You are on page 1of 89

165mm 165mm

Raktári szám: OH-MNY11MB


ISBN 978-963-436-225-8

NAT
2020

11
235mm

Magyar nyelv
munkafüzet

Munkafüzet 165x235mm 0mm gerinc


OH-MNY11MB Magyar nyelv 11. munkafüzet.indd 1 2022. 02. 03. 13:24
MAGYAR NYELV 11.
Munkafüzet

Oktatási Hivatal
A tankönyv TKV/357-7/2022. engedélyszámon 2022. 03. 18-tól
tankönyvi engedélyt kapott.

A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről


és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján készült,
2020. 01. 31. után kiadott, 9–12. évfolyam magyar nyelv és irodalom
tantárgy kerettantervének.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: dr. Bók Ila Szilvia

Tananyagfejlesztő: dr. Pomozi Péter (1–4., 9–17., 20–23., 27. lecke),


Katona József Álmos (5–8., 18–19., 24–26. lecke)

Kerettantervi szakértő: dr. Kiss Gabriella

Lektor: dr. Eőry Vilma

Illusztrációk, szakábrák: Tényi-Varga Katalin, Tóth-Porteleki Judit

A tankönyv képanyaga: © Shutterstock, © MTI/MTVA, Petőfi Irodalmi Múzeum,


Országos Széchényi Könyvtár, Pomozi Péter, Karácsony Fanni, Schödl Dávid

Szerkesztették az Oktatási Hivatal Tankönyvfejlesztési Osztályának munkatársai.

Fedélterv: Slezák Ilona terve alapján összeállította Bánáti János

© Oktatási Hivatal, 2022

ISBN 978-963-436-225-8

Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay utca 10–14.


Telefon: (+36-1) 374-2100 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu

A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök • Raktári szám: OH-MNY11MB


Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos • Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó
Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona • Nyomdai előkészítés: Hanák Katalin
Terjedelem: 7,87 (A/5) ív • A könyv tömege: 160 gramm • 1. kiadás, 2022

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.


Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma: 6900469

Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési


Operatív Program EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001.
számú, „A köznevelés tartalmi szabályozóinak meg-
felelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digi­
tális tartalomfejlesztés” című projektje keretében
készült. A projekt az Európai Unió támogatásával,
az Európai Szociális Alap társ­finanszírozásával
valósult meg.
Európai Szociális
Alap
ELŐSZÓ

Kedves Diákok!
(S bár a diákokhoz fordulva tegeződve írunk, kedves Tanárok és Szülők is!)

Ez a munkafüzet szorosan kapcsolódik a 11. évfolyam B-jelű tankönyvéhez, ezért kö-


veti a tankönyv leckefelosztását, segítve az ott olvasott ismeretek alapos elsajátítását.
Minden lecke feladatai közt találtok egyszerűbbeket, ezek elsősorban a tankönyvi
ismeretek alkalmazását, az ismeretanyag rendszerezését segítik különféle módokon,
de vannak nehezebbek, az épp megszerzett ismeretek aktív egyéni továbbgondolását
igénylő, felfedezős-kitalálósak is. Utóbbiak megoldásával ráérezhettek arra, hogy mi-
lyen érdekes lehet egy nyelvész munkája, amikor ismeretlen forrásokkal találkozik vagy
nyelveket hasonlít össze. Az egyéni feladatok mellett vannak csoportos, interaktív tí­
pusúak, sőt olyan projektmunkák is, melyekben próbára tehetitek szervezőképessége-
teket is.
A 11. évfolyam témagazdagsága is megjelenik a feladatokban a nyelvek eredetétől, a
nyelvrokonságtól és a nyelvelsajátítástól a magyar nyelv történetén keresztül a mai stan-
dardig és a mai Kárpát-medencei magyar nyelvjárásokig. Mindezeken túl a nyelvterve-
zésről, nyelvpolitikáról, a magyar nyelv Kárpát-medencei helyzetéről is további olvas-
mányokat találtok: folklór- és szépirodalmi részleteket, szakirodalmi szemelvényeket.
Az önálló kutatómunkában gyakran támaszkodhattok világhálós forrásokra is: ezek
használatához igyekeztünk olyan tanácsokkal szolgálni, hogy szakmailag, tudományo-
san igényes oldalakat keressetek fel, és lehetőleg idejekorán ismerjétek föl az értéktelen,
valamint áltudományos tartalmakat.
Munkafüzetünk küllemében és tipográfiájában illeszkedik a 11B tankönyv megjele-
néséhez. Képileg is megjelenik bennük a Kárpát-medencei magyar nyelvterület a mold-
vai csángók falvaitól Székelyföldön át a Muravidékig. Ne feledjétek, hogy éppen közös
anyanyelvünk az, amely minden magyart összeköt ezen a ma nyolc országhoz tartozó,
hatalmas területen.
Végezetül szeretnénk köszönetet mondani a munkafüzetünk készítését szép fény-
képekkel és más módokon segítőknek, szerkesztőinknek, lektorainknak és azon diák­
jaink­nak is, akikkel néhány gyakorlatunkat már a készítés szakaszában kipróbálhattuk.

A szerzők

3
TARTALOM

Előszó  ����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������  3
I. A z emberi nyelv születése és működése. A nyelvek típusai  ����������������������������������������������������������    5
  1. A beszéd születése. Mennyi idős az emberi nyelv?  ������������������������������������������������  6
  2. A világ nyelvei. Nyelvi sokszínűség  ��������������������������������������������������������������������������  8
  3. A világ nyelvi típusai  �������������������������������������������������������������������������������������������������� 12
  4. A nyelv mint változó rendszer  ���������������������������������������������������������������������������������� 15
  5. A nyelv és a beszéd fejlődése  ������������������������������������������������������������������������������������ 20
  6. A  z anyanyelv szerepe a gondolkodásban és a világ megismerésében  ������������������ 23
  7. A nyelvhasználat mint cselekvés  ������������������������������������������������������������������������������ 25
  8. Nyelv, kultúra, identitás  �������������������������������������������������������������������������������������������� 28
II. A magyar nyelv története  �������������������������������������������������������������������������������������������������������������������   31
  9. A nyelvrokonság  ���������������������������������������������������������������������������������������������������������� 32
10. Nyelvtörténet és őstörténet  ���������������������������������������������������������������������������������������� 35
11. A nyelvtörténet forrásai  ��������������������������������������������������������������������������������������������� 37
12. Legkorábbi nyelvemlékeink. A magyar nyelvet írni kezdik  ���������������������������������� 40
13. Halotti beszéd és könyörgés. Ómagyar Mária-siralom  ������������������������������������������ 43
14. Kódexek kora  �������������������������������������������������������������������������������������������������������������� 46
15. Az első grammatikák és bibliafordítások  ���������������������������������������������������������������� 49
16. A nyelvújítás  ���������������������������������������������������������������������������������������������������������������� 52
17. A nyelvújítástól napjainkig. Nyelvünk szótári forrásai  ������������������������������������������ 55
III. M
 agyarok a Kárpát-medencében. A magyar nyelv változatai  ����������������������������������������������������  57
18. A nyelvi egységesítés és a nyelvi norma  ������������������������������������������������������������������ 58
19. A nyelvváltozatok, viszonyuk a köznyelvhez  ���������������������������������������������������������� 60
20. Rétegnyelvek a múltban és a mában  ������������������������������������������������������������������������ 62
21. A Kárpát-medence magyar nyelvjárásai 1.  �������������������������������������������������������������� 65
22. A Kárpát-medence magyar nyelvjárásai 2.  �������������������������������������������������������������� 68
IV. A nyanyelvünk jelene és jövője: Nyelv, identitás, megmaradás és a nyelvi tervezés  ���������    71
23. A  nyanyelv és anyanyelvjárás: a nyelv mint identitásformáló erő  ������������������������ 72
24. Nyelvművelés régen és ma  ���������������������������������������������������������������������������������������� 74
25. Nyelvi tervezés  ������������������������������������������������������������������������������������������������������������ 78
26. Nyelvi jogok és nyelvpolitika  ������������������������������������������������������������������������������������ 80
27. A magyar nyelv helyzete a Kárpát-medencében  ���������������������������������������������������� 83

Forrásjegyzék  �������������������������������������������������������������������������������������������������������������������� 87

4
I. AZ EMBERI NYELV SZÜLETÉSE ÉS
MŰKÖDÉSE. A NYELVEK TÍPUSAI
A BESZÉD SZÜLETÉSE.
1. MENNYI IDŐS AZ EMBERI NYELV?

1. Írj rövid fogalmazást a tankönyvi első lecke térképe alapján arról, hogy szerinted miért pont
ezekben a vándorlási irányokban, ebben az időrendben érte el a modern ember a jelzett
területeket! (Ehhez földrajzi és történelmi ismereteidet is elevenítsd fel a Föld éghajlati és
természetföldrajzi viszonyairól, illetve arról, hogyan változott a Föld jégtakarója az utóbbi
negyven-ötvenezer évben.)

2. Ha van otthon házi kedvenced, gyűjtsd össze, milyen szavakkal és milyen gesztusokkal kom-
munikálsz vele? Írd le azt is, hány különböző jelzését tudod elkülöníteni, és hogy ezek mit
jelentenek!

3. a) Olvasd el a következő szöveget az itáliai gesztusnyelvről!

Hangzó nyelvek és gesztusnyelvek. Itáliai gesztusnyelv


Minden kommunikációs rendszer jelekből áll. A modern emberi nyelvek túlnyomó
többsége beszélt nyelv, és ezek hangokból (általában 3‒10 magánhangzóból és 15‒30
mássalhangzóból) állnak. A hangzó nyelvek tehát elsődlegesek, de nem kizárólagosak
az emberi kommunikációban. A siketek és némák számára kifejlesztett jelnyelveknek
például érthetően nincs hangzó oldaluk. De más okból is alakultak ki gesztusokra, ujj-,
kéz-, karmozdulatokra és esetleg mimikára (arckifejezésre) és testtartásra is épülő ún.
gesztusnyelvek. Ezek közül sok száz jelével talán az olasz gesztusnyelv a legérdekesebb.
Fejlettségének magyarázata éppen az, hogy a korábbi századokban olyan nagy volt az
itáliai félszigeten a nyelvjárások közötti különbség, hogy a gesztusnyelv egyfajta közös
kódként, lingua francaként funkcionált Szicíliától az északi tartományokig.

b) Párosítsd a gesztusnyelvi jelentéseket a képekkel!

Körülbelüli jelentések Kép száma

Mi közöm hozzá?/Nem érdekel.

Ha te azt tudnád…

Felejtsd/felejtsétek el!

Menj(etek)/ tűnj(etek) el!

Ah, micsoda?/Mégis minek?

Befejeztük!/Elég volt!

6
1. 2. 3.

4. 5. 6.

4. Milyen magyar gesztusnyelvi jeleket ismersz, amelyek szerinted általánosak, amelyeket a


nagy többség ismer és egyformán értelmez? Rajzolj le néhányat!

7
A VILÁG NYELVEI.
2. NYELVI SOKSZÍNŰSÉG

1. Rajzold be az alábbi nyelvek anyanyelvi elterjedtségét a megadott Európa-térképen! (A nyel-


vekhez kapcsolódó számokat írd be annak az országnak (azoknak az országoknak) a terüle-
tére, ahol anyanyelvként beszélik!)

1 cseh
2 észt
3 finn
4 francia
5 görög
6 ír
7 katalán
8 magyar
9 német
10 norvég
11 olasz
12 portugál
13 spanyol
14 szlovén

Ügyelj arra, hogy egyes nyelvek (pl. a magyar, a német, a francia, az olasz) több mai ország
területén is őshonosak. A munkához használd földrajzi tudásod és a világháló tudományos
oldalainak nyelvi adatait.

8
2. Nézz utána a világhálón, hogy milyen nagyobb országokban hivatalos még a portugál és a
spanyol nyelv Európán kívül!

A portugált beszélik még például ezekben az országokban: 




A spanyolt beszélik még például ezekben az országokban: 




3. Olvasd el az alábbi óind (védikus) himnuszrészletet! Az anyanyelv nemzetközi napján 2015-


ben szerepelt ez az idézet angol nyelvű plakátokon. Írd le, majd beszéljétek is meg az órán,
miért és hogyan lesz a szülőföld, az anyanyelv és a benne rejlő kultúra a boldogság forrása!
Mik ennek az egyéni, családi, esetleg társadalmi feltételei? Miért tartotta ezt az UNESCO
fontos gondolatnak?

„Mindenkinek tisztelnie kell szülőföldjét, kultúráját és anyanyelvét, mert ezek


a boldogság forrásai.”

4. Nézz utána az interneten, hogy a Földnek mely részét veszélyezteti leginkább a pálmaolaj
intenzív, monokultúrás termesztése! Milyen hatással lehetnek ezek a gazdaságok az adott
területeken élő őshonos népek nyelvére? Írj erről a problémáról egy fogalmazást!

5. Készítsetek kisebb csoportokban (2–4 tanuló) posztert vagy prezentációt egy általatok ki-
választott európai nyelvi kisebbség helyzetéről iskolátoknak az anyanyelvek nemzetközi
napjára!

Támpontok a projekt megvalósításához:


• A nyelvi kisebbség kiválasztása: Oroszország, Ukrajna, Franciaország, Spanyolország te-
rületén számos nyelvi kisebbség él. 1920, a trianoni békediktátum aláírása óta a Kárpát-­
medence számos államában van őshonos magyar nyelvi kisebbség is (legnagyobb
számban Románia, Szlovákia, Szerbia és Ukrajna területén).
• Hol él a kiválasztott nyelvi kisebbség?
• Történelmi háttér, történeti változások vizsgálata: miért képez az adott népcsoport nyel-
vével kisebbséget? Mindig kisebbség volt-e az adott területen?
• Milyen lehetőségeik vannak (jogi, politikai, oktatási, kulturális stb.) nyelvük és kultúrá-
juk megélésére? Az élet mely területén használhatják szabadon anyanyelvüket, s milyen
korlátozások, tiltások vonatkoznak a kisebbségi nyelv használatára?
• Hogyan lehetne segíteni nekik, hogy (még jobban) megőrizhessék és használhassák
anyanyelvüket?

9
6. a) A szlovéniai Muravidék az egyetlen olyan terület a Kárpát-medencében, ahol a törvé-
nyek szerint korlátlanul használható az őshonos magyar kisebbségi nyelv. Fényképein-
ken ehhez találtok képi információt. Vitassátok meg, miért fontos, hogy egy őshonos
nyelvi kisebbség a hétköznapokon lakókörnyezetében találkozhasson anyanyelvi felira-
tokkal is!

Szlovén–magyar kétnyelvű feliratok


Észak-Szlovéniában, a Muravidéken

b) Keressetek rá az interneten a Svájcban és Finnország területén beszélt őshonos nyelvek-


re! Milyen jogaik vannak például a svájci olasz vagy rétoromán, illetve a finnországi svéd
anyanyelvűeknek? (Ezek további pozitív példák egy adott országon belül az őshonos
nyelvek békés egymás mellett élésére.)

10
7. Olvasmány

A biológiai és a nyelvi-kulturális sokszínűség összefüggései


Minden madár éneke hozzájárul a világ harmóniájához. Hogy melyik madárdal szebb
a másiknál, egyéni ízléstől is függ. Hogy a madár dala egyedi kommunikációs eszköz ‒
szinte közhely, ám éppen ezért igaz megállapítás. […]
Sokat beszélnek a biodiverzitásról, sokat ‒ bár szakértők szerint nem eleget ‒ tesznek
a flóra és a fauna megőrzéséért. Kevesebb szó esik a nyelvi-kulturális sokszínűségről,
holott a nyelvek és kultúrák megmaradása vagy eltűnése nagymértékben befolyásolja
a világ jövőjét.
Csupán az utóbbi negyedszázadban ismerték föl, hogy ez a két terület szorosan ös�-
szefügg egymással. A Nemzetközi Etnobiológiai Társaság (International Society of Eth-
nobiology) kulcsszerepet játszik abban, hogy felismerjék a kulturális és biológiai diver-
zitás kapcsolatát. Az 1988. július 19-től július 24-ig tartó, a brazíliai Belémben rendezett
konferencia záródokumentuma az alábbi megállapításokat tartalmazza:
‒ Eltűnőben vannak a trópusi erdők és más törékeny ökorendszerek;
‒ Számos növény- és állatfajt fenyeget a kihalás veszélye;
‒ Világszerte megsemmisülnek az őslakosság kultúrái;
‒ A népek gazdasági, mezőgazdasági és egészségügyi feltételei az erőforrásaiktól
függnek;
‒ Az őslakosság képviseli a világ genetikai forrásainak 95%-át;
‒ A kulturális és a biológiai diverzitás között megbonthatatlan kapcsolat van.
(Pusztay János: Nyelv? Politika? Esszék a nyelvi-kulturális sokszínűség érdekében.
Nap Kiadó, Budapest, 2016. 39. és 61. nyomán)

Az idézet alapján próbáld rövid fogalmazásban indokolni, hogy szerinted milyen mértékben
függ egymástól a nyelvi-kulturális és a biológiai sokszínűség! Ha van saját tapasztalatod
is arról, hogy a környezetrombolás a nyelvi-kulturális diverzitás térvesztésével járhat, azt is
oszd meg!

11
3. A VILÁG NYELVI TÍPUSAI

1. Elemezd az alábbi magyar szavakban rejlő morfémákat! Milyen szerkesztésmódbeli eltérést


látsz a két oszlop egyes elemei között? Az A oszlop szavaiban található esetragok milyen
más névmásokban vagy névutókban fordulnak még elő?

A B
mögém kertembe
mögéd kertedbe
mögöttem kertemben
mögötted kertedben
mögülem kertemből
mögüled kertedből

2. Sorold típusokba az alábbi nyelvi elemeket szerkezetük tipológiai elemzése után! A helyes
megoldáshoz nincs szükség a szavak megértésére és a pontos kiejtés sem lényeges. Minden
nyelv többé-kevésbé kevert tipológiai szempontból, ezért egy nyelvnek nem minden adata
tartozik feltétlen ugyanabba az oszlopba. (A példák olvasásához: mari š = magyar sz, mari δ =
a magyar d képzéshelyén ejtett réshang, finn ä = magyar e).

olasz: vorrei, vorresti; il tuo compito, la tua casa; non posso parlare, non puoi parlare
mari: ilem, ilet, ila; kiδ šte, kiδ ške; t šte, tušto
finn: menemään, menemässä, menemästä; karpaloon, karpalossa, karpalosta
német: Wald, Wälder; Kuh, Kühe, ich esse, du isst
angol: I can do it, you can do it; with my sister, with your sister

Nézzétek meg a szavak szerkezeti elemzése előtt az adott nyelv összes példáját, és ennek
alapján rögtön észrevehettek bizonyos alaktani és hangtani sajátosságokat, ismétlődéseket,
ezek segítik a szegmentálást. Egy példa: a magánhangzó-harmónia kifejezetten az aggluti-
náló nyelvekben fordulhat elő.

Izoláló-agglutináló
Agglutináló Izoláló Flektáló
vagy izoláló-flektáló
szerkezetek szerkezetek szerkezetek
vegyes szerkezet

12
3. A magyar személyes névmások tárgyesetét csak kisebb részben képezzük az agglutináció
szabályai szerint, nagyobb részük többé-kevésbé eltér ettől. Írd az alábbi táblázat jobb oldali
celláiba, hogyan festene a személyes névmások tárgyesete akkor, ha tökéletesen agglutiná-
ló lenne minden alak!

Személyes névmások tárgyesete egyes- és többes számban


Tényleges standard magyar alakok Részben képzelt, tökéletesen agglutináló alakok

engem

téged

őt

minket

titeket

őket

4. Bessenyei György írja Magyarság c. röpiratában, hogy a magyar nyelvet „Kivált poétaságra,
éneklésre […] egy nyelv sem haladja meg”. A magyar nyelvben rejlő kivételes játéklehetősé-
gek alátámasztják Bessenyei gondolatát: a névszóragozás szinte kimeríthetetlen gazdagsá-
gával a hétköznapok nyelvművészei is éltek-élnek. Ilyen köznapi nyelvremekek az elejéről és
végéről kezdve is ugyanazon mód olvasható mondatok, a palindrómák. Mutatunk néhányat:

Kosarasok kosara sok.


Géza, kerek az ég!
Te mező, neveled eleven őzemet.
Ő vega magevő.
Tekerek icipici kereket.

a) Keress a világhálón további magyar palindrómákat!






b) Keress az interneten nem magyar palindrómát is! Nézd meg, milyen nyelvtípusba tartoz-
hat az adott szerkezet!



13
5. Kosztolányi és Karinthy kávéházi asztaltársasága nemcsak a rímekkel, hanem saját neveikkel
is bravúrosan játszott. Tőlük származik az alábbi két névintarzia típusú szójáték is:

Karinthy Frigyes: magát egy égi kar inti, frigye sikerülni fog.
Kosztolányi Dezső: egyre rosszabb itt a koszt, ó lány, ide zsörtölődni jár csak az
ember.
(Karinthy Ferenc: Baracklekvár. In: Uő.: Baracklekvár és más történetek.
K. u. K. Kiadó, Budapest, 2001. 27.)

a) Elemezd, milyen agglutinációs vonások teszik lehetővé ezt a névintarziás szójátékot!


(Tő + toldalékok határainak elmozdításával adott hangsor teljesen új értelmet nyerhet.)

b) Találj ki egy-két játékos példát úgy, hogy egy adott magyar mondatnak legalább a fele a
morfémahatárok elmozdításával más értelmet nyerjen!







6. Olvasmány
Kosztolányi játékos, csacsi rímeivel szinte a végtelenségig tágította az agglutináció kínálta
költői lehetőségeket. Az alábbiakban néhány csacsi rímét olvashatod. Hasonló verssel ma-
gad is próbálkozhatsz!

Orvosi tanács
Hogy nyugodtan alhass,
üres legyen az alhas.

Szerelem
Érted nyakam, erem is elmesem:
nem érti szív, nem érti elme sem,
hogy mint szeretlek, én szerelmesem.
(Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes versei.
Szerk.: Domokos Mátyás. Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
679; 390.)

14
4. A NYELV MINT VÁLTOZÓ RENDSZER

1. Nézzétek meg a mellékelt humoros rajzot! Szerintetek milyen feltételeknek kellene teljesül-
niük ahhoz, hogy ezen a szigeten egyáltalán ne változzon az őslakosok nyelve? Vitassátok
meg azt is, mi kellene ahhoz, hogy egy élő nyelv mentes maradjon minden nyelvi változás-
tól, továbbá azt, hogy ez egyáltalán lehetséges-e!

2. Gyűjts a bal oldali oszlopba olyan szavakat a hagyományos paraszti életből, amelyeket már
nem vagy alig használunk, mivel az általuk jelölt tárgyat sem használjuk! Ebben kérheted
szüleid-nagyszüleid segítségét. A jobb oldali oszlopba olyan tárgyak nevét gyűjtsd, melyek
a 20–21. századi technika szülöttei.

Régi, ma már nem használatos paraszti 20–21. századi technikai újdonságok, új


tárgyak, feledésbe merülő szavak szavakkal

mángorló, tablet,

15
3. Olvassátok el Lukács evangéliumának 6, 47–48. szakaszát a Müncheni kódexből (1466, ere-
deti lejegyzés a 15. század közepe előtt) és egy modern protestáns bibliafordításból (1990)!
A táblázatba gyűjtsétek ki a legfontosabb különbségeket!

47. Menden, ki jő énhozjám és hall- 47. Aki hozzám jön, hallja beszédei-
gatja én beszédemet, és teszi azokat: met, és azok szerint cselekszik: meg-
megmutatom tünektek, kivel egyenlő mutatom nektek, kihez hasonló. 48.
legyen. 48. Egyenlő emberrel, ő háza Hasonló ahhoz a házépítő emberhez,
rakóval az kőszirton, ki mélyen ássa aki leásott, mélyre hatolt, és a kőszik-
és veti ő fondamentomát: áradat levén lára alapozott: amikor árvíz jött, be-
kedig, az folyó omla az házra, és nem leütközött az áradat abba a házba, de
mozdejthatá meg azt, mert rakattatott nem tudta megingatni, mert jól volt
erős kőszirton. megépítve.
(1466) (1990)

Müncheni kódex Modern bibliafordítás


Hangtani különbségek

Alaktani különbségek

Mondattani különbségek

A szókincs különbségei

16
A Müncheni kódex egy lapja, János evangéliumának kezdete. Forrás: nyelv­emlekek.oszk.hu

17
4. a) Milyen, a mai magyar köznyelvben is használt jövevényszavak lettek az alább felsorolt
idegen szavakból? Meg tudjátok-e magyarázni korábbi hangtani tanulmányaitok alap-
ján, mi az oka az eredeti szavak és a magyar jövevényszavak hangalaki különbségeinek?

b) Egészítsétek ki a táblázatot további példákkal!

Eredeti idegen szó Magyar jövevényszó

(latin) schola

(latin) stallum

(latin) lectio, lectie

(német) Zucker

(német) Bogner

5. A nyelv és a nyelvhasználat változásai régi, több mint kétszáz éves nyelvkönyveink segít-
ségével is nyomon követhetők. Az alábbi beszélgetést írd át mai magyarra, de ügyelj arra,
hogy az udvarias hangnem ne vesszen el!

‒ Szolgálhatok egy darab sülttel?


‒ Köszönöm, még azt sem ettem meg, amit az úr nékem előmbe tett.
‒ Tessék csak megenni, mielőtt meghűlne.
‒ Én az elégségig ettem.
‒ Engedje meg, hogy még valamivel kedveskedjem.
‒ Én sem ehetem többet.
(Paap János: Hathangú ének, 1796)

6. Olvasmány

A nyelvtan és a szókincs különbözőségei: a természeti környezet fontossága


Nincs abban meglepő, hogy a nyelvek nemcsak kapcsolatrendszerüktől, hanem kör-
nyezetüktől is függenek, így a nyelvek változandósága környezetük különbségeitől, vál-
tozásaitól is függhet. A Szaharában például meglehetősen lényegtelen a színskála kék-

18
zöld szegmense, sőt számos nyelvben nem is különül el a zöld megnevezése a kéktől.
Ezzel szemben egy forró égövi tengerparton igencsak fontos a gazdag kék-zöld csodák
árnyalt kifejezése. Az olaszban több önálló szó is van a kékre: azzurro ’(türkizes) ten-
gerkék’, celeste ’égszínkék (a derült égbolton)’ blu ’az előbbi kettőnél sötétebb kék tónus.
Még a nyelvek hangszerkezetét is be-
folyásolja az éghajlat és a természeti kör-
nyezet. Az egyenlítői kelet-afrikai szua-
héli nyelvben gyakoriak a szókezdő ajak-
hangok mwanamke ’asszony’, mwaka ’év’,
mbele ’előre’. Az északi sarkkör őshonos
nyelveiben viszont nincs ilyen szókezdet,
hiszen szó szerint a beszélők ajkára fagyna
a szó. Ellenben nagyon gyakoriak a hátul
képzett hangok. A két gyökeresen eltérő
klímájú terület különböző hangrendsze-
rek és hangkombinációk kialakulásához
vezet. Ha tehát egy nyelv élete során új ég-
hajlati és természetföldrajzi viszonyok közé kerül, az ugyanúgy kedvez a változásoknak,
mint az új nyelvi-kulturális rendszerekkel fellépő kölcsönhatás.

a) Vizsgáld meg a magyar színneveket! Hány alapszavunk van, és hányféle módon tudunk
színárnyalatokat kifejezni?

b) A magyar nyelv ősi (uráli) szókészletében nincsenek délszaki gyümölcsnevek, körte, ba-
rack, szőlő, dió szavainkat később, ótörök nyelvekből kölcsönöztük. Milyen klimatikus
övben lehet kölcsönözni ezeket a szavakat?

7. A magyarban az időjárási viszonyaink miatt a hóesésre kevesebb szó van, ellenben az eső in-
tenzitásának változásait nagyon árnyaltan ki tudjuk fejezni. Gyűjtsetek legalább 8 szót arra,
hogy valamilyen módon esik az eső!
1.  
2.  
3.  
4.  
5.  
6.  
7.  
8.  

19
5. A NYELV ÉS A BESZÉD FEJLŐDÉSE

1. Határozd meg az alábbi fogalmakat, fogalompárokat! Emeld ki azt is, hogy függnek össze,
és miben különböznek!

nyelvelsajátítás – nyelvtanulás





diszlexia – diszgráfia





2. Olvassátok el az alábbi rövid ismeretterjesztő szöveget! Ha van rá lehetőségetek, nézzétek


meg az egyik videómegosztó portálon az MTVA Archívuma által közzé tett rövid interjú-
részletet Montágh Imrével! Ezután röviden válaszoljátok meg a kérdéseket, majd párban
vitassátok meg válaszaitokat!

„A magánhangzó a beszéd lelke, a mássalhangzó pedig a teste” – Montágh Imre


Montágh Imre (1935–1986) az egyik legnagyobb magyar beszédpedagógus, beszéd-
technika-tanár, logopédus. Egész életében és létében – de még azon túl is – a szemé-
lyiség- és gyakorlatközpontú pedagógia, valamint a helyes
magyar nyelvhasználat, a tiszta magyar beszéd zászlóhor-
dozója volt. Munkásságát talán az alábbi latin közmondás
írja le a legjobban: „Teoria sine praxis, sicut rota sine axis.”
(Az elmélet gyakorlat nélkül olyan, mint a kerék tengely
nélkül.)
Véleménye szerint a beszédhibák csak akkor gyógyítha-
tók, ha a tanár bele tudja élni magát abba a lelkiállapotba,
amely az adott beszédzavart okozza. Ezért a gyógypedagó-
gus, de általában véve minden igazi pedagógus elsősorban
etikus, empatikus lény; társa diákjainak. Vagy ahogy ő fo-

20
galmazott: ­„Igazában húsz éve nem akarok mást, csak magam megtanulni beszélni, s ha
valaki ebben társamul szegődik, hát szintén tanulhat.”
Ezt az elméletét Útravaló című műsorával is a gyakorlatba ültette. A joviális, tiszta
beszédű, kiváló (nyelvi) humorú tanár úr a tévén keresztül oktatott a teljes magyar be-
szélőközösségnek beszédtechnikát. Valódi Homo ludens volt, akinek kisugárzását leg­
alább úgy élvezték a felnőttek, mint a gyerekek, s a könnyed játékosság közepette kiváló
mód bábáskodott és bontakoztatta ki tanítványai képességeit.
Minden munkájával azt hirdette, hogy bár adottnak, magától értetődőnek gon-
doljuk anyanyelvünket – hiszen természetes módon sajátítjuk el –, mégse hagyhatjuk
magára. Nyelvileg is igényesebbé, tudatosabbá kellene válnunk, hiszen ezzel nemcsak
anyanyelvünknek teszünk szolgálatot, hanem beszédünk minősége bizony közvetlen
árulkodik személyiségünkről, annak fejlettségéről is: a kettő elválaszthatatlan.
Vagy ahogy Montágh Imre fogalmazott: „A beszéd személyiségjegy. A beszédtanítás
személyiségnevelés.”

a) Fogalmazz meg a latin közmondáshoz hasonló bölcsességet, amely a nyelvről szól!


­Segítségként pár gondolatébresztő szó: nyelvhasználat, anyanyelv, beszéd.


b) Miért fontos tényező az empátia a beszédhibák javításában? Szerinted mikor lehet eze-
ket nagyobb sikerrel kezelni? Miért?




c) Neked is volna még mit fejlesztened beszédeden? Min? (A párod véleményét is kikérhe-
ted.)



d) Miért gondolta úgy Montágh Imre is, hogy beszédünk szorosan összefügg személyisé-
günk fejlődésével?



e) Keress rá egy Montágh Imre-féle műsorra egy videómegosztó portálon! Végezd el vele
az adott beszédgyakorlatot! Írd le röviden tapasztalataidat, tudott-e újat mondani!




21
3. Rendeződjetek 3-4 fős csoportokba, és egymás közt osszátok fel a következő szerepeket:
gyermek, szülő, rendező(k). Mindannyiótok előtt legyen ott a tankönyvi, beszédfejlődést be-
mutató táblázat.

a) A rendező vagy rendezők kiválasztanak egy beszédfejlődési szakaszt a gyermeknek, és


megadnak a gyermeknek és a szülőnek egy társalgási helyszínt (pl. a boltban, a parkban,
az utcán sétálva stb.), valamint egy beszédtémát. A feladat az, hogy a helyszín és a téma
ismeretében a gyermek próbáljon meg az adott életszakasznak megfelelően beszélni, a
szülő pedig annak megfelelően kommunikáljon, hogy mit érthet meg az adott beszéd-
fejlődési szakaszban levő gyermek. A rendező vagy rendezők feladata, hogy értékeljék,
mennyire felel meg a társalgás a tankönyvben leírtaknak.
b) A tanár kijelöl egy-egy csoportot, majd a szülő és a gyermek előadja az osztálynak a cso-
portban már gyakorolt társalgást. Az osztálynak ki kell találnia, hogy melyik beszédfejlő-
dési szakaszról és társalgási helyszínről lehet szó.

4. Képzeld el, hogy egy cserediák érkezik az osztályotokba, aki alapszinten beszél magyarul.
Viszont szeretné, ha valaki elmagyarázná neki, hogy nyelvtanilag miért szabad a szószerke-
zetek sorrendje a magyarban, és hogy mi a különbség mégis az alábbi mondatok jelentése
között:

• Pisti tegnap vett kenyeret a boltban.


• Pisti a boltban vett kenyeret tegnap.
• Pisti kenyeret vett a boltban tegnap.
• Pisti vett kenyeret a boltban tegnap.
• Vett kenyeret Pisti a boltban tegnap.

a) Adj rövid, egyszerű magyarázatot! Milyen alapvető nyelvtani fogalmak ismerete szüksé-
ges ahhoz, hogy válaszodat megértsék? Sorold fel őket!






b) Padtársaddal beszéljétek meg, hogy milyen nyelvtanulási tanácsokat adnátok a csere­


diáknak, aki a magyar nyelvet mint idegen nyelvet tanulja! Írjatok le legalább hármat!






22
AZ ANYANYELV SZEREPE A GONDOLKO-
6. DÁSBAN ÉS A VILÁG MEGISMERÉSÉBEN

1. A tankönyvben található Más nyelv, más világlátás? című részhez kapcsolódóan válaszold
meg az alábbi kérdéseket!

a) Kik azok a számik? Találkoztál már velük tanulmányaid során?




b) Sorolj fel olyan, helyre utaló kifejezéseket a magyar nyelvből, amelyek az időbeliséget is
leírják!


c) Hogyan mondják franciául, hogy 79, és hogy 95? Hogyan fordítanád ezeket szó szerint
magyarra?


d) A magyarban nincsenek grammatikai nemek, de bizonyos főneveket mi is inkább nő-


neműeknek vagy hímneműeknek gondolunk (gyakran ősi) kulturális hagyományaink
miatt. Döntsd el az alábbiakról, hogy melyik nemhez tartoznak inkább és miért, majd
próbálj magad is példákat írni!
föld: 
haza: 
nap és hold: 
Isten: 
nyelv: 
További példák: 

2. Hány színre van külön fogalmunk és szavunk a magyarban? Írj le annyit, amennyit tudsz (a
szóösszetételek, szószerkezetek nem számítanak)! A munka végeztével sorban menve ol-
vassatok fel egy-egy színnevet, tegyetek hozzá egy példát (sárga, mint a citrom), esetleg egy
olyan leírást is, amely a színnevet besorolja valamelyik alapszín csoportjába (bíbor = a vörös
egy sötétebb árnyalata).
Ha valaki más is írta az adott színnevet, akkor az tegye fel a kezét, illetve mondja, hogy „bin-
gó” (tanárotok utasítása szerint), majd tegyen az adott színnév mellé egy pipát. Ez addig
megy így, amíg „el nem fogynak” a színek. Végül számold össze, hogy hány színnevet írtál,
és hogy hány volt ebből egyedi, tehát amelyikre senki nem mondott „bingót”.

23
3. A magyarban rendhagyó módon két külön fogalom és szó jelöli egyik alapszínünket: piros
és vörös. A tudósok a mai napig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, hogy ez miért
van így. Annyi viszont biztos, hogy a világ különféle jelenségeinek leírásánál sokszor vagy
csak az egyiket, vagy csak a másikat használhatjuk. Így például piros arc, cseresznyepiros, de
vörös haj, vérvörös.
Rendeződjetek 3, 5 vagy 7 fős csoportokba! Az a feladat, hogy felváltva mondjatok fogalma-
kat, illetve szavakat, amelyek a vöröshöz vagy a piroshoz társulnak. Ha a társítás helytelen
vagy nem sikerül 8 másodpercen belül választ adni, a játékos kiesik. Az nyer, aki a legtovább
marad bent, és az utolsó kieső játékos után tud még egy társítást mondani. Ha nem, akkor
döntetlen a végeredmény.
A játékot azzal lehet nehezíteni, hogy a kiesett játékos, amikor rá kerülne a sor, akkor:
• megfordíthatja a kör irányát a „vissza” szóval, ha van tőle közvetlen balra játékban levő;
• kicserélheti a következő színtársítást a „csere” szóval, ha van tőle közvetlen jobbra játék-
ban levő (tehát például piros jönne, de a csere miatt a következőnek a vörössel kell mon-
dania);
• megfelezheti a rendelkezésre álló időt a „fele” szóval, ha tőle közvetlen balra és jobbra
sincs játékban levő.

4. Olvassátok el az alábbi szöveget, majd oldjátok meg a kapcsolódó feladatokat!

A skótok, ha hezitálnak bemutatni valakit, mert elfelejtették a nevét, azt tartle-nek


hívják. Ha egy japán a fodrásztól úgy jön ki, hogy a haja rosszabb, mint volt, azt
mondja, hogy ez age-otori. A duende a spanyolban eredetileg egy természetfeletti
lény, manapság pedig azt az erőt jelenti, amely mélyen tud hatni az érzelmeinkre,
szinte elvarázsol minket. Az angol serendipity jelentése mögött egy egész mese áll,
melynek egyik fő mondanivalója, hogy néha véletlenül épp ott találunk valami ér-
tékeset, ahol nem vagy a legkevésbé számítottunk volna rá. A tankönyvben pedig
olvashattad, hogy a magyar nyelvben (ha nem is egyedülálló módon), de külön szó
van a szerelemre.

a) Párban gondolkodjatok olyan kifejezéseken, szavakon, amelyek csak a magyar nyelvre


jellemzők, majd írjátok le őket! Gondoljatok különféle tulajdonságokat leíró jelzőkre,
igékre, olyan szavakra, kifejezésekre, amelyek erőteljesen függnek kultúránktól.


b) Írjátok körül ezeket a szavakat, kifejezéseket olyan módon, hogy azt egy külföldi (ha le-
fordítanánk neki a körülírást) megérthetné!




24
7. A NYELVHASZNÁLAT MINT CSELEKVÉS

1. Párosítsd az alábbi fogalmak magyar nyelvű jelölőjét idegen eredetű jelölőjével! Megol-
dásotokat párban ellenőrizzétek, felváltva szóban határozzátok meg az egyes fogalmak/
szavak jelentését!

adekvát, inadekvát, intenció, beszéd- szándék, beszédhelyzet, nyelvtan,


szituáció, grammatika, szemantika, ­jelentéstan, helyzethez illő, helyzethez
manipuláció nem illő, (szándékos) félrevezetés

Magyar nyelvű jelölő, szó Idegen eredetű megfelelő

2. Olvasd el az alábbi, Márai Sándortól származó részletet, majd válaszold meg a kérdéseket!

Igen, igen – mondta, és összefont karokkal ült a kávéházi asztal mellett, aggályos és ko-
moly arckifejezéssel. – Az írás mágia. Mi a mágia…? Hát igézet, varázslat. Keverék szó-
ból, álomból, jelképből, érzésből, keverék, bűvös jegyek egyvelege, melynek visszaható
ereje van az életre, éppen úgy, ahogyan az életnek szóalkotó, jelkép-elevenítő ereje is
van. Az élet nem csak anyagot és energiát termel szünetlenül, hanem álmot és jelzőt is,
továbbá szent számokat, melyeknek önmagukban van csak értelmük, szavakat, melyek
értéktelenek egy gyárban vagy egy irodában, de sorsdöntően alakítanak egy életet, egy
jellemet… Az írás varázslat, ha nem tudnád.
Ezenfelül természetesen más is. Mesterséges is, gyakorlat, nevelés, önkívület, derű,
szórakozás, készség a nagyságra, a dagályra, az élet kóros önkívületének kifejezése, va-
lami kongó és hörgő s ugyanakkor valami egészen szűkszavú, csendes és végzetes, mint
mikor valaki a vérpadon azt mondja: „Igen” vagy: „Tessék”. Ez mind az írás, együttesen.
Semmit sem tudnak az emberek az írásról. Vesznek egy könyvet néhány hatosért, el-

25
olvassák és megállapítják, hogy „tetszik” vagy „nem tetszik”, elmondják, hogy érdekes
volt az új könyv vagy megható vagy – egyszerű, de igaz szóval – szép… Nem tudják,
nem is tudhatják, mi van mögötte, miféle anyagból készült, s mifajta varázslat az, mely
írót és írást egybefűz az élettel, a kifejezés millió esélyét hozzáigazítja az élet millió esé-
lyéhez, nem tudják, milyen sorsszerű író és könyv számára mindaz, ami a téma körül
van, lappang, ólálkodik, s néha előtör és megelevenedik. Én sem tudtam, sokáig. Most
már gyanítok valamit.
(Márai Sándor: Mágia – részlet)

a) Gyűjts szinonimákat a mágia szóra a szövegből, majd bővítsd a sort saját szinonimákkal!


b) Próbáld kitalálni, az ige-igézet kifejezés jelentését, eredetét, és hogy milyen összefüggés-


ben lehet a szófaji csoport megnevezésével! Nézz is utána ezeknek! Írj olyan szavakat,
amelyeknek közös a szótövük az ige szóval!

Az ige-igézet jelentése, eredete, összefüggése az ige szófajjal: 




Szavak, melyeknek az igével közös a szótövük: 




c) Mely szavak lehetnek sorsdöntők egy ember életére, jellemére nézve? Mikor változtatja
meg egy-egy szó, egy-egy mondat életedet? Írj legalább 3 példát (a beszédhelyzet meg-
jelölésével), amelyben Márai megállapítása érvényesül!




d) Milyen beszédcselekvést rejthetnek az elítélt „Igen” vagy „Tessék” mondatai a vérpadon?





3. Gyűjts legalább 10 olyan szót, amely önmagában is cselekvés, és nem szerepel a tankönyvi
leckében!




26
4. Írjátok be a táblázatba, hogy mi az egyes kifejezések szó szerinti jelentése, a mögöttük levő
beszédszándék, valamint hogy milyen hatással vannak a beszéd résztvevőire!

Kifejezés Szó szerint Szándék szerint Hatás szerint

Kezét csókolom!

Szia, Uram!

Hideg van!

Kegyed is éhes?

Vágj már hozzám


egy tollat!

Megígérem!

5. a) Olvasd el Kosztolányi Dezső Ige című írásának részletét, egészítsd ki a hiányzó szavakkal,
melyeket a szöveg alatt találsz!

„Ha egy férfi egy leánynak este a fasorban egyszerűen, minden szenvelgés és szín-
padiasság nélkül ezt mondja: »szeretem«, a       ugyanaz. Voltaképp semmi se
történt. Megrezzent a levegő egy ember hangjától. Olyasvalami hangzott el, ami talán
      is, nincs ércfedezete. De az a leány már minden lehetőségét magába szívta,
élete egy másodperc alatt átalakult, sok mindent lerombolt és fölépített, amit azelőtt
nem mert volna, számára merőben más a világ, s lehetséges, hogy ez a szó nagyobb
fölfordulást és pusztítást       majd benne, mint egy tűzvész.
A szó maga a       , melyet       , magának a valóságnak vele-
je, kútfeje és kezdete. Milyen csodálatos is a bibliának ez a szózata: »Kezdetben vala
az      «”
(Kosztolányi Dezső: Ige – részlet)

jelképez, hazugság, ige, hatás, valóság, okoz

b) Foglald össze röviden a füzetedben, hogy miként látja Kosztolányi a beszéd és a cselek-
vés kapcsolatát/viszonyát!

c) Kosztolányi is utal rá, hogy a szavak olykor teremtő, máskor pusztító erővel bírnak – leg-
alábbis lelki síkon. Keressetek párban olyan bibliai történeteket, amelyek erre utalnak!
Fogalmazzátok meg, mi az egyes történetekben a kimondott szavak szerepe!

27
8. NYELV, KULTÚRA, IDENTITÁS

1. Írj egy rövid bekezdést, amelyben meghatározod a kultúra és a nyelvi kultúra fogalmát, va-
lamint kapcsolatát az identitással és a nyelvi identitással!






2. Rendeződjetek 3 fős csoportokba, majd gyűjtsetek olyan, a tankönyv első feladatához ha-
sonló kifejezéseket, amelyek valószínűleg a magyar nyelvre jellemzők, hiszen egyértelműen
magyar kulturális tartalmat tükröznek. Egyikőtök szólásokból, közmondásokból, másikótok
népköltészetből, népdalokból, harmadikótok pedig mesékből, népmesékből származó kife-
jezéseket keressen, fejenként legalább 3-at! Magyarázzátok meg jelentésüket is!

Szólásból, közmondásból származó kifejezések:







Népköltészetből, népdalból származó kifejezések:







Népmeséből, meséből származó kifejezések:







28
3. Írj rövid érvelést a két alább olvasható téma egyikéről! Bármelyiket választod is, érvelésed-
ben utalj a nyelv és kultúra összefüggésére!

a) Fontos a tegezés és magázás közti különbségtétel a magyar nyelvben?


b) Kerülendők általában véve a nyelvi durvaságok?






4. a) Olvasd el az alábbi szövegrészleteket Hódi Sándortól (író, pszichológus, társadalomkuta-


tó)! Egészítsd ki a szöveget a megadott szavakkal, majd válaszolj a kérdésekre!

anyanyelv, értékrendszere, gondolkodás, hagyományok, közösségnek, nemzeti


tudat, nyelvi kultúra, összetevője

I. A          az emberek állásfoglalásában, magatartásában nyil-


vánul meg: közös igényekben, törekvésekben, célkitűzésekben. Ha ezek a közös igé-
nyek és törekvések hiányoznak, ha a nemzeti érdekek nem fogalmazódnak meg vi-
lágos és határozott célkitűzésekben, az adott népesség nem tekinthető nemzeti
         .
II. Az a meghatározás tehát, hogy magyar az, aki annak mondja ma-
gát, önmagában véve nem elegendő. A nemzethez tartozás közösségi sorsválla-
lást jelent. A magyarság esetében ez a magyar nyelv tudatos ápolását, a szokások
és          őrzését, a történelmi múlt vállalását és legfőképpen a magyarság
erősödésére, gyarapodására, boldogulására irányuló törekvést [jelenti].
III. A nyelvre sokan hajlamosak ma is csupán úgy tekinteni, mint az em-
beri kommunikáció eszközére. Ezzel szemben a nyelv – a beszéd és az írott
szó is – az ember egyediségének, lelki sajátosságának egyik leglényegesebb
           , a személyiség meghatározó eleme. A nyelvben jut ki-
fejezésre az ember valóságismerete, látás- és             módja,
         , életérzése – szuverén egyedisége.

29
IV. Ahogyan az          kiművelése minden nép művelődésének a fel-
tétele, ugyanúgy az egyén számára is a          elsajátítása teszi lehetővé a
kollektív tapasztalatok hasznosítását. […] Sőt, Hegel szerint egy nép mindaddig bar-
bárnak tekinthető, amíg az emberiség által felhalmozott ismeretanyagot nem tekinti
saját tulajdonának, s nem jut el odáig, hogy azokat a maga nyelvén ismerje meg.
(Részletek Hódi Sándor Tézisek egy új nemzeteszményhez című tanulmányából [I., II.],
valamint Hódi Sándor A nyelv és lélek tájainkon című tanulmányából [III., IV.])

b) Az I. szemelvényben olvasható nemzeti közösség kifejezés mit, kiket jelöl a magyar nem-
zet esetében? Milyen szerepe van ebben a nyelvnek?



c) Mit gondolsz, mit jelent a II. szemelvényben olvasható „magyar nyelv tudatos ápolása”?
Ez hogyan nyilvánulhat meg az egyén esetében (például a tiedben)?



d) A III. szemelvényben milyen funkciójában tárgyalja a nyelvet Hódi Sándor?




e) Hogyan mondanád másképp a IV. szemelvényben olvasható „kollektív tapasztalatokat”,


a „felhalmozott ismeretanyagot”? Milyen szerepe van ezek megismerésében az anya-
nyelvnek?



5. Írj rövid fogalmazást arról, hogy számodra mit jelent az anyanyelved!

30
II. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
9. A NYELVROKONSÁG

1. Írjátok a megfelelő oszlopokba a felsorolt nyelveket (nyelvrokonságuk szerint)! (Segítsége-


tekre lehet az www.ethnologue.com/browse/names oldal.)

szlovén, lengyel, magyar, olasz, finn, csuvas, tatár, észt, francia, baskír, török,
mongol, mari, manysi, hanti, spanyol, orosz, kecsua, mordvin, szuahéli, kirgiz,
lardil, német, lapp

Más nyelvcsaládokba
Uráli nyelvek Altáji nyelvek Indoeurópai nyelvek
tartozik

szlovén

2. Írjátok be a táblázat jobb oldali oszlopába, milyen szabályos hangmegfelelést láttok a rokon-
nyelvi adatpárok között! Csak a szabályos eltéréseket jegyezzétek le! (német v = f, spanyol
ch = cs).

Nyelv Adat Nyelv Adat Hang­megfelelés(ek)


szlovák mlieko ’tej’ lengyel mleko ’ua.’
szlovák chlieb ’kenyér’ lengyel chleb ’ua.’
finn pata ’fazék’ magyar fazék
finn puu ’fa’ magyar fa
finn pala ’darab’ magyar falat
latin pater ’apa’ német Vater ’ua.’
latin porcus ’malac’ német Ferkel ’ua.’
olasz notte ’éj’ spanyol noche ’ua.’
olasz otto ’nyolc’ spanyol ocho ’ua.’
olasz latte ’tej’ spanyol leche ’ua.’

32
3. Az alábbi táblázatban nem rokon nyelvek
közötti szókölcsönzéseket figyelhettek meg.
Ezekben a példákban hanghelyettesítés törté-
nik, mivel az átvevő nyelv hangrendszeréből
hiányzik valamely hang, amely az átadó nyelv
kölcsönszavában szerepel. Írjátok a jobb oldali
oszlopba, mely hangok érintettek a hanghe-
lyettesítésben!

Nyelv Adat Nyelv Adat Hangmegfelelés(ek)


magyar város (waros) román oraş ’ua.’
magyar Várad (Warad) román Oradea ’ua.’
német Möwe ’sirály’ lengyel mewe ’ua.’
német Möbel ’bútor’ lengyel mebel ’ua.’
angol wheel ’kerék’ maori wira ’ua.’
angol wall ’fal’ maori woro ’ua.’
angol sheep ’bárány’ maori hipi ’ua.’
angol silk ’selyem’ maori hiraka ’ua.’

4. Írjátok be a táblázatba a hiányzó szavakat! A helyes kitöltéshez figyeljétek meg az itt kirajzo-
lódó szabályos hangmegfelelések rendszerszerűségeit.

Magyar Észt Finn Udmurt

víz vee- vete- wu

méz mete-

kéz käe- ki

6. a) A jelentésváltozások olykor könnyen érthetően, olykor viszont egészen meglepően vál-


toztatják meg egy-egy szó jelentését. A táblázatban észt és finn vicces párokat találtok.
Mit gondoltok, mi lehetett ezen jelentésváltozások alapja? (Észt és finn ä = e, finn y = ü.)

Észt Finn Észt Finn


halba ’rossz’ halpa ’olcsó’ sahata ’szánt’ sahata ’fűrészel’
pisara ’könnycsepp’ pisara ’csepp’ küünal ’gyertya’ kyynel ’könnycsepp’
pillimies ’bíró siunata ’átkoz,
pillimees ’zenész’ siunata ’(meg)áld’
(sportmérkőzésen)’ káromkodik’
pulmad ’lakodalom’ pulmat ’bajok’ raamatu ’könyv’ Raamattu ’Biblia’

33
b) Keressetek a magyarból vagy más általatok tanult nyelvből példát a nyelven belüli ha-
sonló, érdekes jelentésváltozásokra!




6. Olvassátok el az alábbi rövid szöveget, majd vizsgáljátok meg először a magyar és a mari
nyelv uráli nyelvekkel rokon, azután pedig az altáji nyelvekből (az esetek többségében nem
azonos időben) kölcsönzött szavait! Hol, milyen hangtani egyezéseket láttok és mi lehet en-
nek az oka? (Mari betűk olvasata: š = s; ť = ty; č = cs, csj; ž = zs, zsj; ń = ny; η = ng.)

Uráli és altáji nyelveket egész Eurázsiában sokfelé találunk, függetlenül attól, hogy
beszélőik száma nagyságrendekkel elmarad az indoeurópai vagy a sino-tibeti nyelv­
család beszélőinek számától. Az utóbbi kétezer év során több uráli és altáji nyelv
között is szoros kölcsönhatás alakult ki. A kölcsönhatások egyik, a magyar nyelv-
történet szempontjából érdekes helyszíne a Dél-Urál környékének lankás területe,
Szibériától egészen a Volga‒Káma folyó torkolatvidékéig. Ebben a nyelvi areában
(övezetben) már intenzívek voltak az ősmagyar-őstörök kapcsolatok, de az ősma-
rik és őspermiek is szoros kapcsolatba kerültek a törökségi nyelvekkel. A magyar
és a mari nyelv között számos olyan másodlagos egyezés van, mely párhuzamos
törökségi kölcsönzésből ered. A magyar a Kr. u. 5. századtól szoros kapcsolatba
kerülhetett altáji nyelvekkel és több hullámban érintkezett velük az oszmán hódítás
végéig. A mariban ez a nyelvi kapcsolat máig tart.

Ősi, közös szókészlet Kölcsönzések különféle altáji (törökségi) nyelvekből


Magyar Mari Magyar Mari
atya aťa hombár ambar
csecs čәže oroszlán arslan
hagy koδa csóka čaηa
háj koja gyöngy čińže
hat (számnév) kut gyümölcs jemәž ’bogyósgyümölcs’
kell küleš gyarló jorlo ’szegény’
fél (számnév) pel kapu kapka
fut pokta kalpag kalpak
ró rua- bazár pazar

34
10. NYELVTÖRTÉNET ÉS ŐSTÖRTÉNET

1. Az őstörténeti kutatásoktól csak akkor remélhetünk valódi új eredményeket, ha az interdisz-


ciplináris együttműködés megerősödik az érdekelt tudományterületek között. Az alábbiak-
ban felsorolt mondatokat helyezzétek el a táblázatban a mellé az őstörténeti társtudomány
mellé, amelynek feladatkörét az adott mondat szerintetek leginkább jellemzi! (A tankönyvi
olvasmányokon túl az internet tudományos tartalmai között is rákereshettek egy-egy foga-
lomra.)

a) régi korok tárgyainak kormeghatározása


b) a szótörténet alapján művelődéstörténeti következtetések levonása
c) DNS-vizsgálatok, genomszekvenálás
d) grammatikai szerkezetek összehasonlító vizsgálata
e) adott régészeti lelőhely népességének genetikai vizsgálata
f) apai és anyai vonalak meghatározása egy népességen belül
g) eredetmondák összehasonlító vizsgálata
h) Eurázsia nyelvi mozgásainak feltérképezése különböző korszakokban
i) adott leletegyüttes műveltségi körbe tartozásának meghatározása
j) egyes eurázsiai populációk földrajzi származásának vizsgálata
k) leletegyüttes vizsgálata alapján művelődéstörténeti következtetések levonása
l) népi hitvilág összehasonlító kutatása

Tudományterület Jellemző mondat

(Archeo)genetika

Folklór, néprajz-
tudomány

Régészet

Történeti
nyelvészet

35
2. Keressétek meg az interneten Minna Sundberg indoeurópai és uráli családfáját (Minna
Sundberg language tree)! Miben különböznek ezek a családfák a tankönyvben bemutatott
Zongor-családfától? Melyek azok a fő nyelvi problémák, amelyekre ez a családfa sem tud
választ adni? Észrevételeid alapján írj erről egy rövid fogalmazást!

3. Olvasd el újra Bessenyei György 1778-ban megjelent Magyarság c. röpiratát (elérhető a mek.
oszk.hu oldalon is)! Összegezd belőle azokat a gondolatokat, amelyek nyelv és nemzeti mű-
velődés, nyelv és nemzeti identitás kérdéseit taglalják! Gyűjtsd össze a tankönyvi lecke, vala-
mint olvasmányélményeid alapján a hasonló gondolatokat a magyar irodalomból!

4. Nézzetek utána a világháló tudományos oldalain László Gyula kettős honfoglalásról szóló
elméletének! Összegezzétek, mi volt ennek a lényege! (Érdekesség, hogy napjaink archeo­
genetikai kutatásai, amelyeket többek közt honfoglalás kori temetők anyagán végeztek,
közvetve megerősítik a kettős honfoglalás elméletét.)

Az elmélet lényege: 






A honfoglaló hét vezér csoportja a 
millenniumi emlékművön,  a budapesti Hősök terén.
Vajon voltak korábbi magyar betelepülési hullámok is? 



László Gyula indokai: 











36
11. A NYELVTÖRTÉNET FORRÁSAI

1. Csoportosítsátok az alább felsorolt nyelvemlékfajtákat típusuk szerint!

A veszprémvölgyi apácák alapítólevele, Júlia szép leány balladája, az énlakai


unitárius templom rovásfelirata, A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd
és könyörgés, Jókai-kódex, archaikus népi imák, régi stílusú népdalok,
Königsbergi töredék és szalagjai, napsoroló mondóka

Írott emlékek
Szájhagyomány forrásai
Szórványemlékek Szövegemlékek

2. A balladák és a népdalok eredetileg énekelt formájúak voltak, csak a korai folklórkiadások-


ban „tűnt el” mellőlük a dallam jelölése. Ennek a 18. és 19. században még technikai oka volt.
Vikár Béla indult elsőként gramofonnal népdalgyűjtő útra, még 1896-ban. Keress az inter-
neten néhány népdalt és népballadát Petrás Mária és Szvorák Katalin előadásában! Petrás
Mária főleg moldvai, Szvorák Katalin elsősorban felföldi dalokat-balladákat énekel. Jegyezd
fel ide azokat, amelyek a legjobban tetszettek!

Előadó Ballada/népdal címe

Moldvai csángó katrinca (lapszoknya) szövésmintája. Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola

37
3. Figyeljétek meg az alábbi forrásszöveg-részletek archaikus nyelvtani sajátságait, és az azo-
nos típusúaknak ítélt párokat tegyétek egy sorba! Minden pár egy-egy archaikus magyar
folklórnyelvi példából és egy Volga–Káma-vidéki uráli (mari, udmurt) vagy altáji (baskír, ka-
zányi tatár) példából áll, amelyet szó szerint, szerkezetileg pontosan fordítottunk magyarra.

a) Nem tudták kilelni kegyesi mivoltát,


Kegyesi mivoltát, csak vitézi voltát.

b) Hadd haljam éltömbe, c) Mer’ most megyek örök vendég fogadni,


hogy siratsz hótomba… Békesség szerzeni,
Aranyház csináltatni.

d) A gyerekek elmente után unalmas lett itt. (udmurt)

e) Ő pedig szedte a bogyókat kosara teltéig. (baskír)

f) Haj, Okavij, kapu nyitni gyere már ki! (mari)

g) Azon bornak honnan voltát nem tudta. (kazányi tatár)

h) Holtunk után se hagy békét.


i) Őrizzetek angyalok,
Hajnal hasattáig,
Világ virrattáig.
j) Jöttükben az eső nagyon esett. (kazányi tatár)

Archaikus magyar folklórnyelvi példa Uráli vagy altáji nyelvi példa

38
4. Tamkó Sirató Károly a délvidéki Újvidék városában (ma Vajdaság, Szerbia) született. Gyer-
mekkorában rengeteg kiszámolós játékot játszhatott, mert kiválóan ismerte a délvidéki
mondókákat, és fel is használta őket a Tengerecki Pál-kötet verseiben. Keressétek meg azo-
kat a Tamkó Sirató-verseket (esetenként több is lehet), amelyekben a következő mondókák,
ha költői átformálásban is, de megjelennek!

Mondóka részlete Melyik Tamkó Sirató Károly-versben jelenik meg?


Dombon törik a diót,
Földön meg a mogyorót…
Pattanj, Péter, pattanj, Pál!
Olyan legyél, mint egy tál!
Madarak voltunk,
Földre szálltunk,
Szőlőszemet szedegettünk.
Szil szál, szalmaszál,
Arany csizmám, sarkantyú,
Nem vagyok én fél nyakú.
Ecki-becki-kerecki,
Hátba ütlek, szaladj ki!
A kállói szőlőben
Két szál vessző.
Szőtték, fonták,
Összeroppantották,
Ropp, ropp, ropp!
Egy, kettő, három, négy,
Kopasz Péter, hová mégy?
Pestre pipáért,
Kalocsára dohányért,
Komáromba szép lányért.

5. Keress a könyvtárban vagy az interneten olyan gyermekmondókákat, amelyek utalnak a tö-


rök hódoltság korára!







39
LEGKORÁBBI NYELVEMLÉKEINK.
12. A MAGYAR NYELVET ÍRNI KEZDIK

1. Magyarázd meg röviden, egy-egy konkrét példával kiegészítve, mi a különbség az alábbi


fogalompárok között!

a) szórványemlékek – szövegemlékek




b) latin betűs írás – rovásírás






2. Milyen módon kapcsolódnak az alábbi helyek, személyek és fogalmak A veszprémvölgyi


apácák adománylevelének (rövidítve VeszprAd.), A tihanyi apátság alapítólevelének (rövidít-
ve TA.) történetéhez vagy a székely–magyar rovásíráshoz? Válaszaitokat a jobb oldali oszlop
soraiba írjátok! Néhány szavas magyarázataitokban a nyelvemlékek esetében a rövidítést is
használhatjátok.

I. András király

Nikolsburgi ábécé

görög és latin nyelvű


átirat is létezik

Pannonhalmi Bencés
Főapátság

Marsigli olasz hadmérnök

Szent Imre herceg és Gizella


királyné

feheruuaru hodu utu rea

40
a legelső magyarországi
oklevél

Konstantinápolyi felirat

A 996-ban alapított pannonhalmi bencés apátság épületegyüttese és főkönyvtára

3. Bár a rovásírás Kárpát-medencei


emlékeinek olvasatát viták övezik,
mégis számos javaslat született a
mai magyar szövegek rovásírását Gy G F É Ë E Dzs Dz D Cs C B Á A
lehetővé tevő ábécékre. Alább a
talán legelterjedtebb, ún. egységes P Ő Ö Ó O Ny N M Ly L K* K J Í I H
székely–magyar rovásábécét láthat-
játok. Ennek segítségével, jobbról Zs Z Y W V X Ű Ü Ú U Ty T Sz S R Q
balra haladva írjátok le a feladatban
kért neveket! További információt NAP HÓ ÉV 1000 500 100 50 10 5 4 3 2 1
TPRU TPRUS
erről az ábécéről a rovas.info olda-
lon találtok.

a) Saját nevem:


b) Két jó barátom neve:





d) A település neve, ahol jelenleg lakom:




41
4. Gyűjts példákat A tihanyi apátság alapítóleveléből a következő jelenségekre!

a) A mai magyar köznyelvinél zártabb magánhangzók szerepelnek a szóban:





b) A szavak olyan magánhangzóra (tővéghangzóra) végződnek, amelyek később lekoptak:





c) A mai magyar -ra/-re helyrag helyett névutó áll:





5. Látogassatok el a tihanyiapatsag.hu oldalra, majd tegyetek virtuális látogatást a tihanyi ben-


cés apátságban!

6. Próbáljátok meg kitalálni, hogyan hangzanak a mai magyar köznyelvi megfelelői A tihanyi
apátság alapítólevele alábbi magyar szórványainak! (A szórványadatok között toldalékos és
toldalék nélküli szavak is vannak.)
munorau 
bukur 
gisnav 
zenaia 
cutarea 
uuasara 
kurtuel fa 

42
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS.
13. ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM

1. Milyen módon kapcsolódnak az alábbi helyek, személyek és fogalmak a Halotti beszéd és


könyörgésnek (rövidítve HB.) vagy az Ómagyar Mária-siralomnak (rövidítve ÓMS.) a történe-
téhez? Válaszaitokat a jobb oldali oszlop soraiba írjátok! Néhány szavas magyarázataitokban
a nyelvemlékek rövidített nevét használhatjátok.

Pray György

planctus

Gragger Róbert

deáki bencés monostor

Országos Széchényi
Könyvtár

az eredendő bűn
ószövetségi története

Sajnovics János

Jézus szenvedés-
története

Weöres Sándor

2. Gyűjtsetek a Halotti beszédben szereplő dzsimilcs~ mai magyar gyümölcs példájára olyan
alakváltozatokat a mai magyar nyelvből, ahol az egyik változat (részben) ajakréses, a másik
(részben) ajakkerekítéses magánhangzót tartalmaz! (e ~ ö, i ~ ü, i ~ ju párokat keressetek!)
Némelyik párban egyik vagy másik nyelvjárási színezetű is lehet.

Ajakréses Ajakkerekítéses Ajakréses Ajakkerekítéses

tepertő töpörtyű

csönd

43
Ajakréses Ajakkerekítéses Ajakréses Ajakkerekítéses

izen

bükkfa

ihász juhász

3. Elemezzétek figyelmesen az alábbi táblázat adatait! Milyen közös, a mai magyar köznyelvi-
től eltérő nyelvtani (hangtani vagy alaktani) vonásokat láttok a Halotti beszéd és könyörgés,
valamint az Ómagyar Mária-siralom soraiban? Válaszaitokat a jobb oldali oszlopba írjátok!
(A nyelvemlékadatokat a valószínű korabeli kiejtéssel tüntettük fel. Emlékeztetőül: ȧ = rövid,
ajakréses á; ë = rövid, középzárt é; β = bilabiális zöngés réshang, mint pl. az angol w.)

Forrás
Halotti beszéd Ómagyar Megfigyelt nyelvtani jelenségek rövid leírása
és könyörgés Mária-siralom
terümtevé,
volék
feledevé, vol

βim dzsuk üllyétük, féllyën

Istentűl,
tűled
dzsimilcstűl
ürüm, vír, vos,
szüm, idzs
tudotlon

4. Korai nyelvemlékeink esetében természetesen nem beszélhetünk kialakult magyar helyes-


írási hagyományról. Kezdetben a latinbetűs írás alkalmazása számos problémát vetett fel:
sok magyar magán- és mássalhangzó jelölésére nem volt a klasszikus latin ábécében meg-
felelő, bevett betűjel. Emiatt pl. az ü, ö, s, cs hangot forrástól, de akár hangkörnyezettől füg-
gően is több latin betű is jelölhette. Ám ebből kifolyólag a fordítottjára is bőven akad példa:
mivel kevesebb latin betű volt ismeretes, mint lejegyzendő magyar hang, így egy latin betűt
több különböző magyar hang jelölésére is alkalmaztak.
Nézzétek meg az alábbi táblázat adatait, és a jobb oldali oszlopba jegyezzétek le helyesírási
megfigyeléseiteket! A piros szedés azt jelenti, hogy egy adott hang jelölésére több betűt is
használt a szöveg lejegyzője. (Emlékeztetőül: ȧ = rövid, ajakréses á; ë = rövid, középzárt é;
β = bilabiális zöngés réshang, mint pl. az angol w.)

A Halotti beszéd és könyörgésből származó szavak Betű-hang megfelelés(ek)


Korabeli írásmód Valószínű korabeli olvasat Helyesírási megfigyeléseim

zumtuchel, urdung, wt szümtükhel, ürdüng, űt

vodzsmuk, látjátuk, ëvék,


vogmuc, latiatuc, evec, kic
kik

44
A Halotti beszéd és könyörgésből származó szavak Betű-hang megfelelés(ek)
Korabeli írásmód Valószínű korabeli olvasat Helyesírási megfigyeléseim

vodzsmuk, idzs, dzsimilcs,


vogmuc, ig, gimils, hug
hudzs

gimils, paradisum dzsimilcs, pȧrȧdicsum

zumtuchel, zokostia, szümtükhel, szokosztjȧ,


rezet, szent, szentucut, részet, szent, szentüküt,
scine, scegin, scerelmes szëgín, szerelmes

es, uezesse és, βezessë

pucul, oggun, ur, pukul, oddzsun, úr,


kinzotviatwl kínzotujátúl

5. Tervezzetek nyelvemléktúrát az osztállyal! Készítsetek osztálykirándulás-terveket a térkép


segítségével!

Ezen a térképen 20 olyan Kárpát-medencei helyszínt láthattok, amelyek szorosan kötődnek legfontosabb
Árpád-kori nyelvemlékeink keletkezéstörténetéhez és/vagy azok Árpád-kori őrzési helyéhez. Kivétel az 1., 3. és 19. helyszín,
amely csak közvetve kapcsolódik Árpád-kori nyelvemlékeinkhez. (A térképet készítette Pomozi Péter és Karácsony Fanni.)

45
14. KÓDEXEK KORA

1. Keresd meg a bal oldali oszlopban található fogalmak, nevek, magyarázatok párját a jobb
oldali oszlopban, és kösd össze őket egy vonallal!
Thuróczy János: A magyarok krónikája  • •  iniciálé
kódexmásoló barát  • •  Antonio Bonfini
az első magyar nyelvű kódex  • •  pergamen
Kinizsi Pálné Magyar Benigna  • •  corvina Mátyás könyvtárában
Mátyás király történetírója  • •  scriptor
díszes, aranyozott kezdőbetű  • •  Jókai-kódex
Assisi Szent Ferenc legendái magyarul  • •  Pray-kódex
megtisztított, vékony juh- vagy kecskebőr  • •  Festetics-kódex
Halotti beszéd és könyörgés  • •  Jókai-kódex

2. Olvasd el Dsida Jenő Arany és kék szavakkal c. szerelmes versét! Milyennek festi le a költő a
középkori kódexmásoló barátokat? Szerintetek lehet kapcsolat az Ómagyar Mária-siralom
híres két sora és Dsida vallomásos zárósorának képe, a „világ legszebb Virága” között? (Dsida
Jenő 31 évesen hunyt el, alig egy évre rá, hogy nagy szerelmével, Imbery Melindával össze-
házasodtak.)

Arany és kék szavakkal

Miképen boltíves, úgy szeretnélek én is


pókhálós vén terem lámpásom esteli,
zugában álmodó halavány fénye mellett
középkori barát, megörökítni, drága
ki lemosdotta rég arany és kék szavakkal
a földi vágy sarát csak Téged festeni,
s már félig fent lebeg míg ujjam el nem szárad,
a tiszta étheren, – mint romló fának ága
ül roppant asztalánál, s le nem lankad fejem
mely könyvekkel teli a béke isteni
s a nagybetük közébe ölébe, én Szerelmem,
kis képecskéket ékel, világ legszebb Virága.
Madonnát fest örökké
arannyal s égi kékkel,
mígnem szelid mosollyal
lelkét kileheli:

46
3. Készíts olvasatot és értelmezést a Jókai-kódex alábbi három sorához! A betűk hangértéké-
hez a kis táblázat nyújt segítséget. A táblázatban a könnyebbség kedvéért nem a valószínű
nyelvjárási, hanem a mai köznyelvi hangmegfelelést adtuk meg.

Betű Hangérték Betű Hangérték Betű Hangérték


a a, á e e, é u u, ú
c c vagy k eu, ew ő y, ÿ i, j
cʒ c o o, ó ſ s
ʒ z

Mykeppen tanoytotta [Bodog Ferencȝ] aȝ baratokot tolvayoknac lelket meg nernÿ


alaȝatoſſagnac mÿatta
[…] yeunek uala toluaÿok kÿk lakoȝnak uala erdewben es onatt menew embereket
meg toluaÿolnak uala.

Olvasat
Miképpen 





Magyarázat
Miképpen (hogyan) tanította 





A Jókai-kódex részlete.
Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu

47
4. Próbáld ki kódexmásoló képességeidet! A Festetics-kódex alábbi részletét másold át a meg-
adott helyre vagy tetszés szerint külön papírlapra! Ha külön lapon dolgozol, akkor elsőként
húzz segédvonalakat a szövegsoroknak és jelöld ki a kis iniciálé és a margódíszek helyét!
Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu

A másolandó szöveg átirata Dávid királynak 109. zsoltárából: Monda wr/ een wram-
nak: yl/thepyel/ een yogom/ felewlM/ Értelmezése: Mondá az Úr az én uramnak: Ülj az
én jobbom felől! Megjegyzés: Az átiratot készítő scriptor két szót is hibásan jegyzett le:
1. ylthepyel, 2. yogom.

5. Látogassatok el az exhibitioncorvina2018.oszk.hu oldalra, és tegyetek virtuális sétát Mátyás


király híres corvinái között! A kiállítás megtekintése után válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

a) 
Mely corvinák tetszettek legin-
kább a kiállításon bemutatottak
közül? Miért?
b) 
Voltak-e Mátyás könyvtárának
magyarországi előzményei?
c) 
Mátyás honnan gyarapította
gyűjteményét?
d) 
Hol, milyen mesterek készítették
a legszebb corvinákat?
e) 
Hány corvina van ma Magyaror-
szágon?
f) 
Mely külföldi gyűjteményekben
őriznek sok corvinát?

A Philostratus-corvina díszes, második jobb


oldali (recto) lapja. Bonfini szövege szerint ami-
kor Mátyás 1485-ben elfoglalta Bécset, először
nem ő, hanem fia, Corvin János vonult be a vá-
rosba diadalmenetben. Az iniciálé feltehe­tően
Corvin Jánost ábrázolja. Forrás: corvina.hu

48
AZ ELSŐ GRAMMATIKÁK
15. ÉS BIBLIAFORDÍTÁSOK

1. Keressétek meg a nevekhez tartozó adatokat, helyneveket a jobb oldali oszlopból és kös-
sétek össze őket vonallal! (Egy névhez több adat is tartozhat, illetve egy adat, helynév is
tartozhat több névhez.)
Sylvester János  • •  Sárvár
Pécsi Tamás  • •  Grammatica Hungarolatina
Mantskovits Bálint  • •  Krakkó
Károli Gáspár  • •  Új Testamentum magyar nyelven
Nádasdy Tamás  • •  Gyermeki beszélgetések
Luther Márton  • •  Első teljes bibliafordítás
Újlaki Bálint  • •  Ortographia Ungarica
Dévai Bíró Mátyás  • •  ún. Huszita-biblia
Heyden Sebald  • •  Szerémség

2. Az alábbiakban a Müncheni kódexből és a Károli Gáspár-féle bibliafordításból idézzük a Ká-


nai menyegző egy részletét János evangéliuma 2, 8–10. szakaszával, kiejtés szerinti átírás-
ban. Hasonlítsátok össze a két fordítást, és észrevételeiteket írjátok az alábbi táblázatba!

8. És mondá őnekik Jézsus: Merehet- 8. És mondá nékiek: merítsétek im-


tek immár, és vigyétek az násznagy- már és vigyétek az násznagynak, el-
nak. És vivék. 9. Hogy kedig kóstolta vivék azért neki. 9. És mikor megkós-
volna az násznagy az borrá lött vizet tolta vólna az násznagy az vizet, mely
és nem tudná honnan volna; az szol- borrá változott vala, (nem tudja vala
gák kedig, kik az vizet merejtették pedig honnét vólna az, de az szolgák
vala, tudják vala. Hivá az násznagy az tudgyák vala az kik az vizet merítették
vőlegényt. 10. És mondá őneki: Men- vala,) szólítá az vőlegényt az násznagy.
den ember előszer az jó bort veti ele- 10. És monda nékie: Minden emberek
ve; és mikor megrészegölendnek tahát előszer az jó bort szoktanak az ven-
azt, az mely alább való; te kedig tartot- dégnek adni, és minek utánna megbo-
tad az jó bort eddeglen. rosodnak, akkor adnak alább valót, te
pedig az jó bort ekkorra tartottad.
(Müncheni kódex, 1466
[1420 körüli szöveg]) (Károli Gáspár bibliafordítása, 1590)

49
Észrevételeim A Müncheni kódexből Károli Gáspár bibliafordításá­ból
(jelenség leírása) származó példa/példák származó példa/példák

Szavak hangalakja

Nyelvtani jelenségek

3. Olvassátok el a következő bibliai idézet (Mt 3,13) három különböző fordítását, majd válaszol-
jatok a kérdésekre!
a) Milyen mellékmondatban szerepelnek a „megkeresztel” ige különböző változatai, és mi-
lyen történeti változást látsz az igemódhasználatban?
b) Mi az alaktani különbség a megkeresztelkednék és a megkereszteltetnék alakok közt?

Máté evangéliuma 3, 13:


Tahát jövö Jézsus Galíleából Jordánra Jánoshoz, hogy megkeresztelkednék őtöllö.
(Müncheni kódex, 1466)

Akkor előjöve Jézus Galíleából, Jordán vize mellé Jánoshoz, hogy megkereszteltet-
nék őtölle.
(Károli Gáspár bibliafordítása, 1590)

Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelje őt.
(Modern fordítás: Káldi-Neovulgáta bibliafordítás, 1997)

4. Szerintetek van-e valami ősrégi összefüggés az alábbi táblázatban félkövér betűkkel kiemelt
elemek között? És ha van, akkor milyen? (Számos nyelvtörténész szerint van, és hasonló-
képp vélekedett már Sylvester János is 1539-es Grammatica Hungarolatinájában.)

én veszem a(z én) kezem


te veszed a (te) kezed

Vö. még a Halotti beszéd és könyörgés két tanult adatát is: mik vodzsmuk, miβ isëmüküt.

50
5. Látogassatok el a sárvári Nádasdy Múzeum honlapjára, és gyűjtsetek információkat Sylves-
ter János Új Testamentum-fordításáról! Készítsetek egy prezentációt Sylvester János kiemel-
kedő művelődéstörténeti jelentőségű munkásságáról!

Sylvester János Új Testamentum-fordításának címlapja, amely 1541-ben jelent meg Újszigetben.


Forrás: typographia.oszk.hu

51
16. A NYELVÚJÍTÁS

1. A nyelvújítás sikeres szavai különböző forrásokból táplálkoztak (pl. tájnyelvi és elavult sza-
vakat vontak a köznyelvbe), de a leggyakoribb szókincsgazdagítási mód a szóképzés volt.
Az alábbi szavakat rendezd a táblázatba aszerint, melyik szóképzési móddal keletkeztek!

vígjáték, derül > derű, rakpart, raktár, csontozat, elementum > elem, lőszer,
piros > pír, tanoda, örömteli, cigar > szivar, rendőr, baléna > bálna, cső + orr >
csőr, levegő + ég > lég, laktanya, kötszer, fásít, szemhatár, gyógyszer, híg + anyag >
higany, rovátkolt + barom > rovar, nőies, erőteljes, életveszélyes, dalnok, egykedvű,
óvoda, dacos > dac, varázsol > varázs, dölyfös > dölyf, növényzet, népies, nőietlen,
szobrászat, számlál > számla, mérnök, lakbér, földrengés, búskomor, folyóirat,
anekdota > adoma

A szóképzés módja Példák

Szóképzés meglévő, általánosan használt


képzőkkel

Új képzőbokrok, pl. -sít, -zat/-zet, -ászat/-


észet, -ias/-ies, -iatlan/-ietlen

Szóvégből elvont mesterséges képzők:


-ag/-eg, -da/-de, -nok/-nök

Szóelvonás -s, -es, -os, -ös, -ú, -ű mellék­


névképző vagy igeképző elhagyásával

Szóösszerántás (általában két szó


csonkolásával és összeillesztésével)

Szóösszetétel A. Névszói összetételek

Szóösszetétel B. Jelöletlen tárgyas, jelzős


és határozós összetételek

Szóösszetétel C. Teljes vagy csonkolt


igető + főnév

Idegen szavak hangtestének


magyarosítása (lehet csonkolt szó is)

52
2. A nyelvújítás szótárnyi új szóval gazdagította a magyar nyelvet, ezek egy része azonban a
képzés meglepő volta vagy a létrejött szó hosszúsága miatt nem honosodott meg. Rendel-
jétek az alábbi táblázat feledésbe merült szavaihoz a jelentés szerint hozzájuk tartozó mai
magyar szavakat, és véleményezzétek a példa szerinti elrendezést követve, hogy mi lehetett
a nyelvi (nyelvtani) oka az adott szó sikertelenségének!

Ma használatos szó
Nyelvújítási szó Párok A feledésbe merülés vélhető okai
azonos jelentésben

A ­gyönyörű, formás  1 anybeszélet szokatlan összetétel, első


F1
testalkat tagjában szóelvonással

B ­pokol  2 Emberaty

C ­étvágy  3 tetszice

D ­égitest  4 magánországlomány

E ­vetélytársnő  5 bűnkemence

F ­anyanyelv  6 népségedelem

G ­egyetem  7 bámtest

H ­esztétika  8 popont

I ­Isten  9 mindeményedelem

J ­monarchia 10 irigyvetekedőné

K ­lakosság 11 evéskíváncs

L ­kettőspont 12 gömble

53
3. Mi lehetett az eredeti jelentése azoknak a nyelvjárási szavaknak, melyeket a nyelvújítás emelt
a köznyelvbe? Párosítsd össze az adott szót a helyesnek tartott, eredeti(bb) jelentéssel!
•  lompos, rendetlen
róna  •
•  szénatartó rekesz
bútor  •
• állatcsordák terelésére használt hídszerű
ipar  •
szárazulat az alföldi lápvilágban
pongyola  •
•  serény, szorgalmas
páholy  •
•  cók-mók, tarisznya

4. a) Olvassátok el Bessenyei György sorait a tudományos nyelv magyarításának szükségessé-


géről!

„Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy Nemzet sem
tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a
maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden Nemzet a maga nyelvén lett tudós, de
idegenen sohasem.”

b) Vitassátok meg, mit jelent a kisebb nyelvek jövője szempontjából az a folyamat, hogy ma
az angol – a középkori latin európai szerepéhez hasonlóan – apránként a tudományos
szakirodalom kizárólagos nyelvévé kezd válni! Szerintetek mi lett volna a véleménye er-
ről Bessenyei Györgynek?

5. Készítsetek tervet a sátoraljaújhelyi-széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma csoportos megláto-


gatására! A terv elkészítésében segít a múzeum honlapja is (nyelvmuzeum.net). A múzeum
hatalmas, gyönyörű parkban terül el, melynek a főépületen kívül részei a híres Kazinczy-em-
lékhelyek és más érdekességek is, tehát érdemes legalább félnapos programot összeállíta-
ni. A múzeum honlapján megtaláljátok a múzeum kertjének térképét is Kertbejárás címen,
amely mutatja a terület méreteit is.

54
A NYELVÚJÍTÁSTÓL NAPJAINKIG.
17. NYELVÜNK SZÓTÁRI FORRÁSAI

1. Csoportosítsátok a táblázat segítségével a következő szótárakat fajtájuk szerint! Az interne-


ten keressetek további példákat a táblázat üresen maradó soraiba!

O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások, Új magyar tájszótár,


A magyar szókészlet finnugor elemei, A moldvai magyar tájnyelv szótára,
Magyar értelmező kéziszótár, Értelmező szótár+, Etimológiai szótár,
Margalits Ede: Magyar közmondások és közmondásszerű szólások

Etimológiai szótárak Értelmező szótárak Tájszótárak Közmondásszótárak

2. Olvasd el az első magyar értelmező szótárból, Baróti Szabó Dávid Kisded szótárából a kéz
szócikket! Hasonlítsd össze ezt a Magyar értelmező szótár diákoknak (szerk.: Eőry Vilma) kéz
szócikkével! Mik a helyesírási, nyelvtani, lexikális, stiláris és a
szótártechnikai különbségek? Mi változott a szótárírás gyakor-
latában bő két évszázad alatt? (A két szótár példáiból kirajzoló-
dó életmódbeli különbségeken is érdemes elgondolkodni.)

Kéz. Keze’ feje. Kezesség alá vetett bűnös. Kezes társ.


Kezest vészek. Kezest vetek vagy állítok. Kezest-vétel.
Kéz-hányás: kéznek mesterséges viselése. Kézi kösz-
vényes. Kézi munka ára, bére. Kéz-íj v. ív. Kéz-íjjal vívó.
Kezkenő. Keztyű. Kéz-vonó. Kezes: kézhez szokott, p. o.
madár. Kéz-vetés, manuum impositio. Kezet vetni vala-
kire v. valami jószágra. Kézi malom. Kézi míves. Kézi ka-
loda: fa, mellybe záratik a’ kéz. Kéz-elő: az ing-új’ rántz-
ba-szedett elejének bé-szegése.

55
3. Hasonlítsátok össze A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának, az Új magyar tájszótár-
nak és az Értelmező szótár+-nak egy általatok választott, azonos címszavú szócikkét! Miben
más – céljaiknak megfelelően – az egyes szócikkek felépítése? Milyen jeleket, rövidítéseket
alkalmaznak az egyes szótárak, mik az azonosságok és különbségek?

A magyar nyelv
történeti-etimológiai Új magyar tájszótár Értelmező szótár+
szótára
Szótár célja és
célközönsége
Szócikk részei és
tagolása
Szótári jelek és
rövidítések
Egyéb észrevételeim

4. Keressétek meg a bal oldali oszlopban található nevekhez, címekhez tartozó eseményeket,
adatokat a jobb oldali oszlopból, és kössétek össze őket! (Egy névhez több adat is tartozhat,
egy adathoz is tartozhat több név.)
Fogarasi János  • •  felajánlást tesz az akadémia megalapítására
gróf Széchényi Ferenc  • • folyamatosan segíti Pest, Buda és a magyar
Vörösmarty Mihály  • kulturális élet fejlesztését
Czuczor Gergely  • •  A magyar nyelv szótára egyik szerkesztője
gróf Széchenyi István  • •  felajánlja könyvtárát a magyar nemzetnek
József nádor  • •  magyar nyelvkönyvet is ír németeknek

5. Írjatok össze néhányat a baráti körötökben vagy az osztályotokban divatos szavak közül! Egy
igének, egy főnévnek és egy melléknévnek készítsétek el az értelmező szócikkét! Az Értel-
mező szótár diákoknak vagy az Értelmező szótár+ szócikkszerkezetét tekintsétek mintának.

56
III. M
 AGYAROK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN.
A MAGYAR NYELV VÁLTOZATAI
A NYELVI EGYSÉGESÍTÉS
18. ÉS A NYELVI NORMA

1. Társaddal beszéljétek meg, hogy milyen normákat ismertek még a nyelvin kívül! Írjatok leg-
alább hármat, és gyűjtsetek melléjük olyan konkrét példákat (legalább kettőt), amelyekben
az adott norma megnyilvánul!

Norma típusa Példa az adott normára

2. Írj egy egybekezdéses összefoglalást arról, hogy mi a különbség a norma és a standard kö-
zött!









3. Nézz utána a kodifikáció szó etimológiájának (szóeredetének)! Mi a szótő és hogyan függ


össze a kodifikáció tankönyvben olvasható jelentésével?




4. Alkossatok saját kommunikációs normát!


a) Rendeződjetek 3-4 fős csapatokba, majd válasszatok ki egy általános beszélgetési témát
(beszélgetés filmről, iskoláról, szabadidős tevékenységről). Végül pedig találjatok egy

58
olyan szokást, mintát, amely nélkül nem lehet veletek kommunikálni, mert ha valaki azt
nem követi, akkor észre sem veszitek. Például: ha a megszólaló fiú, akkor megszólalás
előtt/közben a bal vállát rándítja, ha lány, akkor a jobbat.
b) Jelöljetek ki egy csapattagot, akit átküldötök egy másik csoportba, történjen meg a csa-
pattagok cseréje! A feladatotok, hogy elkezdjetek kommunikálni egymással, ám az új
csapattagot csak akkor fogadjátok be, ha kitalálja és követi az általatok felállított kom-
munikációs normát! Az új csapattag feladata értelemszerűen az, hogy valahogy bekap-
csolódjon a beszélgetésbe, hogy elérje, hogy befogadják, és legalább pár megszólalás
erejéig tudjon kommunikálni a többiekkel.
c) Kérdések a feladat elvégzése utánra:
• Hogy érezted magad azelőtt, hogy befogadtátok volna az új csapattagot, és hogy
utána? Ez a kérdés az új csapattagra is vonatkozik!
• Voltál-e már hasonló helyzetben? Mit tettél, ha igen?

5. Bizonyos társadalmi rétegekben, illetve társadalmi helyzetekben a trágárságok, a vulgáris


beszéd normaszerű. Gyűjts példákat az alábbi táblázatba, majd beszéljétek meg, hogy mi-
kor vagy miért normaszerűek, és mi lenne, ha nem lennének azok!

Társadalmi réteg Társadalmi helyzet

6. Az írásunknak is van normája, annak kodifikált, standardizált változata pedig a magyar he-
lyesírási szabályzat és szótár. Válaszold meg az alábbi kérdéseket!
Melyik helyesírásunk 4 alapelve, mit rögzítenek?
1. 
2. 
3. 
4. 

Van, hogy szavakat pusztán a hagyomány, a szokás miatt írunk egybe. Mit jelent ez ponto-
san? Írj legalább 2 példát!



Mit gondolsz, lehetséges, hogy bizonyos szavakat egy idő után egybeírunk, mert olyan gyak-
ran szerepelnek egymás mellett, hogy összeforrnak? Ha igen, tudnál példát is mondani?



59
A NYELVVÁLTOZATOK,
19. VISZONYUK A KÖZNYELVHEZ

1. Írj rövid meghatározást az alábbi fogalmakhoz! (Próbáld meg fejből, ha pedig elakadnál,
használd a tankönyvet, jegyzeteidet!)

nyelvváltozatok:



társadalmi nyelvváltozatok:



területi nyelvváltozatok:



normatív nyelvváltozat:



digilektus:



idiolektus:



2. Rendeződjetek párba! Válaszd ki egy szabadidős élményedet, amelyről szívesen mesélsz rö-
viden (sport, kirándulás, filmnézés, bármi egyéb), majd válassz az alább felsorolt célcsopor-
tok közül egyet! Párodnak – anélkül, hogy megmondanád neki, melyik célcsoportra esett
a választásod – mondd el élménybeszámolódat, mintha ő az adott célcsoportba tartozna.
A párod találja ki, hogy beszédedet melyik célcsoportnak szántad, és hogy melyik nyelvvál-
tozat vagy nyelvváltozatok jelentek meg beszédedben! Ezután cseréljétek fel a szerepeket!

1. óvodás kisgyerek, 2. dédszülő, 3. egy sportklub tagja(i),


4. egy tudományos előadás hallgatósága, 5. osztályfőnök

60
3. Gyűjts olyan szavakat, amelyeket szerinted tanárod nem ismer (tartózkodj a trágár, durva ki-
fejezésektől)! Írd a szavak mögé zárójelben, hogy szerinted melyik nyelvváltozati csoportba
tartozik! Tanárod útmutatása szerint ellenőrizzétek, hogy vajon tényleg jók voltak-e feltéte-
lezéseid!


4. Írd az alábbi határon túli regionális köznyelvi szavak mellé magyarországi köznyelvi megfe-
lelőjüket, és hogy hol használják őket! Használd segítségként az internetet. Végül válaszolj
a kérdésekre!

Regionális köznyelvi szó A régió, ahol használják Köznyelvi megfelelő

buletin

cselenka

bordácski

majica

kemicsni

melanzs

Mit jelent az, hogy a regionális köznyelv is teljes értékű nyelvváltozat?




Milyen más teljes értékű nyelvváltozatot ismersz?




Okoznak-e nehézséget a regionális köznyelvi és a (magyarországi) köznyelvi szavak közötti


eltérések egy beszélgetés során? Válaszodat indokold!



Találkoztál-e már korábban hasonló regionális köznyelvi szavakkal? Ha igen, írj 2-3 példát
megfelelőikkel! Ha nem jut eszedbe ilyen, hívd ismét segítségül az internetet!


61
RÉTEGNYELVEK A MÚLTBAN
20. ÉS A MÁBAN

1. Angol–magyar, német–magyar sportnyelvi párhuzamok. Keress a labdajátékokban használt


olyan kifejezéseket, amelyek esetében ma is használjuk az idegen szót is, vagy ahol az idegen
szónak egyáltalán nem született magyar megfelelője! Segítségedre lehet a következő könyv
is: Bánhidi Zoltán: A magyar sportnyelv története és jelene. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971.

A századfordulón a futball nyelve


még tele volt angol kifejezésekkel,
amelyeket aztán a sportnyelvújítás
már az 1930-as évektől megmagya-
rosított: pl. corner helyett szöglet,
back helyett hátvéd, center helyett
középcsatár, centerez helyett középre
ad, bead, hands helyett kéz, dribliz
helyett cselez honosodott meg. De
voltak-vannak német kifejezések is,
mint pl. a stoplis (cipő).

Idegen szó és magyar szó is


használható azonos jelentésben

Szerintem csak idegen szó van


ebben a jelentésben

2. Olvassátok el az alábbi, a horvátországi magyar iskolák 7. osztályos kémia munkafüzetébe


írt kísérlet bevezető részét! (Lukić – Marić Zerdun – Trenčevska – Varga: Kémia 7. munkafüzet
az általános iskola hetedik osztálya számára. Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési
Központ, Eszék, 2021.) Húzzátok alá a szaknyelvi szavakat! Indokoljátok, miért van szükség a
szaknyelvi szavak használatára a szövegben.

KÍSÉRLET. Hogyan készítsünk telített, telítetlen és túltelített oldatokat?


Szükséges eszközök és vegyszerek: mérleg, 100 ml-es Erlenmeyer-lombik, üvegbot, teáska-
nál, papírtálca, 50 ml-es főzőpohár, gázégő, háromláb dróthálóval, desztillált vizes palack.
A kísérlet elvégzésének lépései: 1. Mérj le 6 g nátrium-acetátot! Mérj ki 10 ml vizet egy
mérőhengerben, és öntsd át egy lombikba! Add a vízhez a kimért nátrium-acetát men�-
nyiségének a felét! Keverd meg az elkészített keveréket az üvegbottal, és írd le a megfi-
gyeléseidet!

62
3. A magyar tolvajnyelv szótára nyomán közlünk egy rövid szószedetet tolvajnyelvi szavakból
magyar köznyelvi megfelelőkkel. Ezek alapján oldjátok meg a következő feladatokat!
a) Tegyetek egy pipát azon szavak mellé, amelyek szerintetek a mai magyar köznyelvben
korlátozás nélkül használhatók, azaz nem hatnak nyeglén, szemtelenül a beszédben!
b) Karikázzátok be azokat a szavakat, amelyek véleményetek szerint érthetők a köznyelv-
ben, de a használatuk stiláris okból nem ajánlatos!

Tolvajnyelvi szó Jelentés Tolvajnyelvi szó Jelentés


angyalbőr katonaruha kaja étel
bazsevál, basavál muzsikál kajapia dínom-dánom
belepistul vkibe beleszeret vkibe karperec bilincs
beköp elárul laszti labda
minden pénzét
bemárt bajba kever leég
elveszti
bliccel nem fizet lekapcsol elfog vkit
bringa bicikli lóvé pénz
bunyó verekedés mackó páncélszekrény
(be)burkol (meg)eszik mutyi megosztás, felezés
citerázik fél oda süss! oda nézz!
csór lop palira fog/vesz kihasznál, becsap
dohány pénz pucol eltűnik
duma hazugság randi találka
erdőbe küld becsap ricsaj lárma
gifhalli pálinkafőzde saláta aprópénz
halandzsa elferdített beszéd smasszer börtönőr
halef kés tahó buta
hóhemcupfer tehetséges tolvaj zabos mérges
tolvajvilágon kívüli
ipse zrikál dühít, idegesít
férfi
juti jutalom zsaru rendőr

4. Keressetek példákat a 3. feladat szószedetéből az alábbi táblázat három kérdésére!

Mely tolvajnyelvi szavak vannak meg


a köznyelvben azonos jelentésben?

Mely tolvajnyelvi szavak vannak meg


a köznyelvben eltérő jelentésben?

Van-e olyan szó a táblázatban, amelyet


ma egy speciális nyelvváltozat használ?
A szó után zárójelben jelezd a réteg- vagy
csoportnyelvhez tartozást is!

63
5. Legkedvesebb négy tantárgyadból gyűjts ki öt-öt olyan szakszót, amelyet szerinted a köz-
nyelvben nem használnak, és két-két olyat is, amelyeknek jelentése a köznyelvitől részben
vagy egészben eltér!

Szakszó, amely a köznyelvből Szakszó a köznyelvitől eltérő


Tantárgyak
hiányzik jelentésben

1.

2.

3.

4.

6. a) Az informatika szókincsének magyarítása körül már rengeteg vita zajlott. Olvasd el a


­tablet magyarítási javaslatait a szomagyarito.hu oldalon! Neked melyik ötlet tetszik a
legjobban?


b) Szerinted jó magyar szó hangtani, szószerkezeti szempontból a pendrájv? Próbálj meg te


is kitalálni rá egy új magyar kifejezést! (Korábban többek közt felvetődött már az adatrúd,
adattoll javaslat, a Felvidéken pedig a szlovákból fordított USB-kulcs a neve.)





7. Amikor a hot dog magyarosítása volt napirenden – nem járt sikerrel – akkor felvetődött a
szellemes és hangzásra hasonló „hődög” javaslat is. Szerintetek mi az oka annak, hogy még-
sem honosodott meg?





64
A KÁRPÁT-MEDENCE
21. MAGYAR NYELVJÁRÁSAI 1.

1. Rajzoljátok a Kárpát-medencei vaktérképre, hol helyezkednek el a magyar nyelvjárások!


Ügyeljetek rá, hogy a moldvai csángómagyar terület (régió) nagyrészt a Kárpátokon kívül
esik! A térképkészítésben segít a tankönyvi lecke színes magyar nyelvjárási térképe.

2. Értelmezd Kazinczy Ferenc gondolatait a köznyelv (normatív nyelvváltozat) és a nyelvjárások


viszonyáról! Miért fontosak a nyelvjárások a köznyelv jövője szempontjából Kazinczy szerint?

A nyelv annál tökéletesebb s elkészültebb [alkalmasabb], minél több mértékével bír


a sokszínűségnek […] ők [az ortológusok] az egység egységére törekszenek, mely
csak a spekuláló bölcs káprázolatiban [káprázataiban] találtatik, a természet mind a
testi, mind a lelki világban mindent a különbözés egysége által tenyésztet, mindent
azáltal tart fenn, s a neológus ezt követi.
(Orthologus és Neologus nálunk és más Nemzeteknél, Tudományos Gyűjtemény, Pest, 1819)

65
3. Olvassátok el az alábbi, moldvai csángó faluból származó szöveget! Jelöljétek meg aláhúzás-
sal a szöveg nyelvjárási jellegzetességeit, majd rendszerezzétek őket külön lapon!
A Szeret-menti Nagypatakon élt Csurár Antiné Barbócz Magdi mesél gyermekkori ottho-
náról. Barbócz Magdi egyike volt annak a hatvan, idős csángó embernek, akiknek a vissza-
emlékezéseiből Gazda József sajátos sorskrónikát, csángó dokumentumregényt formált az
1990-es évek elején. (Gazda József: Hát én hogyne síratnám. Csángók a sodró időben. Szent
István Társulat, Budapest, 1993.) Az archaikus csángó sz a köznyelvi s megfelelője.

Minden esztére két orszó kellett, hogy kijöjjön. […] Égett a tűz a góg (cserény)
alatt, ott vót a szóba (nagy tüzelőhely kemencenyílással) elnyúttva. A fal mellett
kereken (körbe) vótak a padok, a padok megterítve lepedővel (takaróval), egy asz-
tal sz (és) benn aztán még vajegy (talán egy) szék. Csáltuk (csináltuk) oda a góg
alá tüzet, tettük az üsztlábat, tettük fel az üsztöt reája, csálta a málét (puliszkát),
csálta az ételt, csálta a fődfazakakba (cserépfazekakba). Onnat, onnat Gorzafalváról
hozták a tálacskákot, csiprocskákot, kancsócskákot, tálacskákot, szépeket. A falra
tánygyérokat tett, felaggatta, sz onnat vettük le, mikor kellett.

4. Olvassatok el egy-két oldalnyi részletet az alábbi erdélyi regények valamelyikéből, és keres-


setek benne székely tájnyelvi jellegzetességeket!
Nyirő József: Uz Bence/Tamási Áron: Ábel a rengetegben/Tamási Áron: Ábel az országban

5. A fáma szerint egy í-ző nyelvjárású falu tanítója nem szívelhette a gyerekek nyelvjárási be-
szédét, és folyton javítgatta a kík-et kékre, a szíp-et szépre. Egyszer aztán a gyerekek meg
akarták örvendeztetni a tanítót, hogy már „szépen” beszélnek magyarul, és így dicsekedtek:
„Tanító bácsi, máma zséros kenyeret hoztunk tézóraira”. Indolkoljátok rövid fogalmazásban,
miért fölösleges és káros a gyermekeknek megtiltani, hogy anyanyelvjárásukat használhas-
sák!

66
6. Tervezzetek meg egy csoportos nyelvjárási kirándulást/túrát valamelyik Kárpát-medencei
kisebbségi magyar régióba! A következő szempontokra figyeljetek, természetesen az összes
gyakorlati tervezési szempont mellett:
• Ismerkedjetek meg minőségi útikönyvek és egy magyar nyelvű online térkép segítségé-
vel az adott régió magyar történeti emlékeivel (városmagok, templomok, paraszti építé-
szet, nemesi kúriák stb.)!
• Ismerkedjetek meg a kiválasztott régió legfontosabb kulturális és nyelvi sajátságaival
(hagyományos szokások, ünnepek, ételek, népművészet, legfontosabb nyelvjárási sajá-
tosságok stb)!
• A környék természeti szépségei.

Fent: Galambóc vára (Délvidék, Szerbia) és a szabadkai városháza (Vajdaság, Szerbia).


Lent: Kalotaszegi faragott kiskapu (Erdély, Románia), Pozsonyi vár (Felvidék, Szlovákia)

67
A KÁRPÁT-MEDENCE MAGYAR
22. NYELVJÁRÁSAI 2.

1. Rendezzétek az alábbi szavakat hangtani és alaktani sajátságaik alapján a megfelelő nyelvjá-


rási csoportokba! A jobb oldali oszlopba gyűjtsétek ki a példák nyelvjárási jellegzetességeit!
A táblázatban megadott szövegpéldák segítenek a szavak helyes besorolásában. (Egyes szó-
alakok akár több nyelvjárásba is tartozhatnak.)

jaónak, mük, kiszmadár, azé, vónȧ, mësszerettë, jānkȧ, mëgkírette, mindënf͜iélë


­gyüm͜üőcs, sütemínt, ëk kis bort kíszítëttek, mëgkínáták, elbeszígettek, mind͜iég,
͜
­­sz uólitott, édësz, ȧngyȧlkām

Nyelvjárási szövegpélda Szavak Nyelvjárási jellegzetességek


Moldvai csángómagyar
nyelvjárás: Iszten őrözzön
meg! Mé jöjjetek tük ide,
misináltok tük itt?
Palóc nyelvjárás:
ȧ mȧdȧrȧ mëd dȧnolt,
repkëdëtt, nem vót ȧnnȧk
sëmmi bȧjȧ së
Dunántúli nyelvjárás: bár
ëccërü asszon vuót, ollan juó
mondásokat tudott
Tisza–Körös vidéki nyelvjárás:
elhítta az ídësapját, ídësanyját
a fijú, ͜ëis mëgkírette a jánt

2. Olvassátok el Pusztay János: Kutyaur mëg más törtiénetëk című könyvéből az alábbi nyugat-­
dunántúli történetet! Gyűjtsétek ki belőle a nyelvjárási jellegzetességeket a táblázat meg-
felelő soraiba! Szögletes zárójelben magyarázatokat is mellékeltünk a nehezebben érthető
szóalakokhoz.

Ëk’ [egy] karié kënyiér.


Ëccër segiétem az anyámnak rëggelit kiészittenyi. Mëgteritëttem az asztuót, tëttem
kistányiérokat mëg ëszcajgot [evőeszközt], ami ippek [éppen] köllött, osztá nekilát-
tam kënyeret vágnyi. Szeletűtem a kënyeret, ahosz’ [ahogy] szoktam, amiko begyütt
az apám a konyhába. Csak lesi, hom’micsinyálok, niézi a föszēt [fölszelt] kënyeret,
fogott ëty kariét, az arca jelié [elé] vëttë, osztá csak annyit mondott:

68
– Ha nëm vuóna itt a kincsiédi domb mëg az erdüő, a karién át egisszen Szom-
bathelig elëhetnë látnyi.
Na mëktanútam ëccërre, mëllen [milyen] vastak’kënyeret kö [kell] vágnyi a rëg-
gelihö.

Jelenség Példa (példák)

Hangtani 1. a -l kiesése és a magán-


asztuót ’asztalt’, szeletűtem ’szeleteltem’, föszēt ’fölszelt’
hangzó megnyúlása

Hangtani 2.

Hangtani 3.

Alaktani

Tájszó

3. Gyűjtsétek ki a nyelvjárási alaktani jelenségeket az alábbi székely anekdotából! A szöveg


régies igenévi alakjai, mint vivén, odaérkezvén, továbbindultában olyan igenévi formák, ame-
lyek mellékmondat-értékűek (pl. továbbindultában mondá = mikor továbbindult, mondá).

Egy havasalji ember deszkát vivén eladni kisfiával, szekere bedűlt a sáncba. Két úti-
társa odaérkezvén, helyreigazíták a szekeret. E szekeres továbbindultában mondá
a kisfiának: – Minket mégis kisegíte a bajból a jószerencse. – Minket bizon nem
a jószerencse – mondá a fiú –, hanem Pistabáék.

Havasi rét a nyári Hargitán


(régi Csík vármegye, mai
Hargita megye, Székelyföld,
Románia)

69
4. Olvassátok el a Palóc olvasókönyvből a palócok és a palóc
nyelvjárás rövid történetét (14–25. o.) és a 81. szöveg né-
hány sorát (a kiadvány elérhető a mek.oszk.hu oldalon is),
majd válaszoljatok a kérdésekre!

a) Hogyan kerülhettek palócok a Délvidékre?









b) Milyen nyelvjárási jelenségekből ismerhető fel, hogy a 81., kupuszinai szöveg hasonlít a
tankönyvi lecke Angyal Bandi-történetére?





5. Ha van a családban vagy a rokonságban nyelvjárást beszélő ember, kérjétek meg, hogy me-
séljen nektek nyelvjárásban! Ha magatok is nyelvjárási környezetből származtok, akkor pró-
báljatok egy kis történetet leírni úgy, hogy jelölitek azokat a hangtani jellemzőket, amiket a
nyelvjárásotok szempontjából fontosnak tartotok!

6. A moldvai magyar tájnyelv változataiban jól megfigyelhető, hogy a nyelvjárásokban való-


ban benne rejlik a nyelv története. A táblázat bal oldali oszlopába egyes moldvai csángó ma-
gyar szavak változatait tettük. Keressetek a nyelvtörténeti leckék szövegei alapján a csángó
változatokhoz hasonló hangtani változási jelenségeket! (Forrás: A moldvai magyar tájnyelv
szótára I/1. Szerk.: Péntek János. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2016.)

Hasonló hangtani vált(ak)ozást mutató,


Moldvai magyar alakváltozatok
nyelvtörténeti adatok
gyümölcs, gyümőcs, gyümüs, dzsümülcs,
dümüs, gimilcs stb.
giliszta, geleszta, gelëszta
gyüker, gyükere, gyikere, gyikēr ’gyökér’
gyűl, dzsül
hogy, hagy, hodzs
hulyag, hólyag

70
IV. A NYANYELVÜNK JELENE ÉS JÖVŐJE:
NYELV, IDENTITÁS, MEGMARADÁS
ÉS A NYELVI TERVEZÉS
ANYANYELV ÉS ANYANYELVJÁRÁS:
23. A NYELV MINT IDENTITÁSFORMÁLÓ ERŐ

1. A táblázatban szereplő szerzők műveikben anyanyelv és nemzeti kultúra, anyanyelv és nem-


zeti identitás elválaszthatatlan kapcsolatáról is kifejtették nézeteiket. Párosítsd a szerzőket
a megfelelő művekkel!

Szerzők Művek Megoldás


A Sylvester János 1. Idioma ungarorum et lapponum idem esse
B gróf Széchenyi István 2. Orthologus és Neologus nálunk és más Nemzeteknél
C Bessenyei György 3. A magyar Academia körül
D Sajnovics János 4. Magyarság
E Kazinczy Ferenc 5. Grammatica Hungarolatina

2. Két- és többnyelvű országok Európában. Tedd a vaktérképen az alábbi betűket annak az


országnak a területére, ahol a betűk jelölte nyelveket beszélik! A feladatban nem szempont,
hogy az adott országban milyen jogai vannak a kisebbségi nyelv(ek)nek. Szükség esetén
használhatsz internetes honlapokat.

a) szlovén, olasz, magyar e) német, francia, olasz, rétoromán


b) spanyol, katalán, baszk f) angol, velszi (kimru), gael, ír
c) finn, svéd, lapp g) orosz + több mint 100 nyelvi kisebbség
d) litván, orosz, lengyel

72
3. Keresd meg a világhálón öt magyar diaszpóra adatait és írd be a táblázatba! Európai,
észak-amerikai és dél-amerikai példát is keress!

A helyi magyar
Legfontosabb helyi magyar nyelvi-
Sorszám Ország közösség becsült
kulturális szervezetek
lélekszáma

1.

2.

3.

4.

5.

4. Töltsd ki a koncentrikus körökben, hogy


szerinted milyen rétegekből állhat egy nemzeti identitás
egyén identitása! A zöld körtől a kör
középpontja felé a nemzeti identitásnál
kisebb, jellemző közösségi identitásfor-
mákat jelöld! A zöld koncentrikus körtől
kifelé pedig, ha úgy gondolod, feltehe-
tő egy még nagyobb közösséggel való
azonosságvállalás is (pl. közép-európai,
európai vagy más, még nagyobb közös-
ségi identitás).

5. Nézz utána az interneten, milyen sze-


repet játszott az ír nyelv az ír nemzeti
identitásban és függetlenségi törek-
vésekben régen, és mi a szerepe ma,
amikor az írek újra felfedezik a nemzeti
nyelv varázsát és megtartó erejét! Ku-
tatási eredményeidből készíts egy pre-
zentációt!

73
24. NYELVMŰVELÉS RÉGEN ÉS MA

1. Olvasd el a következő rövid írást a nyelvi babonákról, majd válaszolj a kérdésekre!

Nyelvi babonák és ideológiák


Néha olyan nyelvi „mantrák”, nyelvi tévhitek és babonák jönnek létre, amelyek év-
tizedekig velünk maradhatnak. Csakúgy, mint amikor átmegy előttünk egy feke-
te macska, itt is azt tartja a néphiedelem, hogy ez a balszerencsét hozó, helytelen
(nyelvi) jelenség ellen van egy recept, amellyel az kivétel nélkül kivédhető.
Ilyen például az a tévhit, hogy az
idegen szavak kivétel nélkül irtandók,
holott a nyelvek szókincsbővülésének
egyik alapja a szókölcsönzés, a szóát-
vétel. Persze a válogatás nélküli átvé-
tel sem célszerű, de ha semmit sem
vehetnénk át, és mindent magyarí-
tanunk kellene, akkor az amúgy latin
eredetű iskola (schola) szavunkat is le
kellene cserélnünk – hogy csak egyet
Milyen babonákat ismersz fel a képen? említsünk a szinte számtalan közül.
De nyelvi babona az is, hogy hát-
tal vagy kötőszóval nem kezdünk mondatot. Az írott szövegek esetében ez még
esetenként igaz is lehet (bár számos esetben ott sem), de ha a beszédre gondolunk,
akkor mondhatnánk azt is, hogy „Hát, de, kezdünk velük mondatokat”.
Évtizedek óta él az a nyelvi babona is, hogy a határozói igenévi szerkezet (ki
van nyitva) germanizmus, és hogy „a macska nincs felmászva a fára”. Mivel ezzel a
szerkezettel leginkább állapotot, személytelenséget fejezünk ki, az iménti nyelvi ba-
bonává lett példa valóban magyartalannak hat, használata nem célszerű, de ez nem
a szerkezetből adódik, hanem abból, hogy mennyire térünk el annak használati
normájától – és amúgy eltérhetünk.
Van olyan erős nyelvi babonánk is, amelyik egészen odáig jutott, hogy korábban
tankönyvi tananyag lett. Bizonyos nyelvművelők először azt mondták, hogy az ami-
amely alárendelő kötőszavaink között a különbség annyi, hogy az amely igényesebb.
Ha ez így volna, akkor mondhatnánk, hogy „Amelyt ma megtehetsz, ne halaszd
holnapra”. A gyakorlatban ez természetesen nincs így, eredetileg más-más funkciót
töltött be e két kötőszó: mi? – ami; mely(ik)? – amely(ik).
Aztán a babona továbbfejlődött, már megkülönböztette a két alárendelő kötőszó
funkcióját, és azt mondta, hogy a különbség az, hogy az amely csak mondatrészre
utal vissza, az ami viszont visszautalhat (tag)mondategészre is. A probléma ezzel az,
hogy a teljes mondatra vagy tagmondatra való visszautalást (logikai) mellérende-

74
lésnek nevezzük, ezt pedig (írásban!!!) egyértelműbben tudjuk jelölni mellérende-
lő kötőszavakkal (és, pedig, mivel, ezért), mint az alárendelő amivel. Hangsúlyozni
szükséges, hogy ez inkább az írásnormára igaz, semmint a beszédnormára.
Végül pedig beszélni kell a politikailag korrekt (PC) szóhasználatról, amely a
nyelvi babonákéhoz hasonló szélsőséges mechanizmusokra épül. A PC bizonyos
kifejezések felcserélését jelenti kevésbé „sértő” változatokra. A tévhit abból adódik,
hogy a közigazgatás és jog erősen körülíró, tárgyilagosnak szánt kifejezéseit tartják
mintának, az eleve semleges stílusértékű szavakat pedig túl egyenesnek, így azokat
eufemizálják, szépítik. Ez olykor nevetséges formákat szül, gyakran pedig a jelen-
tést is torzítja. Sőt, manapság az sem ritka, hogy az amúgy semleges szóhasználatot
ideológiai alapon üldözik, stigmatizálják és jogi következményekkel sújtják.

a) Gyűjts hasonló nyelvi babonákat! Először próbáld meg magadtól, ha pedig nem megy,
nézz utána az interneten! Címszavakban írd le őket ide!







b) Mit gondolsz, miért alakulnak ki és miért maradnak meg jobban ezek a nyelvi (vagy akár
a nem nyelvi) babonák, mint mondjuk az adekvát nyelvhasználathoz fűződő jótanácsok?






c) Szerinted milyen szerepe van a nyelvművelésnek a nyelvi babonák kialakulásában? Van


felelőssége, és ha igen, miben és mennyire?





75
d) Mit lehetne szerinted tenni a nyelvi babonák felszámolása érdekében?





e) Keressetek politikailag korrekt kifejezéseket és azok megfelelőit! Vitassátok meg, hogy


valóban szükség van-e egyikre-másikra!



f) Melyik nyelvművelési irányzathoz hasonlítanak a politikai korrektség mechanizmusai?


Milyen társadalmi-nyelvi veszélyeket rejt magában a PC?





2. a) Keress olyan szavakat, amelyeket biztos nem hallhattak szüleid és nagyszüleid akkor,
amikor olyan idősek voltak, mint most te! Gyűjts tőlük olyanokat, amelyeket már te nem
hallasz, viszont szüleid és nagyszüleid nap, mint nap használták őket!

Csak általad, szülők-nagyszülők által nem Általad nem, csak a szülők-nagyszülők által
ismert vagy használt szavak ismert vagy (korábban) használt szavak

b) Hogyan értékelnéd ezt a különbséget, ezt a (szókincsbeli, szóhasználatbeli) változást?


Miért találsz ilyen szavakat?




76
3. Gyűjts olyan szavakat (legalább 5-öt), amelyeket az elmúlt évtizedekben sikeresen magya-
rítottunk és többnyire azokat használjuk szemben idegen megfelelőjükkel (az idegen meg-
felelőt is tüntesd fel)! Gondolj a technika és az internet világára! Használhatod a „szómagya-
rító” elnevezésű honlapot is.






Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy végül a magyar alak szilárdult meg, vált elterjed-
tebbé?






4. Gyűjts olyan szavakat is (legalább 3-at), amelyeknek nincs magyar megfelelője, viszont úgy
gondolod, hogy szükséges volna, illetve lehetne! Tégy szómagyarítási javaslatokat is!




Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy nem terjedt el magyar megfelelője az általad
felsorolt szavaknak?






77
25. NYELVI TERVEZÉS

1. Párba rendeződve keressétek meg az interneten az UNESCO veszélyeztetett nyelvek interak-


tív atlaszát, majd válaszoljatok az alábbi kérdésekre! (Az oldalt egyelőre csak angolul, fran­
ciául és spanyolul lehet elérni.)
a) A beállításoknál keresd meg az életképességre vonatkozó beállítást (első oszlop, máso-
dik lenyíló lista). 5 különböző szintje található itt a veszélyeztetettségnek, írj mindegyikre
3 példát Európából. A kis helyjelölő (GPS) tűkre rákattintva bővebb információt is olvas-
hatsz róluk.
1. Sebezhető: 
2. Határozottan veszélyeztetett: 
3. Rendkívül veszélyeztetett: 
4. Súlyosan veszélyeztetett (kritikus állapot): 
5. Kihalt: 

b) A jobb oldali kapcsoló segítségével találjátok meg azt a 3 európai, az UNESCO-atlaszba


bejegyzett nyelvet, amelyeknek revitalizációja jelenleg is zajlik. Melyik ez a három? Írjá-
tok őket a számok után! Melyik mikor halt ki, és jelenleg hogyan revitalizálják őket?
1. 
2. 
3. 

c) Keressétek meg az atlaszban a csángó nyelvet is! Milyen állapotban van? Hányan beszé-
lik még?



d) Foglaljátok össze korábbi ismereteitek alapján, hogy mi a csángó nyelv! Keressetek rá a


„csángó nyelvjárás” kifejezésre a böngészőben!

e) Beszéljétek meg, hogy mit gondoltok a határon túli magyar nyelvhasználatról és az


egyes, korábban már tanult nyelvjárásokról (például székely). Vajon a csángóhoz viszo-
nyítva milyen állapotban vannak most, és vajon milyenben lesznek 100 év múlva?




78
2. Írd be, hogy az alábbi fogalommeghatározások melyik szó jelentésének felelnek meg! Ha
szükséges, használd a tankönyvet segítségként!
         Egy holt nyelv újjáélesztését vagy egy veszélyeztetett (kihalás felé tar-
tó) nyelv megerősítését célzó folyamat.
         Egy adott nyelv utolsó (anyanyelvi) beszélőjének elhalálozása.
         Azoknak a tudatos, tervezett cselekvési soroknak az együttese, ame-
lyeknek célja egy adott nyelv újjáélesztése, életben tartása, illetve fej-
lesztése, valamint nyelvhasználóinak kedvezőbb helyzetbe hozása.
         A különféle nyelvi tervezési folyamatok átfogó, nyelvpolitikát is érintő,
rendszerbe foglalt javaslatcsomagja.

3. Alább példákat olvashatsz a nyelvi tervezési tevékenység típusaira. A célközönség mindig az


anyanyelvi beszélő. Párosítsd őket megfelelőjükkel! Egynek nem lesz párja!

Példák Nyelvi tervezési tevékenység típusai Megoldás

1. T árgyalások folytatása és a jogi háttér A 


A nyelv elsajátításának alakítása
megteremtése ahhoz, hogy egy (elsajátítástervezés)
nyelv az adott országban hivatalos C 
A nyelvhasználat színtereinek
nyelvként legyen bejegyezve. alakítása (használattervezés)
2. Kisebbségi nyelvű tévécsatorna E 
A nyelvi megnyilvánulások
létrehozása. alakítása (diskurzustervezés)
3. A kisebbségi nyelvet népszerűsítő B 
A nyelv szövegeinek alakítása
kampányok, a nyelv vonzóbbá tétele, (korpusztervezés)
elismertségének növelése.
4. A kisebbségi nyelven beszélő dajkák D 
A nyelv társadalmi megítélésének
képzése, bölcsődék nyitása. alakítása (presztízstervezés)
5. T öbbnyelvű szótárak, adatbázisok F 
A nyelv társadalmi helyzetének
fejlesztése. alakítása (státustervezés)

4. Keress az interneten olyan intézeteket (legalább kettőt), amelyek érintettek a magyar nyelvi
tervezésben! Azt is nézd meg, hogy milyen módon vesznek részt ebben!




79
26. NYELVI JOGOK ÉS NYELVPOLITIKA

1. Nézz utána, honnan származnak az alábbi idézetek! Válaszodat írd a vonalra! Beszéljétek
meg, hogy melyik milyen típusú nyelvpolitikai intézkedésnek lehet alapja!
a) „Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancso-
lom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy
nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”


b) „Ő Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország
határain belőli iskolákban a közoktatási nyelv a magyar legyen.”


c) „A Magyar Köztársaság területén élő, magyar állampolgárságú nemzeti és etnikai kisebb-


ségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai, valamint a kisebbsé-
gi létükkel összefüggő más sajátosságaik egyéni és közösségi önazonosságuk része.
Mindezek különleges értékek, megőrzésük, ápolásuk és gyarapításuk nemcsak a nem-
zeti és etnikai kisebbségek alapvető joga, de a magyar nemzet, végsősoron pedig az
államok és nemzetek közösségének érdeke is.”


d) (1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet.
(3) „Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.”


2. Olvasd el az alábbi szöveget, majd saját ismereteidet, továbbá az internetet is használva


válaszold meg a kérdéseket!

A Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata


7. cikk 1. Minden nyelv egy kollektív identitás kifejezője, valamint a valóság észle-
lésének és leírásának eltérő módozata, ennek érdekében rendelkezésükre kell állja-
nak azok a feltételek, melyek fejlődésükhöz szükségesek minden téren. 2. Minden
nyelv együttesen/kollektíven jött létre, és a közösségen belül egyéni felhasználás
céljából rendelkezésre áll mint az összetartozás, azonosulás, kommunikáció és kre-
atív kifejezés eszköze.
8. cikk 1. Minden nyelvi közösségnek joga van arra, hogy úgy szervezze meg és
irányítsa saját erőforrásait, hogy biztosítsa nyelvének rendeltetésszerű használatát
a társadalmon belül. 2. Minden nyelvi közösségnek joga van, hogy rendelkezésére

80
álljon minden szükséges eszköz annak érdekében, hogy biztosítsa a nyelv tovább­
adását és folytonosságát.
9. cikk Minden nyelvi közösségnek joga van, hogy törvénybe iktassa, szabványosít-
sa, megőrizze, fejlessze és támogassa nyelvi rendszerét minden kényszer és erőszak
alkalmazása nélkül.
10. cikk 1. Minden nyelvi közösség egyenlő jogokkal rendelkezik. 2. Ez a Nyilat-
kozat elfogadhatatlannak tartja a nyelvi közösségek elleni diszkriminációt olyan
kritériumok alapján, mint politikai szuverenitásuk, szociális, gazdasági stb. helyze-
tük, függetlenül nyelvük kodifikáltságának vagy modernizációjának mértékétől. 3.
Minden szükséges lépést meg kell tenni annak érdekében, hogy az egyenlőségnek
ezt az elvét a gyakorlatba ültessék és hatályba léptessék.
(Barcelona, a Nyelvi Jogok Világkonferenciája, 1996. június 6.)

a) Korábbi tanulmányaidra visszaemlékezve határozd meg, hogy miként, hányféle módon


értelmezi a 7. cikk a nyelvet a társadalom viszonyában! Minek az eszköze a nyelv?



b) Mire utal a 8. cikk 2. pontja? Mit jelent a továbbadás és folytonosság? Melyik nyelvterve-
zési folyamat jut erről eszedbe?


c) Minek a kereteit vagy lehetőségét jelöli ki a 9. cikk (gondolj egy ebben a fejezetben meg-
ismert fogalomra)?


d) A 10. cikk 2. pontja említi a nyelvek kodifikáltságát, modernizációjuk mértékét. Mit jelen-
tenek ezek a fogalmak? Írj példát is!


3. A következő feladat az 1700-as évekbeli franciaországi nyelvi helyzetet és nyelvpolitikát mu-


tatja be. Olvasd el a következő rövid szöveget, majd válaszold meg a kérdéseket!

A jelentés következményeként újabb dekrétumokban erősítették meg a francia


nyelv használatát, a dialektust használó tisztviselőket például 6 havi börtönre ítél-
hették az 1794 júliusában hozott törvények értelmében.
(Ortutay Katalin: Nyelv és hatalom összefüggései Franciaországban. Ada, 2012. 20.)

a) Milyen jellegű nyelvpolitikát folytatott már az 1790-es években is Franciaország?




81
b) A mellékelt képen a ma Franciaországban beszélt nyelvek láthatók. Keresd meg magyar
megfelelőjüket, továbbá nézd meg, hogy az egyes nyelvek melyik nyelvcsaládba tar­toznak!
flamand

francique
breton
alsacien
français

franco-
provençal
occitan
A Franciaországban beszélt nyelvek.
basque
corse Az ábra Jacques Le­clerc, 2006 alapján készült.
catalan Forrás: mediazals.wordpress.com

Francia megfelelő Magyar megfelelő Nyelvcsalád

breton

flamand

francique

alsacien

français

franco-provençal

occitan

basque

catalan

corse

c) Járj utána, hogy ezek közül ma melyek hivatalos nyelvek Franciaországban!




d) Hol hivatalos nyelv még a francia?





e) Mi a probléma a fenti idézetben is, és a nyelvek hivatalos státusában is tükröződő francia


nyelvpolitikai hozzáállással?


82
A MAGYAR NYELV HELYZETE
27. A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

1. Az alábbi megállapításokat írjátok be a táblázatba aszerint, hogy a disszimilációt vagy az


asszimilációt jellemzik-e!

a kisebbségi nyelv asszimilálódik a többségibe; megvan a „fair trade” lehetősége;


nyelvi-kulturális többlet keletkezik; eltűnik a kisebbségi identitás; csak államnyel-
ven szolgálnak ki a boltokban; nyelvi-kulturális veszteség keletkezik; fennmarad a
kisebbségi identitás; a többségi és a kisebbségi nyelv is fennmarad

Az asszimiláció jellemzői A disszimiláció jellemzői

2. A mellékelt képeken a felvidéki kétnyelvűségért harcoló magyar mozgalmak, illetve a ko-


lozsvári magyar (kétnyelvű) mozgalom nyelvi jogi matricáit látjátok! Tervezzetek ti is egy
matricát a kisebbségi magyar nyelvhasználat népszerűsítésére! Az alábbi dél-szlovákiai és
kolozsvári magyar matricán az idegen nyelvű felirat a magyarral azonos tartalmú.

83
3. Arany János Kozmopolita költészet című művéből
idézünk egy versszakot. Miben látja a nyelvében És ne gondold, hogy kihalnak
vagy akár létében veszélyeztetett „sujtott népek” Sujtott népek hirtelen,
jövőjének kulcsát? Mi a kis népek jövőjének for- Amig össze-zeng a dalnok
málásában a gondolkodó, írástudó ember felelős- S a nemzeti érzelem.
sége? Gondolataid öntsd egy rövid esszébe! Tán veszélyt, vagy annak látszót
Vélsz a honra tűnni fel:
Hát van lelked, a szent zászlót
Épen akkor hagyni el!?

4. Fábry Zoltán felvidéki magyar író egy gondolatát idézzük nyelv és nemzeti megmaradás
kapcsolatáról. Milyen történelmi tapasztalatra utal az, hogy megfordítva is előadja okfejté-
sét? Fogalmazd meg válaszodat néhány sorban!

„A nyelv az emberi létet jelenti: szabad, kötetlen lélegzést […] Ha itt bénulás áll
be, megérzi az egész szervezet. Népet csak nyelvében és nyelvével lehet felemelni,
amiből logikusan következik, hogy nyelve megbénításával ki is lehet semmizni.”





5. Csoportosítsátok a következő híres magyarokat aszerint, hogy szülőhelyük ma melyik or-


szág területére esik! A táblázatba a személynevek mellé szülőhelyük neveit is írjátok be!

Balassi Bálint, II. Rákóczi Ferenc, (Somlyai) Báthory István, Arany János,
Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Zrínyi Miklós, Hunyadi Mátyás, Tamási Áron,
Mikszáth Kálmán, Kölcsey Ferenc, Munkácsy Mihály, Tamkó Sirató Károly

Ma Románia területe

Ma Szerbia területe

Ma Horvátország területe

Ma Szlovákia területe

Ma Ukrajna területe

84
6. a) Mit tudtok a Magyarországon élő őshonos (szlovák, német, román, horvát) nyelvi és
nemzeti kisebbségekről?

b) Ismertek-e olyan településeket, ahol kétnyelvű helynévtáblák és intézményjelölők van-


nak? Gyűjtsetek példákat a világhálóról is!

7. Keressétek fel a velemjaro.sk nyelvi jogi alkalmazást! Tanulmá-


nyozzátok, mi mindenre használható! Akár le is tölthetitek mo-
biltelefonotokra, és egy felvidéki kirándulás vagy nyaralás alkal-
mával ki is próbálhatjátok a gyakorlatban, hogyan működik.

Drónfelvétel a felvidéki Hont


megyei (ma Szlovákia) Ipoly-
pásztóról. Ez a falu is szerepel
a velemjaro.sk alkalmazásban.
Fotó: Schödl Dávid

8. Alább az 1886-os felosztás szerinti történelmi magyar vármegyék neveit látjátok (részben
vagy egészben Magyarország határain kívülieket). Írjátok melléjük, hogy az adott területen
ma inkább tömb- vagy inkább szórványmagyarság él-e!

Vármegye neve (Mely ország(ok) része ma) Tömb- vagy szórványmagyarság lakja?

Szerém

Csík

Komárom

Háromszék

Kolozs

Máramaros

Gömör

Nógrád

Nyitra

Verőce

85
9. A Kárpát-medence egyik legismertebb magyar honismereti sorozata a „Hazajáró”.
­Keresd meg a sorozat internetes oldalait, és válaszd ki a filmsorozat egyik részét! Írd
le röviden az adott tájegységről szerzett ismereteid és élményeid egy rövid fogalma­
zásban!




























86
FORRÁSJEGYZÉK

Irodalomjegyzék

Teljes művek
46. o. Dsida Jenő: Arany és kék szavakkal. In: Uő.: Összegyűjtött versek és műfordítások. Szerk.:
Szakolczay Lajos. Magvető, Budapest, 1983. 227.

Részletek
9. o. óind védikus himnuszrészlet
11. o. Olvasmányszöveg Pusztay János: Nyelv? Politika? Esszék a nyelvi-kulturális sokszínűség
érdekében. Nap Kiadó, Budapest, 2016. 39. és 61. nyomán
18. o. Paap János: Hathangú ének, Királyi Universitás, Budapest, 1796.
25–26. o. Márai Sándor: Mágia. Helikon, Budapest, 2012.
27. o. Kosztolányi Dezső: Ige. In: Uő.: Nyelv és lélek. Szerk.: Réz Pál – Domokos Mátyás. Osiris,
Budapest, 2002. 207.
29. o. Részletek Hódi Sándor Tézisek egy új nemzeteszményhez című tanulmányából. Forrás:
http://hodis.vmmi.org/konyvreszek/tezisek.pdf (A letöltés ideje: 2021. 10. 08.)
30. o. Részletek Hódi Sándor A nyelv és lélek tájainkon című tanulmányából. Forrás: http://hodis.
vmmi.org/konyvreszek/nyelvlelek.pdf (A letöltés ideje: 2021. 10. 08.)
47. o. A Jókai-kódex részlete. Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu (A letöltés ideje: 2021. 11. 09.)
49. o. A Müncheni-kódex egy részlete. Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu (A letöltés ideje: 2021. 11.
09.)
49. o. Károli Gáspár bibliafordításának részlete. (Jn 2, 8–10.)
50. o. Mt 3,13 különféle fordításokban: A Müncheni-kódex egy részlete. Forrás: nyelvemlekek.
oszk.hu (A letöltés ideje: 2021. 11. 09.); Károli Gáspár bibliafordításának egy részlete; Kál-
di-Neovulgáta bibliafordítás
62. o. Egy kémiai kísérlet leírásának részlete. Forrás: Lukić – Marić Zerdun – Trenčevska – ­Varga:
Kémia 7. munkafüzet az általános iskola hetedik osztálya számára. Horvátországi Magyar
Oktatási és Művelődési Központ, Eszék, 2021.
80–81. o. A Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 7–10. cikk. Forrás: http://mnyknt.hu/te-
ka/a-nyelvi-jogok-egyetemes-nyilatkozata/ (A letöltés ideje: 2021. 11. 10.)
81. o. Ortutay Katalin: Nyelv és hatalom összefüggései Franciaországban. Ada, 2012. 20.

Képjegyzék
10. o. Szlovén–magyar kétnyelvű feliratok. Pomozi Péter fotói.
14. o. Kosztolányi Dezső portréja. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
17. o. A Müncheni kódex egy lapja, János evangéliumának kezdete, 1466. Forrás: nyelvemlekek.
oszk.hu (A letöltés ideje: 2021. 11. 09.)
20. o. Montágh Imre logopédus, beszédtechnika tanár. MTI Fotó: Hámor Szabolcs.
37. o. Moldvai csángó katrinca (lapszoknya) szövésmintája. Csángó Néprajzi Múzeum, Zabola.
Pomozi Péter fotója.
45. o. Az Árpád-kori nyelvemléktúra állomáshelyei. A térképet készítette Pomozi Péter és Ka-
rácsony Fanni.
47. o. A Jókai-kódex részlete, 1440 körül. Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu (A letöltés ideje: 2021.
11. 09.)

87
48. o. fent: Részlet a Festetics-kódex egy lapjáról. 1492–1494. Forrás: nyelvemlekek.oszk.hu
(A letöltés ideje: 2021. 10. 29.); lent: A Philostratus-corvina díszes, második jobb oldali (rec-
to) lapja. Forrás: corvina.hu (A letöltés ideje: 2021. 10. 15.)
51. o. Sylvester János Új Testamentum-fordításának címlapja, amely 1541-ben jelent meg Újszi-
getben. Forrás: typographia.oszk.hu (A letöltés ideje: 2021. 11. 09.)
54. o. A Magyar Nyelv Múzeuma és Kazinczy Ferenc mauzóleuma Sátoraljaújhelyen. Forrás:
nyelvmuzeum.net (A letöltés ideje: 2021. 10. 15.)
55. o. Baróti Szabó Dávid 1792-ben Kassán megjelent Kisded szó-tárának címlapja. Forrás: mek.
oszk.hu (A letöltés ideje: 2021. 10. 05.)
67. o. Kalotaszegi faragott kiskapu. Pomozi Péter fotója.
70. o. Palóc olvasókönyv. Szerk.: Pomozi Péter. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2019.
83. o. A felvidéki kétnyelvűségért harcoló magyar mozgalmak, illetve a kolozsvári magyar (két-
nyelvű) mozgalom nyelvi jogi matricái.
85. o. A Franciaországban beszélt nyelvek. Az ábra Jacques Leclerc, 2006 alapján készült. Forrás:
https://medialzas.files.wordpress.com/2008/05/france-langues.gif (Az utolsó letöltés ideje:
2021. 11. 15.)
85. o. balra lent: Drónfelvétel a felvidéki Hont megyei (ma Szlovákia) Ipolypásztóról. Schödl
Dávid fotója; jobbra fent: a velemjaro.sk alkalmazás logója.
Az illusztrációk, szakábrák (7. o., 15. o.) Tényi-Varga Katalin és (41. o., 65. o., 73. o., 82. o.)
Tóth-Porteleki Judit munkái.
A borító és a könyvben található további képek: Shutterstock Képügynökség.
Shutterstock szerkesztői képek: 41. o. 2. feladat jobb oldali képe Geza Kurka Photo Video/Shut-
terstock.com

You might also like