Forrás: http://www.doksi.

hu

Azonosító
jel:

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2008. május 20.

FILOZÓFIA
EMELT SZINTŰ
ÍRÁSBELI VIZSGA
2008. május 20. 14:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Pótlapok száma
Tisztázati
Piszkozati

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
MINISZTÉRIUM

Filozófia emelt szint — írásbeli vizsga 0811

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

Fontos tudnivalók

• A feladatokat figyelmesen olvassa el, és pontosan értelmezze! A kifejtés során a

témától ne térjen el!

• A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges.

• A feladatok megoldásához kizárólag a feladatlapon megadott szövegek használhatók.

• Esetleges javításaihoz (kifestő, korrektor helyett) áthúzást alkalmazzon! Csak az

egyértelmű javítás fogadható el.

írásbeli vizsga 0811 2 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

A vizsgarész (20 pont)

Írja a kipontozott helyre a válaszok betűjelét!

1. Melyik fogalom kapcsolódik a preszókratikus filozófiához?

A) Idea ……….
B) logosz
C) metafizika

5 pont

2. A felsoroltak közül melyik mű írója Descartes?

A) A tiszta ész kritikája …………
B) Értekezés a módszerről
D) Tanulmány az emberi értelemről

5 pont

3. Kihez kapcsolódik az „Isten halott” gondolat?

A) Carnap ……….
B) Nietzsche
C) Husserl

5 pont

4. A 20. században melyik filozófiai probléma került a középpontba?

A) A megismerés ……….
B) Hit és tudás viszonya
C) A nyelvkérdés

5 pont

írásbeli vizsga 0811 3 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

B vizsgarész (30 pont)

Nevezze meg az idézett művek szerzőjét, és értelmezze röviden az idézetek által felvetett
filozófiai problémát!

1. Az ötödik utat a dolgok kormányzásából vesszük. Azt látjuk ugyanis, hogy bizonyos
dolgok, amelyeknek nincs értelmük, mint a természeti tárgyak, célszerűen működnek,
és mindig azt követik, ami a legjobb. Mindebből nyilvánvaló, hogy nem véletlenül,
hanem szándékosan jutnak el a célhoz. Azok pedig, amelyeknek nincs értelmük, nem
törekszenek a célra, csak valamely megismerő és értelmes lény irányításával, mint
történik a nyíl és a nyílász esetében. Tehát van egy olyan értelmes lény, aki az összes
természeti dolgokat a cél felé rendezi. És ezt hívjuk Istennek.

2. Ám jóllehet minden tudásunk a tapasztalattal veszi kezdetét, ebből még nem

következik, hogy minden tudás a tapasztalatból ered. Mert nagyon is lehetséges, hogy
maga a tapasztalati megismerés összetett valami legyen, hogy részint abból álljon,
amit benyomások útján nyerünk, részint pedig abból, amit a tulajdon megismerő-
képességünk önmagából tesz hozzá (az érzéki benyomásokból csupán a késztetést
merítve); csakhogy e kiegészítést nem különböztetjük meg azon alapanyagtól, amíg
hosszas gyakorlat föl nem hívja rá a figyelmünket, és képessé nem tesz az
elkülönítésre.

3. A könyv egész értelmét a következő szavakban lehet megközelítőleg összefoglalni:

Amit egyáltalán meg lehet mondani, azt meg lehet mondani világosan; amiről pedig
nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.
A könyv tehát határt kíván szabni a gondolkodásnak, helyesebben: nem a
gondolkodásnak, hanem a gondolatok kifejezésének.

…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………

írásbeli vizsga 0811 4 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………

írásbeli vizsga 0811 5 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
………………………………..…………………………………………………………………

írásbeli vizsga 0811 6 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

C vizsgarész (50 pont)

Esszé

Fejtse ki a három esszékérdés egyikét a megadott szövegrészlet felhasználásával! Az esszé

terjedelme lehetőleg a 3 oldalt ne haladja meg!

1) Mutassa be a statikus és a dinamikus létfelfogás különbségét a Szókratész előtti görög

filozófusoknál!

(Megadott műrészletek: Hérakleitosz és Parmenidész töredékei)

2) Hogyan kerül sor az erkölcs megalapozására a kanti filozófiában? Reflektáljon Kant

álláspontjára!

(Megadott műrészlet: Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája)

3) „Miért van egyáltalán a létező és miért nincs inkább a semmi?” Értelmezze Heidegger
radikális kérdésfelvetését!

(Megadott szövegrészlet: Martin Heidegger: Bevezetés a metafizikába)

írásbeli vizsga 0811 7 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

Szövegrészletek

1.

Hérakleitosz B 8., B 12., B 30., B 76., B 80.

Tudni kell, hogy a háború közös, és az igazságosság viszály, és minden dolog viszály és
szükségszerűség révén történik.

Ugyanazokba a folyamokba lépőkre más és más víz árad.

Ezt a kozmoszt itt, amely ugyanaz mindenkinek, sem isten, sem ember nem alkotta senki,
hanem volt mindig és van és lesz örökké élő tűz, amely fellobban mértékre és kialszik
mértékre.

Éli a tűz a föld halálát, a levegő éli a tűz halálát, a víz éli a levegő halálát, a föld a víz halálát.

[És] tudni kell, hogy a háború közös, és Diké Erisz és minden viszályban és ínségből
keletkezik.

Parmenidész B 8.

Egyetlen út-szó
marad még, hogy: van. Ezen igen sok a jegy,
mivel nem-született, romolhatatlan,
egész, egyetlen, rendületlen és teljes.
Soha nem volt, nem lesz, mivel most teljességgel van,
egy, folytonos. Mert miféle kezdetét tudnád kinyomozni,
hogyan és honnan növekedett volna? Nem fogom megengedni, hogy a nemlétezőből
mondd vagy gondold keletkezését, mert nem gondolható el és nem mondható,
hogy nem létezik. És miféle szükség serkentette volna,
hogy a nemlétezőből, előbb vagy később kezdődve, növekedjék?
Így hát vagy teljesen kell léteznie, vagy sehogy.
És a meggyőződés ereje sem fogja soha megengedni, hogy a létezőből
valami más keletkezzék. Ezért sem keletkezni,
sem pusztulni nem engedi Diké, megeresztve bilincsét,
hanem fogva tartja. A döntés ezzel kapcsolatban ebben áll:
létezik vagy nem létezik. Ezzel el van döntve, ahogyan szükséges,
hogy az egyiket mint elgondolhatatlant, megnevezhetetlent el kell hagynunk (mert nem igaz
út), a másik létezik és valódi.
És hogyan léteznék ezután a létező? Hogyan keletkeznék?
Mert ha keletkezett, nem létezik, s akkor sem, ha ezután akarna keletkezni.
Így hát kialszik a keletkezés, és nincs tudomás a pusztulásról.
Nem is osztható, mert teljesen egyenletesen van,
nem jobban az egyik irányban, ami megakadályozná összefüggését,
sem kevésbé, teljesen tele van a létezővel,
Így teljes egészében összefüggő, mert a létező érinti a létezőt.
Aztán mozdulatlan, a hatalmas kötelékek határaiban
kezdet és megszűnés nélküli, mivel a keletkezés és a pusztulás
nagyon messzire űzettek, eltaszította őket az igaz bizonyosság.

írásbeli vizsga 0811 8 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

2.

Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája

Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor, egyszersmind általános törvényhozás

elveként érvényesülhessen.
Megjegyzés
A tiszta geometriában találkozunk gyakorlati tételekkel, amelyek posztulátumok, ezekben
azonban semmi sincs azon az előfeltevésen kívül, hogy valamit megtehetünk, például, ha
megkövetelnék, hogy megtegyük. A geometriának ezek az egyedüli tételei, amelyek
valamilyen létezésre vonatkoznak. Vannak tehát gyakorlati szabályok az akarat valamely
problematikus feltétele mellett. A mi esetünkben azonban így szól a szabály: egyszerűen
bizonyos módon kell eljárnunk. A gyakorlati szabály tehát feltétlen, ennélfogva mint
kategorikus gyakorlati tételt a priori képzeljük el, ami teljességgel és közvetlenül (magának a
gyakorlati szabálynak a révén, amely tehát itt törvény) objektív módon határozza meg az
akaratot. Mert itt közvetlenül a tiszta, magánvalóan gyakorlati ész szab törvényt. Az akaratot
empirikus feltételektől függetlennek, tehát tiszta akaratnak gondoljuk, amelyet a törvény
puszta formája határoz meg. Ezt a meghatározási alapot pedig valamennyi maxima legfőbb
feltételének tekintjük. A dolog eléggé furcsán hangzik, és a gyakorlati megismerés egész
területén nem találunk hozzá hasonlót. Mert egy lehetséges általános törvényhozás a priori
gondolata, amely tehát pusztán problematikus, mint törvény, feltétlenül parancsol, semmit
sem kölcsönözvén a tapasztalattól vagy bármely külső akarattól. Nem is előírás, amely szerint
valamely cselekedetnek be kell következnie, hogy lehetővé váljék a kívánt hatás (hiszen akkor
a szabály mindig fizikai feltételezettségű volna), hanem olyan szabály, amely az akaratot
pusztán maximáinak formája tekintetében határozza meg a priori, legalábbis nem
elgondolhatatlan egy olyan törvény, amely pusztán az alaptételek szubjektív formájaként
szolgál, mint egy általában vett törvény objektív formájára támaszkodó meghatározási alap.
Ennek az alaptörvénynek a tudatát az ész tényének nevezhetjük. Nem tudjuk ugyanis
kiokoskodni az ész korábbi adottságaiból, például a szabadság tudatából (mert ez nincs
előzetesen adva számunkra), hanem mint a priori szintetikus tétel, önállóan támad fel
bennünk. Nem alapul sem tiszta, sem empirikus szemléleten, hiszen rögtön analitikussá válna,
mihelyt az akarat szabadságát tennénk meg előfeltételéül. Mert ehhez mint pozitív
fogalomhoz intellektuális szemléletre lenne szükség, azt pedig itt egyáltalán nem szabad
feltételeznünk. Ahhoz azonban, hogy ezt a törvényt egyértelműen adottságnak tekintsük, jól
meg kell jegyeznünk, hogy nem empirikus, hanem a tiszta ész egyetlen ténye, s az ész általa
nyilvánítja meg eredeti törvényhozását (sic volo, sic iubeo – így akarom, így parancsolom).

írásbeli vizsga 0811 9 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

3.

Martin Heidegger: Bevezetés a metafizikába

Miért van egyáltalán létező, és miért nincs inkább semmi? Ez a kérdés. Feltehetően nem
tetszés szerinti kérdés. „Miért van egyáltalán létező, és miért nincs inkább semmi?” – ez
minden kérdés közül szemlátomást a legelső, természetesen nem a kérdések időbeli
egymásutániságának a rendjében. Az egyes emberek – akárcsak népek – sokat kérdeznek az
időn át vivő történelmi útjuk alatt. Felderítenek, átkutatnak és megvizsgálnak sok mindent,
mielőtt a kérdésbe ütköznének. „Miért van egyáltalán létező, és miért nincs inkább semmi?”
Sokan egyáltalán nem ütköznek bele ebbe a kérdésbe, ha tudniillik azt kell értenünk ezen,
hogy nem elégséges a kérdő mondatot, mint kimondottat hallani és olvasni, hanem: a kérdést
kell kérdezni, a kérdést magát kell felállítani, feltenni, a kérdezés állapotába kell
belekényszerülni.
És mégis! Mindenkit megérint egyszer, talán többször is a kérdés rejtett ereje, anélkül hogy
igazán tudatosulna, hogy mi megy végbe benne. Például a mélységes elkeseredés
pillanataiban, amikor súlya vész a dolgoknak és elhomályosulnak a jelentések. Talán csak
egyszer kondul meg a kérdés, tompán mint egyszeri harangütés, belecsendül a létezésbe, hogy
aztán lassanként újból elnémuljon. Jelen van e kérdés a szív kitörő örömében, mikor
átszellemülten ragyognak a dolgok, mintha először vennének körül, úgyhogy könnyebbnek
tűnik azt gondolni, hogy nincsenek, mint megérteni, hogy vannak és úgy vannak, ahogyan
vannak. Ez a kérdés lepi meg az embert az unalomban, mikor egyaránt távol vagyunk a
kétségbeeséstől és az örömtől, amikor azonban a létezők konok mindennapiságából oly
sivárság árad, hogy azzal sem törődünk már, hogy egyáltalán van-e létező vagy nincs, amiben
azonban rendkívül különös formában ugyan, de újra csak az a kérdés csendül meg: „Miért van
egyáltalán létező, és miért nincs inkább semmi?”
De akár megkérdezzük külön is ezt a kérdést, akár fel nem ismert kérdés marad és úgy vonul
át létezésünkön, mint futó szélroham, akár erősen szorongat bennünket, akár félretoljuk és
elfojtjuk valamely átlátszó ürüggyel, ez a kérdés egészen biztosan sosem az első abban az
értelemben, hogy időben az összes többit megelőzően kérdezzük meg.
De mégis az első kérdés más értelemben – nevezetesen rangsorban – az összes többit
megelőző. Ezt háromféleképpen világíthatjuk meg. A „Miért van egyáltalán létező, és miért
nincs inkább semmi?” kérdést rangban elsőnek mondjuk először is azért, mert a legtágabb,
aztán mert a legmélyebb, végezetül pedig mert a legősibb kérdés.
Legmesszebbre terjed ki a kérdés. Nem áll meg semmilyen létezőnél. A kérdés felölel minden
létezőt, és ez nemcsak azt jelenti, hogy a jelenleg előfordulókat a legtágabb értelemben,
hanem a valaha is volt és eljövendő létezőket. E kérdés terjedelmének csak az abszolút
értelemben nem létező és sosem létező, a semmi szab határt. E kérdés körébe esik mindaz,
ami nincs, végül még a semmi maga is; nem azért, mintha netalán valami volna, bizonyos
létező (minthogy mégiscsak beszélünk róla), hanem azért, mert a semmi az, amiről a nemlétet
állítjuk. Olyan messzire nyúlik kérdésünk, hogy sohasem bírjuk utólérni kiterjedését. Nem
erről vagy arról tudakozódunk, még csak sorjában az összes létezőről sem, hanem a valóság
egészéről, vagy amint később feltárandó okból mondjuk: a létezőről a maga egészében mint
egészről.
Az ilyen legátfogóbb kérdés azután a legmélyebb is: „Miért van egyáltalán létező, és miért
nincs inkább semmi?” Miért? Ez azt jelenti, hogy mi az alap? Milyen alapból ered a létező?
Milyen alaphoz tér meg a létező? Nem ezzel vagy azzal a kérdéssel fordulunk a létezőhöz,
nem azzal, hogy éppen itt és most micsoda az, hogy milyen minőségű és mivel változtatható
meg, mire használható és így tovább. A kérdezés alapot keres a létezőnek, amennyiben létező.

írásbeli vizsga 0811 10 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

Az alapot keresni azt jelenti: a mélyére hatolni. Amit kérdésessé teszünk, az vonatkozásba
kerül az alappal. A kérdezés azonban nem dönti még el, vajon az alap igazában alapozó,
alapozást eszközlő, eredendő alap-e; vajon meghiusítja-e az alapozást, szakadék-e az alap;
hogy vajon sem az egyik, sem a másik, hanem csak a megalapozás talán szükséges látszatát
kelti az alap és ilyenformán eredendő alap. Bárhogyan legyen is, a kérdés annak az alapnak a
meghatározását keresi, ami megalapozza, hogy a létező olyan létező mint amilyen. Ez a miért-
kérdés nem olyan okokat keres a létezőre, amelyek ugyanolyan természetűek és ugyanarról a
szintről valók, mint maga a létező. Ez a miért-kérdés nem valamilyen síkon vagy felszínen
mozog, hanem az alapul szolgáló terület mélyére hatol, mégpedig a legmélyére, a végső
határig; ez a kérdés elfordul a felszíntől és sekélyességtől, a mélybe törekszik; legátfogóbb
kérdésként egyúttal a mély kérdések legmélyebbike is.
Végezetül legtágabb és legmélyebb kérdésként a legeredendőbb is. Mit akarunk mondani
ezzel? Ha annak teljes terjedelmében nézzük kérdésünket, amit kérdésessé tesz, tudniillik,
hogy a létezőről mint létezőről a maga egészében tudakolózik, akkor könnyen a következő
történhet velünk: a kérdéssel kapcsolatosan teljesen eltávolodunk minden egyes különös
létezőtől mint éppen ilyentől vagy olyantól. Bár a létezőre a maga egészében gondolunk, de
egyet sem részesítünk előnyben. Csak egy létező tolakodik különös módon újból és újból
előtérbe ennél a kérdésnél: az ember, aki felteszi a kérdést. Ez a kérdés azonban mégsem
múlhat egyetlen különös létezőn sem. A kérdés korlátlan hatótávolságában ugyanannyit
számit minden egyes létező. Bármilyen elefánt India bármely őserdejében éppen olyan létező,
mint bármilyen kémiai égési folyamat a Mars bolygón, vagy akárhol másutt.

…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………

írásbeli vizsga 0811 11 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………

írásbeli vizsga 0811 12 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………

írásbeli vizsga 0811 13 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………

írásbeli vizsga 0811 14 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…….……………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………

írásbeli vizsga 0811 15 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Azonosító
Filozófia — emelt szint jel:

témakör
maximális elért témakör
feladat maximális
témakör pontszám pontszám pontszáma
pontszáma
1. 5
A rész:
2. 5
Feleletválasztós 20
3. 5
kérdéssor
4. 5
1. A szerző
felismerése 2
1. A probléma
meghatározása 8
B rész: 2. A szerző
Szövegértelmezés, felismerése 2
30
probléma- 2. A probléma
meghatározás meghatározása 8
3. A szerző
felismerése 2
3. A probléma
meghatározása 8
Probléma-
érzékenység 15
Szövegértelmezési
készség 15
C rész:
Filozófiatörténeti 50
Esszé
tájékozottság 5
Argumentáció 10
Nyelvi
megformálás 5
ÖSSZESEN 100 100

javító tanár

Dátum: ................................................
__________________________________________________________________________

programba
elért
beírt
pontszám
pontszám
A: Feleletválasztós kérdéssor
B: Szövegértelmezés, problémameghatározás
C: Esszé

javító tanár jegyző

Dátum: ...................................... Dátum: .................................

írásbeli vizsga 0811 16 / 16 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Filozófia emelt szint

Javítási-értékelési útmutató 0811

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2008. május 20.

FILOZÓFIA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI

ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
MINISZTÉRIUM
Forrás: http://www.doksi.hu

Filozófia — emelt szint Javítási-értékelési útmutató

A vizsgarész (20 pont)

1. B - logosz
2. A – Értekezés a módszerről
3. B – Nietzsche
4. C – nyelvkérdés
Csak egy jó válasz fogadható el. Minden helyes válasz 5 pontot ér.

B vizsgarész (30 pont)

Egy-egy megoldásra 10 pont adható. A szerző nevének feltüntetését 2 ponttal értékeljük (nem
előírás a teljes név kiírása). A dőlt betűvel kiemelt tartalmakat az értékelésnél nyomatékosan
vegyük figyelembe.

Értékelési táblázat
1. A szerző
felismerése 2
1. A probléma
meghatározása 8
2. A szerző
felismerése 2
2. A probléma
meghatározása 8
3. A szerző
felismerése 2
3. A probléma
meghatározása 8
Összesen 30

Értékelhető elemek:

1. Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című művének részletéről van szó. (Első rész
második kérdés: Vajon van-e Isten?)
A 13. században, a nagy skolasztika századában alapvető kérdéssé vált a hit és tudás viszonya.
A tudás rangot kapott: jelzik ezt a sorra megalakuló egyetemek, az ókori bölcselet felfedezése
és tisztelete. Ez a világnézeti átalakulás áll az istenérvek megszületésének hátterében. Aquinói
szerint az értelmi belátás hozzásegít az isteni princípium elfogadásához, így a hithez. A

írásbeli vizsga 0811 2/5 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Filozófia — emelt szint Javítási-értékelési útmutató

filozófia szolgálja a teológiát. Az öt istenérv megalkotásának hátterében alapvetően van jelen

az arisztotelészi filozófia; az első mozgatóról szóló elképzelés.
Az érveket szokás csoportosítani: a világ működik és célszerűen működik alapvetések szerint.
Az ötödik út az utóbbihoz tartozik. Az érvelés lényege, hogy a nem értelmes dolgok is
értelmesen, célszerűen működnek, tehát kell, hogy legyen értelmes lény, aki irányítja, a cél
felé rendezi a természeti dolgokat.

Értékelhető elemek:

2. Immanuel Kant A tiszta ész kritikájában olvashatjuk, hogy a tárgyaknak kell igazodniuk
az ember megismerő-képességéhez, az ismereteinkhez, nem pedig fordítva. Ezt a
szemléletmódbeli váltást „kopernikuszi fordulatnak” nevezi, utalva arra a fordulatra, amelyet
Kopernikusz (1473-1543) neve fémjelzett.
A megadott részlet arra hívja fel a figyelmet, hogy a megismerés folyamata nemcsak az érzéki
benyomásaink útján szerzett a posteriori (tapasztalat utáni, tapasztalattól függő) ismeretekből
áll, hanem az emberi értelem önmagából még hozzáteszi az a priori (tapasztalat előtti,
tapasztalattól független) ismereteket a megismeréshez. Tehát a megismerés összetett
folyamatában az érzékszerveink és az értelem egymással együttműködve, egyidőben vesznek
részt. A racionalizmus és az empirizmus vitájában tehát az igazság az, hogy nincs elsőbbségi
szerep. Az a priori ismeretek közül kiemelkedik két szemléleti forma, mely velünk születik: a
tér és az idő (csak térben és időben vagyunk képesek érzékelni).
A megismerés úgy indul, hogy az aktív elme belevetíti a kérdéseit a megismerendő világba,
érzékelés során az elmében benne lévő tér és idő a priori szemléleti formák segítségével
érzeteket és a képzeteket alakítunk ki a világ dolgairól. Ezeket a benyomásokat az értelem
kategóriákba sorolja.

Értékelhető elemek:

3. Ludvig Wittgenstein Logikai-filozófiai értekezésének előszavából idéztünk (Tractatus

logico-philosophicus).
A 20. század elejétől a filozófiai gondolkodás fókuszába a világ és az Én között közvetítő
szerepet betöltő nyelv logikai elemzése kerül. Mivel az igazságot kereső filozófia csak nyelvi
kijelentésekben képes kifejezni az igaz tartalmakat, ezért szükséges ez a vizsgálódás.
Wittgenstein filozófiájának ebben a korszakában úgy véli, hogy A nyelv egyetlen értelmes
használata a tények leírása, minden más használata értelmetlen, tehát az etikai, esztétikai és

írásbeli vizsga 0811 3/5 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Filozófia — emelt szint Javítási-értékelési útmutató

metafizikai állítások látszatkijelentéseknek (lásd. Bécsi kör) tekinthetők (nyelvtanilag korrekt

mondatok, de nem állapítható meg az igazságértékük). Az emberi egzisztenciát érintő
lényeges kérdések (például szerelem, erkölcs, Isten, halál) megmutatkoznak a nyelvben, de
valójában kimondhatatlanok, mert nem lehet megmondani világosan, tehát hallgatni kell,
mivel nem beszélhetünk róluk úgy, olyan világosan, mint ahogyan a világ fizikai dolgairól a
természettudományok. A filozófiának nem elméletek alkotása a feladata, hanem a kijelentések
ellenőrzése, az elmondható és a kimondhatatlan megkülönböztetése, a közöttük lévő határ
őrzése.
Filozófiai vizsgálódások c. (gondolatilag az 1930-as évektől formálódó, de csak halála után,
1953-ban kiadott) kései művében új nyelvszemlélet jelenik meg.

C vizsgarész (50 pont )

Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról:

Szempontok Pontszám
Probléma-érzékenység 15
Szövegértelmezési készség 15
Filozófiatörténeti tájékozottság 5
Argumentáció 10
Nyelvi megformálás 5
Összesen 50

Értékelhető elemek:

1. Hérakleitosz és Parmenidész (Töredékek):

Dinamikus létfelfogás: Hérakleitosz; minden változik, minden a változásnak alávetett, a
létezés a keletkezés és a pusztulás hatalma alatt áll; a létezők harcban állnak egymással;
semmi sem képzelhető el az ellentéte nélkül; a változó világ alapja a logosz, mindent a logosz
kormányoz; a logosz a változások szervezője; mértékadó szereppel rendelkezik; a tűzzel
szimbolizált logosz.
Statikus létfelfogás: Parmenidész, eleai iskola; a lét mozdulatlan, a mozgás mint érzéki
csalódás; kétféle megismerés: az igazság (episztémé) és a vélekedés (doxa); a lét van, a
nemlét pedig nincs; ami változó, az csak jelenségszerű; a gondolkodás és a lét kölcsönös
viszonya.

írásbeli vizsga 0811 4/5 2008. május 20.

Forrás: http://www.doksi.hu

Filozófia — emelt szint Javítási-értékelési útmutató

2. Immanuel Kant (A gyakorlati ész kritikája): A cselekedet erkölcsös jellegének alapja a

kötelesség. Az erkölcsileg jó akarat: pusztán a kötelesség kedvéért cselekszik. Pusztán
kötelességérzetből cselekedni annyi, mint az erkölcsi törvény iránti tiszteletből cselekedni. Az
erkölcsi törvényt az objektivitás és az egyetemesség jellemzi: az erkölcsi törvény nem azonos
a szubjektív cselekvési elvvel. Az erkölcsi törvény feltétlen parancsként (kategorikus
imperatívusz) jelentkezik. A feltétlen parancs lényegileg különbözik a feltételes (hipotetikus)
parancstól. Az erkölcsi törvény nem enged meg feltételeket. A feltétlen parancs feltétlensége
azt jelenti, hogy az akarat autonóm: önmagának hoz törvényt.

3. Martin Heidegger (Bevezetés a metafizikába): A létfelejtés hosszú évszázadai után

Heidegger a létkérdés újbóli feltevésére és vizsgálatára törekszik, a lét értelmére vonatkozó
kérdést radikális formában fogalmazza meg. A létező alapjáról tudakozódik, az érdekli, ami
megokolja létezését. A létező esetleges, azaz nem magyarázza önmagát. Ha a létező alapja
kérdéses, akkor nem szükségképpen létezik, a semmi horizontjában áll. A lét nem azonos az
egyes létezőkkel, mégis mindig a létezők léte.

írásbeli vizsga 0811 5/5 2008. május 20.