Professional Documents
Culture Documents
modul -1-
Coulomb törvénye értelmében két pontszerű villamos töltés által egymásra gyakorolt erőhatás
arányos a két töltés nagyságával, fordítottan arányos távolságuk négyzetével és a teret kitöltő
homogén, izotróp közegre jellemző értékkel, vagyis annak dielektromos állandójával
(permittivitásával). Ezzel az erővel az azonos nemű töltések vonzzák, ellentétes neműek taszítják
egymást. Az erő iránya a két töltést összekötő egyenes irányába esik.
Az azonos töltésű részecskék taszítják, az ellentétesek vonzzák egymást. A villamos töltésű
részecskék, testek környezetében villamos erőtér, villamos mező van jelen. A nyugvó töltések időben
állandó, statikus villamos erőteret gerjesztenek.
F=k0x(|Q1|x|Q2|)/r2 [N].
A térerősség a töltésre ható erő és a töltés hányadosaként számítható ki: E=F/Q [V/m].
𝐐
𝐂 = 𝐔� [Farad]; Q: a kondenzátor fegyverzetein lévő töltésmennyiség [Coulomb]
U: a kondenzátor fegyverzetei között mérhető feszültség [Volt]
Soros kapcsolás: a szorosan kapcsolt kondenzátorokon a rájuk kapcsolt feszültség (U) megoszlik.
Az egyes kondenzátorok fegyverzetei minden esetben csak a szomszédos fegyverzettel vannak
galvanikus kapcsolatban, így a kondenzátorok töltése (Q) megegyezik.
I. modul -5-
U = U1 + U2 + U3 +…+ Un
𝐐 𝐐 𝐐 𝐐 𝐐 𝐐 𝐐 𝐐
𝐔𝟏 = 𝐂 ; 𝐔𝟐 = 𝐂 ; 𝐔𝟑 = 𝐂 ;… 𝐔𝐧 = 𝐂 �������������������������������������������������������������������������𝐔 = 𝐂 + 𝐂 + 𝐂 + ⋯ + 𝐂
𝟏 𝟐 𝟐 𝐧 𝟏 𝟐 𝟑 𝐧
𝟏 𝟏 𝟏 𝟏 𝟏 𝟏 𝟏 𝟏 𝟏
𝐔=𝐐∙( + + + ⋯ + )���� = + + + ⋯+
𝐂𝟏 𝐂𝟐 𝐂𝟑 𝐂𝐧 𝐂𝐬𝐞 𝐂𝟏 𝐂𝟐 𝐂𝟑 𝐂𝐧
Mágneses dipólus: az állandó mágnest kettétörve, mindkét darab mágnesnek kialakul az északi
és déli pólusa, tehát a mágneses pólusok csak párosával fordulnak elő.
Az azonos mágneses pólusok taszítják, az ellentétesek vonzzák egymást, vagyis az azonos
irányú erővonalak között taszító, míg az ellentétes irányú erővonalak között vonzó erő lép fel.
A mágneses alapjelenségekkel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy:
túláramvédelmi relét,
árammérő műszert,
teljesítmény-, vagy villamos fogyasztásmérő műszer tekercsét.
18. Ismertesse az aszinkron vontatómotorok alkalmazásának módjait a vontatójárműveken.
Leggyakoribb villamos gép, indukció elvén alapul. Elsősorban motorként használjuk. Felépítése
egyszerű, igénytelen, működése üzembiztos, gyártási költsége relatív kicsi.
Hátránya: fordulatszám szabályozása bonyolult, csak drága berendezésekkel valósítható meg.
Szinkron fordulatszámtól eltérő fordulatszámon működik
Lemezelt állórész hornyaiban helyezkedik el a tekercselés, (általában 3 fázisú) A tekercseket
hálózatra kapcsolva a tekercselésben folyó áramok forgó mágneses mezőt hoznak létre. A forgó
mágneses mező metszi az állórész tekercselést, és a lemezelt forgórész hornyaiban elhelyezett
rudakat, és azokban feszültséget- áramot- indukál.
A forgórész vezetőiben áram folyik, ami mágneses mezőt létesít. A két mágneses mező
kölcsönhatásaként az állórészben forgatónyomaték keletkezik. (forgó mg mezővel egyirányú)
Felépítése: Állórész, állórész tekercselés, forgórész, forgórész tekercselés, tengely csapágyazása
A forgórész tekercselése szerint lehet:
-Kalickás (rövidre zárt) ez nyert teret vasúti alkalmazásban, egyszerű kivitele és üzembiztos jellege
miatt.
-Csúszógyűrűs: Nagy az indítónyomatéka, kíméletes indítás, de drága és bonyolult
n= n0*(1-s) n: aszinkron ford. n0= szinkron ford. s= szlip
19. Ismertesse az egyenáramú gépek működési elvét és felépítését.
Az egyenáramú gépeket az igen egyszerű indítás és fordulatszám-változtatás, valamint a vontatás
igényeinek megfelelő, nagyon kedvező fordulatszám-nyomaték jelleggörbe szinte egyeduralkodóvá
tette. A teljesítményszabályzó elektronika fejlődésével azonban az aszinkron gépek kezdik kiszorítani
az egyenáramú gépeket.
Az egyenáramú gépeket az igen egyszerű indítás és fordulatszám változtatás, valamint a vontatás
igényeinek megfelelő, nagyon kedvező fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje szinte egyeduralkodóvá
tette a villamos erőátvitelű járművekben.
Az egyenáramú gépeket az energiaátalakítás irányától függően két nagy csoportba oszthatjuk:
- Generátor - mozgási energiát alakítunk át (egyenfeszültségű) villamos energiává,
- Motor - (egyenáramú) villamos energiát alakítunk át mozgási energiává.
Működése:
Motor: homogén mágneses térben lévő áramjárta vezetőre erő hat, mely ennek következtében
elmozdul. Az erő nagysága egyenesen arányos a mágneses tér
indukciójának nagyságával, a vezetőben folyó áram erősségével és a
vezető hatásos hosszával.
Generátor: mágneses térben elmozduló vezetőben fesztültség
indukálódik. mely - zárt áramkör esetén – olyan irányú áramot indít,
amely mágneses tere segítségével az őt keltő változást akadályozza
(Lenz törvénye). Az indukált feszültség nagysága egyenesen arányos
a mágneses tér indukciójának nagyságával,a vezető hatásos
hosszával és a vezető mozgási sebességével.
I. modul -9-
Az egyenáramú gépek működési elve: a homogén mágneses térben lévő áramjárta vezetőre erő hat,
és az ennek következtében elmozdul. Az erő egyenesen arányos:
állórész-ház: hegesztett öntött vas, vagy lemez kialakítású; feladata: a gép szerkezeti egysége és a
pólusok közötti mágneses kapcsolat létesítése,
főpólus: szigeteletlen kis széntartalmú lágyacél lemezekből összeszerelt vastest,
gerjesztő tekercs: négyszög vagy körszelvényű rézhuzalból készített tekercs, amely a működéshez
szükséges mágneses teret létrehozza,
segédpólus: feladata az armatúra visszahatás következtében előállított semleges vonal eltolódás
megszüntetése,
kompenzáló tekercs: nagy keresztmetszetű vörösréz vezeték tekercs, amelyet a főpólus saru
hornyaiba helyeznek el, feladata az armatúra visszahatás miatti mezőtorzulás megszüntetése a
főpólus ívében,
kefetartó: sajtolt vagy öntött sárgaréz, bronz, korrózióvédett acél, amelyben a szénkeféket helyezik
el, a keféket rugó rögzíti,
pajzs: csapágyazással egytengelyűen kapcsolja össze az álló és a forgórészt,
forgórész-vastest: hornyokkal ellátott szigetelt dinamó lemezekből készül, hornyaiban helyezik el az
armatúra tekercselés vörösréz rúdjait,
armatúratekercselés: az armatúra áramot vezeti, kétréteges hurkos, vagy hullámos kialakítású
vörösréz tekercselés, amelynek a forgórész hornyaiba elhelyezett elemei rúd alakúak,
kommutátor: mechanikus egyen-, illetve váltóirányító, amely a generátor üzemben az indukált áramot
egyenirányítja, motorüzemben pedig az egyenáramot az armatúra számára váltakozó árammá
alakítja; vörösréz szeletekből és mikanit szigetelőanyagból összesajtolt acélra szerelt fecskefarkas
és zsugorgyűrűs kivitelű.
- Segédáramú gépek:
o Soros
o párhuzamos
o akkutöltő
- Transzformátorok
- Félvezetővel ellátott írányitók
- Feszváltók, áramváltók, simító folytótekercs
Szinkron gépek, (villamos tengely):
nyitóirányú karakterisztika: már kis nyitóirányú feszültség esetén is az áram gyorsan emelkedik.
záró irányú karakterisztika: záró irányú előfeszítés esetén visszáram folyik, mely a nyitó
irányúhoz képest igen csekély (1-10 µA nagyságrendű szivárgó áram).
Zener-dióda:
viszonylag kis letörési feszültség mellett a záró irányú áram rohamosan növekszik.
általában feszültség stabilizálásra (állandó értékű feszültség előállítására) használják.
Vezérelhető félvezetők, tirisztorok: egy vezérlőelektródával (G-gate, kapu) ellátott négyrétegű dióda
A vasúti járművek káros mozgásait okozhatják a következők, A pálya hibái, A jármű hibái, A
helytelen rakodás, A rakomány elmozdulása a rakfelületen, Fontos megemlíteni, hogy a káros
mozgások nagysága, nagymértékben függ a sebességtől.
I. modul - 16 -
veszik.
hevederesnél 0.9N hegesztettnél 0.1-0.3N az értéke
Járulékos ellenállások:
Indítási ellenállás: Azon ellenállás, amely a jármű megindításakor fellép, kimozdítási ellenállás. A
gördülésinek többszöröse, különösen siklócsapágyas járműveknél (1-2 fordulatig tart) Gördülő
csapágynál pedig 1-2m-ig. Indításkor a jármű legelején kell a legnagyobb erőt kifejteni a
megindításhoz.
Emelkedési ellenállás: az emelkedőn haladó járműre hat, azonban nem minden esetben ellenállás.
Lejtőn haladva például hozzáadódik a vonóerőhöz.
Függ az emelkedő ezrelékben megadott emelkedésétől.
Ívellenállás: ívben haladva a tengelyre fixen felerősített kerékpárok eltérő utat járnak be. Mivel
sebességük ennélfogva ugyanaz, ám a külső kerék hosszabb utat fog bejárni, ezért ott némi csúszás
keletkezik, ami többletellenállásként hat. Másik összetevője az ívbe álló kerék nyomkarimájának
súrlódása. Általánosan függ az ívsugártól, sebességtől a nyomtávtól és a tengelytávtól, nyomkarima
kialakításától, sín és kerék anyagától, futómű kialakításától (ívbeálló-e), nyomkarima kenés lététől.
Kitérőellenállás: rendezőpályuvarokon veszük figyelembe
Szélellenállás: A haladó járműre hat a légellenállás, azaz egy pályairányú ellenállás, illetve szeles
idő esetén a szél sebességvektorának pályairányú összetevője (ezek előjelhelyes összege). Ez nem
minden esetben veszteségként lép fel, hátszél esetén könnyíti a vonat mozgását. Keresztirányú szél
esetén a járművet a túlsó sínszálhoz nyomja.
Belső ellenállás
Gyorsítási ellenállás: gyorsításkor a vonat tehetetlen tömegének gyorsítás ellenében való hatása.
31. Ismertesse a gördülési, csapsúrlódási és az ütközési (sínillesztési) ellenállás
kialakulását, a légellenállást befolyásoló tényezőket.
Gördülési ellenállás: a kerékpárra ható súlyerők és a sínben ébredő
reakcióerők hatására mind a kerék, mind a sín deformációt szenved. A
sínfej és a kerék felülete az anyagok szilárdsági tulajdonságai és a kerék
súlyereje, terhelése meghatározza mértékét.
Ütközési (sínillesztési) ellenállás: a pálya függőleges irányú egyenetlenségeiből adódó ütközések okozzák,
különösen a sínillesztéseknél jelentős a hatása.
A jármű súlyereje hatására a sínvégek lehajlanak, lépcső keletkezik, amelyre a járművet fel kell emelni. A
függőleges egyenlőtlenségek miatt a jármű lengésbe jön, amit a vonóerő munkája fedez.
A légellenállás: az az ellenállás, amit a környezethez képest nyugalomban lévő levegő a mozgó járműre
kifejt. A jármű homlokfelületén fellépő súrlódásból származik. Mértéke egyenesen arányos a levegő
sűrűségével, a jármű homlokfelületével és a sebesség négyzetével.
A légellenállást befolyásoló tényezők: a homlok és a hátsó felületek formája
emelkedési ellenállás: a pálya emelkedéséből, vagy eséséből származó ellenállás, amely akkor lép
fel, ha a vonat a vízszinteshez α szöggel hajló egyenes pályán felfelé, vagy lefelé halad. Ha a jármű
felfelé halad egyenletes sebességgel, akkor a járműre ható ellenállások a vonóerővel egyensúlyt
tartanak:
◦ a pálya emelkedésből eredő fajlagos ellenállása független a jármű súlyától, tömegétől és egyenlő
az emelkedő ezrelékben kifejezett értékével.
Ívben haladás ellenállása: a pályaívben haladó járműre több összetevőből álló többlet ellenállás hat.
Az ívben haladó kerékpár külső kereke nagyobb utat fut be, mint a belső kerék. A két kerék által
megtett út különbsége annál nagyobb, minél nagyobb a nyomtávolság és minél kisebb a pályaív
sugara.
◦ a különböző úthosszak, valamint a kerék tengelyének szögelfordulása miatt a kerék és a sín érintkezési
felületén csúszások lépnek fel, melyek az ellenállást növelik,
◦ függ még a járművek merev tengelytávjától, a kerékpárok számától, a nyomkarima és a sín közti játéktól.
a vonóerő által végzett vontatási munka: W vontatási=Fvk*s [Nm], ahol Fvk a vonóerő, s az úthossz,
az időegység alatti vonattovábbítási munka a vonattovábbítási teljesítmény: Pv=Fvk*v [Nm/s],
ha a vonóerő állandó, akkor a vonattovábbítási teljesítmény a sebességgel arányosan
növekszik: Fvk=Pv/v.
Állandó vontatási teljesítménynél a sebesség csökkenésével a vonóerő egyre nagyobb mértékben
növekszik. A növekedést a hajtott kerekek futófelülete és a sín közt ébredő súrlódási erő határolja. A
kerületi vonóerő legnagyobb értéke Fvk max nem haladhatja meg a vontatójármű tapadási súlyának
(tengelyterhelés) és a Ψa tapadási tényező szorzatát.
A a Ψa tapadási tényező értéke függ:
a futófelület állapotától,
időjárástól,
az al-, és felépítmény rugalmasságától,
a jármű rugózásától,
a hajtás jellegétől,
a sebességtől
a relatív csúszás sebességétől.
I. modul - 20 -
csoport hajtás esetén, a tengelyterhelés-változás hatására a kifejthető vonóerő összege nem változik,
egyedi hajtás esetén, a tengelyterhelés-változás hatására a kifejthető vonóerő csökken.
A vontatójármű h magasságú vonóhorgán kifejtett vonóerő nyomatéka a mozdonyt hátrabillenteni igyekszik. A
tengelyterhelés-változás annál nagyobb, minél kisebb a mozdony tengelytávolsága.
a légsűrítő szállítóteljesítményével,
az előállított sűrített levegő nyomásával,
fordítottan arányos:
a légsűrítő hatásfokával.
A motoros légsűrítők fajlagos teljesítményszükséglete 0,6-0,9 kW 100 liter/perc levegőre vonatkoztatva.
Tapasztalatok alapján a sűrítési idő a menetidő:
Vasútüzemi technológiák
1. Sorolja fel és hasonlítsa össze az ön által ismert közlekedési rendeket?
Állomástávolságú közlekedési rend: két állomás között legfeljebb egy vonat tartózkodhat. Előnye, hogy
kevesebb karbantartást igényel (nincs térközbiztosító berendezés), és emiatt alacsonyabb a meghibásodások
lehetősége. Hátránya a kisebb áteresztőképesség, mivel egy állomásközben egy vágányon egyidejűleg csak
egy vonat tartózkodhat.
Térközi közlekedési rend: két állomás közötti vonalszakasz térközökre van felosztva, így minden térközben
egy vonat tartózkodhat. Előnye, hogy az áteresztőképesség a térközökre való osztással jelentősen
megnövekszik, hátránya a meghibásodások nagyobb aránya.
önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt vonatbefolyásolásra kiépített vagy ki nem épített pályát, ahol
a jelzőkön emberi beavatkozás nélkül, a haladó vonat hatására változnak meg a jelzések, és önműködő az elő-,
és visszajelentés is,
nem önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályát, ahol a jelzők között szerkezeti függés van, a
jelzőket a térközőrök állítják továbbhaladást engedélyező és továbbhaladást megtiltó állásba egyaránt, és a
térközőrök adnak elő-, és visszajelentést is,
vonatjelentőőri térközjelzőkkel felszerelt pályát, ahol a térközjelzők között nincsen szerkezeti függés, a
jelzőket a vonatjelentőőrök állítják továbbhaladást engedélyező és továbbhaladást megtiltó állásba, és ők adnak
elő-, és visszajelentést is.
Központi forgalomirányítás során biztosítani kell, hogy a váltók és a jelzők állítása felett kizárólagos rendelkezési
joga legyen a szakaszirányítónak. A műszaki feltételek megvalósítását a jelfogós állomási
biztosítóberendezések és az önműködő térköz biztosítóberendezések teszik lehetővé. Részletes szabályokat
az F.2. Forgalmi Utasítás 5.sz. Függeléke tartalmazza. Jellemzői:
A hatékony központi forgalomellenőrzéshez nagy segítség, ha a vonalirányító valós időben, teljes körűen látja
az irányított vonalszakasz vonatmozgásait, a váltók állását és a jelzők jelzési képeit. Az ezt lehetővé tevő
berendezés a KÖFE.
F2 Függelék 6.1.1. pontjának hatálya alá tartozó vonalakon 80 km/h-nál nagyobb sebességű vonatok nem
közlekedhetnek.
Az egyszerűsített forgalmi szolgálat ellátását Vonali Végrehajtási Utasításban szabályozzák, amely tartalmazza
a vonal állomásain, megálló-rakodóhelyein, rakodóhelyein a forgalmi szolgálat ellátásának szabályait is, ezért
külön Állomási Végrehajtási Utasítás készítése csak ott szükséges, ahol a nap meghatározott időszakában
forgalmi szolgálattevő végez szolgálatot.
MEFI, MERÁFi állomás: vonattalálkozásra, továbbá személy-, és/vagy áruforgalomra berendezett rugós váltóval
(váltókkal) felszerelt szolgálati hely, ahol a vonatközlekedés szabályozását a forgalomszabályozó forgalmi
szolgálattevő a közlekedő vonatok személyzetének bevonásával végzi.
Megállásos szalasztás, lökésenként több kocsicsoporttal (duplázás): a különböző irány (rendező) vágányokra
szalasztandó kocsikat (kocsicsoportokat) a kihúzóvágányon szétkapcsolásuk után a mozdony felgyorsulva
erőteljes mozgásba hozza, majd fékezés után a rajtamaradt kocsisorral megáll. A lökés következtében a
lekapcsolt kocsik egy ideig együtt gördülnek, majd fékezéssel az egyes csoportok elválnak egymástól és kellő
távolságban gördülnek egymástól.
A váltók állításához szükséges időt és távolságot kézifékezéssel kell biztosítani, ezért minden kocsicsoportban
megfelelő számú kézifékes kocsinak kell lenni.
Megállás nélküli szalasztás lökéssorozattal: ez a tolatási mód vízszintben, vagy esésben fekvő
kihúzóvágányon egyaránt alkalmazható, alkalmazásához egyéb műszaki előfeltételek nem szükségesek.
A kihúzóvágányra vontatott kocsisort az első kocsi(csoport) lekapcsolása után mozgásba hozzák olyan mértékig,
amely elegendő a lekapcsolt kocsiknak az irány (rendező) vágányra történő gördüléséhez, majd megkezdik a
fékezést. A mozdonyon maradt kocsisor sebességét lépésnél kisebb (kb. 3 km/h) sebességre kell mérsékelni,
ugyanakkor a lekapcsolt rész tovább fut. Ezzel a sebességgel kell tovább haladni mindaddig, amíg az
elszalasztott rész és a következő kocsi(csoport) között a szükséges távolság kialakul.
A második lökést a kocsisor megállítása nélkül kell végrehajtani oly módon, hogy a lépésnél kisebb sebességgel
összenyomott ütközőkkel haladó kocsisorról – kiakasztórúddal – lekapcsolják a következő kocsit
(kocsicsoportot), majd a kocsisor kellő felgyorsítása után újból fékeznek és megállás nélkül – az előbbiekben
ismertetett módon – folyik tovább a szalasztás.
A tolatásnál az egyes lökéseket különböző sebességgel kell végezni. Az első lökésnek mintegy 15 km/h, a
következőknek fokozatosan kisebb, míg az utolsónak kb. 7-8 km/h sebességgel kell történnie. Az ily módon
elérhető lökések száma a kihúzóvágány és a kihúzott kocsisor hosszától függ. Az alkalmazott gyorsulásokat,
illetve fékezéseket mindenkor fokozatosan kell végrehajtani.
és a további követő kocsicsoportok elé a sarukidobó előtt – a kívánt fékhatás eléréséhez szükséges távolságban
– féksarut kell elhelyezni.
Ha az elszalasztott utolsó kocsi (kocsicsoport) és a mozdonyon maradt kocsisor között a következő lökéshez
elegendő távolság van, akkor a mozdonynak ismét gyorsítani kell, és közben le kell kapcsolni a következő
lökéshez számításba vett kocsikat (kocsicsoportokat). A gyorsítás után az előbb ismertetett folyamatot meg kell
ismételni.
Csurgatás visszatolás közben: Olyan helyen alkalmazható tolatási mód, ahol a kihúzóvágány 3‰-es, vagy
annál nagyobb esésben fekszik és az irány(rendező)vágányok megfelelően vannak kiképezve.
A kihúzóvágányra vontatott kocsisorról megállás után lekapcsolt első kocsicsoportot max. 5 km/h sebességgel
kezdik tolni, mire a lekapcsolt kocsicsoport elválik és megindul az irány(rendező)vágányok felé. Ezek után a
mozdonyon és a rajta maradt kocsisoron fékezni kell, de csak olyan mértékben, hogy megállás ne következzen
be. Amikor a legördült kocsicsoport a biztonság szempontjából már megfelelő távolságra van és a következő
kocsicsoport részére a váltók állításának nincsen akadálya, a mozdony olyan rövid időre felgyorsít, amennyi a
következő kocsicsoport szétkapcsolásához szükséges, a szétkapcsolás után pedig újból fékezni kell. Ezt a
folyamatot kell ismételni az egész kocsisor szétrendezéséig.
A leguruló kocsicsoportok közötti távolságot a helyi viszonyok tapasztalatai szerint szükséges időköz
betartásával és kézifékezéssel kell biztosítani.
Az egyes kocsicsoportok szétkapcsolása után a kocsisorral megállni nem szabad, mert így gazdaságtalanná
válik a csurgatás.
Ennél a módszernél nagy gondot kell fordítani arra, hogy a váltókezelők a váltók állítására vonatkozó
rendelkezéseket folyamatosan és meg-bízhatóan kapják meg (távbeszélő, hangszóró). A helyszíni állítású
váltókhoz megfelelő számú váltókezelőt kell biztosítani.
Csurgatás kihúzás közben: A csurgatásnak ezt a módját ott lehet eredményesen alkalmazni, ahol a
kihúzóvágány 5‰-es, vagy annál valamivel nagyobb esésben fekszik és az irány (rendező) vágányok eleje is
esésben van. Ilyen helyeken a kocsik csupán az ütközők rugóinak hatására jönnek mozgásba és a nehézségi
erő következtében gördülnek az irány (rendező) vágányokra.
A kihúzás mintegy 15 km/h sebességgel történik, amikor a kocsisor utolsó járműve és a váltó között a távolság
elegendő a váltó biztos állításához, a mozdonyon és a kocsisoron fékezni kell. A fékezés hatására az ütközők
összenyomódnak és a csavarkapcsok meglazulnak, ebben a helyzetben az első kocsicsoportot kiakasztórúddal
szét kell kapcsolni. Közvetlen a szétkapcsolás után előbb az ütköző rugóinak hatása, majd a mozdony vonóereje
ismét érvényesül, amely erők hatására a lekapcsolt kocsicsoport a haladás irányával ellentétes nyomást kap,
elválik a többi járműtől és az esésben fekvő vágányokon a nehézségi erő hatására az irány (rendező) vágányok
felé visszagördül.
A mozdony a rajta levő kocsisorral folytatja útját a kihúzóvágány vége felé.
Amikor a mozdonyon maradt kocsisor és az irány (rendező) vágány felé guruló kocsik között a következő
kocsicsoport szalasztásához szükséges távolság megvan, ismét fékezni kell és a fentiekben leírt módon szét
kell kapcsolni a következő kocsicsoportot. Ezt a folyamatot addig kell ismételni, amíg a mozdony el nem éri a
kihúzóvágány végét.
Ilyen módszerrel a kocsisor és a kihúzóvágány hosszától függően már a kihúzás közben több kocsicsoport
rendezését lehet elvégezni. Ha pedig a mozdony a kihúzóvágány végére ér, mielőtt a rendezendő kocsik
elfogytak volna, akkor ezeket a kocsikat az ismertetett eljárások közül a helyi adottságoknak legjobban
megfelelő módszerrel kell szétrendezni.
Váltókezelői szolgálatot végző dolgozók: feladatai a váltók állítása, felügyelete, a a jelzők és útsorompók
kezelése. Vonatfogadásra kötelezett nyíltvonali dolgozók.
I. modul - 28 -
Forgalmi szolgálattevő: A közlekedés, továbbá a tolatás irányítója állomáson. Vonat- és utas-forgalmi ok miatt
forgalmi szolgálattevő rendszeresíthető távkezelt, távvezérelt állomásra, forgalmi kitérőre, pályaelágazásra,
megálló-rakodóhelyre, megállóhelyre és rakodóhelyre. Szolgálatával kapcsolatos rendelkezéseit a szolgálati
helyen, a nyílt vonalon és a vonatokon valamennyi forgalmi tevékenységet ellátó dolgozó köteles tudomásul
venni és végrehajtani.
Egy szolgálati helyen egy időben több forgalmi szolgálattevő (rendelkező, külső) is végezhet szolgálatot.
Teendőiket és hatáskörüket az ÁVU-ban el kell egymástól határolni.
Pályaelágazásra akkor szükséges forgalmi szolgálattevő, ha az elágazás biztosítóberendezése nincs
szerkezeti függésben a forgalomszabályozó állomás biztosítóberendezésével. A pályaelágazáson egyébként
– ha a Pályavasúti Területi Központ Forgalmi Osztálya helyi ok miatt másképpen nem rendelkezik – csak
váltókezelő végez szolgálatot, aki vonatjelentő szolgálatot is elláthat.
Megállóhely forgalmi szolgálattevőjének teendőit a felügyeletet ellátó állomás ÁVU-jában kell szabályozni.
Váltókezelői szolgálati helyiségben szolgálatot végző dolgozók: A helyszíni, vagy központi állítású váltók
állításával, ellenőrzésével, őrzésével, esetleg gondozásával, a helyhez kötött jelzők és útsorompó kezelésével
és szükség esetén a vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő közvetett felhatalmazásával is megbízott
dolgozó. A felügyeletére bízott váltókörzetet a szolgálati hely VU-ban kell kijelölni. Az ÁVU-ban kell szabályozni,
hogy az állomás területén szolgálatban lévő váltókezelők közül kik vesznek részt folyamatosan a
vonatközlekedés szabályozásában is, kik állítanak váltókat csak tolatás részére, valamint mikor kell a csak
tolatás részére váltókat állító váltókezelőket igénybe venni közlekedést szabályozó munka végzésére is. Egyéb
teendőit az ÁVU-ban kell szabályozni.
- mozdonyvezető: Mozdonynak minősített jármű vezetője. Állomás területén kívül lévő vonatnál — az
Utasításban szabályozott esetben állomás területén is — a közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseit a vonat-
és a pályaszemélyzet köteles végrehajtani. Közlekedéssel kapcsolatos rendelkezései előtt a rendelkezésére
álló értekező berendezésen köteles a két szomszédos állomás forgalmi szolgálattevőjétől utasítást kérni.
- vezető jegyvizsgáló: Személyszállító vonatnál szolgálatot végző valamennyi vonatkísérő forgalmi
szempontból rendelkezésre jogosult vezetője. Az E.2. sz. Fékutasítás előírásainak megfelelően jogosult és
kötelezhető a fékpróba megtartására. Szükség esetén tolatást vezet. Az Utasításban meghatározott
esetekben végzi az induló vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő felhatalmazását. A vonat menete
közben a részére kijelölt kocsiban végzett kereskedelmi tevékenységén kívül az Utasításban meghatározott
esetekben a mozdonyvezető mellett figyelő szolgálatot végző dolgozó. Külön rendelkezésre saját vonatán
kívül kötelezhető más személyszállító, valamint szerelvényvonatok vonatfelvételének elvégzésére is. Ha a
vonatnál egyedül teljesít szolgálatot, akkor a jegyvizsgáló teendőit is ellátja.
I. modul - 29 -
Alépítmények: a pályatest alépítmény-korona alatti része. Ide tartoznak a földművek (töltések, bevágások) és
a műtárgyak (hidak, alagutak, vasúti átjárók). Az alépítmény feladata a pálya nyomvonalán a terep kiegyenlítése,
a pálya térbeli elhelyezése oly módon, hogy a vasúti közlekedéshez szükséges geometriai követelményeket
(lejtviszonyok, ívsugarak) kielégítse.
Felépítmények: a pályatest alépítmény-korona feletti része. Részei a vágány és az ágyazat. Feladata a
közlekedő járművekről a sínre átadódó erők rugalmas felvétele, és azok egyenletes elosztása úgy, hogy az
alépítményben az maradandó alakváltozást ne okozzon.
A sebesség tükrözi legjobban a vonal vízszintes és magassági vonalvezetését, és a pálya műszaki állapotát.
Megkülönböztetünk fejlesztési, kiépítési, és a pályára engedélyezett sebességet.
A tengelyterhelés a vasúti jármű összes súlyerejének egy tengelyre eső része. Ez egy statikus teher, melyet a
közlekedés során a sebességtől függő dinamikus szorzókkal növelni kell. A járművek elegytömegét, így a
rakománytömeget is a vonalszakaszra meghatározott legnagyobb tengelyterhelés határozza meg.
A vontatási nem szerint van villamosított vasútvonal, ahol villamos vontatás lehetséges, és nem villamosított
vasútvonal, ahol dízel vontatás lehetséges.
Az űrszelvény a vágány mentén a vasúti járművek és a rajtuk lévő rakományok akadálytalan áthaladásához
szükséges tér vágánytengelyre merőleges, ívben sugárirányú keresztmetszete.
Az állomási vágányok szükséges számát, hosszát és a vágánykapcsolások szükségességét forgalmi-üzemi
vizsgálatok határozzák meg.
A pálya vízszintes és magassági vonalvezetését külön tervek tartalmazzák, azonban ezek összhangban vannak
egymással, de külön-külön is tartalmaznak minden adatot.
A vízszintes vonalvezetés: a térbeli pálya terepre eső vetülete, melynek ábrázolása helyszínrajzon történik. A
helyszínrajz mutatja meg a vasút közvetlen környezetének állapotát, tartalmaznia kell a vízszintes
vonalvezetésre vonatkozó összes adatot (ívadatok, keresztezések, vízelvezetés, stb.), és a magassági
vonalvezetésre vonatkozó adatokat is.
a felépítményről átadódó terhek felvétele, eloszlatása és továbbadása az altalajra, úgy hogy káros mértékű
süllyedés és állékonyságvesztés ne jöhessen létre,
vízelvezetés biztosítása.
Az alépítmény részét képezik: a kiegészítő réteg: az alépítmény kedvezőtlen tulajdonságait javítja ki,
a földművek (töltések, bevágások): ezeket meghatározott műszaki paraméterek betartásával úgy kell kialakítani,
hogy a terhelések hatására süllyedés, állékonyság vesztés ne jöhessen létre,
a vízelvezetés: az alépítmény fontos feladata a vízelvezetés, mert a felázott pálya a terhelések hatására
megsüllyedhet, állékonyságát elveszítheti,
műtárgyak (hidak, alagutak, tám-,és bélésfalak), a hóvédművek, a görgetegfogók, a pálya alatti keresztezések.
a villamos transzformátorok végzik a 120 kV-os feszültségszintű villamos energia átalakítását 25 kV-
os feszültségű energiává,
a kapcsoló berendezésekkel végzik el az üzem közben szükségessé való kapcsolásokat,
a védelmi berendezések feladata a rendellenes üzemállapotok érzékelése és a táplálás
megszüntetésének kezdeményezése,
ezen rendszerek működtetéséhez az energiát a segédüzemi berendezések szolgáltatják,
a jelzőberendezések az alállomás mindenkori működéséről tájékoztatják a feljogosított személyzetet.
A vasúti alállomásokról az átalakított villamos energia a vágányok felett kifeszített felsővezetékre kerül,
ahonnan a vontatójárművek áramszedőjén át a mozdony főáramkörébe jut. Az áramkör másik
vezetéke az alállomás és a mozdonyok között a vasúti sín.
- országos hálózat 120 kV, három fázisú
- vasúti pályahálózat vasúti alállomások által 120/25 kV, transzformátorok, minden alállomás más-más fázisra
van kötve az országos hálózaton
- alállomások 40-50 km-ként és két irányba táplálják a felsővezetéket, egymástól fázishatárok választják el.
- általános célú villamos energiaellátás (biztosítóberendezések, épületek 25/10 kV)
- egyéb technológiai célú rendszerek (szerelvény előhűtés, előfűtés 1500V, váltófűtés 230V)
- térvilágítás: 400/230V
- transzformátorok, amelyekkel az energiaellátást biztosítjuk (25/1,5 kV, 25/0,231 kV, 10/1,5 kV)
10. Ismertesse a villamos felsővezeték hálózat elemeit.
munkavezeték,
függesztők,
tartósodrony,
vonali tartószerkezet, függesztőlánc
tápvezeték,
felsővezeték tartóoszlopok,
csoportos felfüggesztések: keretállásos, keresztmezős,
utánfeszítő súlyok,
szakaszolások: vonali, állomás előtti,
fázishatárok,
megkerülő vezetékek,
kapcsolókertek.
I. modul - 34 -
légszigeteléses fázishatár felépítése: a fázishatárt négy-öt oszlopközben építik ki úgy, hogy a két
oldali hosszláncot fokozatosan kiemelik, egymástól kettős szigeteléssel elválasztják. Az áramszedő
vezetésére egy harmadik, rendes üzemben feszültségmentes vezetéket szerelnek fel,
szakaszszigetelős fázishatár felépítése: a fázishatár szakaszszigetelővel létesített felsővezeték
elválasztásánál a hosszláncba egy, megfelelő szigetelő egységekkel, áramszedő vezető szánkókkal
és ívoltó szarvakkal felszerelt, a pályára megengedett áramszedő áthaladási sebességre alkalmas
egységet építenek be, lehetőleg úgy, hogy a szigetelés közepe oszlopnál, a hosszlánc megfogási
pontjánál legyen.
Fázishatárok típusai:
A 2*25 kV-os vasútvillamosítási rendszer: azonos hosszúságú táplálási szakaszon átvivendő teljesítmény
növelése elsősorban a feszültség növelésével lehetséges, aminek a vonatkozó szabványok korlátot szabnak. A
bővítés miatt rövidebb táplálási szakaszok és nagyobb teljesítményű transzformátorokra lenne szükség. A
költségek csökkenthetők a 2*25 kV-os rendszerrel, mert az energiát 50 kV-on szállítva növekszik az ugyanazon
hálózaton átvihető teljesítmény.
Kialakítása:
A felsővezeték egyes táplálási szakaszait más-más fázisfeszültséggel táplálják, tehát azokat közvetlenül
összekötni nem szabad. Az egyes táplálási szakaszokat a hosszláncba beépített nyílt vonalon lévő fázishatárok
választják el egymástól.
Az alállomások kiépítése: 50-80 km-es táplálási szakaszok, minden szakasz más fázisú táplálást kap,
alállomásonként legalább kettő transzformátor üzemel, az egyik a kezdőpont, a másik a végpont felé
táplál,
a fázishatárok két oldalán 43,3 kV feszültség van, van 1x25kV-os, és 2x25 kV-os táplálási rendszer,
helyszíni, vagy távkapcsolású a transzformátorok teljesítménye 6, 12, 16 MVA.
I. modul - 36 -
üzemi földelés: a mozdonyok és egyéb berendezések üzeméhez szükséges villamos áramot a tápláló
alállomáshoz vezeti vissza, amit a vágány és a föld együttesen alkot,
érintésvédelmi földelés: a hiba esetén feszültség alá kerülő berendezés és a földelt sínhálózatot
összekötő kapcsolat,
munkahelyi földelés: a felsővezetéki berendezéseken végzett munkák tartamára életvédelmi célból
kialakított ideiglenes földelések
16. Mi a biztosítóberendezés fogalma, rendeltetése?
Biztosítóberendezésnek nevezünk minden olyan műszaki eszközt, melyet abból a célból létesítettek,
hogy a vasúti közlekedésben jelentkező veszélyes helyzeteket, melyeket a forgalmat irányító és
lebonyolító emberek figyelmetlensége okoz, gépi úton kizárja, illetve megakadályozza. Lehetnek:
a jelző,
kisiklasztó saru,
vágányzáró sorompó,
sorompóberendezések,
vonóvezeték hálózat,
kábelhálózat,
szigetelt sínek,
váltók, váltóállító szerkezetek, és a csúcssín rögzítő szerelvények.
A belső szerelvények közé tartozik:
állomási biztosítóberendezést,
vonali biztosítóberendezést.
18. Ismertesse a jellemzőbb magyarországi állomási biztosítóberendezéseket.
:
o kulcsazonosító jelzőberendezés o Integra o Elektra (Alcatel Ausztria)
o Siemens – Halske o D55, D67, D70 o Siemens (ESTW MÁV)
o Fényjelzős mechanika o KA69
o Kulcsrögzítő
Az irodai készülék egyik része a menetkijelölő rész, a másik része az villamos blokkszekrény.
Az állítóközponti készüléken találhatók az állítóemeltyűk melyek a váltókhoz, azok reteszeléséhez és a bejárati,
kijárati jelzőkhöz tartoznak. A készülék felső részén van az elzárási szekrény mely a vágányút rögzítésére
szolgál és a blokkszekrény ami az irodai készülékkel való villamos kapcsolatot valósítja meg.
I. modul - 38 -
Jelfogós állomási biztosítóberendezés (domino D-55, D-67, D-70): a váltók állítása egységesen villamos
hajtóművekkel történik, és a csúcssínek helyzetét folyamatosan ellenőrzi, kizárólag fényjelzőkkel telepítik.
Kezelése nyomógombokkal történik, jelfogós áramkörök biztosítják a függőségeket.
a vonatutolérést,
a szembemenesztést,
vonatszakadás esetén a követő vonat veszélyeztetését.
Térköz biztosítóberendezések – vonatjelentő jelzőberendezés: a térközöket előjelzővel ellátott térközjelzők
fedezik, amiket a vonatjelentő őr kezel. Az előjelző és a főjelző közt szerkezeti függés van, valamint kizárja az
egyvágányú pályán, hogy mindkét menetirány jelzőjét szabad állásba állítsák.
Térköz biztosítóberendezések – mechanikus térköz biztosítóberendezés: a mechanikus berendezések
blokkelemek útján vannak kapcsolatban egymással. A jelző csak akkor állítható szabad állásba, ha a térköz
felszabadult állását jelzi a blokkelem. A vonat elhaladása után a térközőr megállj állásba állítja és lezárja a jelzőt,
mely egyben oldja a mögöttes térköz blokkelemét, így az szabadra állítható.
Nyíltvonali fedezőjelzős biztosítóberendezések: a nyílt vonalak veszélyeztetett helyeit biztosítják, úgy mint:
nyíltvonali elágazás,
vonali kiágazás, megálló-rakodóhely,
pályaszinti (vasút-vasút) keresztezéseket, vágányfonódást, közös híd biztosítást.
Vonatbefolyásolás: az éberség ellenőrzése és a jelzési parancs figyelmen kívül hagyásának kényszerfékezéssel
történő megválaszolása.
Útátjárófedező berendezések: a közeledő vasúti járművet jelezni kell a közúton közlekedők számára, illetve meg
kell akadályozni a ráhajtást az útátjáróra.
Útátjárófedező berendezések – vonóvezetékes állítású teljes csapórudas sorompó: helyi kezelésűek, szerkezeti
függésben vannak a jelzőkkel.
Útátjárófedező berendezések – önműködő sorompó: a lezárását és a felnyitását a vonat végzi, zavar esetén a
forgalmi szolgálattevő felé hibajelzést ad.
Útátjárófedező berendezések – vonatszemélyzet által ellenőrzött sorompók: kisforgalmú vonalakon, ahol nincs
szolgálati hely ami felügyelhetné a sorompót. A vonatszemélyzet a fénysorompót ellenőrző útátjáró jelző jelzése
alapján értesül a berendezés szabályos működéséről.
I. modul - 39 -
A fékberendezések csoportosítása
◦ az erőkifejtés szerint; mechanikus fékek
légfékek
hajtóműfékek
mágneses fékek
◦ működtetésük szerint; nem átmenő fékek
átmenő fékek
elelektro-pneumatikus fékek
◦ vonatszakadáskor való viselkedésük szerint; nem önműködő fékek
önműködő fékek
tárcsás fékezés
hajtómű fékezés
Kerékpártól független fékezésről abban az esetben beszélünk, ha a fékezőerő nem a kerékpárok közvetítésével,
hanem a fékezéskor a sínre tapadó és ott súrlódó betétekről adódik át a sínre. Mivel a fékezőerő nem a kerék
futófelülete és a sín, hanem az elektromágnes csúszóbetétei és a sín között működik, ezért fékezéskor a
kerekek nem csúszhatnak meg.
A kerékcsúszástól mentes sínfékezéssel – elvben – rövidebb fékutak érhetők el, de a valóságban a fellépő erők
a sínben többlet hajlító igénybevételt ébresztenek, valamint átmenetileg a jármű tengelyterhelését is megnövelik.
A sín állapota – ami homokolással nagy mértékben javítható – a következőképpen befolyásolja a súrlódási
tényezőt:
A csúszósúrlódási tényező értékét befolyásolja a tuskó öntvény vegyi összetétele, valamint a tuskó
öntéstechnológiája.
tuskós fékezés: acélabroncson súrlódó öntöttvas féktuskó esetén μ=0,06-0,5 között változik; az öntöttvas
minősége, a féktuskó szerkezeti kivitele, geometriája, pillanatnyi hőállapota és metallográfiai állapota, valamint
a sebesség függvényében,
I. modul - 41 -
tárcsás fékezés: esetén a használt műanyag fékbetét súrlódási együtthatója viszonylag állandó, mértékét csak
az érintkező felületek nedvessége befolyásolja,
Sínfékezés: a fékezőerő nem a kerékpárok közvetítésével, hanem a fékezéskor a sínre tapadó és ott súrlódó
betétekről adódik át a sínre. Mivel a fékerő nem a kerekekre hat, így azok nem csúszhatnak meg. A
kerékcsúszástól mentes sínfékezéssel – elvben – rövidebb fékutak érhetők el, de a valóságban a fellépő erők a
sínben többlet hajlító igénybevételt ébresztenek, valamint átmenetileg a jármű tengelyterhelését is megnövelik.
ha a fékezőerő nem elég nagy a fékút megengedhetetlen mértékben megnő, viszont túl nagy fékezőerő
megengedhetetlen tömegerőket kelt.
a vonat különböző részeiben egy időben különböző lassulást előidéző fékerők hatására rángatások
keletkeznek, amik veszélyesek lehetnek a vonókészülékekre, az utasok és az áruk biztonságára. Hosszabb
vonatoknál ezért csak lassú ütemben szabad a fékezőerő mértékét változtatni.
A fékezési módok kiválasztásának szempontjai: sebesség,
költséghatékonyság,
karbantartási igény,
üzemeltetés körülményei.
9. Ismertesse az átmenő, nem átmenő, önműködő, nem önműködő fékek fogalmát és jellemző
tulajdonságait.
A vonatban lévő járművek fékberendezésének működtetése szerint megkülönböztetünk:
nem átmenő féket: az egyes járművek fékberendezése csak magáról az adott járműről
működtethető
átmenő féket: a vonat egy, több, vagy minden járművéről a vonat összes fékberendezése
működtethető
A vonatszakadáskor való viselkedés szempontjából beszélhetünk:
nem önműködő fékről: vonatszakadás esetén egyik vonatrészben sem keletkezik önműködően
fékhatás, sőt esetleg a vonatszakadás előtt megvolt fékhatás is megszűnik
önműködő fékről: vonatszakadáskor a szétszakadt vonatszakaszokban fékhatás keletkezik,
illetve a vonatszakadás előtt megvolt fékhatás megmarad, illetve tovább nő.
I. modul - 42 -
érzékenység, érzéketlenség,
kimeríthetőség, kimeríthetetlenség,
különböző vonatnemeknek megfelelő féknemek: gyorsműködésű fék-rövid vonat, lassúműködésű fék-
hosszú vonat,
önműködő sűrített levegő utánpótlás,
raksúlyfékezés,
az önműködő légnyomásos fék kezelhetősége: késedelem nélkül és torzítás mentesen adja át a
fékparancsokat.
I. modul - 43 -
fokozatos fékezést, amely esetben egy vagy több kisebb fokozatban fejtjük ki a fékhatást. Önműködő
légnyomásos fékeknél növekvő erősségű fékezési fokozatoknak növekvő fékhenger-, és csökkenő fővezeték-
nyomások felelnek meg.
teljes fékezést: amely a kifejthető fékhatás felső határáig történő egy, vagy több fokozatban végrehajtott
fékezésnek felel meg.
A fékhatás keletkezésének módjától függően megkülönböztethető:
üzemi fékezés gyorsfékezés vészfékezés kényszerfékezés teljes fékezést.
A fékezési művelet ellentettje az oldás. Az oldás mértéke alapján megkülönböztetünk:
fokozatos oldást: amely során egy vagy több fokozatban csökkentjük, vagy szüntetjük meg a
fékhengernyomást. Önműködő légnyomásos fékeknél növekvő erősségű oldási fokozatoknak csökkenő
fékhenger-, és növekvő fővezeték-nyomások felelnek meg.
teljes oldást: amely a fékhenger teljes kiürüléséig egy, vagy több fokozatban végrehajtott oldásnak felel meg.
Fékhenger feltöltési idő: a fékhenger töltési folyamatát azzal a – másodpercben mért – idővel jellemezzük, mely
a fékhengernyomás-emelkedés kezdeti pillanatától addig telik el, amíg a fékhengernyomás a legnagyobb érték
95%-áig emelkedik.
Oldási idő: a fékhenger oldási folyamatát azzal a – másodpercben mért – idővel kell jellemezni, mely a
fékhengernyomás-csökkenés kezdeti pillanatától telik el addig, amíg a fékhengernyomás 0,4 bar értékre
csökken.
a nyomásváltozási hullámok alakjában a fővezetékben terjedő fékezési és oldási parancsok hosszú vonatok
esetén késedelmesen terjednek és torzulnak.
17. Melyek a különböző vonatfajták sajátosságai miatt kialakult fékfajták, melyek az ezeknek
megfelelő féknemek?
A vonatfajták sajátosságai:
a személyvonatok viszonylag rövidek, tömegeloszlásuk egyenletes,
◦ oldási idők: 15-20 s, anélkül, hogy azok üzemveszélyes torlódásokat okoznának a vonatban.
nagysebességű személyvonati fék (R-fék): a fékút rövidítésére a nagyobb sebességnél kisebb kisebb súrlódási
tényező miatt nagyobb fékezőerő kifejtésre van szükség
◦ sebességhatár 80 km/h,
lassúműködésű tehervonati fék (G-fék): a vonat hossza miatt a vonat elején és végén nagyobbak az
időkülönbségek, amely gyors működésű fék esetén üzemveszélyes toródásokat okozna. A torlódások
megakadályozása végett szükséges a feltöltési és oldási idők elnyújtása, és a tuskófektetés a fékezés
kezdetén az elsőfokozati nyomáslökéssel. A tehervonati fék fontos tartozéka a raksúlyfékező és a csapoló
berendezés, ami a fékhatás terjedési sebességét növeli.
hosszú tehervonati fék (G-G-fék): a nagy teljesítményű tehervonati mozdonyok nagy tömegűek és
fékezőerejük is nagy. A torlódások elkerülésére a hosszú tehervonatoknál:
késedelem nélkül,
és torzítás mentesen
hajtanák végre a fékberendezések.
A kezelhetőség romlik:
kiegészítő légfékhez: félig nyomástartó: csak egyetlen állásukban képesek a fővezeték légveszteségeinek
automatikus utántáplálására, nyomástartó: zárt állásuktól eltekintve képesek a fővezeték légveszteségeinek
automatikus utántáplálására.
önműködő légnyomásos fékhez: félig nyomástartó: csak egyetlen állásukban képesek a fővezeték
légveszteségeinek automatikus utántáplálására, nyomástartó: zárt állásuktól eltekintve képesek a fővezeték
légveszteségeinek automatikus utántáplálására, nyomástartó villamos fékkel kiegészítve.
Időfüggő fékezőszelepek: léteznek olyan nyomástartó fékezőszelepek is, ahol a fékerő mértéke nem a kar
helyzetétől, hanem az üzemifék-állás használatának idejétől függ.
2 fő részre osztható a szabályozó szerv és az átviteli szerv. a szabályozó
szerv egyik oldalán változtatható rugóerővel terhelt, csőszeleppel egybe
épített membránból áll. A membrán másik oldalára a vezérlőtér nyomása hat.
az átviteli szerv egy csőszeleppel egybeépített membránból áll. az átviteli
szerv membránjának egyik oldalára a vezérlőtér a másik oldalára a fővezeték
nyomása hat. mindkét szervben a membrán elmozdulása a cső- és
tányérszelepet nyitja.
Részei:állandó működésű nyomásszabályzó, gyorstöltő szerv, bütykös
vezérlésű szelep, nyomásigazító, áramlásjelző.
A helyzetfüggő kialakítású fékezőszelepek alapelve az ún. „állandó működésű
nyomásszabályozó”, ahol a fogantyú helyzete szerint változó feszítettsége rugó
határozza meg a vezérlő tér nyomását, a nyomásváltozások sebességét pedig a vezérlő tér térfogatához
illesztett keresztmetszetek.
Az időfüggő kialakítású fékezőszelepek esetében csak „Menet” állásban biztosított a vezérlőtér 5 bar
nyomásának utántöltése valamilyen nyomásszabályozó segítségével. Az „Üzemi fék” 5-3,4 bar közötti
nyomástartományában vezérlő tér utántáplálás nincs, de a tér kellő tömörsége biztosítja a beállított nyomás
fékezési folyamat alatti állandóságát.
Elekropneumatikus PBA/ PBR
I. modul - 47 -
Fékezőállás
Fokozatos fékezés
Fékezést határoló állás
Oldó állás
Fokozatos oldás
A villamos (elektrodinamikus) fék méretezése olyan, hogy normál üzem esetén is képes a mozdony teljes
tömegének a lefékezésére.
Az elektrodinamikus fékkel is felszerelt vontatójárművek esetében elsősorban a fékezőszelep feladata az
önműködő légnyomásos fék és az elektrodinamikus fék megfelelő együttműködésének biztosítása (D5, D15).
Az elektrodinamikus fék a kerékpárfékezés különleges változata, használata esetén a villamos, vagy dízel-
villamos vontatójármű vontatómotorja generátorként üzemel.
Az önműködő légfék vezérlése vagy a mozdonyvezető által kézzel, vagy egy automatikus menet és
fékvezérlőbe (AFB) beépített sebességszabályzóval történik.
Az elektronikus fékek lehetővé tették a kopásmentesen működő hajtóműfékek használatát is, valamint a
sebességszabályozásba történő bevonását.
A következő elektromossággal vezérel fékek vannak:
Elektrodinamikus fék (E-fék)
Elektropneumatikus fék (Ep-fék)
Még esetleg szóba kerülhetnek a különböző fékezőszelepek amelyek kontrolleresek, vagy
villamossággal vezéreltek (PBA, PBL, FS42, FS3-4, HZE, DAKO-BSE, E70, stb.)
Fékező
állás: a fővezeték nyomás csökkenésére a vezérlő
dugattyú felfelé mozdul elzárva a kormánykamrát és a
fékhenger összeköttetését a szabad levegővel, továbbá
megnyitva az utat a készletlégtartály és a fékhenger
között. Fékállásban, ha szükséges a fővezetékről a
készletlégtartály tölthető.
egy-egy befékezett vonat adott járművének fékjét a vonat többi fékjétől függetlenül kell oldani,
az oldott fékű vonat egy vagy több – túltöltés, vagy fékhiba miatt befékeződött – járművének fékjét oldani
kell,
üres fővezetékű, de a fővezeték kiürítésekor befékeződött jármű fékberendezését kell oldani.
I. modul - 52 -
Vonatnemváltó: a fékhenger töltési és ürítési folyamatának az adott vonat által támasztott igényeknek
megfelelően kell végbemennie:
A levegő kompressziója és expanziója politropikus állapotváltozás keretében megy végbe, melyre az alábbiak
jellemzők:
Közbenső hűtő: feladata a fokozatok közt az összesűrített levegő hőfokának csökkentése. A korszerű hűtőknél
az egymással párhuzamosan kötött hűtőcsövek bordái közt hűtőventilátor szívja át a hideg levegőt, így kb.
100 °C hőfokcsökkenés érhető el.
Olajleválasztó: a légsűrítő és a főlégtartály közé olajleválasztót kell beiktatni, amely a kenőolaj nagy részét
összegyűjti és a szállított levegő nedvességtartalmát is csökkenti. A fék és a pneumatikus segédberendezések
üzembiztos működése miatt jelentős a szerepe.
Visszacsapó szelep: a légsűrítő és a főlégtartály közé iktatják be, amivel a légsűrítő nyomószelepei
megóvhatóak attól, hogy állandóan főlégtartály nyomás alatt álljanak.
Kenési rendszerek: a légsűrítőket a súrlódási erők, a kopások és a melegedés csökkentése érdekében kell
kenni. A kenési rendszerek lehetnek:
szórókenésűek: ekkor az olajba merülő forgó alkatrészek „felcsapják” az olajat a kenendő felületekre (kisebb
szállítóteljesítménynél alkalmazható),
kényszerkenésűek: ekkor a kenőolajat egy fogaskerék szivattyú szállítja furatokon, hornyokon át a kenendő
részekhez (kisebb szállítóteljesítménynél alkalmazható); meg kell oldani a rendszer ellenőrzését is.
A légsűrítő lehet:
Szerkezete szerint: dugattyús, csavaros, forgólapátos
Hajtása szerint: mechanikus ( közvetlenül a dízelmotorról)
villamos( villamos motor)
kardántengelyes
Szabályozása szerint: üresjárati, szakaszos
Üzemi jellemzői: 1. szállító teljesítmény (liter/min)
2. megengedett sűrítési idő ( %)
3. kis és nagynyomású hengerek száma (1, vagy 2 fokozat)
4. hengerszám
4. elrendezés ( soros, V, W)
5. kenése ( szóró, kényszer)
Hengerek száma szerint
Főlégtartály üzemi nyomása: 8-10 bar
36. Ismertesse a légsűrítő szabályozási módokat.
A légsűrítő szabályozás feladata abban áll, hogy a légsűrítő csak akkor termeljen sűrített levegőt, ha
ezt a vonat pneumatikus rendszere valóban igényli. Vasúti motoros légsűrítők esetében ez két módon
valósítható meg:
38. Mi a légsűrítő tehermentesítő berendezés feladata, milyen szerkezeti elemekből épül fel?
A légsűrítőtől a főlégtartályhoz vezető csőbe leggyakrabban visszacsapó szelepet iktatnak. E szelep
segítségével megóvhatók a légsűrítő nyomószelepei attól, hogy állandóan főlégtartály-nyomás alatt legyenek.
üreges visszacsapó szelep: a szelepet a légsűrítő felől érkező nagy nyomású levegő beáramlásának
megszűnése után az átfúvó szeleppalást körül a szelep fölé jutott főlégtartály-levegő nyomása zárja.
A légsűrítő biztonsági szelep megakadályozza, hogy a légsűrítő szabályozó meghibásodása, vagy dugulás
esetén a légsűrítőben túlnyomás alakuljon ki.
A légsűrítőt tehermentesíti az üresjárati szelep működése is, ugyanis ha a pneumatikus rendszernek nincs
szüksége levegőre, akkor a szabadba termel a légsűrítő.
39. Hogyan valósul meg a sűrített levegő tárolása, szállítása, állapotának javítása?
A vontatójármű légsűrítője által termelt sűrített levegő hosszabb-rövidebb csővezetéken, esetleg utóhűtőként
alkalmazott csőkígyón keresztül a főlégtartály(okba) és (általában nyomáscsökkentőn keresztül) egyéb olyan
légtartályokba áramlik, melyekben a különböző pneumatikus segédberendezések számára szükséges sűrített
levegő kerül tárolásra.
Minden egyes főlégtartályon található víztelenítő berendezés, továbbá a főlégtartálytérbe egy vagy két
biztonsági szelepet kell beiktatni úgy, hogy a főlégtartály-nyomású tér valamelyik csővezetékének dugulása,
vagy elfagyása esetén se keletkezhessék olyan tér, melyben uralkodó nyomást biztonsági szelep nem korlátoz.
A sűrített levegő állapotának javítására a következő szerkezeti elemek hívatottak:
◦ légszárítók: a már lehűtött főlégtartálylevegő relatív páratartalmát adszorbciós légszárítók segítségével lehet tovább
csökkenteni. Ilyenkor a levegő olyan aktivált anyagon (alumínium-oxid) áramlik keresztül ami kiválasztja a megmaradt
víztartalom nagy részét.
40. Mi teszi szükségessé a sűrített levegő tárolását a mozdonyokon, milyen funkciókat követel ez meg?
A főlégtartály feladata elsősorban a sűrített levegő tárolása. Az így tárolt levegőkészlet rovására a vonat
fékberendezéseinek feltöltése, vagy oldása idején bizonyos időn keresztül nagyobb mennyiségű sűrített levegő
juttatható a fővezetékbe, mint amennyit ugyanezen idő alatt a légsűrítő termelni képes.
A főlégtartály további fontos feladata a levegő minőségének javítása azáltal, hogy az abban tárolt levegő lehűl,
s abból a víz, az olaj, és az egyéb szennyeződések kicsapódnak.
I. modul - 57 -
41. Hogyan van kialakítva a különféle légtartályok szerkezete, milyen tartozékai vannak, és
hogyan zajlik a vizsgálatuk?
Korszerű vontatójárműveken mélydomború fenekű, hegesztett kivitelű légtartályokat alkalmaznak, s a
főlégtartályok is ilyenek. Az ilyen légtartály szerkezeti kivitele folytán a hegesztési varratok csak húzó
igénybevételnek vannak kitéve. A főlégtartályok üzemi nyomás értéke 8-10 bar között változik.
A főlégtartálytér egy, vagy több sorba kapcsolt légtartályból áll, amely rendszerben a sűrített levegőben még
meglévő víz és egyéb szennyeződések jelentős része már az első tartályban kiválik. A főlégtartálytér
össztérfogata a vontatójármű típusától, feladatától és üzemi jellemzőitől függően hazai viszonyok között 200-
1420 liter között változik.
A víztelenítés szerepe különösen hideg időben jelentős, nehogy a fővezeték vagy egyes fékalkatrészek
elfagyjanak továbbá segít a korrózió csökkentésében.
Víztelenítésnél a szelepet lassan kell nyitni, mert a nagy nyomással kiáramló levegő nem engedi a vizet távozni.
Vontatási telepeken először a fékezőszeleppel csökkenteni kell a légnyomást 0,5 bar értékre és a víztelenítőt
csak ez után szabad kinyitni. A víztelenítés történhet:
víztelenítő csavarral (főlégtartályon nem alkalmazzák): a légtartály legmélyebb pontján helyezik el, ha
kicsavarják, akkor a csavar tövénél lévő furaton át a folyadék a szabadba távozik,
víztelenítő váltóval: általában gömbforgós kivitelű, kézi működtetésű,
távvezérlésű víztelenítő szelep (Knorr EW6): feladat, hogy a kicsapódó vizet és egyéb
szennyeződéseket összegyűjtse, s bizonyos időközönként eltávolítsa a főlégtartályból.
Az elzáróváltók vagy elzárják a vezeték terét a tömlőkapcsolat terétől, vagy pedig lehetővé teszik a sűrített
levegő áramlását. A váltók működtetése egy kar segítségével történik. Biztonsági szempontból a váltók zárt
állásában a következő kritériumoknak kell teljesülni: a vezeték terét a tömlőkapcsolat terétől tömören el
kell zárni, a tömlőkapcsolat terét egy légtelenítő furaton keresztül a szabad levegővel kell összekötni.
A tömlőkapcsolatok csatlakozói úgy vannak kialakítva, hogy a fővezeték és a töltővezeték véletlenül se legyen
összekapcsolható.
45. Melyek a sűrített levegő állapotának javítására hívatott szerkezetek, mi azok működési elve
és hol vannak beépítési helyeik.
Főlégtartály-víztelenítő szerkezetek: a főlégtartályban és az ezzel közvetlen kapcsolatban álló egyéb
légtartályokban több-kevesebb kondenzvíz gyűlik össze, ennek eltávolítására szolgálnak a víztelenítő
berendezések.
Légszűrők: az önműködő légnyomásos fék fékezőszelepe felé áramló, nagy mennyiségű sűrített levegőben még
benne lévő olajat és szilárd szennyezést a fékezőszelep elé iktatott légszűrő választja ki.
utánhűtők: a sűrített levegő hőmérsékletét egy csőkígyó segítségével csökkentjük, aminek hatására
csökken a páratartalma, ezzel a módszerrel a víztartalom 22-32 %-át lehet eltávolítani.
légszárítók: a már lehűtött főlégtartálylevegő relatív páratartalmát adszorbciós légszárítók segítségével
lehet tovább csökkenteni. Ilyenkor a levegő olyan aktivált anyagon (alumínium-oxid) áramlik keresztül
ami kiválasztja a megmaradt víztartalom nagy részét.
az erőátadó rúd,
a karos emeltyű:,
a tengely, vagy csapszeg
megfelelő kombinációiból kialakított mechanikus szerkezet.
Nyomó-, vagy vonórúd, karos emeltyű, többszöröző rudazatelem, erőelosztó rudazatelem,
fékkeresztrúd, fékháromszög, függesztő elemek, rudazatvisszahúzó rugók, mechanikus raksúlyváltók,
rudazatállító berendezések, féktuskók, kézifék.
I. modul - 59 -
öntött,
lemezből hegesztett és
mélyhúzott kialakításúak.
A fékhatást a hengerbe áramló sűrített levegő hatására előremozduló dugattyú fejti ki, amit oldáskor a
visszahúzórugó tol az alaphelyzetébe.
A fékhengerek a szükséges erőkifejtés mértéke szerint különböző méretűek lehetnek amelyet az egész collban
kifejezett átmérő jelöl (6-16”). A fékhenger dugattyúlöket-hossza alapján megkülönböztetünk:
Normál üzemben a kerék átmérője és a féktuskó magassága is folyamatosan változik, a két elem együttes
méretváltozása miatt a fenti hibalehetőségek elkerülése érdekében szükséges a fékrudazat utánállítása.
A kézi rudazatállító lehet: - rudazatállító csavarzat: egy kettős csavaranya (palackanya), amely egyik vége
jobbos, a másik balos menetű és elforgatásakor a belekötött két rudat távolítja, vagy közelíti egymáshoz így
változtatva a két rúd teljes hosszát,
-rudazatállító rúdfej: a rúd végén több, egymástól 70-80 mm-re lévő furatokba
csapszeggel lehet az állítandó rudat csatlakoztatni, így befolyásolva a mechanizmus geometriáját.
Az önműködő rudazatállító feladata, hogy a változó féktuskóhézagot kiegyenlítse és lehetőleg állandó
fékhengerdugattyú-löketet állítson be. A rudazatállítók egy nagy menetemelkedésű, nem önzáró állítóorsóval s
egy rugózott kapcsolóberendezéssel rendelkeznek. A kapcsolót vagy a dugattyúlöket által, vagy a
rudazatelmozdulás által vezérelt szerkezet állítja.
löketállító szerkezetek.
orsós kéziféket,
Exter-féle vetősúlyos kéziféket,
emeltyűs kéziféket,
láncos kéziféket.
Napjainkban a kézifék csak a légfékkel együtt fordul elő, ezért szükséges, hogy mindkét féknemmel úgy
lehessen a közös fékrudazatot működtetni, hogy az egyik fék a másik működését ne zavarja.
Feladata: a jármű állva tartására szolgál.
Kézi: a jármű fékállásáról, vagy peronjáról, vezetőállásról kezelhető
Rögzítő fékeket: a teherkocsikon a földröl kezelhető
Kézifék megtalálható egyes vontató és minden vontatott járművön.
Kezelhetőség szempontjából léteznek járműről kezelt, és földről kezelt.
Fékerő kifejtése szempontjából vannak orsós kézifékek, exter-féle vetősúlyos kézifékek, emeltyűs és láncos
kézifékek.
Modernebb járműveken: rúgóerő tárolós féket alkalmazunk a jármű rögzítésére
51. Ismertesse a kompakt tuskós fékegységek szerkezetét.
Egy egységet alkot a fékhenger és működtető rész, nem kellenek hozzá bonyolult fékrudazatok, a löket
állítás is meg van oldva benne. Kis mérete, és tömege miatt, mint kompakt, közvetlen működésű
fékhenger alkalmas a beszerelése a behatárolt beépítési terű forgóvázakba.
Az egységet lehet harapófogós kivitelben alkalmazni, amikor két féktuskó az egymással szembeni
futófelületeket csak egy fékhengerrel fékezi. Részei: fékhengertartó függvas, fékhenger,
fékfüggvas, tuskósaru, kifordulásgátló, féktuskóhézag elosztó.
I. modul - 61 -
működtetése közben egy görgős - karos szelep sűrített levegőt juttat a kocsi oldalán elhelyezett fékezettség
kijelzőhöz. A piros szín a befékezett állapotot, a zöld szín az oldott állapotot mutatja).
A kézifék általában egy kerékre, vagy egy kerékpárra, adott esetben egy egész forgóvázra hat. Adott esetben
egy forgóvázon belül egy vagy több kerékpárt fékez.
Gépi működtetésű rögzítőfékek a rugóerőtárolós fékek: Fékhengerhez hozzáépítenek egy RET egységet. A
RET egységben egy nagy méretű és erejű rugó van, amely terhelt állapotban, sűrített levegővel van feltöltve
van oldott helyzetben. Használat során a RET fékegységből a sűrített levegőt elengedjük, a rugó tehermentesül,
elmozdítja a RET egység dugattyút, amely a fékhenger dugattyúját fékezésbe hozza. A RET fék feloldása sűrített
levegővel való feltöltéssel, illetve kényszeroldással lehetséges.
60.
Ismertesse a
rugóerő
tárolós
egységgel
kiegészített
fékhengerek
működését!
I. modul - 63 -
Ezzel a rugóerőtárolós fék állapota nem került meghatározásra. A Rugóerőtárolós fék befékezhető vagy
vészoldást lehet rajta végezni.
A rugóerőtárolós fék kényszeroldója a forgóvázon, a két forgóváz átlós oldalain, mind a négy rugóerőtároló
fékhengert oldjuk a vészkioldó berendezés négyszögeinek elfordításával az óramutató járásának megfelelő
irányában kb. 70 fokkal. A kattanás után kb. 1-3 mp ideig fog tartani míg a rendszer átáll. Végül fordítsuk a
kulcsot vissza és ellenőrizzük az oldott állapotot a kb. 10 mm-re kiálló jelzőstiften.
Önműködő fék és hajtóműfék + (sínfék és légfék gyorsfékezés esetén): a hajtóműfék az elsődleges fék, a
fékrendszer bizonyos sebesség alatt átkapcsol légfékes üzembe.
Önműködő fék és RET fék: az önműködő fék, és a RET fék nem befolyásolja egymás működését.
40km/h felett lehet villamosan fékezni üzemi fékezés esetén 40km/h felett csak villamos fékezés van.
Gyorsfékezéskor „R” állásban 40km/h felett alakul ki a vonatnem-váltó állásának megfelelő fékhengernyomás.
Legnagyobb nyomásérték 40km/h felett 2BAR, amit a nyomáskapcsoló állít be.
Hajtóműfékezés, lehet visszatápláló, és fékellenálláson hővé alakító.
A motorkocsi üzemi fékje a villamos visszatápláló fék a vele együtt a hajtott forgóvázak kerékpártengelyeire ható,
és a futó forgóvázak tengelyeit fékező, elektronikus vezérlésű súrlódásos fékkel.
A villamos fék és a légfék együttműködését (blending) a járművezérlő készülék (FLG) szabályozza a menetfék
kapcsoló kitérítésének megfelelően. A járművezérlés által működtetett elektropneumatikus (EP)
nyomásszabályozó végzi a kívánt nagyságú fékhengernyomások beállítását. Ettől függetlenül a
mozdonyvezetői fékezőszeleppel is bármikor lehetséges fékerő kifejtése.
A villamos fék meghibásodását a járművezérlő készülék jelenti a fékvezérlő-készüléknek. Ilyen esetben az
elektropneumatikus fék ezen a hajtott forgóvázon a teljes fékerőt átveszi.
A súrlódásos fékek különböző fajtái találhatók meg a vontatójárműveken, azok nemétől függetlenül. A
pneumatikus működtetésű fékrendszerek legtöbbször súrlódás segítségével emésztik fel a mozgási energiát,
amely fékezésnél hővé alakul. Az így felemésztett energia vonattovábbítási szempontból veszteségenergia.
Működésének feltételei:
nyomáskapcsolók,
sebességérzékelők: centrifugálszabályzó, akkumulátor, mágnesemelő hengerek,
rugók, mágnesvezérlő egység, fékhatásgyorsító (fővezeték ürítésében van szerepe).
Sínfék alapállapotai: magas: rugó tartja fent, és levegő nyomja le,
alacsony: rugó tartja fent, működés közben a mágnes rántja le,
félmagas.
Alkalmazásuk: tuskófékkel vagy tárcsafékkel.
I. modul - 66 -
Hik: Hildebrand-Knorr-fék,
Kk: Kunze-Knorr-fék,
KE: egységműködésű Knorr-fék,
R (csúcsára állított négyzetben) KE:
egységműködésű Knorr-fék UIC
szerinti nagyteljesítménnyel,
O: oerlikon-fék,
Ws: Westinghouse-fék,
WE: Westinghouse-fék E típus,
WU: Westinghouse-fék U típus,
DMD 3: Davis&Metcalfe fék,
Bd: breda-fék,
Bo: bozic-fék,
Dk: dako-fék,
Ch: charmilles-fék,
SW: SAB-WABCO-fék,
A légfék típusjelét kiegészítő jelzések:
G: tehervonati fék,
P: személyvonati fék,
R: gyorsvonati fék,
Mg: mágneses sínfék,
GP: tehervonati-személyvonati fék,
PR: személyvonati-gyorsvonati fék,
GPR: teher-, személy-, gyorsvonati fék,
GPRMg: teher-, személy-, gyorsvonati-, valamint gyorsvonati fékkel kombinált mágneses sínfék,
A: önműködő raksúlyfék,
ep: villamos vezérlés,
sárga színnel jelzett és bekeretezett ep felirat: elektropneumatikus fékkel teljesértékűen felszerelt jármű,
vörös színnel jelzett és bekeretezett ep felirat: elektropneumatikus fék működtetéséhez átmenő vezetékkel
kiépített kocsi,
E: villamos fék (dinamikus fék),
H: hidraulikus fék (dinamikus fék),
M: motorfék (dinamikus fék),
mZ: kiegészítő fékkel ellátva,
D (bekarikázott): tárcsás fékberendezés,
K (bekarikázott): műanyag féktuskós fékberendezés.
I. modul - 69 -
fokozhatóság szempontjából van fokozatos működésű (többnyire kézi működésűek, 2 vagy 3 állásúak), és
folyamatosan szabályzók (többnyire automata raksúlyváltók).
működtetés módja alapján pneumatikusak vagy mechanikusak.
Működtetés szerint:
kézi működtetés esetén a jármű oldalára helyezett kézi raksúlyváltó „rakott”, „üres”, 3 állású raksúlyváltó
esetén „üres-félig rakott-rakott” állásokat kell kiválasztani. Raksúlyváltó állásának megfelelő fékhengernyomás
fog kialakulni mechanikus úton.
önműködő mechanikus: kerékterhelést a hordrugóhoz csatlakozó szögemeltyű figyeli, és egy állítórudazattal
változtatja a kormányszelephez csatlakozó emeltyű forgáspontját, amely a forgáspont helyzetének megfelelő
fékhengernyomást fog kialakítani.
pneumatikus folyamatos szabályzás: a kerékterhelést a hordrugókba épített mérlegszelep érzékeli, amely egy
dugattyú közvetítésével a rudazattal az emeltyű forgáspontját változtatja. Az emeltyű egyik végpontjára a fiktív
fékhengertér nyomása, a másik végpontjára a fékhenger nyomása hat. A fékhengerek töltése és ürítése a
vezérlőszelepek működésével történik.
mérlegszelep,
dugattyú,
emeltyűk,
relészelep.
80. Milyen a teherkocsikon a légfék kezelőszerkezeteinek kialakítása, elrendezése, mi az egyes
elemek feladata?
A jármű homlokfalánál kerülnek elhelyezésre a tömlőkapcsolatok és az elzáróváltók, valamint az
elektromos csatlások. A jármű oldalán helyezik el a vonatnemváltót, a fékkijelzőt, kiiktatóváltót.
Kezelőszerveket elhelyezhetik egy fékpanelon. A jármű alján helyezik el a légtartályokat és a
nyomásszabályozót. Centrifugálszabályzó a tengely végén van elhelyezve. Teherkocsiknál a kéziféket
lehet oldalról, és fékállványról kezelni.
I. modul - 70 -
A vontatási nem szerint van villamosított vasútvonal, ahol villamos vontatás lehetséges, és nem villamosított
vasútvonal, ahol a villamos vontatás nem lehetséges. A nem villamosított vasútvonalakon napjainkban a dízel
vontatás használatos.
gőzmozdonyok: a szilárd, illetve folyékony tüzelőanyag elégetésével nyert hőenergiát alakítja át mechanikai
munkává gőzdugattyú segítségével. Hatásfoka alacsony 7-8% közötti.
villamos mozdonyok: a felsővezeték rendszerből levett elektromos energiát alakítja át mechanikai munkává. A
sűrű forgalmú vonalak nagy mennyiségű teher és személyforgalmát elsősorban villamos vontatással lehet
gazdaságosan lebonyolítani, mert a mozdonyok viszonylag kis tömege mellett is nagy vonóerő kifejtésére
képesek. Hatásfoka jó, a környezetet kevéssé szennyezi. A felsővezetékben folyó áram szempontjából
megkülönböztetünk:
dízel mozdonyok: a tüzelőanyag elégetése során felszabaduló kémiai energiát alakítja át mechanikai munkává.
A dízel vontatójárművek több segédüzemi berendezést igényelnek, mint a villamos vontatójárművek. A
dízelmotor önmagában nem alkalmas vontatási feladatokra, a probléma áthidalására megfelelő erőátviteli
rendszert kellett kifejleszteni, ami lehet: mechanikus erőátvitel, hidrodinamikus erőátvitel,
hidromechanikus erőátvitel, villamos erőátvitel
légsűrítő, homokoló
I. modul - 72 -
Az új építésű mozdonyok önhordó szekrény kivitelűek, ami azt jelenti, hogy a súly és egyéb terhelések
viselésében az alvázon kívül a szekrényváz is részt vesz az alvázzal együtt:
vonóhorog,
heveder,
orsó, hajtókarral,
kengyel.
A vonókészülék az erőátadás módja és helye szerint lehet
A hagyományos ütközőkészülék a jármű hosszirányában a homlokfal elé vízszintesen kinyúló olyan szerkezet,
amely rugó ellenében hátranyomódhat. Az ütköző fő szerkezeti részei:
ütközőtányér,
ütközőszár
rugó
ütközőtok az alaplemezzel.
Az ütközőkészülékeket az alkalmazott rugófajták szerint lehet csoportosítani:
tekercsrugós,
gyűrűrugós,
gumirugós,
hidraulikus,
elasztomer,
TechPak betétes.
Központi ütköző és vonókészülékek: a hagyományos kialakítás feladatait
egy egységben teljesítő szerkezet. A korszerű motorvonatoknál az önműködő készülékek használata nem
igényli a tolatószemélyzet közreműködését kapcsoláskor, az a vezetőfülkéből elvégezhető.
A központi vonó - ütközőkészülék önműködően összekapcsolva a vasúti járműveket egy időben több funkciót is
megvalósít: a vonó- és ütközőerők közvetítésén túl általában lehetővé teszik a levegős-, fűtési- és vezérlési
csatlásoknak - vagy ezek egy részének - önműködő összekapcsolását. A központi (egyesített) vonó –
ütközőkészülékek két rendszerét szokásos megkülönböztetni, úgymint nem merev és merev készülékeket.
I. modul - 76 -
Lényegi különbség e két rendszer között, hogy az egymáshoz képest függőlegesen szabadon elmozduló nem
merev rendszerű kapcsolók csak mechanikus kapcsolatot létesítenek a szomszédos járművek között, míg a
merev rendszerű kapcsolók esetében - köszönhetően a megkövetelt csekély kapcsolójátéknak - a lég- és
villamos vezetékek önműködő összekapcsolása is megvalósulhat. A jelenleg nagyvasúti alkalmazás
szempontjából a merev jellegű készülékek főleg motorkocsikon (motorvonatokon), elővárosi forgalomban
nyernek felhasználást.
A merev rendszerű önműködő központi ütköző és vonókészülékeknél kapcsolás után a kapcsolófejek merev
rudat képeznek egymással, függőleges irányban nem tudnak elmozdulni, ezért a fejek az alvázhoz
kardáncsuklós szerkezettel kapcsolódnak. A kapcsolófejek mechanikai, levegős és villamos kapcsolatot
létesítenek a járművek között.
főcsapszeg,
horgos szem,
feszítőrugó
A kapcsoló fő részei: kapcsolófej,
A vezetőfülke lehet a mozdony két végén, vagy csak az egyik végén, illetve a mozdony közepén. A
vezetőfülkében lehet egy, vagy két vezetőállás.
A fülke kialakítása lehetővé teszi a kényelmes és komfortos munkavégzést minden napszakban és időjárási
viszonyok között. A kezelőszervek úgy vannak elhelyezve, hogy a mozdonyvezető azokat elérje, és azokat
biztosan tudja kezelni.
o rudazatos kapcsolatú
o kardántengely meghajtású
o fogaskerék meghajtású
I. modul - 77 -
A kerékpárok feladatai:
gördülőszerkezetként lehetővé teszi a jármű többé-kevésbé
csúszástól mentes gördülését,
vezető szerkezetként biztosítja a sínpár által meghatározott
kényszerpályán való haladást, megakadályozza a pálya
elhagyását,
hajtószerkezetként lehetővé teszi a hajtó-, vagy fékezőerők
átadását a pályára,
tartószerkezetként hordja a jármű tömegét és súlyerejét átadja a
pályára.
A vasúti kerékpárokat nagyfokú egységesítés jellemzi és a futásbiztonság szempontjából fontos méreteiket
nemzetközi előírások rögzítik.
Szerkezeti kialakításukat tekintve megkülönböztetünk:
11. Ismertesse a vasúti kerékpár üzemét, haladását a pályán, a terelőerőket, a kisiklás elleni
biztonság jellemzőit.
A kerékpárok és a sín között alakul ki a vonóerő,
illetve a kerékpárok adják át a jármű teljes súlyát a
vasúti pályának.
Üzemüket, karbantartásukat tekintve fontos a
futófelület geometriájának megőrzése, melyet
esztergálással biztosítanak időnként. Monoblokk
keréknél a külső oldalon található beszúrásig lehet
esztergálni, abroncsos keréknél előnytelen a túl
vékony abroncs: könnyen hevül. Abroncsos
keréknél fehér festékkel minimum 4 helyen
összejelölik a keréktestet és az abroncsot. Ha a
jelölés elmozdult, akkor az abroncs túlhevülés miatt elmozdult a keréken. Ekkor meg kell vizsgálni,
szilárdan illeszkedik-e a testhez (csengő hang), ha igen, vörös összejelölést követően egy darabig
futhat még, ha a hiba nem jelentkezik a továbbiakban, újra fehérrel összejelölik.
A futófelület kialakítása enyhén kúpos, amely a
vágányközepes futást hivatott biztosítani. Emiatt azonban
egyenes pályán is, a két kerék kúpossága miatt enyhén eltérő
szögsebességgel fog forogni, azaz egymást előzgeti. Ez az
oka a kerékpár szinuszos futásának (a másik a nyomtáv,
vezetési táv közti 9mm különbség. Ha ez nem lenne, szorulna
a kerék). A mindenkori siklás ellen a nyomkarima véd,
azonban a védelem csak akkor hatásos ha a kerék geometriája megfelelő, azaz az AB, CE - pontok
távolsága és a BC távolság előírás szerinti (10mm és min 6,5 mm). A kifutásos illetve élesedett kerék
könnyebben felkúszik a sínszálra ami sikláshoz vezethet. Általánosan igaz, hogy az E-ponton túl nem
kúszhat fel a kerék a sínszálra, amely szintén sikláshoz vezethet. A felrakódott kerék is siklásveszélyes.
Üzemszerű kopásai: élesedés, kifutás
Nem üzemszerű kopásai: abroncsszakadás, abroncstúlhevülés (elfordulás), biztosítógyűrű kiesése,
kerékagy-agyülés kapcsolat lazulása, monoblokk: repedés, robbanás. Általában: laposodás,
felrakódás.
12. Milyen a kerékpárok csapágyazása, a sikló, illetve a görgős csapágyazások szerkezete.
A vasúti kerékpár csapágyazása egyrészt az üzem közben fellépő függőleges és vízszintes erőket közvetíti a
jármű és a kerékpár között, továbbá részt vesz a kerékpár vezetésében is. Kerékpár csapágyazás egyaránt
történhet sikló, illetve görgős csapágyazással.
Siklócsapágyas kialakításnál a tengelycsap a csapágytokban kialakított csapágycsészén fekszik fel, itt történik
a jármű súlyerejének átadása. A csapágycsésze felfekvő felületét mangán csúszóbetét fedi, a csapágy kenését
pedig a tengelycsap alsó felületéhez
szorított olajzó-párna végzi.
Hosszabb állás után a kenőanyag
eltávozik az érintkező felületek közül,
ez néhány méter megtétele után
pótlódik, innentől a kezdeti jelentős
mértékű súrlódás lecsökken, a futás
a kialakult olajfilmen fog történni.
Siklócsapágyazás esetén fokozottan
figyelni kell a megfelelő kenőanyag
ellátásra, mert száraz futás esetén
kialakulhat a hőnfutás jelensége, ami
a súrlódó alkatrészek nagyfokú károsodásához vezethet.
I. modul - 79 -
A gördülőcsapágyas kerékrögzítés
előnye, hogy a jármű
megindításához sokkal kisebb erő
szükséges, de a csapágyak
kenésére (zsírozására) itt is szükség
van. A nagy terhelés miatt kúp-,
henger-, vagy hordógörgős
csapágyakat használnak,
amelyeknél a menetbiztonságot
szavatoló üzemórákat határoznak
meg, cseréjére az így meghatározott
üzemidő határérték eléréséig sort kell keríteni.
lemezrugó: állandó szelvényű, egyre rövidülő lapokból épül fel, amelyeket középen egy bilincs fog össze. A
lemezrugó a lapjai súrlódása végett egyben lengéscsillapítóként is funkcionál.
csavarrugó: a leggyakrabban alkalmazott típus, sokszor egymásba helyezett rugókkal (duplex esetenként
triplex rugózásként). A csavarrugózásnál a járműlengések csillapítására méretezett lengéscsillapítókat kell
beépíteni.
gumirugó: jó csillapítási tulajdonságú, a menetzaj és a rezgések kiszűrésére eredményesen alkalmazható,
alkalmazásával a futásbiztonság szempontjából fontos progresszív rugókarakterisztika egyszerűen
megvalósítható.
légrugó: a terhelés átadás egy zárt térben levő meghatározott nyomású és kezdeti térfogatú levegőn keresztül
történik. A légrugó keménységét a nyomás változtatásával lehet szabályozni a terhelés függvényében.
A vasúti járművek hordrugó rendszere mellett mindig megtalálható egy lengést csillapító rendszer is, amely a
rugókon feltámaszkodó tömegekben tárolt lengési energia egy részét emészti fel, megakadályozva a káros
amplitúdójú lengések kialakulását. Kialakítási módjai:
futófelület kopás,
futófelület laposodás,
futófelület felrakódás,
futófelület kipattogzódás,
abroncs lazulás, elfordulás,
abroncs repedés, törés,
tengely hibák: hőnfutás miatti felületi hiba, csaptörés,
kerékváz hibák: repedések, törések.
Hordmű hibák:
az ívellenállás csökken,
az ívbeállás javul, növelhető a jármű hossza,
több kerékkel a tengelyterhelés csökkenthető.
A forgóvázakat több szempont szerint csoportosíthatjuk:
6. A hordmű minél jobban mérsékelje a pályahibák által kiváltott kerék terhelés - változások mértékét.
Személykocsi lapos
forgótányér
Teherkocsi gömbtám
18. Hogyan valósul meg a vonóerő átadás a kerékpártól a jármű főkeretére, melyek a
gyakorlatban előforduló rendellenességek, meghibásodások.
A vonóerő mindig a sín és a kerékpár futófelülete között képződik. A vonóerő útja:
Mechanikus erőátviteli rendszerű járműveknél a hajtáslánc a következő elemekből tevődik össze. A dízel motor
főtengelyéről egy oldható tengelykapcsolón adódik át a nyomaték a mechanikus, több fokozatú hajtóműnek. A
hajtómű hasonló szerkezeti kialakítású, mint a közúti járműveké, csak az irányváltást úgy kell megoldani, hogy
a jármű mindkét irányba azonos sebességgel tudjon haladni. A hajtóműtől általában kardán-tengellyel viszik a
hajtónyomatékot a kerékhajtóműhöz, amely meghajtja a kerékpárt, bizonyos esetekben ebből a hajtóműből
történik a másik kerékpár meghajtása is. Ezt a hajtásláncot általában kis teljesítményű mozdonyokon és
motorkocsikon alkalmazták, mert a jármű
megindítása nehézkes, valamint a motor névleges teljesítménye fokozatonként csak egy sebességen
használható ki.
Előnye a villamos erőátvitelnél a mozdony sebessége és vonóereje rugalmasan, tág határok között, jó
hatásfokkal szabályozható.
ha a motor tengelye párhuzamos a kerékpárral, akkor azt gyakran a forgóvázba építik, a motor és a
tengelyhajtómű közé pedig a relatív elmozdulást lehetővé tevő kapcsolat kerül. Az önálló tengelyhajtómű két
csapágyával a keréktengelyen, a harmadik kikötési pontja pedig a forgóvázhoz kapcsolódó nyomatéktám.
ha a motor tengelye a kerékpárra merőleges, akkor a motort vagy a forgóvázba, vagy az alvázra mereven
rögzítik, és a nyomatékot kardántengellyel adják át a kúpfogaskerekes tengelyhajtóműnek. Az önálló
tengelyhajtómű két csapágyával a keréktengelyen, a harmadik kikötési pontja pedig a forgóvázhoz kapcsolódó
nyomatéktám.
I. modul - 88 -
jelzőszáma, féksúlyadatok, egyesített sebesség, villamos-, illetve olajfűtés, honállomás, kocsi tömege, ülőhelyek
száma tömeg terhelési határ, gyorsvonati fék, forgócsaptávolság, utolsó fővizsgálat jele, fővizsgálati határidő,
részletes vizsgálat jele, bárcák jele, kocsi szekrény emelési helye, nem dohányzó kocsi, lúgos akkumulátorok
jele, gurító dombra felvinni nem szabad, étkező fekvő háló kocsi, villamos veszélyre figyelmeztető jel.
Teherkocsik jelei és feliratai: Pályaszám, tulajdonos vasúti jele, gyári tábla, kocsi saját tömege, terhelési határ
táblázatok, rakodási felület, rakodási hossz, raktérfogat, tartály kocsi űrtartalma, légfék típusa, önműködő
raksúly fék, tárcsa fék, utolsó fővizsga időpontja, kocsi emelési pontok , bárcák, nehéz tárgyak elhelyezésére
vonatkozó szabályok, legkisebb bejárható ív, rálökés ellen védett, kocsi ütköző közötti hossza, villamos
veszélyre figyelmeztető jel.
a keréktárcsából: 380-500 N/mm2 szakítószilárdságú sajtolt, hengerelt, vagy öntött acélból készül,
az erre melegen felhúzott abroncsból: nagyszilárdságú, kopásálló Mn-acél, amely melegzsugorítással van a
keréktárcsára felerősítve,
a biztosítógyűrűből: ami abroncslazulás esetén tölt be fontos biztonsági szerepet, mert megakadályozza a
fellazult abroncs leesését a keréktestről.
Az abroncs sérülései:
az abroncs és a keréktest négy ponton össze van jelölve, ezen jelölések egymáshoz viszonyított elfordulása
utal a kerékabroncs fellazulására,
a kerékprofil alakját, méretét időről-időre mérésekkel ellenőrizni kell az esetleges siklások elkerülése
érdekében.
az ép kerékre kalapáccsal ráütve fémes csengő hangot hallat, a repedt, törött keréknek pedig nincs
csengő hangja.
a kerékprofil alakját, méretét időről-időre mérésekkel ellenőrizni kell az esetleges siklások elkerülése
érdekében.
I. modul - 91 -
Önbeálló, hordógörgős egy soros kerék csapágyazás: a csapágy kúpos lehúzóhüvellyel van a
tengelycsapra felszorítva, amelyet a tengelyvéganya rögzít.
A nem önbeálló görgőscsapágyak két görgős csapággyal vannak tengelyvégenként szerelve. A
kialakítás előnye a könnyű szerelhetőség, mert a csapágytok, a csapágy és a hengergörgők a belső
csapágygyűrűről együtt lehúzhatók.
A hőnfutás fogalma: a vasúti járművek csapágyainak hibáiból (kifáradás, nem megfelelő karbantartás,
kenőanyag problémák) keletkező káros, a közlekedés biztonságát veszélyeztető mértékű
felmelegedéseket nevezzük hőnfutásnak.
I. modul - 92 -
hordrugó lap törések, lapelcsúszások: vagy helyben kell a lapot cserélni, vagy kis sebességgel
kell a sérült kocsit a kocsijavítóba eljuttatni.
rugótám hibák: nem lehet repedt, törött, deformált, vagy laza. Hiba esetén csökkentett
sebességgel továbbítható, a legközelebbi járműjavítóban meg kell javítani.
I. modul - 93 -
az ívellenállás csökken,
az ívbeállás javul, növelhető a jármű hossza,
több kerékkel a tengelyterhelés csökkenthető.
A forgóvázakat több szempont szerint csoportosíthatjuk:
a hossztartók külső oldalán a kocsi széléig nyúló konzolokat alkalmaznak, amelyeket a szögacél
padlókeret köt össze. A kocsiszekrény függőleges tartóit szintén a konzolokra hegesztik,
A négyhossztartós alváz azonos kialakítású mint a kéthossztartós, azzal a különbséggel, hogy a főtartók a két
segéd hossztartó helyén, a kocsi középsíkjához közel vannak. A kocsi két oldalán a főhossztartók helyén a
mellékhossztartók vannak, általában U 240-es idomacélból.
A hosszabb kocsiknál, ahol a nagyobb terhelés miatt a főhossztartók számát, vagy keresztmetszetét kellene
megnövelni, feszítőművet alkalmaznak.
átmenő vonókészülék,
nem átmenő vonókészülék.
Az ütközők feladata az, hogy a különböző sebességgel haladó járművek úgy ütközzenek egymással, hogy
sérülést, maradandó alakváltozást ne szenvedjenek. Az ütközőkészülék a következő szerkezeti elemekből épül
fel:
ütközőtányér,
ütközőfejlemez, csőszár,
rugózó elem,
ütközőtok,
alaplemez.
I. modul - 96 -
gyűrűrugós ütközőt,
gumirugós ütközőt,
hidropneumatikus ütközőt,
nagy teljesítményű, elasztomer betétes
ütközőt.
120 km/h-nál nagyobb sebességű vonaton, ha a pályán jelfeladás működik és van jól működő:
éberségi berendezés,
ETCS vonatbefolyásoló berendezés,
GSM-R értekező berendezés.
120 km/h-nál nem nagyobb sebességű vonaton, ha a pályán jelfeladás működik és van jól működő:
éberségi berendezés,
vonatbefolyásoló berendezés, legalább EVM 120-as berendezéssel azonos védettségi szintet elérő,
vagy meghaladó, INDUSI,
értekező berendezés: mozdonyrádió, vagy rögzített tartóban elhelyezhető és kihangosítható mobil
telefon.
80 km/h maximálisan engedélyezhető sebességgel közlekedő vonaton, ha van jól működő:
éberségi berendezés,
értekező berendezés: mozdonyrádió, vagy rögzített tartóban elhelyezhető és kihangosítható mobil
telefon.
1 évenként)
érzékelhető változás lép fel, forgalmi biztonságot veszélyeztető helyzetet idéz elő, eszméletvesztés, 30 naptári
napot meghaladó keresőképtelenség)
19/2011. (V.10. NFM rendelet) állapítja meg, hogy a munkakör betöltéséhez alapvizsgákra van szükség. Vasúti
járművezetői gyakorlatra van szükség. Ezek után folyamatos a vizsgáztatás időszakos és eltérés vizsgák.
22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról.
hátrányai: nyílt csatornák, a hívások nem szelektívek, vészhívásra nincs mód, nyílt üzemmódú,
üzembiztonsága alacsony.
A mozdonyrádió (450 Mhz)
előnyei: szelektív hívások lehetősége, nyílt üzemben dolgozik, lehetőség van vészhívásra,
körözvény hívásra,
hátrányai: nem átjárható az egyes országok rendszere, korlátozott adatátvitelre képes.
5. Ismertesse a vontató járművekre vonatkozó hatósági engedélyeket.
31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos
vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról
3. A vasúti járművekre vonatkozó hatósági engedélyek
3. § (1) Vasúti jármű gyártásához, beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásához,
belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez – ideértve a határon átmenő közlekedtetést is –
a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel, a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság)
által kiadott
a) 4. § (1) bekezdésben szabályozott esetekben elvi előzetes típusengedély,
b) előzetes típusengedély,
c) típusengedély,
d) üzembehelyezési engedély,
e) átalakítási engedély szükséges.
I. modul - 102 -
Veszélyeztetés fogalma: Az a vasút üzemével összefüggő rendkívüli esemény, mikor technológiai hibából a
vasúti baleset bekövetkezésének lehetősége fennáll, azonban a közlekedés rendjében történt rendkívül gyors
intézkedés eredményeképpen, vagy a kedvező körülmények miatt az eseménynek baleseti következménye
nincs, vagy az Utasításban meghatározott esetekben csak csekély dologi kár következik be.
Tűzeset fogalma: A MÁV Zrt. vasútvonalain üzemeltetésben lévő vasúti létesítményben, a pályahálózaton
közlekedő járműben, egyéb MÁV Zrt. tulajdonában lévő, vagy kezelésre bízott javakban keletkezett
technológiától eltérő égés, vagy égési folyamat.
Elháríthatatlan külső ok: az olyan előre nem látható, és nem tervezhető külső hatásra bekövetkezett esemény
(rendkívüli időjárási körülmény, vihar, árvíz, földcsuszamlás, hegyomlás, földrengés stb.), amely az ismert és
alkalmazott technikai lehetőségekkel nem volt megelőzhető, valamint olyan hirtelen következett be, hogy a
rendelkezésre álló idő nem volt elegendő a rendkívüli esemény megelőzésére.
Időarányos működésű éberségi berendezések: (Intendon, vagy azzal azonos biztonságot nyújtó berendezések)
részei:
◦ éberségi egység az időzítő és beavatkozó áramkörökkel,
◦ éberségi kezelőszervek (lábpedál és/vagy nyomógomb),
◦ éberségi kürt (felhívás adására),
◦ éberségi EP szelep (elektromos jel hatására elengedi a fővezeték sűrített levegőjét),
I. modul - 104 -
◦ regisztráló relé (a sebességmérő és menet adatrögzítő berendezéssel kapcsolatban áll, a regisztráló szalagon
feltünteti a berendezés bekapcsolt állapotát, az adott és nyugtázott felhívásokat, valamint az esetlegesen nem
nyugtázott felhívásokat),
◦ kiiktató kapcsoló és kiiktató váltó (villamos és levegős kiiktatáshoz),
működési elvük:
◦ a berendezések a járműakkumulátoráról kapnak töltést,
◦ 15 km/h sebesség felett kapcsol be,
◦ 50 másodpercenként adnak felhívást, amit 5 másodpercen belül nyugtázni kell, különben az EP szelep a
fővezeték levegőjét a szabadba engedi (így ezzel megállítja a vonatot), a beavatkozó áramkör pedig
kikapcsolja a vonóerőt,
◦ a berendezés kényszerfékezése esetén, megállás után azt a kezelő nyomógombbal (és ha van törlés gombbal)
lehet alaphelyzetbe visszaállítani, a járművet újra beüzemelni,
◦ elsősorban a 80 km/h-nál alacsonyabb sebességű járműveken alkalmazzák.
Útarányos működésű éberségi berendezések: (vonatbefolyásolóval egyesített éberségi berendezések)
részei:
◦ az időarányos működésű éberségi berendezésekkel azonos részei vannak,
működési elvük:
◦ az időarányos működésű éberségi berendezések elvi működésével azonos működésűek,
◦ megtett út alapján, 1500 méterenként adnak felhívást, amit 150 méteren belül nyugtázni kell,
◦ 15 km/h sebesség felett kapcsolnak be,
Érzékeli a pályán keresztül a helyhez kötött jelzők jelzési képe alapján a biztosítóberendezés által a pályába
betáplált információt.
Kiértékeli a pályába táplált ütemeket (jelzést) és azokat a vezetőállás jelzőn megjeleníti.
Összehasonlítja a jármű tényleges sebességét a vezetőállás jelző által adott jelzéssel. Ennek megfelelően
éberségi felhívást ad, vagy kényszerfékez, nyomáskapcsolóval kiegészített változatnál kikényszeríti a
csökkentett sebességre utaló jelzési kép esetén a jármű légfékezésének megkezdését.
Feladata a jelfeladásra kiépített és ki nem épített pályaszakaszon egyaránt:
Éberséget és jelenlétet ellenőriz jelfeladásra ki nem alakított pályaszakaszon, illetve állomási tolatási
mozgásoknál 40 km/h-s sebességkorlátozással. Az éberségi kürt által adott hangjelzésre elmaradó pedál vagy
nyomógomb kezelés esetén kényszerfékez.
a pályamenti alrendszer: a pályán lévő jelzők, útátjárók, lassújelek közelében elhelyezett balízok információs
pontként adják fel a vontatójárműre a szükséges információkat,
fedélzeti alrendszer: a feladott információk alapján a fedélzeti számítógép meg tudja határozni azt a megkívánt
menetdiagramot, ami alapján a vonat a megadott pontokon a megengedett sebességet nem lépi túl.
Egységes európai vonatbefolyásoló rendszer, amelyet a határokon átmenő vonatforgalom egyesítése
érdekében hoztak létre. Három alapszintet foglal magába, amelyek egymásra épülnek:
-jármű irányú
információátvitel a meghatározott pontokon telepített balízoknál, balízcsoportoknál történik. A jelfeladási
pontok a biztberhez kötődnek. A pályaoldali adatok felvételéhez egy elektronikus egység (LEU) lép be, amely
a balízokhoz kötődik. Az adatok átvitele a járműre vezérelhető balízokkal történik. A jelzők környezete
I. modul - 106 -
kiegészíthető kitöltő információk feladásával, amelyeket hurokáramkör közvetít a jármű felé. Csak
információkkal látja el a járművezetőt, beavatkozás csak a helyhez kötött jelzők mellett szükséges. A
pályamenti berendezések meghatározzák a jármű közlekedési engedélyét, átküldik az információkat. A
járműfedélzeti berendezés kiszámítja a dinamikus sebességprofilt és az engedélyezett sebesség túllépése
esetén kényszerfékezést kezdeményez.
nem balízokkal, hanem rádiós úton történik (RBC), amely a GSM-R rendszeren keresztül juttatja el az
információt. A balízok csak helymeghatározást végeznek. Járműfedélzeti berendezés feladata ugyanaz, de
kiegészül a központi irányítás funkcióval és a vonat pozíciójának folyamatos követésével.
g meg nem valósított szint. Folyamatos sebességfelügyelet, rádiós vonatbefolyásolás, mozgó
térközrendszer, pályamenti jelzőkre nincs szükség, információközlés alapja a rádiókommunikáció.
2. szint: a balízok mellett GSM-R rendszerű kommunikáció is megvalósul az irányító központ és a vonat között.
A folyamatos összeköttetés előnye, hogy a rendszer nagyobb területet tud áttekinteni, hamarabb tudja értesíteni
a mozdonyvezetőt az esetleges veszélyhelyzetekről.
3. szint: a fix térközök helyett mozgó térközös rendszerben rádiós kommunikáció felügyeli a vonatközlekedést.
A rendszer elemei:
vasúti-pálya oldali pontszerű jeladók: a bejárati-, a kijárati-, és az előjelzőknél jeladó mágnesek vannak
telepítve:
◦ előjelzők: 1000 Hz-es jel,
◦ kijárati-, bejárati jelzők: 2000 Hz-es jel,
◦ a bejárati jelzők előtt 250 m-re: 500 Hz-es jel.
vasúti jármű oldali vevő és kiértékelő berendezés: érzékeli a pálya oldali mágnesek aktív állapotát, majd azt
kiértékelve jelez és szükség esetén beavatkozik. A berendezés fő egységei:
◦ központi egység, fékpanel, vevő mágnesek, vezetőállás kijelző, kezelő kapcsolók.
Az INDUSI rendszer három üzemmódban üzemeltethető, amely kiválasztása automatikusan történik:
ltást közvetlen részvételével és minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani, a veszélybe került
munkatársak mentését megkísérelni;
kárelhárításban.
nebb
helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható,
üzemképes állapotban kell tartani.
Munkahelyi gyűjtőhely: a hulladéktermelő által a telephelyén végzett munka során képződő hulladék
elkülönített gyűjtésére szolgáló, a telephelyen kialakított hely, ahol a hulladéktermelő a hulladékot
gyűjtőedényben, konténerben, továbbá a hulladék biztonságos gyűjtését lehetővé tevő helyiségben vagy
szilárd burkolattal ellátott, elkerített területen gyűjti.
Üzemi gyűjtőhely: a hulladéktermelő telephelyén létesített olyan, meghatározott műszaki kialakítással
rendelkező építmény, amely a hulladéktermelő tevékenységével összefüggésben képződött és munkahelyi
gyűjtőhelyen gyűjtött hulladék munkahelyi gyűjtést követő, elszállításig történő elkülönített gyűjtésére szolgál.