert – elem
esetén nagyon pontosan megjósolta azok várható fizikai
és kémiai tulajdonságait is.
2. Veszélyes anyaggal szennyezett kesztyű levételének A laboratóriumi munka

módszere • Alapja a rend, fegyelem és tisztaság.
• A munkavégzés előtt ismerni kell a lehet-
séges baleseti forrásokat.
• Csak azok a kísérletek végezhetők el és
csak olyan mennyiségben, amire a tanár en-
Veszélyes vegyi anyagokat jelző gedélyt ad.
Van fogalmad? • A munkalapokon szereplő, illetve a tanári utasításban
piktogramok
elhangzott védőeszközöket kötelező viselni.
• A vegyszerek és eszközök helytelen használata egész-
ségkárosodást okozhat.

2. Az atom szerkezete
Mitől nehéz a nehézvíz?
Hallottál már a nehézvízről? Fontos szerepe volt az első

Paksi atomerőmű
atombombák előállításában. Atomreaktorokban ma is hasz-
nálják (1. ábra). De mitől nehéz a nehézvíz? Attól, hogy
benne a hidrogénatom „nehéz” változata, a deutérium talál-
ható. Ahhoz, hogy ezt megértsük, tekintsük át az atomok
felépítését és szerkezetét!
Az atom atommagból és az azt körülvevő elektronburok-

ból álló semleges kémiai részecske. Az atommagban talál-
hatók a protonok és a neutronok (1. táblázat). Az atom-
magot felépítő elemi részecskéket összefoglaló néven
nukleonoknak („magot alkotónak”) is nevezzük. 1. Nehézvizet használnak az atomerőművekben is
Relatív Relatív
Elemi Tömege Töltése
Jele tömege töltése
részecske (m) (Q)
(mr) (Qr)
Proton p+ 1,67 · 10–27 kg 1 +1,60 · 10–19 C +1
Neutron n0 1,67 · 10–27 kg 1 0 0
Elektron e –
9,11 · 10–31
kg 1/1836 –1,60 · 10–19
C –1
1. táblázat. Az elemi részecskék – protonok, neutronok és elektronok – 2. Az atom kémiai jele a vegyjel, fontos adatai
legfontosabb adatai a rendszám és a tömegszám
Az atom jelölésére vegyjelet használunk (2. ábra).

Jel Név Előfordulás
A vegyjel mellett gyakran feltüntetjük az atom két jellem-
ző adatát: a rendszámot és a tömegszámot. Az atom mi- 1
1H hidrogén, prócium 99,985%
nőségét az atommagban lévő protonok száma határozza 2
H, D
2
deutérium, nehézhidrogén 0,0115%
1 1
meg. Az atommagban található protonok számát adja meg
a rendszám (Z). Mivel az atom tömegét lényegében csak 3
1 H, 31T trícium <0,003%
az atommagot alkotó protonok és neutronok tömege ha-
2. táblázat. A hidrogén izotópatomjai és természetes
tározza meg, ezért a protonok és neutronok számának előfordulásuk aránya
összegét tömegszámnak (A) nevezzük. A tömegszám
számértéke közel azonos a relatív atomtömeg számértéké-
vel. A relatív atomtömeg a vizsgált atom tömegének és az
Oxigén 16 17 18
atomi tömegegységnek a hányadosa.
Számos olyan atom van, amelyeknek azonos a rendszá- Protonok 8 8 8
Neutronok 8 9 10
ma, de különböző a tömegszáma, tehát atommagjukban Elektronok 8 8 8
azonos számú proton, de eltérő számú neutron található.
Az ilyen atomokat nevezzük izotópatomoknak (3. ábra).
A különböző tömegű izotópatomokból különböző tömegű 8p 8p 8p
molekulák képződhetnek. A két „nehéz” hidrogénatomot 8n 9n 10 n
(deutériumot) és egy oxigénatomot tartalmazó vízmoleku-
la tömege nagyobb, mint a természetben legnagyobb
mennyiségben előforduló vízmolekuláé. Ezért nevezik
nehézvíznek a D2O-molekulákból álló vizet (2. táblázat). 3. Az oxigén izotópatomjainak összetétele

Egy modell az anyagok
Tömegszám mint
Gondoltad volna? Gondoltad volna? fénykibocsátásának
márkanév
értelmezésére
Elgondolkoztál már azon, hogy mit jelenthet egy Niels Bohr (1885–1962) dán fizikus az anyagok fény-
üdítőital márkanevében a 7? Ez bizony a lítiumatom kibocsátásának magyarázatához feltételezte, hogy az
tömegszáma (37Li). 150 évvel ezelőtt a lítiumvegyüle- atomban az elektron csak az atommagtól meghatáro-
teket az örök ifjúság forrásának hitték. Ez szerepelt zott távolságra lévő, meghatározott sugarú kör alakú
egy, a múlt század elején az USA-ban bevezetett üdí- pályákon (ún. elektronhéjakon) keringhet. Minden
tőital reklámjában is, az ugyanis lítium-citrátot tartal- egyes héjnak jellemző energiája van. Az atommagtól
mazott. Az ital különösen hatékonynak bizonyult a távolodva az elektron egyre nagyobb energiájú héjon
másnaposság kezelésében. Bár később orvosilag is kering. Ha az elektron egy magtól közelebbi héjról
igazolták a lítiumvegyületek jótékony hatását depresz- átkerül egy magtól távolabbi héjra, akkor ezt csak úgy
szió, skizofrénia és alkoholizmus kezelésében, vesét teheti meg, ha energiát vesz fel a környezetéből. Ez az
károsító hatása miatt az 1950-es években kivonták az energia pontosan annyi, mint a két héj energiájának
üdítőitalból. A mai üdítőitalokban már nincsenek különbsége. Ha egy nagyobb energiájú héjról kerül
lítiumvegyületek. vissza az elektron egy maghoz közelebbi héjra, akkor
a két héj közötti energiakülönbséget az atom a kör-
nyezetének adja át, például megfelelő színű fényt su-
A Bohr-féle atommodell 1913-as megalkotása óta ren- gároz ki.
geteg olyan jelenséget tapasztaltak a fizikusok és a kémi-
kusok, amelyet nem lehetett ezzel a modellel sem értel-
mezni. Ezért az elmúlt száz évben számos további, egyre
bonyolultabb atommodellt alkottak és alkotnak még 4. A Bohr-féle atommodellben az elektronok
ma is. Mivel a kémiai átalakulások az atomok elek- meghatározott sugarú, gömb alakú pályá-
kon (héjakon) helyezkednek el az atom-
tronszerkezetében okoznak változást, ezért mi a
mag körül
továbbiakban a Bohr-féle atommodellt (4. ábra)
fogjuk használni a kémiai változások értelme-
zésére.
A kémiai reakció nem érinti az atommagot
és a telített héjakat. Telítettnek nevezünk egy
elektronhéjat, ha azon maximális számú (2n2,
ahol n az elektronhéj sorszáma) elektron ta-
lálható. Az atommag és a körülötte lévő telített
héjak alkotják az atomtörzset. Azt az elektronhé-
jat, amely nem telített, vegyértékhéjnak, a rajta lévő elekt-
ronokat vegyértékelektronoknak nevezzük (5. ábra).
A hélium és a neon esetében a külső, telített elektron-
héjat nevezzük vegyértékhéjnak. 5. A kémiai reakció nem érinti az
atomtörzset, csak a vegyértékhéjat
Atom: atommagból és az azt körül-

vevő elektronburokból álló semle- Van fogalmad?
ges kémiai részecske. Elemi részecskék
Rendszám: az atom magjában ta- • protonok, neutronok és elektronok;
lálható protonok száma. • jellemzőik: relatív tömeg és relatív töltés.
Tömegszám: az atom magjában található protonok és Az atom
neutronok számának összege. • elektromosan semleges kémiai részecske;
Izotópatomok: azonos rendszámú, különböző tömeg- • felépítése:
számú atomok. – atommag + elektronburok, vagy
Nehézvíz: olyan víz, amelynek molekuláiban nehézhid- – atomtörzs + vegyértékelektronok;
rogén-atom (deutérium) található. • vegyjellel jelöljük;
Atomtörzs: az atommag és a körülötte lévő telített • jellemző adatai: rendszám, tömegszám és relatív
héjak. atomtömeg.
Vegyértékelektronok: az atomtörzsön kívül található Izotópatomok
vegyértékhéjon lévő elektronok. • azonos protonszám, különböző neutronszám.

3. A radioaktivitás
Mitől fél az, aki az „atomtól” fél?
Nagyon sok ember fél az „atomtól”. Az atombombák által

elpusztított városok (Hirosima, Nagaszaki) és az atomerő-
mű-katasztrófák (Csernobil, Fukusima) miatt ez nem is
meglepő. Ezekre a veszélyekre emlékeztet a képen látható
hirosimai romtemplom is (1. ábra). Aki az „atomtól” fél, az
igazából a sugárzó, radioaktív atomoktól fél. De mit is jelent
az, hogy egy atom radioaktív?
A különböző atomok atommagjai különböző összetételűek

és stabilitásúak. A hidrogénatom 3-as tömegszámú izotóp-
jának (a tríciumnak) az atommagja például sokkal kevésbé
stabilis, mint a deutérium atommagja. A tríciumatomok fele 1. A hirosimai atombomba-támadásra (1945. augusztus 6.)
kb. 12 év alatt átalakul héliumatommá, miközben ún. béta- emlékeztet a romtemplom
sugárzást bocsát ki. Az instabilis atommagok spontán (ön-
ként végbemenő) átalakulását radioaktív bomlásnak nevez-
zük. A radioaktív bomlással együtt járó sugárzásnak három
fajtája van: alfa-sugárzás, béta-sugárzás és gamma-sugárzás. Kétszer kettő…? Októberi feleződés
A 131-es tömegszámú jódizotóp felezési ideje 8 nap,

Gondoltad volna? tehát az atommagok fele 8 nap alatt alakul át. Ha szept-
Radioaktív sugárzások ember 30-án 4 gramm 131I-izotópunk van, hány gramm
marad belőle november elsejére (2. ábra)?
Alfa-sugárzás
– Két protont és két neutront tartalmazó részecs- 1 2 3 4
kékből (héliumatommagokból) áll. október 4g
– Elektromos térben a negatív pólus felé térül el. 5 6 7 8 9 10 11
– Kicsi az áthatolóképessége. 2g
– Amennyiben az élő szervezetben képződik, ak- 12 13 14 15 16 17 18
kor nagyon veszélyes. 1g
Béta-sugárzás 19 20 21 22 23 24 25
– Elektronokból áll.
– Elektromos térben a pozitív pólus felé térül el. 26 27 28 29 30 31 ?
– Nagy az áthatolóképessége.
– Az élő szervezetre veszélyes. 2. Ha az atommagok fele 8 nap alatt bomlik el, mennyi
Gamma-sugárzás marad november 1-jére?
– Nagy energiájú elektromágneses sugárzás.
– Elektromos térben nem térül el.
– Áthatolóképessége nagyon nagy.
– Az élő szervezetekre veszélyes.
Gondoltad volna? Uránnal vagy szénnel?
Az atommag átalakulása során felszabaduló energiát

nukleáris energiának nevezzük. A kémiai reakciók
Kétszer kettő…? Új atomok során felszabaduló energiát pedig kémiai energiának
nevezzük. A nukleáris energia sokszorosa a kémiai
Hogyan változik meg az atom rendszáma és tömeg- energiának. Például 1 kg urán maghasadásával annyi
száma, ha az atommagja energia nyerhető, mint 3,5 millió kg szén elégetésével!
a) alfa-sugárzás, Ezért nehéz elképzelni, hogy a jövő energiaforrásai
b) béta-sugárzás kibocsátása közben stabilizálódik? között ne szerepeljen a nukleáris energia.
10

A radioaktivitás felfedezése nemcsak a tudományban
jelentett forradalmat, hanem a mindennapi életünkben is.
Tudod? Jó, ha tudod! Radioaktív nyomjelzés
A radioaktivitás alkalmazásának három legfontosabb területe:
– A különböző stabilitású atommagok stabilisabb atom-
magokká alakulása energiafelszabadulással jár. Az így Ha valakivel radioaktív hidrogénizotópot, tríciumot
nyert hatalmas energiát békés célokra (atomerőművek- tartalmazó vizet – ún. trícizált vizet – itatnak meg,
ben) és sajnos pusztításra (atombombában, hidrogén- sugárzásmérő berendezéssel követhető a víz útja a
bombában) is fel lehet használni. szervezetében. A pajzsmirigy anyagcsere-vizsgálatára
– A radioaktív sugárzás sejteket roncsoló hatásán alapszik technécium-99 radioaktív izotópot használnak.
a radiológia, a radioaktív sugárzás gyógyászati alkal- A radioaktív izotó-
pokkal történő nyomjel-
mazása.
zés kidolgozásáért egy
– A radioaktív izotópokat sugárzásuk mérésével lehet
magyar vegyész, Hevesy
nyomon követni. Ezen alapszik a radioaktív nyomjel-
György kapott kémiai
zés és a radiokarbon-kormeghatározás.
Nobel-díjat 1943-ban
(4. ábra). A 7–8. osztá-
lyos tanulók országos
kémiaversenyét róla ne-
Mi történik az vezték el.
Tudod? Jó, ha tudod!
atomerőművekben? 4. Hevesy György
(1885–1966)
A nagy tömegszámú atommagokból maghasadással
nyerhetünk stabilisabb atommagokat, miközben hatal-
mas energia (atomenergia, nukleáris energia, hő) sza-
badul fel. Erre a célra leggyakrabban 235U-izotópot
használnak (3. ábra). Ezen az elven működnek az
atomerőművek és az atombombák is. A maghasadás Nézz utána! A radioaktivitás
során számos radioaktív izotóp keletkezik, ezért az
atomerőművek esetleges üzemzavara, valamint a ki- Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő
égett fűtőelemek tárolása komoly biztonságtechnikai témákat! Készítsetek számítógépes bemutatót!
feladatot jelent. Magyarországon a paksi atomerőmű- 1. A radioaktív sugárzás gyógyászati alkalmazásai,
ben termelnek maghasadással elektromos energiát. a radiológia.
Az 1986-os csernobili és a 2011-es fukusimai atom- 2. Természetes és mesterséges radioaktív sugárforrá-
erőmű-baleset hatására számos országban leállították az sok lakásunkban.
atomerőműveket. 143
Ba 3. Az atomkutatás magyar származású tudósai.
56
báriumatom 4. A radiokarbon-kormeghatározás.
5. Radioaktív ételek és italok mint a 20. század első
évtizedeinek „csodaszerei”.
92U
235
uránatom 6. Henri Antoine Becquerel, a radioaktivitás felfede-

zője.
neutron
7. Három Nobel-díj egy családban: a Curie házaspár.
hasadási
neutronok
Radioaktív bomlás
3. Az uránatom maghasadása nagy 90
36Kr • Instabilis atommagok spontán átalakulása.
energiafelszabadulással jár kriptonatom • Kísérője a radioaktív sugárzás:
– alfa-sugárzás,
– béta-sugárzás,
– gamma-sugárzás.
• Felhasználása:
Radioaktív bomlás: instabilis atom- – energiatermelés,
magok spontán átalakulása. Van fogalmad? – gyógyászat,
Radioaktív sugárzás: a radioaktív – kormeghatározás.
bomlás kísérője. Lehet: alfa-, béta-
és gamma-sugárzás.
Nukleáris energia: az atommag átalakulása során fel-
szabaduló energia.
11

4. Az anyagmennyiség
Amikor egy vesszőnek is szerepe van
Vajon mi lehet a különbség egy pohár víz mint egy anyag

mennyisége és egy pohár víz anyagmennyisége között?
Tudod? Jó, ha tudod! A megoldási háló
Egy pohár víz mennyiségét megadhatjuk tömegével (m),
térfogatával (V ), a benne található vízmolekulák számával A számítási feladatok megoldásakor sokat segíthet a jól
(N) vagy anyagmennyiségével (n) (1. táblázat). áttekinthető megoldási háló (2. ábra). Ebből azt is
láthatod, hogy a kémiai számítások során általában
úgy járunk el, hogy két ismert mennyiségből számo-
A mennyiség
lunk egy harmadik, ismeretlen mennyiséget.
neve jele mértékegysége  Hány molekula van egy pohár (2 dl) vízben? A víz
sűrűsége 1 g/cm3, ezért a 2 dl víz 200 g tömegű.
Tömeg m kg > g > mg
1. táblázat
Térfogat V m3 > dm3 > cm3 Az anyag
g
Részecskeszám N —
mennyiségét M = 18 m = 200 g
többféle- mol
Anyagmennyiség n kmol > mol > mmol képpen
adhatjuk meg
1
Az anyagmennyiség jele: n, mértékegysége: mól, a mér- NA = 6 ·1023 n = 11,11 mol
mol
tékegység jele: mol.
Egy mol annak az anyagi rendszernek az anyagmennyi-
sége, amely 6 · 1023 elemi egységet (pl. atomot, molekulát 2. A megoldási háló szemlé-
letesen mutatja a feladat-
vagy iont) tartalmaz. N = 66,7 ·1023 megoldás lépéseit és azok
Az 1 mólnyi anyag tömege a moláris tömeg (M), tér- egymáshoz való kapcsolódását
fogata a moláris térfogat (Vm), a benne lévő elemi egysé-
gek száma az Avogadro-állandó (NA). (A g/mol egységben
megadott moláris tömeg számértéke megegyezik a relatív
atomtömeg, illetve relatív molekulatömeg számértékével.
Az Avogadro-állandó: 6 · 1023 1/mol.)
A kémiai számításokban az anyagmennyiségnek köz- Nézz utána! A nagyság bűvöletében
ponti szerepe van (1. ábra). Rajta keresztül tudjuk átszá-
mítani egy anyagi rendszer tömegét térfogatra vagy ré- Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő
szecskeszámra. A számítás történhet képlettel vagy követ- témákat! Készítsetek számítógépes bemutatót!
keztetéssel. 1. Gyűjtsétek össze azokat a hasonlatokat, amelyek az
Avogadro-szám nagyságát szemléltetik!
ρ 2. Miért éppen 6 · 1023 (pontosabban: 6,023 · 1023) az
m m V Avogadro-szám értéke?
M=
n 3. Számos tankönyvben az anyagmennyiség mérték-
V M n Vm egységének, a mólnak más definíciójával is találkoz-
Vm = hatsz. Mi ez a definíció?
n
NA 4. A homeopátiás készítményeken gyakran látunk
N ilyen jelöléseket: D30 vagy C6. Mit jelentenek ezek?
NA =
n N Ha feltételezzük, hogy az eredeti szerben 1 mol, azaz
6 · 1023 hatóanyag-részecske van, akkor mennyi ré-
1. Az anyagmennyiség, illetve a tömeg, a térfogat és a részecske- szecske található a D30-as vagy a C6-os készítmény-
szám kapcsolata ben?
5. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap-
csolatos hírt hallottatok a héten!
12

Kétszer kettő…? Képlettel vagy következtetéssel?
A tömeg, a térfogat, a részecskeszám és az anyagmennyiség közötti kapcsolatot az 1. ábrán láthatod. Ennek ismeretében
ezeket a mennyiségeket egymásba átszámíthatjuk. A következőkben bemutatjuk az átszámítás kétféle lehetőségét.
g
Mennyi a tömege 5,00 mol vízmolekulának? M = 18,0
mol
Számítás képlettel Számítás következtetéssel
1. Felírjuk a tömeg és az anyagmennyiség közötti kapcso- 1. Értelmezzük a moláris tömeget két mennyiség (a tömeg
m és az anyagmennyiség) kapcsolataként!
latot leíró képletet: M = .
n g
2. A képlet átalakításával kifejezzük a keresett mennyisé- A 18,0 azt jelenti, hogy 1,00 mol vízmolekula tö-
mol
get: m = n ·M. mege 18,0 g.
3. Azonosítjuk a feladatban szereplő adatokat és a keresett 2. Írjuk fel az ismert és az ismeretlen mennyiségek közötti
mennyiséget a megfelelő jelekkel: egyenes arányosságot!
Az anyagmennyiség 5,00 mol, tehát n = 5,00 mol. Ha 1,00 mol vízmolekula tömege 18,0 g,
g g akkor 5,00 mol vízmolekula tömege x g.
A moláris tömeg 18,0 , tehát M = 18,0 .
mol mol 3. Írjuk fel az egyenes arányosságot matematikai egyenlet
Keressük a tömeget (m). formájában!
g 18,0 g xg
4. Helyettesítsünk be a képletbe! m = 5,00 mol ·18,0 . =
mol 1,00 mol 5,00 mol
5. Végezzük el a műveletet! m = 90,0 g.
6. Válaszoljunk a kérdésre! 5,00 mol vízmolekula tömege 4. Oldjuk meg a kapott matematikai egyenletet! x = 90,0.
tehát 90,0 g. 5. Válaszoljunk a kérdésre! 5,00 mol vízmolekula tömege
tehát 90,0 g.
Milyen nagy az Avogadro-

Kétszer kettő…? Anyagok mennyisége Gondoltad volna?
szám?
Másold le, majd egészítsd ki a következő táblázatot! A 6 · 1023 azt jelenti, hogy a 6-os után 23 nullát kell írni,
Az anyag ha „szokásos” formában akarjuk leírni az Avogadro-
anyag- részecske-
számot: 600 000 000 000 000 000 000 000
neve képlete tömege  Hogyan írnád át a következő számokat: 5 · 104; 2,3 · 106?
mennyisége száma
6 · 1023
Víz H2O
molekula
Ammónia NH3 0,5 mol
Metán CH4 0,32 g Anyagmennyiség
• Jele: n.
• Mértékegysége: a mól (mol).
• 6 · 1023 elemi egység.
Egy mól anyag
Anyagmennyiség: az anyagok meny- m
• Tömege: a moláris tömeg (M = ).
nyiségének egyik megadási módja. Van fogalmad? n
Jele: n, mértékegysége a mól (mol). V
• Térfogata: a moláris térfogat (Vm = ).
1 mól: annak az anyagi rendszer- n
nek az anyagmennyisége, amely 6 · 1023 elemi egységet • Részecskeszáma: a moláris részecskeszám
tartalmaz. N
(Avogadro-állandó) (NA = ).
Moláris tömeg: számértéke megegyezik 1 mól anyag n
tömegével. A tömeg és az anyagmennyiség hányadosa. Számítások
Moláris térfogat: számértéke megegyezik 1 mól anyag • képlettel,
térfogatával. A térfogat és az anyagmennyiség hányadosa. • következtetéssel.
Avogadro-állandó: 1 mól anyagban az elemi egységek (pl.
részecskék) száma. Az elemi egységek számának (pl. ré-
szecskeszámnak) és az anyagmennyiségnek a hányadosa.
13

5. A periódusos rendszer
A kémikus „kristálygömbje”
Ki ne vágyna egy kristálygömbre, amiből jósolni lehet! Nos,

Az atomok Az elemek
kémiaórán teljesül a kívánságotok. Magatok elé vehetitek a
kémikusok „kristálygömbjét”, a periódusos rendszert. El periódusos rendszere
sem hiszitek, mennyi mindent fogtok tudni az anyagokról
és tulajdonságaikról! Csak nézzetek bele ebbe a „kristály- A sorképzés alapja protonszám „atomsúly”
gömbbe”!
Rendező elv elektronszerkezet tulajdonság
A ma ismert elemek periódusos rendszerének elődjét Periodikusan vegyértékelektron- kémiai

Mengyelejev alkotta meg 1869-ben. Ez a periódusos rend- ismétlődik szerkezet tulajdonság
szer fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján rendszerezi az A rendszám proton- és
sorszám
elemeket. Az elemek periódusos rendszere tartalmazza az jelentése elektronszám
elemre vonatkozó legfontosabb adatokat: halmazállapot,
sűrűség, olvadáspont, forráspont, szín, fémes vagy nemfé- 1. táblázat. Az atomok és az elemek periódusos rendszerének
összehasonlítása
mes jelleg, kristályszerkezet.
A ma használatos periódusos rendszerben a rendező elv
az atomok elektronszerkezete. Az atomok periódusos
rendszere az atomok jellemző adatait tartalmazza: rend- Jósoljuk meg az atomok
Kétszer kettő…?
szám, relatív atomtömeg, elektronszerkezet, atomsugár, néhány jellemző adatát!
ionizációs energia, elektronegativitás, vegyérték.
Vedd magad elé a kémikusok „kristálygömbjét”, a perió-
Mivel az elemek fizikai és kémiai tulajdonsága az őket
dusos rendszert, és kezdjük a jóslást!
felépítő atomok tulajdonságaitól is függ, ezért szoros kap-
– Hány vegyértékelektronja lehet a kénatomnak, ha a
csolat van az atomok periódusos rendszere és az elemek foszforatomnak 5 vegyértékelektronja, a klóratom-
periódusos rendszere között (1. táblázat). nak 7 vegyértékelektronja van?
– Mennyi lehet a magnéziumatom sugara, ha a beril-
liumatomé 112 pm, a kalciumatomé 197 pm?
– Mennyi lehet a klóratom elektronegativitása, ha a
Periodikusan változó fluoratomé 3,98, a brómatomé 2,96?
tulajdonságok Jóslataidat hasonlítsd össze a valódi adatokkal, és álla-
pítsd meg, hogy hány százalékot tévedtél!
A periódusos rendszer nevét onnan kapta, hogy benne
az elemek és atomjaik számos tulajdonsága periodikusan
változik a rendszámmal.
 Mit jelent a periodikus és a nem periodikus változás?
r = 71 pm
r=?
r = 64 pm
1. Melyik jelöl
periodikus  Mennyi lehet az oxigénatom sugara, ha a nitrogén-
változást? atomé 71 pm, a fluoratomé 64 pm?
14

Az elektronszerkezet és A periódusos rendszer
Tudod? Jó, ha tudod! a periódusos rendszerben Tudod? Jó, ha tudod! fontosabb csoportjainak
elfoglalt hely kapcsolata elnevezése
rendszám = protonok száma A periódusos rendszer fontosabb csoportjai:
főcsoport száma = vegyértékelektronok száma 1. csoport (I. főcsoport): alkálifémek
periódus száma = elektronhéjak száma 2. csoport (II. főcsoport): alkáliföldfémek
11. csoport (I. mellékcsoport): rézcsoport elemei
A 11Na rendszáma 11, így a semleges atomban 11
proton és 11 elektron található. 12. csoport (II. mellékcsoport): cinkcsoport elemei
14. csoport (IV. főcsoport): széncsoport elemei
Az elektronszerkezete 2, 8, 1.
15. csoport (V. főcsoport): nitrogéncsoport elemei
3 elektronhéjra kerülnek elektronok, ezért a 3. perió- 16. csoport (VI. főcsoport): kalkogének
dusban található.
17. csoport (VII. főcsoport): halogénelemek
A legkülső elektronhéjon (vegyértékhéjon) 1 elektron 18. csoport (VIII. főcsoport): nemesgázok
található, így az I. főcsoport eleme.
A periódusos rendszer 18 oszlopát csoportnak nevez-

zük. Régebben az 1–2., illetve a 13–18. csoportokat fő-
csoportoknak, a 3–12. csoportokat mellékcsoportnak
nevezték. Miben hasonló és miben
Vigyázz! Kész labor!
A periódusos rendszer sorait periódusnak nevezzük. különböző?
Fehér csempére (vagy üveglapra, műanyag lapra) csep-

pents kisebb pacát kálium-klorid-oldatból, kálium-
bromid-oldatból és kálium-jodid-oldatból! Cseppents
mindhárom pacához egy-két csepp ezüst-nitrát-
Amikor a „kristálygömb” is torzít…
Nézz utána! oldatot!
 Mi történik? Milyen azonosságokat és milyen különb-
Számos esetben helytelen következtetésre jutunk, ha az ségeket figyelhettél meg a három reakció során?
 Értelmezd az eredeti három oldat hasonló viselkedését
elemeknek, atomoknak csak a periódusos rendszerbeli
helyét vizsgáljuk. Projektmunkában dolgozzátok fel annak ismeretében, hogy azokban K+-ionok, valamint
a következő problémákat! Készítsetek számítógépes Cl–-, Br –- és I–-ionok voltak, az ezüst-nitrát-oldat pe-
bemutatót! dig Ag+- és NO3–-ionokat tartalmazott! Mi lehet a
1. Mi az oka annak, hogy a 2. periódusban található képződött csapadékok képlete?
 Mit nevezünk a kémiában csapadéknak? Miért külön-
nitrogén és oxigén kétatomos molekulákat képez,
míg a 3. periódusban helyet foglaló foszfor négy- bözik a három csapadék színe?
 Tedd ki a csempét a napfényre! Mi történik? Nézz
atomos, a kén pedig nyolcatomos molekulákból áll?
2. Mi az oka annak, hogy a BeCl2 molekulákból áll, a utána az interneten, mire lehet ezt a jelenséget hasz-
CaCl2 pedig ionos vegyület? nosítani?
3. Mi az oka annak, hogy az AgF vízben jól oldódik,
az AgCl viszont vízben nagyon rosszul oldódó csa-
padék?
csolatos hírt hallottatok a héten! A periódusos rendszer
• Az elemek hasonló tulajdonságai és az
atomok hasonló elektronszerkezete
alapján épül fel.
• Segítségével következtetni tudunk
– atomi tulajdonságokra: relatív atomtömeg,
Periódusos rendszer: olyan rendszer, elektronszerkezet, atomsugár, ionizációs energia,
amely atommagjaik növekvő pro- Van fogalmad? elektronegativitás, vegyérték;
tonszáma sorrendjében tartalmaz- – az elem fizikai tulajdonságaira: halmazállapot, sűrű-
za a kémiai elemeket és atomjaikat. ség, olvadáspont, forráspont;
A periódusos rendszerben az elemek és atomjaik szá- – az elem kémiai tulajdonságaira: fémes és nemfémes
mos tulajdonsága nem monoton, hanem periodikusan jelleg, vegyérték, vegyületképzés más elemekkel.
ismétlődő változást mutat.
15

6. Molekulák és a kovalens kötés
Nem mind igaz, ami reklám!
Intelligens mosószer-molekulák (1. ábra), baktériumölő

ezüstmolekulák, és még sorolhatnánk a reklámokból A relatív
ismert „tudományos(kodó)” kifejezéseket. Ugye te is Kétszer kettő…? molekula-
találkoztál már velük? Ahhoz, hogy megértsük ezek ál- Szerinted létez- tömeg
tudományos jellegét, ismerkedjünk meg az anyagokat het intelligens
élet a poháron A periódusos rendszerben ta-
felépítő másik kémiai részecskével, a molekulával!
túl? lálható relatív atomtömegek
ismeretében számítsd ki a kö-
Bár az atomoknak alapvető szerepük van az anyagok vetkező molekulák relatív mo-
felépítésében, földi körülmények között csak nagyon lekulatömegét!
kevés olyan anyag található, amely különálló atomok- H2, O2, O3, S8, H2O, CO2, CH4,
ból áll. Anyagaink többsége két vagy több atomot H2SO4
tartalmazó, elektromosan semleges kémiai részecskék-
ből, molekulákból épül fel.
A molekulákat képlettel jelöljük. A molekulaképletben 1. A reklámokban minden létezhet…
feltüntetjük a molekulát alkotó atomok vegyjelét és jobb
alsó indexben az atomok számát. (Az 1-es indexszámot Vegyjel Képlet
nem szoktuk kiírni.) A vízmolekula képlete: H2O, tehát (H, O, C) (H2, O3, H2O, CO2, CH4)
benne 2 hidrogénatom és 1 oxigénatom található (1. táb-
Elem (hidrogén, Elem (hidrogén, ózon)
lázat). Makroszintű
oxigén, szén) Vegyület (víz, szén-dioxid,
A molekulák egyik fontos jellemző adata a relatív mo- jelentés
metán)
lekulatömeg. A relatív molekulatömeget a molekulát fel-
építő atomok relatív atomtömegéből lehet kiszámítani Részecske-
Atom Molekula (hidrogén-
azok összegzésével. (hidrogénatom, molekula, ózonmolekula,
szintű
oxigénatom, vízmolekula, szén-dioxid-
Összetétele alapján a molekulákat két csoportra oszt- jelentés
szénatom) molekula, metánmolekula)
hatjuk: elemmolekulákra és vegyületmolekulákra.
1. táblázat. A vegyjel és a molekulaképlet jelentéseinek
összehasonlítása
Tudod? Jó, ha tudod! Elemmolekulák
Nem csak a vegyületek épülhetnek fel molekulákból, Tudod? Jó, ha tudod! Vegyületmolekulák
számos elem is molekulákból áll. A legtöbb elemmole-
kula két atomból áll, de ismerünk három-, négy-, sőt A vizet (H2O), a szén-dioxidot (CO2) és az aszpirint
nyolcatomos elemmolekulát is (2. ábra)! Az elemmo- (C9H8O4) is molekulák építik fel (3. ábra). A két- vagy
lekulákat azonos rendszámú atomok építik fel. többféle, különböző rendszámú atomból felépülő mo-
 Keress példát háromatomos elemmolekulára! lekulákat nevezzük vegyületmolekuláknak.
Hidrogén (H2) Nitrogén (N2) Oxigén (O2) Fluor (F2) vízmolekula
Foszfor (P4) Kén (S8)
szén-dioxid-molekula
aszpirinmolekula
3. A vízmolekula,
2. Néhány elemmolekula képlete és modellje a szén-dioxid-molekula
és az aszpirinmolekula
modellje
16

A molekulákban az atomok vegyértékelektronjai alacso- Azt, hogy egy atom hány vegyértékelektronjával fog kötést
nyabb energiaszintre kerülnek. Molekulaképzéskor az létesíteni, számos esetben úgy állapíthatjuk meg, hogy
atomok vegyértékelektronjainak egy része ún. kötő elekt- megnézzük az atomnak hány elektront kellene még felven-
ronpár formájában kapcsolja össze a két atomot. A mara- nie ahhoz, hogy a vegyértékhéján 8 elektron (a hidrogén-
dék – kötő elektronpárt nem alkotó – vegyértékelektro- atom esetén 2 elektron) legyen. Amikor egy atom kovalens
nokból pedig nemkötő elektronpárok lesznek (2. táblá- kötés kialakításakor összesen 8 vegyértékelektronra tesz
zat). szert, azt úgy nevezzük, hogy stabilis nemesgázszerkezete
lett. Ilyen vegyértékelektron-szerkezete van ugyanis a sta-
bilis nemesgázatomoknak is.
Az atomok A molekula
2. táblázat
elektronszerkezeti képletének jelölése Molekula-
H H H H H H képződéskor Kétszer kettő…? A H – H kötés energiája
a vegyérték-
Cl Cl Cl Cl Cl Cl elektronok egy
része kötő A molekulaképződés energiafelszabadulással jár.
N N N N N N elektronpárt, másik A molekula atomokra bontásához energia szükséges
H Cl H Cl H Cl része nemkötő (4. ábra).
elektronpárt alkot
E H+H
Az atomok között kötő elektronpárral (vagy elekt-

ronpárokkal) létrejövő kapcsolat a kovalens kötés. A ko- kJ kJ
–436 +436
valens kötés egy erős elsőrendű kémiai kötés. mol mol
A kovalens kötés kialakításakor a legtöbb esetben két
atomból származik a kötő elektronpár. Vannak azonban H–H
kivételek, amikor a kötő elektronpár mindkét elektronját
csak az egyik atom adja. Ezt nevezzük datív kötésnek. 4. Mennyi lehet a H–H kötés energiája a hidrogén-
Ilyen kötés található a szén-monoxid molekulájában is. molekulában?
A kötő elektronpár a hidrogénmolekulában, a nitrogén-
molekulában vagy a hidrogén-klorid-molekulában két
atommag vonzása alatt áll. Ha a kovalens kötés több atom-
magra is kiterjed, azaz a kötő elektronpár kettőnél több Molekula: két vagy több atomból álló,
atommag vonzása alatt áll, akkor azt delokalizált kovalens elektromosan semleges kémiai ré- Van fogalmad?
kötésnek nevezzük. Ilyen található például a benzol mole- szecske.
kulájában. Kovalens kötés: az atomok között
kötő elektronpárral létrejövő kapcsolat. Elsőrendű ké-
miai kötés.
Nemesgázszerkezet: 8 elektront tartalmazó vegyérték-
elektron-szerkezet (a hélium esetében 2 elektront tar-
talmazó vegyértékelektron-szerkezet).
Molekula
• Több atomból álló, elektromosan semle-
ges kémiai részecske.
• Lehet: elemmolekula és vegyületmo-
lekula.
• Jelölése: molekulaképlettel.
• Jellemző adata: relatív molekulatömeg.
• Benne az atomokat kovalens kötés tartja össze.
A kovalens kötés aszerint, hogy a két atom közötti kap- Kovalens kötés
csolatot hány kötő elektronpár létesíti, lehet egyszeres, • Kötő elektronpárokkal létrejövő kapcsolat.
kétszeres vagy háromszoros kovalens kötés. Például: • Lehet egyszeres és többszörös.
– egyszeres kovalens kötés: H H, H Cl, H O H. • Lehet datív kötés.
– kétszeres kovalens kötés: O O, O C O. • Lehet delokalizált kovalens kötés.
– háromszoros kovalens kötés: N N, C O.
17

7. A molekulák alakja
Gondoltad volna, hogy a citrom és a narancs illatanyagának

molekulaképlete azonos, csak a két molekula alakja külön-
bözik (1. ábra)? Orrunkkal érezzük ezt a különbséget.
Az atomokkal ellentétben a molekulák alakja ritkán ha-

sonlít a gömbre.
Kétatomos molekulákban az atommagok szükségkép-
pen egy egyenes mentén helyezkednek el (H H, O O,
N N, Cl Cl, C O). Az ilyen molekulák alakjára mond-
juk, hogy lineáris. A molekulák alakján ugyanis az
atommagok által meghatározott geometriai alakzatot
értjük.
1. A citrom és a narancs illatanyagának ugyanaz a molekula-
A három- vagy többatomos molekulák esetén már bo-
képlete, de eltérő a molekulák alakja
nyolultabb a helyzet. Az ilyen molekulák alakját az hatá-
rozza meg, hogy a központi atomhoz hány ligandum
(atom, atomcsoport) és hány nemkötő elektronpár kap- H O O
N
csolódik. A központi atom a molekulában az az atom, O C O S
amely a legtöbb kötést alakítja ki (2. ábra). A központi H H H H O O
atomhoz kapcsolódó atomokat, atomcsoportokat ligan-
dumoknak nevezzük. 2. Az ammóniamolekulában a központi atom a nitrogénatom,
a szén-dioxid-molekulában a szénatom, a kénsavmolekulában
A molekulák alakját az határozza meg, hogy a központi a kénatom
atom körül elhelyezkedő kötő és nemkötő elektronpárok
minél távolabb kerüljenek egymástól. (1. táblázat) Egy
hasonlattal élve: a kötő és nemkötő elektronpárok úgy
helyezkednek el a központi atom körül, mint az egy pont-
hoz rögzített lufik (3. ábra).
3. A központi atom körül a kötő és nemkötő elektronpárok úgy

helyezkednek el, mint az egy ponthoz rögzített lufik: a lehető
legtávolabb egymástól
Fontosabb molekulaalakzatok
Alakzat
háromszög alapú
Alakja lineáris síkháromszög V alak tetraéder V alak
piramis
Példa CO2 SO3 SO2 CH4 NH3 H2O
1. táblázat. Fontosabb molekulaalakzatok
18

Tudod? Jó, ha tudod! A vízmolekula alakja Tudod? Jó, ha tudod! Molekulamodellek
A vízmolekulában az oxigénatom a központi atom, A molekulák alakjának, térszerkezetének szemléltetésé-

mivel két kötést alakít ki, a hidrogénatomok a ligan- re gyakran használjuk a pálcikamodellt. Ebben a mo-
dumok. Ha az oxigénatomon nem lenne nemkötő dellben a különböző színű atomi centrumokat műanyag
elektronpár, akkor a molekula valóban lineáris lenne. pálcikákkal kötjük össze. Ez szemlélteti a kovalens kö-
Mivel az oxigénatomon két nemkötő elektronpár is tést. A kalottamodell is a molekula alakját, térkitöltését
van, ezért a vízmolekula V alakú. A nemkötő elektron- szemlélteti, de ezzel nem tudjuk szemléltetni a kötése-
pároknak nagyobb a térigénye, mivel csak egy atom- ket. Az 5. ábrán a vízmolekula, az oxigénmolekula és
törzs erőterébe tartoznak (4. ábra). a metánmolekula kalotta- és pálcikamodellje látható.
Vigyázz! A modellekben használt különböző színek
nem jelentik azt, hogy az atomoknak színe lenne!
O
Kalotta Pálcika
H2O
4. A vízmolekula V alakú H H 5. A vízmolekula,

CH4 a metán-
molekula és az
oxigénmolekula
O2 kalotta- és
pálcikamodellje
A kovalens kötés kialakításában és a molekulák alakjá-
nak meghatározásában fontos szerepe van az atomok
vegyértékelektronjainak. Azt, hogy egy atomnak hány
vegyértékelektronja van, a periódusos rendszerben elfog-
lalt helye alapján tudjuk megmondani. Molekulaalak: az atommagok által
Az atom rendszáma megadja az elektronburkában talál- meghatározott geometriai alakzat. Van fogalmad?
ható elektronok számát. Az oxigénatom rendszáma 8, te- Központi atom: az az atom, amely
hát az oxigénatomban összesen 8 elektron található. a legtöbb kötést alakítja ki a mole-
A vízszintes sorok (periódusok) száma megadja az kulában.
elektronhéjak számát. Az oxigénatom a 2. periódusban Az atom vegyértéke: azt mutatja meg, hogy az atom
hány kovalens kötés kialakítására képes.
található, tehát összesen 2 elektronhéja van.
Az ún. főcsoportszám (a függőleges oszlopok száma)
egyenlő az atom legkülső, vegyértékhéján található vegyér-
tékelektronok számával. Az oxigénatom a VI. főcsoportban
található, vegyértékelektronjainak száma tehát 6.
A molekulák alakja, téralkata
Az atomok molekulaképzés szempontjából fontos adata • Az atommagok által meghatározott geo-
a vegyérték. Egy atom vegyértéke azt mutatja meg, hogy metriai alakzat.
hány kovalens kötés kialakítására képes. Néhány fontosabb • A központi atomhoz kapcsolódó kötő és
atom vegyértéke: H: 1, O: 2, C: 4. nemkötő elektronpárok közötti taszítás
határozza meg.
• A leggyakrabban előforduló molekulaalakok:
– lineáris,
A vegyérték és a vegyérték- – síkháromszög alakú,
Gondoltad volna? elektronok számának – V alakú,
kapcsolata – tetraéderes,
Egy atom vegyértékének elvileg lehetséges maximális – háromszög alapú piramis alakú.
értéke annyi, mint ahány vegyértékelektronja van az Vegyérték
• Kovalens kötés kialakításakor a kötő elektronpárok
atomnak. A kovalens vegyérték minimális értékét pe-
száma.
dig úgy kaphatjuk meg, ha a vegyértékelektronok • Maximális értéke = a vegyértékelektronok száma.
számát kivonjuk 8-ból. • Minimális értéke = (8 – vegyértékelektronok száma).
 Miért éppen 8-ból kell kivonni a vegyértékelektronok • Hidrogénatom: 1; oxigénatom: 2, szénatom: 4.
számát?
 Mennyi a következő atomok minimális és maximális
vegyértéke: P, S, Cl?
19

8. A molekulák polaritása
Elgondolkodtál már azon, hogyan melegít a mikrohullámú

sütő (1. ábra)? A mikrohullám nem a szokásos módon mele-
gíti fel a testeket, mint ahogy azt a napfény vagy a kályha
hősugárzása teszi. Működése azon alapszik, hogy a vízmo-
lekulák változó elektromos térben forgó mozgást végeznek,
és a forgás közben közöttük fellépő súrlódás melegíti fel a
vizet. De miért viselkednek így a vízmolekulák elektromos
erőtérben?
A vízben a molekulák rendezetlenül helyezkednek el.

Elektromos erőtérben elhelyezkedésük rendezetté válik: a
V alakú molekulák hidrogénatomok felőli része a negatív
pólus felé, az oxigénatom felőli része a pozitív pólus felé 1. A mikrohullámú sütőben a vízmolekulák forgó mozgása révén
fordul. A vízmolekula ugyanis kétpólusú molekula (idegen melegszik meg az étel
szóval: dipólusmolekula).
Annak, hogy a vízmolekula dipólusmolekula, két oka
van. Egyrészt, a molekulában az oxigén- és hidrogénato-
mok közötti kötések poláris kötések. Ez azt jelenti, hogy a
Vigyázz! Kész labor! Vízsugár eltérítése
kötő elektronpár közelebb van az oxigénatom atomtörzsé-
hez, mint a hidrogénatoméhoz. Másrészt, a V alakból kö-
vetkezően a molekula azonos oldalán található a két, Közelíts vízcsapból vékony sugárban folyó vízsugárhoz
elektronban szegény (ezért részlegesen pozitív) hidrogén- megdörzsölt műanyag vonalzót, ebonitrudat vagy fel-
atom, a másik oldalán pedig az elektronban gazdag (ezért fújt és előzetesen megdörzsölt lufit (3. ábra)!
 Vajon a vízmolekulák melyik felükkel fordulnak az
részlegesen negatív) oxigénatom (2. ábra).
ebonitrúd felé, ha tudjuk, hogy dörzsölés hatására a
Azokat a molekulákat, amelyekben a töltéseloszlás
rúd felülete negatív töltésűvé válik?
egyenletes, apoláris molekuláknak nevezzük. Apolárisak
az elemmolekulák, valamint számos vegyületmolekula (pl.
metánmolekula, szén-dioxid-molekula, a benzint alkotó
molekulák) is.
A kovalens kötés a kötő elektronpárok elhelyezkedése
alapján lehet apoláris és poláris. Apoláris a kovalens kö-
tés, ha a kötő elektronpárok mindkét atomtörzstől azonos
3. Előzetesen
távolságra vannak. Apoláris az azonos atomok között megdörzsölt
kialakuló kovalens kötés, pl. H H, O O, Cl Cl stb. ebonitrúd hatására
Különböző elektronegativitású atomok kapcsolódása ese- a vízsugár eltérül
tén poláris kovalens kötés jön létre. Ilyenkor a kötő elekt-
ronpárok a nagyobb elektronegativitású (elektronvonzású)
atom atomtörzséhez közelebb helyezkednek el, pl. H Cl,
H O, C O, N H stb.
Tudod? Jó, ha tudod! Az elektronegativitás
növekvő
elektronsűrűség
2. A vízmolekulában A különböző atomok különböző mértékben vonzzák a
nem egyenletes az kötő elektronpárokat. Ezt fejezi ki az atomok egyik
elektronok eloszlása, jellemző adata: az elektronegativitás. A legnagyobb
csökkenő az elektronsűrűség, elektronegativitású atomok (N, O, F, Cl) a periódusos
elektron- ezért a vízmolekula rendszer jobb felső sarkában helyezkednek el. A legki-
sűrűség dipólusmolekula
sebb elektronegativitású atomok (K, Rb, Cs, Ca, Sr, Ba)
a periódusos rendszer bal alsó sarkában találhatók.
20

Hogyan melegít a mikro- A molekulák polaritásának
Gondoltad volna? Gondoltad volna?
hullámú sütő? megállapítása
A mikrohullámú sütők működése a dipólusmolekulák A kétatomos molekulák polaritásának megállapítása

azon sajátosságán alapul, hogy változó elektromos nagyon egyszerű: amennyiben a két atomot poláris
térben forgó mozgást végeznek (4. ábra). Ez az állandó kovalens kötés kapcsolja össze, abban az esetben a
forgás a szorosan egymás mellett lévő molekulák kö- molekula is poláris, azaz dipólusmolekula lesz. Azonos
zött súrlódással jár, és az ezzel járó hő az, ami melegíti atomok kapcsolódása esetén mind a kötés, mind a
a mikróba tett ételeket. Mivel a víz is dipólusmoleku- molekula apoláris.
lákból áll, ezért azok az anyagok melegednek gyorsab- A három- vagy többatomos molekulák polaritását a
ban, amelyek több vizet tartalmaznak. molekulaalak és a kötéspolaritások együttes ismerete
 Mit gondolsz, miért nehéz mikrohullámú sütőben alapján határozhatjuk meg. Ilyen esetben szinte mindig
megmelegíteni a fagyasztóból kivett ételeket? használható a következő szabály: Ha a központi atomon
van nemkötő elektronpár, akkor a molekula majdnem
mindig dipólusmolekula. Ha nincs a központi atomon
nemkötő elektronpár, de különböző ligandumok kap-
csolódnak a központi atomhoz, akkor is dipólusmole-
kulával van dolgunk.
Szerinted…? Melyik poláris?
Rajzold le a következő molekulák szerkezeti képletét:

H2, CO2, HCl, NH3, CH4, O2!
Állapítsd meg a bennük található
a) kovalens kötés polaritását, valamint
b) a molekulapolaritást!
Nézz utána! Apoláris és dipólusmolekulák
4. A vízben a molekulák rendezetlenül helyezkednek el

(bal oldali ábra). Elektromos erőtérben elhelyezkedésük Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő
rendezetté válik: a V alakú molekulák hidrogénatomok témákat! Készítsetek számítógépes prezentációt is!
felőli része a negatív pólus felé, az oxigénatom felőli 1. A három- vagy többatomos molekulák polaritását a
része a pozitív pólus felé fordul (jobb oldali ábra) kötéspolaritás-vektorok összegzése útján kell megál-
lapítani. Ismertesd, mi ennek a lényege!
2. Készítsetek memóriakártyát a legfontosabb moleku-
lákról! A kártyák egyik oldalán tüntessétek fel a mo-
lekula összegképletét és szerkezeti képletét, a másik
Apoláris kovalens kötés: a kötő elekt- oldalára kerüljön az atomok, illetve a kötő és nemkötő
ronpárok mindkét atomtörzstől azo- Van fogalmad? elektronpárok száma, a molekula alakja és polaritása.
nos távolságra helyezkednek el. 2. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap-
Poláris kovalens kötés: a kötő csolatos hírt hallottatok a héten!
elektronpárok a nagyobb elektronegativitású atom
atomtörzséhez közelebb helyezkednek el.
Elektronegativitás: a kötésben lévő atomoknak a kötő
elektronpárokra gyakorolt vonzásának erőssége.
Apoláris molekula: olyan molekula, amelyben a töltés-
Molekulák polaritása
eloszlás egyenletes, azaz a töltéseloszlás szimmetrikus.
• Apoláris és dipólusmolekulák.
Dipólusmolekula: olyan molekula, amelyben a töltés-
• Molekulapolaritás =
eloszlás nem egyenletes, azaz a negatív töltések súly-
= kötéspolaritás + molekulaalak.
pontja nem esik egybe a pozitív töltések súlypontjával.
21

9. A másodrendű kötések
A krumpli sütésének lényege, hogy a benne található víz

egy részének elpárologtatásával csökkentjük víztartalmát,
és a krumpli falán megszilárduló keményítő magas hőmér-
sékleten barnára sül (1. ábra). De miért magasabb az olaj
forráspontja, mint a vízé? Mi határozza meg azt, hogy egy
anyagnak milyen magas a forráspontja?
A gázhalmazállapotú anyagok molekulái között nincs

kölcsönhatás, csak mozgásuk során ütközhetnek egymás-
1. Mivel az olaj forráspontja jóval magasabb, mint a vízé, ezért
sal. Folyékony és szilárd állapotban viszont a molekulák forró olajban a krumpli víztartalmának egy része elpárolog
között vonzó kölcsönhatás, ún. másodrendű kémiai kötés
alakul ki (2. ábra). Az apoláris molekulák között fellépő
vonzó kölcsönhatást diszperziós kölcsönhatásnak ne- Minden molekulából álló
anyagban lehet diszperziós
vezzük. A dipólusmolekulák közötti elektromos von- kölcsönhatás.
zás a dipólus-dipólus kölcsönhatás.
A vízmolekulák között kialakuló legerősebb köl- Néhány molekuláris vegyületben
csönhatás az ún. hidrogénkötés. Hidrogénkötés dipólus-dipólus kölcsönhatás is
található a diszperziós kötésen
esetén az egyik molekula oxigénatomjához (esetleg kívül.
nitrogénatomjához vagy fluoratomjához) kapcsoló-
dó hidrogénatom pozitív polározottsága révén von- Néhány dipólusmolekulából
zó kölcsönhatásba lép a másik molekula negatív polá- álló vegyületben kialakul
rozottságú oxigénatomjának (esetleg nitrogénatomjának a hidrogénkötés is.
vagy fluoratomjának) nemkötő elektronpárjával (3. ábra). 2. A molekulák között kialakuló vonzó kölcsönhatás,
a másodrendű kémiai kötés típusai
Milyen kötések vannak

a vízben?
4. A vízben a vízmolekulán belül a hidrogén- és

hidrogénkötés oxigénatomok között elsőrendű kémiai kötés,
kovalens kötés
δ+ található.
δ– A vízmolekulák
között ennél sok-
kal gyengébb má-
3. A vízmolekulák között kialakuló legerősebb másodrendű
kölcsönhatás a hidrogénkötés
sodrendű kötés,
hidrogénkötés van
(4. ábra).
A másodrendű kötések közül legerősebb a hidrogénkö-
tés, kevésbé erős a dipólus-dipólus kölcsönhatás. A köl-
csönhatások között a leggyengébb az apoláris molekulák
között jellemző diszperziós kölcsönhatás, amelynek erőssé-
ge a molekulatömegtől függően széles energiatartomány-
ban változik. Ezért a molekulák közötti kölcsönhatás erős-
ségének megítélésekor mindig tekintettel kell lenni azok
molekulatömegére is.
22

Fontosabb molekulaalakzatok
Alakzat
háromszög alapú
Alakja lineáris síkháromszög V alak tetraéder V alak
piramis
Példa CO2 SO3 SO2 CH4 NH3 H2O
Polaritás apoláris apoláris poláris (dipólusos) apoláris poláris (dipólusos) poláris (dipólusos)
Másodrendű diszperziós diszperziós dipólus-dipólus diszperziós
hidrogénkötés hidrogénkötés
kölcsönhatás kölcsönhatás kölcsönhatás kölcsönhatás kölcsönhatás
1. táblázat A molekulák között kialakuló vonzó kölcsönhatás, a másodrendű kémiai kötés típusai
A krumplisütés kémiája
A hidrogénkötés
Gondoltad volna? – avagy sok lúd disznót Tudod? Jó, ha tudod!
kialakulásának feltételei
győz
Amint az ismeretes, a krumplit forró olajban (étolaj- A hidrogénkötés kialakulásának két szerkezeti feltétele
ban) sütik. Sütés közben sistergést, olykor fröcskölést van:
tapasztalunk, ami annak jele, hogy a forró olajban a 1. Legyen a molekulában olyan hidrogénatom, amely
krumpli víztartalmának egy része elpárolog, miközben fluor-, oxigén- vagy nitrogénatomhoz kapcsolódik.
az olajnak csak nagyon kis hányada párolog el. Ez azért 2. Legyen a molekulában olyan fluor-, oxigén- vagy
meglepő, mert az olajmolekulák között csak diszperzi- nitrogénatom, amelynek van nemkötő elektron-
ós kölcsönhatás, a vízmolekulák között pedig erős párja.
hidrogénkötés van. Csakhogy az olajmolekulák töme- Ha a két feltétel két különböző molekulában alakul ki,
ge közel ötvenszerese a vízmolekulák tömegének. Az akkor a két molekula között kialakulhat a hidrogénkötés.
olajmolekulák között nagyon sok, egyenként kis ener-  Kialakulhat-e hidrogénkötés a következő molekula-
giájú diszperziós kapcsolat van, de ezek együttesen párok között: CH4 – H2O; CH3OH – CH3OH;
erősebbek a kis molekulatömegű vízmolekulák között HCl – HF; H2S – HF; NH3 – H2O?
kialakuló hidrogénkötésnél.
Másodrendű kötések Gondoltad volna? Látlelet a vízről

Nézz utána!
és a forráspont
A víz nem normális, hanem anomális viselkedésű, mert
Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő – forráspontja és fagyáspontja kis molekulatömegéhez
témákat! Készítsetek számítógépes prezentációt is! képest nagyon magas;
1. Példákon keresztül mutassátok be a másodrendű kö- – sűrűsége 4 °C-ig nő a hőmérséklettel, majd csökken;
tések erősségének hatását az anyagok forráspontjára! – fagyása térfogatnövekedéssel jár;
2. A függvénytáblázat adatainak felhasználásával ábrá- – felületi feszültsége a folyadékok közül a második
zoljátok az V. főcsoport elemeinek hidrogénnel kép- legnagyobb.
zett vegyülete (NH3, PH3, AsH3, SbH3) forráspontját Oka: a molekulái közötti hidrogénkötések.
a relatív molekulatömeg függvényében! Magyarázzá- Enyhítő körülmény: ha nem így lenne, a víz nem le-
tok meg a forráspont függését a molekulatömegtől! hetne az élet alapja.
3. A függvénytáblázat adatainak felhasználásával ábrá-
zoljátok a VI. főcsoport elemeinek hidrogénnel
képzett vegyülete (H2O, H2S, H2Se, H2Te) forrás-
pontját a relatív molekulatömeg függvényében! Másodrendű kötés: molekulák között
Magyarázzátok meg a forráspont függését a mole- fellépő vonzó kölcsönhatás. Van fogalmad?
kulatömegtől! Diszperziós kölcsönhatás: apoláris
molekulák között fellépő vonzó
4. A függvénytáblázat adatainak felhasználásával ábrá-
kölcsönhatás.
zoljátok a VII. főcsoport elemeinek hidrogénnel Dipólus-dipólus kölcsönhatás: dipólusmolekulák kö-
képzett vegyülete (HF, HCl, HBr, HI) forráspontját zött fellépő legerősebb vonzó kölcsönhatás.
a relatív molekulatömeg függvényében! Magyarázzá- Hidrogénkötés: olyan másodrendű kötés, melynek so-
tok meg a forráspont függését a molekulatömegtől! rán fluor-, oxigén- vagy nitrogénatomhoz kapcsolódó
5. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap- hidrogénatom kötést létesít a fluor-, oxigén- vagy nitro-
csolatos hírt hallottatok a héten! génatom nemkötő elektronpárjával.
23

10. Az ionok
Fürdővízben ülve ne használj elektromos hajszárítót!
Miért? Azért, mert könnyen halálos áramütés érhet. A fürdővíz ugyanis

vezeti az elektromos áramot, mivel elektromosan töltött részecskék, Összetett ionok
ionok is vannak benne. Gondoltad volna? képződése
molekulákból
Az elektromos töltéssel rendelkező Az összetett ionok általában protonfel-
Ionok
kémiai részecskéket ionoknak nevez- vétellel (H+-ion felvételével) vagy pro-
zük. Az ionokat töltésük és összeté- Összetétel tonleadással (H+-ion leadásával) kelet-
Töltés szerint
telük alapján csoportosíthatjuk (1. táb- szerint keznek molekulákból (2. ábra). Például:
lázat). H2O + H+ → H3O+ vagy
kation (+) egyszerű vagy
Töltésük alapján megkülönbözte- vagy anion (–) összetett
NH3 + H+ → NH4+.
tünk negatív és pozitív töltésű iono-
kat. A negatív töltésű ionok az anio- 1. táblázat. Az ionok csoportosítása
nok. Bennük az elektronok száma töltés és összetétel szerint
nagyobb a protonok számánál. Ilyen
például a kloridion (Cl–), a hidroxidion (OH–) és a karbonátion (CO2– 3 ).
A pozitív töltésű ionok a kationok. Bennük az elektronok száma kisebb
a protonok számánál. Ilyen például a nátriumion (Na+), az oxóniumion
(H3O+) és a kalciumion (Ca2+).
Összetétel alapján az ionok lehetnek egyszerű és összetett ionok. Az
egyszerű ionok egy atommagot, az összetett ionok több atommagot 2. Ammóniumion képződése ammónia-
tartalmaznak. Egyszerű ion például a bromidion (Br –), az oxidion (O2–) molekulából protonfelvétellel
és az alumíniumion (Al3+). Összetett ion például az ammóniumion
(NH+4 ), a nitrátion (NO3–) és a szulfátion (SO42–). Az összetett ionokban A legfontosabb összetett ionok képletét
és nevét tartalmazza a 2. táblázat.
az atomokat kovalens kötés tartja össze.
Az ionokat képlettel jelöljük. Az ion (relatív) töltését a jobb felső in- Pozitív töltésű összetett ionok
dexben jelöljük.
NH +
ammónium
Az ellentétes töltésű ionok között létrejövő elektromos kölcsönhatás 4
az ionkötés. Az ionkötés elsőrendű kémiai kötés. Ionkötés alakul ki a H3O +

oxónium
periódusos rendszerben egymástól távol eső atomok (nagy elektronega- Negatív töltésű összetett ionok
tivitás-különbségű atomok) kölcsönhatása esetén. Ionkötéssel jönnek CH3COO– acetát
létre az ionvegyületek, melyek ionrácsban fordulnak elő (1. ábra).
CO32– karbonát
Az ionvegyületek összetételét képlettel jelöljük. Az ionvegyületben a
kationok és az anionok olyan anyagmennyiség-arányban képeznek egy- HCO3– hidrogén-karbonát
mással vegyületet, hogy az iontöltések összege nulla legyen. Az ionve- NO –
2 nitrit
gyületek tehát nem molekulákból épülnek fel! NO –
3 nitrát
PO 3–
4 foszfát
HPO 2–
4 hidrogén-foszfát
H2PO –
4 dihidrogén-foszfát
Na Na+ OH –
hidroxid
SO 2–
3 szulfit
elektronátadás 1. Az ion- SO42– szulfát
vegyületek
ionrácsban HSO4– hidrogén-szulfát
Cl Cl–
fordulnak elő MnO4– permanganát
2. táblázat. Fontosabb összetett ionok

képlete és neve
24

Tudod? Jó, ha tudod! Egyszerű ionok képződése atomokból
Az egyszerű ionok elektronle- 1 18

adással vagy elektronfelvétellel H H
+ -
képződhetnek az atomokból. 2 13 14 15 16 17
Ionképződés során az atomok ál- Li +

O 2–
F–
talában annyi elektront adnak le
NEMESGÁZOK
vagy vesznek fel, amennyi ahhoz Na+ Mg2+
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Al3+ S2– Cl–
szükséges, hogy nemesgázszer- V3+ Mn2+ Fe2+ Co2+ Cu+
K+ Ca2+ Sc3+ Ti4+ Cr3+ Ni2+ Zn2+ Se2– Br–
kezetük (vegyértékhéjukon 2 V4+ Mn4+ Fe3+ Co3+ Cu2+
vagy 8 elektron) legyen. Például: Rb+ Sr2+ Pd2+ Ag+ Cd2+
Sn2+ Sb3+
Te2– I–
Sn4+ Sb5+
Na → Na+ + e– vagy Cl + e– → Cl–.
Au+ Pb2+
A legfontosabb egyszerű ionok Cs+ Ba2+ Pt2+
Au3+
Hg2+
Pb4+
Bi3+
„periódusos rendszere” látható a
3. ábrán. 3. A legfontosabb egyszerű ionok „periódusos rendszere”
Gondoltad volna? Az ionok mérete Tudod? Jó, ha tudod! Ionvegyületek képlete
Az ionok mérete nemcsak elektronhéjaik számától, Az ionvegyületek képletét legegyszerűbben a „keresztbe-

hanem az ion töltésétől is függ. A következő ionok írásos” módszerrel szerkeszthetjük meg (4. ábra):
azonos számú elektront – és elektronhéjat – tartalmaz-
nak, és az elektronszerkezetük is megegyezik: Na+, Mg 2+ Cl 1– Al 3+ O 2– NH 1+ 2–
4 CO 3
Al3+, O2–, F–, Mg2+.
 Hány elektront tartalmaznak ezek az ionok?
 Melyik ionnak a legkisebb a mérete, és melyiknek
a legnagyobb? Válaszodat indokold meg! Mg1Cl2 Al2O3 (NH4)2(CO3)1
MgCl2 (NH4)2CO3
4. Az ionvegyületek képletének megállapítása
Gondoltad volna? Ionok a testünkben
 A példák alapján képezz ionvegyületeket a következő
ionokból: Na+, Ca2+, O2–, PO43–!
Az ionokat tartalmazó sós víz elektromos vezetésén
alapul számos berendezésünk. A hazugságvizsgálat
során a csekély mértékű izzadás változtatja meg a bőr
elektromos vezetését. Az edzőgépen lévő pulzusmérő
is azért tud mérni, mert az izzadság sós folyadék, Ionok
amely vezeti az elektromos áramot. A kisgyerekek • Elektromos töltéssel rendelkező kémiai
szobatisztaságra szoktatását szolgáló zenélő bili műkö- részecskék.
dése is azon alapszik, hogy a bili alján lévő két fémvég • Töltése alapján: anion (negatív) és kation
között elektromos vezetés jön létre, ha azokat vizelet (pozitív).
borítja, mivel a vizeletben is vannak ionok. • Összetétel alapján: egyszerű és összetett.
• Jelölése: képlettel.
• Képződése:
– egyszerű ion: atomból elektron felvételével vagy
Ion: elektromos töltéssel rendelkező leadásával,
kémiai részecske. Van fogalmad? – összetett ion: molekulából többnyire hidrogénion
Egyszerű ion: egy atommagot tar- felvételével vagy leadásával.
talmazó ion. Ionkötés
Összetett ion: több atommagot tartalmazó ion. • Ellentétes töltésű ionok között megvalósuló vonzó
Anion: negatív töltésű ion. kölcsönhatás.
Kation: pozitív töltésű ion. • Létrejötte: nagyon különböző elektronegativitású
Ionkötés: ellentétes töltésű ionok között létrejövő első- atomok esetén.
rendű kémiai kötés. • Előfordulása: ionvegyületekben, ionrácsban.
25

Összefoglalás
Kapcsolatok ATOMOK
kia
ko lása/
lak
val fel
ele
u
sa/ tron
en b o
vét
protonok
s k ml
fel
lea elek
neutronok
öté ása
Szóban vagy írásban értelmezd a következő ábrákat! elektronok
s
dá
hidrogénion
IONOK MOLEKULÁK
leadása/felvétele
ATOM
felép
ői ítése
je llemz
Rendszám Tömegszám Stabilitás Atommag Atomtörzs

(proton: p+ +
ző
azo
Vegyértékhéj
nbö
Instabilis Stabilis és neutron: n0)

nos
p+ száma p+ + no száma +
külö
meghatározza
Elektronok (e-)
Izotópatomok Radioaktív bomlás Kémiai tulajdonság
kísérője
Radioaktív sugárzás
fajtái
alfa, béta, gamma
MOLEKULA
alakjá
t meg
ítése határ
felép ozza
kapcsolatok
Atomokból Kovalens Központi Ligandum

kötéssel Másodrendű atom
lehet kötések
A legmagasabb
vegyértékű atom
Poláris Egyszeres
vagy vagy Diszperziós Dipólus- Hidrogén-
apoláris többszörös kölcsönhatás dipólus kötés
Kötő Nemkötő
kölcsönhatás
elektronpár elektronpár
ION
t tölt
erin é
l sz s sz
kapcsolatok
te erin
eté t
össz
Egyszerű Összetett Kation Anion

Ionkötés
26

Természettudományos gondolkodás
1. Hányféle vízmolekula lehet a poharunkban?
Egészen sokáig abban a hitben voltak a tudósok, hogy csak egyféle hidrogénatom létezik, amely atomjának rela-
tív tömege 1. 1932-ben kiderült, hogy van egy kétszer nehezebb változata is, a deutérium (2H, jelöljük most D-vel),
aztán megkerült a harmadik, igen ritka izotópja, a trícium is (3H, jelölése T). Mivel egy vízmolekulában két
hidrogénatom kapcsolódik egy oxigénatomhoz, így elképzelhető a H2O képleten túl a D2O és a T2O is. De sem-
mi akadálya annak, hogy egy molekulán belül kétféle hidrogénizotóp kapcsolódjon az oxigénatomhoz, így egé-
szen biztosan egy pohár vízben megtalálható a: HDO-, HTO- és DTO-molekula is. Azaz hatféle vízmolekulánál
járunk. De az oxigénatomnak is vannak izotópjai, ezek: 16O, 17O, 18O. Az előző hat víz képletében magától érte-
tődően a 16O izotópot szerepeltettük. De a molekulaképletbe beírható a 17-es és a 18-as tömegű oxigénatom is.
Azaz még 12 variáció adódik. Egy pohár víz megivásakor tehát 18-féle vízmolekulát iszunk meg.
Az egyes izotópok előfordulási gyakorisága a következő:
Izotóp H
1
H
2
H
3
O
16
O
17 18
O
Előfordulási gyakoriság %-ban 99,99 0,015 4 ⋅10-15 99,759 0,037 0,204
 Mit jelenthet az „előfordulási gyakoriság”?

 A 18-féle vízmolekulából melyiknek a legkisebb a moláris tömege? Mekkora ez?
 A 18-féle vízmolekulából melyiknek a legnagyobb a moláris tömege? Mekkora ez?
2. Az üstökös jeges felszínén található víz különbözik a földitől!

A szonda által küldött adat kétségeket támaszt azzal az elmélettel szemben, amely szerint a Föld vizének nagy
része üstökösök becsapódásaival került a bolygóra.
Kialakulásának idején, 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Föld annyira forró hely volt, hogy a víz nem maradhatott meg
rajta. Az a víz, amivel ma rendelkezünk, annak utólag, már a fiatal bolygó lehűlése után kellett idekerülnie, még-
hozzá kívülről. A vizet „szállító” jelöltek között az üstökösök mellett a kisbolygók is számításba jöhetnek.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-missziójának hűtőszekrény nagyságú leszállóegysége, a Philae 2014
novemberében sikeresen landolt a 67P üstökös felszínén. A robotnak fúrással sikerült talajmintákat vennie az
üstökösből. Az üstökös felszíni pora alatt jégréteget talált. Mielőtt napelemei kimerültek volna, még elküldte az
általa összegyűjtött tudományos adatokat.
A legfrissebb eredmények az anyaűrhajónak, a Rosettának köszönhetők. A 67P üstökös körül továbbra is ke-
ringő űrszonda Rosina nevű spektrométere mintát vett az égitest felszínét elhagyó gázokból, és kimutatta, hogy
a benne lévő nehézvíz aránya nem egyezik a földi aránnyal.
27

A projekt egyik vezető kutatója elmondta: a nehézvíz (D2O) és a víz (H2O) aránya olyan jellemzője egy égi-
testnek, amely hosszú ideig állandónak tekinthető és alig módosul. Ha összevetjük az üstökösök vizét a földivel,
egyértelműen el tudjuk dönteni, a két vízösszetétel hasonló-e.
„A nehézvíznek a Naprendszerben eddig talált legnagyobb arányát mérte a Rosina az üstökösnél, ez háromszor
akkora, mint a Földön létező nehézvíz – víz arány. Ez azt jelenti, hogy ilyen típusú üstökös nem hozhatott vizet
a Földre” – magyarázta a kutató.
Az adatok elemzéséről kiadott tanulmány szerzői szerint valószínűbb, hogy a víz becsapódó aszteroidák felszí-
néről jutott bolygónkra. A kutatócsoport egyik tagja azonban a végleges következtetések levonása előtt türelem-
re intett: „A Rosina az üstökös felszínének gázait vizsgálta. Többet akkor tudunk mondani, ha megnézzük, mi
érkezik a Philae műszereitől, a COSAC-tól és a Ptolemytől” – mondta.
 Igaz-e a cikk címében sugallt állítás, hogy a 67P-n talált és a Föld vize két különböző anyag?
 Különbözik-e kémiai tu- DO
arány
2
lajdonságaiban a D2O és HO
C/2001 Q4 (NEAT)
2
C/1995 01 Hale–Bopp
a H2O?
103P/ Hartley 2
C/1995 B2 Hyakutake
Mekkora a nehézvíz és a
C/2002 T7 (LINEAR)

10 –3
8P Tuttle
„normál” víz moláris tö-
153P/Ikeya–Zhang
1P/Halley
C/2009 P1 Garrard
mege? aszteroidák
103P/ Hartley 2
Milyen lehet az átlagos
Enceladus

45P/H-M-P
moláris tömege a 67P-ből
kiolvasztott víznek?
Föld
 Találhatnak-e még „más

vizet” is a minták elemzé-
sekor? Oort-felhő
Neptunusz
Jupiter-család
Uránusz
10 –4
 Napjainkig tartja magát

az az elmélet, hogy a földi
vizet a Jupiter-család (li-
Szaturnusz
Jupiter
lával jelölve) üstökös kö-

veinek köszönhetjük. Mi-
protoszoláris köd
ért gondolják ezt?
 Megingott-e ez az elmélet
a jelenlegi felfedezéssel? 10 –5
Projektmunka
Játsszatok bíróságot!
A következő feladat megoldásához alkossatok három, nagyjából azonos nagyságú csoportot! Az 1. csoport lesz a
VÁDLÓK csoportja, a második a VÉDŐK csoportja, a harmadik pedig az ESKÜDTEK csoportja. Az esküdtek
titkos szavazással válasszanak maguk közül egy bírót, aki a tárgyalást vezetni fogja. A vádbeszéd és a védőbeszéd
elkészítésére 10 percetek van. Ezután először a VÁDLÓK, majd a VÉDŐK fejthetik ki érveiket maximum 5-5
percben. A bírónak joga van kérdéseket feltenni, illetve 1-1 percet adni mind a védelemnek, mind a vádlóknak,
hogy reagálhassanak a másik fél beszédére.
A tárgyaláson a „vádlott”: az atomerőmű.
A VÁDLÓK érveljenek az atomerőművek veszélyessége mellett, és követeljék azok leállítását!
A VÉDŐK érveljenek az atomerőművek szükségessége mellett, és követeljék azok bővítését, fejlesztését!
A tárgyalás végén az esküdtek titkos szavazással nyilvánítanak véleményt a vádlott bűnösségéről, illetve ártatlan-
ságáról.
28

Mi okozza a fizikai
tulajdonságokat?
II.
Ebben a leckében példákon keresztül szemléltet-
jük, hogy az anyagok fizikai tulajdonságait miként
lehet értelmezni az anyagi rendszereket felépítő
kémiai részecskék tulajdonságaival, valamint a ré-
szecskék közötti kölcsönhatások jellegével.
A fejezet leckéiben – a címben jelzetteken túl –
olyan kérdésekre is választ keresünk, hogy mire
jó a fordított ozmózis; miért a búvárok réme a ke-
szonbetegség; miért fut ki a pezsgő a palack kinyi-
tásakor.
1. Az anyag szerkezete és fizikai tulajdonságai

Melyik a könnyebb: a víz vagy a benzin?
2. A kristályrács és a rácstípusok
Kristály van a kvarcórában?
3. Az anyag szerkezete és az oldódás
Vörös húshoz vörösbort?
4. Diffúzió, oldódás
Miért csattannak ki a bogyós gyümölcsök eső után?
5. Az oldódás mértéke és sebessége
Miért kevergetjük a teát, ha cukrot teszünk bele?
6. Az oldatok összetétele
Miről árulkodik az italok címkéje?
7. Oldatok hígítása és töményítése
Hogyan lesz a tengervízből só?
Összefoglalás
29

1. Az anyag szerkezete és fizikai tulajdonságai
Melyik a könnyebb: a víz vagy a benzin?
A kérdés pontosan: „Melyiknek kisebb a sűrűsége: a víznek

vagy a benzinnek?” A köznapi nyelvben a „könnyebb” és Sűrű, sűrűség,
„nehezebb” szavakat egyaránt használjuk a tömeg jelzője- Tudod? Jó, ha tudod!
viszkozitás
ként és a sűrűség jelzőjeként is. De a tömeg a testet jellemző
fizikai mennyiség, a sűrűség pedig a test anyagára jellemző. A mindennapi életben gyakran használjuk a „sűrű”
A válasz attól függ, milyen halmazállapotban hasonlítjuk
kifejezést a fizikai jelentéstől eltérő értelemben is: „az
össze a két anyag sűrűségét. Gázhalmazállapotban a benzin
sűrűsége nagyobb, mint a vízé. Gázhalmazállapotban olaj sűrűbb, mint a víz”. Ebben az értelemben a „sűrű”
ugyanis sem a benzin, sem a víz molekulái között nincs köl- a sűrűn folyós, viszkózus tulajdonságot jelenti. A visz-
csönhatás, ezért sűrűségüket csak molekulatömegük hatá- kozitás a folyadék folyási tulajdonságára jellemző.
rozza meg. Folyadék halmazállapotban viszont a benzin Nagyságát a folyadékokat felépítő részecskék közötti
sűrűsége a kisebb. Ezért nem lehet égő benzint vízzel oltani. kölcsönhatás erőssége szabja meg. Nagy viszkozitású,
Folyadékok esetén ugyanis már nemcsak a molekulák töme- tehát sűrűn folyó például az olaj, kis viszkozitású, tehát
ge, hanem a molekulák egymáshoz való illeszkedése, a kö- hígan folyó például a benzin.
zöttük ható vonzó kölcsönhatás erőssége is fontos a sűrű-
ség szempontjából.
Az anyag legfontosabb fizikai tulajdonságai az érzékszer-

vekkel megállapítható vagy műszerekkel mérhető tulaj- A motorolajok
Gondoltad volna?
donságok. Ilyenek a halmazállapot, olvadáspont és forrás- viszkozitása
pont, sűrűség, keménység, viszkozitás és az oldhatóság.
A fizikai tulajdonságokat az anyagot felépítő kémiai A motorolajok fontos adata a viszkozitás. A jó motor-
részecskék tulajdonságai (pl. apoláris vagy dipólusmo- olaj nagyon hidegben is könnyen folyik. A viszkozitá-
lekulák) és a részecskék közötti kölcsönhatás jellege (pl. suk jellemzésére bevezetett két szám közül minél ki-
diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás sebb a W jel előtti szám, az olaj annál alkalmasabb
alacsony hőmérsékleten is a felhasználásra, mert ekkor
vagy hidrogénkötés) határozza meg.
is folyós marad, így hidegben is könnyen indul a motor.
Vigyázz! Kész labor! Folyadékok vizsgálata

A halogénelemek
halmazállapota
Tölts meg egy kémcsövet vízzel, egy másikat étolajjal, egy
harmadikat benzinnel úgy, hogy dugóval lezárva egy Közönséges körülmények között a fluor és a klór gáz-
nagyobb légbuborék maradjon bennük! Tartsd a kém- halmazállapotú, a bróm folyadék, a jód pedig szilárd
csöveket függőlegesen, egymással párhuzamosan az (2. ábra).
egyik kezedben! Gyors mozdulattal fordítsd meg mind a  Értelmezd a halmazállapotban mutatkozó különbsé-
három kémcsövet (egyszerre!) 180 fokkal! Figyeld meg, get a molekulák közötti kötésekkel!
hogy melyik kémcsőben milyen gyorsan ér a légbu-  Vajon miért nincs üvegben ábrázolva a fluorgáz?
borék a megfordított kémcső aljáról a tetejére (1. ábra)!
 Mit szemléltet ez a kísérlet? Magyarázd meg, hogy a
légbuborék sebessége miért eltérő a különböző folyadé-
kokban!
1. A légbuborékok
felfelé haladása miatt
a folyadékoknak az edény
fala és a buborék között egy
szűk részen kell lefolynia fluor klór bróm jód
2. A halogénelemek és molekuláik modellje
30

A víz és az alkohol
Gondoltad volna? A víz forráspontja Tudod? Jó, ha tudod!
forráspontja
Egy földönkívüli, aki sosem látott még vizet, megpró- Mind a vízmolekulák (H–OH), mind az alkoholmole-
bálja az oxigéncsoport hidrogénvegyületeinek ismere- kulák (C2H5–OH) között a hidrogénkötés a legerősebb
tében meghatározni a víz forráspontját (1. táblázat). másodrendű kötés.
Ehhez ábrázolja az ismert hidrogénvegyületek forrás-  Mivel magyarázható, hogy a víz forráspontja (100 °C)
pontját a moláris tömegük függvényében. Ezután kö- magasabb az alkohol forráspontjánál (78,4 °C), vala-
zelítő egyenest illeszt a három pontra, és ez alapján mint a víz sűrűsége (1,0 g/cm3) nagyobb, mint az al-
próbálja megjósolni a hiányzó adat, a víz forráspontját. kohol sűrűsége (0,79 g/cm3)?
 Készíts te is diagramot, és az alapján határozd meg a  A glicerin molekulájában három hidroxilcsoport talál-
víz forráspontját! ható: C3H5(OH)3. Vajon milyen lehet a glicerin forrás-
 Miért tér el az így kapott forráspont a víz valódi for- pontja és sűrűsége a vízéhez és az alkoholéhoz képest?
ráspontjától?
Moláris tömeg Másodrendű

Vegyület Forráspont (°C)
(g/mol) kölcsönhatás
Szerinted…? A benzin és a víz

H2O 18,01 ? ?
H2S 34,08 ? – 60,7 A benzin 6–10 szénatomot tartalmazó, szénből és hid-

rogénből (ún. szénhidrogénekből) felépülő molekulák
H2Se 80,98 ? – 41,5 keveréke. A szénhidrogén-molekulák apolárisak, és
tömegük nagyobb a vízmolekulák tömegénél (3. ábra).
H2Te 129,62 ? –2  Mi az anyagszerkezeti magyarázata annak, hogy a
benzin nem oldódik vízben?
 Milyen kölcsönhatás léphet fel a benzint alkotó szén-
hidrogének molekulái között?
 Hogyan értelmezhető a molekulák közötti kölcsönha-
tásokkal a benzin víznél kisebb sűrűsége?
Gondoltad volna? Gázok relatív sűrűsége  Mi a magyarázata annak, hogy a benzingőz sűrűsége
nagyobb a vízgőz sűrűségénél?
A hidrogéngáz, a héliumgáz és a metángáz sűrűsége
kisebb, mint a levegőé. Az argongáz, a szén-dioxid-gáz benzin
és a propán-bután gázelegy sűrűsége nagyobb, mint a
levegőé.
határfelület
 Honnan tudhatjuk ezt anélkül, hogy ismernénk a gá-
zok és a levegő sűrűségadatait?
 Miért héliummal töltik a lufikat? Mi az oka, hogy a
víz
lufikat nem hidrogénnel töltik meg?
 Miért és hol gyűlik össze a szén-dioxid a must forrá- 3. A víz részecskéi polárisak, míg a benzinmolekulák
sakor a borospincékben? apolárisak, így nem is keverednek egymással
Fizikai tulajdonságok: azok az anyag- Fizikai tulajdonságok

ra jellemző tulajdonságok, amelye- Van fogalmad? • halmazállapot (olvadáspont, forráspont);
ket az érzékszerveinkkel érzékelhe- • oldhatóság;
tünk (pl.: szín, szag, halmazállapot, • sűrűség;
oldhatóság) vagy mérőműszereinkkel megállapítha- • viszkozitás.
tunk (pl.: forráspont, olvadáspont, sűrűség, hővezető Az anyagok fizikai tulajdonságát meghatá-
képesség), és a vizsgálatuk közben nem történik kémiai rozzák
reakció. • a felépítő kémiai részecskék tulajdonságai és
Viszkozitás: a folyadékállapot esetén a részecskék egy- • a közöttük fellépő kölcsönhatás jellege.
máson történő elmozdulásának mértékét mutatja meg.
31

2. A kristályrács és a rácstípusok
Kristály van a kvarcórában?
Ha homokot vagy sódert nagyítóüveg alatt vizsgálunk meg,

mindig találunk benne átlátszó, apróra töredezett kvarc-
kristályokat (1. ábra). Azt a kristályt, amelyről a kvarcóra az
elnevezését kapta. De mit csinál egy ilyen kristály a kvarc-
órában?
Szilárd halmazállapotban a részecskék között erős vonzó

kölcsönhatás van, és a részecskék helyhez kötöttek, legfel-
jebb rezgő mozgást végeznek. Vannak olyan szilárd anya-
gok, amelyek szerkezete szabályosan ismétlődő részekből 1. A homokban mindig találunk áttetsző kvarckristályokat
(ún. elemi cellákból) áll. Az ilyen térbeli szerkezetet kris-
tályrácsnak nevezzük. Az ilyen szerkezetű anyagok a kristályos SiO2 amorf SiO2
kristályos anyagok. Kristályos anyag például a konyhasó,
a cukor, a vas, az arany. Azokat a szilárd anyagokat, ame-
lyek szerkezete nem mutat szabályos ismétlődést, amorf
(alaktalan) anyagoknak hívjuk. Ilyen anyag például az
üveg. A kristályos anyagoknak jól meghatározott olvadás-
pontjuk van. Az amorf anyagok többfoknyi hőmérséklet- 2. A kristályos és az amorf szilícium-dioxid egymás allotróp
tartományban lágyulnak, majd ezt követően kezdenek el módosulatai
folyékonnyá válni. Előfordul, hogy ugyanaz az anyag
többféle kristályszerkezetben vagy amorf állapotban is
előfordulhat. Például a szén eltérő kristályos szerkezetű
módosulatai a gyémánt, a grafit és a fullerének, vagy a Gondoltad volna? A kvarckristály
szilícium-dioxid amorf és kristályos változata (2. ábra).
A kristályos anyagokat aszerint, hogy a kristályrácsot A kvarckristálynak több különleges tulajdonsága is
milyen kémiai részecskék építik fel, és azok között milyen van. Ha a megfelelően metszett kvarckristályt áram alá
kémiai kötés van, négy alapvető csoportba sorolhatjuk. helyezzük, akkor képes rezegni. Ezt a tulajdonságát
Molekularácsról beszélünk abban az esetben, ha a kris- használják ki a kvarcórák vezérlése során (3. ábra).
tályrácsot semleges kémiai részecskék (többnyire moleku- Másrészt, ha egy ilyen kristályt megfelelő módon ösz-
lák) építik fel, és a részecskék között másodrendű kémiai szenyomunk, akkor a kristály felületére rögzített veze-
kötések vannak. Molekularácsban kristályosodik például a tékekben áram kezd el folyni. Ezen az elven működnek
kén (S8), az elemi gázok (H2, N2, O2, halogének), a víz a piezoelektromos gázgyújtók és öngyújtók.
(H2O), a répacukor (C12H22O11), a szerves vegyületek több-
sége. A molekularácsos anyagoknál a rácsot összetartó erő
kicsi, ebből következően olvadás- és forráspontjuk általá-
ban alacsony, az elektromos áramot nem vezetik. Sok
esetben a környezet energiája is elegendő, hogy a rácsból
egy-egy részecske kiszakadjon, ezért a molekularácsos elem
anyagok néhány képviselője szagos (naftalin, mentol).
Az atomrácsot atomok építik fel, közöttük kovalens a rezgést
szolgáltató
kötés létesíti a kapcsolatot. Atomrácsos például a gyémánt kristály
léptető mikro-
(C), a szilícium (Si) és a kvarc (SiO2). Az atomrácsos anya-
villanymotor áramköri lap processzor
gokban a rácsot összetartó erő a kovalens kötés, ezért
magas olvadás- és forráspontúak, az elektromos áramot 3. A kvarcóra szerkezete. Az elem által feszültség alá
helyezett kvarckristály rezgésbe jön. Másodpercenként
általában nem vezetik. átlagosan 32 768 rezgés történik, amelyet a mikro-
Ionrács jön létre, ha a kristályrácsot ellentétes töltésű processzor számlál. Ezt követően ad áramimpulzust
ionok alkotják, és az ionok között ionkötés van. Ionrács- az óra motorjának, hogy egy másodperccel ugrassa
tovább a másodpercmutatót
32

ban csak vegyületek kristályosodhatnak. Ilyen például
a konyhasó (NaCl), a mészkő (CaCO3), a szódabikar-
bóna (NaHCO3) és az égetett mész (CaO). Az ionrá- 4. Ha nem folyik áram
csos anyagok annak ellenére, hogy töltéssel rendelkező a fémekben, az elektro-
részecskékből állnak, nem vezetik az elektromos ára- nok a fématomtörzsek
mot, mivel a részecskék a rácsban nem mozdulhatnak környezetében rende-
zetlenül mozognak (a).
el. Olvadékukban vagy vizes oldatukban viszont az a) Ha kívülről elektronok
ionok mozoghatnak, és így elektromosan vezető- lépnek be a vezetékbe
vé válnak. (áramot vezetünk bele),
A negyedik rácstípus a fémrács.. A fémrácsot akkor ezek a fémbe
fématomok (pontosabban atomtörzsek) építik fel, belépő elektronok az
addig rendezetlen moz-
amelyek között delokalizált elektronfelhő (fémes
gású elektronokat arra
kötés) létesíti a kapcsolatot. Fémrácsban kristá- kényszerítik, hogy egy
lyosodnak a fémek (pl. vas, arany, réz, alumínium irányba áramoljanak (b)
stb.) és a fémek egymással képzett vegyületei, il- b)
letve ötvözetei (pl. bronz, sárgaréz, acél stb.).
A delokalizált elektronfelhő miatt a fémrácsos anyagok jó
elektromos vezetők (4. ábra). Különösen jól vezetik az elek- Éjszaka világító kristály
tromos áramot és a hőt a nemesfémek (Au, Ag) és a réz. előállítása
Egy pohár forró vízbe áztass be egy szövegkiemelő

tollból kivett betétet („világító” sárgát, zöldet vagy
neonszínűt), amelyet előzőleg ollóval több darabra
Tudod? Jó, ha tudod! Kristályvíz aprítottál! Hagyd kiázni a festéket, majd szedd ki a
betét darabkáit a folyadékból! A folyadékot forrósítsd
A kristályvíz a köznapi nyelvben ásványvizet jelent. fel ismét (például mikrohullámú sütőben), majd ebbe
Kémiában viszont a kristályos anyagok kristályrácsá- a forró festékoldatba szórj több kanál kristálycukrot
ban lévő vízmolekulákat jelenti. Például a rézgálic kevergetés közben, mindaddig, míg oldhatatlanul ott
olyan kristályos szilárd anyag, amelynek ionrácsában nem marad a cukor! A fel nem oldódott cukorkristá-
Cu2+-ionok és SO42–-ionok vannak, de a kristályrács lyok fölül öntsd le a folyadékot egy tálkába, amelyben
hézagaiban vízmolekulák is találhatók – többnyire a a kristály kiválása történik majd meg! Ezt a tálkát ta-
Cu2+-ionok körül –, és a vízmolekulák száma ötször kard le egy papírtörlővel és tedd félre több napra!
annyi, mint a Cu2+-ionok száma. A vegyület képletében A legszebb és legnagyobb kristályokat timsóból tudod
a kristályvizet is feltüntetjük, de egy ponttal választjuk készíteni, ugyanezzel a módszerrel. A kapott kristályo-
el a képlet többi részétől: CuSO4 · 5 H2O. kat nehogy megkóstold!
Elemi cella: a kristályrács legkisebb Szilárd anyagok

részlete. Van fogalmad? • Szerkezetük alapján:
Kristályrács: az elemi cella térbeli – kristályos,
eltolásából származtatható. – amorf.
Kristályos anyag: olyan szilárd anyag, amelyben a ré- • A kristályos anyagok szabályos rácsszer-
szecskék szabályos térbeli elrendeződésben (kristály- kezettel rendelkeznek.
rácsban) helyezkednek el. • A rácspontban lévő részecskéktől és a rácsot össze-
Amorf anyag: olyan szilárd anyag, amelyben a részecskék tartó erőtől függően négyféle rácsot különböztetünk
nem szabályos térbeli elrendeződésben helyezkednek el. meg:
Atomrács: a rácspontokban atomok vannak, köztük az – molekularács,
összetartó erő kovalens kötés. – ionrács,
Molekularács: a rácspontokban többnyire molekulák – atomrács,
vannak, köztük az összetartó erőt másodrendű kötőerők – fémrács.
biztosítják. • A kristályos anyag keménysége, olvadáspontja a kris-
Ionrács: a rácspontokban felváltva pozitív és negatív tályt összetartó erőktől függ.
ionok vannak, köztük az összetartó erő az ionkötés. • A kristályszerkezetbe gyakran beépülhet víz is: kris-
Fémrács: a rácspontokban atomtörzsek vannak, köztük tályvíz.
az összetartó erőt a delokalizált elektronok jelentik.
Kristályvíz: szilárd anyagok kristályrácsába beépült
vízmolekulák együttese.
33

3. Az anyag szerkezete és az oldódás
Vörös húshoz vörösbort?
A vörös húsok (sertéshús, marhahús, birkahús) rendkívül

intenzív ízanyagai elsősorban zsír- és faggyútartalmuknak
köszönhető. Evés közben ezek a zsiradékok hamar bevon-
ják nyelvünk ízlelőbimbóit, ezáltal csökkentik ízérzetün-
ket. Mivel a zsiradékok apoláris molekulákból állnak, ezért 1. A vörösbor
vízben nem oldódnak, vízivással nem lehet őket a nyelvről eltávolítja a
eltávolítani, vörösbor kortyolgatásával viszont igen nyelvünk ízlelő-
(1. ábra). Ahhoz, hogy megítélhessük a fenti mondás igaz- bimbóira rakódott
ságtartalmát, meg kell ismerkednünk a szerkezet és az ol- zsírréteget
dódás kapcsolatával.
A víz a legfontosabb oldószerünk. Vízben azok az anyagok

oldódnak jól, amelyek vagy ionvegyületek (pl. a konyha-
só), vagy dipólusmolekulákból állnak. Közülük különösen
jól oldódnak azok, amelyek hidrogénkötés kialakítására
képesek (pl. a cukor, az alkohol). Ionos vegyületek oldó-
dásakor a víz dipólusmolekulái megfelelő polaritású vé-
gükkel fordulnak az ionok felé, és körbeveszik azokat. Ezt
nevezzük hidratációnak (2. ábra).
Az apoláris molekulákból álló anyagok (pl. zsírok, ola-
jok) vízben nagyon rosszul oldódnak. Az apoláris anyagok
azokban az oldószerekben oldódnak jól, melyek szintén
apoláris molekulákból állnak (pl. benzinben).
Azt, hogy milyen anyagok milyen oldószerekben oldód-
nak jól, a hasonló a hasonlóban elv alapján tudjuk meg- 2. A hidratáció során a kristályrácsból kiszabaduló ionokat a víz
mondani. Ionokból vagy dipólusmolekulákból álló anya- dipólusmolekulái körülveszik
gok dipólusmolekulájú oldószerekben, apoláris moleku-
lákból felépülő anyagok apoláris molekulájú oldószerekben
oldódnak jól.
Jód oldódása különböző
folyadékokban
Gondoltad volna? Jódtinktúra Csempére (üveglapra) képezz nagyobb (2-3 cm átmé-

rőjű) „pacát” csapvízből. Szórj egy-két jódkristályt a
vízbe, keverd meg egy üvegbottal, és figyeld meg, hogy
Az alkohol (etanol) molekulájának van egy poláris
látsz-e oldódásra utaló jelet (a folyadék színváltozása,
(hidrofil) és egy apoláris (hidrofób) része is. Ezért az
a szilárd jód feloldódása)! Ismételd meg a kísérletet
alkohol jól oldódik vízben is, de jó oldószere az apolá-
alkohollal, benzinnel és kálium-jodidot is tartalmazó
ris molekulákból álló anyagoknak is. Ezért lehet pl.
vízzel (4. ábra)!
folttisztításra használni. Az alkohol a jódot barna
színnel oldja. Az alkoholos jódoldatot jód-
tinktúrának nevezik, és külsőleg fertőtlení-
tésre használják. A 3. ábrán az
alkohol molekulájának modellje
látható.
 Vajon a molekula melyik ré- 4. Jód oldódása
sze hidrofil és melyik hidro- benzinben
és alkoholban
fób?
3. Az etil-alkohol
molekulájának modellje
34

Vörös húshoz vörösbor,
Tudod? Jó, ha tudod! A Lugol-oldat Gondoltad volna?
fehér húshoz fehérbor
A jód rosszul oldódik vízben, viszont jól oldódik A vörösborok fanyar ízét csersavtartalmuk okozza.
kálium-jodid-oldatban. A jodidionok egy része ugyan- A csersav molekulái – az alkoholhoz hasonlóan – tar-
is reakcióba lép a jódmolekulák egy részével, és azok- talmaznak hidrofób és hidrofil részeket, így képesek a
kal trijodidiont képez. A kálium-jodidos jódoldatot nyelvre rakódott zsírréteg lemosására (5. ábra). Ezért
(Lugol-oldatot) használják a keményítő kimutatására kortyolgatunk vörösbort a vörös húsok fogyasztásakor.
is. Nagyon kis mennyiségű keményítő hatására az ere- A fehér húsok (szárnyasok, hal) jóval kevesebb zsírt
detileg barna oldat kék színű lesz. tartalmaznak, ezért fogyasztásukhoz a kisebb csersav- és
 Írd fel a jodidionok és a jódmolekulák közötti reakció aromatartalmú fehérborokat ajánlják.
kémiai egyenletét!
Vigyázz! Kész labor! Melyik van felül?
Tölts egy kémcsőbe kevés (kb. kétujjnyi) benzint, majd

ugyanebbe a kémcsőbe kevés (kb. kétujjnyi) vizet!
Rázd össze a kémcső tartalmát, majd helyezd nyuga-
lomba a kémcsövet!
 Nézz utána az interneten a jodidionok és jódmoleku-
lák közötti reakció egyenletének!
5. A kiömlött vörösborfolt eltávolításának egyik módja

a folt tejbe történő áztatása. Mi lehet ennek
Szerinted…? Amit vízzel nem olthatunk a magyarázata?
A csilipaprika csípős ízét okozó kapszaicinmolekula

apoláris oldószerekben oldódik. Ezért, ha a csípős ízt
szeretnénk enyhíteni, a víz nem használ.
 Milyen étel vagy ital fogyasztásával lehet enyhíteni a Hidratáció: az a folyamat, amikor az
csilipaprika csípős ízét? oldódás során a vízmolekulák körbe- Van fogalmad?
veszik az oldott anyag molekuláit,
ionjait.
Hasonló a hasonlóban elv: apoláris oldószerek az apo-
láris, poláris oldószerek a poláris anyagokat oldják.
Jódtinktura: alkoholos jódoldat.
Nézz utána! Mi miben oldódik? Lugol-oldat: kálium-jodidot és jódot tartalmazó vizes
oldat.
Projektmunkában dolgozzátok fel a következő téma-

köröket! Készítsetek számítógépes bemutatót is!
1. A folttisztítás alapjai.
2. Vízben oldódó és zsírban oldódó vitaminok. A víz jó oldószere
3. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap- • az ionvegyületeknek,
csolatos hírt hallottatok! • a dipólusmolekulákból álló vegyületek-
nek.
Hasonló a hasonlóban elv
• apoláris az apolárisban,
• poláris a polárisban oldódik jól.
35

4. Diffúzió, oldódás
Miért csattannak ki a bogyós gyümölcsök eső után?
Bizonyára megfigyelted már, hogy kiadós eső után az érett

bogyós gyümölcsök (meggy, cseresznye, szőlő, paradicsom,
egres) gyakran kirepednek. Ez azért következik be, mert víz
jut be a gyümölcsök belsejébe, és a megnövekedett nyomás
szétfeszíti a gyümölcs héját. De hogyan jut át a víz a gyü-
mölcs héján?
A gázokat és folyadékokat felépítő részecskék (atomok,

ionok, molekulák) állandó mozgásban vannak. Mozgásuk
során kitöltik a rendelkezésükre álló teret. Így jön létre a
diffúzió. A diffúzió az a folyamat, amely során két anyag
részecskéi külső beavatkozás nélkül elkeverednek. (1. és 2.
ábrák) A diffúzió az alapja az oldódásnak.
3. Hidratált nátriumionok és hidratált kloridionok a nátrium-klorid

vizes oldatában. A nátriumionokat kis lila, a kloridionokat nagyobb
zöld körökkel jelöltük.
Vigyázz! Kész labor! Ionok diffúziója vízben

1. A kék színű tinta részecskéinek diffúziója a vízben
Fehér csempére vagy lapos edénybe tölts annyi vizet,
hogy egy kb. 8-10 cm átmérőjű folyadékfolt keletkez-
zen! Tégy a vízbe egymástól 5-6 cm-re egy-egy
ólom(II)-nitrát- és kálium-jodid-kristályt! Figyeld
meg, mi történik néhány perc múlva! Értelmezd a lá-
tottakat, ha tudod, hogy mind az ólom(II)-nitrát, mind
a kálium-jodid ionkristályos anyag, a kémiai kölcsön-
hatásukban képződő ólom(II)-jodid pedig sárga színű,
vízben rosszul oldódó vegyület (4. ábra)!
2. A részecskék a diffúzió során a nagyobb koncentrációjú hely

felől a kisebb koncentrációjú helyek irányába haladnak,
homogén rendszert létrehozva
Oldódásnak nevezzük az oldódó anyag és az oldószer

részecskéinek elkeveredését. Az oldódás során az oldódó
anyag részecskéi között ható kötések felbomlanak. Ezzel
párhuzamosan új kötések alakulnak ki az oldódó anyag ré-
szecskéi és az oldószer részecskéi között. Az oldószer mole-
kulái körbeveszik az oldódó anyag részecskéit. Ha az oldó-
szer víz, akkor ezt a folyamatot hidratációnak nevezzük.
Vizes oldatban az oldott anyag részecskéi mindig vízmoleku-
lákkal körbevéve, ún. hidratált formában vannak (3. ábra).
4. Mi okozza a sárga színt?
36

Tudod? Jó, ha tudod! Dialízis Gondoltad volna? Ki fér át, és ki marad?
A vese fő feladata, hogy a vért megszűrve eltávolítsa a A 6. ábra azt szemlélteti, hogy a féligáteresztő hártya
mérgező anyagokat és a fölösleges vizet. A kiválasztott lyukain csak a legkisebb részecskék, például a vízmo-
anyagok aztán a vizelettel távoznak. A vese elégtelen lekulák férnek át. (Ha a vízmolekulát a kék pont jelen-
működése során ezek a mérgező anyagok nem tudnak ti, akkor egy nagyobb szerves vegyület molekulájának
eltávozni. Ha a veseátültetés nem lehetséges, akkor a a focilabda, a vírusnak az autó, a baktériumnak az
betegnek dialízisre kell járnia, amely során kivonják elefánt felel meg.) Hogyan lehetséges az, hogy a sóoldat-
véréből a mérgező anyagokat. A folyamat lényege, hogy ban található nátriumionok és kloridionok sem férnek
a beteg vérét átengedik egy készüléken, amelyben az át a féligáteresztő hártya pórusain, pedig ezek az ionok
egy féligáteresztő membrán egyik oldalára kerül, a kisebbek, mint a vízmolekulák? A nátriumion átmérője
másik oldalon pedig glükózt, aminosavakat, ionokat 95 pm, a kloridion átmérője: 181 pm, a vízmolekula
tartalmazó steril oldat van. A vérben lévő salakanyagok átmérője: 280 pm.
és a felesleges víz átkerülnek a membránon át a steril
oldatba. A sejtek és a fehérjék méretüknél fogva nem
víz-
juthatnak át, megmaradnak a tisztított vérben, melyet molekula
aztán visszavezetnek a beteg szervezetébe (5. ábra).
A dialízis 2–8 órán át tart, és esetenként 2–4 kg káros
szerves vegyület
anyag is kivonásra kerül a szervezetből. A folyama-
tot sajnos 2-3 naponként meg kell ismételni, mivel
s
a mérgező anyagok nap mint nap felhalmozódnak víru
a szervezetben. um
i
ktér
véralvadásgátló vérpumpa ba
a betegtől levett vér féligáteresztő
használt hártya
dialízis-
folyadék 6. A féligáteresztő hártya működése
membrán
friss
dialízis-
folyadék Diffúzió: két anyag részecskéinek ke-
veredése külső beavatkozás nélkül. Van fogalmad?
Oldódás: az oldódó anyag és az ol-
dószer részecskéinek elkeveredése.
a beteghez visszaáramló vér
5. A dialízis lényege
Diffúzió
• két anyag részecskéi külső beavatkozás
nélkül keverednek;
Tudod? Jó, ha tudod! A diffúzió és a szagok • az oldódás és az ozmózis alapja.
Oldódás
• az oldódó anyag és az oldószer részecskéi-
A szaglás során a belélegzéskor az illattal rendelkező
nek elkeveredése;
anyagok részecskéi az orrunkba kerülnek, ahol a meg- • eredménye:
felelő receptorok érzékelik azokat, aminek eredménye- – oldat;
ként ingerületként jut el az információ az agyba. – hidratált részecskék (víz esetén).
Ez az egész azonban nem mehetne végbe, ha az illattal
rendelkező anyagok részecskéi nem diffundálnának az
orrunk felé.
A kisebb méretű részecskék könnyebben diffundálnak.
Ilyen például az ammónia molekulája. Ezért is érezzük
meg nagyon gyorsan a kiáramló ammóniagázt.
37

5. Az oldódás mértéke és sebessége
Miért kevergetjük a teát, ha cukrot teszünk bele?
Gondolkodtál már azon, hogy miért kevergetjük a teát, ha

cukrot teszünk bele? Vajon ilyenkor több cukor fog feloldód- Sók oldhatósága –
ni, mint kevergetés nélkül? „Úgy oldódik, mint a cukor” – tart- Kétszer kettő…?
grafikonelemzés
ja a mondás. De vajon mit jelent ez? Olyan sok oldódik belő-
le, mint a cukorból, vagy olyan gyorsan oldódik, mint a cu- A 2. ábra néhány só oldhatóságának hőmérsékletfüg-
kor? Ezekre a kérdésekre keressük a választ ebben a leckében.
gését mutatja.
 Melyik só oldhatósága változik a legkevésbé a hőmér-
Az oldódást jellemezhetjük sebességével (gyors, lassú) és séklettel?
mértékével (sok oldódik, kevés oldódik). Az oldódás mér-  A KNO3 vagy a KBr oldódik jobban 80 °C-on?
tékén adott mennyiségű (többnyire 100 g) oldószerben  Mekkora a KNO3 oldhatósága 80 °C-on?
feloldható anyag maximális mennyiségét értjük. Ezt ne-  Ha 80 °C-ról 20 °C-ra lehűtjük mind a négy oldat
vezzük az adott anyag oldhatóságának. 100 g-ját, melyikből válik ki a legtöbb só?
Az oldhatóság függ az oldószer és az oldott anyag anya-
gi minőségétől (hasonló a hasonlót oldja elv) és a hőmér-
oldott só grammja 240
séklettől is. Szilárd anyagok oldhatósága általában a hő- 100 g víz
mérséklet emelkedésével nő. Gázok oldhatósága általában 220
csökken a hőmérséklettel. Gázok oldhatósága a nyomástól 200
NaClO2
is függ. Nagyobb nyomáson több gáz oldódik fel adott 180
mennyiségű oldószerben, mint alacsonyabb nyomáson. 160 KNO3
oldhatóság,
Azokat az oldatokat, amelyekben – adott körülmények 140

között – már nem tudunk több anyagot feloldani, telített 120 KBr
oldatnak nevezzük. Ha az oldat kevesebb oldott anyagot 100
tartalmaz, mint a telített oldat, akkor telítetlen oldatnak 80
nevezzük. 60 NaCl
40
20
0
Túltelített oldatok 20 40 60 80 100 120
Gondoltad volna? hőmérséklet, °C
2. Sók oldhatóságának változása a hőmérséklettel
Vannak olyan oldatok is, amelyekben több oldott
anyag van feloldva, mint a telített oldatban. Ezek a
túltelített oldatok. Túltelített oldatot csak a hőmér-
séklet (vagy gázok esetén a nyomás) változtatásával
lehet előállítani. Ha a telített oldathoz további anya- Keszonbetegség,
Gondoltad volna?
got adunk, abból nem lesz túltelített oldat (1. ábra). a búvárok réme
Gázok oldhatósága a nyomás növelésével nő. Emiatt

– nagy mélységben – a búvárok vérében megnő a nit-
rogéngáz mennyisége. Felszínre jövetelkor csökken a
nyomás, ennek hatására a vérben oldott nitrogéngáz
mennyisége csökken, és előfordulhat, hogy a gázbubo-
rékok már a vérerekben kiválnak. Ez súlyos megbete-
gedést, embóliát okozhat. Ezért „zsilipelnek” a búvárok
felszínre jövetelkor.
1. A túltelített oldatok nem stabilak. Rázásra, egy szem  Nézz utána, hogy mit jelent a „zsilipelés”, és mi a te-
beleejtett kristály hatására kristályosodni kezdenek
endő, ha a búvár „zsilipelés” nélkül jön a felszínre!
 A búvárkodás másik veszélye a „mélységi mámor”.
Nézz utána, mi okozza ezt!
38

A mindennapokban gyakran legalább annyira fontos
kérdés, hogy egy anyag mennyi idő alatt oldódik fel, mint
Gondoltad volna? Élővizek oxigéntartalma
az, hogy mennyi oldódik fel belőle. Azt, hogy egy anyag
milyen gyorsan vagy lassan oldódik fel, az oldódás sebes-
ségével jellemezzük. Bár az oxigén is apoláris molekulákból áll, kismérték-
Az oldódás sebességén az időegység (pl. egy perc, egy ben oldódik vízben. Oldhatósága a hőmérséklet növe-
óra) alatt oldódott anyag mennyiségét értjük. Az oldódás lésével csökken. Ezért nyáron, nagy melegben az élő-
sebességét növelni lehet a hőmérséklet emelésével, keve- vizek oxigéntartalma annyira lecsökkenhet, hogy a
réssel vagy az oldandó anyag aprításával. A keverés és az halak kénytelenek a mélyebb (hidegebb) rétegekbe
oldandó anyag aprítása csak az oldódás sebességét növeli, húzódni. Az is előfordulhat, hogy kénytelenek a felszí-
nen tátogni, „pipálni”.
de nem befolyásolja az anyag oldhatóságát.
 Vajon mi lehet annak az oka, hogy a pisztráng csak
hegyi patakokban, magasban lévő hideg tavakban él?
Szén-dioxid oldódása
Vigyázz! Kész labor! különböző
hőmérsékleteken
A szénsavas üdítőkbe nagy nyomáson préselik bele a A megoldás kulcsa:
Gondoltad volna?
szén-dioxid-gázt. Ezt a gázt gyűjtjük össze egy lufiban. túltelített oldat
A kupakot szúrd át rajzszöggel, helyezd rá szorosan a
Ha egy szénsavas italt tartalmazó palackot vagy dobozt
lufit, majd a lufin keresztül vedd ki a rajzszöget, hogy
nem elég óvatosan nyitunk ki, az ital egy része kifut.
a gáz a lufiba áramolhasson! Tedd az üdítőt jeges vízbe,
 Mi a magyarázata annak, hogy ha előzetesen nyuga-
figyeld meg a felszabaduló gáz mennyiségét! Végezd el
lomban volt a palack vagy a doboz, akkor felbontáskor
úgy is a kísérletet, hogy az üdítőt csapvíz-hőmérsékletű
sem fut ki az ital? És miért fut ki akkor, ha felnyitás
vízbe, illetve forró vizes fürdőbe helyezed (3. ábra)!
előtt megrázzuk egy kicsit?
 Mi a magyarázat?
A szénsavas italokban nagy nyomáson szén-dioxidot
 Visszatér a folyadékba az összes gáz, ha a palackot
oldanak. Amikor felbontjuk a palackot vagy dobozt, a
visszatesszük ismét a jeges vízbe?
folyadék fölött lévő szén-dioxid a levegőbe kerül, így
 Az elvégzett kísérlet miként hozható összefüggésbe
nyomása lecsökken. A lecsökkent nyomáshoz képest
a tengerek felmelegedésével és az üvegházhatással?
az italban több szén-dioxid található, tehát az ital szén-
rajzszög
dioxidra nézve túltelített lesz. A fölös szén-dioxidnak
gáz formájában el kell távoznia. A folyadékban történő
gázbuborék-képződés azonban gátolt folyamat. Ezért
az italból csak nagyon lassan fejlődnek a gázbuboré-
kok. Rázás hatására apró kis buborékokat juttatunk az
italba. Ezek „gócként” szolgálnak a gázképződéshez,
így meggyorsítják a szén-dioxid távozását. A gyors
gázfejlődés miatt fut ki ilyenkor az ital.
jeges víz csapvíz hő- forró víz

mérsékletű víz
3. A szénsavas üdítőitalból magasabb hőmérsékleten több Oldhatóság
szén-dioxid-gáz szabadul fel • az oldódás mértéke;
• a telített oldat összetétele;
• befolyásolja
– az anyagi minőség,
– a hőmérséklet,
Az oldódás sebessége: az időegység – a nyomás (gázok esetén).
alatt feloldódott anyag mennyisége. Van fogalmad? Az oldódás sebessége
Az oldódás mértéke (oldhatóság): • növelhető:
az adott hőmérsékleten telített ol- – a hőmérséklet növelésével,
dat koncentrációja. – keveréssel,
Telített oldat: olyan oldat, amelyben az oldott anyagból – aprítással.
több nem oldható fel (adott hőmérsékleten).
Telítetlen oldat: olyan oldat, amelyben az oldott anyag-
ból még több oldható fel (adott hőmérsékleten).
39

6. Az oldatok összetétele
Miről árulkodik az italok címkéje?
Tudod-e, mit jelent a szénsavas ásványvizek címkéjén lévő

„CO2-tartalom: 4 g/l” vagy a borospalackok címkéjén az
„Alk. 10,5%Vol” jelölés? Valóban, az első az ásványvíz szén- Szerinted…? Cukros víz vagy sós víz?
dioxid-tartalmát, a második a bor alkoholtartalmát jelöli:
1 liter ásványvízben 4 g szén-dioxid van, a bor térfogatának Egy liter vízben feloldottunk 100 g cukrot. Egy másik
pedig 10,5%-a alkohol. Az oldatok összetételét tehát külön-
edényben 1 liter vízben oldottunk fel 100 g konyhasót
bözőképpen adhatjuk meg…
(1. ábra). Egyik esetben sem tapasztaltunk térfogatvál-
tozást, azaz a folyadék szintje nem változott.
Az oldatok összetételét (töménységét, koncentrációját)
 Melyik oldatnak nagyobb a tömegszázalékos összeté-
az oldott anyag mennyiségének és az oldat mennyiségé-
tele, a sós vízé vagy a cukros vízé? Válaszodat indo-
nek viszonyával adjuk meg. Ezt a mennyiségi viszonyt kold meg!
gyakran százalékban fejezzük ki (tömegszázalék, térfo-
gatszázalék).
Az oldat egységnyi (pl. 1 dm3) térfogatában lévő oldott cukor só
anyag tömegével vagy anyagmennyiségével is jellemezhet-
jük az oldatok összetételét (tömegkoncentráció, anyag-
mennyiség-koncentráció).
1. Azonos térfogatú vízben
A mindennapokban leggyakrabban használt koncent- azonos tömegű cukrot,
rációfajták (1. táblázat): a tömegszázalék, a térfogatszáza- illetve konyhasót oldunk
lék és a tömegkoncentráció.
Koncentráció neve Jele Mértékegysége Számítása Jelentése

m moa
Tömegszázalék % vagy w% — ·100 Pl. 100 g oldatban hány g oldott anyag van.
m mold
V Voa
Térfogatszázalék % — ·100 Pl. 100 cm3 oldatban hány cm3 oldott anyag van.
V vagy φ% Vold
g moa
Tömegkoncentráció cm Pl. 1 dm3 oldatban hány g oldott anyag van.
dm3 Vold
Anyagmennyiség- mol noa
cn Pl. 1 dm3 oldatban hány mol oldott anyag van.
koncentráció dm3 Vold
1. táblázat. A kémiában leggyakrabban használt koncentrációk
Szerinted…
Szerinted…? Tömény vagy telített? Nézz utána! Koncentráció
100 g vízben szobahőmérsékleten 211 g cukrot lehet Dolgozzátok fel a következő témaköröket! Készítsetek
feloldani. Ugyancsak 100 g vízben 0,015 g mészkő számítógépes bemutatót is!
oldható fel. Egy pohárban lévő 2 dl (200 g) vízben 1. Miért vicces a következő figyelmeztetés? „Vizsga
feloldunk 150 g cukrot. Egy másik pohárban lévő előtt ne igyál sok vizet, mert a víz csökkenti a kon-
ugyancsak 2 dl vízben feloldunk 0,030 g mészkövet. centrációt!” A „koncentráció” szó mely jelentéseit
 Melyik a töményebb oldat? Melyik oldat telített? keverte össze ez a mondat?
csolatos hírt hallottatok!
40

Kétszer kettő…? Tömegszázalék és tömegkoncentráció
Az oldatok összetételével kapcsolatos számítási feladatok megoldására kétféle módszert is használhatunk.

A számítást elvégezhetjük képlet segítségével vagy következtetéssel.
Hány gramm cukorból készült a 15,0 tömegszázalékos cukoroldat 250 grammja?
Megoldás képlettel: Megoldás következtetéssel:

100 · m(cukor) 15,0 w% jelentheti, hogy pl. 100 g oldatban van
w% =
m(oldat)
15,0 g cukor.
Ismert adatok: w% = 15,0; m(oldat) = 250 g
Egyenes arányosság felírása:
Keresett adat: m(cukor) Ha 100 g oldatban van 15,0 g cukor,
A képletből kifejezzük a keresett adatot: akkor 250 g oldatban van x g cukor
Az egyenes arányosság alapján:
m(oldat) · w%
m(cukor) = 15,0 x
100 =
15,0 100 250
Behelyettesítjük az adatokat: m(cukor) = 250 g ·
100 Innen: x = 37,5
Elvégezzük a számítást: m(cukor) = 37,5 g Az oldat tehát 37,5 g cukorból készült.
g
Egy ásványvíz szén-dioxid-tartalma 4,00 . Hány liter ásványvízben van 10,0 g szén-dioxid?
l
Megoldás képlettel: Megoldás következtetéssel:
m(CO2) g
cm = 4,00 jelenti, hogy 1 liter oldatban van 4,00 gramm
V(oldat) l
g szén-dioxid.
Ismert adatok: m(CO2) = 10,0 g, cm = 4,00
l Egyenes arányosság felírása:
Keresett adat: V(oldat)
Ha 4,00 g szén-dioxid 1 liter oldatban van,
A képletből kifejezzük a keresett adatot: akkor 10,0 g szén-dioxid x liter oldatban van.
m(CO2)
V(oldat) =
cm Az egyenes arányosság alapján:
10,0 g
Behelyettesítjük az adatokat: V(oldat) = g 1 x
4,0 =
l 4 10
Elvégezzük a számítást: V(oldat) = 2,50 l Innen: x = 2,5
Tehát 2,5 liter ásványvízben van 10,0 g CO2. 10,0 g szén-dioxid tehát 2,50 liter ásványvízben van.
Tömegszázalék (w%): megmutatja, Az oldatok összetételét

hogy az oldott anyag tömege hány Van fogalmad? • megadhatjuk
százaléka az oldat tömegének. – tömegszázalékban, térfogatszázalék-
Térfogatszázalék (φ%): megmu- ban;
tatja, hogy az oldott anyag térfogata hány százaléka az – tömegkoncentrációban, anyagmennyi-
oldat térfogatának. ség-koncentrációban;
Tömegkoncentráció (cm): az oldott anyag tömegének • számíthatjuk
és az oldat térfogatának hányadosa. – képlettel;
Anyagmennyiség-koncentráció (cn): az oldott anyag – következtetéssel.
anyagmennyiségének és az oldat térfogatának hánya-
dosa.
41

7. Oldatok hígítása és töményítése
Hogyan lesz a tengervízből só?
Hallottál már arról, hogyan állítják elő a tengeri sót? A ten-

gervíz vagy sós tavak vizének töményítésével, bepárlásával
(1. ábra). Ehhez a Nap energiáját használják fel. Újabban
viszont nem csak a só előállítása a célja a sólepárlásnak. Mit
gondolsz, mit lehet még ezzel az eljárással előállítani?
Töményítés során az oldat koncentrációja nő. Töményítést

érhetünk el az oldószer mennyiségének csökkentésével, az
oldott anyag mennyiségének növelésével vagy töményebb
oldattal történő összekeveréssel.
Hígítás során az oldat koncentrációja csökken. Oldato-
kat többféleképpen hígíthatunk: az oldószer mennyiségé-
nek növelésével, az oldott anyag mennyiségének csökken- 1. A tengervíz töményítésével, bepárlásával tengeri sót
tésével vagy hígabb oldattal történő összekeveréssel. állíthatunk elő
Bepárlás: ha egy oldatból vizet (oldószert) párologta-
tunk el, akkor az oldott anyag egy része kikristályosodik.
Így állítanak elő például konyhasót (NaCl) a tengervíz
bepárlásával. A nagy sótartalmú tengervízből zárt öblök- Vigyázz! Kész labor! Sós vízből édesvíz
ben, napsugárzás hatására olyan sok víz párolog el, hogy
megindul a sókiválás.
Készíts sós vizet, ami kísérletünkben a tengervizet
helyettesíti: fél literes PET-palackba szórj egy evőkanál
sót, töltsd fel vízzel, majd rázd össze! Kóstold meg,
hogy tényleg ihatatlan!
Szerinted…? Oldatok hígítása és töményítése Helyezd el a palackot a fagyasztószekrénybe! Ne várd
meg, míg teljesen megfagy, akkor vedd ki, mikor már
harmada-negyede jéggé fagyott (2. ábra)! Ezt a jeges
Hogyan alakul (nő, csökken, nem változik) egy oldat
folyadékot szűrd át kávéfilteren egy pohárba! A szűrőn
koncentrációja, ha
maradt jégkristályokat vidd a csap alá, és egy kicsit
a) oldószert adunk hozzá;
öblítsd le a felületüket! Ezt a jeget szórd bele egy másik
b) még további oldott anyagot oldunk fel benne;
pohárba, és várd meg, míg elolvad! Ezt követően ízleld
c) oldószert párologtatunk el belőle;
meg a két pohár tartalmát!
d) töményebb oldattal keverjük össze;  Mi lehet a két íz magyarázata?
e) hígabb oldattal keverjük össze;  Mi történne, ha üdítőitallal végeznéd el ezt a kísérletet?
f) azonos töménységű oldattal keverjük össze?
Nézz utána! Tengeri só
Projektmunkában dolgozzátok fel az alábbi témaköröket!

1. Hogyan készül, és mit tartalmaz a tengeri só?
csolatos hírt hallottatok!
2. A fagyási folyamat a palack oldalától indul
42

Miből és hogyan készül
Kétszer kettő…? Hogyan oldjuk meg? Gondoltad volna?
a 100%-os narancslé?
Sokan azt gondolják, hogy a 100%-os narancslé azonos

Az oldatok hígításával és töményítésével kapcsolatos a frissen facsart narancslével. Nos, nem! A nagyipari
számítási feladatok megoldására többféle módszert módszerrel előállított narancslé narancssűrítményből
használhatunk. Ezeknek a megoldási módszereknek az történő visszahígítással készül. A sűrítmény alapját
alapja, hogy hígítás és töményítés során is érvényes a képező narancslevet gyengébb minőségű gyümölcsök-
tömegmegmaradás törvénye, mind az oldott anyagra, ből, különféle előkészítési eljárások után, préseléssel
mind az oldószerre. nyerik. A kipréselt lé tisztítás után az ún. vákuumbe-
párlókba kerül, ahol csökkentett nyomáson vizet páro-
Hány gramm vízzel kell hígítani 200 gramm 40,0
logtatnak el belőle. A vákuum miatt a víz forráspont-
tömegszázalékos cukoroldatot, hogy cukortartalma
ja csökken, így a lé vitamintartalma alig változik meg.
30,0 tömegszázalékra csökkenjen?
A bepárlás elején a narancslé aromatartalma párolog
el. Ezt felfogják, és az így nyert tömény aromákat a
1. módszer (logikai megoldás)
visszahígításkor ismét hozzáadják a termékhez.
A két oldatban a cukor tömege ugyanannyi. Mivel ezt
a tömeget könnyen ki tudjuk számolni, ezért erre épít-
hetjük a megoldást:
Töményebb cukoroldat + víz → hígabb cukoroldat Mi a különbség a gyümölcs-
Tudod? Jó, ha tudod! lé, a gyümölcsnektár és
m(oldat): 200 g ?
a gyümölcsital között?
w% 40,0 30,0
A gyümölcslé (juice) 100% gyümölcshányadot tartal-
maz. A sűrítmény a visszahígítás során adott vízen és
m(cukor): 80,0 g 80,0 g
aromákon kívül más hozzáadott anyagot nem tartal-
mazhat. A gyümölcsnektár 25–50% gyümölcstartalmú,
m(oldat): 267 g
szintén sűrítményből készült ital, amely hozzáadott
m(víz): 267 g – 200 g = 67 g anyagokat (savakat, cukrot, színezőanyagot, természet-
azonos aromát) tartalmazhat. A gyümölcsitalok esetén
2. módszer (tömegbővítéses eljárás) a gyümölcstartalom minimum 12%, és az előbbi hoz-
záadott anyagokon kívül tartósítószert is tartalmazhat.
A víz hozzáadása növeli az oldat tömegét, de nem
változtatja az oldott anyag tömegét.
Kiindulási oldat:
m(oldat) = 200 g m(cukor) = 80,0 g
Töményítés: az oldat koncentrációjá-
Hozzáadott víz:
nak növelése. Van fogalmad?
m(víz) = x g
Hígítás: az oldat koncentrációjának
Végső oldat: csökkentése.
m(oldat) = 200 g + x g m(cukor) = 80,0 g Bepárlás: ha egy oldatból vizet (oldószert) párologta-
30 80,0 tunk el.
Összefüggés a végső oldat összetételére: =
100 200 + x
Innen: x = 67 g
3. módszer (keverési egyenlet)

Oldatot hígítani lehet
Tömegek és tömegszázalékok alapján írható fel. • oldószer hozzáadásával;
• az oldott anyag kikristályosításával;
Töményebb cukoroldat + víz → hígabb cukoroldat • hígabb oldattal való keveréssel.
m(oldat): 200 g xg 200 g + x g Oldatot töményíteni lehet
• az oldószer elpárologtatásával;
• további anyag oldásával;
w% 40,0 0 30,0
• egy töményebb oldattal való keveréssel.
keverési egyenlet:
200 · 40,0 + x · 0 = (200 + x) · 30,0
Innen: x = 67 g
43

Összefoglalás
Kapcsolatok
Szóban vagy írásban értelmezd a következő ábrákat!
SZILÁRD ANYAG
szerkezete alapján
Kristályos Amorf
jellemzője
Kristályrács
típusai
Ionrács Molekula- Atomrács Fémrács

rács
Oldhatóság Exoterm Endoterm
Sebessége Mértéke Energiaváltozása (lásd: III./5. fejezet)
jellemzői
OLDÓDÁS
eredménye
OLDAT
Összetételének
Összetétel megadása
Részei szerint
Oldószer Oldott anyag Telített Telítetlen Túltelített Százalékosan Koncentrációval
w% φ% Cm Cn
44

Az elektron egy másik
atommag vonzásába
kerül
III.
Ebben a fejezetben a kémiai reakciókkal foglalko-
zunk. Megismerkedünk típusaival, létrejöttük felté-
teleivel. Megtudjuk, hogyan jellemezzük a kémiai
átalakulás sebességét és mértékét; hogy mi a kü-
lönbség az egyirányú és az egyensúlyra vezető re-
akciók között. Foglalkozunk a kémiai reakciók ener-
giaváltozásával is, és megismerkedünk a kémiai
számítások alapjaival.
A leckék címében jelzett problémákon kívül vá-
laszt keresünk – többek között – arra, hogy: mit
értünk csapadék fogalmán a kémiában; miért az
életfolyamatok katalizátorai az enzimek; mire hasz-
nálható a friss ananászlé; mi köze van a veseműkö-
désnek a csontritkuláshoz és a vesekövesség kiala-
kulásához.
1. Fizikai és kémiai változások

Miért pezseg az egyik, és miért a másik?
2. A kémiai reakciók típusai
Mi a közös a kindertojásbombában és a légzésben?
3. Sztöchiometriai számítások
Valóban vizet raktároz a teve a púpjában?
4. A kémiai reakciók feltétele és sebessége
Mit tudnak az enzimes mosószerek?
5. A kémiai reakciók energiaváltozásai
Mitől melegszenek az önmelegítő ételek?
6. Egyirányú reakciók
KRESZ a kémiában
7. A kémiai egyensúly
8. A kémiai egyensúly befolyásolása
Mészkőbarlangok és a cseppkőképződés
Összefoglalás
45

1. Fizikai és kémiai változások
Miért pezseg az egyik, és miért a másik?
Bizonyára láttad már, hogy ha egy pohárba frissen felbon-

tott, szénsavas ásványvizet töltesz, akkor buborékok száll-
nak felfelé a vízben. Ha egy pohár vízbe pezsgőtablettát
1. Vajon miért
teszel (vagy szódabikarbónára ecetet öntesz), akkor is bu- pezseg
borékok szállnak fel a vízben (1. ábra). Vajon mi lehet a kü- a pezsgő-
lönbség a két folyamat között? tabletta, ha
vízbe dobjuk?
Az anyag változásainak egy része nem jár az anyag alapve-
tő megváltozásával. Ilyenek a halmazállapot-változások és
az oldódás. Ezeket a változásokat fizikai változásoknak
nevezzük.
Az anyag alapvető megváltozásával járnak a kémiai
változások. A kémiai változások (kémiai reakciók) során
elsőrendű kémiai kötések bomlanak fel és alakulnak ki.
A kémiai változás során általában új kémiai részecske
(atom, molekula, ion) képződik.
Mind a fizikai, mind a kémiai változásokra érvényes
2. A lufiban szódabikarbóna van, a lombikban ecet. Rendszerünk
a tömegmegmaradás törvénye. A tömegmegmara- zártnak tekinthető. Ha beleszórjuk a lombikba a szódabikarbónát,
dás törvénye szerint egy zárt rendszerben végbemenő szén-dioxid-gáz, só és víz keletkezik, de a rendszer tömege nem
változás során a rendszer tömege nem változik meg változik
(2. ábra).
A kémiai reakciókat kémiai egyenlettel (reakcióegyen-
lettel) is leírhatjuk. A kémiai egyenlet bal oldalán feltün-
tetjük az egymással kémiai reakcióba lépő anyagok kémiai
jelét (vegyjelét vagy képletét). A kémiai egyenlet jobb ol-
dalára a keletkezett anyagok (reakciótermékek) kémiai
jelét írjuk. A két oldal közé nyilat (esetleg egyenlőségjelet)
teszünk. CH4 + 2 O2 CO2 + 2 H2O
A kémiai reakciókra az atomok megmaradásának tör-
vénye is érvényes. Eszerint zárt rendszerben végbemenő
( )
1C
4H
(4 O) ( )
1C
2O (24 OH)
kémiai reakció során a különböző elemek atomjainak 3. A kémiai reakciók során a különböző atomok száma
száma nem változik meg (3. ábra). változatlan marad
Tudod? Jó, ha tudod! A kémiai egyenlet típusai
Hányfélekép-
A kémiai egyenletben nem szerepelnek
pen tudjuk ké- Szóegyenlettel cink + sósav → cink-klorid + hidrogén
kémiai jelek, csak az anyagok neve.
miai egyenlettel
leírni azt, hogy A kémiai egyenletben kémiai jeleket szerepel-
Sztöchiometriai
ha cinkre sósa- tetünk, és a kémiai egyenletet az atomok Zn + 2 HCl → ZnCl2 + H2
egyenlettel
megmaradásának törvénye alapján rendezzük.
vat öntünk, ak-
kor hidrogén- A kémiai egyenletben csak azokat Zn + 2 H+ + 2 Cl– → Zn2+ + 2 Cl– + H2
gáz fejlődik? Ionegyenlettel a részecskéket szerepeltetjük, amelyek
valóban részt vesznek a kémiai reakcióban. Zn + 2 H+ → Zn2+ + H2
46

Nyílt, zárt és izolált
Kétszer kettő…? Hogyan rendezzük? Gondoltad volna?
rendszer
A kémiai egyenletek (reakcióegyenletek) rendezésének A rendszer és környezete közötti kapcsolat háromféle

alapja az atomok megmaradásának törvénye. A követ- lehet. Nyílt rendszer esetén mind energia-, mind
kező eljárással nagyon sok kémiai egyenletet lehet vi- anyagáramlás lehetséges a rendszer és környezete kö-
szonylag gyorsan és egyszerűen rendezni. zött. Zárt rendszer esetén csak energiaáramlás lehet a
rendszer és környezete között. Az izolált rendszer
Rendezd az atomok megmaradásának törvénye alap-
semmiféle kapcsolatban nincs a környezetével.
ján a következő reakcióegyenletet!
HI + HIO3 → I2 + H2O
Megoldás:
1. Az atomok számának egyeztetését, az egyenlet ren- Fizikai változás: olyan változás, amely
dezését mindig azzal az atommal kezdjük, amely során nem változik meg az anyag Van fogalmad?
mindkét oldalon csak egyetlen anyagban szerepel. kémiai minősége, csak a halmaz
Ebben az esetben az egyenletrendezést csak az oxi- szerkezetében történik változás.
Kémiai változás: olyan változás, amely során megválto-
génatommal lehet kezdeni.
zik az anyag kémiai minősége, mert a folyamatban első-
– A kémiai egyenlet bal oldalán szereplő anyag mo- rendű kémiai kötések bomlanak fel és alakulnak ki.
lekulájában (HIO3) 3 oxigénatom van, a jobb ol- Atomok megmaradásának törvénye: zárt rendszerben
dalon szereplő anyag molekulájában (H2O) 1 oxi- végbemenő kémiai reakció során a különböző elemek
génatom van. atomjainak száma nem változik meg.
– 3-nak és 1-nek a legkisebb közös többszöröse a 3. Tömegmegmaradás törvénye: zárt rendszerben vég-
– A HIO3 elé tehát 1-es együtthatót, a H2O elé 3-as bemenő kémiai változás során a rendszer tömege nem
együtthatót írunk, így a kémiai egyenlet az oxigén- változik meg.
atomokra nézve rendezett: Töltésmegmaradás törvénye: a kémiai reakciót le-
író egyenletben a két oldalon a töltések összege meg-
HI + 1 HIO3 → I2 + 3 H2O egyezik.
Sztöchiometriai egyenlet: a kémiai változás leírása a
Hasznos tanács! Bár a rendezett reakcióegyenletben
reakcióban szereplő anyagok vegyjelével, illetve képle-
az 1-es együtthatót nem szoktuk kiírni, az egyenlet- tével.
rendezés során írjuk ki! Sok kellemetlenségtől óvjuk Ionegyenlet: a kémiai változás leírására szolgáló egy-
meg magunkat… szerűsített kémiai egyenlet, amelyben csak azokat a
részecskéket szerepeltetjük, amelyek valóban megvál-
2. Az egyenletrendezést mindig olyan atommal foly- toznak a kémiai reakcióban.
tathatjuk, amelynek mennyisége az egyenlet egyik
oldalán már ismert, a másik oldalon pedig csak egy
anyag esetén ismeretlen.
Ebben az esetben ez a feltétel csak a hidrogénatom-
ra teljesül, tehát a rendezést a hidrogénatommal Anyagi változások
folytatjuk. • Fajtái:
– Az egyenlet jobb oldalán összesen 6 hidrogénatom – fizikai változások;
van. – kémiai változások.
– Az egyenlet bal oldalán már biztosan van 1 hidro- • Megmaradási törvények:
génatom, tehát még szükséges 5 hidrogénatom. – tömegmegmaradás törvénye;
– 5 hidrogénatomot akkor kapunk, ha a HI elé 5-ös – töltésmegmaradás törvénye;
együtthatót írunk. Így a kémiai egyenlet már oxi- – atomok megmaradásának törvénye.
génatomra és hidrogénatomra is rendezett: Kémiai egyenletek
• A kémiai változást írják le.
5 HI + 1 HIO3 → I2 + 3 H2O • Típusai:
– szóegyenletek;
Az egyenletrendezést a jódatommal fejezzük be: – sztöchiometriai egyenletek;
– A reakcióegyenlet bal oldalán van összesen 5 + 1 = – ionegyenletek.
= 6 jódatom.
– A jobb oldalon akkor kapunk 6 jódatomot, ha az
I2 elé 3-as együtthatót írunk. Így megkapjuk a
rendezett reakcióegyenletet:
5 HI + 1 HIO3 → 3 I2 + 3 H2O
47

2. A kémiai reakciók típusai
Mi a közös a kindertojásbombában és a légzésben?
Kevesen gondolnák, hogy az a kémiai reakció, amely a

kindertojásba töltött sütőpor és az ecet között lejátszódik,
felelős azért, hogy mi lélegezni tudjunk. Az egyik esetben Tudod? Jó, ha tudod! Csapadékképződés
hangos pukkanással jár a reakció, a szervezetünkben pedig
csak egy kilégzéssel. Különösen jelentősek azok a kicserélődési folyamatok,
amelyek vizes oldatokban feloldott ionos vegyületek
A reakcióban részt vevő anyagok száma szerint a kémiai között mennek végbe. Mivel vízben főleg az ionos ve-
reakciók három csoportját különböztethetjük meg: gyületek oldódnak jól, ezért a vizes oldatokban végbe-
Az egyesülés során két vagy több anyagból egy anyag menő kicserélődési reakciók nagy részében ionok
keletkezik (1. ábra). Egyesülés például, amikor egy vegyü- vesznek részt. Az ionok között végbemenő reakciók-
let elemeiből képződik: 4 Fe + 3 O2 = 2 Fe2O3 vagy a hid- nak számos esetben jól látható jele (színváltozás, gáz-
rogén égése: 2 H2 + O2 = 2 H2O. A vegyület elemeiből vagy fejlődés, csapadékképződés) van. Kémiában csapadék-
kisebb molekulatömegű alkotóiból való előállítását szinté- nak nevezzük az oldatból kiváló („kicsapódó”) szilárd
zisnek is hívjuk (ammóniaszintézis: N2 + 3 H2 = 2 NH3). anyagot.
A csapadékképződéssel járó reakciók során az oldat-
A B A B ban lévő ionok közül valamelyik kation egy anionnal
vízben nagyon rosszul oldódó vegyületet képez, amely
1. Az egyesülés általános leírása az oldatból szilárd anyag (csapadék) formájában kiválik
(4. ábra).
Azt a kémiai reakciót, amely során egy anyagból több
anyag keletkezik, bomlásnak nevezzük (2. ábra). Ha egy
bomlás megfordítható, akkor disszociációról beszélünk.
A B A B
2. A bomlási folyamat általános leírása
Kicserélődési reakciók során két (vagy több) anyagból

két (vagy több) új anyag keletkezik (3. ábra).
A B C A C B
A B C D A C B D
3. Két tipikus kicserélődési folyamat sémája
2 KI (aq) + Pb(NO3)2 (aq) = PbI2 (sz) + 2 KNO3 (aq)
A színtelen a szintén ekkor sárga, nem
kálium- színtelen oldódó ólom-jodid
jodid-oldatot ólom-nitrát- csapadék keletkezik,
hozzáöntjük oldathoz, ami lassan leülepszik
a főzőpohár aljára
4. A kálium-jodid és az ólom-nitrát vizes oldatainak

összeöntésekor sárga színű szilárd anyag, csapadék válik
ki az oldatból. Hogyan mutatnád ki, hogy egy élővíz Pb2+-
ionokkal szennyezett?
48

Honnan tudjuk, hogy
A kindertojásbomba
Tudod? Jó, ha tudod! lejátszódik-e reakció két Gondoltad volna?
és a légzés
anyag között?
A különböző ionokból álló vegyületek oldhatósági Az oldatból nemcsak csapadékként válhat ki anyag,
adatai alapján meg tudjuk mondani, hogy két ionos hanem gázképződés során is elhagyhatja a rendszert.
vegyület oldatának összeöntésekor képződik-e csapa- Ilyen gázfejlődéssel járó reakció például a szóda-
dék (végbemegy-e kicserélődési reakció) vagy sem bikarbóna és az ecetsav közötti reakció, melyet „kinder-
(1. táblázat). tojásbombaként” is szoktak végrehajtani.
Az alkálifémek ionjait, valamint a nitrátiont tartalma- A kísérletet – kellő óvatossággal – akár otthon is vég-
zó vegyületek általában vízben jól oldódnak. Ha ilyen rehajthatod: A kindertojás műanyag „tojásába” szórt
vegyületek vizes oldatait öntjük össze, akkor nem játszó- szódabikarbónára ha ecetet öntünk, majd a tojást azon-
dik le kémiai reakció. Ha összeöntjük a NaNO3 és a KCl nal lezárjuk, a keletkező gázok hangos pukkanással vetik
híg vizes oldatát, a kapott oldatban négyféle ion lesz: szét a tojás két felét. Védőszemüveg használata elen-
Na+ (aq), K+ (aq), NO3– (aq) és Cl– (aq). Az oldhatósági gedhetetlen!
táblázatból láthatjuk, hogy az ezekből az ionokból elkép-
A lejátszódó reakció sztöchiometriai egyenlete:
zelhető valamennyi vegyület (NaNO3, NaCl, KNO3,
KCl) vízben jól oldódik. Ebben az esetben tehát nincs NaHCO3 + CH3COOH =
kicserélődési reakció, tehát nem helyes felírni a követke- = CH3COONa + H2O + CO2 (g)
ző kémiai egyenletet: NaNO3 + KCl = KNO3 + NaCl. Ha
ionegyenlettel leírva: HCO–3 + H+ = H2O + CO2 (g)
viszont NaCl vizes oldatát AgNO3 vizes oldatával öntjük
össze, akkor az oldatban lévő ionoknak – Na+ (aq), Ennek a reakciónak fontos szerep jut a légzésünk so-
Ag+ (aq), NO3– (aq) és Cl– (aq) – megfelelő vegyületek rán. A vérünkben szállított szén-dioxid ~90%-a nem
(NaCl, AgCl, NaNO3, AgNO3) között lesz egy, az ezüst- oldott formában, hanem HCO3–-ionként van jelen.
klorid (AgCl), amelyik a többihez képest vízben nagyon Mikor a véráramban szállított HCO3–-ion belép a vö-
rosszul oldódik, ezért csapadék formájában az oldatból rösvérsejtbe, reagál az ott található H+-ionnal, ekkor
kiválik. Ebben az esetben tehát lejátszódik a kicserélő- keletkezik a CO2. Ez a felszabaduló gáz kerül aztán a
dési reakció, így felírhatjuk a kémiai egyenletet is szoká- tüdőbe, amelyen keresztül eltávozik szervezetünkből.
sos formában: NaCl (aq) + AgNO3 (aq) = NaNO3 (aq) +
AgCl (sz), vagy a folyamat lényegét jobban kifejező
ionegyenlet formájában: Ag+ (aq) + Cl– (aq) = AgCl (sz).
Egyesülés: olyan kémiai reakció,

Anionok amely során két vagy több anyagból Van fogalmad?
Kationok
egy anyag keletkezik.
OH– Cl– S2– SO42– PO43– CO32– NO3–
Szintézis: egy vegyület elemeiből
Na+ Jól Jól Jól Jól Jól Jól Jól vagy kisebb molekulatömegű alkotóiból való előállítása.
Bomlás: olyan kémiai reakció, amely során egy anyag-
K+ Jól Jól Jól Jól Jól Jól Jól ból több anyag keletkezik.
Disszociáció: olyan bomlás, amely megfordítható.
Mg 2+
Nem Jól Jól Jól Nem Nem Jól
Kicserélődési reakció: olyan kémiai reakció, amely során
Ca2+ Kissé Jól Kissé Kissé Nem Nem Jól két (vagy több) anyagból két (vagy több) új anyag kelet-
kezik.
Al3+ Nem Jól — Jól Nem Nem Jól Csapadék: az oldatból rossz oldhatósága miatt kiváló
(„kicsapódó”) szilárd anyag.
Zn2+ Nem Jól Nem Jól Nem Nem Jól
Ag+ — Nem Nem Kissé Nem Nem Jól
Cu2+ Nem Jól Nem Jól Nem Nem Jól
Pb2+ Nem Kissé Nem Nem Nem Nem Jól A kiindulási anyagok és a termékek szá-
ma szerint a kémiai reakció lehet:
Fe2+ Nem Jól Nem Jól Nem Nem Jól • egyesülés (speciális esete a szintézis),
• bomlás (speciális esete a disszociáció),
Fe 3+
Nem Jól — Jól Nem Nem Jól • kicserélődési reakció.
A vizes oldatban lejátszódó kicserélődési reak-
1. táblázat. Különböző kationokból és anionokból képez-
ciók járhatnak:
hető sók vízben való oldhatóságának megállapításához
• gázfejlődéssel vagy
• csapadékképződéssel.
49

3. Sztöchiometriai számítások
Valóban vizet raktároz a teve a púpjában?
A tevéről az az elképzelésünk, hogy képes több napig elbol-

dogulni a sivatagban azzal a vízzel, amit a púpjában hord.
De valóban víz raktározódik a púpjában? Ha utánanézünk, Szerinted…? Hány egységcsomagra elég?
kiderül, hogy zsírt tartalmaz. Hogyan lesz a zsírból víz, és
konkrétan mennyi? Könnyedén kiszámolhatjuk, ha ismerjük Egy bútoráruházban fogóból, csavarhúzóból és kala-
az egyenletet…
pácsból egységcsomagokat kell összeállítani. Hogy
hány készlet állítható össze, azt az a komponens hatá-
A kémiai egyenlet az egymással maradék nélkül reagáló rozza meg, amelyikből a legkevesebb van. (2. ábra).
anyagok mennyiségi viszonyairól (anyagmennyiség-ará-
nyáról, tömegarányáról, gázok esetén térfogatarányáról)
ad felvilágosítást. Amennyiben az egymással reakcióba
lépő anyagok (kiindulási anyagok) a kémiai egyenletben
feltüntetett mennyiségi arányban vannak jelen, akkor rendelkezésre álló eszközök
sztöchiometrikus mennyiségekről beszélünk. Sztöchio-
metrikus mennyiségben tartalmazza például a durranógáz
a hidrogént és az oxigént, hiszen a durranógázban a hid-
rogén és az oxigén anyagmennyiség-aránya 2 : 1, pontosan
annyi, mint amennyi a két gáz reakcióját leíró kémiai 1. készlet 2. készlet 3. készlet 4. készlet
egyenletben (2 H2 + O2 = 2 H2O).
A kiindulási anyagok azonban nem mindig sztöchio-
metrikus arányban vannak jelen. Ilyenkor a sztöchiomet-
rikusnál nagyobb mennyiségben jelen lévő anyag nem kimaradt eszközök
alakulhat át teljes mennyiségében, tehát fölöslegben van.
Az az anyag, amelyik a szöchiometrikusnál kisebb meny- 2. Melyik szerszám határozza meg az összeállítható
csomagok számát?
nyiségben van jelen, az teljes mértékben átalakul, és a re-
akció végén nem marad belőle. A keletkező termékek
mennyiségét és a vele reakcióba lépő fölöslegben lévő
anyag mennyiségét is ez az anyag határozza meg, ezért ezt
nevezzük meghatározó reagensnek (1. ábra).
Szerinted…? Melyik a meghatározó reagens?
reakció előtt reakció után
Az ábrán nitrogénmolekulák (kék) és hidrogénmole-
kulák (fehér) láthatók. Elvileg hány ammóniamolekula
keletkezhet belőlük?
A reakció egyenlete: N2 + 3 H2 = 2 NH3.
10 H2 és 7 O2 10 H2O és 2 O2
1. Hány vízmolekula keletkezhet 10 hidrogénmolekulából és

7 oxigénmolekulából? Mivel nincs annyi hidrogén, hogy az
összes oxigénnel vízzé alakuljon, ezért csak a hidrogén fogy el
maradék nélkül, a hidrogén a meghatározó reagens.
10 hidrogénmolekulából pedig 10 vízmolekula keletkezhet
3. Elvileg hány ammóniamolekula keletkezhet belőlük?
50

A meghatározó reagens Miért vonzza a mágnes
Kétszer kettő…? Szerinted…?
kiválasztása a vas-szulfidot?
Hány mól AlCl3 keletkezhet 10,0 mol alumínium és Ha sztöchiometrikus arányban összekevert vasport
12,0 mol klórgáz reakciójában? és kénport reagáltatunk egymással kémcsőben, ak-
kor sárga kéngőzképződés közben vas-szulfid kelet-
A reakcióegyenlet: 2 Al + 3 Cl2 = 2 AlCl3
kezik. Ez a vegyület már nem mágneses. Ugyanakkor
a kémcsőből kivett vas-szulfidunkat mégis vonzza a
1. Az ismert adatok összegyűjtése:
mágnes.
Az alumínium anyagmennyisége: 10,0 mol.  Mi lehet ennek az oka?
A klórgáz anyagmennyisége: 12,0 mol.
Reakcióegyenlet: 2 Al + 3 Cl2 = 2 AlCl3.
Keressük az alumínium-klorid anyagmennyiségét.
2. Mivel mindkét reagáló anyag mennyisége ismert, Hány liter vízzé alakítható
Kétszer kettő…?
ezért el kell dönteni, hogy melyik a meghatározó a teve púpjában lévő zsír?
reagens, és annak mennyiségéből kell kiszámolni a
termék mennyiségét. Ha a zsírt C57H110O6-molekulának fogjuk fel (Mzsír =
A meghatározó reagens kiválasztására többféle mód- 891,45 g/mol), akkor oxidációja a következő egyenlet
szert alkalmazhatunk. Itt most két módszert muta- szerint megy végbe:
tunk be.
2 C57H110O6 + 163 O2 → 114 CO2 + 110 H2O
Kiválasztás feltételezéssel: Ha a teve 2,5 kg zsírt bont le púpjából, akkor ez
Tételezzük fel, hogy az alumínium a meghatározó 2500 g
reagens, tehát 10,0 mol alumínium alakul át. = 2,8 mol zsír
g
A reakcióegyenlet szerint ehhez másfélszer annyi, 891,45
mol
azaz 15,0 mol klórgáz szükséges.
Nekünk csak 12,0 mol klórgázunk van, tehát nem A reakcióegyenletből látható, hogy 2 mol zsír lebontá-
tud az összes alumínium átalakulni. sakor 110 mol víz keletkezik.
Az alumínium nem lehet a meghatározó reagens, Ha a teve 2,8 mol zsírt bont le, akkor a keletkező víz
tehát akkor a klórgáz lesz az. mennyisége:
A reakcióegyenlet szerint 12,0 mol klórgáz átalaku-
2,8 mol
lásakor 8,0 mol AlCl3 keletkezik. · 110 mol = 154 mol víz
2 mol
Kiválasztás az összes lehetőség figyelembevételével:
Ennek tömege pedig az mvíz = n · Mvíz egyenlet alapján
Ha mind a 10,0 mol alumínium átalakulna, akkor
g
10,0 mol AlCl3 keletkezne. 154 mol · 18 = 2772 gramm.
Ha mind a 12,0 mol klórgáz átalakulna, akkor 8,0 mol
mol AlCl3 keletkezne. Ez gyakorlatilag 2,77 liter víznek felel meg.
Mivel a klórgáz esetén számolt érték kisebb, mint az Azaz miközben a teve a zsír lebontásával jut energiá-
alumínium esetén számolt érték, ezért a klórgáz a hoz, körülbelül a zsírral megegyező tömegű víz is ke-
meghatározó reagens, és így 8,0 mol AlCl3 keletkez- letkezik.
het.
3. A kérdés megválaszolása
10,0 mol alumínium és 15,0 mol klórgáz reakciójá-
Sztöchiometria
ban 8,0 mol AlCl3 keletkezhet. • A kémiai reakciók mennyiségi viszonyait
vizsgálja.
• Sztöchiometrikus mennyiségek: a reak-
cióban részt vevő anyagok a kémiai
egyenletben szereplő mennyiségi arányban
Sztöchiometrikus mennyiség: a rea-
vannak jelen.
gáló anyagok a kémiai egyenletben Van fogalmad? • Meghatározó reagens: az a kiindulási anyag, amelyik
feltüntetett mennyiségi arányban
maradéktalanul átalakul, mennyiségéből lehet számí-
vannak jelen.
tásokat végezni.
Meghatározó reagens: nem sztöchiometrikus mennyi-
ségek esetén az a kiindulási anyag, amely a reakció so-
rán maradék nélkül átalakul.
51

4. A reakciók feltétele és sebessége
Mit tudnak az enzimes mosószerek?
A hagyományos mosószerek (pl. a szappanok) a kis moleku-

latömegű apoláris szennyezések – elsősorban zsírok és
olajok – eltávolítására alkalmasak. Nem elég hatékonyak
viszont fehérjeeredetű szennyeződések (pl. a vérfolt) eltá-
volításában. Az új típusú mosószerekben olyan anyagok is
vannak, amelyek ezeket a nehezen eltávolítható szennyezé-
seket kisebb részekre bontják. Ezek az enzimek. Az enzime-
ket biokatalizátoroknak is nevezzük. Számos mosó- és mo-
sogatószer, valamint a kontaktlencse mosófolyadéka is
tartalmaz enzimeket. Ahhoz, hogy megértsük hatásukat,
ismerkedjünk meg a kémiai reakciók feltételeivel és sebes-
ségével!
A kémiai változások (kémiai reakciók) során elsőrendű 1. A reakciók különböző sebességgel mehetnek végbe. Példa
kémiai kötések bomlanak fel és alakulnak ki. A kémiai a mindennapok lassú, közepes és robbanásszerű kémiai reakciójára
reakciónak három feltétele van: az egymással reakcióba
lépő anyagok (kiindulási anyagok, reagensek, reakció-
partnerek) részecskéinek (1) ütközniük kell egymással;
(2) megfelelő térhelyzetben kell ütközniük; és (3) megfe- A reakció sebességének
változása
lelő energiával kell ütközniük.
Azt az energiatöbbletet, amellyel az ütköző részecskék- A 2. ábrán látható „reakcióegyenlet” szerint a kék és
nek rendelkezniük kell ahhoz, hogy kémiai átalakulás sárga anyagok atomjainak reakciója során egy zöld
történjen, aktiválási energiának (Ea) nevezzük. vegyület molekulái keletkeznek. A grafikon a keletke-
A különböző kémiai reakciók különböző idő alatt men- zett termékek mennyiségének változását mutatja be az
nek végbe (1. ábra). A kémiai reakciók gyors vagy lassú idő függvényében.
voltát a reakciósebességgel jellemezhetjük. A kémiai reak- Ha a reakciósebesség végig ugyanolyan értékű lenne,
ció sebessége az időegység alatt egységnyi térfogatban akkor a piros, elhajló görbe helyett egy ferde egyenest
(vagy felületen) átalakult anyagmennyiséget jelenti. kellene kapnunk.
A reakciósebességet meghatározó legfontosabb tényezők:  Próbálj magyarázatot találni arra, hogy miért lassul
(1) a reagáló anyagok minősége és (2) koncentrációja; le az idő előrehaladtával a reakció, miért kell több
(3) a hőmérséklet; valamint (4) idegen anyagok (katalizá- időnek eltelni a reakció vége felé, mire megjelenik egy
torok, inhibitorok) hatása. újabb termékmolekula!
A reakciósebesség a reagáló anyagok koncentrációjával
a termék
nő. Koncentrációnövelésnek tekinthető az is, ha gázreak-
ciók esetén a gázok nyomását növeljük. koncentrációja
Heterogén reakciók esetében a felület nagyságának nö-
velése tekinthető koncentrációnövelésnek. Ha aprítjuk az
csak kiindulási
anyagokat, akkor a nagyobb felületen több részecske tud anyag
reakcióba lépni.
 A nagyon apróra őrölt szerves anyagok gyakorta okoznak
100%
porrobbanást cukorgyárakban, malmokban, fűrészüze- termék
mekben. Nézz utána az interneten, mit jelent a porrobba- 75% termék
nás, és mi indítja el!
50% termék
idő
25% termék
2. A reakciók sebessége a folyamat lejátszódása során

csökken
52

A legtöbb kémiai reakció sebessége általában rohamo-
san csökken a hőmérséklet csökkentésével. Ezt használjuk Az ananász fehérjebontó
ki a hűtéssel, fagyasztással történő tárolásnál. enzimje
Számos példát ismerünk arra, hogy olyan anyagok is
befolyásolhatják a reakciósebességet, amelyek nem kiindu- Az ananászban található bromelin enzim képes állati
lási anyagai a reakciónak. Azok az idegen anyagok, ame- fehérje bontására. A kísérlet elvégzéséhez boltban vásá-
lyek a reakciókat gyorsítják, tehát a reakciósebességet nö- rolható zselatinlapokat használhatsz. A zselatint állati
porcból, körömből, csontból készítik, így tartalmaz ál-
velik, a katalizátorok. Valójában a katalizátorok átmene-
lati fehérjéket.
tileg részt vesznek a reakcióban, de a reakció végén
A zselatinlapra helyezz egy friss ananászból vágott
változatlan formában újraképződnek. Sebességnövelő ha- szeletet. Egy másik zselatinlapra helyezz konzervből
tásuk általában azzal magyarázható, hogy egy új, az erede- származó ananászdarabot. Pár óra múlva nézd meg,
tinél kisebb aktiválási energiájú reakcióutat nyitnak meg hogy mi történt a két lappal!
(3. ábra). A katalizátorok csak az átalakulás sebességét Mikrohullámú sütőben forrósíts fel egy friss ananász-
növelik meg, de nem változtatják meg a termékek minő- szeletet, hagyd kihűlni, majd végezd el ezzel is a kísérletet!
ségét, valamint az átalakulás mértékét és energiáját.  Vajon mivel lehet magyarázni a zselatinlapokon látha-
A katalizátoroknak fontos szerepük van az ipari folyama- tó különbséget? (Segítségül: a konzerv ananászt hőke-
tokban (pl. ammóniaszintézis, salétromsavgyártás, kén- zeléssel tartósítják.)
savgyártás), a káros anyagok csökkentésében a gépkocsik
kipufogógázában, valamint az élő szervezetben végbemenő
folyamatokban is. Az élő szervezet folyamatainak katalizá-
torai az enzimek. Az enzimek egy része magas hőmérsék- Aktiválási energia: az az energiatöbb-
leten elveszti aktivitását, ezért az általuk katalizált életfolya- let, amellyel az ütköző részecskéknek Van fogalmad?
matok leállnak. Ezért is veszélyes a tartós, magas láz. rendelkezniük kell ahhoz, hogy ké-
Vannak olyan anyagok, amelyek a reakciók sebességét miai átalakulás történjen.
lassítják. Ezekkel az anyagokkal gátolják például az autó- Reakciósebesség: az időegység alatt egységnyi térfogat-
gumi öregedését vagy a majonéz megromlását. Az ilyen, ban (vagy egységnyi felületen) átalakult anyagmennyiség.
reakciósebességet csökkentő anyagokat inhibitoroknak Katalizátor: olyan anyag, amely a reakciósebességet nö-
veli, de a reakció végén változatlan formában újraképződik.
nevezzük.
Inhibitor: a reakciót gátló, reakciósebességet csökkentő
anyag.
aktiválási
energia
energia
aktiválási energia
katalizátorral
3. A katalizátor egy új, az A kémiai reakciók feltétele
eredetinél kisebb aktiválá- • a reagáló anyagok részecskéinek haté-
reak si energiájú reakcióutat kony ütközése
ció le
játsz nyit meg – így gyorsítja – megfelelő térhelyzetben
ódás
a a folyamatokat – megfelelő energiával → aktiválási energia.
A reakciósebesség
• az időegység alatt átalakult anyagmennyiség;
Az enzimek az • értéke függ
Tudod? Jó, ha tudod! életfolyamatok – a reagáló anyagok minőségétől;
katalizátorai – koncentrációjától (a koncentráció növelésével nő);
Az emésztőrendszerünkbe bekerülő táplálék lebontását, – a hőmérséklettől (általában a hőmérséklet növelésé-
átalakítását is enzimek végzik. A nyálban található vel nő);
– egyéb anyagoktól (a katalizátorok gyorsítják, in-
amiláz enzim a szénhidrátokat bontja, a gyomorban
hibitorok lassítják)
található pepszin pedig a fehérjéket. Enzimek vesznek
Enzimek
részt az immunrendszer működésében is. A hétköznapi • biokatalizátorok.
életben is használunk enzimeket. Tisztításra elsősorban
a zsírbontó (lipáz), a szénhidrátbontó (amiláz) és a fe-
hérjebontó (proteáz) enzimeket használjuk. Sok enzimet
használ az élelmiszeripar is elsősorban pékáruk, sajtok,
tejtermékek gyártására. A gyógyszeriparban számos
antibiotikum előállítása során használnak enzimeket.
Az enzimek által meggyorsított folyamatok alapvetőek
a biotechnológiában is. A legtöbb enzim hatékony mű-
ködéséhez a 40 °C körüli hőmérséklet az optimális.
53

5. A kémiai reakciók energiaváltozásai
Mitől melegszenek az önmelegítő ételek?
A ma is kapható legismertebb „önmelegítő” ételekben a me-

legítő töltet égetett meszet (CaO-ot) tartalmaz. A főzéshez
kevés vízre van szükség, melyet a CaO-töltetre kell önteni. Az kiindulási anyagok
égetett mész és a víz között végbemenő kémiai reakció – a
mészoltás – nagy hőtermeléssel jár. Ez melegíti fel az ételt.
energiafelszabadulás
energia
Mivel a kémiai reakciók során elsőrendű kémiai kötések
bomlanak fel és alakulnak ki, ezért a kémiai reakciók ener-
termékek
giaváltozással járnak. Ha a kialakuló kötések energiája
nagyobb, mint a felbomló kötéseké, akkor a kémiai reakció
EXOTERM
során energia szabadul fel. Ilyenkor exoterm (hőtermelő)
folyamat megy végbe. Ha a régi kötések felbontásához termékek
nagyobb energia szükséges, mint amennyi felszabadul az
új kötések kialakulásakor, akkor a kémiai reakció
energiafelvétellel jár. Ez az endoterm (hőelnyelő) folya-
energia
matra jellemző (1. ábra). energiabefektetés
A kémiai reakciók során bekövetkező hőváltozást a re-
akcióhővel jellemezzük. A reakcióhő megmutatja, hogy kiindulási anyagok
mekkora a hőváltozás, ha a reakcióegyenletben szereplő

ENDOTERM
mennyiségű és minőségű anyagok maradék nélkül termé-
kekké alakulnak. Mértékegysége: kJ/mol. Előjele: exoterm 1. Egy exoterm és egy endoterm folyamat energiadiagramja
reakciók esetén negatív, endoterm reakciók esetén pozitív.
Az élelmiszerek tápértéke és az energiahordozók fűtő-
értéke szempontjából fontos reakcióhő az égéshő. Az
égéshő 1 mol anyag tökéletes égésének reakcióhője. Isme- Élelmiszer Energia Az energia- Fűtőértéke
(100 g) (kJ) forrás kJ/g
retében kiszámíthatjuk az anyagok fajlagos égéshőjét. Ez-
zel jellemezzük az élelmiszerek tápértékét (1. táblázat) és Fehér kenyér 1017 Koksz 33
a tüzelőanyagok fűtőértékét (2. táblázat). Az élelmiszerek
tápértékét a csomagoláson mindig feltüntetik kJ-ban, de Sült krumpli 762 Feketekőszén 25
gyakran kilokalóriában (kcal) is. Nézz utána, mi a kalória, Palacsinta 1306 Fa 17
és milyen kapcsolata van a joule-lal!
Jégkrém 301 Kerozin 48
Főtt tojás 670
Benzin 50
Gondoltad volna? Ételmelegítő töltetek Grillcsirke 833

Dízelolaj 45
Édes keksz 1976
Etanol 30
Ételmelegítő tölteteket használtak már a II. világháború-
ban is. (A hadszíntéren ugyanis nem mindig tanácsos Alma 222
Biogáz 35-40
tüzet gyújtani.) Ezekben vagy valamilyen fém gyors Narancs 188
korróziója, vagy alkohol égése, vagy egy alkalmas anyag Bután (LPG) 50
vízzel való reakciója szolgáltatta a melegítéshez szüksé- Sör 167
ges hőt. A polgári életben 1995-ben jelentek meg az első Metán 55
félkész ételek, amelyekben a főzéshez szükséges hőt be- Tömény
967
szeszesital Hidrogén 150
épített melegítő töltet biztosítja kb. 15 percen keresztül.
Elsősorban a sokat úton lévők (pl. kamionosok), vadá-
szok, kirándulók számára hasznosak az ilyen ételek. 1. táblázat. Néhány 2. táblázat. Néhány
élelmiszer tápértéke tüzelőanyag fűtőértéke
54

Az energiamegmaradás törvénye a kémiai reakciókra is
érvényes. Az energiamegmaradás törvénye szerint a ké- Tüzelőanyagok és tápanyagok
Kétszer kettő…?
miai reakciók során az energia változatlan marad, csak a fűtőértéke
megjelenési formája változik meg, azaz az egyik energia-
fajta átalakul egy másik energiafajtává.  Az élelmiszerek tápértékének ismeretében számold ki,
hogy a sült krumplit (70 gramm) mennyi almával
A Hess-tétel. A reakcióhő csak a kiindulási anyagok és a (1 közepes alma ~150 gramm) lehetne helyettesíteni!
termékek energiaszintjétől (minőségétől, mennyiségétől és  Egy gépkocsi átlagos benzinfogyasztása 100 km-en
állapotától) függ. Független attól, hogy a reakció hány lé- 6 liter. A benzin sűrűsége 0,73 g/cm3. Hány kilogramm
pésben, milyen részfolyamatokon keresztül és milyen fa elégetésével lehetne ennyi energiát előállítani?
gyorsan megy végbe. Például ha 1 mol szenet elégetünk
szén-dioxiddá, ugyanannyi hőt nyerünk, mintha az 1 mol
szenet először szén-monoxiddá oxidáltuk volna, majd a
kapott 1 mol szén-monoxidot égettük volna el szén-di-
Élelmiszerek tápértékének
oxiddá. Gondoltad volna?
meghatározása
Ha egy mól szőlőcukrot elfogyasztunk, akkor az a

szervezetünkben nagyon sok lépésben átalakul 6 mol
A reakcióhő és az aktiválási CO2- és 6 mol H2O-molekulává. Pontosan ugyanúgy,
Gondoltad volna?
energia kapcsolata amint azt a cukor közvetlen elégetésével kapnánk. Hess
tétele értelmében a két folyamatban felszabaduló hő
A 2. ábra egy exoterm folyamat energiadiagramja. ugyanannyi. Ez az alapja az élelmiszereinken található
 Magyarázd el, hogy mi történik a részecskék megfele-
energiatartalom meghatározásának. Amennyi hőt az
lő energiával történő ütközéséhez szükséges energia- adott élelmiszer a laboratóriumi elégetés során termel,
befektetéssel az égés során! Magyarázatodhoz hasz- ugyanannyi szabadul fel belőle a szervezetben is,
nálhatsz analógiákat, például belvízzel borított szán- amennyiben teljesen átalakul.
tóföldről a víz átemelése a gáton egy mélyebben fekvő  Ha egy korpás kifli égéshőjét laboratóriumban, oxi-
folyóba stb. génben történő elégetéssel határozzák meg, vajon
 Milyen kapcsolat van a reakcióhő, valamint az átala-
tényleg ennyi energiát fog átadni a szervezetben tör-
kulás és a visszaalakulás aktiválási energiája között? ténő átalakulása során is?
energia
aktiválási energia
Kétszer kettő…? Mennyi a reakcióhő?
a reakció során
kiindulási anyagok
felszabaduló hő
termékek A hidrogén égésének (2 H2 + O2 → 2 H2O) reakcióhő-
a reakció lejátszódása az időben je –572 kJ/mol. Mennyi lehet a következő kémiai át-
alakulások reakcióhője?
2. Egy exoterm folyamat energiadiagramja
• H2 + 0,5 O2 → H2O
• 2 H2O → 2 H2 + O2
Exoterm folyamat: hőfelszabadulás-

sal járó folyamat. Van fogalmad? A kémiai reakció
Endoterm folyamat: hőelnyeléssel
• Energiaváltozás alapján lehet:
járó folyamat.
– exoterm (hőfejlődéssel járó),
Reakcióhő: az az energiaváltozás, amely akkor következik
– endoterm (hőelnyeléssel járó).
be, ha a reakcióegyenletben szereplő mennyiségű és mi-
• Fontos jellemzője a reakcióhő.
nőségű anyagok maradék nélkül termékekké alakulnak.
– Mértékegysége: kJ/mol.
Égéshő: 1 mol anyag tökéletes égésének reakcióhője.
– Előjele: negatív (exoterm), pozitív (endoterm).
Hess-tétel: a reakcióhő csak a kiindulási anyagok és a
– Speciális esete: az égéshő.
termékek energiaszintjétől (minőségétől, mennyiségé-
Az energiamegmaradás törvénye
től és állapotától) függ.
• Kémiai reakciók során az energia változatlan marad.
• Egyik energiafajta átalakul másik energiafajtává.
55

6. Egyirányú reakciók
KRESZ a kémiában
A hűtőszekrény egy halmazállapot-változásokon alapuló

körfolyamatot játszat le. A folyamat során a hőt egyik hely- Stabil és metastabil
ről átjuttatja egy másikba, miközben a hűtőfolyadék anya- Gondoltad volna?
egyensúlyi állapot
ga változatlan marad.
A lejátszódó folyamatok modellezhetők egy gödör fe-
Spontán, maguktól végbemenő folyamatokat tapasztalunk nekére leguruló golyóval (1. ábra). Amikor a golyó
környezetünkben: a meleg tea kihűl, a lufi leereszt, a koc- megáll, akkor kerül a rendszer egyensúlyi állapotba.
kacukor feloldódik és szétoszlik a teában. Ellenkező irány- Ha az egyensúlyi állapot stabil, akkor a rendszer bármi-
ba viszont nem játszódnak le ezek a folyamatok. Ha még- lyen változtatás hatására visszatér a kiinduló állapotába
is visszafelé akarjuk lejátszatni, akkor munkát kell végezni, (kék golyó). Gyakran találkozunk olyan egyensúlyi álla-
energiát kell bevinni a rendszerbe, hogy visszaálljon a ki- potokkal, ahol a rendszer még nem érte el a legalacso-
indulási állapot. nyabb energiaszintjét, egy lokális minimum állapotban
Ezeknek a spontán végbemenő fizikai folyamatoknak – metastabil állapotban – található (piros golyó). Ebből
a hajtóereje a rendszerben előálló hőmérséklet-, nyomás- az állapotából az egyensúly kicsiny megzavarása során is
vagy koncentrációkülönbség. Mivel a rendszer két pont- kibillen, és elindul egy olyan folyamat, ami mélyebb
ján a felsorolt fizikai mennyiségeknek különbözők az ér- energiájú állapothoz vezet. Ilyen metastabil állapotnak
tékeik, ezért energia-, illetve tömegáramlás indul meg tekinthetők a túlhűtött folyadékok is, amelyekben egy
a magasabb értékű helyről az alacsonyabb felé. Ez az kristály beleejtése már elindítja a kristályosodási folya-
áramlás egészen addig tart, míg meg nem történik a ki- matot.
egyenlítődés a két pont között. Az így előálló állapotot
energia
nevezzük egyensúlynak. 1. Stabil és metastabil állapot
metastabil állapot
stabil
állapot
reakció
lejátszódása
Gondoltad volna? A gyilkos metastabil állapot
A Nyos Kamerunban található krátertó. 1986-os, robba- magasabb rétegbe tolja fel, ahol a csökkenő nyomás már
násszerű hanghatással kísért kitörése során több mint nem képes oldott állapotban tartani a szén-dioxidot, meg-
1700 embert ölt meg. A tó alatt egy magmaüreg helyezke- indul a buborékok lassú áramlása a felszín felé. Ebben a
dik el, amelyből szén-dioxid szivárog a vízbe. A tó alján a telített állapotban elég egy gyenge földmozgás, hogy a tó
fölötte lévő óriási vízoszlop miatt nagy a nyomás, és jóval oldódás szerint rétegzett vize egy picit megkavarodjon, és
hidegebb a víz hőmérséklete, mint a felszín közelében. megindul a kitörés folyamata.
Ideális állapotot biztosít ez a szén-dioxid-gáz oldódásához. A szén-dioxiddal telített tó kitörése ahhoz hasonlatos,
A folyamat ahhoz hasonló, mint amikor a szénsavas üdí- mint amikor egy szénsavas üdítőt melegen felnyitunk.
tőket szén-dioxiddal töltik fel: nagy nyomáson és alacsony A buborékok megindulnak a magasba, maguk előtt tolják
hőmérsékleten zajlik a folyamat, hogy több gáz kerüljön a vizet, a mélyből pedig a felszálló buborékok után nyomul
oldott állapotba. a víz, amelyből még több szén-dioxid szabadul fel.
A tóban lassan felgyülemlő szén-dioxid mértéke egyszer A Nyos tóból kiszabaduló szén-dioxid olyan mennyisé-
elér egy kritikus pontot, amikor már több gáz nem oldható gű volt, hogy a kráter katlanjában lévő élőlényeknek nem
fel. A továbbra is szivárgó gáz a telítődött víz egy részét a maradt esélyük a túlélésre, az elmenekülésre.
56

Azokat a kémiai reakciókat, amelyekben legalább a kiin-
dulási anyagok egyike teljes mértékben termékké alakul Körfolyamat
Gondoltad volna?
(elfogy), egyirányú reakcióknak nevezzük. Ha egy reak-
ció egyirányú voltát hangsúlyozni akarjuk, akkor a kémiai
egyenletben feltétlenül nyilat kell használnunk, pl.: Egyirányú folyamatok során keletkezett termékeket
2 H2 + O2 → 2 H2O. újabb reakciókban lehet kiindulási anyagként fel-
Az egyirányú reakciókban a kiindulási anyagok koncentrá- használni. Reakciók sorozatával eljuthatunk oda,
ciója egyre csökken, és legalább az egyik anyagé – a meg- hogy az utolsó reakcióban keletkező anyag meg-
határozó reagensé – nullát ér el, a termékek koncentráció- egyezik a kiindulási anyagunkkal. Az ilyen folyama-
ja pedig egyre nő, majd egy állandó értéket ér el (2. ábra). tot nevezzük körfolyamatnak.
Az egyirányú reakciók esetén csak a kiindulási anyagok Az egyik legismertebb körfolyamat a mészkő
felhasználása. A mészkő nagyszerű anyag, több
részecskéinek ütközése vezethet kémiai reakciókhoz,
célra is fel tudjuk használni. A problémát a megje-
a termék részecskéinek ütközése – legalábbis az adott kö-
lenési formája jelenti. A mészkövet ugyanis nem
rülmények között – nem eredményez kémiai átalakulást.
kőtörmelékként, porként, hanem vékony, falra ken-
hető rétegként szeretnénk használni. Ehhez három
0s 20 s 40 s 60 s lépésre van szükségünk:
A mészkő hevítés hatására elbomlik:
CaCO3 → CaO + CO2.
Ezt a folyamatot nevezzük mészégetésnek. Az ége-
tett mész (CaO) a kiindulási anyaga a mészoltásnak
és a cementgyártásnak. Az égetett mész vízzel való
reakciója a mészoltás:
CaO + H2O → Ca(OH)2.
1 mol A 0,54 mol A 0,3 mol A 0 mol A A folyamat jelentős hőfejlődéssel jár, és a képződött
0 mol B 0,46 mol B 0,7 mol B 1 mol B kalcium-hidroxid (oltott mész) vizes oldata lúgos
kémhatású. A kalcium-hidroxid vizes oldata (me-
szes víz) szén-dioxid hatására újra kalcium-
koncentráció
1
0,8 2. Az A (piros) → B (kék) karbonáttá alakul:
0,6 folyamat során a kiindulási Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O.
0,4
anyag koncentrációja Ez a folyamat játszódik le a habarcs megszilárdulá-
nullává válik, míg a sakor és meszeléskor (4. ábra).
0,2
keletkezett anyagoké eléri
0 a maximális értéket
0 20 40 60 80 idő (s) kalcium-karbonát,
mészkő, CaCO3
habarcs
mészégetés megkötése
CaCO3hő→ CaO + CO2 Ca(OH)2 + CO2 → CaCO3 + H2O
Reciklizálás mint mészoltás

Gondoltad volna? kalcium-oxid, kalcium-hidroxid,
körfolyamat égetett mész, CaO CaO + H2O → Ca(OH)2 oltott mész, Ca(OH)2
A PET-palackok feldolgozása is egy körfolyamat, 4. A kibányászott mészkő és a falon megtalálható mész

melynek során ismét ugyanazt az anyagot állíthatják ugyanaz az anyag. Csak óriási energiába kerül, mire sikerül
elő belőle. De nemcsak palackok, hanem polárpulóverek, más formában, de ismét mészkővé alakítani
öltönyök, nyakkendők is előállíthatók a reciklizált pa-
lackokból. Egy pulóver előállításához 25-30 PET-
palack szükséges.
összegyűjtés Egyirányú reakció: amelyben leg-
tömörítés alább a kiindulási anyagok egyike Van fogalmad?
osztályozás teljes mértékben elfogy.
őrlés
végtermék
Spontán folyamatok
mosás
• Hajtóereje a rendszer részei közötti
koncentráció-, nyomás- vagy hőmérsék-
félkész termék letkülönbség.
újraolvasztás
• Addig tart, míg beáll az egyensúly.
3. Az újrafelhasználható műanyagok feldolgozása is Egyirányú reakciók
körfolyamat • A kiindulási anyagok egyike teljes mértékben elfogy.
57

7. A kémiai egyensúly
A szénsavas ásványvizet pohárba öntve azonnal megjelen-

nek a pohár oldalán a szénsav bomlásából (is) származó
buborékok, míg a zárt palack oldalán ilyen buborékokat Gondoltad volna? A tömeghatás törvénye
nem látunk. A zárt palackban nem bomlik el a szénsav, csak
ha szabad levegőre tesszük? Vagy a palackban is történik
Egy általánosan felírt a A + b B c C + d D egyen-
bomlás, csak nem látjuk?
súlyra vezető kémiai reakció egyensúlyi állapotára
igaz, hogy a termékek egyensúlyi koncentrációjá-
Az olyan kémiai reakciókat, amelyek során egyik kiindu- nak megfelelő hatványon vett szorzata osztva a ki-
lási anyag sem alakul át teljes mértékben, egyensúlyra indulási anyagok egyensúlyi koncentrációjának
vezető kémiai reakciónak nevezzük. Ha egy reakció megfelelő hatványon vett szorzatával egy állandó
egyensúlyi voltát akarjuk hangsúlyozni, akkor a kémiai érték. Ez a tömeghatás törvénye. Az egyensúlyt
egyenletben kettős nyilat ( ) használunk, pl.: jellemző állandó az egyensúlyi állandó.
CO2 + H2O H2CO3. [C]ce · [D]de
K=
Az egyensúlyra vezető kémiai reakciók esetén egyszerre [A]ae · [B]be
megy végbe a kiindulási anyagok átalakulása termékekké és
Az egyensúlyi állandó az átalakulás mértékét mu-
a termékek visszaalakulása kiindulási anyagokká. A reakció
tatja meg. Minél nagyobb az értéke, annál nagyobb
során az átalakulás reakciósebessége (v1) egyre csökken, a mértékű a kiindulási anyagok termékké történő
visszaalakulás reakciósebessége (v–1) egyre nő, addig, amíg átalakulása (2. ábra).
a két sebesség egyenlő nem lesz egymással. Eközben a kiin-
koncentráció
koncentráció
dulási anyagok koncentrációja csökken, a termékeké egyre termékek
kiindulási anyagok
nő, majd amikor az átalakulás és a visszaalakulás reakcióse-
bessége egymással egyenlő lesz, a kiindulási anyagok és a
kiindulási anyagok
termékek koncentrációja tovább nem változik, állandó lesz termékek
(1. ábra). Az egyensúlyra vezető reakciók során nemcsak a a) idő b) idő
kiindulási anyagok részecskéinek ütközése, hanem a termé-
2. Az a) egyensúlyi folyamatban a K > 1, hiszen nagy
kek részecskéinek ütközése is kémiai reakcióra vezethet. a keletkezett termék és kicsi a kiindulási anyag
Azt az állapotot, amikor az átalakulás és a visszaalakulás koncentrációja. A b) folyamat egyensúlyi állandója: K < 1
reakciósebessége egymással megegyezik (v1 = v–1), és a ki-
indulási anyagok, valamint a termékek koncentrációja nem
koncentráció
változik, dinamikus egyensúlyi állapotnak nevezzük. CO2
1. Az egyensúlyi folyamatokban folyamatos egyensúlyi

állapot
keletkezés és visszaalakulás zajlik.
Az egyensúly beállása után sem a kiindulási anyag,
H2CO3
sem a termék koncentrációja nem változik
idő
Ha a dobás eredménye 6-os, akkor – amennyiben a „Ter-

Vigyázz! Kész labor! Játsszunk egyensúlyt! mék” felirat néz feléd – fordítsd vissza a kártyát a „Kiin-
dulási anyag” feliratra! Tanárotok minden dobás után
A következő órára mindenki hozzon magával egy dobó- megszámolja és feljegyzi a „Kiindulási anyagok” és a
kockát és egy kártyát, melynek egyik oldalán a „Kiindulá- „Termékek” számát. Újabb dobás következik… Folytassá-
si anyag”, a másikon a „Termék” felirat olvasható. A játék tok a játékot 10-15 dobásig, majd ábrázoljátok egy derék-
kezdetekor mindenki tegye maga elé a kártyáját úgy, szögű koordináta-rendszerben a tanárotok által feljegy-
hogy a „Kiindulási anyag” felirat nézzen feléje! Tanárotok zett adatokat: a „Kiindulási anyag” és a „Termék” számát
jeladására mindenki dobjon a dobókockájával egyet: ha a dobásszám (idő) függvényében!
a dobás eredménye 1-es vagy 2-es, akkor fordítsd meg az  Értelmezzétek a kapott görbéket!
előtted lévő kártyát, hogy a „Termék” felirat nézzen feléd.  Milyen a „folyamat” egyensúlyi állandója?
58

Az ammóniaszintézis:
Az ózon képződése
Tudod? Jó, ha tudod! Gondoltad volna? az emberiség megmentője
és elbomlása
és pusztítója
Az ózon képződése oxigénből a sztratoszférában az A 100 legfontosabb kémiai felfedezés egyike az ammó-
UV-C sugárzás hatására több lépésben következik be, nia előállítása elemeiből:
míg UV-B sugárzás hatására az ózon több lépésben
N2 + 3 H2 2 NH3
oxigénre bomlik. A két folyamat egyszerre a következő
egyenlettel adható meg: Az egyensúlyi folyamatot Haber–Bosch-szintézisnek is
UV-C nevezik. A névadó Fritz Haber (1868–1934) német
3 O2 2 O3 vegyész. Karl Bosch mérnökként a folyamat megvaló-
UV-B
sításának technikai részét vállalta magára.
Az ózon képződése az UV-C sugárzást, az ózon bom- Az I. világháborúban a német hadsereg a lőpor készí-
lása pedig az UV-B sugárzás egy részét szűri ki a Föld téséhez szükséges salétromot Chiléből szerezte be. Az
felszínét érő sugárzásból. Az ózon képződési folyama- antanthatalmak tengeri blokádja azonban lehetetlenné
ta egy nagyon kicsit gyorsabb, mint az elbomlás folya- tette, hogy a hajók eljussanak rakományukkal Német-
mata, ezért az idők alatt jelentős vastagságú ózonréteg országig. Lőpor nélkül pedig nem lehet háborút vívni.
képződött a sztratoszférában. Napjainkra a keletkezés Ugyanakkor a levegő rengeteg nitrogént tartalmaz,
és elbomlás folyamata gyakorlatilag egyensúlyinak te- amelyből előállítható nitrogéntartalmú vegyület, és ab-
kinthető. ból pedig a robbanószerek alapjául szolgáló anyag.
Amennyiben szerves klór-fluor-karbon származék Bosch ezt a folyamatot valósította meg, amelynek során
(freon, CFC) kerül a sztratoszférába, az jelentősen fel- a levegőből cseppfolyósított nitrogénből és a rendel-
gyorsítja az ózon bomlását. Az UV-B sugárzás hatására kezésre álló hidrogénből sikeresen szintetizálta az am-
végbemenő reakció sebességének többszörösére növek- móniát.
szik az elbomlás sebessége. Ez oda vezet, hogy megbom- A folyamat technikai megvalósítása sem volt egyszerű
lik az egyensúly, és bár képződik ózon, de a nagy sebes- feladat, hiszen 500 °C-on és 20 MPa nyomáson, hidro-
ségű bomlás miatt egyre több oxigén és egyre kevesebb gén jelenlétében kellett üzemelnie a reaktornak. A folya-
ózon lesz a rétegben. Ahol nagyon elvékonyodik az mat sikeres megvalósítása lehetővé tette a robbanósze-
ózonréteg, ott az élő szervezetet elérő ultraibolya sugár- rek előállítását, a további hadviselést. Egyes történészek
zás képes az élő szöveteket roncsolni, vakságot, rákot szerint ha nem sikerült volna az ammóniaszintézis
okozni. megvalósítása, a háború nem tartott volna 1918-ig, és
Klór-fluor-karbon származékokat tartalmaztak régeb- így jóval kevesebb lett volna az áldozat.
ben a hűtőszekrények, klímák, hajtógázos dezodorok, a Persze ez a folyamat az emberiség megmentője is,
folyadékkal működő oltókészülékek, a habosított mű- hiszen ennek segítségével lehet előállítani a nitrogén-
anyagok gyártásakor a habképzőként alkalmazott gázok. tartalmú műtrágyát, és így napjainkban elkerülhető az
Mára sikerült kiváltani ezeket a CFC gázokat más, az éhínség, ami szintén sok emberéletet követelne.
ózonréteget kevésbé veszélyeztető gázokkal. 1918-ban Haber Nobel-díjban részesült az ammónia-
szintézis megvalósításáért, de személye megosztotta a
tudóstársadalmat, hiszen nevéhez fűződik a világ első
gáztámadásának megvalósítása klórgázzal, majd fosz-
génnel.
Egyensúlyra vezető kémiai reakció:
olyan kémiai reakció, amelyben egyik Van fogalmad?
kiindulási anyag sem alakul át teljes
mértékben, mivel az átalakulással
párhuzamosan a termékek is visszaalakulnak kiindulási
A kémiai egyensúly
anyagokká.
• Kialakulása:
Dinamikus egyensúlyi állapot: amikor az átalakulás és
– az átalakulással párhuzamosan vissza-
a visszaalakulás reakciósebessége egymással megegye-
alakulás is történik ( ).
zik, és a kiindulási anyagok, valamint a termékek kon-
• Jellemzői:
centrációja nem változik.
– dinamikus,
– az oda- és visszaalakulás sebessége megegyezik,
– a kiindulási anyagok és a termékek koncentrációja
nem változik.
59

8. A kémiai egyensúly befolyásolása
Mészkőbarlangok és cseppkőképződés
A mészkőbarlangokat a levegőben található szén-dioxid és 1. A mészkő-

a víz együttesen alakította ki évezredek alatt. A mészkő barlangok
ugyanis oldódik szén-dioxid-tartalmú vízben. A cseppkő kialakulása
pedig a kémiailag oldott mészkövet tartalmazó vízből kelet- és a cseppkő-
kezik a szén-dioxid levegőbe távozása révén (1. ábra). képződés
A mészkő oldódását és kiválását tehát a víz szén-dioxid- ugyanannak
tartalma szabályozza: CaCO3 + CO2 + H2O Ca2+ + 2 HCO3–. az egyensúlyi
Ebben a leckében a kémiai egyensúly befolyásolásának le- folyamatnak a
hetőségeivel ismerkedünk meg. következménye
Az egyensúly dinamikus jellegéből következik, hogy bizo-

nyos körülmények (koncentráció, hőmérséklet, nyomás)
megváltoztatása befolyásolhatja az egyensúlyi állapotot is.
Ha az egyensúlyi állapotban megváltoztatjuk valame- A vesében zajló egyensúlyi
lyik anyag koncentrációját, akkor az egyensúly megbom- Gondoltad volna?
folyamat
lik, valamelyik reakció sebessége a másikhoz képest meg-
változik, és a rendszer egy új egyensúlyi állapotot alakít ki. A vesét néha a szervezet vegyészmérnökének is neve-
Ebben az új egyensúlyi állapotban a koncentrációk eltér- zik. Ez a szervünk felelős a vérünk összetételéért, a
nek az eredeti egyensúlyi állapot koncentrációitól, de az vérünkben található sokféle ion között fennálló egyen-
egyensúlyi állandó értéke ugyanannyi marad. Ha a ki- súlyért. Az egyik ilyen fontos szabályozott folyamat a
indulási anyagok koncentrációját növeljük meg, akkor az szervezetben a beépülő és kioldódó kalcium- és fosz-
átalakulás sebessége fog megnőni, és ilyenkor az egyen- fátionok közti egyensúly:
súlyt az átalakulás irányába toljuk el. A termékek koncent- 3 Ca2+ (aq) + 2 PO43– (aq) Ca3(PO4)2 (sz)
rációjának növelése ellentétes hatást eredményez: a visz-
szaalakulás sebessége nő meg, és így az egyensúlyt a Ugyanekkor ennek a folyamatnak a félreszabályozása
visszaalakulás irányába toljuk el. a felelős néhány betegségért.
A Ca3(PO4)2 a felelős a csontjaink szilárdságáért. Ami-
Ha az egyensúlyt a hőmérséklet változtatásával befo-
kor valamilyen betegség hatására a vese a szükségesnél
lyásoljuk, akkor nemcsak az egyensúlyi koncentrációk,
több foszfátiont távolít el a vérből, a Le Chatelier–Bra-
hanem az egyensúlyi állandó értéke is megváltozik. A hő-
un-elv értelmében az egyensúly az alsó irányba tolódik
mérséklet növelése mindig az endoterm, csökkentése
el, azaz a csontokból elkezd visszapótlódni a hiányzó
mindig az exoterm irányba tolja el az egyensúlyt. foszfátion. Ezzel lecsökken csontjaink szilárdsága, és a
A nyomás változtatásával csak azokat az egyensúlyokat folyamat csontritkuláshoz vezet.
lehet befolyásolni, amelyek esetén a reakció során tér- Ha a vese túl sok Ca2+-iont juttat a
fogatváltozás van. A nyomás növelése mindig a térfogat- vérbe, akkor az egyensúly az egye-
csökkenés irányába, a nyomás csökkentése mindig a tér- sülés irányába tolódik el, és a vesé-
fogat-növekedés irányába tolja el az egyensúlyt. Azt, hogy ben is megjelenik apró kövecskék
egy reakcióban van-e térfogatváltozás, csak abban az formájában a kalcium-foszfát. A
esetben tudjuk a kémiai egyenlet alapján megállapítani, ha vesekövet nemcsak ez az anyag,
a reakcióban gázhalmazállapotú anyagok is szerepelnek hanem a kiváló kalcium-oxalát is
(3. ábra). alkotja (2. ábra).
A külső körülmények egyensúlyra gyakorolt hatását
foglalja össze a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier– 2. A vesekő elzárhatja a vizelet útját
Braun-elv): Ha egy dinamikus egyensúlyi állapotban lévő is a szervezetben
rendszerben megváltoztatjuk a koncentrációt, a hőmér-  Mit okozhat, ha túl sok kalciumiont tartalmazó pezs-
sékletet vagy a nyomást, akkor a rendszerben olyan átala- gőtablettát iszol?
kulás indul meg, amely a változás mértékét csökkenti.  Az üdítőitalok foszforsavtartalmúak. Mit okozhat a
Eközben a rendszer egy új egyensúlyi állapotot ér el. szervezetben a túlzott üdítőital-fogyasztás?
60

CH4 (g) + H2O CO (g) + 3 H2 (g)
Vigyázz! Kész labor! Az egyensúly eltolása
2 térfogatnyi 4 térfogatnyi
Ha 4 g kristályvizes CoCl2-ot feloldunk 40 cm3 vízben,
részecske részecske
rózsaszínű oldatot kapunk. Ebben [Co(H2O)6]2+ (aq)-
ionok vannak. Ha töltünk ehhez az oldathoz
100 cm3 tömény sósavat, egy halványkék oldatot ka-
punk, amelyben egyszerre van jelen a rózsaszín
[Co(H2O)6]2+ (aq)- és a sósav hatására keletkezett sötét-
kék [CoCl4]2-(aq)-ion. A két ion képződése egyensúlyi
folyamatban van egymással:
[Co(H2O)6]2+ (aq) + 4 Cl– (aq) [CoCl4]2- (aq) + 6 H2O (f)
rózsaszín kék
Ha az egyensúly eltolódik valamelyik irányba, azt a

színváltozásból észrevehetjük.
Az így elkészített oldatot oszd szét 4 kémcsőbe, és
Egyensúlyi állapot Összenyomás után, Az új egyensúly végezd el egy-egy kémcsővel az alábbi kísérleteket:
összenyomás de az egyensúly beállása a nyomás- a) Tölts az egyik kémcsőbe még vizet (az egyenlet
előtt beállta előtt növelést követően termék oldalán szerepel)!
3. A nyomás növelése az egyensúlyi elegyben a koncentrációkat b) Szemcseppentővel adagolj még tömény sósavat (Cl–
úgy változtatja meg, hogy a kisebb térfogatot elfoglaló anyagok (aq)-iont) az egyik kémcsőben lévő oldathoz!
koncentrációja növekedjen c) Helyezd az egyik kémcsövet forró vízzel telt főző-
pohárba!
d) Helyezd az egyik kémcsövet jégkásával teli főző-
pohárba!
Egyensúly a szénsavas  A kísérlet alapján döntsd el, hogy a folyamat a
Gondoltad volna? italokban [CoCl4]2-(aq)-képződés irányába exoterm vagy endo-
term!
A szódavíz, a szénsavas ásványvizek és üdítők zárt
palackjaiban több, egymással összefüggő egyensúlyi
folyamat is zajlik párhuzamosan. A felszín közelében a
látszólagos nyugalom ellenére szén-dioxid- és vízmo-
lekulák lépnek ki a légtérbe, miközben ugyanannyi
A legkisebb kényszer elve (Le Cha-
szén-dioxid- és vízmolekula lép vissza a légtérből a
telier–Braun-elv): Ha egy dinamikus Van fogalmad?
folyadékba. egyensúlyi állapotban lévő rend-
A légtérben lévő és az oldott szén-dioxid-molekulák szerben megváltoztatjuk a kon-
közti egyensúlyt írja le a következő egyenletet: centrációt, a hőmérsékletet vagy a nyomást, akkor a
CO2 (g) CO2 (aq) rendszerben olyan átalakulás indul meg, amely a válto-
zás mértékét csökkenti.
A gáz oldódása hőfelszabadulással járó (exoterm) fo-
lyamat. A folyadék hűtésével az egyensúly eltolható
abba az irányba, hogy még több CO2 (g) oldódjon be
a légtérből. Melegítés hatására pedig az egyensúly úgy
tolódik el, hogy csökkenti az oldott CO2 (aq) mennyi- A kémiai egyensúlyt befolyásolni lehet
ségét. • a koncentrációváltozással,
A folyadék fázisban az oldott szén-dioxid-molekulák • a hőmérséklet-változással (növelése az
endoterm irányba tolja el az egyensúlyt),
és a vízmolekulák egyensúlyi folyamatban szénsavat
• a nyomásváltozással (növelése a térfo-
képeznek: gatcsökkenés irányába tolja el az egyensúlyt).
H2O (aq) + CO2 (aq) H2CO3 (aq) A legkisebb kényszer elve
• a dinamikus egyensúlyi állapotban lévő rendszerben c,
Minél melegebb van, annál jobban csökken az oldat- T és p megváltozása olyan átalakulást eredményez,
ban a CO2 (aq) koncentrációja, és az egyensúly a szén- amely a változás mértékét csökkenti.
sav bomlásának irányába tolódik el. A szénsavas üdítő
melegben egyre kevesebb szénsavat fog tartalmazni.
61

Összefoglalás
Kapcsolatok
KÉMIAI VÁLTOZÁS
a je törv
leírás lle ényei
i
tá
m
ző
faj
i
Kémiai egyenlettel
típusai
Szó- Sztöchio- Ion- Egyesülés Bomlás Csere- Reakció- Reakcióhő Az átalaku- Tömeg- Töltés- Atomok
egyenlet metriai egyenlet bomlás sebesség lás mértéke megma- megma- megmara-
egyenlet radás radás dásának
Szintézis Disszociáció törvénye törvénye törvénye
Exoterm Endoterm
Egyirányú Egyensúlyra
vezető
Egyensúlyi Le Chatelier–
állandó Braun-elv
Projektmunka
Csoportmunkában dolgozzátok fel a következő témaköröket!
1. Bármely probléma megoldása mindig újabb problémákat vet fel.
2. A veszélyt nem tudjuk kiiktatni, csupán az egyik kockázatot egy másikra cserélni.
3. Minden anyagnak van jó (számunkra hasznos) és rossz (számunkra káros) tulajdonsága.
Konkrét kémiai példákon szemléltessétek a fenti kijelentéseket! Készítsetek számítógépes bemutatót is!
62

1. Egyensúlyi folyamat megváltozása
Zárt edényben az alábbi egyensúlyi folyamatot játszatják le:
kJ
A (g) + B (g) C (g) Δr H = –45
mol
Az egyensúly beállását követően négy esetben a rendszer egyensúlyát megzavarjuk azzal, hogy valamelyik részt-
vevő koncentrációját, vagy a hőmérsékletet változtatjuk meg. A rendszerbe épített érzékelők a bekövetkező kon-
centrációváltozásokat követik, és az alábbi diagramot rajzolják ki.
mol 6
dm3 [C]
5
4
koncentráció
3
[B]
2
[A]
1
I II III IV idő
 Milyen változást hajtottunk végre az I. időpontban?

 Mi történt a rendszerben a II. időpontban?
 Mit változtattunk a III. időpontban?
 Mi történhetett a rendszerben a IV. időpontban?
2. A hőmérséklet-változás hatása a reakciósebességre

 Tervezz kísérletet, hogy miként tudnád szemléltetni a hőmérséklet-változás reakciósebességre gyakorolt hatását
a pezsgőtabletta vízben való oldódásán keresztül!
 Elképzelésedet beszéld meg tanároddal!
 Végezd el a tervezett kísérleteket!
3. Lőporgyártás
A lőporgyártáshoz szükséges kálisalétromot (KNO3-ot) a középkorban mészsalétromból (Ca(NO3)2-ból) és ha-
muzsírból (K2CO3-ból) állították elő. A kálisalétrom előállítását forradalmasította a Chilében a 19. században
felfedezett NaNO3-készlet (chilei salétrom). A chilei salétrom forrón telített vizes oldatát fedősó (KCl) forrón
telített vizes oldatával keverve, majd a keveréket lehűtve kálisalétromot lehet előállítani.
 Írd fel a mészsalétromból kiinduló KNO3-gyártás kémiai egyenletét!
 Értelmezd a végbemenő kémiai reakciót az ionos vegyületek oldhatósági viszonyainak ismeretében!
 Írd fel a chilei salétromból kiinduló KNO3-előállítás kémiai egyenletét!
63

Számítási feladatok
1. Az alumínium a sósavval a következő rendezendő egyenlet szerint reagál:
… Al + … HCl → … AlCl3 + … H2
a) Hány g hidrogén-klorid szükséges 30,0 g alumínium teljes elreagálásához?
b) Hány g 15,0 w%-os sósavban van ennyi HCl?
c) Hány g alumínium-klorid, illetve hány g hidrogén keletkezik eközben a reakció során?
2. Mekkora tömegű 10,0 w%-os kálium-jodid-oldat reagál el maradéktalanul 210,0 g 5,00 w%-os ólom(II)-nitrát-
oldattal?
3. Mekkora tömegű 25,0 w%-os nátrium-hidroxid-oldat reagál el maradéktalanul 20,0 cm3 1,13 g/cm3 sűrűségű
22,0 w%-os salétromsavoldattal?
4. 50,0 cm3 0,200 mol/dm3 koncentrációjú kénsavoldathoz feleslegben bárium-nitrát-oldatot adagoltunk. Számít-
suk ki, mekkora tömegű bárium-szulfát-csapadék képződése következhet be 90,0%-os hatékonyságot feltételezve!
5. 75,0 g tömegű, 20,0 w% kalcium-karbonátot tartalmazó égetett meszet sósavval reagáltattunk. Mekkora térfo-
gatú standard nyomású és 25 °C hőmérsékletű gáz képződik? (Vm = 24,5 dm3/mol)
6. Az iparban a füstgázok kénmentesítése céljából kén-dioxid-gázt kénhidrogén-gázzal reagáltatnak, miközben

kén és víz képződik. Számítsuk ki, hogy 20,0 dm3 standardállapotú SO2-gázhoz mekkora térfogatú azonos álla-
potú H2S-gáz szükséges? Mennyi a keletkező kén tömege, ha tudjuk, hogy a kénmentesítő eljárás 95 %-os haté-
konyságú? (Vm = 24,5 dm3/mol)
7. 10,0 w% rezet tartalmazó réz–cink ötvözet 50,0 g-ját feleslegben vett sósavval reagáltatjuk. Mekkora térfogatú
standardállapotú gáz fejlődik, ha tudjuk, hogy csak a cink lép reakcióba? (Vm = 24,5 dm3/mol)
8. Hány tömegszázalék nátrium-karbonátot tartalmaz az a NaNO3–Na2CO3 porkeverék, amelynek 6,50 g-ja só-
savval 1,00 dm3 térfogatú standardállapotú szén-dioxidot fejleszt? (Vm = 24,5 dm3/mol)
9. Egy 25,0 g tömegű sárgarézdarabra (réz‒cink ötvözet) feleslegben sósavat csöpögtetünk. A reakció során 2,20
dm3 térfogatú standardállapotú gáz fejlődik. Hány w% rezet tartalmaz a minta? (Vm = 24,5 dm3/mol)
10. Hány dm3 standardállapotú gáz keletkezik 35,0 w% kalcium-karbonátot tartalmazó CaCO3–MgCO3 keverék
10,0 g-jának nagy mennyiségű sósavval való reakciójában? (Vm = 24,5 dm3/mol)
11. Egy CaCO3-ból és MgCO3-ból álló porkeverék 18,6 g-ját híg sósavban teljesen feloldva 4,77 dm3 térfogatú
standardállapotú gáz fejlődik. Határozza meg a porkeverék tömegszázalékos összetételét! (Vm = 24,5 dm3/mol)
64

Csoportosítsuk
a kémiai reakciókat!
IV.
Ebben a fejezetben a kémiai reakciók részecske-
átmenet szerinti csoportosítását tekintjük át. Rész-
letesen tárgyaljuk a sav-bázis és a redoxireakciókat,
és azok gyakorlati alkalmazásait.
A fejezetcímekben megfogalmazott kérdéseken és
problémákon kívül tárgyalunk olyan izgalmas kér-
déseket is, mint például, hogy tényleg sóból van-e
a Gellért-hegy; hogyan hegesztik a vasúti síneket;
milyen reakció révén emelkednek a levegőbe a ra-
kéták; hogyan lesz a vasszögből rézszög; mit tartal-
maznak az érintőképernyős kesztyűk; hogyan lehet
okostelefonnal vizsgálni az anyagok elektromos
vezetését; hogyan működnek a házi víztisztító be-
rendezések.
1. Savak és bázisok
2. A kémhatás és a pH
Valóban semleges a pH 5,5?
3. A sav-bázis reakció
Miért lúgos kémhatású a szódabikarbóna oldata?
4. Redoxireakciók
Miért hasznos a vákuumos vagy védőgázos
csomagolás?
5. Redoxireakció mint elektronátmenet
Égés oxigén nélkül?
6. Az elektrokémia alapjai
Mennyire „zöld” autó a hibrid autó?
7. Galvánelemek
Pótolható a lemerült ceruzaelem citrommal is?
8. Primer elemek és akkumulátorok
Miért lyukad ki a használt elemek fala?
Összefoglalás
65

1. Savak és bázisok
Tudtad, hogy szúnyogcsípés esetén nagyon jó, ha ammónia-

oldattal vagy szódabikarbóna-oldattal kened be a csípést?
Nem fog úgy viszketni és feldagadni. A szúnyogcsípés során Tudod? Jó, ha tudod! Savak és bázisok
ugyanis hangyasav jut a bőr alá, amit gyorsan közömbösít-
ve enyhíthetők a kellemetlen tünetek. De mi is az a hangya- A kellően tömény savak és bázisok maró hatásúak.
sav és a közömbösítés?
Ezért az ilyen anyagokat tartalmazó tárolóedényeken
fel kell tüntetni a maró hatást, és hogy az
A vegyületek fontos csoportját képezik a savak és a bázi- emberi testfelülettel érintkezve azt károsít-
sok. A savak azok az anyagok, amelyek vizes oldatban ják (1. ábra). Különösen veszélyesek, ha
megnövelik a hidrogénion-koncentrációt. Ez általában szembe fröccsennek vagy a nyelő-
amiatt következik be, mert hidrogénionra és valamilyen csőbe jutnak.
anionra bomlanak (disszociálnak).
sav → H+ + anion–
A legismertebb savak a sósav (HCl), a kénsav (H2SO4), a 1. Vigyázz! Maró hatású anyag!
szénsav (H2CO3), a salétromsav (HNO3), a foszforsav
(H3PO4), a hangyasav (HCOOH) és az ecetsav (CH3COOH).
A savakat bázisokkal lehet közömbösíteni. Ilyenkor a
savak vizes oldatában található hidrogénionok a bázisok
vizes oldatának hidroxidionjaival lépnek reakcióba, és Gondoltad volna? A gyomorsav
vízmolekulát képeznek.
H+ + OH– → H2O A gyomorsav a gyomornyálkahártya által termelt só-
sav. Jelenléte a gyomorban egyrészt azért fontos, mert
A bázisok olyan anyagok, amelyek vizes oldatban megnö-
segíti a táplálék megemésztését, másrészt azért, mert
velik a hidroxidion-koncentrációt. Ez gyakran amiatt kö- megöli a kórokozó baktériumokat, és szabályozza a
vetkezik be, mert vízben oldva valamilyen kationra és gyomor kiürülését. A gyomorsavtúltengés fő tünete
hidroxidionra bomlanak (disszociálnak). a gyomorégés. Gyomorégésre savkötő ételt (pl. tejet)
bázis → kation+ + OH– vagy savlekötő gyógyszert lehet fogyasztani. A savle-
kötő gyógyszerek olyan bázisokat tartalmaznak, ame-
A legismertebb bázisok a nátrium-hidroxid (nátronlúg, lyek közömbösítik a sósavat. Házilag szokták még
NaOH), a kalcium-hidroxid (oltott mész, Ca(OH)2) és az csillapítani szódabikarbóna (NaHCO3) fogyasztásával
ammónia (NH3). is. A szódabikarbóna és sósav reakciójában azonban
szén-dioxid-gáz is képződik. Ez kellemetlen puffadást
eredményez.
A savak és bázisok között végbemenő közömbösítési reak-  Írd fel a gyomorsav és a szódabikarbóna között leját-
cióban mindig képződnek ionos vegyületek is. Ezeket szódó közömbösítési reakció kémiai egyenletét!
nevezzük sóknak. A sók kationja a bázisból, anionja pedig
a savból származik. Só pl. a konyhasó (NaCl), a mészkő
(CaCO3), a szóda (Na2CO3), a trisó (Na3PO4), a szóda-
bikarbóna (NaHCO3) és a szalmiáksó (NH4Cl).
sav + bázis → só + víz
só = kation+ + anion–
 Melyik sav és melyik bázis közömbösítési reakciójában
képződhettek a következő sók: NaCl, CaCO3, NaHCO3,
CaSO4, Ca3(PO4)2, NH4NO3?
66

A savak és bázisok
Tudod? Jó, ha tudod! Szerinted…? Sóból van a Gellért-hegy?
erőssége
A savak erőssége attól függ, hogy vizes oldataikban Ilyen címmel jelent meg egy írás néhány évvel ezelőtt.
mekkora a hidrogénion-koncentráció (2. ábra). Az ún.  Miért meglepő ez a cím?
erős savak vizes oldatában a hidrogénion-koncentráció  Vajon miről szólhat az írás?
legalább olyan nagy, mint a bemérési savkoncentráció.  Mi a helyes válasz a címben feltett kérdésre? Add meg
Erős sav pl. a sósav, a kénsav és a salétromsav. A gyen- a helyes válasz kémiai magyarázatát is!
ge savak vizes oldataiban a hidrogénion-koncentráció
kisebb, mint a bemérési savkoncentráció. Gyenge sav
pl. a szénsav, az ecetsav és a hangyasav.
A bázisok erőssége attól függ, hogy vizes oldataikban
mekkora a hidroxidion-koncentráció. Erős bázisok ese- Közömbösítés
tén ez legalább olyan nagy, mint a bázis koncentrációja és semlegesítés
volt kezdetben. Erős bázis pl. a nátrium-hidroxid és a
kalcium-hidroxid. A gyenge bázisok vizes oldataiban a Minden semlegesítés közömbösítés, de nem minden
hidroxidion-koncentráció kisebb, mint a bázis koncent- közömbösítés semlegesítés.
rációja volt kiinduláskor. Gyenge bázis pl. az ammónia  Rajzold fel a közömbösítés és a semlegesítés közötti
és az alumínium-hidroxid. kapcsolatot halmazábrával!
koncentráció egyensúlyi
a disszociáció előtt koncentrációk
HA H+ A–
Savak: azok az anyagok, amelyek vi-
erős ~100%-os zes oldatban megnövelik a hidro- Van fogalmad?
sav disszociáció génion-koncentrációt.
Bázisok: azok az anyagok, amelyek
HA vizes oldatban megnövelik a hidroxidion-koncentrációt.
HA
gyenge részleges Sav-bázis reakció: savak és bázisok között lejátszódó
sav H+ A– kémiai reakció.
disszociáció Közömbösítés: olyan sav-bázis reakció, amelynek lé-
nyege, hogy a hidrogénionok a hidroxidionokkal vízmo-
2. A savak erőssége disszociációjuk mértékétől függ lekulát képeznek.
(A HA tetszőleges savat jelöl) Sók: a savak és bázisok között végbemenő közömbösí-
tési reakcióban képződő ionos vegyületek.
Disszociáció: egyensúlyra vezető bomlás.
Nézz utána! Sók, savak, bázisok

Savak
• Olyan anyagok, amelyek vízben oldva
Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő megnövelik a hidrogénion-koncentrá-
témákat! Készítsetek számítógépes prezentációt is! ciót.
1. Honnan kapták nevüket a legismertebb savak? • sav → H+ + anion–
2. Milyen sókkal találkozhatsz közvetlen környezeted- Bázisok
ben? Mire használják azokat? • Olyan anyagok, amelyek vízben oldva megnövelik
3. Milyen savak fordulnak elő ételeinkben, italainkban, a hidroxidion-koncentrációt.
• bázis → kation+ + OH–
közvetlen környezetünkben?
Közömbösítés
4. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap- • sav + bázis → só + víz
csolatos hírt hallottatok a héten! • Lényege: H+ + OH– → H2O
Sók
• Kationból és anionból felépülő ionos vegyületek.
67

2. A kémhatás és a pH
Valóban semleges a pH 5,5?
A reklámokban gyakran halljuk, hogy bizonyos kozmetiku-
koncentráció
H+ OH–
mok pH-ja 5,5, és ezért ezek bőrsemlegesek. Vajon mit je-
lent az, hogy bőrsemleges? És egyáltalán mit jelent a sem-
H+ OH–
leges, és mit a pH? Ahhoz, hogy ezeket megértsük, meg kell
ismerkednünk a kémhatás és a pH fogalmával. OH– H+
A vizes oldatok kémhatása lehet savas, semleges vagy lú-

gos. A kémhatást a hidrogénionok és a hidroxidionok
koncentrációjának viszonya szabja meg (1. ábra). savas semleges lúgos
Savas kémhatású az oldat, ha benne a hidrogénionok kémhatású kémhatású kémhatású
oldat oldat oldat
koncentrációja nagyobb, mint a hidroxidionok koncentrá-
1. A kémhatást (savas, semleges, lúgos) a hidrogénionok
ciója: c(H+) > c(OH–).
és a hidroxidionok koncentrációjának viszonya szabja meg
Semleges kémhatású egy oldat, ha benne a hidrogén-
ionok koncentrációja pontosan annyi, mint a hidroxid-
ionok koncentrációja: c(H+) = c(OH–).
Lúgos kémhatású az oldat, ha benne a hidroxidionok
koncentrációja nagyobb, mint a hidrogénionok koncent- Gondoltad volna? A lakmusz
rációja: c(OH–) > c(H+).
Az oldatok kémhatását indikátorokkal (jelzőanyagok- A legegyszerűbb indikátor a lakmusz, amelynek anya-
kal) mutathatjuk ki. Az indikátorok olyan anyagok, ame- gát a festőzuzmóból (Roccella tinctoria) oldják ki. Ezt
lyek színe függ az oldat kémhatásától. Ilyen indikátor pl. a a festőanyagot szívatják fel papírlapocskákra, és ezt
vöröskáposzta-lé, a tea, a metilnarancs, a fenolftalein és a használjuk savasság és lúgosság kimutatására (3. ábra).
lakmusz (1. táblázat).
Savas Semleges Lúgos

Indikátor
közegben közegben közegben
Metilnarancs piros sárga sárga 3. A lakmuszpapírt

gyakran használjuk
Fenolftalein színtelen színtelen ciklámen
a kémhatás
Lakmusz piros lila kék kimutatására
1. táblázat. Indikátorok színe különböző kémhatású oldatokban
Az oldatok kémhatásának számszerű jellemzésére használ-

juk a pH-t (2. ábra). A savas oldatok pH-ja kisebb 7-nél,
Gondoltad volna? A pH meghatározása
a semleges oldatok pH-ja 7, a lúgos oldatok pH-ja nagyobb
7-nél.
A pH közelítő értékét indikátorokkal, pontos értékét
mérőműszerekkel (pH-mérővel) tudjuk meghatározni.
citrom alma banán víz szódabikarbóna ablaktisztító lefolyótisztító

sósav
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
ecet paradicsom tej vér szappan

2. Néhány ismert anyag pH-ja
68

Gondoltad volna? A pH számítása Vigyázz! Kész labor! Titkosírás
Egy oldat pH-ja megegyezik annak a kitevőnek a mí- Fenolftalein indikátor színtelen oldatába márts egy
nusz egyszeresével, amelyet akkor kapunk, ha a hid- üvegbotot vagy vékony ecsetet! Írj valamit az üvegbot-
rogénion-koncentrációt tíz hatványaként írjuk fel: tal vagy ecsettel egy fehér papírra! Szárítsd meg az
pH = –log c(H+). Példák a pH számítására (2. táblázat): írást! A titkosírás előhívásához spricceld le a papírt
ammóniaoldattal vagy szódabikarbóna vizes oldatá-
c(H+) 0,0100 0,0000000100 0,00230 0,0000750 val! Az írás ciklámen színnel láthatóvá válik.
10 hatvá-  Értelmezd a kísérletet!
10–2 10–8 10–2,64 10–4,12
nyaként Hagyd levegőn állni az előhívott titkosírást néhány
kitevő –2 –8 –2,64 –4,12 napig!
pH 2 8 2,64 4,12  Mi történik? Mi lehet a jelenség magyarázata?
2. táblázat. Példák a pH számítására
A vöröskáposzta leve
mint pH-t jelző indikátor
Szerinted…? Savasítás és lúgosítás
Készíts vöröskáposzta levéből indikátort! Az apró da-
Egyes, manapság elterjedt elméletek szerint betegsége- rabokra vágott vöröskáposztát kb. fél óráig főzd desz-
ink alapvető oka, hogy szervezetünk elsavasodik. Ezért tillált vízben, majd a kapott oldatot hűtés után szűrd
ajánlják a lúgosító élelmiszerek fogyasztását. meg! (A lé úgy is elkészíthető, hogy a káposztadarabo-
 Titkos szavazással mérjétek fel, hogy az osztály hány kat vízzel turmixolod, a kapott pépet szitán átnyomod.)
százaléka hisz ebben az elméletben, és hány százaléka A vöröskáposzta levének színe különböző pH-jú olda-
nem! tokban (4. ábra): vörös (pH = 1–2); sötét ibolya
 Ezek után projektmunkában dolgozzátok fel ezt az (pH = 3–4); halványkék (pH = 5–6); zöld (pH = 7–8);
elméletet és az elmélet megcáfolásával kapcsolatos is- kékeszöld (pH = 9–10); kék (pH = 11–12);
mereteket is! sárga (pH 13–14).
 Vizsgáld meg az otthon található anyagok (ecet, szóda-
 Rendezzetek vitát! Az egyik csoport érveljen az elmé-
let mellett, a másik csoport pedig sorakoztasson fel bikarbóna, vízkőoldó, fertőtlenítőszer, pezsgőtabletta,
ellenérveket! szappan, sampon stb.) vizes oldatainak kémhatását!
 Rajzolj! Ha vöröskáposzta levével átitatott szűrőpapírt
 A vita után ismételjétek meg a titkos szavazást! Ebből
kiderül, melyik csoport érvelt meggyőzőbben. kiszárítasz, majd erre az előbb felsorolt otthon találha-
tó anyagokból cseppentesz, érdekes színkavalkád ala-
kulhat ki! Kis ecsettel festmény is készülhet!
Kémhatás: az oldatban található hid-

rogénionok és hidroxidionok kon- Van fogalmad?
centrációjának viszonya határozza
meg.
Savas kémhatás: az oldatban a hidrogénionok koncent-
rációja nagyobb, mint a hidroxidionok koncentrációja:
c(H+) > c(OH-).
Semleges kémhatás: az oldatban a hidrogénionok kon-
centrációja pontosan annyi, mint a hidroxidionok kon-
centrációja: c(H+) = c(OH–).
Lúgos kémhatás: az oldatban a hidroxidionok koncent-
rációja nagyobb, mint a hidrogénionok koncentrációja:
c(OH–) > c(H+).
Indikátor: olyan anyag, amely színváltozással jelzi az
oldat kémhatásának megváltozását.
pH: a kémhatás számszerű jellemzésére használt érték. 4. A vöröskáposzta-lé otthon is elkészíthető indikátor
69

3. A sav-bázis reakció
Miért lúgos kémhatású a szódabikarbóna oldata?
Az előző leckékben volt már arról szó, hogy a szódabikarbó-

na vizes oldata lúgos, ezért használható szúnyogcsípés
enyhítésére, gyomorsav megkötésére, fogszuvasodás gátlá- Gondoltad volna? Az ammóniaoldat kémhatása
sára és pezsgőtablettákban bázisként. Hogyan lehetséges
ez, hiszen a szódabikarbóna (NaHCO3) egy só? Lehet egy só Protonátadással tudjuk értelmezni az ammónia vizes
vizes oldata lúgos is, vagy akár savas kémhatású is?
oldatának kémhatását is. Ilyenkor az ammóniamole-
kula vesz fel protont a vízmolekulától, és közben hidr-
Néhány anyag (ammónia, különböző sók) vizes oldatának oxidion keletkezik:
kémhatását csak úgy tudjuk megmagyarázni, ha a savakat NH3 + H2O NH4+ + OH–
és bázisokat, valamint a sav-bázis reakciókat részecske-
szinten értelmezzük.
E szerint az értelmezés szerint sav az a kémiai részecske
(molekula vagy ion), amely protonleadásra képes. (A pro-
ton itt a hidrogéniont jelenti!) Bázis az a kémiai részecske,
amely proton felvételére képes. Ebben az értelmezésben a
Tudod? Jó, ha tudod! H+ vagy H3O+ ?
sav-bázis reakció lényege, hogy az egyik kémiai részecske
protont ad át egy másik kémiai részecskének.
Mind a kettő helyes. A sav-bázis reakciók protonátme-
nettel történő értelmezésében viszont nem szerepelhet
H+, csak H3O+.
Miért lúgos a szóda-
Gondoltad volna?
bikarbóna vizes oldata?
A szódabikarbóna (NaHCO3) egy ionrácsos vegyület:

Na+-ionokból és HCO3–-ionokból épül fel. A Na+-ionok Miért 7 a semleges oldat pH-
Gondoltad volna?
nem tudnak protont átadni a vízmolekuláknak. ja?
A HCO3–-ionok viszont tudnak protont felvenni a víz-
molekuláktól, mivel az oxigénatomokon vannak Az amfoter anyagokban mindig számolnunk kell azzal,
nemkötő elektronpárok: hogy egyik részecskéje protont ad egy másik részecs-
HCO–3 + H2O H2CO3 + OH– kéjének. Így van ez a vízben is.
Mivel a folyamatban hidroxidionok keletkeznek, ezért H2O + H2O H3O+ + OH–
megnő az oldat hidroxidion-koncentrációja. Az oldat A folyamatban egyforma mennyiségben képződnek
kémhatása lúgos lesz. oxóniumionok és hidroxidionok. Ezért semleges a víz.
A folyamatban csak minden 25 milliomodik vízmole-
kula vesz részt, csak nagyon kevés oxóniumion és
hidroxidion képződik (1. ábra). Az oxóniumionok
koncentrációja mindössze 1 ·10–7 mol/dm3. Ez a 7-es
Vannak olyan kémiai részecskék, amelyek a reakciópart- pH-nak felel meg.
nertől függően savként is, bázisként is viselkedhetnek. Az
ilyen kémiai részecskéket amfoter részecskéknek nevez-
zük. Ilyen pl. a vízmolekula is. A vízmolekula a HCl-
molekulával szemben bázisként, az NH3-molekulával
szemben savként viselkedik. Az amfoter kémiai részecs-
1. A vízben
kékből felépülő anyagok az amfoter anyagok. csak minden
25 milliomodik
vízmolekula ad
át hidrogéniont
egy másik víz-
molekulának
70

A sav-bázis reakciók protonátmenettel történő értelme- erős erős
zése lehetővé teszi, hogy a sav-bázis reakciókat ne csak sav bázis
vizes oldatokra szűkítsük le. Protonátmenettel (sav-bázis HClO4 perklórsav NaOH nátrium-hidroxid
H2SO4 kénsav KOH kálium-hidroxid
reakcióként) tudjuk értelmezni az NH3-molekulák és HBr hidrogén-bromid Ba(OH)2 bárium-hidroxid
a HCl-molekulák között gázfázisban lejátszódó kémiai HCl hidrogén-klorid Ca(OH)2 kalcium-hidroxid
reakciót is. A reakció terméke egy fehér füst (NH4Cl), ami HNO3 salétromsav
NH4+-ionokból és Cl–-ionokból épül fel. H3PO4 foszforsav
HF hidrogén-fluorid NH3 ammónia
NH3 + HCl NH+4 + Cl– CH3COOH ecetsav
gyenge gyenge
sav bázis
A sav-bázis reakciók protonátmenettel történő értelmezé- 2. Néhány fontosabb sav és bázis erőssége
se lehetőséget nyújt arra is, hogy meghatározzuk a külön-
böző savak és bázisok erősségét (2. ábra). Annál erősebb
egy sav, minél nagyobb mértékben ad át molekulája pro-
tont a vízmolekulának. Annál erősebb egy bázis, minél
Nézz utána! Sav-bázis elméletek
nagyobb mértékben vesz fel molekulája protont egy víz-
molekulától.
Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő
témákat! Készítsetek számítógépes prezentációt is!
1. A leckében tárgyalt sav-bázis elméletet Brønsted-
féle sav-bázis elméletnek nevezzük. Ki volt Brønsted?
Az ammónium-klorid vizes
Nézz utána! 2. Hasonlítsd össze az Arrhenius-féle és a Brønsted-féle
oldatának kémhatása
sav-bázis elméleteket!
Az NH4Cl vízben jól oldódó só. 3. Milyen más sav-bázis elmélet van még?
 Vajon milyen lehet az oldat kémhatása? 4. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap-
 Alkotóionjai közül vajon melyik lép sav-bázis reakció- csolatos hírt hallottatok a héten!
ba a vízmolekulával?
Sav: olyan kémiai részecske (molekula

vagy ion), amely proton leadására Van fogalmad?
Vigyázz! Kész labor! Sóoldatok kémhatása képes.
Bázis: olyan kémiai részecske (mo-
lekula vagy ion), amely proton felvételére képes.
Fehér csempére cseppents a következő sók vizes olda- Sav-bázis reakció: protonátmenettel járó kémiai reakció.
tából 2-3 cseppet: konyhasó (NaCl), szódabikarbóna Amfoter: olyan kémiai részecske (molekula vagy ion),
(NaHCO3), szóda (Na2CO3), trisó (Na3PO4), szalmiáksó amely protonleadásra és protonfelvételre egyaránt
(NH4NO3) és keserűsó (MgSO4) (3. ábra)! képes.
 Vöröskáposzta levéből készült indikátorral vizsgáld
meg az oldatok kémhatását!
A sav-bázis reakció mint protonátmenet

• Sav: olyan kémiai részecske, amely pro-
tonátadásra képes.
• Bázis: olyan kémiai részecske, amely pro-
tonfelvételre képes.
• Amfoter: olyan kémiai részecske, amely pro-
tonfelvételre és protonleadásra egyaránt képes.
• Értelmezhető vele:
– a semleges oldat 7-es pH-ja;
3. Az indikátor színváltozása alapján melyik oldat milyen – gázfázisban vagy nemvizes oldatokban lejátszódó
kémhatású? sav-bázis reakció is.
71

4. Redoxireakciók
Miért hasznos a vákuumos vagy védőgázos csomagolás?
Megfigyelted már, hogy az őrölt kávét vákuumos csoma- C + O 2 = CO2

golásban, a húskészítményeket és az olajos magvakat,
oxidálódott redukálódott
chipseket védőgázos csomagolásban hozzák kereskedel- oxidálószer
mi forgalomba? Erre azért van szükség, mert ezek az élel- redukálószer
miszerek különösen érzékenyek oxidációra. Levegővel 1. A szén égése során a szén a redukálószer (oxidálódik), az
érintkezve hamar avasodnak, megromlanak. De mi is az oxigén az oxidálószer (redukálódik)
oxidáció?
Az oxidáció elnevezése arra utal, hogy régen az oxigénnel

való reakciót (pl. az égést) értették rajta. Ma már úgy ér- A fémek többségének
telmezzük, hogy az oxidáció a kémiai reakciók egyik faj- Tudod? Jó, ha tudod! előállítása is redoxi-
tájának, a redoxireakcióknak a része. A redoxireakciók reakció
két részfolyamatból, egymás mellett, egymással egy időben A fémek többségét vegyületeikből a fémvegyület redu-
lejátszódó oxidációból és redukcióból állnak. A redoxi- kálásával nyerik. Redukálószer lehet a szén és a szén-
reakciók értelmezése többféleképpen történhet. monoxid (vasgyártás), a hidrogén (volframgyártás)
Az egyik értelmezés szerint a redoxireakció oxigén- vagy az elektromos áram (alumíniumgyártás).
atom-átmenettel járó kémiai reakció. Az oxidáció oxigén- A vaskohóban redoxireakciók sokasága megy végbe
atom-felvételt, a redukció oxigénatom-leadást jelent. (3. ábra). A szén és a szén-monoxid a redukálószer, a
Azt az anyagot, amely a redoxireakció során oxidálódik, vas-oxid és az oxigén az oxidálószer.
redukálószernek nevezzük. Az az anyag, amely a folya-  Írd fel annak a redoxireakciónak a kémiai egyenletét,
matban redukálódik, az oxidálószer (1. ábra). amelyben

a) a szén redukálja a vas(III)-oxidot (Fe2O3), illetve
b) a szén-monoxid redukálja a vas(III)-oxidot!
Hogyan hegesztik a vasúti
Gondoltad volna? vasérc, dolomit, koksz
síneket?
A sínek összehegesztésére még manapság is használják

az ún. termitreakciót. Az összehegesztendő sínvégeket
vas(III)-oxid és alumíniumpor keverékével veszik kö-
rül. A keveréket meggyújtják (2. ábra). A lejátszódó
redoxireakció során olyan nagy hő fejlődik, hogy az kohó
acél akár 2500 °C-ra is felmelegszik és megolvad. A fo-
lyamat kémiai egyenlete a következő:
Fe2O3 + 2 Al → Al2O3 + 2 Fe.
 Melyik anyag az forró levegő
oxidálószer, me-
salak
lyik a redukáló- nyersvas
szer? 3. A vaskohóban
is redoxireakciók
sokasága megy
végbe
2. A vasúti sínek
hegesztése
termitreakcióval
szintén redoxireakció
72

Gondoltad volna? Rakétakilövés Gondoltad volna? A hidrogén-peroxid
A rakétákat is redoxireakció emeli a magasba. A szi- A hajszőkítésre is használt hidrogén-peroxid erős

lárd halmazállapotú hajtóanyagban található alumíni- oxidáló anyag. Tömény oldata 30%-os. Az ilyen tö-
umpor a redukálószer, az ammónium-perklorát ménységű oldat a fejbőrre kerülve súlyosan károsítja
(NH4ClO4) az oxidálószer. A kilövéskor látható fehér azt. A hajat és a hajhagymákat eloxidálja azon a terü-
füst a redoxireakcióban képződő alumínium-oxid leten, és így kopaszságot okoz. Minél kisebb koncentrá-
(Al2O3). cióban alkalmazzák az anyagot, annál kevésbé szőkíti
 Mi lehet a végbemenő kémiai reakció egyenlete? ki a hajat, de az oxidációs folyamat révén ekkor is
 Nézz utána az interneten, milyen más hajtóanyaggal károsítja.
működnek még a rakéták! Híg oldatát használják még sebfertőtlenítésre is. A mé-
zes tea is azért lehet hatékony torokfájásra, mert a benne
található enzimek hidrogén-peroxidot termelnek.
Mi van a porral oltó

Gondoltad volna? készülékben?
Nézz utána!
Nem homok, ahogy azt sokan gondolják, hanem leg-

gyakrabban szódabikarbóna (NaHCO3). Projektmunka keretében dolgozzátok fel a következő
Az égéshez szükség van éghető anyagra, az égést tápláló témákat! Készítsetek számítógépes prezentációt is!
közegre és megfelelő hőmérsékletre. A tűzoltótechnikák 1. Mi történne az emberi szervezettel, ha tartósan a
többsége erre a két utolsó komponensre fókuszál: az jelenleginél nagyobb (pl. 100%-os) oxigénkoncent-
égést tápláló közeg megvonására, illetve a hőmérséklet rációban élnénk?
csökkentésére. A szén-dioxid-gáz az égés helyén egy 2. Milyen védőgázokat használnak élelmiszerek tartó-
kémiai folyamatban keletkezik. A hajtógáz (nitrogén) az sítására?
oltópalackból szódabikarbónát lövell a tűzre (4. ábra). 3. Beszéljétek meg, milyen fontosabb, kémiával kap-
Ez ott a tűz hőjének hatására elbomlik a következő re- csolatos hírt hallottatok a héten!
akció szerint:
2 NaHCO3 (sz) → Na2CO3 (sz) + H2O (g) + CO2 (g)
A folyamat azért előnyös a tűzoltás számára, mert
endoterm reakció révén csökkenti az égés környezeté- Redoxireakció
nek hőmérsékletét. A keletkező szén-dioxid – nagy • Egyidejűleg végbemenő oxidáció és re-
dukció.
sűrűsége lévén – elzárja az oxigént az égő anyagtól.
• Oxigénatom átadásával járó kémiai reak-
A keletkező szilárd, ionkristályos, nehezen olvadó ció:
Na2CO3 pedig szintén záró réteget képez az égő anyag – oxidáció: oxigénfelvétel,
és a levegő oxigénje között. – redukció: oxigénleadás.
Oxidálószer
nyomókar • Anyag, amely a redoxireakció során redukálódott.
biztosítószög Redukálószer
nyomásmérő • Anyag, amely a redoxireakció során oxidálódott.
fúvóka
N2-hajtógáztartály
szódabikarbóna
4. A porral oltóban nem homok,

hanem szódabikarbóna van
73

5. A redoxireakció mint elektronátmenet
Égés oxigén nélkül?
Az előző leckében tárgyalt oxigénátadási elmélettel nagyon

nehéz értelmezni olyan fontos hétköznapi folyamatokat,
mint az égés (1. ábra). Ismeretesek ugyanis olyan égési fo-
lyamatok is, amikor egy anyag (pl. foszfor, nátrium, acetilén)
nem oxigénben (levegőben) ég, hanem klórgázban.
A kísérleti tapasztalatok megértéséhez szükség van a

redoxireakciók egy másik, általánosabb értelmezésére is.
Ennek az a lényege, hogy a redoxireakciók körét kiterjeszt-
jük minden olyan kémiai reakcióra, amelyben elektronát-
menet történik. Oxidációnak nevezzük a redoxireakciónak 1. Az oxigénátadási modellel
azt a részfolyamatát, amelyben elektronleadás történik. számos redoxireakció nem
vagy nehezen értelmezhető
A redukció pedig elektronfelvételt jelent.
A magnézium égése
oxigénben és klórban
Gondoltad volna? Így is megjegyezheted
A magnézium meggyújtva vakító lánggal ég oxigénben
(levegőn). Az égés kémiai egyenlete a következő:
Oxidáció: elektront ad.
2 Mg + O2 → 2 MgO.
(Az oxidáció és az ad is magánhangzóval kezdődik.)
A keletkezett magnézium-oxid ionrácsos vegyület:
Redukció: elektront kap.
Mg2+- és O2–-ionokból épül fel. Ez a reakció tehát fel-
(A redukció és a kap is mássalhangzóval kezdődik.)
bontható két részfolyamatra:
a magnéziumatom elektront ad le:
2 Mg → 2 Mg2+ + 4 e–, azaz oxidálódik;
az oxigénmolekula felveszi az elektronokat:
O2 + 4 e– → 2 O2–, azaz redukálódik.
Vigyázz! Kész labor! Vasszögből rézszög? A meggyújtott magnézium klórgázban is folytatja az
égést: Mg + Cl2 → MgCl2.
Fehér csempére (üveglapra, műanyag lapra, vagy főző- A magnézium-klorid is ionrácsos anyag: Mg2+- és
pohárba) helyezz egy vasdarabkát (esetleg kis méretű Cl–-ionokból áll. A felírható részfolyamatok:
vasszöget), és tölts rá annyi réz(II)-szulfát-oldatot, A magnéziumatom elektront ad le:
hogy minél jobban ellepje a vasdarabot (2. ábra)! Mg → Mg2+ + 2 e–, azaz oxidálódik;
Ismételd meg a kísérletet rézdarabkával és vas(II)- a klórmolekula felveszi az elektronokat:
szulfát-oldattal! Cl2 + 2 e– → 2 Cl–, azaz redukálódik.
 Milyen különbségeket tapasztaltál?
Hasonló, látványos reakció megy
 Mi lehet a végbemenő redoxireakció kémiai egyenlete,
végbe, ha alumínium és jód keve-
ha tudjuk, hogy a Cu2+-ionok vizes oldata kék
rékére vizet cseppentünk (3. ábra).
színű, a Cu pedig vörös színű?
(A fejlődő hőtől a jód egy része jód-
 Mi oxidálódott és mi redukáló-
gőzzé alakul, ezért a kísérletet csak
dott a folyamat során?
vegyifülkében szabad elvégezni!)
 Írd fel a redoxireakció kémiai
2. A réz(II)-szulfát-oldatba helyezett
egyenletét, valamint az oxidációs
vasszög vörös színe jelzi, hogy
a vas redukálja a réz(II)-ionokat és redukciós részfolyamat egyen-
letét is!
3. Egy látványos redoxireakció:
alumínium reakciója jóddal egy
vízcsepp hatására
74

Egyszer oxidálószer, Fémek reakciója vízzel
Tudod? Jó, ha tudod! Gondoltad volna?
másszor redukálószer? és savakkal
A vas képes redukálni a Cu2+-ionokat, a réz viszont A nagyon nagy redukálóképességű fémek a vízzel is
nem képes redukálni a Fe2+-ionokat. Tehát ha vas(II)- reakcióba lépnek hidrogéngáz fejlődése közben. Példá-
szulfát-oldatba merítünk rézlemezt, semmi nem fog ul: 2 Na + 2 H2O → 2 NaOH + H2. A reakció során a
történni. Ha viszont a rézlemezt ezüst-nitrát vizes ol- fém oxidálódik (elektront ad le), a vízmolekula pedig
datába mártjuk, akkor sötétszürke színnel ezüst válik redukálódik (elektront vesz fel).
ki, az oldat pedig halványkék lesz. Végbemegy a követ- Vannak olyan fémek, amelyek csak híg savakban ol-
kező redoxireakció: Cu + 2 Ag+ → Cu2+ + 2 Ag. A réz dódnak hidrogénfejlődés közben.
tehát redukálta az Ag+-ionokat. A különböző anyagok Például: Zn + 2 HCl → ZnCl2 + H2. A fém ebben az
redukálóképessége eltérő. Ezt fejezi ki az elemek esetben is oxidálódik (elektront ad le), a savoldatban
redukálósora (4. ábra). lévő hidrogénion veszi fel az elektront, tehát az redu-
kálódik: Zn + 2 H+ → Zn2+ + H2 (5. ábra).
erős redukálószer
Hevesen reagálnak Li → Li+ + e–

savakkal vagy K → K+ + e–
4. Az elemek redukálósorában a vas redukálóbb a réznél, cseppfolyós vízzel, Ba → Ba2+ + 2 e–
a réz pedig az ezüstnél miközben H2-gáz Ca → Ca2+ + 2 e–
fejlődik Na → Na+ + e–
Mg → Mg2+ + 2 e–
Reagálnak savakkal Al → Al3+ + 3 e–
és vízgőzzel, Mn → Mn2+ + 2 e–
„Agresszív vizek” avagy a miközben H2-gáz Zn → Zn2+ + 2 e–
Gondoltad volna? nemesfémek oldódása fejlődik Cr → Cr3+ + 3 e–
savakban Fe → Fe2+ + 2 e–
A nemesfémek (ezüst, arany, platina) redukálóképessége Reagálnak savakkal, Co → Co2+ + 2 e–
annyira kicsi, hogy alig van olyan anyag, amivel reak- miközben H2-gáz Ni → Ni2+ + 2 e–
cióba lépnének. fejlődik Sn → Sn2+ + 2 e–
A választóvíz (tömény salétromsav) nevét onnan H2 → 2 H+ + 2 e–
kapta, hogy az ezüstöt oldja, de az aranyat nem. Ezért Cu → Cu2+ + 2 e–
arany ékszerek vizsgálatára használják. Csak oxidáló- Ag → Ag+ + e–
A királyvíz (a tömény salétromsav és tömény sósav szerekkel reagálnak, Hg → Hg2+ + 2 e–
és sosem keletkezik
elegye) az aranyat is oldja. Pt → Pt2+ + 2 e–
közben H2-gáz
Au → Au3+ + 3 e–
gyenge redukálószer
5. A fémek vízzel és savakkal való reakcióját is a redukáló-

képességükkel magyarázhatjuk
Redoxireakció: elektronátmenettel
járó kémiai reakció. Van fogalmad?
Oxidáció: a redoxireakciónak az a
részfolyamata, amelyben elektron-
leadás történik.
Redukció: a redoxireakciónak az a részfolyamata,
amelyben elektronfelvétel történik. Redoxireakció
• Elektronátmenettel járó kémiai reakció:
– oxidáció: elektronleadás,
– redukció: elektronfelvétel.
Égés
• Redoxireakció.
• Az éghető anyag a redukálószer.
• Az égést tápláló anyag az oxidálószer.
75

6. Az elektrokémia alapjai
Mennyire „zöld” autó a hibrid autó?
A hibrid autókban egymás mellett jelenik meg a hagyomá-

nyos belsőégésű motor, valamint egy akkumulátorral mű-
ködő villanymotor (1. ábra). Az akkumulátor töltése részben
menet közben egy generátorról, részben fékezés közben
történik. A két motor a forgalmi helyzettől függően vagy
egymást helyettesítve, vagy egymást erősítve működik.
A hibrid autók a hagyományos autóknál 15-30%-kal keve-
sebb szennyező anyagot bocsátanak a levegőbe, bár az ak-
kumulátorok számos környezetszennyező anyagot tartal-
maznak. Ahhoz, hogy jobban megértsük a hibrid autók és
az elektromos autók működését, meg kell ismerkednünk az
elektrokémia alapjaival.
1. A hibrid autó működésének megértéséhez ismernünk kell
A hőerőművekből, a vízi erőművekből, a szélerőművekből, az elektrokémia alapjait is
az atomerőművekből elektromos energia formájában jut
el az energia a fogyasztókhoz. Az elektromos energia na-
gyon jó közvetítő energia, hiszen könnyen átalakítható
mechanikai energiává (pl. a villanymotorokban), hővé Mit tartalmaznak az érintő-
Gondoltad volna?
(pl. az elektromos hősugárzókban) és sugárzási energiává képernyős kesztyűk?
(pl. a világítótestekben, mikrohullámú sütőkben). Az
elektromos energia tárolására viszont a kémiai energiahor- Az érintőképernyős okostelefonok (2. ábra) és táblagé-
dozók a legalkalmasabbak. Az elektromos energia és a pek elterjedése felvet egy apró kényelmi problémát.
kémiai energia kölcsönös átalakulásaival az elektrokémia Télen igen kellemetlen fedetlen ujjakkal kezelni ezeket
a berendezéseket. Kesztyűben viszont nem megy, ha-
foglalkozik.
csak nem érintőképernyős kesztyűt húzunk ujjainkra.
Az elektromos áram a töltéssel rendelkező részecskék
Ez ugyanis vagy teljes nagyságában, vagy csak bizo-
áramlása. Az elektromos áramot olyan anyagok vezetik,
nyos ujjak begyén ezüstszálakat is tartalmaz a hagyo-
amelyek szabadon mozgó töltéshordozókat tartalmaznak. mányos pamutszálak mellett. Az ezüst nagyon jól ve-
Ilyen töltéshordozók az elektronok és az ionok. A szaba- zeti az elektromosságot, ezért a készülék úgy érzékeli,
don mozgó ionokat tartalmazó folyadékokat elektrolitok- mintha csupasz ujjunkkal érnénk hozzá.
nak nevezzük. Az elektrolitba merülő, elektromosan veze- Az egyik típusú (ún. kapacitív) érintőképernyő eseté-
tő szilárd anyag az elektród. Egy anyag annál jobban ben egy kemény üveg- vagy műanyag lap alatt rácsos
vezeti az elektromos áramot, minél kisebb az elektromos szerkezetű vezető réteget helyeznek el, amelynek segít-
ellenállása. ségével a kijelző felett elektromos mezőt alakítanak ki.
Amikor ujjunkat közelítjük a panelhez, zavart okozunk
Ha az elektrolitba merülő elektródokra kellően nagy fe- ebben az elektromos mezőben
szültséget kapcsolunk, akkor nemcsak elektromos vezetés, (töltést vezetünk el a kezünk-
azaz ionvándorlás jön létre, hanem az elektródok felületén kel), amelyet a vezérlőchip ér-
kémiai változás (oxidáció és redukció) megy végbe. Ezt zékel, s ez alapján határozza
nevezzük elektrolízisnek. Ilyenkor elektromos áram hatá- meg a pozíciót. Az elektro-
sára jön létre a kémiai reakció. Azt az elektródot, ahol mos töltést érzékelő réteg ál-
elektronfelvétel (redukció) megy végbe, katódnak, azt talában indium-trioxid és
pedig, ahol elektronleadás (oxidáció) történik, anódnak ón-dioxid keveréke. Innen a
nevezzük. Az elektrolízis során tehát elektromos energia rövidítése: ITO (Indium Tin
alakul át kémiai energiává. Oxide).
2. Az okostelefonok
működésének megértéséhez is
tisztában kell lennünk az
elektrokémia alapjaival
76

Anyagok elektromos
Vigyázz! Kész labor! Elemmel író toll Vigyázz! Kész labor!
vezetésének vizsgálata
Márts szűrőpapírt konyhasós fenolftalein-oldatba, és Tegyél védőfóliát – folpack is megteszi – érintőképer-

helyezd sima fémlapra! Egy zseblámpaelem negatív nyős mobiltelefonodra vagy táblagépedre. Érints a
sarkát kösd össze rézdrót segítségével a fémlappal, az védőfóliához különböző szilárd anyagokat, és vizsgáld
elem pozitív pólusára kötött vezetékkel pedig óvatosan meg, hogy az érintőképernyő reagál-e az érintésre! Ha
írj az átitatott papírra (3. ábra)! igen, akkor az anyag jól vezeti az elektromos áramot,
 Milyen ionok keletkezhetnek az oldat elektrolízise soha nem, akkor rosszul vezeti. Ismételd meg a kísérletet
rán, ha a fenolftalein megváltoztatja a színét? néhány folyadékkal (csapvízzel, sós vízzel, cukros víz-
zel) is! Ehhez szívd fel a folyadékot egy műanyag szí-
vószálba, majd fogd be ujjaddal a szívószál egyik végét,
hogy a folyadék bennmaradjon! A szívószál másik
végét érintsd az érintőképernyőhöz és mozgasd rajta!
Figyeld meg a változást! Tapasztalataidat jegyezd fel!
 Milyen töltéshordozók találhatók azokban a szilárd
anyagokban, amelyek vezetik az elektromos áramot?
3. Megfelelően összeállított elektrolizáló berendezéssel

akár írhatunk, rajzolhatunk is Vigyázz! Kész labor! Oldatok elektrolízise
Csempére (üveglapra, műanyag lapra) tölts annyi híg

sósavat, hogy egy kb. 3-4 cm átmérőjű paca keletkez-
zen! Megfelelő feszültségű (4,5-9 V) egyenáramú
Készíts díszes réz- áramforrás (pl. zsebtelep, egyenáramú tápegység) kive-
bevonatot vastárgyon! zetéseihez csatlakoztass két grafitrudat! Nyomd a
grafitrudak szabad végét a folyadékba egymástól kb.
Tölts egy nagyobb pohárba (vagy befőttesüvegbe)
1-1,5 cm-re! Kb. fél percnyi elektrolízis után emeld ki
réz(II)-szulfát-oldatot! Fektess a pohár nyílására egy
a grafitrudakat, és rögzítsd megfigyeléseidet!
pálcikát! Erősíts rá két szál cérnát. Köss az egyikre egy
Az elektródokon végbemenő reakciók:
darab rézdrótot, a másikra egy jól megtisztított, zsírta-
Anód (+) 2 Cl- = Cl2 + 2 e-
lanított vastárgyat, amihez szintén egy rézdrótot kötöt-
Katód (–) 2 H+ + 2 e- = H2
tél! Kapcsold a rézdrótokat egy zseblámpaelem sarkai-
hoz úgy, hogy a bevonandó vastárgy legyen a negatív
pólus! A vastárgyra vörös rézréteg kezd kirakódni. Ha
a bevonat már elég vastag, vedd ki a tárgyat az oldatból,
vízzel alaposan mosd le, szárítsd meg, és puha rongy-
gyal fényesítsd ki! Vörösen csillogó „réztárgyat” kapsz. Elektrokémiai alapismeretek
 Vajon milyen folyamat mehetett végbe az anódon
• Elektromos áram: töltéshordozók egy-
(a rézdróton), és milyen a katódon (a vastárgyon)? irányú áramlása.
• Töltéshordozók
– szabadon elmozduló elektronok,
– szabadon elmozduló ionok.
• Elektród: elektromosan vezető szilárd anyag:
Elektrokémia: az elektromos áram és – katód,
a kémiai reakciók kölcsönhatásával Van fogalmad? – anód.
foglalkozó tudomány. Elektrolízis
Elektrolízis: az elektrolizáló cellá- • Az elektromos energia kémiai energiává alakulása.
ban külső egyenáramú áramforrás hatására végbemenő • Az anódon oxidáció, azaz elektronleadás történik.
kémiai változás. • A katódon redukció, azaz elektronfelvétel történik.
• Gyakorlati alkalmazása
– anyagok előállítása,
– felületbevonás (galvanizálás),
– energiatárolás (akkumulátorokban).
77

7. Galvánelemek
Pótolható a lemerült ceruzaelem citrommal is?
Valóban, egy citrommal és néhány fémdarabbal is helyette-

síthetsz egy 1,5 V-os ceruzaelemet. A citromból – de akár egy
almából vagy burgonyából is – egyszerűen készíthetsz ún. Gondoltad volna? Az elektromotoros erő
gyümölcs-galvánelemet (1. ábra). Kell hozzá két különböző
fém, amelyek a fémek redukálósorában lehetőleg minél távo-
A galvánelemek fontos jellemzője az elektromoto-
labb helyezkedjenek el (pl. réz és magnézium). A rézkatódon
a gyümölcsben lévő savas nedvek hidrogénionja redukáló-
ros erő (EMF). Az elektromotoros erő az a maximá-
dik: 2 H+ + 2e– → H2. A nagyobb redukálóképességű magné- lis feszültség, amelyet akkor mérünk az elektródok
ziumanódon a fém oxidálódik: Mg → Mg2+ + 2e–. között, ha a galvánelemen nem folyik át áram.
Mértékegysége a volt (V).
A galvánelemek olyan berendezések, amelyekben a vég-
bemenő kémiai reakció elektromos áramot termel. Azaz
bennük a kémiai energia elektromos energiává alakul. Az
előállítható elektromos feszültség nagysága függ a galván-
elem összetételétől és használatának körülményeitől.
A galvánelemben olyan redoxireakció megy végbe, Szerinted…? A Daniell-elem
amelyben az oxidációt és a redukciót térben egymástól
elválasztottuk. A galvánelemben – az elektrolizáló cellához Ha cinket mártunk réz(II)-szulfát-oldatba, a cink felü-
hasonlóan – az anódon mindig oxidáció, a katódon min- letén vörös bevonat képződik.
dig redukció játszódik le. Az anódon visszamaradó elekt-  Mi lehet a vörös bevonat?
ronok a külső áramkörben (a fémes vezetőben) jutnak át  Értelmezd a végbemenő kémiai reakciót a fémek
a katódra. redukálósora alapján!

 Írd fel a reakció ionegyenletét!
 Mi történt volna, ha rézlemezt mártunk cink-szulfát-
oldatba?
Ahhoz, hogy elektromos energiát nyerjünk, a cinkről
1. Gyümölcsgalvánelemmel származó elektronoknak egy vezetőben kell áramlani
helyettesíthetsz egy 1,5 V-os elemet a réz(II)-ionokhoz. Az oxidációt és a redukciót tehát
térben el kell választani egymástól. Egy ilyen összeál-
lítás látható a 2. ábrán. Ezt nevezzük Daniell-elemnek.
Állati eredetű vagy sem?  Értelmezd a Daniell-elem működését az ábra és az
Gondoltad volna?
Galvani és Volta vitája eddig tanultak segítségével!
A galvánelem elnevezés a jelenség első felfedezőjének,
Luigi Galvani (1737–1798) olasz orvosnak a nevéből
származik. Galvani békaboncolás közben megfigyelte, e– e–
hogy ha két különböző, egymással érintkező fém végei
a békacombhoz érnek, az izom összerándul. Úgy gon-
dolta, hogy az elektromos jelenség a békacombból 2 Na+ sóhíd SO42–
ered. Ezt az „állati eredetű” elektromosság nézetét + katód anód –
akkoriban elfogadták, hiszen ismeretes volt, hogy bi- Cu Zn
zonyos állatok (elektromos rája, angolna) képesek 2 e– 2 e–
áramütéseket okozni. Alessandro Volta (1745–1827)
megismételte Galvani kísérleteit. Észrevette, hogy a bé- Cu2+ Zn2+
kacomb nem rándul össze, ha csak egyfajta fémmel Cu Zn
érintkezik. Hamar rájött, hogy a jelenséghez nincs szük- SO42– SO42–
ség békára, elegendő, ha különböző fémeket sóoldattal
átitatott bőrlemezek (vagy papírlemezek) választanak el. Cu2+ + 2 e– → Cu Zn → Zn2+ + 2 e–
Így készítette el az azóta róla elnevezett Volta-oszlopot. 2. A Daniell-elem
78

A galvánelemek kémiai
Tudod? Jó, ha tudod! Vigyázz! Kész labor! Milyen energiát termel?
jelölése
A galvánelemek kémiai jelölését a Daniell-elem példá- Szórj réz(II)-szulfát-oldatba cinkport! Figyeld meg,
ján ismerheted meg. Először leírjuk az anód anyagának hogyan változik meg a cinkpor és az oldat színe!
vegyjelét, jelen esetben ez a cink vegyjele lesz. Ez je-  Írd fel a lejátszódó reakció kémiai egyenletét!
lenti a cinket mint fémet. Ezután húzunk egy függőle-
ges vonalat, majd leírjuk a cink-szulfát képletét. Ez
jelenti a cink-szulfát-oldatot, a függőleges vonal pedig
a szilárd–folyadék határt. Majd rajzolunk egy függőle-
ges szaggatott vonalat. Ez jelöli az ionok számára átjár- Készíts gyümölcs-
ható diafragmát vagy sóhidat. Utána jön a réz-szulfát- Vigyázz! Kész labor!
galvánelemet!
oldat jelölése képlettel és egy újabb függőleges vonal.
Végül a másik fém, a réz vegyjele. Ha tudjuk, akkor a Végy egy almát (esetleg krumplit, citromot vagy más
megfelelő fémek mellé írjuk zárójelben az elektród lédús gyümölcsöt), és egymástól néhány milliméterre
polaritását is. A Daniell-elem egyszerűsített kémiai szúrj bele egy rézlemezt (vagy ezüstgyűrűt) és egy
jelölése tehát a következő: magnéziumlemezt (vagy alumíniumlemezt)! Vezeté-
(–)Zn(sz) | ZnSO4-oldat ¦ CuSO4-oldat | Cu(sz)(+) kek segítségével kösd a rézlemezt a működtetni kívánt
 Az egyszerűsített kémiai jelölés alapján állapítsd meg, elektromos berendezés (bármilyen, 1,5 V-os elemmel
hogy melyik elektród az anód, illetve a katód, és mi- működő berendezés) elemtartójának pozitív pólusá-
lyen anód- és katódfolyamatok mennek végbe a követ- hoz, a magnéziumlemezt pedig a negatív pólushoz!
kező galvánelemben! (Gyümölcs helyett használhatsz gyümölcslevet is.)
(–)Cu(sz) | Cu(NO3)2-oldat ¦ AgNO3-oldat | Ag(sz)(+)
A galvánelem
• Olyan berendezés, amelyben kémiai re-
akció termel elektromos áramot.
Gondoltad volna? A standardpotenciál • Benne a kémiai energia elektromos ener-
giává alakul.
• Benne a redoxireakció két lépése, az oxidáció
A standardpotenciál az anyagok redukáló- és oxi- és a redukció térben elválasztva megy végbe.
dálóképességének mértéke (1. táblázat). Annak a gal- • Daniell-elem
vánelemnek az elektromotoros ereje, amelynek katódja (–)Zn | ZnSO4-oldat ¦ CuSO4-oldat | Cu(+)
a vizsgált elektród, anódja a standard hidrogénelektród.
Ismeretében egyrészt meghatározhatjuk a redoxi-
reakciók irányát, másrészt kiszámíthatjuk a galvánele-
mek elektromotoros erejét: EMF = ε(katód) – ε(anód).
 Nézz utána, mi az a standard hidrogénelektród!
 Hogyan következtethetünk az elektródpotenciálokból
a redoxireakciók irányára?
Redoxi- Redukció reakció- Standard-

rendszer egyenlete potenciál (V)
F2/2 F– F2 + 2 e– = 2 F– +2,87
Au /Au
3+
Au3+ + 3 e– = Au +1,42
Cl2/2 Cl– Cl2 + 2 e– = 2 Cl– +1,36
Fe /Fe
3+ 2+
Fe + e = Fe
3+ – 2+
+0,77
2 H+/H2 2 H+ + 2e– = H2 0,00
Fe /Fe
3+
Fe + 3 e = Fe
3+ –
–0,036
Al3+/Al Al3+ + 3 e– = Al –1,66
Na+/Na Na+ + e– = Na –2,71
1. táblázat. Redoxirendszerek standard elektród-

potenciáljai
79

8. Primer elemek és akkumulátorok
Miért lyukad ki a használt elemek fala?
Az olcsóbb ceruzaelemek, rúdelemek külső burkolata álta-

lában cinkből készül. Egyben ez az elem anódja is. Használat
közben a cink oxidálódik, így a cinklemez egyre vékonyabb
lesz. Idővel ki is lyukadhat. Ilyenkor kifolyik az elemben ta-
lálható nedves massza, és tönkreteheti az elektromos be-
rendezéseket (1. ábra). Ezért nem célszerű a kimerült vagy
nem használt elemeket a készülékben hagyni.
A mindennapokban különböző elektrokémiai áramforrá- 1. A használt ceruzaelemeket nem szabad az elektromos

berendezésben tartani, mert az elem fala könnyen kilyukad,
sokat használunk. Vannak közöttük olyanok, amelyeket
és ez károsíthatja az elektromos berendezést
csak egyszer használhatunk (szárazelemek vagy primer
elemek), kimerülés után veszélyes hulladékként kell ösz-
szegyűjtenünk. És vannak olyanok (tölthető elemek vagy
akkumulátorok), amelyeket újra feltölthetünk, és így Az űrkutatás termékei:
Gondoltad volna?
sokszor használhatunk áramforrásként. az ezüst–cink elem
Az ezüst–cink elemmel elsősorban mint gombelemmel

találkozhatunk. (Az elem hátoldalán „Ag” megjelölés
olvasható.) Viszonylag drága, tartós elem. Elektromo-
A szárazelemek klasszikusai: toros ereje 1,6-1,8 V. Ez volt az első olyan galvánelem,
Gondoltad volna?
a szén–cink elemek
amit az űrhajózásban is használtak. Ilyen elemmel
működtek az első szovjet szputnyikokban lévő műsze-
Az első szárazelemet Georges Leclanché állította elő
rek. Élettartamuk elérte a 3-5 hónapot. A hatvanas
1866-ben, ezért a szárazelemeket gyakran nevezik még
években az amerikaiak is ilyen elemet használtak a
ma is Leclanché-elemeknek. Ceruzaelemként legelter-
Hold- és a Vénusz-kutató űrhajókban. Ehhez hasonló
jedtebb a szén–cink elem. Ennek anódja – amely
jó tulajdonságú, de sokkal olcsóbb elem volt a higany-
egyben az elem borítása is – cinkből készült. A katód
oxidos elem. Ezeket – a környezetre káros higanytar-
egy grafitrúd, melyet mangán-dioxid-réteg vesz körül.
talmuk miatt – kivonták a forgalomból.
Az elektrolit egy pasztaszerű anyag, amely ammóni-
um-kloridot, cink-kloridot és vizet tartalmaz (2. ábra).
Az elektrolit kémhatása savas. Az ún. alkálielemek a
szén–cink elemek korszerűsített változatai. Egyaránt
forgalmazzák ceruzaelemként és gombelemként. Az
anód továbbra is cink, de ezt por for- A legkorszerűbb szárazelem:
Gondoltad volna?
a lítiumelem
májában, kálium-hidroxidos zse-
lébe ágyazva tartalmazza az
Mivel a galvánelem elektromotoros ereje alapvetően
elem. A katód itt is mangán-di-
attól függ, hogy az elektródok anyagát képező fémek
oxidba merülő grafit. A lúgos
redukálóképessége (elektródpotenciálja) mennyire
massza kifolyását egy külső acél-
különbözik egymástól, ezért nagyon logikusnak tűnik
ház akadályozza meg. A szén–
anódként nagy redukálóképességű alkálifémeket hasz-
cink elemek feszültsége 1,5 V.
nálni. Csakhogy ezek a rendkívül reaktív fémek vízzel
grafit hevesen reagálnak, ezért vizes oldatok mint elektroli-
tok használata teljes mértékben kizárt. Az 1980-as
cink években jelentek meg az első lítiumelemek, amelyekben
elektrolittal átitatott porózus anyag vagy nem vizes oldat, vagy olvadék volt elektrolitként.
A lítiumelemek könnyű, nagyfeszültségű és rendkívül
2. A szén–cink megbízható, tartós energiaforrások. Ilyenek találhatók
elem felépítése például a szívritmus-szabályozókban (pacemake-
rekben). Az első ilyen elemeket az űrkutatásban pró-
bálták ki. A lítiumelem névleges feszültsége 3,6 V.
80

Az akkumulátorok olyan elektrokémiai berendezések,
amelyek a körülményektől függően elektrolizáló cellaként
Gondoltad volna? A tüzelőanyag-elemek
(töltés) és galvánelemként (kisütés) is használhatók.
A tüzelőanyag-elemekben az égési reakció mint

redoxireakció két részfolyamata – az oxidáció és a re-
A nagy klasszikus: dukció – térben elválasztva játszódik le. Elvileg min-
Gondoltad volna? az ólomakkumulátor den éghető anyagból lehet tüzelőanyag-elemet készí-
teni. A legismertebb tüzelőanyag-elem hidrogénnel és
A legismertebb, legrégibb akkumulátor a gépkocsik- oxigénnel működik, működése közben víz keletkezik.
ban használatos ólomakkumulátor. Ebben ólom és Az elem fő része egy 1 mm-nél kisebb vastagságú
ólom-dioxid az elektródok anyaga, és kénsavoldat az membrán, amely csak a hidrogénionokat engedi át.
elektrolit. Tényleges feszültsége kb. 2 V, ezért a gép- A membrán két oldalát porózus katalizátorral, általá-
kocsikban – általában – 6 darab cellát kapcsolnak ban platinával vonják be. A két ellentétes oldalon dif-
sorba (12 V). Hátránya, hogy az ólomtartalom miatt fundál be az oxigén és a hidrogén. Az anódon a hid-
nehéz és a környezetre mérgező, valamint a benne lévő rogénmolekulák oxidálódnak, miközben hidrogén-
kénsav (akkumulátorsav) veszélyes maró anyag. Kor- ionok és elektronok keletkeznek. A membrán másik
szerűsített változatában, az ún. „zselés” akkumulátor- oldalán, a katódtérben az oxigénmolekulákat az elekt-
ban a kénsavat szilikagélben itatják fel, így a kénsav ronok redukálják, és a keletkezett hidroxidionok a
nem folyhat ki, az akkumulátor egy esetleges törés membránon átjutott hidrogénionokkal vízzé egyesül-
esetén is üzemképes maradhat. nek. Ilyen tüzelőanyag-cellákat használtak a Gemini és
Töltés közben bekövetkezhet a víz bomlása hidrogén- az Apollo űrhajókban is. Az űrhajókban a keletkezett
re és oxigénre. Ez az oka annak, hogy egyrészt az ólom- vizet – megfelelő kezelés után – ivóvízként is lehet
akkumulátort nem szabad zárt helyen tölteni, másrészt használni. Tüzelőanyag-cellát tartalmaznak a szén-
a folyadékszint csökkenésekor desztillált vízzel és nem monoxid-érzékelők is.
kénsavval kell utántölteni. Az akkumulátorok töltöttségi
szintjét a kénsavoldat sűrűségének mérésével szokták
ellenőrizni.
Kétszer kettő…? Hány óráig kell tölteni?
A legmodernebb  A legtöbb ólomakkumulátor teljesítménye 60 amper-

Gondoltad volna? akkumulátorok: a lítiumion- óra (Ah) körül van. Mennyi ideig kell tölteni egy félig
akkumulátorok lemerült akkumulátort, ha a töltő 5 A áramerősséggel
A mobiltelefonok, laptopok, táblagépek akkumulátora tölt?
 Egy tölthető ceruzaelem (szabályos nevén: nikkel-
a lítiumion-akkumulátor. Anódja egy különleges
anyag: lítiumionokat tartalmazó grafit. A katódja metál-hidrid, NiMH akkumulátor) 2500 mAh kapa-
lítiumionokat is tartalmazó kobalt-dioxid. A két elekt- citású. A töltő 250 mA áramerősséggel tölt. Mennyi
ródot megfelelő elektrolit köti össze, az elektródtereket ideig kell tölteni egy 70%-os töltöttségi állapotban lévő
pedig lítiumionokra átjárható membrán választja el. akkumulátort?
Nagy kapacitású, könnyű akkumulátor. Feszültsége
4 V. Továbbfejlesztett változata a lítiumpolimer-akku-
mulátor. Ebben folyadék helyett egy megfelelő polimer
(műanyag) tölti be az elektrolit szerepét.
Elektrokémiai áramforrások
• Primer elemek (egyszer használatosak):
– szárazelemek (szén–cink, ezüst–cink),
– lítiumelemek.
• Tölthető elemek (akkumulátorok):
Primer elem: egyszer használatos – ólomakkumulátor,
elektrokémiai áramforrás (galván- Van fogalmad? – nikkel–fém-hidrid akkumulátorok,
elem). – lítiumion-akkumulátorok.
Akkumulátor: olyan elektrokémiai • Tüzelőanyag-elemek.
berendezés, amely elektrolizáló cellaként és galván-
elemként is használható.
Tüzelőanyag-elem: olyan elektrokémiai áramforrás,
amelyben egy égési reakció két részfolyamata, az oxidáció
és a redukció egymástól térben elválasztva játszódik le.
81

Összefoglalás
Kapcsolatok
SAV-BÁZIS REAKCIÓ
makroszinten részecskeszinten
vizes oldat kémhatásának H+-átmenet

változása
lényege
lényege
H+
sav + bázis → só + víz
sav + bázis
kémhatás
fajtái kimutatása jellemzése
savas semleges lúgos indikátor pH
REDOXIREAKCIÓ
rész
se foly
lmezé a mat
érte ai
résztvevői
Oxigénatom-átmenet e–-átmenet oxidáció redukció
oxidálószer redukálószer
redukál/oxidál
82

ELEKTROKÉMIA
tárgya
elektromos energia → kémiai változás kémiai változás → elektromos energia
elektrolizáló cella galvánelem

részei
anód katód
oxidáció redukció
akkumulátor
Projektmunka
Korrózió vizsgálata
Alkossatok négy csoportot! Tervezzetek kísérletet annak vizsgálatára, hogy van-e szerepe egy vastárgy korrózió-
jában (a) a nedvességnek; (b) a levegőnek; (c) a fénynek; (d) a hőmérsékletnek! Vitassátok meg a kísérletekre
vonatkozó elképzeléseteket, majd a tanárotokkal való megbeszélés után – csoportmunkában – végezzétek el
azokat!
Az első csoport a nedvesség hatását, a második csoport a levegő hatását, a harmadik csoport a fény hatását, a
negyedik csoport a hőmérséklet hatását vizsgálja. A kísérletekről és a megfigyelésekről készítsetek jegyzőkönyvet
és számítógépes beszámolót!
Projektmunka
Tüzelőanyag-cellák
Készíts projektmunkát „Oláh György és a direkt metanolos tüzelőanyag-cella” címmel!
83

1. Savkötők
A gyomorégés a leggyakoribb egészségügyi panaszok közé tartozik. Kiváltója a gyomorban termelődő sósav.
Ennek koncentrációja 0,1 mol/dm3 körüli. Nagyobb koncentráció esetén lép fel az égető fájdalom. A fájdalom
megszüntetésére a leggyakoribb módszer a sav megkötése, vagyis valamilyen sóvá alakítása. A legismertebb ha-
tóanyag erre a szódabikarbóna, amelynek hatóanyaga a NaHCO3. A gyomor sósavtartalmával való reakciója
során CO2 és NaCl is keletkezik. Az előbbi anyag puffadást, feszülést okozhat, míg a keletkező NaCl elvileg ve-
szélytelen anyag, ugyanakkor a szervezetbe kerülve hozzájárulhat vérnyomásproblémák kialakulásához. A recept
nélkül kapható gyógyszerek mindegyike valamely olyan anyagot használ, melyek képesek sót képezni a gyomor-
savval. Néhány, Magyarországon forgalmazott gyógyszer a következő:
Gyógyszer neve A semlegesítésért felelős hatóanyaga
Rennie® CaCO3 és MgCO3 · Mg(OH)2
Almagel® szuszpenzió Al(OH)3 és Mg(OH)2
Maalox® Al2O3 és Mg(OH)2
Nilacid® MgO és NaH2PO4
Tisacid® Al3Mg3(OH)5(CO3)5
 Írd fel a szódabikarbóna sósavval való reakciójának kémiai egyenletét!

 A felsorolt gyógyszerek közül melyiknél várható még feszülés, puﬀadásérzés a bevételt követően?
 Milyen anyagok keletkeznek szervezetünkben az Almagel® nevű gyógyszer bevételét követően?
 A szódabikarbóna felhasználásának tipikus módja, hogy egy teáskanál (6 g) szódabikarbónát elkeverünk
egy pohár vízben, majd megisszuk. Ha a napi ajánlott NaCl-bevitel 5 g, meghaladjuk-e ezt a mennyiséget
egy adag szódabikarbóna bevételével?
1. Alkossatok két csoportot és folytassatok le érvelő vitát „Tényleg 0%-os emisszió jellemzi az elektromos autókat?”
címmel!
2. Alkossatok két csoportot és folytassatok le érvelő vitát „Működhet-e vízzel egy autó?” címmel!
84

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
I. A VIII. A
1 2,20 2
1 H A PERIÓDUSOS RENDSZER He
hidrogén hélium
1,008 II. A III. A IV. A V. A VI. A VII. A 4,00
3 0,98 4 1,57 5 2,04 6 2,55 7 3,04 8 3,44 9 3,98 10
rendszám 6 2,55 elektronvonzó képesség
2 Li Be vegyjel C B C N O F Ne
lítium berillium bór szén nitrogén oxigén fluor neon
OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 85
6,94 9,01 szén 10,81 12,01 14,01 16,00 19,00 20,18
név 12,01 moláris tömeg (g/mol)
11 0,93 12 1,31 13 1,61 14 1,90 15 2,19 16 2,58 17 3,16 18
3 Na Mg Al Si P S Cl Ar
nátrium magnézium alumínium szilícium foszfor kén klór argon
22,99 24,31 III. B IV. B V. B VI. B VII. B VIII. B I. B II. B 26,98 28,09 30,97 32,06 35,45 39,95
19 0,82 20 1,00 21 1,36 22 1,54 23 1,63 24 1,66 25 1,55 26 1,83 27 1,88 28 1,91 29 1,90 30 1,65 31 1,81 32 2,01 33 2,18 34 2,55 35 2,96 36
4 K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton
39,10 40,08 44,96 47,90 50,94 52,00 54,94 55,85 58,93 58,71 63,54 65,37 69,72 72,63 74,92 78,96 79,91 83,80
37 0,82 38 0,95 39 1,22 40 1,33 41 1,6 42 2,16 43 2,10 44 2,2 45 2,28 46 2,20 47 1,93 48 1,69 49 1,78 50 1,96 51 2,05 52 2,1 53 2,66 54 2,60
5 Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe
rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium molibdén technécium ruténium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon
85,47 87,62 88,91 91,22 92,91 95,94 (98) 101,07 102,91 106,4 107,87 112,40 114,82 118,69 121,75 127,60 126,90 131,30
55 0,79 56 0,89 57 1,10 72 1,3 73 1,5 74 1,7 75 1,9 76 2,2 77 2,2 78 2,2 79 2,4 80 1,9 81 1,8 82 1,8 83 1,9 84 2,0 85 2,2 86
6 Cs Ba La Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn
cézium bárium lantán hafnium tantál volfrám rénium ozmium irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon
132,91 137,34 138,91 178,49 180,95 183,85 186,2 190,2 192,2 195,09 196,97 200,59 204,37 207,19 208,98 (209) (210) (222)
87 0,7 88 0,9 89 1,1 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118
7 Fr Ra Ac Rf Db Sg Bh Hs Mt Ds Rg Cn Nh Fl Mc Lv Ts Og
francium rádium aktínium raderfordium dubnium sziborgium bohrium hasszium meitnérium darmstadtium röntgénium kopernícium nihónium fleróvium moszkóvium livermórium tenesszium oganeszon
(223) (226) (227) (265) (268) (271) (270) (277) (276) (281) (280) (285) (286) (289) (288) (293) (294) (294)
fémek 58 1,12 59 1,13 60 1,14 61 62 1,17 63 64 1,20 65 66 1,22 67 1,23 68 1,24 69 1,25 70 71 1,0
félfémek
6 Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
cérium prazeodímium neodímium prométium szamárium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium
140,12 140,91 144,24 (145) 150,35 151,96 157,25 158,92 162,50 164,93 167,26 168,93 173,04 174,97
nemfémek
90 1,3 91 1,5 92 1,7 93 1,3 94 1,3 95 96 97 98 99 100 101 102 103
nemesgázok Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr
7
tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium
232,0 231 238,03 (237) (244) (243) (247) (247) (251) (252) (257) (258) (259) (262)
2021.03.25. 15:06:00
1. 1.
2. 2.
3. 3.
4. 4.
5. 5.
6. 6.
7. 7.
8. 8.
9. 9.
10. 10.
11.
I. A I. A
1 2,20 1 2,20
1 H
hidrogén
1 H
hidrogén
A PERIÓDUSOS
A PERIÓDUSOS
RENDSZER
PERIÓDUSOSRENDSZER
1,008 1,008
II. A II. A
3 0,98 43 1,57
0,98 4 1,57
rendszám 6
rendszám 2,55 6 2,55 elektronvonzó
elektronvonzó képesség képesség
2 Li 2 Be
Li Be vegyjel C
vegyjel C
lítium berillium
lítium berillium
6,94 9,01
6,94 9,01 szén szén
név név
12,01 moláris tömegmoláris
12,01 (g/mol)tömeg (g/mol)
11 0,93 11
12 1,31
0,93 12 1,31
3 Na 3 Mg
Na Mg
nátrium magnézium
nátrium magnézium
22,99 24,31
22,99 24,31
III. B IV.
III. BB V.
IV.BB VI.
V. B VII.
VI. B VII. B VIII. B VIII. B I. B I
19 0,82 19
20 1,00
0,82 21
20 1,00
1,36 22
21 1,54
1,36 23
22 1,54
1,63 24
23 1,66
1,63 25
24 1,66 26
1,55 25 1,55 27
1,83 26 1,83 28
1,88 27 1,91 28
1,88 29 1,91 30
1,90 29
4 K 4 Ca
K Sc
Ca Sc
Ti Ti
V Cr
V Mn
Cr Mn
Fe Co
Fe Co
Ni Cu
Ni Z
C
kálium kalcium
kálium szkandium
kalcium szkandium
titán vanádium
titán vanádium
króm mangán
króm mangán
vas kobalt
vas nikkel
kobalt nikkel
réz
39,10 40,08
39,10 44,96
40,08 47,90
44,96 50,94
47,90 52,00
50,94 54,94
52,00 55,85
54,94 58,93
55,85 58,71
58,93 63,54
58,71 66
37 0,82 37
38 0,95
0,82 39
38 0,95
1,22 40
39 1,33
1,22 41
40 1,33
1,6 42
41 2,16
1,6 43
42 2,16
2,10 44
43 2,2
2,10 45
44 2,28
2,2 46
45 2,28
2,20 46
47 1,93
2,20 48
47
5 Rb 5 Rb
Sr Sr
Y Zr
Y Nb
Zr Mo
Nb Mo
Tc Ru
Tc Rh
Ru Pd
Rh Ag
Pd C
A
rubídium stroncium
rubídium stroncium
ittrium cirkónium
ittrium cirkónium
nióbium molibdén
nióbium technécium
molibdén technécium
ruténium ruténium
ródium palládium
ródium palládium
ezüst kad
e
85,47 87,62
85,47 88,91
87,62 91,22
88,91 92,91
91,22 95,94
92,91 95,94
(98) 101,07
(98) 102,91
101,07 102,91
106,4 107,87
106,4 11
1
55 0,79 55
56 0,89
0,79 57
56 0,89
1,10 57
72 1,3
1,10 73
72 1,3
1,5 74
73 1,7
1,5 75
74 1,9
1,7 76
75 2,2
1,9 77
76 2,2
2,2 78
77 2,2
2,2 78
79 2,4
2,2 80
79
6 Cs 6 Ba
Cs La
Ba La
Hf Ta
Hf W
Ta Re
W Os
Re Os
Ir Pt
Ir Au
Pt H
A
cézium bárium
cézium lantán
bárium hafnium
lantán hafnium
tantál volfrám
tantál rénium
volfrám ozmium
rénium ozmium
irídium platina
irídium platina
arany ha
132,91 137,34
132,91 138,91
137,34 138,91
178,49 180,95
178,49 183,85
180,95 183,85
186,2 190,2
186,2 192,2
190,2 195,09
192,2 196,97
195,09 20
19
87 0,7 87
88 0,9
0,7 89
88 0,9
1,1 89
104 1,1 105
104 106
105 107
106 108
107 109
108 110
109 111
110 111
112
7 Fr 7 Ra
Fr Ac
Ra Ac
Rf Db
Rf Db
Sg Bh
Sg Hs
Bh Mt
Hs Ds
Mt Rg
Ds C
R
francium francium
rádium aktínium
rádium raderfordium
aktínium raderfordium
dubnium sziborgium
dubnium sziborgium
bohrium hasszium
bohrium meitnérium
hasszium darmstadtium
meitnérium darmstadtium
röntgénium kope
rön
(223) (226)
(223) (227)
(226) (227)
(265) (268)
(265) (271)
(268) (270)
(271) (277)
(270) (276)
(277) (281)
(276) (281)
(280) (2
(
fémek fémek 58 1,12 58

59 1,13
1,12 60
59 1,14
1,13 61
60 1,14 62
61 1,17 63
62 1,17 64
63 1,20 65
64 1,20 66
65
félfémek félfémek
6 Ce 6 Pr
Ce Nd
Pr Pm
Nd Sm
Pm Sm
Eu Gd
Eu Gd
Tb D
T
cérium prazeodímium
cérium prazeodímium
neodímium prométium
neodímium szamárium
prométium szamárium
európium gadolínium
európium gadolínium
terbium diszp
te
140,12 140,91
140,12 144,24
140,91 144,24
(145) 150,35
(145) 151,96
150,35 157,25
151,96 158,92
157,25 16
15
nemfémek nemfémek
90 1,3 90
91 1,5
1,3 92
91 1,7
1,5 93
92 1,3
1,7 94
93 1,3
1,3 95
94 1,3 96
95 96
97 98
97
nemesgázok nemesgázok
7 Th 7 Pa
Th Pa
U Np
U Pu
Np Am
Pu Cm
Am Cm
Bk B
C
tórium protaktínium
tórium protaktínium
urán neptúnium
urán plutónium
neptúnium amerícium
plutónium amerícium
kűrium berkélium
kűrium kalif
be
232,0 232,0
231 238,03
231 238,03
(237) (244)
(237) (243)
(244) (247)
(243) (247)
(247) (2
(

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
VIII. A
2
S RENDSZER
RENDSZER He
hélium
III. A IV. A V. A VI. A VII. A 4,00
5 2,04 6 2,55 7 3,04 8 3,44 9 3,98 10
ektronvonzó képesség
B C N O F Ne
bór szén nitrogén oxigén fluor neon
10,81 12,01 14,01 16,00 19,00 20,18
oláris tömeg (g/mol)
13 1,61 14 1,90 15 2,19 16 2,58 17 3,16 18
Al Si P S Cl Ar
alumínium szilícium foszfor kén klór argon
VIII. B I. B II. B 26,98 28,09 30,97 32,06 35,45 39,95
1,83 27 1,88 28 1,91 29 1,90 30 1,65 31 1,81 32 2,01 33 2,18 34 2,55 35 2,96 36
e Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
as kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton
85 58,93 58,71 63,54 65,37 69,72 72,63 74,92 78,96 79,91 83,80
2,2 45 2,28 46 2,20 47 1,93 48 1,69 49 1,78 50 1,96 51 2,05 52 2,1 53 2,66 54 2,60
u Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe
nium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon
1,07 102,91 106,4 107,87 112,40 114,82 118,69 121,75 127,60 126,90 131,30
2,2 77 2,2 78 2,2 79 2,4 80 1,9 81 1,8 82 1,8 83 1,9 84 2,0 85 2,2 86
Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn
ium irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon
0,2 192,2 195,09 196,97 200,59 204,37 207,19 208,98 (209) (210) (222)
109 110 111 112 113 114 115 116 117 118
Hs Mt Ds Rg Cn Nh Fl Mc Lv Ts Og
zium meitnérium darmstadtium röntgénium kopernícium nihónium fleróvium moszkóvium livermórium tenesszium oganeszon
77) (276) (281) (280) (285) (286) (289) (288) (293) (294) (294)
1,17 63 64 1,20 65 66 1,22 67 1,23 68 1,24 69 1,25 70 71 1,0
m Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
árium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium
0,35 151,96 157,25 158,92 162,50 164,93 167,26 168,93 173,04 174,97
1,3 95 96 97 98 99 100 101 102 103
u Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr
nium amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium
44) (243) (247) (247) (251) (252) (257) (258) (259) (262)

Képjegyzék
Grafika: 7., 9., 11., 14., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 27., 30., 31., 32., 33., 34., 36., 37., 39., 40., 46., 48., 50.,
53., 55., 56., 57., 60., 68., 70., 72., 74., 75., 78., 80.
Tananyagfejlesztői laboratóriumi fotó: 34., 36., 38., 42., 46., 48., 71., 74., 76., 77.
Wikipedia (közkincs): 11.
123RF: 29., 34., 45., 50., 52., 35., 68., 72., 73.,
Princeton.edu: 7.
Keystone-sda: 10.
Fineartamerica: 20.
Dreamstime: 32., 35., 42., 60., 73.
Epruveticaki: 46.
Socratic: 68.
Andrew Lambert Photography / Science Photo Library: 69.
Sciencephoto: 74.
Shutterstock: 36., 78., 80.

Oh-Kem910ta I Teljes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Oh-Kem910ta I Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

202mm 6 202mm

Raktári szám: OH-KEM910TA/I

Kémia – tankönyv I. kötet

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 1 2021.03.25. 15:04:10

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: dr. Müllner Erzsébet

Lektor: dr. Prokainé Hajnal Zsuzsanna

Kerettantervi szakértő: Bárány Zsolt Béla

Fedélterv: Slezák Ilona, Bánáti János

Szerkesztették az Oktatási Hivatal Tankönyvfejlesztési Osztályának munkatársai.

A könyvben felhasználtuk a Kémia tankönyv 9. osztályosoknak című művet.

© Oktatási Hivatal, 2020

A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 2 2021.03.25. 15:04:11

I. MILYEN RÉSZECSKÉKBŐL ÁLLNAK AZ ANYAGOK? III. AZ ELEKTRON EGY MÁSIK ATOMMAG

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 3 2021.03.25. 15:04:11

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 5 2021.03.25. 15:04:13

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 6 2021.03.25. 15:04:13

2. Veszélyes anyaggal szennyezett kesztyű levételének A laboratóriumi munka

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 7 2021.03.25. 15:04:15

Hallottál már a nehézvízről? Fontos szerepe volt az első

Az atom atommagból és az azt körülvevő elektronburok-

Proton p+ 1,67 · 10–27 kg 1 +1,60 · 10–19 C +1

Neutron n0 1,67 · 10–27 kg 1 0 0

Az atom jelölésére vegyjelet használunk (2. ábra).

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 8 2021.03.25. 15:04:15

Atom: atommagból és az azt körül-

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 9 2021.03.25. 15:04:17

Nagyon sok ember fél az „atomtól”. Az atombombák által

A különböző atomok atommagjai különböző összetételűek

A 131-es tömegszámú jódizotóp felezési ideje 8 nap,

Az atommag átalakulása során felszabaduló energiát

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 10 2021.03.25. 15:04:18

uránatom 6. Henri Antoine Becquerel, a radioaktivitás felfede-

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 11 2021.03.25. 15:04:19

Vajon mi lehet a különbség egy pohár víz mint egy anyag

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 12 2021.03.25. 15:04:20

Milyen nagy az Avogadro-

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 13 2021.03.25. 15:04:21

Ki ne vágyna egy kristálygömbre, amiből jósolni lehet! Nos,

A ma ismert elemek periódusos rendszerének elődjét Periodikusan vegyértékelektron- kémiai

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 14 2021.03.25. 15:04:22

A periódusos rendszer 18 oszlopát csoportnak nevez-

Fehér csempére (vagy üveglapra, műanyag lapra) csep-

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 15 2021.03.25. 15:04:22

Intelligens mosószer-molekulák (1. ábra), baktériumölő

Tudod? Jó, ha tudod! Elemmolekulák

Hidrogén (H2) Nitrogén (N2) Oxigén (O2) Fluor (F2) vízmolekula

Foszfor (P4) Kén (S8)

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 16 2021.03.25. 15:04:25

Az atomok között kötő elektronpárral (vagy elekt-

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 17 2021.03.25. 15:04:25

Gondoltad volna, hogy a citrom és a narancs illatanyagának

Az atomokkal ellentétben a molekulák alakja ritkán ha-

3. A központi atom körül a kötő és nemkötő elektronpárok úgy

Példa CO2 SO3 SO2 CH4 NH3 H2O

1. táblázat. Fontosabb molekulaalakzatok

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 18 2021.03.25. 15:04:27

A vízmolekulában az oxigénatom a központi atom, A molekulák alakjának, térszerkezetének szemléltetésé-

4. A vízmolekula V alakú H H 5. A vízmolekula,

OH_KEM910TA_I_Kemia9-10_I_kot_beliv_tordelt2.indd 19 2021.03.25. 15:04:28

Elgondolkodtál már azon, hogyan melegít a mikrohullámú

A vízben a molekulák rendezetlenül helyezkednek el.