Professional Documents
Culture Documents
Oh-Mny11mb Teljes
Oh-Mny11mb Teljes
NAT
2020
11
235mm
Magyar nyelv
munkafüzet
Oktatási Hivatal
A tankönyv TKV/357-7/2022. engedélyszámon 2022. 03. 18-tól
tankönyvi engedélyt kapott.
ISBN 978-963-436-225-8
Kedves Diákok!
(S bár a diákokhoz fordulva tegeződve írunk, kedves Tanárok és Szülők is!)
A szerzők
3
TARTALOM
Előszó ���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������� 3
I. A z emberi nyelv születése és működése. A nyelvek típusai ���������������������������������������������������������� 5
1. A beszéd születése. Mennyi idős az emberi nyelv? ������������������������������������������������ 6
2. A világ nyelvei. Nyelvi sokszínűség �������������������������������������������������������������������������� 8
3. A világ nyelvi típusai �������������������������������������������������������������������������������������������������� 12
4. A nyelv mint változó rendszer ���������������������������������������������������������������������������������� 15
5. A nyelv és a beszéd fejlődése ������������������������������������������������������������������������������������ 20
6. A z anyanyelv szerepe a gondolkodásban és a világ megismerésében ������������������ 23
7. A nyelvhasználat mint cselekvés ������������������������������������������������������������������������������ 25
8. Nyelv, kultúra, identitás �������������������������������������������������������������������������������������������� 28
II. A magyar nyelv története ������������������������������������������������������������������������������������������������������������������� 31
9. A nyelvrokonság ���������������������������������������������������������������������������������������������������������� 32
10. Nyelvtörténet és őstörténet ���������������������������������������������������������������������������������������� 35
11. A nyelvtörténet forrásai ��������������������������������������������������������������������������������������������� 37
12. Legkorábbi nyelvemlékeink. A magyar nyelvet írni kezdik ���������������������������������� 40
13. Halotti beszéd és könyörgés. Ómagyar Mária-siralom ������������������������������������������ 43
14. Kódexek kora �������������������������������������������������������������������������������������������������������������� 46
15. Az első grammatikák és bibliafordítások ���������������������������������������������������������������� 49
16. A nyelvújítás ���������������������������������������������������������������������������������������������������������������� 52
17. A nyelvújítástól napjainkig. Nyelvünk szótári forrásai ������������������������������������������ 55
III. M
agyarok a Kárpát-medencében. A magyar nyelv változatai ���������������������������������������������������� 57
18. A nyelvi egységesítés és a nyelvi norma ������������������������������������������������������������������ 58
19. A nyelvváltozatok, viszonyuk a köznyelvhez ���������������������������������������������������������� 60
20. Rétegnyelvek a múltban és a mában ������������������������������������������������������������������������ 62
21. A Kárpát-medence magyar nyelvjárásai 1. �������������������������������������������������������������� 65
22. A Kárpát-medence magyar nyelvjárásai 2. �������������������������������������������������������������� 68
IV. A nyanyelvünk jelene és jövője: Nyelv, identitás, megmaradás és a nyelvi tervezés ��������� 71
23. A nyanyelv és anyanyelvjárás: a nyelv mint identitásformáló erő ������������������������ 72
24. Nyelvművelés régen és ma ���������������������������������������������������������������������������������������� 74
25. Nyelvi tervezés ������������������������������������������������������������������������������������������������������������ 78
26. Nyelvi jogok és nyelvpolitika ������������������������������������������������������������������������������������ 80
27. A magyar nyelv helyzete a Kárpát-medencében ���������������������������������������������������� 83
Forrásjegyzék �������������������������������������������������������������������������������������������������������������������� 87
4
I. AZ EMBERI NYELV SZÜLETÉSE ÉS
MŰKÖDÉSE. A NYELVEK TÍPUSAI
A BESZÉD SZÜLETÉSE.
1. MENNYI IDŐS AZ EMBERI NYELV?
1. Írj rövid fogalmazást a tankönyvi első lecke térképe alapján arról, hogy szerinted miért pont
ezekben a vándorlási irányokban, ebben az időrendben érte el a modern ember a jelzett
területeket! (Ehhez földrajzi és történelmi ismereteidet is elevenítsd fel a Föld éghajlati és
természetföldrajzi viszonyairól, illetve arról, hogyan változott a Föld jégtakarója az utóbbi
negyven-ötvenezer évben.)
2. Ha van otthon házi kedvenced, gyűjtsd össze, milyen szavakkal és milyen gesztusokkal kom-
munikálsz vele? Írd le azt is, hány különböző jelzését tudod elkülöníteni, és hogy ezek mit
jelentenek!
Ha te azt tudnád…
Felejtsd/felejtsétek el!
Befejeztük!/Elég volt!
6
1. 2. 3.
4. 5. 6.
7
A VILÁG NYELVEI.
2. NYELVI SOKSZÍNŰSÉG
1 cseh
2 észt
3 finn
4 francia
5 görög
6 ír
7 katalán
8 magyar
9 német
10 norvég
11 olasz
12 portugál
13 spanyol
14 szlovén
Ügyelj arra, hogy egyes nyelvek (pl. a magyar, a német, a francia, az olasz) több mai ország
területén is őshonosak. A munkához használd földrajzi tudásod és a világháló tudományos
oldalainak nyelvi adatait.
8
2. Nézz utána a világhálón, hogy milyen nagyobb országokban hivatalos még a portugál és a
spanyol nyelv Európán kívül!
4. Nézz utána az interneten, hogy a Földnek mely részét veszélyezteti leginkább a pálmaolaj
intenzív, monokultúrás termesztése! Milyen hatással lehetnek ezek a gazdaságok az adott
területeken élő őshonos népek nyelvére? Írj erről a problémáról egy fogalmazást!
5. Készítsetek kisebb csoportokban (2–4 tanuló) posztert vagy prezentációt egy általatok ki-
választott európai nyelvi kisebbség helyzetéről iskolátoknak az anyanyelvek nemzetközi
napjára!
9
6. a) A szlovéniai Muravidék az egyetlen olyan terület a Kárpát-medencében, ahol a törvé-
nyek szerint korlátlanul használható az őshonos magyar kisebbségi nyelv. Fényképein-
ken ehhez találtok képi információt. Vitassátok meg, miért fontos, hogy egy őshonos
nyelvi kisebbség a hétköznapokon lakókörnyezetében találkozhasson anyanyelvi felira-
tokkal is!
10
7. Olvasmány
Az idézet alapján próbáld rövid fogalmazásban indokolni, hogy szerinted milyen mértékben
függ egymástól a nyelvi-kulturális és a biológiai sokszínűség! Ha van saját tapasztalatod
is arról, hogy a környezetrombolás a nyelvi-kulturális diverzitás térvesztésével járhat, azt is
oszd meg!
11
3. A VILÁG NYELVI TÍPUSAI
A B
mögém kertembe
mögéd kertedbe
mögöttem kertemben
mögötted kertedben
mögülem kertemből
mögüled kertedből
2. Sorold típusokba az alábbi nyelvi elemeket szerkezetük tipológiai elemzése után! A helyes
megoldáshoz nincs szükség a szavak megértésére és a pontos kiejtés sem lényeges. Minden
nyelv többé-kevésbé kevert tipológiai szempontból, ezért egy nyelvnek nem minden adata
tartozik feltétlen ugyanabba az oszlopba. (A példák olvasásához: mari š = magyar sz, mari δ =
a magyar d képzéshelyén ejtett réshang, finn ä = magyar e).
olasz: vorrei, vorresti; il tuo compito, la tua casa; non posso parlare, non puoi parlare
mari: ilem, ilet, ila; kiδ šte, kiδ ške; t šte, tušto
finn: menemään, menemässä, menemästä; karpaloon, karpalossa, karpalosta
német: Wald, Wälder; Kuh, Kühe, ich esse, du isst
angol: I can do it, you can do it; with my sister, with your sister
Nézzétek meg a szavak szerkezeti elemzése előtt az adott nyelv összes példáját, és ennek
alapján rögtön észrevehettek bizonyos alaktani és hangtani sajátosságokat, ismétlődéseket,
ezek segítik a szegmentálást. Egy példa: a magánhangzó-harmónia kifejezetten az aggluti-
náló nyelvekben fordulhat elő.
Izoláló-agglutináló
Agglutináló Izoláló Flektáló
vagy izoláló-flektáló
szerkezetek szerkezetek szerkezetek
vegyes szerkezet
12
3. A magyar személyes névmások tárgyesetét csak kisebb részben képezzük az agglutináció
szabályai szerint, nagyobb részük többé-kevésbé eltér ettől. Írd az alábbi táblázat jobb oldali
celláiba, hogyan festene a személyes névmások tárgyesete akkor, ha tökéletesen agglutiná-
ló lenne minden alak!
engem
téged
őt
minket
titeket
őket
4. Bessenyei György írja Magyarság c. röpiratában, hogy a magyar nyelvet „Kivált poétaságra,
éneklésre […] egy nyelv sem haladja meg”. A magyar nyelvben rejlő kivételes játéklehetősé-
gek alátámasztják Bessenyei gondolatát: a névszóragozás szinte kimeríthetetlen gazdagsá-
gával a hétköznapok nyelvművészei is éltek-élnek. Ilyen köznapi nyelvremekek az elejéről és
végéről kezdve is ugyanazon mód olvasható mondatok, a palindrómák. Mutatunk néhányat:
b) Keress az interneten nem magyar palindrómát is! Nézd meg, milyen nyelvtípusba tartoz-
hat az adott szerkezet!
13
5. Kosztolányi és Karinthy kávéházi asztaltársasága nemcsak a rímekkel, hanem saját neveikkel
is bravúrosan játszott. Tőlük származik az alábbi két névintarzia típusú szójáték is:
Karinthy Frigyes: magát egy égi kar inti, frigye sikerülni fog.
Kosztolányi Dezső: egyre rosszabb itt a koszt, ó lány, ide zsörtölődni jár csak az
ember.
(Karinthy Ferenc: Baracklekvár. In: Uő.: Baracklekvár és más történetek.
K. u. K. Kiadó, Budapest, 2001. 27.)
b) Találj ki egy-két játékos példát úgy, hogy egy adott magyar mondatnak legalább a fele a
morfémahatárok elmozdításával más értelmet nyerjen!
6. Olvasmány
Kosztolányi játékos, csacsi rímeivel szinte a végtelenségig tágította az agglutináció kínálta
költői lehetőségeket. Az alábbiakban néhány csacsi rímét olvashatod. Hasonló verssel ma-
gad is próbálkozhatsz!
Orvosi tanács
Hogy nyugodtan alhass,
üres legyen az alhas.
Szerelem
Érted nyakam, erem is elmesem:
nem érti szív, nem érti elme sem,
hogy mint szeretlek, én szerelmesem.
(Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes versei.
Szerk.: Domokos Mátyás. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
679; 390.)
14
4. A NYELV MINT VÁLTOZÓ RENDSZER
1. Nézzétek meg a mellékelt humoros rajzot! Szerintetek milyen feltételeknek kellene teljesül-
niük ahhoz, hogy ezen a szigeten egyáltalán ne változzon az őslakosok nyelve? Vitassátok
meg azt is, mi kellene ahhoz, hogy egy élő nyelv mentes maradjon minden nyelvi változás-
tól, továbbá azt, hogy ez egyáltalán lehetséges-e!
2. Gyűjts a bal oldali oszlopba olyan szavakat a hagyományos paraszti életből, amelyeket már
nem vagy alig használunk, mivel az általuk jelölt tárgyat sem használjuk! Ebben kérheted
szüleid-nagyszüleid segítségét. A jobb oldali oszlopba olyan tárgyak nevét gyűjtsd, melyek
a 20–21. századi technika szülöttei.
mángorló, tablet,
15
3. Olvassátok el Lukács evangéliumának 6, 47–48. szakaszát a Müncheni kódexből (1466, ere-
deti lejegyzés a 15. század közepe előtt) és egy modern protestáns bibliafordításból (1990)!
A táblázatba gyűjtsétek ki a legfontosabb különbségeket!
47. Menden, ki jő énhozjám és hall- 47. Aki hozzám jön, hallja beszédei-
gatja én beszédemet, és teszi azokat: met, és azok szerint cselekszik: meg-
megmutatom tünektek, kivel egyenlő mutatom nektek, kihez hasonló. 48.
legyen. 48. Egyenlő emberrel, ő háza Hasonló ahhoz a házépítő emberhez,
rakóval az kőszirton, ki mélyen ássa aki leásott, mélyre hatolt, és a kőszik-
és veti ő fondamentomát: áradat levén lára alapozott: amikor árvíz jött, be-
kedig, az folyó omla az házra, és nem leütközött az áradat abba a házba, de
mozdejthatá meg azt, mert rakattatott nem tudta megingatni, mert jól volt
erős kőszirton. megépítve.
(1466) (1990)
Alaktani különbségek
Mondattani különbségek
A szókincs különbségei
16
A Müncheni kódex egy lapja, János evangéliumának kezdete. Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu
17
4. a) Milyen, a mai magyar köznyelvben is használt jövevényszavak lettek az alább felsorolt
idegen szavakból? Meg tudjátok-e magyarázni korábbi hangtani tanulmányaitok alap-
ján, mi az oka az eredeti szavak és a magyar jövevényszavak hangalaki különbségeinek?
(latin) schola
(latin) stallum
(német) Zucker
(német) Bogner
5. A nyelv és a nyelvhasználat változásai régi, több mint kétszáz éves nyelvkönyveink segít-
ségével is nyomon követhetők. Az alábbi beszélgetést írd át mai magyarra, de ügyelj arra,
hogy az udvarias hangnem ne vesszen el!
6. Olvasmány
18
zöld szegmense, sőt számos nyelvben nem is különül el a zöld megnevezése a kéktől.
Ezzel szemben egy forró égövi tengerparton igencsak fontos a gazdag kék-zöld csodák
árnyalt kifejezése. Az olaszban több önálló szó is van a kékre: azzurro ’(türkizes) ten-
gerkék’, celeste ’égszínkék (a derült égbolton)’ blu ’az előbbi kettőnél sötétebb kék tónus.
Még a nyelvek hangszerkezetét is be-
folyásolja az éghajlat és a természeti kör-
nyezet. Az egyenlítői kelet-afrikai szua-
héli nyelvben gyakoriak a szókezdő ajak-
hangok mwanamke ’asszony’, mwaka ’év’,
mbele ’előre’. Az északi sarkkör őshonos
nyelveiben viszont nincs ilyen szókezdet,
hiszen szó szerint a beszélők ajkára fagyna
a szó. Ellenben nagyon gyakoriak a hátul
képzett hangok. A két gyökeresen eltérő
klímájú terület különböző hangrendsze-
rek és hangkombinációk kialakulásához
vezet. Ha tehát egy nyelv élete során új ég-
hajlati és természetföldrajzi viszonyok közé kerül, az ugyanúgy kedvez a változásoknak,
mint az új nyelvi-kulturális rendszerekkel fellépő kölcsönhatás.
a) Vizsgáld meg a magyar színneveket! Hány alapszavunk van, és hányféle módon tudunk
színárnyalatokat kifejezni?
b) A magyar nyelv ősi (uráli) szókészletében nincsenek délszaki gyümölcsnevek, körte, ba-
rack, szőlő, dió szavainkat később, ótörök nyelvekből kölcsönöztük. Milyen klimatikus
övben lehet kölcsönözni ezeket a szavakat?
7. A magyarban az időjárási viszonyaink miatt a hóesésre kevesebb szó van, ellenben az eső in-
tenzitásának változásait nagyon árnyaltan ki tudjuk fejezni. Gyűjtsetek legalább 8 szót arra,
hogy valamilyen módon esik az eső!
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
19
5. A NYELV ÉS A BESZÉD FEJLŐDÉSE
1. Határozd meg az alábbi fogalmakat, fogalompárokat! Emeld ki azt is, hogy függnek össze,
és miben különböznek!
nyelvelsajátítás – nyelvtanulás
diszlexia – diszgráfia
20
galmazott: „Igazában húsz éve nem akarok mást, csak magam megtanulni beszélni, s ha
valaki ebben társamul szegődik, hát szintén tanulhat.”
Ezt az elméletét Útravaló című műsorával is a gyakorlatba ültette. A joviális, tiszta
beszédű, kiváló (nyelvi) humorú tanár úr a tévén keresztül oktatott a teljes magyar be-
szélőközösségnek beszédtechnikát. Valódi Homo ludens volt, akinek kisugárzását leg
alább úgy élvezték a felnőttek, mint a gyerekek, s a könnyed játékosság közepette kiváló
mód bábáskodott és bontakoztatta ki tanítványai képességeit.
Minden munkájával azt hirdette, hogy bár adottnak, magától értetődőnek gon-
doljuk anyanyelvünket – hiszen természetes módon sajátítjuk el –, mégse hagyhatjuk
magára. Nyelvileg is igényesebbé, tudatosabbá kellene válnunk, hiszen ezzel nemcsak
anyanyelvünknek teszünk szolgálatot, hanem beszédünk minősége bizony közvetlen
árulkodik személyiségünkről, annak fejlettségéről is: a kettő elválaszthatatlan.
Vagy ahogy Montágh Imre fogalmazott: „A beszéd személyiségjegy. A beszédtanítás
személyiségnevelés.”
b) Miért fontos tényező az empátia a beszédhibák javításában? Szerinted mikor lehet eze-
ket nagyobb sikerrel kezelni? Miért?
c) Neked is volna még mit fejlesztened beszédeden? Min? (A párod véleményét is kikérhe-
ted.)
d) Miért gondolta úgy Montágh Imre is, hogy beszédünk szorosan összefügg személyisé-
günk fejlődésével?
e) Keress rá egy Montágh Imre-féle műsorra egy videómegosztó portálon! Végezd el vele
az adott beszédgyakorlatot! Írd le röviden tapasztalataidat, tudott-e újat mondani!
21
3. Rendeződjetek 3-4 fős csoportokba, és egymás közt osszátok fel a következő szerepeket:
gyermek, szülő, rendező(k). Mindannyiótok előtt legyen ott a tankönyvi, beszédfejlődést be-
mutató táblázat.
4. Képzeld el, hogy egy cserediák érkezik az osztályotokba, aki alapszinten beszél magyarul.
Viszont szeretné, ha valaki elmagyarázná neki, hogy nyelvtanilag miért szabad a szószerke-
zetek sorrendje a magyarban, és hogy mi a különbség mégis az alábbi mondatok jelentése
között:
a) Adj rövid, egyszerű magyarázatot! Milyen alapvető nyelvtani fogalmak ismerete szüksé-
ges ahhoz, hogy válaszodat megértsék? Sorold fel őket!
22
AZ ANYANYELV SZEREPE A GONDOLKO-
6. DÁSBAN ÉS A VILÁG MEGISMERÉSÉBEN
1. A tankönyvben található Más nyelv, más világlátás? című részhez kapcsolódóan válaszold
meg az alábbi kérdéseket!
b) Sorolj fel olyan, helyre utaló kifejezéseket a magyar nyelvből, amelyek az időbeliséget is
leírják!
c) Hogyan mondják franciául, hogy 79, és hogy 95? Hogyan fordítanád ezeket szó szerint
magyarra?
2. Hány színre van külön fogalmunk és szavunk a magyarban? Írj le annyit, amennyit tudsz (a
szóösszetételek, szószerkezetek nem számítanak)! A munka végeztével sorban menve ol-
vassatok fel egy-egy színnevet, tegyetek hozzá egy példát (sárga, mint a citrom), esetleg egy
olyan leírást is, amely a színnevet besorolja valamelyik alapszín csoportjába (bíbor = a vörös
egy sötétebb árnyalata).
Ha valaki más is írta az adott színnevet, akkor az tegye fel a kezét, illetve mondja, hogy „bin-
gó” (tanárotok utasítása szerint), majd tegyen az adott színnév mellé egy pipát. Ez addig
megy így, amíg „el nem fogynak” a színek. Végül számold össze, hogy hány színnevet írtál,
és hogy hány volt ebből egyedi, tehát amelyikre senki nem mondott „bingót”.
23
3. A magyarban rendhagyó módon két külön fogalom és szó jelöli egyik alapszínünket: piros
és vörös. A tudósok a mai napig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, hogy ez miért
van így. Annyi viszont biztos, hogy a világ különféle jelenségeinek leírásánál sokszor vagy
csak az egyiket, vagy csak a másikat használhatjuk. Így például piros arc, cseresznyepiros, de
vörös haj, vérvörös.
Rendeződjetek 3, 5 vagy 7 fős csoportokba! Az a feladat, hogy felváltva mondjatok fogalma-
kat, illetve szavakat, amelyek a vöröshöz vagy a piroshoz társulnak. Ha a társítás helytelen
vagy nem sikerül 8 másodpercen belül választ adni, a játékos kiesik. Az nyer, aki a legtovább
marad bent, és az utolsó kieső játékos után tud még egy társítást mondani. Ha nem, akkor
döntetlen a végeredmény.
A játékot azzal lehet nehezíteni, hogy a kiesett játékos, amikor rá kerülne a sor, akkor:
• megfordíthatja a kör irányát a „vissza” szóval, ha van tőle közvetlen balra játékban levő;
• kicserélheti a következő színtársítást a „csere” szóval, ha van tőle közvetlen jobbra játék-
ban levő (tehát például piros jönne, de a csere miatt a következőnek a vörössel kell mon-
dania);
• megfelezheti a rendelkezésre álló időt a „fele” szóval, ha tőle közvetlen balra és jobbra
sincs játékban levő.
b) Írjátok körül ezeket a szavakat, kifejezéseket olyan módon, hogy azt egy külföldi (ha le-
fordítanánk neki a körülírást) megérthetné!
24
7. A NYELVHASZNÁLAT MINT CSELEKVÉS
1. Párosítsd az alábbi fogalmak magyar nyelvű jelölőjét idegen eredetű jelölőjével! Megol-
dásotokat párban ellenőrizzétek, felváltva szóban határozzátok meg az egyes fogalmak/
szavak jelentését!
2. Olvasd el az alábbi, Márai Sándortól származó részletet, majd válaszold meg a kérdéseket!
Igen, igen – mondta, és összefont karokkal ült a kávéházi asztal mellett, aggályos és ko-
moly arckifejezéssel. – Az írás mágia. Mi a mágia…? Hát igézet, varázslat. Keverék szó-
ból, álomból, jelképből, érzésből, keverék, bűvös jegyek egyvelege, melynek visszaható
ereje van az életre, éppen úgy, ahogyan az életnek szóalkotó, jelkép-elevenítő ereje is
van. Az élet nem csak anyagot és energiát termel szünetlenül, hanem álmot és jelzőt is,
továbbá szent számokat, melyeknek önmagukban van csak értelmük, szavakat, melyek
értéktelenek egy gyárban vagy egy irodában, de sorsdöntően alakítanak egy életet, egy
jellemet… Az írás varázslat, ha nem tudnád.
Ezenfelül természetesen más is. Mesterséges is, gyakorlat, nevelés, önkívület, derű,
szórakozás, készség a nagyságra, a dagályra, az élet kóros önkívületének kifejezése, va-
lami kongó és hörgő s ugyanakkor valami egészen szűkszavú, csendes és végzetes, mint
mikor valaki a vérpadon azt mondja: „Igen” vagy: „Tessék”. Ez mind az írás, együttesen.
Semmit sem tudnak az emberek az írásról. Vesznek egy könyvet néhány hatosért, el-
25
olvassák és megállapítják, hogy „tetszik” vagy „nem tetszik”, elmondják, hogy érdekes
volt az új könyv vagy megható vagy – egyszerű, de igaz szóval – szép… Nem tudják,
nem is tudhatják, mi van mögötte, miféle anyagból készült, s mifajta varázslat az, mely
írót és írást egybefűz az élettel, a kifejezés millió esélyét hozzáigazítja az élet millió esé-
lyéhez, nem tudják, milyen sorsszerű író és könyv számára mindaz, ami a téma körül
van, lappang, ólálkodik, s néha előtör és megelevenedik. Én sem tudtam, sokáig. Most
már gyanítok valamit.
(Márai Sándor: Mágia – részlet)
a) Gyűjts szinonimákat a mágia szóra a szövegből, majd bővítsd a sort saját szinonimákkal!
c) Mely szavak lehetnek sorsdöntők egy ember életére, jellemére nézve? Mikor változtatja
meg egy-egy szó, egy-egy mondat életedet? Írj legalább 3 példát (a beszédhelyzet meg-
jelölésével), amelyben Márai megállapítása érvényesül!
3. Gyűjts legalább 10 olyan szót, amely önmagában is cselekvés, és nem szerepel a tankönyvi
leckében!
26
4. Írjátok be a táblázatba, hogy mi az egyes kifejezések szó szerinti jelentése, a mögöttük levő
beszédszándék, valamint hogy milyen hatással vannak a beszéd résztvevőire!
Kezét csókolom!
Szia, Uram!
Hideg van!
Kegyed is éhes?
Megígérem!
5. a) Olvasd el Kosztolányi Dezső Ige című írásának részletét, egészítsd ki a hiányzó szavakkal,
melyeket a szöveg alatt találsz!
„Ha egy férfi egy leánynak este a fasorban egyszerűen, minden szenvelgés és szín-
padiasság nélkül ezt mondja: »szeretem«, a ugyanaz. Voltaképp semmi se
történt. Megrezzent a levegő egy ember hangjától. Olyasvalami hangzott el, ami talán
is, nincs ércfedezete. De az a leány már minden lehetőségét magába szívta,
élete egy másodperc alatt átalakult, sok mindent lerombolt és fölépített, amit azelőtt
nem mert volna, számára merőben más a világ, s lehetséges, hogy ez a szó nagyobb
fölfordulást és pusztítást majd benne, mint egy tűzvész.
A szó maga a , melyet , magának a valóságnak vele-
je, kútfeje és kezdete. Milyen csodálatos is a bibliának ez a szózata: »Kezdetben vala
az «”
(Kosztolányi Dezső: Ige – részlet)
b) Foglald össze röviden a füzetedben, hogy miként látja Kosztolányi a beszéd és a cselek-
vés kapcsolatát/viszonyát!
c) Kosztolányi is utal rá, hogy a szavak olykor teremtő, máskor pusztító erővel bírnak – leg-
alábbis lelki síkon. Keressetek párban olyan bibliai történeteket, amelyek erre utalnak!
Fogalmazzátok meg, mi az egyes történetekben a kimondott szavak szerepe!
27
8. NYELV, KULTÚRA, IDENTITÁS
1. Írj egy rövid bekezdést, amelyben meghatározod a kultúra és a nyelvi kultúra fogalmát, va-
lamint kapcsolatát az identitással és a nyelvi identitással!
2. Rendeződjetek 3 fős csoportokba, majd gyűjtsetek olyan, a tankönyv első feladatához ha-
sonló kifejezéseket, amelyek valószínűleg a magyar nyelvre jellemzők, hiszen egyértelműen
magyar kulturális tartalmat tükröznek. Egyikőtök szólásokból, közmondásokból, másikótok
népköltészetből, népdalokból, harmadikótok pedig mesékből, népmesékből származó kife-
jezéseket keressen, fejenként legalább 3-at! Magyarázzátok meg jelentésüket is!
28
3. Írj rövid érvelést a két alább olvasható téma egyikéről! Bármelyiket választod is, érvelésed-
ben utalj a nyelv és kultúra összefüggésére!
29
IV. Ahogyan az kiművelése minden nép művelődésének a fel-
tétele, ugyanúgy az egyén számára is a elsajátítása teszi lehetővé a
kollektív tapasztalatok hasznosítását. […] Sőt, Hegel szerint egy nép mindaddig bar-
bárnak tekinthető, amíg az emberiség által felhalmozott ismeretanyagot nem tekinti
saját tulajdonának, s nem jut el odáig, hogy azokat a maga nyelvén ismerje meg.
(Részletek Hódi Sándor Tézisek egy új nemzeteszményhez című tanulmányából [I., II.],
valamint Hódi Sándor A nyelv és lélek tájainkon című tanulmányából [III., IV.])
b) Az I. szemelvényben olvasható nemzeti közösség kifejezés mit, kiket jelöl a magyar nem-
zet esetében? Milyen szerepe van ebben a nyelvnek?
c) Mit gondolsz, mit jelent a II. szemelvényben olvasható „magyar nyelv tudatos ápolása”?
Ez hogyan nyilvánulhat meg az egyén esetében (például a tiedben)?
30
II. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
9. A NYELVROKONSÁG
szlovén, lengyel, magyar, olasz, finn, csuvas, tatár, észt, francia, baskír, török,
mongol, mari, manysi, hanti, spanyol, orosz, kecsua, mordvin, szuahéli, kirgiz,
lardil, német, lapp
Más nyelvcsaládokba
Uráli nyelvek Altáji nyelvek Indoeurópai nyelvek
tartozik
szlovén
2. Írjátok be a táblázat jobb oldali oszlopába, milyen szabályos hangmegfelelést láttok a rokon-
nyelvi adatpárok között! Csak a szabályos eltéréseket jegyezzétek le! (német v = f, spanyol
ch = cs).
32
3. Az alábbi táblázatban nem rokon nyelvek
közötti szókölcsönzéseket figyelhettek meg.
Ezekben a példákban hanghelyettesítés törté-
nik, mivel az átvevő nyelv hangrendszeréből
hiányzik valamely hang, amely az átadó nyelv
kölcsönszavában szerepel. Írjátok a jobb oldali
oszlopba, mely hangok érintettek a hanghe-
lyettesítésben!
4. Írjátok be a táblázatba a hiányzó szavakat! A helyes kitöltéshez figyeljétek meg az itt kirajzo-
lódó szabályos hangmegfelelések rendszerszerűségeit.
méz mete-
kéz käe- ki
33
b) Keressetek a magyarból vagy más általatok tanult nyelvből példát a nyelven belüli ha-
sonló, érdekes jelentésváltozásokra!
6. Olvassátok el az alábbi rövid szöveget, majd vizsgáljátok meg először a magyar és a mari
nyelv uráli nyelvekkel rokon, azután pedig az altáji nyelvekből (az esetek többségében nem
azonos időben) kölcsönzött szavait! Hol, milyen hangtani egyezéseket láttok és mi lehet en-
nek az oka? (Mari betűk olvasata: š = s; ť = ty; č = cs, csj; ž = zs, zsj; ń = ny; η = ng.)
Uráli és altáji nyelveket egész Eurázsiában sokfelé találunk, függetlenül attól, hogy
beszélőik száma nagyságrendekkel elmarad az indoeurópai vagy a sino-tibeti nyelv
család beszélőinek számától. Az utóbbi kétezer év során több uráli és altáji nyelv
között is szoros kölcsönhatás alakult ki. A kölcsönhatások egyik, a magyar nyelv-
történet szempontjából érdekes helyszíne a Dél-Urál környékének lankás területe,
Szibériától egészen a Volga‒Káma folyó torkolatvidékéig. Ebben a nyelvi areában
(övezetben) már intenzívek voltak az ősmagyar-őstörök kapcsolatok, de az ősma-
rik és őspermiek is szoros kapcsolatba kerültek a törökségi nyelvekkel. A magyar
és a mari nyelv között számos olyan másodlagos egyezés van, mely párhuzamos
törökségi kölcsönzésből ered. A magyar a Kr. u. 5. századtól szoros kapcsolatba
kerülhetett altáji nyelvekkel és több hullámban érintkezett velük az oszmán hódítás
végéig. A mariban ez a nyelvi kapcsolat máig tart.
34
10. NYELVTÖRTÉNET ÉS ŐSTÖRTÉNET
(Archeo)genetika
Folklór, néprajz-
tudomány
Régészet
Történeti
nyelvészet
35
2. Keressétek meg az interneten Minna Sundberg indoeurópai és uráli családfáját (Minna
Sundberg language tree)! Miben különböznek ezek a családfák a tankönyvben bemutatott
Zongor-családfától? Melyek azok a fő nyelvi problémák, amelyekre ez a családfa sem tud
választ adni? Észrevételeid alapján írj erről egy rövid fogalmazást!
3. Olvasd el újra Bessenyei György 1778-ban megjelent Magyarság c. röpiratát (elérhető a mek.
oszk.hu oldalon is)! Összegezd belőle azokat a gondolatokat, amelyek nyelv és nemzeti mű-
velődés, nyelv és nemzeti identitás kérdéseit taglalják! Gyűjtsd össze a tankönyvi lecke, vala-
mint olvasmányélményeid alapján a hasonló gondolatokat a magyar irodalomból!
4. Nézzetek utána a világháló tudományos oldalain László Gyula kettős honfoglalásról szóló
elméletének! Összegezzétek, mi volt ennek a lényege! (Érdekesség, hogy napjaink archeo
genetikai kutatásai, amelyeket többek közt honfoglalás kori temetők anyagán végeztek,
közvetve megerősítik a kettős honfoglalás elméletét.)
Az elmélet lényege:
A honfoglaló hét vezér csoportja a
millenniumi emlékművön, a budapesti Hősök terén.
Vajon voltak korábbi magyar betelepülési hullámok is?
36
11. A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI
Írott emlékek
Szájhagyomány forrásai
Szórványemlékek Szövegemlékek
37
3. Figyeljétek meg az alábbi forrásszöveg-részletek archaikus nyelvtani sajátságait, és az azo-
nos típusúaknak ítélt párokat tegyétek egy sorba! Minden pár egy-egy archaikus magyar
folklórnyelvi példából és egy Volga–Káma-vidéki uráli (mari, udmurt) vagy altáji (baskír, ka-
zányi tatár) példából áll, amelyet szó szerint, szerkezetileg pontosan fordítottunk magyarra.
38
4. Tamkó Sirató Károly a délvidéki Újvidék városában (ma Vajdaság, Szerbia) született. Gyer-
mekkorában rengeteg kiszámolós játékot játszhatott, mert kiválóan ismerte a délvidéki
mondókákat, és fel is használta őket a Tengerecki Pál-kötet verseiben. Keressétek meg azo-
kat a Tamkó Sirató-verseket (esetenként több is lehet), amelyekben a következő mondókák,
ha költői átformálásban is, de megjelennek!
39
LEGKORÁBBI NYELVEMLÉKEINK.
12. A MAGYAR NYELVET ÍRNI KEZDIK
a) szórványemlékek – szövegemlékek
I. András király
Nikolsburgi ábécé
Pannonhalmi Bencés
Főapátság
40
a legelső magyarországi
oklevél
Konstantinápolyi felirat
a) Saját nevem:
41
4. Gyűjts példákat A tihanyi apátság alapítóleveléből a következő jelenségekre!
6. Próbáljátok meg kitalálni, hogyan hangzanak a mai magyar köznyelvi megfelelői A tihanyi
apátság alapítólevele alábbi magyar szórványainak! (A szórványadatok között toldalékos és
toldalék nélküli szavak is vannak.)
munorau
bukur
gisnav
zenaia
cutarea
uuasara
kurtuel fa
42
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS.
13. ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM
Pray György
planctus
Gragger Róbert
Országos Széchényi
Könyvtár
az eredendő bűn
ószövetségi története
Sajnovics János
Jézus szenvedés-
története
Weöres Sándor
2. Gyűjtsetek a Halotti beszédben szereplő dzsimilcs~ mai magyar gyümölcs példájára olyan
alakváltozatokat a mai magyar nyelvből, ahol az egyik változat (részben) ajakréses, a másik
(részben) ajakkerekítéses magánhangzót tartalmaz! (e ~ ö, i ~ ü, i ~ ju párokat keressetek!)
Némelyik párban egyik vagy másik nyelvjárási színezetű is lehet.
tepertő töpörtyű
csönd
43
Ajakréses Ajakkerekítéses Ajakréses Ajakkerekítéses
izen
bükkfa
ihász juhász
3. Elemezzétek figyelmesen az alábbi táblázat adatait! Milyen közös, a mai magyar köznyelvi-
től eltérő nyelvtani (hangtani vagy alaktani) vonásokat láttok a Halotti beszéd és könyörgés,
valamint az Ómagyar Mária-siralom soraiban? Válaszaitokat a jobb oldali oszlopba írjátok!
(A nyelvemlékadatokat a valószínű korabeli kiejtéssel tüntettük fel. Emlékeztetőül: ȧ = rövid,
ajakréses á; ë = rövid, középzárt é; β = bilabiális zöngés réshang, mint pl. az angol w.)
Forrás
Halotti beszéd Ómagyar Megfigyelt nyelvtani jelenségek rövid leírása
és könyörgés Mária-siralom
terümtevé,
volék
feledevé, vol
Istentűl,
tűled
dzsimilcstűl
ürüm, vír, vos,
szüm, idzs
tudotlon
44
A Halotti beszéd és könyörgésből származó szavak Betű-hang megfelelés(ek)
Korabeli írásmód Valószínű korabeli olvasat Helyesírási megfigyeléseim
Ezen a térképen 20 olyan Kárpát-medencei helyszínt láthattok, amelyek szorosan kötődnek legfontosabb
Árpád-kori nyelvemlékeink keletkezéstörténetéhez és/vagy azok Árpád-kori őrzési helyéhez. Kivétel az 1., 3. és 19. helyszín,
amely csak közvetve kapcsolódik Árpád-kori nyelvemlékeinkhez. (A térképet készítette Pomozi Péter és Karácsony Fanni.)
45
14. KÓDEXEK KORA
1. Keresd meg a bal oldali oszlopban található fogalmak, nevek, magyarázatok párját a jobb
oldali oszlopban, és kösd össze őket egy vonallal!
Thuróczy János: A magyarok krónikája • • iniciálé
kódexmásoló barát • • Antonio Bonfini
az első magyar nyelvű kódex • • pergamen
Kinizsi Pálné Magyar Benigna • • corvina Mátyás könyvtárában
Mátyás király történetírója • • scriptor
díszes, aranyozott kezdőbetű • • Jókai-kódex
Assisi Szent Ferenc legendái magyarul • • Pray-kódex
megtisztított, vékony juh- vagy kecskebőr • • Festetics-kódex
Halotti beszéd és könyörgés • • Jókai-kódex
2. Olvasd el Dsida Jenő Arany és kék szavakkal c. szerelmes versét! Milyennek festi le a költő a
középkori kódexmásoló barátokat? Szerintetek lehet kapcsolat az Ómagyar Mária-siralom
híres két sora és Dsida vallomásos zárósorának képe, a „világ legszebb Virága” között? (Dsida
Jenő 31 évesen hunyt el, alig egy évre rá, hogy nagy szerelmével, Imbery Melindával össze-
házasodtak.)
46
3. Készíts olvasatot és értelmezést a Jókai-kódex alábbi három sorához! A betűk hangértéké-
hez a kis táblázat nyújt segítséget. A táblázatban a könnyebbség kedvéért nem a valószínű
nyelvjárási, hanem a mai köznyelvi hangmegfelelést adtuk meg.
Olvasat
Miképpen
Magyarázat
Miképpen (hogyan) tanította
A Jókai-kódex részlete.
Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu
47
4. Próbáld ki kódexmásoló képességeidet! A Festetics-kódex alábbi részletét másold át a meg-
adott helyre vagy tetszés szerint külön papírlapra! Ha külön lapon dolgozol, akkor elsőként
húzz segédvonalakat a szövegsoroknak és jelöld ki a kis iniciálé és a margódíszek helyét!
Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu
A másolandó szöveg átirata Dávid királynak 109. zsoltárából: Monda wr/ een wram-
nak: yl/thepyel/ een yogom/ felewlM/ Értelmezése: Mondá az Úr az én uramnak: Ülj az
én jobbom felől! Megjegyzés: Az átiratot készítő scriptor két szót is hibásan jegyzett le:
1. ylthepyel, 2. yogom.
a)
Mely corvinák tetszettek legin-
kább a kiállításon bemutatottak
közül? Miért?
b)
Voltak-e Mátyás könyvtárának
magyarországi előzményei?
c)
Mátyás honnan gyarapította
gyűjteményét?
d)
Hol, milyen mesterek készítették
a legszebb corvinákat?
e)
Hány corvina van ma Magyaror-
szágon?
f)
Mely külföldi gyűjteményekben
őriznek sok corvinát?
48
AZ ELSŐ GRAMMATIKÁK
15. ÉS BIBLIAFORDÍTÁSOK
1. Keressétek meg a nevekhez tartozó adatokat, helyneveket a jobb oldali oszlopból és kös-
sétek össze őket vonallal! (Egy névhez több adat is tartozhat, illetve egy adat, helynév is
tartozhat több névhez.)
Sylvester János • • Sárvár
Pécsi Tamás • • Grammatica Hungarolatina
Mantskovits Bálint • • Krakkó
Károli Gáspár • • Új Testamentum magyar nyelven
Nádasdy Tamás • • Gyermeki beszélgetések
Luther Márton • • Első teljes bibliafordítás
Újlaki Bálint • • Ortographia Ungarica
Dévai Bíró Mátyás • • ún. Huszita-biblia
Heyden Sebald • • Szerémség
49
Észrevételeim A Müncheni kódexből Károli Gáspár bibliafordításából
(jelenség leírása) származó példa/példák származó példa/példák
Szavak hangalakja
Nyelvtani jelenségek
3. Olvassátok el a következő bibliai idézet (Mt 3,13) három különböző fordítását, majd válaszol-
jatok a kérdésekre!
a) Milyen mellékmondatban szerepelnek a „megkeresztel” ige különböző változatai, és mi-
lyen történeti változást látsz az igemódhasználatban?
b) Mi az alaktani különbség a megkeresztelkednék és a megkereszteltetnék alakok közt?
Akkor előjöve Jézus Galíleából, Jordán vize mellé Jánoshoz, hogy megkereszteltet-
nék őtölle.
(Károli Gáspár bibliafordítása, 1590)
Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelje őt.
(Modern fordítás: Káldi-Neovulgáta bibliafordítás, 1997)
4. Szerintetek van-e valami ősrégi összefüggés az alábbi táblázatban félkövér betűkkel kiemelt
elemek között? És ha van, akkor milyen? (Számos nyelvtörténész szerint van, és hasonló-
képp vélekedett már Sylvester János is 1539-es Grammatica Hungarolatinájában.)
Vö. még a Halotti beszéd és könyörgés két tanult adatát is: mik vodzsmuk, miβ isëmüküt.
50
5. Látogassatok el a sárvári Nádasdy Múzeum honlapjára, és gyűjtsetek információkat Sylves-
ter János Új Testamentum-fordításáról! Készítsetek egy prezentációt Sylvester János kiemel-
kedő művelődéstörténeti jelentőségű munkásságáról!
51
16. A NYELVÚJÍTÁS
1. A nyelvújítás sikeres szavai különböző forrásokból táplálkoztak (pl. tájnyelvi és elavult sza-
vakat vontak a köznyelvbe), de a leggyakoribb szókincsgazdagítási mód a szóképzés volt.
Az alábbi szavakat rendezd a táblázatba aszerint, melyik szóképzési móddal keletkeztek!
vígjáték, derül > derű, rakpart, raktár, csontozat, elementum > elem, lőszer,
piros > pír, tanoda, örömteli, cigar > szivar, rendőr, baléna > bálna, cső + orr >
csőr, levegő + ég > lég, laktanya, kötszer, fásít, szemhatár, gyógyszer, híg + anyag >
higany, rovátkolt + barom > rovar, nőies, erőteljes, életveszélyes, dalnok, egykedvű,
óvoda, dacos > dac, varázsol > varázs, dölyfös > dölyf, növényzet, népies, nőietlen,
szobrászat, számlál > számla, mérnök, lakbér, földrengés, búskomor, folyóirat,
anekdota > adoma
52
2. A nyelvújítás szótárnyi új szóval gazdagította a magyar nyelvet, ezek egy része azonban a
képzés meglepő volta vagy a létrejött szó hosszúsága miatt nem honosodott meg. Rendel-
jétek az alábbi táblázat feledésbe merült szavaihoz a jelentés szerint hozzájuk tartozó mai
magyar szavakat, és véleményezzétek a példa szerinti elrendezést követve, hogy mi lehetett
a nyelvi (nyelvtani) oka az adott szó sikertelenségének!
Ma használatos szó
Nyelvújítási szó Párok A feledésbe merülés vélhető okai
azonos jelentésben
B pokol 2 Emberaty
C étvágy 3 tetszice
D égitest 4 magánországlomány
E vetélytársnő 5 bűnkemence
F anyanyelv 6 népségedelem
G egyetem 7 bámtest
H esztétika 8 popont
I Isten 9 mindeményedelem
J monarchia 10 irigyvetekedőné
K lakosság 11 evéskíváncs
L kettőspont 12 gömble
53
3. Mi lehetett az eredeti jelentése azoknak a nyelvjárási szavaknak, melyeket a nyelvújítás emelt
a köznyelvbe? Párosítsd össze az adott szót a helyesnek tartott, eredeti(bb) jelentéssel!
• lompos, rendetlen
róna •
• szénatartó rekesz
bútor •
• állatcsordák terelésére használt hídszerű
ipar •
szárazulat az alföldi lápvilágban
pongyola •
• serény, szorgalmas
páholy •
• cók-mók, tarisznya
„Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy Nemzet sem
tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a
maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de
idegenen sohasem.”
b) Vitassátok meg, mit jelent a kisebb nyelvek jövője szempontjából az a folyamat, hogy ma
az angol – a középkori latin európai szerepéhez hasonlóan – apránként a tudományos
szakirodalom kizárólagos nyelvévé kezd válni! Szerintetek mi lett volna a véleménye er-
ről Bessenyei Györgynek?
54
A NYELVÚJÍTÁSTÓL NAPJAINKIG.
17. NYELVÜNK SZÓTÁRI FORRÁSAI
2. Olvasd el az első magyar értelmező szótárból, Baróti Szabó Dávid Kisded szótárából a kéz
szócikket! Hasonlítsd össze ezt a Magyar értelmező szótár diákoknak (szerk.: Eőry Vilma) kéz
szócikkével! Mik a helyesírási, nyelvtani, lexikális, stiláris és a
szótártechnikai különbségek? Mi változott a szótárírás gyakor-
latában bő két évszázad alatt? (A két szótár példáiból kirajzoló-
dó életmódbeli különbségeken is érdemes elgondolkodni.)
55
3. Hasonlítsátok össze A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának, az Új magyar tájszótár-
nak és az Értelmező szótár+-nak egy általatok választott, azonos címszavú szócikkét! Miben
más – céljaiknak megfelelően – az egyes szócikkek felépítése? Milyen jeleket, rövidítéseket
alkalmaznak az egyes szótárak, mik az azonosságok és különbségek?
A magyar nyelv
történeti-etimológiai Új magyar tájszótár Értelmező szótár+
szótára
Szótár célja és
célközönsége
Szócikk részei és
tagolása
Szótári jelek és
rövidítések
Egyéb észrevételeim
4. Keressétek meg a bal oldali oszlopban található nevekhez, címekhez tartozó eseményeket,
adatokat a jobb oldali oszlopból, és kössétek össze őket! (Egy névhez több adat is tartozhat,
egy adathoz is tartozhat több név.)
Fogarasi János • • felajánlást tesz az akadémia megalapítására
gróf Széchényi Ferenc • • folyamatosan segíti Pest, Buda és a magyar
Vörösmarty Mihály • kulturális élet fejlesztését
Czuczor Gergely • • A magyar nyelv szótára egyik szerkesztője
gróf Széchenyi István • • felajánlja könyvtárát a magyar nemzetnek
József nádor • • magyar nyelvkönyvet is ír németeknek
5. Írjatok össze néhányat a baráti körötökben vagy az osztályotokban divatos szavak közül! Egy
igének, egy főnévnek és egy melléknévnek készítsétek el az értelmező szócikkét! Az Értel-
mező szótár diákoknak vagy az Értelmező szótár+ szócikkszerkezetét tekintsétek mintának.
56
III. M
AGYAROK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN.
A MAGYAR NYELV VÁLTOZATAI
A NYELVI EGYSÉGESÍTÉS
18. ÉS A NYELVI NORMA
1. Társaddal beszéljétek meg, hogy milyen normákat ismertek még a nyelvin kívül! Írjatok leg-
alább hármat, és gyűjtsetek melléjük olyan konkrét példákat (legalább kettőt), amelyekben
az adott norma megnyilvánul!
2. Írj egy egybekezdéses összefoglalást arról, hogy mi a különbség a norma és a standard kö-
zött!
58
olyan szokást, mintát, amely nélkül nem lehet veletek kommunikálni, mert ha valaki azt
nem követi, akkor észre sem veszitek. Például: ha a megszólaló fiú, akkor megszólalás
előtt/közben a bal vállát rándítja, ha lány, akkor a jobbat.
b) Jelöljetek ki egy csapattagot, akit átküldötök egy másik csoportba, történjen meg a csa-
pattagok cseréje! A feladatotok, hogy elkezdjetek kommunikálni egymással, ám az új
csapattagot csak akkor fogadjátok be, ha kitalálja és követi az általatok felállított kom-
munikációs normát! Az új csapattag feladata értelemszerűen az, hogy valahogy bekap-
csolódjon a beszélgetésbe, hogy elérje, hogy befogadják, és legalább pár megszólalás
erejéig tudjon kommunikálni a többiekkel.
c) Kérdések a feladat elvégzése utánra:
• Hogy érezted magad azelőtt, hogy befogadtátok volna az új csapattagot, és hogy
utána? Ez a kérdés az új csapattagra is vonatkozik!
• Voltál-e már hasonló helyzetben? Mit tettél, ha igen?
6. Az írásunknak is van normája, annak kodifikált, standardizált változata pedig a magyar he-
lyesírási szabályzat és szótár. Válaszold meg az alábbi kérdéseket!
Melyik helyesírásunk 4 alapelve, mit rögzítenek?
1.
2.
3.
4.
Van, hogy szavakat pusztán a hagyomány, a szokás miatt írunk egybe. Mit jelent ez ponto-
san? Írj legalább 2 példát!
Mit gondolsz, lehetséges, hogy bizonyos szavakat egy idő után egybeírunk, mert olyan gyak-
ran szerepelnek egymás mellett, hogy összeforrnak? Ha igen, tudnál példát is mondani?
59
A NYELVVÁLTOZATOK,
19. VISZONYUK A KÖZNYELVHEZ
1. Írj rövid meghatározást az alábbi fogalmakhoz! (Próbáld meg fejből, ha pedig elakadnál,
használd a tankönyvet, jegyzeteidet!)
nyelvváltozatok:
társadalmi nyelvváltozatok:
területi nyelvváltozatok:
normatív nyelvváltozat:
digilektus:
idiolektus:
2. Rendeződjetek párba! Válaszd ki egy szabadidős élményedet, amelyről szívesen mesélsz rö-
viden (sport, kirándulás, filmnézés, bármi egyéb), majd válassz az alább felsorolt célcsopor-
tok közül egyet! Párodnak – anélkül, hogy megmondanád neki, melyik célcsoportra esett
a választásod – mondd el élménybeszámolódat, mintha ő az adott célcsoportba tartozna.
A párod találja ki, hogy beszédedet melyik célcsoportnak szántad, és hogy melyik nyelvvál-
tozat vagy nyelvváltozatok jelentek meg beszédedben! Ezután cseréljétek fel a szerepeket!
60
3. Gyűjts olyan szavakat, amelyeket szerinted tanárod nem ismer (tartózkodj a trágár, durva ki-
fejezésektől)! Írd a szavak mögé zárójelben, hogy szerinted melyik nyelvváltozati csoportba
tartozik! Tanárod útmutatása szerint ellenőrizzétek, hogy vajon tényleg jók voltak-e feltéte-
lezéseid!
4. Írd az alábbi határon túli regionális köznyelvi szavak mellé magyarországi köznyelvi megfe-
lelőjüket, és hogy hol használják őket! Használd segítségként az internetet. Végül válaszolj
a kérdésekre!
buletin
cselenka
bordácski
majica
kemicsni
melanzs
Találkoztál-e már korábban hasonló regionális köznyelvi szavakkal? Ha igen, írj 2-3 példát
megfelelőikkel! Ha nem jut eszedbe ilyen, hívd ismét segítségül az internetet!
61
RÉTEGNYELVEK A MÚLTBAN
20. ÉS A MÁBAN
62
3. A magyar tolvajnyelv szótára nyomán közlünk egy rövid szószedetet tolvajnyelvi szavakból
magyar köznyelvi megfelelőkkel. Ezek alapján oldjátok meg a következő feladatokat!
a) Tegyetek egy pipát azon szavak mellé, amelyek szerintetek a mai magyar köznyelvben
korlátozás nélkül használhatók, azaz nem hatnak nyeglén, szemtelenül a beszédben!
b) Karikázzátok be azokat a szavakat, amelyek véleményetek szerint érthetők a köznyelv-
ben, de a használatuk stiláris okból nem ajánlatos!
63
5. Legkedvesebb négy tantárgyadból gyűjts ki öt-öt olyan szakszót, amelyet szerinted a köz-
nyelvben nem használnak, és két-két olyat is, amelyeknek jelentése a köznyelvitől részben
vagy egészben eltér!
1.
2.
3.
4.
7. Amikor a hot dog magyarosítása volt napirenden – nem járt sikerrel – akkor felvetődött a
szellemes és hangzásra hasonló „hődög” javaslat is. Szerintetek mi az oka annak, hogy még-
sem honosodott meg?
64
A KÁRPÁT-MEDENCE
21. MAGYAR NYELVJÁRÁSAI 1.
65
3. Olvassátok el az alábbi, moldvai csángó faluból származó szöveget! Jelöljétek meg aláhúzás-
sal a szöveg nyelvjárási jellegzetességeit, majd rendszerezzétek őket külön lapon!
A Szeret-menti Nagypatakon élt Csurár Antiné Barbócz Magdi mesél gyermekkori ottho-
náról. Barbócz Magdi egyike volt annak a hatvan, idős csángó embernek, akiknek a vissza-
emlékezéseiből Gazda József sajátos sorskrónikát, csángó dokumentumregényt formált az
1990-es évek elején. (Gazda József: Hát én hogyne síratnám. Csángók a sodró időben. Szent
István Társulat, Budapest, 1993.) Az archaikus csángó sz a köznyelvi s megfelelője.
Minden esztére két orszó kellett, hogy kijöjjön. […] Égett a tűz a góg (cserény)
alatt, ott vót a szóba (nagy tüzelőhely kemencenyílással) elnyúttva. A fal mellett
kereken (körbe) vótak a padok, a padok megterítve lepedővel (takaróval), egy asz-
tal sz (és) benn aztán még vajegy (talán egy) szék. Csáltuk (csináltuk) oda a góg
alá tüzet, tettük az üsztlábat, tettük fel az üsztöt reája, csálta a málét (puliszkát),
csálta az ételt, csálta a fődfazakakba (cserépfazekakba). Onnat, onnat Gorzafalváról
hozták a tálacskákot, csiprocskákot, kancsócskákot, tálacskákot, szépeket. A falra
tánygyérokat tett, felaggatta, sz onnat vettük le, mikor kellett.
5. A fáma szerint egy í-ző nyelvjárású falu tanítója nem szívelhette a gyerekek nyelvjárási be-
szédét, és folyton javítgatta a kík-et kékre, a szíp-et szépre. Egyszer aztán a gyerekek meg
akarták örvendeztetni a tanítót, hogy már „szépen” beszélnek magyarul, és így dicsekedtek:
„Tanító bácsi, máma zséros kenyeret hoztunk tézóraira”. Indolkoljátok rövid fogalmazásban,
miért fölösleges és káros a gyermekeknek megtiltani, hogy anyanyelvjárásukat használhas-
sák!
66
6. Tervezzetek meg egy csoportos nyelvjárási kirándulást/túrát valamelyik Kárpát-medencei
kisebbségi magyar régióba! A következő szempontokra figyeljetek, természetesen az összes
gyakorlati tervezési szempont mellett:
• Ismerkedjetek meg minőségi útikönyvek és egy magyar nyelvű online térkép segítségé-
vel az adott régió magyar történeti emlékeivel (városmagok, templomok, paraszti építé-
szet, nemesi kúriák stb.)!
• Ismerkedjetek meg a kiválasztott régió legfontosabb kulturális és nyelvi sajátságaival
(hagyományos szokások, ünnepek, ételek, népművészet, legfontosabb nyelvjárási sajá-
tosságok stb)!
• A környék természeti szépségei.
67
A KÁRPÁT-MEDENCE MAGYAR
22. NYELVJÁRÁSAI 2.
2. Olvassátok el Pusztay János: Kutyaur mëg más törtiénetëk című könyvéből az alábbi nyugat-
dunántúli történetet! Gyűjtsétek ki belőle a nyelvjárási jellegzetességeket a táblázat meg-
felelő soraiba! Szögletes zárójelben magyarázatokat is mellékeltünk a nehezebben érthető
szóalakokhoz.
68
– Ha nëm vuóna itt a kincsiédi domb mëg az erdüő, a karién át egisszen Szom-
bathelig elëhetnë látnyi.
Na mëktanútam ëccërre, mëllen [milyen] vastak’kënyeret kö [kell] vágnyi a rëg-
gelihö.
Hangtani 2.
Hangtani 3.
Alaktani
Tájszó
Egy havasalji ember deszkát vivén eladni kisfiával, szekere bedűlt a sáncba. Két úti-
társa odaérkezvén, helyreigazíták a szekeret. E szekeres továbbindultában mondá
a kisfiának: – Minket mégis kisegíte a bajból a jószerencse. – Minket bizon nem
a jószerencse – mondá a fiú –, hanem Pistabáék.
69
4. Olvassátok el a Palóc olvasókönyvből a palócok és a palóc
nyelvjárás rövid történetét (14–25. o.) és a 81. szöveg né-
hány sorát (a kiadvány elérhető a mek.oszk.hu oldalon is),
majd válaszoljatok a kérdésekre!
b) Milyen nyelvjárási jelenségekből ismerhető fel, hogy a 81., kupuszinai szöveg hasonlít a
tankönyvi lecke Angyal Bandi-történetére?
5. Ha van a családban vagy a rokonságban nyelvjárást beszélő ember, kérjétek meg, hogy me-
séljen nektek nyelvjárásban! Ha magatok is nyelvjárási környezetből származtok, akkor pró-
báljatok egy kis történetet leírni úgy, hogy jelölitek azokat a hangtani jellemzőket, amiket a
nyelvjárásotok szempontjából fontosnak tartotok!
70
IV. A NYANYELVÜNK JELENE ÉS JÖVŐJE:
NYELV, IDENTITÁS, MEGMARADÁS
ÉS A NYELVI TERVEZÉS
ANYANYELV ÉS ANYANYELVJÁRÁS:
23. A NYELV MINT IDENTITÁSFORMÁLÓ ERŐ
72
3. Keresd meg a világhálón öt magyar diaszpóra adatait és írd be a táblázatba! Európai,
észak-amerikai és dél-amerikai példát is keress!
A helyi magyar
Legfontosabb helyi magyar nyelvi-
Sorszám Ország közösség becsült
kulturális szervezetek
lélekszáma
1.
2.
3.
4.
5.
73
24. NYELVMŰVELÉS RÉGEN ÉS MA
74
lésnek nevezzük, ezt pedig (írásban!!!) egyértelműbben tudjuk jelölni mellérende-
lő kötőszavakkal (és, pedig, mivel, ezért), mint az alárendelő amivel. Hangsúlyozni
szükséges, hogy ez inkább az írásnormára igaz, semmint a beszédnormára.
Végül pedig beszélni kell a politikailag korrekt (PC) szóhasználatról, amely a
nyelvi babonákéhoz hasonló szélsőséges mechanizmusokra épül. A PC bizonyos
kifejezések felcserélését jelenti kevésbé „sértő” változatokra. A tévhit abból adódik,
hogy a közigazgatás és jog erősen körülíró, tárgyilagosnak szánt kifejezéseit tartják
mintának, az eleve semleges stílusértékű szavakat pedig túl egyenesnek, így azokat
eufemizálják, szépítik. Ez olykor nevetséges formákat szül, gyakran pedig a jelen-
tést is torzítja. Sőt, manapság az sem ritka, hogy az amúgy semleges szóhasználatot
ideológiai alapon üldözik, stigmatizálják és jogi következményekkel sújtják.
a) Gyűjts hasonló nyelvi babonákat! Először próbáld meg magadtól, ha pedig nem megy,
nézz utána az interneten! Címszavakban írd le őket ide!
b) Mit gondolsz, miért alakulnak ki és miért maradnak meg jobban ezek a nyelvi (vagy akár
a nem nyelvi) babonák, mint mondjuk az adekvát nyelvhasználathoz fűződő jótanácsok?
75
d) Mit lehetne szerinted tenni a nyelvi babonák felszámolása érdekében?
2. a) Keress olyan szavakat, amelyeket biztos nem hallhattak szüleid és nagyszüleid akkor,
amikor olyan idősek voltak, mint most te! Gyűjts tőlük olyanokat, amelyeket már te nem
hallasz, viszont szüleid és nagyszüleid nap, mint nap használták őket!
Csak általad, szülők-nagyszülők által nem Általad nem, csak a szülők-nagyszülők által
ismert vagy használt szavak ismert vagy (korábban) használt szavak
76
3. Gyűjts olyan szavakat (legalább 5-öt), amelyeket az elmúlt évtizedekben sikeresen magya-
rítottunk és többnyire azokat használjuk szemben idegen megfelelőjükkel (az idegen meg-
felelőt is tüntesd fel)! Gondolj a technika és az internet világára! Használhatod a „szómagya-
rító” elnevezésű honlapot is.
Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy végül a magyar alak szilárdult meg, vált elterjed-
tebbé?
4. Gyűjts olyan szavakat is (legalább 3-at), amelyeknek nincs magyar megfelelője, viszont úgy
gondolod, hogy szükséges volna, illetve lehetne! Tégy szómagyarítási javaslatokat is!
Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy nem terjedt el magyar megfelelője az általad
felsorolt szavaknak?
77
25. NYELVI TERVEZÉS
c) Keressétek meg az atlaszban a csángó nyelvet is! Milyen állapotban van? Hányan beszé-
lik még?
78
2. Írd be, hogy az alábbi fogalommeghatározások melyik szó jelentésének felelnek meg! Ha
szükséges, használd a tankönyvet segítségként!
Egy holt nyelv újjáélesztését vagy egy veszélyeztetett (kihalás felé tar-
tó) nyelv megerősítését célzó folyamat.
Egy adott nyelv utolsó (anyanyelvi) beszélőjének elhalálozása.
Azoknak a tudatos, tervezett cselekvési soroknak az együttese, ame-
lyeknek célja egy adott nyelv újjáélesztése, életben tartása, illetve fej-
lesztése, valamint nyelvhasználóinak kedvezőbb helyzetbe hozása.
A különféle nyelvi tervezési folyamatok átfogó, nyelvpolitikát is érintő,
rendszerbe foglalt javaslatcsomagja.
4. Keress az interneten olyan intézeteket (legalább kettőt), amelyek érintettek a magyar nyelvi
tervezésben! Azt is nézd meg, hogy milyen módon vesznek részt ebben!
79
26. NYELVI JOGOK ÉS NYELVPOLITIKA
1. Nézz utána, honnan származnak az alábbi idézetek! Válaszodat írd a vonalra! Beszéljétek
meg, hogy melyik milyen típusú nyelvpolitikai intézkedésnek lehet alapja!
a) „Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancso-
lom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy
nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
b) „Ő Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország
határain belőli iskolákban a közoktatási nyelv a magyar legyen.”
d) (1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet.
(3) „Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.”
80
álljon minden szükséges eszköz annak érdekében, hogy biztosítsa a nyelv tovább
adását és folytonosságát.
9. cikk Minden nyelvi közösségnek joga van, hogy törvénybe iktassa, szabványosít-
sa, megőrizze, fejlessze és támogassa nyelvi rendszerét minden kényszer és erőszak
alkalmazása nélkül.
10. cikk 1. Minden nyelvi közösség egyenlő jogokkal rendelkezik. 2. Ez a Nyilat-
kozat elfogadhatatlannak tartja a nyelvi közösségek elleni diszkriminációt olyan
kritériumok alapján, mint politikai szuverenitásuk, szociális, gazdasági stb. helyze-
tük, függetlenül nyelvük kodifikáltságának vagy modernizációjának mértékétől. 3.
Minden szükséges lépést meg kell tenni annak érdekében, hogy az egyenlőségnek
ezt az elvét a gyakorlatba ültessék és hatályba léptessék.
(Barcelona, a Nyelvi Jogok Világkonferenciája, 1996. június 6.)
b) Mire utal a 8. cikk 2. pontja? Mit jelent a továbbadás és folytonosság? Melyik nyelvterve-
zési folyamat jut erről eszedbe?
c) Minek a kereteit vagy lehetőségét jelöli ki a 9. cikk (gondolj egy ebben a fejezetben meg-
ismert fogalomra)?
d) A 10. cikk 2. pontja említi a nyelvek kodifikáltságát, modernizációjuk mértékét. Mit jelen-
tenek ezek a fogalmak? Írj példát is!
81
b) A mellékelt képen a ma Franciaországban beszélt nyelvek láthatók. Keresd meg magyar
megfelelőjüket, továbbá nézd meg, hogy az egyes nyelvek melyik nyelvcsaládba tartoznak!
flamand
francique
breton
alsacien
français
franco-
provençal
occitan
A Franciaországban beszélt nyelvek.
basque
corse Az ábra Jacques Leclerc, 2006 alapján készült.
catalan Forrás: mediazals.wordpress.com
breton
flamand
francique
alsacien
français
franco-provençal
occitan
basque
catalan
corse
83
3. Arany János Kozmopolita költészet című művéből
idézünk egy versszakot. Miben látja a nyelvében És ne gondold, hogy kihalnak
vagy akár létében veszélyeztetett „sujtott népek” Sujtott népek hirtelen,
jövőjének kulcsát? Mi a kis népek jövőjének for- Amig össze-zeng a dalnok
málásában a gondolkodó, írástudó ember felelős- S a nemzeti érzelem.
sége? Gondolataid öntsd egy rövid esszébe! Tán veszélyt, vagy annak látszót
Vélsz a honra tűnni fel:
Hát van lelked, a szent zászlót
Épen akkor hagyni el!?
4. Fábry Zoltán felvidéki magyar író egy gondolatát idézzük nyelv és nemzeti megmaradás
kapcsolatáról. Milyen történelmi tapasztalatra utal az, hogy megfordítva is előadja okfejté-
sét? Fogalmazd meg válaszodat néhány sorban!
„A nyelv az emberi létet jelenti: szabad, kötetlen lélegzést […] Ha itt bénulás áll
be, megérzi az egész szervezet. Népet csak nyelvében és nyelvével lehet felemelni,
amiből logikusan következik, hogy nyelve megbénításával ki is lehet semmizni.”
Balassi Bálint, II. Rákóczi Ferenc, (Somlyai) Báthory István, Arany János,
Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Zrínyi Miklós, Hunyadi Mátyás, Tamási Áron,
Mikszáth Kálmán, Kölcsey Ferenc, Munkácsy Mihály, Tamkó Sirató Károly
Ma Románia területe
Ma Szerbia területe
Ma Horvátország területe
Ma Szlovákia területe
Ma Ukrajna területe
84
6. a) Mit tudtok a Magyarországon élő őshonos (szlovák, német, román, horvát) nyelvi és
nemzeti kisebbségekről?
8. Alább az 1886-os felosztás szerinti történelmi magyar vármegyék neveit látjátok (részben
vagy egészben Magyarország határain kívülieket). Írjátok melléjük, hogy az adott területen
ma inkább tömb- vagy inkább szórványmagyarság él-e!
Vármegye neve (Mely ország(ok) része ma) Tömb- vagy szórványmagyarság lakja?
Szerém
Csík
Komárom
Háromszék
Kolozs
Máramaros
Gömör
Nógrád
Nyitra
Verőce
85
9. A Kárpát-medence egyik legismertebb magyar honismereti sorozata a „Hazajáró”.
Keresd meg a sorozat internetes oldalait, és válaszd ki a filmsorozat egyik részét! Írd
le röviden az adott tájegységről szerzett ismereteid és élményeid egy rövid fogalma
zásban!
86
FORRÁSJEGYZÉK
Irodalomjegyzék
Teljes művek
46. o. Dsida Jenő: Arany és kék szavakkal. In: Uő.: Összegyűjtött versek és műfordítások. Szerk.:
Szakolczay Lajos. Magvető, Budapest, 1983. 227.
Részletek
9. o. óind védikus himnuszrészlet
11. o. Olvasmányszöveg Pusztay János: Nyelv? Politika? Esszék a nyelvi-kulturális sokszínűség
érdekében. Nap Kiadó, Budapest, 2016. 39. és 61. nyomán
18. o. Paap János: Hathangú ének, Királyi Universitás, Budapest, 1796.
25–26. o. Márai Sándor: Mágia. Helikon, Budapest, 2012.
27. o. Kosztolányi Dezső: Ige. In: Uő.: Nyelv és lélek. Szerk.: Réz Pál – Domokos Mátyás. Osiris,
Budapest, 2002. 207.
29. o. Részletek Hódi Sándor Tézisek egy új nemzeteszményhez című tanulmányából. Forrás:
http://hodis.vmmi.org/konyvreszek/tezisek.pdf (A letöltés ideje: 2021. 10. 08.)
30. o. Részletek Hódi Sándor A nyelv és lélek tájainkon című tanulmányából. Forrás: http://hodis.
vmmi.org/konyvreszek/nyelvlelek.pdf (A letöltés ideje: 2021. 10. 08.)
47. o. A Jókai-kódex részlete. Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu (A letöltés ideje: 2021. 11. 09.)
49. o. A Müncheni-kódex egy részlete. Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu (A letöltés ideje: 2021. 11.
09.)
49. o. Károli Gáspár bibliafordításának részlete. (Jn 2, 8–10.)
50. o. Mt 3,13 különféle fordításokban: A Müncheni-kódex egy részlete. Forrás: nyelvemlekek.
oszk.hu (A letöltés ideje: 2021. 11. 09.); Károli Gáspár bibliafordításának egy részlete; Kál-
di-Neovulgáta bibliafordítás
62. o. Egy kémiai kísérlet leírásának részlete. Forrás: Lukić – Marić Zerdun – Trenčevska – Varga:
Kémia 7. munkafüzet az általános iskola hetedik osztálya számára. Horvátországi Magyar
Oktatási és Művelődési Központ, Eszék, 2021.
80–81. o. A Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 7–10. cikk. Forrás: http://mnyknt.hu/te-
ka/a-nyelvi-jogok-egyetemes-nyilatkozata/ (A letöltés ideje: 2021. 11. 10.)
81. o. Ortutay Katalin: Nyelv és hatalom összefüggései Franciaországban. Ada, 2012. 20.
Képjegyzék
10. o. Szlovén–magyar kétnyelvű feliratok. Pomozi Péter fotói.
14. o. Kosztolányi Dezső portréja. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
17. o. A Müncheni kódex egy lapja, János evangéliumának kezdete, 1466. Forrás: nyelvemlekek.
oszk.hu (A letöltés ideje: 2021. 11. 09.)
20. o. Montágh Imre logopédus, beszédtechnika tanár. MTI Fotó: Hámor Szabolcs.
37. o. Moldvai csángó katrinca (lapszoknya) szövésmintája. Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola.
Pomozi Péter fotója.
45. o. Az Árpád-kori nyelvemléktúra állomáshelyei. A térképet készítette Pomozi Péter és Ka-
rácsony Fanni.
47. o. A Jókai-kódex részlete, 1440 körül. Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu (A letöltés ideje: 2021.
11. 09.)
87
48. o. fent: Részlet a Festetics-kódex egy lapjáról. 1492–1494. Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu
(A letöltés ideje: 2021. 10. 29.); lent: A Philostratus-corvina díszes, második jobb oldali (rec-
to) lapja. Forrás: corvina.hu (A letöltés ideje: 2021. 10. 15.)
51. o. Sylvester János Új Testamentum-fordításának címlapja, amely 1541-ben jelent meg Újszi-
getben. Forrás: typographia.oszk.hu (A letöltés ideje: 2021. 11. 09.)
54. o. A Magyar Nyelv Múzeuma és Kazinczy Ferenc mauzóleuma Sátoraljaújhelyen. Forrás:
nyelvmuzeum.net (A letöltés ideje: 2021. 10. 15.)
55. o. Baróti Szabó Dávid 1792-ben Kassán megjelent Kisded szó-tárának címlapja. Forrás: mek.
oszk.hu (A letöltés ideje: 2021. 10. 05.)
67. o. Kalotaszegi faragott kiskapu. Pomozi Péter fotója.
70. o. Palóc olvasókönyv. Szerk.: Pomozi Péter. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2019.
83. o. A felvidéki kétnyelvűségért harcoló magyar mozgalmak, illetve a kolozsvári magyar (két-
nyelvű) mozgalom nyelvi jogi matricái.
85. o. A Franciaországban beszélt nyelvek. Az ábra Jacques Leclerc, 2006 alapján készült. Forrás:
https://medialzas.files.wordpress.com/2008/05/france-langues.gif (Az utolsó letöltés ideje:
2021. 11. 15.)
85. o. balra lent: Drónfelvétel a felvidéki Hont megyei (ma Szlovákia) Ipolypásztóról. Schödl
Dávid fotója; jobbra fent: a velemjaro.sk alkalmazás logója.
Az illusztrációk, szakábrák (7. o., 15. o.) Tényi-Varga Katalin és (41. o., 65. o., 73. o., 82. o.)
Tóth-Porteleki Judit munkái.
A borító és a könyvben található további képek: Shutterstock Képügynökség.
Shutterstock szerkesztői képek: 41. o. 2. feladat jobb oldali képe Geza Kurka Photo Video/Shut-
terstock.com