20-as tétel - Megújuló energia

Ismertesse a megújuló energia előnyeit!

A Napenergia alternatív vagy megújuló erőforrások közül az egyik legfontosabb. Legfontosabb jellemzői:
 az egész világon létezik,
 kimeríthetetlen,
 ingyen van,
 bárki számara elérhető,
 környezetbarát – a természetet nem rombolja, globális felmelegedés csökkentése,
 emberi beavatkozás nélkül rendelkezésre áll,
 helyettesíti a hagyományos energiahordozókat.
Hazánk területén a napsütéses órák száma éves viszonylatban átlagosan 1750 es 2050 óra között alakul.
Sorolja fel a megújuló energiafajtákat!
Napenergia, szélenergia, vízi energia, geotermikus energia, ár-apály energia, biomassza, hidrogén
Minden olyan közeg, természeti jelenség, amelyből energia nyerhető
Határozza meg a megújuló energiaforrás fogalmát!
Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre
áll, vagy újra termelődik.
Ki nem meríthető energiaforrások szélenergia, Napenergia, árapály energia, geotermikus energia. Korlátozott
mennyiségű a termőföld és a termesztett biomassza energia.
Fotovoltaikus, napelemes rendszer.
A napelem olyan fotovoltaikus elem, amely a Nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja át villamos
energiává.
A napelemek alapanyaga félvezető. Az energiaátalakítás a felvezető alapanyagban játszódik le.
A fotovoltaikus (PV) effektus egy alapvető fizikai folyamat, melyen keresztül a PV cella a napfény energiáját
villamos energiává alakítja.
Amikor fotonok elérik a PV cellát, azok egy része visszaverődik, egy része elnyelődik es egy része áthalad az
anyagon.
A foton energiája a félvezető atomjának szabad elektronjait felszabadítja úgy, hogy azok elhagyjak nyugalmi
helyzetüket, így azok munkára foghatok.
Ismertesse a fotovoltaikus, napelemes rendszer tartószerkezetének telepítési szempontjait, a
mérőhelykészítés jellemzőit!
A termelést befolyásoló tényezők:
1) Tájolás: legnagyobb hatásfok a felületre merőleges érkező napsugarak = legtöbb besugárzás, kisebb
visszaverődés; északi féltek déli irány;
2) Dőlés szög: az a legjobb, ha a dőlésszöget lehet állítani az évszakoknak, napjárásnak megfelelően, de a
rendszer napkövető funkciójának költsége és megtérülési ideje mérlegelés tárgya kell, hogy legyen;
Magyarországon a 30-40° közötti fix telepítésű dőlésszög a leghatásosabb, de a 15-50° közötti rendszerek is
>95% hozamtényezővel képesek termelni.
3) Létesítés helye
4) Tető típusa, jellege
5) Környezeti zavaró hatások
Télen a rendszer sokkal kevesebbet termel, mint a többi évszakban. Ennek az oka, hogy rövidebbek a
nappalok, alacsonyabb a nap állása és havazás esetén, ha hosszabb időre megáll a hó paneleken, nem lesz
termelés. 
Hőmérséklet hatása a napenergia termelésre: nyáron jóval kisebb az esély arra, hogy a rendszer elérje napi
csúcsteljesítményét. Ennek oka pedig nem más mint a meleg. Amennyiben a napelemek túlhevülnek, kisebb
teljesítményen dolgoznak.
 A héjazat statikai terhelési képessége
Tűzi horganyzott acélszerkezet
Tűzbiztonság: átjárókat nem lehet befedni.
A héjazat statikai terhelési képességét vizsgálni kell.
Dokumentáció alapján történik a kivitelezés.
Speciális kábelezés (PV). PV (Photo Voltaik) = fényelektromos jelenségen alapuló villamos energiatermelés
általános rövidítése
FAM szerelés. FAM = feszültség alatti munkavégzés
A rendszert a mért fővezetéki oldalba kell becsatlakoztatni
Kétirányú mérést kell megvalósítani.
Háztartási Méretű Kiserőmű MHKE
Mondja el a fotovoltaikus berendezés villám és hibavédelem kialakításának ismérveit!
 védett térben legyen a PV mező
 MSZ EN 62305-3 villámvédelmi szabványtávolság a villámvédelem és a PV mező között
 vagy védőtávolság kell, vagy minden fémes részt be kell kötni a villámvédelmi potenciál kiegyenlítésbe
 villámvédelem
 túlfeszültségvédelmi modul

 önálló túláram- és túlfeszültségvédelem (szabványos szekrények)

 túlfeszültségvédelem AC-DC oldalon
 nagykiterjedésű fémtest (EPH)
 inverter védelme AC-DC oldalon
Mutassa be az inverter és üzemvitelének jellemzőit!
Inverter = feszültség átalakító
 a napelem által termelt egyenáramot váltóárammá alakítja,
 a váltóáramot a villamos hálózat értékeihez szinkronizálja, védelmi funkciót lát el,
 megjeleníti a termelt áram mennyiségét, minitoring rendszerrel kiegészítve számítógépen is követhető
részletes információkat ad az áramtermelésről
50kVA teljesítményig háztartási kiserőműről lehet beszélni. Üzemmód szerint lehetnek ún. „hálózatra
kapcsoltak” vagy „sziget” (akkumulátoros) üzemre alkalmas kialakításúak (ill. léteznek hibrid kialakításúak).
Előbbieknél egy HFK esetén az inverter automatikusan lekapcsol, a visszatáplálás megszűnik. Ez az
életvédelmet és a biztonságot szolgálja. A hálózat visszatérése után 4 pere késleltetéssel kezd újra működni.
Csak olyan invertert lehet alkalmazni, amit az adott terület hálózati engedélyese jóváhagyott. A visszatáplált és
fogyasztott energia elszámolása oda-vissza mérő fogyasztásmérő alapján történik. A mérő felhelyezése a helyi
áramszolgáltató feladata és költsége. A rendszert villamos szempontból meg kell terveztetni és a helyi
áramszolgáltatóval engedélyeztetni. Ellenoldali feszültségkimaradás (hálózati oldal) esetén leválasztja magát a
fogyasztói hálózatról
Milyen lehet a fotovoltaikus rendszer üzemvitel szempontjából?
Sziget üzemű rendszerek: nem igényelnek bejelentést, engedélyezést
Hálózatra csatlakozó napelemes áramellátó rendszerek: csatlakozási igénybejelentés, csatlakozási terv
Sorolja fel a feszültségmentesítés műveleteit!
Az MSZ 1585-2012. szabvány szerint, Általános szabályai szerint minden olyan villamos berendezést és/vagy
berendezésrészt, amelyen az első bekapcsolást egyszer már elvégezték, feszültség alatt állónak kell tekinteni
mindaddig, amíg a feszültségmentesítést a következő fel nem cserélhető sorrendű - műveletsor maradéktalan
végrehajtásával el nem végezték:
1) A feszültségmentesítendő rész kikapcsolása, leválasztása.
2) Letiltás, a visszakapcsolás megakadályozása (LO-TO eszközük használata).
3) A feszültség mentesség ellenőrzése (mérés).
4) A fennmaradó töltések kisülése, földelés, rövidrezárás (kivéve kis- és törpe-feszültségnél).
5) A feszültségmentesített rész körül határolása (a feszültségközeli helyektől).
Ezek a feszültségmentesítés fel nem cserélhető műveletei.
Ismertesse a feszültség alatti munkavégzés általános tudnivalóit!
A feszültség alatti munkavégzés általános tudnivalói, szakképzettség, kioktatás nélkül végezhető:
 világítóberendezés kapcsolása,
 izzócsere,
 kismegszakító, olvadóbiztosító működtetése.
Dugós csatlakozású villamos szerkezetek: a dugóknak az aljzatokból való kihúzásával. Rögzített csatlakozású
villamos szerkezetek: háztartási és hasonló jellegű fogyasztókészülék leválasztását valamennyi
csatlakozókapocs lebontásával végezték. Feszültség alatt álló berendezésen végezhető egyszerűbb üzemeltetési
tevékenységek Épületvillamossági és világítási berendezések kapcsolása, izzócsere E40 foglalatig, továbbá a
kisfeszültségű fénycsöveket bárki (I. csoport – képzetlen személyek) cserélheti. A kismegszakítókat,
áramvédőkapcsolókat - ha azok nincsenek bekapcsolást tiltó felirattal vagy más figyelmeztetéssel ellátva -
önműködő kikapcsolásuk után bárki, szándékos kikapcsolásuk után pedig a kikapcsolást végző vagy általa
megbízott más személy, minden szakképzettség nélkül visszakapcsolhatja. A legfeljebb 63A névleges
áramerősségű D-biztosítót - ha az világítási vagy háztartási áramkörben van - bárki jogosult kicserélni.
Szakképzettséggel végezhető munkatevékenység általános ismérvei:
 legalább két személy (vezető),
 ruházat, szerszám, eszközök,
 szerelési környezet,
 egészségi állapot.
Kezelőfogantyúval kezelhető késes biztosítóval terhelést kapcsolni legalább villanyszerelő képesítésű vagy
hasonló erősáramú szakképzettségű személynek (IV. csoport) szabad hosszú szárú bőrkesztyű, arcvédő
viselésével. Feszültségalatti munkát tilos ing nélkül, rövid ujjú ingben, rövidnadrágban, szoknyában végezni; a
munka során viselt ruházat ne tartalmazzon 5 cm-nél nagyobb kiterjedésű fémréveket (pl. csatot, zipzárt, díszt).
Ha a feszültségalatti munkát létrán állva kell végezni, akkor fából vagy szigetelőanyagból készült létrát kell
alkalmazni. A szerszámok csak a rajtuk feltüntetett használati feszültségig használhatók. A szigetelt szerszámot
a munka megkezdése előtt megszemléléssel kell ellenőrizni. A feszültségalatti munkát legalább két személyből
álló munkacsoport végezze, egyik tagja legalább IV. csoportba tartozó, a többi legalább III. csoportba
(kioktatott személyek) tartozó személy legyen. Csak tiszta tudattal végezhető a villanyszerelés (és az előírt,
rendszeres alkalmassági orvosi vizsgálaton megfelelt, a szakképesítése és a szakmai ismerete, gyakorlata arra
alkalmassá teszi).
A feszültség alatti munka megszervezése
A feszültség alatti munkát legalább két személyből álló munkacsoport végezze, kivéve:
 munkákat, amelyet egyetlen, legalább a III. csoportba tartozó személy egyedül is elvégezhet;
 ha e szabályzat valamely más szabványa kifejezetten ettől eltérően nem rendelkezik.
A legalább két személyből álló munkacsoport egyik tagja legalább IV. csoportba tartozó, a többi legalább III.
csoportba tartozó személy legyen. A munkacsoport egyik tagját, aki legalább IV. csoportba tartozó legyen,
vezetőül kell kijelölni.
Ha a munkacsoport csak kéttagú, vagy ha egy nagyobb munkacsoport szerelőpárokra bomlik, akkor minden
szerelőpácban legyen egy legalább IV. csoportba tartozó személy, aki a szerelőpár felelős vezetője; a
munkajellege határozza meg azt, hogy a szerelőpár melyik tagja végzi a munkát, és melyik vigyáz a munkát
végző mozdulataira.
Ha a csoporton belül egyszerre több személy végez feszültség alatti munkát, akkor ezek közös felügyeletét a
legalább a IV. csoportba tartozó személy végezze.
A felügyeletet végző személy - sem kéttagú, sem többtagú csoport esetén - ne végezzen feszültség alatti
munkát, sem olyan más munkát, amely őt a feszültség alatti munkát végző személy megfigyelésében
akadályozná.