Matematika Emelt Szintu Irasbeli Erettsegi Vizsga Megoldassal 2011 PDF

Forrás: http://www.doksi.
hu
Azonosító
jel:
2011. május 3.
MATEMATIKA
EMELT SZINTŰ
ÍRÁSBELI VIZSGA
2011. május 3. 8:00
●
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

ÉRETTSÉGI VIZSGA
Pótlapok száma
Tisztázati
Piszkozati
NEMZETI ERŐFORRÁS
MINISZTÉRIUM
Matematika emelt szint — írásbeli vizsga 1012

Forrás: http://www.doksi.hu
Matematika — emelt szint Azonosító

jel:
írásbeli vizsga 1012 2 / 24 2011. május 3.


jel:
Fontos tudnivalók
1. A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az idő leteltével a munkát be kell fejeznie.
2. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges.
3. A II. részben kitűzött öt feladat közül csak négyet kell megoldania. A nem választott
feladat sorszámát írja be a dolgozat befejezésekor az alábbi négyzetbe!
Ha a javító tanár számára nem derül ki egyértelműen, hogy melyik feladat értékelését nem
kéri, akkor a 9. feladatra nem kap pontot.
4. A feladatok megoldásához szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas

zsebszámológépet és bármilyen négyjegyű függvénytáblázatot használhat, más elektroni-
kus vagy írásos segédeszköz használata tilos!
5. A feladatok megoldásához alkalmazott gondolatmenetét minden esetben írja le, mert

a feladatra adható pontszám jelentős része erre jár!
6. Ügyeljen arra, hogy a lényegesebb részszámítások is nyomon követhetők legyenek!
7. A feladatok megoldásánál használt tételek közül az iskolában tanult, névvel ellátott tétele-
ket (pl. Pitagorasz-tétel, magasság-tétel) nem kell pontosan megfogalmazva kimondania,
elég csak a tétel megnevezését említenie, de az alkalmazhatóságát röviden indokolnia kell.
Egyéb tétel(ek)re való hivatkozás csak akkor fogadható el teljes értékűnek, ha az állítást
minden feltételével együtt pontosan mondja ki (bizonyítás nélkül), és az adott problémá-
ban az alkalmazhatóságát indokolja.
8. A feladatok végeredményét (a feltett kérdésre adandó választ) szöveges megfogalmazás-

ban is közölje!
9. A dolgozatot tollal írja, de az ábrákat ceruzával is rajzolhatja. Az ábrákon kívül ceruzával

írt részeket a javító tanár nem értékelheti. Ha valamilyen megoldást vagy megoldásrészle-
tet áthúz, akkor az nem értékelhető.
10. Minden feladatnál csak egyféle megoldás értékelhető. Több megoldási próbálkozás esetén
egyértelműen jelölje, hogy melyiket tartja érvényesnek!
11. Kérjük, hogy a szürkített téglalapokba semmit ne írjon!


jel:
I.
1. Hatjegyű pozitív egész számokat képezünk úgy, hogy a képzett számban szereplő
számjegy annyiszor fordul elő, amekkora a számjegy. Hány ilyen hatjegyű szám
képezhető?
Ö.: 11 pont


jel:


jel:
2. {
Legyen A = x ∈ R x −1 ≥ 5 − x } ⎧⎪
⎪⎩
⎫⎪
és B = ⎨ x ∈ R log 1 (2 x − 4) > −2⎬ .
⎪⎭
2
Adja meg az A∪ B , A∩ B , B \ A halmazokat!
Ö.: 13 pont


jel:


jel:
3. Egy város sportklubjának 640 fős tagságát felnőttek és diákok alkotják. A tagság 55%-a
sportol rendszeresen. A rendszeresen sportoló tagok számának és a sportklub teljes
11
taglétszámnak az aránya -szor akkora, mint a rendszeresen sportoló felnőttek
8
számának aránya a felnőtt klubtagok számához viszonyítva. A rendszeresen sportolók
aránya a felnőtt tagságban fele akkora, mint amekkora ez az arány a diákok között.
Hány felnőtt és hány diák tagja van ennek a sportklubnak?
Ö.: 13 pont


jel:


jel:
4. Egy gyártósoron 8 darab gép dolgozik. A gépek mindegyike, egymástól függetlenül

0,05 valószínűséggel túlmelegszik a reggeli bekapcsoláskor. Ha a munkanap kezdetén
3 vagy több gép túlmelegszik, akkor az egész gyártósor leáll.
A 8 gép reggeli beindításakor bekövetkező túlmelegedések számát a binomiális elosz-
lással modellezzük.
a) Adja meg az eloszlás két paraméterét! Számítsa ki az eloszlás várható értékét!

b) Mennyi annak a valószínűsége, hogy a reggeli munkakezdéskor egyik gép sem
melegszik túl?
c) Igazolja a modell alapján, hogy (négy tizedes jegyre kerekítve) 0,0058 annak
a valószínűsége, hogy a gépek túlmelegedése miatt a gyártósoron leáll a termelés
a munkanap kezdetekor!
a) 3 pont
b) 4 pont
c) 7 pont
Ö.: 14 pont


jel:


jel:
II.
Az 5-9. feladatok közül tetszés szerint választott négyet kell megoldania,
a kihagyott feladat sorszámát írja be a 3. oldalon található üres négyzetbe!
5. Az A1C0C1 derékszögű háromszögben az A1

csúcsnál 30°-os szög van, az A1C0 befogó
hossza 1, az A1C1 átfogó felezőpontja A2. C3
C2
.
Az A2C1 szakasz „fölé” az A1C0C1 három-
szöghöz hasonló A2C1C2 derékszögű három-
szöget rajzoljuk az ábra szerint. Az A2C2 . C1
átfogó felezőpontja A3. A3
30°
Az A3C2 szakasz „fölé” az A2C1C2 három- A2
szöghöz hasonló A3C2C3 derékszögű három-
szöget rajzoljuk.
A1 30° .
Ez az eljárás tovább folytatható. 1 C0
a) Számítsa ki az így nyerhető végtelen sok derékszögű háromszög területének

összegét (az összeg első tagja az A1C0C1 háromszög területe)!
b) Igazolja, hogy a C0C1C2…Cn töröttvonal hossza minden pozitív egész n-re
kisebb, mint 1,4.
a) 7 pont
b) 9 pont
Ö.: 16 pont


jel:


jel:

6. Adott a síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben az x 2 + y 2 + 6 x + 4 y − 3 = 0

egyenletű kör. Ebbe a körbe szabályos háromszöget írunk, amelynek egyik csúcsa
A(1; –2).
a) Számítsa ki a szabályos háromszög másik két csúcsának koordinátáit!

Pontos értékekkel számoljon!
b) Véletlenszerűen kiválasztjuk az adott kör egy belső pontját. Mekkora a valószí-
nűsége annak, hogy a kiválasztott pont a tekintett szabályos háromszögnek is
belső pontja?
Válaszát két tizedes jegyre kerekítve adja meg!
a) 11 pont
b) 5 pont
Ö.: 16 pont


jel:


jel:

7. A nyomda egy plakátot 14 400 példányban állít elő. A költségeket csak a nyomtatáshoz
felhasznált nyomólemezek (klisék) darabszámának változtatásával tudják befolyásolni.
Egy nyomólemez 2500 Ft-ba kerül, és a nyomólemezek mindegyikével óránként 100
plakát készül el. A nyomólemezek árán felül, a lemezek számától függetlenül, minden
nyomtatásra fordított munkaóra további 40 000 Ft költséget jelent a nyomdának.
A ráfordított idő és az erre az időre jutó költség egyenesen arányos.
a) Mennyi a nyomólemezek árának és a nyomtatásra fordított munkaórák miatt

fellépő költségnek az összege, ha a 14 400 plakát kinyomtatásához 16 nyomóle-
mezt használnak?
b) A 14 400 plakát kinyomtatását a nyomda a legkisebb költséggel akarja meg-
oldani. Hány nyomólemezt kell ekkor használnia? Mennyi ebben az esetben
a nyomólemezekre és a ráfordított munkaidőre jutó költségek összege?
a) 4 pont
b) 12 pont
Ö.: 16 pont


jel:


jel:

8. Egy fából készült négyzetes oszlop minden élének hossza centiméterben mérve 2-nél
nagyobb egész szám. A négyzetes oszlop minden lapját befestettük pirosra, majd
a lapokkal párhuzamosan 1 cm élű kis kockára vágtuk. A kis kockák közül 28 lett olyan,
amelynek pontosan két lapja piros.
Mekkora lehetett a négyzetes oszlop térfogata?
Ö.: 16 pont


jel:


jel:

9. Hány (x; y) rendezett valós számpár megoldása van az alábbi egyenletrendszernek, ha

x és y is a [0 ; 2π ] zárt intervallum elemei?
sin x ⋅ cos y = 0 ⎫
⎪
1⎬
sin x + sin y = ⎪
2
4⎭
Ö.: 16 pont


jel:


jel:


jel:


jel:
maximális elért maximális elért

a feladat sorszáma
pontszám pontszám pontszám pontszám
1. 11
2. 13
I. rész 51
3. 13
4. 14
16
16
64
II. rész 16
16
← nem választott feladat
Az írásbeli vizsgarész pontszáma 115
dátum javító tanár
__________________________________________________________________________
elért pontszám programba

egész számra beírt egész
kerekítve pontszám
I. rész
II. rész
javító tanár jegyző
dátum dátum

Matematika emelt szint

Javítási-értékelési útmutató 1012
2011. május 3.
MATEMATIKA
EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI

ÉRETTSÉGI VIZSGA
●
ÉRETTSÉGI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
ÚTMUTATÓ
NEMZETI ERŐFORRÁS
MINISZTÉRIUM
Matematika — emelt szint Javítási-értékelési útmutató
Fontos tudnivalók
Formai előírások:
1. A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal kell javítani, és
a tanári gyakorlatnak megfelelően jelölni a hibákat, hiányokat stb.
2. A feladatok mellett található szürke téglalapok közül az elsőben a feladatra adható
maximális pontszám van, a javító által adott pontszám a mellette levő téglalapba
kerül.
3. Kifogástalan megoldás esetén elég a maximális pontszám beírása a megfelelő téglala-
pokba.
4. Hiányos/hibás megoldás esetén kérjük, hogy az egyes részpontszámokat is írja rá
a dolgozatra.
Tartalmi kérések:
1. Egyes feladatoknál több megoldás pontozását is megadtuk. Amennyiben azoktól eltérő

megoldás születik, keresse meg ezen megoldásoknak az útmutató egyes részleteivel
egyenértékű részeit, és ennek alapján pontozzon.
2. A pontozási útmutató pontjai tovább bonthatók. Az adható pontszámok azonban csak
egész pontok lehetnek.
3. Nyilvánvalóan helyes gondolatmenet és végeredmény esetén maximális pontszám
adható akkor is, ha a leírás az útmutatóban szereplőnél kevésbé részletezett.
4. Ha a megoldásban számolási hiba, pontatlanság van, akkor csak arra a részre nem jár
pont, ahol a tanuló a hibát elkövette. Ha a hibás részeredménnyel helyes gondolatmenet
alapján tovább dolgozik, és a megoldandó probléma lényegében nem változik meg,
akkor a következő részpontszámokat meg kell adni.
5. Elvi hibát követően egy gondolati egységen belül (ezeket az útmutatóban kettős vonal
jelzi) a formálisan helyes matematikai lépésekre sem jár pont. Ha azonban a tanuló
az elvi hibával kapott rossz eredménnyel, mint kiinduló adattal helyesen számol tovább
a következő gondolati egységben vagy részkérdésben, akkor erre a részre kapja meg
a maximális pontot, ha a megoldandó probléma lényegében nem változik meg.
6. Ha a megoldási útmutatóban zárójelben szerepel egy megjegyzés vagy mértékegység,
akkor ennek hiánya esetén is teljes értékű a megoldás.
7. Egy feladatra adott többféle helyes megoldási próbálkozás közül a vizsgázó által meg-
jelölt változat értékelhető.
8. A megoldásokért jutalompont (az adott feladatra vagy feladatrészre előírt maximális
pontszámot meghaladó pont) nem adható.
9. Az olyan részszámításokért, részlépésekért nem jár pontlevonás, melyek hibásak, de
amelyeket a feladat megoldásához a vizsgázó ténylegesen nem használ fel.
10. A vizsgafeladatsor II. részében kitűzött 5 feladat közül csak 4 feladat megoldása
értékelhető. A vizsgázó az erre a célra szolgáló négyzetben – feltehetőleg – megjelölte
annak a feladatnak a sorszámát, amelynek értékelése nem fog beszámítani az összpont-
számába. Ennek megfelelően a megjelölt feladatra esetlegesen adott megoldást nem is
kell javítani. Ha mégsem derül ki egyértelműen, hogy a vizsgázó melyik feladat értéke-
lését nem kéri, akkor automatikusan a kitűzött sorrend szerinti legutolsó feladat lesz az,
amelyet nem kell értékelni.

I.
1.
Ha ez a megoldásból
Egy, a feltételeknek megfelelő szám. 1 pont
derül ki, a pont jár.
A feltételnek megfelelően a következő esetek
lehetségesek: 1 pont
1. eset: 6 darab 6-os jegy: 1 darab hatjegyű szám van.
2. eset: 5 darab 5-ös, 1 darab 1-es jegy. 1 pont
6 ilyen szám van. 1 pont
3. eset: 4 darab 4-es, 2 darab 2-es jegy. 1 pont
⎛6⎞
Ezekből a számjegyekből ⎜⎜ ⎟⎟ , 1 pont
⎝ 4⎠
azaz 15 szám képezhető. 1 pont
4. eset: 3 darab 3-as, 2 darab 2-es, 1 darab 1-es jegy. 1 pont
6!
Ebben az esetben = 1 pont
3!⋅2!
= 60 megfelelő szám van. 1 pont
(Más eset nincs,) tehát összesen 82, a feltételnek
1 pont
megfelelő hatjegyű szám képezhető.
Összesen: 11 pont

2.
x − 1 ≥ 0 és 5 − x ≥ 0 , 1 pont
ezért az egyenlőtlenség értelmezési tartománya:
1 pont
[1; 5 ] .
Mindkét oldal nem negatív, ezért a négyzetre emelés
ekvivalens átalakítás (a megállapított értelmezési Indokolt négyzetre emelés
1 pont
tartományon). esetén jár ez a pont.
Azt kapjuk, hogy x ≥ 3 .
Így A = [3; 5]. Ha nem írt értelmezési
1 pont tartományt, akkor ez a
pont nem jár.
Az log 1 (2 x − 4 ) > −2 egyenlőtlenség értelmezési
2 1 pont
tartománya: ] 2; ∞ [ .
1
Az alapú logaritmusfüggvény szigorúan
2 1 pont
csökkenő,
−2
⎛1⎞
ezért 2 x − 4 < ⎜ ⎟ , 1 pont
⎝2⎠
így 2 x − 4 < 4 . 1 pont
Innen x < 4 . 1 pont
Ha nem írt értelmezési
Így B = ] 2 ; 4 [ . 1 pont tartományt, akkor ez
a pont nem jár.
A ∪ B = ] 2; 5 ] 1 pont A rosszul felírt A és B
halmazokból helyesen
A ∩ B = [ 3; 4 [ 1 pont
képzett válaszok esetén is
B \ A = ] 2; 3 [ 1 pont jár az 1-1 pont.
Összesen: 13 pont
Megjegyzések:
1. A megfelelő pontszámok járnak akkor is, ha a vizsgázó egyenlőtlenségekkel adja meg jól
a megfelelő halmazokat.
2. Csak a pontosan (végpontok, zártság, nyitottság) megadott halmazok esetén jár a meg-
felelő pontszám.
3. A halmazjelölés hibája (pl. B = 2 < x < 4 ) miatt egy alkalommal vonjunk le 1 pontot.

3.
Jelölje f a sportklub felnőtt tagjainak számát.
Ekkor a diákok száma a sportklubban 1 pont
640 − f .
A rendszeresen sportolók száma 640-nek az 55%-a,
0,55 ⋅ 640 = 352 fő. 1 pont
A rendszeresen sportolók aránya a teljes tagságban

8 8
0,55. Ennek a -ed része, vagyis 0,55 ⋅ = 0,4
11 11 2 pont
a rendszeresen sportolók aránya a felnőttek között.
A rendszeresen sportolók aránya a diákok között

1 pont
ennek az arányszámnak a kétszerese, vagyis 0,8.
A rendszeresen sportoló felnőttek száma: 0,4 ⋅ f . 1 pont
A rendszeresen sportoló diákok száma:
1 pont
0,8 ⋅ (640 − f ) .
A rendszeresen sportolók száma e két létszám
összege: 2 pont
0,4 f + 0,8 ⋅ (640 − f ) = 352 .
Innen f = 400 1 pont
és 640 − f = 240. 1 pont
A felnőtt tagok száma 400, a diákok száma 240. 1 pont
Ellenőrzés. Ez a pont akkor jár, ha
a vizsgázó számolással
jelzi, hogy az eredmény
megfelel a szöveg fel-
tételeinek. (A sportoló
1 pont
felnőttek száma 160,
a nem sportoló felnőtteké
240, a sportoló diákoké
192, a nem sportoló
diákoké 48.)
Összesen: 13 pont

4. a)
n=8 1 pont
p = 0,05 1 pont
a várható érték: n ⋅ p = 0,4 1 pont
Összesen: 3 pont
4. b)
Minden gép 1 − p = 0,95 valószínűséggel indul be
1 pont
a reggeli munkakezdéskor.
Annak a valószínűsége, hogy mind a 8 gép beindul:
2 pont
0,958 ,
ami ≈ 0,6634 (66,34%). Bármely, legalább egy
1 pont tizedesjegyre kerekített
helyes érték elfogadható.
Összesen: 4 pont
4. c) első megoldás
Ez a pont akkor is jár, ha
A kérdéses esemény (A) komplementerének (B)
csak a megoldásból
valószínűségét számoljuk ki, azaz hogy legfeljebb 1 pont
látszik, hogy
2 gép romlik el.
komplementerrel számol.
Akkor is megkapja
⎛8⎞ ⎛8⎞ a 2 pontot, ha ez nincs
P(B ) = 0,958 + ⎜⎜ ⎟⎟ ⋅ 0,05 ⋅ 0,95 7 + ⎜⎜ ⎟⎟ ⋅ 0,05 2 ⋅ 0,95 6 = 2 pont
⎝1⎠ ⎝ 2⎠ leírva, de kiderül a helyes
megoldásból.
= 0,958 + 8 ⋅ 0,05 ⋅ 0,957 + 28 ⋅ 0,052 ⋅ 0,956 ≈ 1 pont
Ez a 2 pont akkor is jár,
≈ 0,66342 + 0,27933 + 0,05146 ≈ 0,9942 2 pont ha nem írja fel, de jól
számolja ki az összeget.
P( A) = 1 − P(B ) = 1 − 0,9942 = 0,0058 . E nélkül a mondat nélkül
Tehát valóban 0,0058 (0,58%) a termelés 1 pont is jár az 1 pont a helyes
leállításának valószínűsége. kivonásért.
Összesen: 7 pont

4. c) második megoldás
A kérdéses esemény (A) pontosan akkor következik
be, ha a meghibásodott gépek száma 3, 4, 5, 6, 7,
vagy 8. Ha Ak jelöli azt az eseményt, hogy pontosan
Ez a 2 pont akkor is jár,
k db gép hibásodik meg, akkor ha csak a megoldásból
A = A3 + A4 + A5 + A6 + A7 + A8 2 pont
látszik, hogy jó modellel
(Az Ak események páronként kizárják egymást, számol.
ezért)
P ( A) = P ( A3 ) + P ( A4 ) + P ( A5 ) + P ( A6 ) + P ( A7 ) + P ( A8 ).
⎛8⎞ ⎛8⎞
P( A) = ⎜⎜ ⎟⎟ ⋅ 0,053 ⋅ 0,955 + ⎜⎜ ⎟⎟ ⋅ 0,054 ⋅ 0,954 + Ez, ha nincs explicit
⎝ 3⎠ ⎝ 4⎠ leírva, de kiderül a helyes
⎛8⎞ ⎛8⎞ megoldásból, akkor is
+ ⎜⎜ ⎟⎟ ⋅ 0,055 ⋅ 0,953 + ⎜⎜ ⎟⎟ ⋅ 0,056 ⋅ 0,952 + 2 pont megkapja a 2 pontot.
⎝ 5⎠ ⎝6⎠ Ha az összeg 1 tagja
⎛8⎞ ⎛8⎞ hiányzik vagy hibás,
+ ⎜⎜ ⎟⎟ ⋅ 0,057 ⋅ 0,951 + ⎜⎜ ⎟⎟ ⋅ 0,058
⎝7⎠ ⎝8⎠ 1 pontot kap.
(Az összeg tagjait öt tizedesjegy pontossággal
számítva az utolsó két tag már 0,00000-nak adódik,) Ez a 2 pont akkor is jár,
P( A) ≈ (0,00542 + 0,00036 + 0,00002 + 2 pont ha nem írja fel, de jól
számolja ki az összeget.
+ 0,00001 =) 0,00581.
E nélkül a mondat nélkül
Tehát négy tizedesjegyre kerekítve valóban 0,0058
1 pont is jár az 1 pont a helyes
(0,58%) a termelés leállításának valószínűsége.
közelítésért.
Összesen: 7 pont
Megjegyzés:
Ha számolási hiba miatt nem kapja meg P(A) értékére közelítően a 0,0058-et, az utolsó
1 pontot nem kaphatja meg.

II.
5. a)
3
Az A1C0C1 háromszög területe: t1 = . 1 pont
6
Ezt a pontot akkor is
kapja meg, ha a második
1 és első háromszög közötti
Az AnCn−1Cn háromszöget arányú hasonlósággal hasonlóságot említi csak,
3 1 pont
de a hasonlóság
lehet átvinni az An+1CnCn+1 háromszögbe ( n ∈ N + ).
arányával következetesen
és jól számol
a későbbiekben.
A hasonló síkidomok területének arányára vonatkozó Ha a tételt a megoldás-
tétel szerint 1 pont ban helyesen alkalmazza,
jár a pont.
az AnCn−1Cn háromszög területe: és első háromszög közötti
2 hasonlóságot említi csak,
⎛ 1 ⎞ 1 1 pont
tn = ⎜ ⎟ t n−1 = t n−1 (ha n > 1). de a hasonlóság
⎝ 3⎠ 3 arányával következetesen
és jól számol
a későbbiekben.
A területek összegéből képezett (t1 + t 2 + ... + t n + ...)
1 pont
tehát olyan mértani sor,
1
amelynek hányadosa . 1 pont
3
A végtelen sok háromszög területének összege:
3
3 1 pont
T= 6 = ( ≈ 0,433) .
1 4
1−
3
Összesen: 7 pont
Megjegyzés:
Teljes pontszámot kap a vizsgázó, ha a számításai során kerekített értékeket (is) használ.
Ha nem a kerekítési szabályoknak megfelelően kerekít, akkor 1 pontot veszítsen.

5. b) első megoldás
Jelölje dn a Cn−1Cn szakasz hosszát ( n ∈ N + )
1 1 pont
d1 = C0C1 = .
3
és első háromszög közötti
A hasonlóság miatt minden n > 1 esetén hasonlóságot említi csak,
dn =
1
⋅ dn−1 . 1 pont de a hasonlóság
3 ⎛ 1 ⎞
arányával ⎜ ⎟
⎝ 3⎠
következetesen és jól
számol a későbbiekben.
A {d n } sorozat tehát olyan mértani sorozat, 1 pont
1
amelynek első tagja és hányadosa is . 1 pont
3
Vizsgáljuk az Sn = d1 + d2 + ... + dn összegeket!
A d1 + d 2 + ... + d n + ... olyan mértani sor, melynek
1 pont
1
hányadosa , tehát van határértéke.
3
Az {S n } sorozat határértéke (a mértani sor összege):
1
3 . 1 pont
lim S n =
n→∞ 1
1−
3
1
3 = 3 +1.
1 2
1− 3 +1
3 1 pont ≈ 1,366 < 1,4
2
Mivel 3 kisebb, mint 1,8, ezért {S n } határértéke
kisebb, mint 1,4.
Az {S n } sorozat szigorúan növekedő, 1 pont
ezért az {S n } sorozat egyetlen tagja sem lehet
nagyobb a sorozat határértékénél 1 pont
(tehát igaz az állítás).
Összesen: 9 pont
Megjegyzés:
Ha a vizsgázó kerekített értékekkel számol, és nem indokolja, hogy ez miért nem okoz hibát
a bizonyításban, akkor legfeljebb 7 pontot kaphat.

5. b) második megoldás
Jelölje dn a Cn−1Cn szakasz hosszát ( n ∈ N + )
1 1 pont
d1 = C0C1 = .
3
és első háromszög közötti
A hasonlóság miatt minden n > 1 esetén hasonlóságot említi csak,
dn =
1
⋅ dn−1 . 1 pont de a hasonlóság
3 ⎛ 1 ⎞
arányával ⎜ ⎟
⎝ 3⎠
következetesen és jól
számol a későbbiekben.
A {d n } sorozat tehát olyan mértani sorozat, 1 pont
1
amelynek első tagja és hányadosa is . 1 pont
3
1 1
−1 −1
Sn =
1
⋅
( )
3
n
( )
=
3
n
. 1 pont n
S bármely helyesen felírt
3 1 1− 3 alakjáért jár a pont.
−1
3
Azt kell belátni, hogy minden pozitív egész n esetén
1
−1
( 3 )n < 1,4 teljesül. 2 pont
1− 3
1
Átrendezve: > 2,4 − 1,4 3 (≈ −0,025)
( ) 3
n 1 pont
Mivel a bal oldalon pozitív szám áll, és

2,4 − 1,4 3 (≈ −0,025) negatív szám, 1 pont
ezért az állítás igaz.
Összesen: 9 pont
Megjegyzés:
Ha a vizsgázó kerekített értékekkel számol, és nem indokolja, hogy ez miért nem okoz hibát
a bizonyításban, akkor legfeljebb 7 pontot kaphat.

6. a) első megoldás
Teljes négyzetté kiegészítéssel és rendezéssel adódik
a kör egyenletének másik alakja: 1 pont
(x + 3)2 + ( y + 2)2 = 16 ,
ahonnan a kör középpontja: K(–3; –2).
1 pont
(sugara: r = 4 )
A kör K középpontja az ABC szabályos háromszög
1 pont
súlypontja.
Az AK szakasz a háromszög AF súlyvonalának
1 pont
kétharmada,
ahonnan F (− 5 ; − 2) . 1 pont
A szabályos háromszög AF súlyvonala egyben
1 pont Ha ez a gondolat a meg-
oldalfelező merőleges is,
oldás során derül ki, jár
így a BC oldalegyenes az AF súlyvonalra F-ben
1 pont ez a 2 pont.
állított merőleges egyenes.
A BC egyenes egyenlete tehát x = −5 . 1 pont
A kör egyenletébe helyettesítve kapjuk, hogy
2 pont
y1 = 2 3 − 2 és y 2 = −2 3 − 2 .
A szabályos háromszög másik két csúcsa:
1 pont
B(−5 ; 2 3 − 2) és C (−5 ; − 2 3 − 2) .
Aki helyesen számol, de
Összesen: 11 pont közelítő értéket használ,
2 pontot veszít.

6. a) második megoldás
(x + 3)2 + ( y + 2)2 = 16 ,
1 pont
(sugara: r = 4 )
Mivel KA szimmetriatengelye a háromszögnek, ezért
1 pont
KAB és KAC szögek 30 fokosak.
3
A BA egyenes meredeksége így − 1 pont
3 .
A BA egyenes meredekségét és egy pontját ismerjük,
3 1 pont
ebből az egyenlete y = − ( x − 1) − 2 .
3
Ezt beírva a kör egyenletébe:
(x + 3)2 + ( y + 2)2 − 16 =
2 1 pont
⎛ 3 3⎞
= ( x + 3) + ⎜⎜ − ⎟ − 16 =
2
x+ ⎟
⎝ 3 3 ⎠
1 2 1
= x 2 + 6 x + 9 + x 2 − x + − 16 . 1 pont
3 3 3
Hárommal szorozva és rendezve:
1 pont
4 x 2 + 16 x − 20 = 0 .
Ennek gyökei az 1 és a –5. 1 pont
(Az x = 1 az A ponthoz tartozik.)
Az x = –5-höz tartozó y érték a 2 3 − 2 , tehát 1 pont
B (−5 ; 2 3 − 2) ,
C pont pedig a B pontnak az y = –2 egyenesre vett
1 pont
tükörképe, azaz C (−5 ; − 2 3 − 2) .
2 pontot veszít.

6. a) harmadik megoldás
K r
a A

(x + 3)2 + ( y + 2)2 = 16 ,
ahonnan a kör középpontja: K(–3; –2) és sugara:
1 pont
r = 4.
A körbe írt szabályos háromszög oldalának hosszát
jelölje a. A kör középpontja a szabályos háromszög 1 pont
súlypontja,
a 3
ezért = 4, 1 pont
3
ahonnan a = 4 3 . 1 pont
A szabályos háromszög másik két csúcsa illeszkedik Ha ezek a gondolatok
az eredeti körre, és az A(1; –2) középpontú, a = 4 3 1 pont
csak a megoldásból
sugarú körre is, ezért koordinátáik a két kör egyenle- derülnek ki, akkor is jár
téből álló egyenletrendszer megoldásaként adódnak. a pont.
Ennek a körnek az egyenlete: (x − 1) + ( y + 2 ) = 48 ,
2 2
vagy más alakban 1 pont

x 2 + y 2 − 2x + 4 y − 43 = 0 .
A két kör egyenletét kivonva egymásból adódik,
1 pont
hogy x = −5 .
Visszahelyettesítés után kapjuk, hogy
2 pont
y1 = 2 3 − 2 és y 2 = −2 3 − 2 .
A szabályos háromszög másik két csúcsa:
1 pont
B(−5 ; 2 3 − 2) és C (−5 ; − 2 3 − 2) .
2 pontot veszít.

6. a) negyedik megoldás
B
240° 120°
O K A

(x + 3)2 + ( y + 2)2 = 16 ,
1 pont
(sugara: r = 4 )
A körbe írt (pozitív körüljárású) ABC szabályos
háromszög B, illetve C csúcsát megkapjuk, ha
2 pont
az adott kör K középpontja körül elforgatjuk az A
csúcsot +120°-kal, illetve +240°-kal.
Forgassuk a KA vektort. KA = 4i , azaz KA (4; 0) . 1 pont
⎛ 1 3 ⎞
Ekkor KB = 4 ⋅ ⎜⎜ − i + j ⎟⎟ = −2i + 2 3 j , 1 pont
⎝ 2 2 ⎠
⎛ 1 3 ⎞
KC = 4 ⋅ ⎜⎜ − i − j ⎟⎟ = −2i − 2 3 j . 1 pont
⎝ 2 2 ⎠
Így a B csúcs helyvektora OB = OK + KB = 1 pont
( )
= −5i + 2 3 − 2 j , azaz a háromszög B csúcsa:
(
B − 5; 2 3 − 2 . ) 1 pont
A C csúcs helyvektora OC = OK + KC = 1 pont

( )
= −5i − 2 3 + 2 j , azaz a háromszög C csúcsa:
(
C − 5; − 2 3 − 2) .
1 pont

2 pontot veszít.

6. b)
A kérdéses valószínűség a beírt szabályos háromszög Ha ez a gondolat csak
és a kör területének hányadosa. 2 pont a megoldásból derül ki,
akkor is jár a 2 pont.
A kör területe: Tk = r 2π . 1 pont Ha a vizsgázó a területek
Az r sugarú körbe írt szabályos háromszög területe: számszerű értékével
számol (Tk ≈ 50,27 és
r 2 ⋅ sin 120 ° 3r 2 ⋅ 3 1 pont
Th = 3 ⋅ = . Th ≈ 20,78) , akkor is
2 4
járnak ezek a pontok.
Th 3 3 Ez a pont akkor is jár, ha
A keresett valószínűség: P = = ≈ 0,41 . a vizsgázó százalékként
Tk 4π
1 pont adja meg két tizedesjegy
pontossággal a választ
(41,35%).
Összesen: 5 pont
7. a)
Ha ez a gondolat csak
16 nyomólemez óránként 1600 plakát elkészítését
1 pont a megoldásból derül ki,
teszi lehetővé,
akkor is jár a pont.
14 400
ezért a teljes mennyiséghez = 9 óra
1600 1 pont
szükséges.
A nyomólemezek előállítási költsége és a munkaidő
további költségének összege: 2 pont
16 ⋅ 2500 + 9 ⋅ 40 000 = 400 000 Ft.
Összesen: 4 pont

7. b) első megoldás
Ha a nyomda x db nyomólemezt alkalmaz, akkor
1 pont
ennek költsége 2500x forint.
Az x db lemezzel óránként 100x darab plakát készül
14 400 144
el, ezért a 14 400 darab kinyomtatása = 1 pont
100 x x
órát vesz igénybe,
5,76 ⋅106
és ez további forint költséget jelent. 1 pont
x
5,76 ⋅ 10 6
A két költség összege: K ( x) = 2500x + 1 pont
x
forint, ahol az x pozitív egész.
Tekintsük a pozitív valós számok halmazán a K
1 pont*
utasítása szerint értelmezett függvényt!
(Az így megadott K függvénynek a minimumát
keressük. A K függvény deriválható, és minden 0 < x
esetén) 1 pont
5,76 ⋅106
K ′( x ) = 2500 − .
x2
A szélsőérték létezésének szükséges feltétele, hogy
K ′( x ) = 0 legyen. 1 pont
5,76 ⋅106
2500 − = 0 , innen x 2 = 2304 , 1 pont
x2
x = 48 (mert 0<x). 1 pont
A második derivált:
Annak igazolása, hogy az x = 48 (abszolút)
1 pont 1,152 ⋅10 7
minimumhely. K ′′( x ) = .
x3
Azaz 48 nyomólemez alkalmazása esetén lesz

1 pont
minimális a költség.
48 darab nyomólemez alkalmazása esetén a
nyomólemezekre és a ráfordított munkaidőre jutó 1 pont
költségek összege: K ( 48) = 240 000 (forint).
Összesen: 12 pont
*Megjegyzés:
Egy pont jár annak említéséért, hogy bár a valós számokon értelmezett függvényt írtunk fel,
a feladat megoldása csak pozitív egész lehet (például: a 48 pozitív egész szám, ezért megol-
dása a feladatnak).

7. b) második megoldás
Ha a nyomda x db nyomólemezt alkalmaz, akkor
1 pont
ezek ára 2500x forint.
Az x db lemezzel óránként 100x darab plakát készül
el,
14 400 144 1 pont
ezért a 14 400 darab kinyomtatása = órát
100 x x
vesz igénybe,
5,76 ⋅106
és ez további forint költséget jelent. 1 pont
x
5,76 ⋅ 10 6
A két költség összege: K ( x) = 2500x + 1 pont
x
forint (ahol 0 < x és x egész).
Ez a pont akkor is jár, ha
(Ennek a minimumát keressük.)
1 pont csak a megoldásból derül
Számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenséggel:
ki, hogy ezt alkalmazza.
5,76 ⋅106 5,76 ⋅106
2500 x + ≥ 2 ⋅ 2500 x ⋅ , 2 pont
x x
5,76 ⋅106
2500 x + ≥ 2 ⋅ 1,44 ⋅1010 = 2,4 ⋅105 . 1 pont
x
(A két költség összege tehát nem lehet kevesebb
240 000 forintnál.)
1 pont
5,76 ⋅106
A 240 000 Ft akkor lehetséges, ha 2500 x = ,
x
amiből (x > 0 miatt) x = 48 adódik. 1 pont
A legkisebb költség tehát 48 darab nyomólemez
1 pont
alkalmazása esetén lép fel.
A nyomólemezekre és a ráfordított munkaidőre jutó
költség ekkor összesen 240 000 forint.
(A nyomdai előállítás 3 óráig tart, a nyomólemezek 1 pont
ára 120 000 forint, és ugyanennyi a ráfordított időből
adódó további költség is.)
Összesen: 12 pont

Megjegyzés:
Ha a vizsgázó véges sok (akár csak néhány) eset vizsgálatával (pl. táblázattal, szisztematikus
próbálkozással) arra a megállapításra jut, hogy 48 nyomólemez alkalmazása esetén lesz
a legkisebb a költség, akkor erre a sejtésére kapjon 2 pontot.
A 48-hoz tartozó kétféle költség összegét kiszámolja: 240 ezer Ft. 1 pont
Ha a nyomólemezek száma 24 vagy kevesebb, akkor már csak a munkaórák száma miatt
(legalább 6 munkaóra) legalább 240 ezer forint költség keletkezik, tehát ezeket az eseteket
nem kell külön vizsgálni. 1 pont
Ha a nyomólemezek száma 96 vagy több, akkor már csak a nyomólemezek ára miatt is leg-
alább 240 ezer Ft költség keletkezik, ezért ezeket az eseteket sem kell külön vizsgálni. 1 pont
Tehát a nyomólemezek száma több mint 24 és kevesebb, mint 96. 1 pont
A 25 és 95 közötti összes érték kiszámolása 5 pont
Evvel egyenértékű bármely helyes indoklás is 5 pontot ér (például a vizsgázó kevesebb
lépésben, hibátlan logikával szűkíti a nyomólemezek lehetséges számát). Ha a monotonitást
csak az egyik irányban sikerül bizonyítania, akkor 3 pontot kapjon, ha a monotonitást egyik
irányban sem tudja bizonyítani, akkor ne kapjon pontot erre a részre.
A legkisebb költség tehát 48 darab nyomólemez alkalmazása esetén lép fel. 1 pont
Az utolsó pontot nem kaphatja meg, ha az előző, 5 pontos részre nem kapott pontot.
8.
Legyen a négyzetes oszlop alapéleinek hossza a (cm)
és a magasság hossza b (cm).
1 pont
(Az a és b számok 2-nél nagyobb egészek.) Ha ezt a gondolatot
Mivel minden él hossza legalább 3, a megoldás során jól
azoknak az egységkockáknak lesz pontosan két lapja használja, ez a 2 pont jár.
piros, melyek az élek mentén, de nem a csúcsokban 1 pont
helyezkednek el.
A két db négyzetlap 8 élén 8 ⋅ (a − 2) , 1 pont
a 4 oldalélen 4 ⋅ (b − 2) ilyen festett kocka van. 1 pont
8 ⋅ (a − 2) + 4 ⋅ (b − 2) = 28 , 1 pont
innen 2a + b = 13. 1 pont
Az élhosszak megfelelő értékei:
A 6 pont a felírt
diophantikus egyenlet
a 5 4 3
6 pont helyes megoldásáért jár.
b 3 5 7
Megfelelő (a; b) érték-
páronként 2-2 pont.
A három lehetséges négyzetes oszlop Ez a pont csak a három
1 pont
helyes adatpár esetén jár.
térfogata rendre 75 cm 3 , 80 cm 3 és 63 cm 3 . 3 pont
Ha a vizsgázó indoklás
nélkül közli a három
lehetséges négyzetes
Összesen: 16 pont oszlop méreteit, és
megadja a térfogatokat,
legfeljebb 6 pontot
kaphat.

9.
sin x ⋅ cos y = 0 (1)
1
sin x + sin 2 y = (2)
4
Az (1) egyenletből, felhasználva, hogy egy szorzat 1 pont
értéke pontosan akkor 0, ha legalább az egyik
szorzótényezője 0, adódnak a következő esetek:
a) sin x = 0
Az egyenletrendszer megoldásaira vonatkozó feltétel
miatt három x érték tesz eleget az (1) egyenletnek 1 pont
(x1 = 0 ; x2 = π ; x3 = 2π ) .
A sin x = 0 feltételt behelyettesítve a (2) egyenletbe:
1 1 pont
sin 2 y = ,
4
tehát
1 1 pont
sin y = (*),
2
vagy
1 1 pont
sin y = − . (**)
2
Az első (*) egyenletnek a feltétel miatt két y érték
⎛ π 5π ⎞ 1 pont
tesz eleget ⎜ y1 = ; y 2 = ⎟.
⎝ 6 6 ⎠
A második (**) egyenletnek a feltétel miatt két y
⎛ 7π 11π ⎞ 1 pont
érték tesz eleget ⎜ y 3 = ; y4 = ⎟.
⎝ 6 6 ⎠
Így összesen négy y érték tesz eleget
1 pont
az egyenletrendszernek ebben az esetben.
kapja meg, ha rossz
Tehát ebben az esetben összesen 3 ⋅ 4 = 12 darab eredményt ad meg
(x; y) rendezett számpár tesz eleget az 1 pont a lehetséges x és az y
egyenletrendszernek. értékek számára, de
helyesen összeszorozza
ezeket a számokat.

b) cos y = 0 1 pont
Az egyenletrendszer megoldásaira vonatkozó feltétel
miatt két y érték tesz eleget a (1) egyenletnek
⎛ π 3π ⎞ 1 pont
⎜ y5 = ; y6 = ⎟.
⎝ 2 2 ⎠
Ha cos y = 0 , akkor sin 2 y = 1 , 1 pont
amit behelyettesítve a (2) egyenletbe:
3 1 pont
sin x = − ,
4
ami a [0 ; 2π ] intervallumban két x értékre teljesül
1 pont
(x1 ≈ 3,9897 x2 ≈ 5,4351) .
kapja meg, ha rossz
eredményt ad meg
Ebben az esetben 2 ⋅ 2 = 4 rendezett számpár tesz
1 pont a lehetséges x és az y
eleget az egyenletrendszernek.
értékek számára, de
helyesen összeszorozza
ezeket a számokat.
(Az a) és b) esetben különböző számpárokat kaptunk,
így)
1 pont
összesen 12 + 4 = 16 rendezett számpár tesz eleget
az egyenletrendszernek.
Összesen: 16 pont
Megjegyzések:
1. Ha a vizsgázó megoldása során feltétel nélkül oszt sin x vagy cos y kifejezéssel,
megoldására legfeljebb 11 pontot kaphat.
2. A feladat megoldásához nem tartozik hozzá a számpárok megadása. Ezért a „vissza-
keresésnél” elkövetett hibákért ne vonjunk le pontot!
3. Ha a vizsgázó fokokban helyesen végezte a számításokat, akkor is teljes pontszámot
kaphat.

Matematika Emelt Szintu Irasbeli Erettsegi Vizsga Megoldassal 2011 PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Matematika Emelt Szintu Irasbeli Erettsegi Vizsga Megoldassal 2011 PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Matematika emelt szint — írásbeli vizsga 1012

Matematika — emelt szint Azonosító

írásbeli vizsga 1012 2 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

2. A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges.

4. A feladatok megoldásához szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas

5. A feladatok megoldásához alkalmazott gondolatmenetét minden esetben írja le, mert

6. Ügyeljen arra, hogy a lényegesebb részszámítások is nyomon követhetők legyenek!

8. A feladatok végeredményét (a feltett kérdésre adandó választ) szöveges megfogalmazás-

9. A dolgozatot tollal írja, de az ábrákat ceruzával is rajzolhatja. Az ábrákon kívül ceruzával

11. Kérjük, hogy a szürkített téglalapokba semmit ne írjon!

írásbeli vizsga 1012 3 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

írásbeli vizsga 1012 4 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

írásbeli vizsga 1012 5 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

Adja meg az A∪ B , A∩ B , B \ A halmazokat!

írásbeli vizsga 1012 6 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

írásbeli vizsga 1012 7 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

írásbeli vizsga 1012 8 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

írásbeli vizsga 1012 9 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

4. Egy gyártósoron 8 darab gép dolgozik. A gépek mindegyike, egymástól függetlenül

a) Adja meg az eloszlás két paraméterét! Számítsa ki az eloszlás várható értékét!

írásbeli vizsga 1012 10 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

írásbeli vizsga 1012 11 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

5. Az A1C0C1 derékszögű háromszögben az A1

a) Számítsa ki az így nyerhető végtelen sok derékszögű háromszög területének

írásbeli vizsga 1012 12 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

írásbeli vizsga 1012 13 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

Az 5-9. feladatok közül tetszés szerint választott négyet kell megoldania,

6. Adott a síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben az x 2 + y 2 + 6 x + 4 y − 3 = 0

a) Számítsa ki a szabályos háromszög másik két csúcsának koordinátáit!

írásbeli vizsga 1012 14 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

írásbeli vizsga 1012 15 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

Az 5-9. feladatok közül tetszés szerint választott négyet kell megoldania,

a) Mennyi a nyomólemezek árának és a nyomtatásra fordított munkaórák miatt

írásbeli vizsga 1012 16 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

írásbeli vizsga 1012 17 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

Az 5-9. feladatok közül tetszés szerint választott négyet kell megoldania,

írásbeli vizsga 1012 18 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

írásbeli vizsga 1012 19 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

Az 5-9. feladatok közül tetszés szerint választott négyet kell megoldania,

9. Hány (x; y) rendezett valós számpár megoldása van az alábbi egyenletrendszernek, ha

írásbeli vizsga 1012 20 / 24 2011. május 3.

Matematika — emelt szint Azonosító

írásbeli vizsga 1012 21 / 24 2011. május 3.