Információtechnológiai alapok

A modul tematikája
 Információtechnológiai alapfogalmak
 Bináris, decimális és hexadecimális számrendszerek
 Jelátalakítás és kódolás
 A számítástechnika fejlődése
 A számítógép felépítése, részegységeinek ismertetése
 Konfiguráció meghatározása, összeállítása, javítások elvégzése
 Hardveres hibakeresés, diagnosztika
 Szoftverek, operációs rendszerek alapjai
 Operációs rendszerek kezelése, beállítása, üzemeltetése A-Z
 Biztonsági előírások, környezetvédelem és munkavédelem
 Vezetékes és vezeték nélküli hálózatok

 Összefoglalás
Információtechnológiai alapfogalmak
 Információ: alapfogalom, ismeret, tudásanyag
 A számítógépek feladata az információ meghatározott módon való feldolgozása
 Információ tárolása: írás, könyvnyomtatás, bakelit lemezek, mágneses elven
történő rögzítés, elektronikus úton, félvezető alapanyagú eszközökön való tárolás
 Információ továbbítás: postagalamb, postaszolgálat, távíró és telefon
megjelenésével elvileg maximális fénysebességű adatátvitel
 Információ biztonság kialakításának fontossága
 Kódolási eljárások
Kettes és tizenhatos számrendszerek
 A számítógép működésének elve a kettes számrendszer fogalmán alapszik. A két
állapotú információtárolás és műveletvégzés segítségével bármilyen bonyolult
matematikai művelet elvégezhető.
 Az információtárolás legkisebb egysége a bit ( 0 – 1 )
 A személyi számítógépek elterjedésével az információt byte-os szervezésben kezdték
tárolni, tehát egy memóriarekesz 1Byte-ot, azaz 8 bitet tartalmazott
 Számábrázolások pl. 8 biten 28 = 256 féle szám ábrázolható, ( 0-255 )
 Kettes komplemens képzés: bitenkénti negálás +1
 Műveletek bináris számokkal:
- Összeadás: +
- Kivonás: -
- ÉS: &
- VAGY: |
- TAGADÁS: !
 Átváltások a számrendszerek között
Kettes és tizenhatos számrendszerek
 2-es (bináris számrendszer) : 1, 0
pl. 0011_0101b
27 26 2 5 24 23 22 2 1 2 0

 10-es (decimális számrendszer): 9,8,7,6,5,4,3,2,1,0

pl. 1423d
107 106 105 104 103 102 101 100

 16-os (hexadecimális számrendszer): F,E,D,C,B,A,9,8,7,6,5,4,3,2,1,0

pl. FFC0h
167 166 165 164 163 162 161 160
Kettes és tizenhatos számrendszerek
 Átváltás: 10-es számrendszerből 2-esbe:
pl 43 decimális szám átváltása:
(128 64 32 16 8 4 2 1)
27 26 25 24 23 22 21 20
0 0 1 0 1 0 1 1 ( 32 + 8 + 2 + 1 = 43d)

 Átváltás: 10-es számrendszerből 16-osba:

pl 43 decimális szám átváltása:
164 163 162 161 160
2 B ( 2*161 + 11*160 = 43d) = 2Bh

 Átváltás: 2-es számrendszerből 16-osba: 4-es csoportonként összeadás

27 26 25 24 | 23 22 21 20
0 0 1 0 | 1 0 1 1
2 | 8 2 1 = 2Bh
Kettes és tizenhatos számrendszerek
 Összeadás a 2-es számrendszerben:
/ két 1-es összeadásánál átvitel keletkezik (carry)/

pl a 43 és a 64-es számok összeadása

(128 64 32 16 8 4 2 1)
27 26 25 2 4 2 3 22 21 20
0 0 1 0 1 0 1 1 ( 1 + 2 + 8 + 32 = 43d)
+ 0 1 1 0 1 1 0 1 ( 1 + 4 + 8 + 32 + 64 = 109d)
-----------------------------------------------------
1 0 0 1 1 0 0 0 ( 8 +16 +128 = 152d)
Kettes és tizenhatos számrendszerek
 Bináris prefixumok

 1 Byte = 8 bit
 1 Kilobyte (KiB) = 1024 Byte
 1 Megabyte (MiB) = 1024 KiB = 1048576 Byte (1024*1024)
 1 Gigabyte (GiB) = 1024 MiB
 1 Terabyte (TiB) = 1024 GiB
 1 Petabyte (PiB) = 1024 TiB

 Pl. 80 Mbit/s adatátvitel = 10 MiB/s adatátvitelnek felel meg

Jelátalakítás és kódolás
 Analóg jelek pl. szinusz, négyszög
 Digitális jelek létrehozása (1 - 0, LOW - HIGH)
 Mintavételezések
 Analóg-digitális átalakítások
 8bites (byte-os szervezésű) digitális kódok, adattárolás
 ASCII kódtábla (7bit)
 Bővített ASCII kódtábla (8bit)
Jelátalakítás és kódolás
 ASCII kódtábla
 A számítástechnika fejlődése

 Elektroncsöves számítógépek: ENIAC 1946. febr. 14-én készült el, az első digitális számítógép. 17468
darab elektroncsövet tartalmazott.
 Integrált áramkörök (IC /Integrated Circuit/): félvezető lapkán kialakított nagyon kis méretű áramkörök.
Tipikus alkatrésze az integrált tranzisztor.
 A használt félvezető anyag legtöbbször szilícium, illetve germánium
 Az első integrált áramkört 1958-ban készítette Jack Kilby, a Texas Instruments mérnöke
 Az IC előnyei: nagyobb megbízhatóság, kis méret, nagyobb sebesség, kisebb fogyasztás, gazdaságosabb
tömeggyártás
A számítástechnika fejlődése

 IC
A számítástechnika fejlődése
 A mikroprocesszorok megjelenését az integrált áramkörök és a félvezetős
technológia terjedése tette lehetővé az 1970-es évek elején.
 A processzor alatt általában mikroprocesszort értünk, régebben a processzor sok
különálló áramkör volt, ám a mikroprocesszorral sikerült a legfontosabb
komponenseket egyetlen szilícium lapkára integrálni.
 Rendelkezik az adatok ki- és beviteléhez szükséges sínrendszerrel, és rendelkezik
egy utasításkészlettel, amelynek utasításait képes végrehajtani
 A világ első mikroprocesszorát (TMS 1000) az amerikai Texas Instruments
fejlesztette ki 1971-ben, ezt követte az Intel 4004-es processzora, majd további
cégek gyártmányai
 A számítástechnika fejlődése
 A számítógép egy elektronikus szerkezet, mely utasítások alapján műveleteket hajt végre
 Az első számítógépek hatalmas, szobányi méretű készülékek voltak és seregnyi ember foglalkozott
építésükkel, működtetésükkel és karbantartásukkal.
 A mai számítógép rendszerek több nagyságrenddel gyorsabbak és méretük is csak töredéke elődeiknek.

 Programozás:
 Problémamegoldás
 Berendezés, folyamat irányítás
 A számítástechnika fejlődése
 Hardver: a hardver a számítógép működését lehetővé tevő elektromos és elektromágneses egységek
összessége pl. alaplap, processzor, memória stb.
 Firmware: a hardverelemek működését vezérlő, általában hardver közeli nyelven íródott program.
Módosítása ritkán történik és szaktudást igénybe vehet. „Alacsony szint”
Pl. egy videokártya illesztőprogramja kezeli a hőmérséklet ellenőrzést.
 Szoftver: felhasználói programok, ezek módosítását a felhasználó gyakran elvégezheti, ami szaktudást nem
feltétlen igényel. „Magas szint”
Pl. a felhasználó frissíti a videokártya illesztő programot
 File: a számítógép háttértárolóján lévő információk maradandó tárolási egysége
 Program: a processzorhoz szóló utasítások sorozata egy kidolgozott algoritmus alapján
 Algoritmus: eljárás, egymást követő lépések sorozata egy probléma megoldására, pl. egy gyártási folyamat
végrehajtása
 Számítógépek felépítése

 Neumann elv: PC-k

- Adat és programmemória egy egységben

 Harvard elv: Mikrovezérlők

- Adat és programmemória külön tárban
- A két memóriához való hozzáférés egy
időben elérhető
A számítógép felépítése
 Alaplap
 Processzor
 Memória
 Videokártya
 Háttértároló
 Optikai meghajtó
 Tápegység
 I/O Portok
 Hálózati kártya
 Hangkártya
 Számítógépház
 Hűtőventilátorok
Számítógépház
 A számítógépház védelmet nyújt és vázat ad a számítógép belső hardverelemei számára
 Készülhet műanyagból, acélból vagy alumíniumból és sokféle formában kapható
 A házak nemcsak védik és befogadják a belső alkatrészeket, hanem biztosítják megfelelő
hűtésüket is. A levegőt hűtőventilátorok mozgatják a számítógépházon belül. Ahogy a levegő elhalad a meleg
alkatrészek mellett, felveszi a hőt, azután kiáramlik a számítógépházból. Ez a folyamat védi meg a belső
összetevőket a túlhevüléstől.
 A ház ezenkívül védelmet nyújt a statikus elektromosság okozta károkkal és az elektromágneses sugárzásokkal
szemben, azáltal, hogy a számítógép belső alkatrészei érintkeznek a számítógépházzal, földelve is vannak.
 Számítógépház választásakor különböző tényezőkre kell tekintettel lenni:
- Alaplap mérete
- Külső és belső meghajtóhelyek száma
- Rendelkezésre álló hely
 MEGJEGYZÉS: Mindig olyan számítógépházat kell választani, amelyik megfelel az alaplap és
hálózati tápegység méreteinek.
Számítógépház
 A számítógépek nélkülözhetetlen része a hálózati tápegység, amely átalakítja a fali csatlakozóból érkező
váltakozó áramot (AC) egyenárammá (DC).
 Minden számítógépben található alaplap, amely a legfontosabb áramkör a gépben.
 A számítógépház méretét és formáját rendszerint az alaplap, a tápegység és egyéb belső komponensek
fizikai tulajdonságai határozzák meg.
 A ház méretét és alakját formai tényezőnek hívjuk (form factor).
 Az alapvető formai tényezők: az asztali ház lehet vékony vagy teljes méretű. Míg a torony ház mini vagy
teljes méretű
 Összességében a ház legyen masszív, könnyen szerelhető és rendelkezzen elég bővítőhellyel
Számítógépház
 Micro ATX ház
Számítógépház
 ATX ház
Tápegység
 A tápegység elegendő energiát kell szolgáltasson mind az aktuálisan beépített, mind a jövőben
hozzáadásra kerülő hardverelemek számára
 Ha olyan tápegységet választunk, amely csak a jelenlegi komponensek ellátását biztosítja, akkor további
alkatrészek beépítése esetén a tápegységet cserélni kell
 Feladata, a fali csatlakozóból érkező váltakozó áram (230V AC) átalakítása kisfeszültségű egyenárammá
(DC)
 A számítógép minden belső alkatrésze egyenárammal működik
 3 fő tápegység formátum van, az AT (Advanced Technology), az ATX (AT Extended, kiterjesztett AT), és
az ATX12V.
 Az ATX12V napjaink leggyakrabban használt típusa
Tápegység

Tápegység
 A számítógép elvisel kismértékű feszültség ingadozást, de nagy eltérés esetén a tápegység
károsodhat
 Az áramingadozások okozta problémák szünetmentes tápegység (UPS) használatával kivédhetők. A
UPS-ben egy inverter működik, amely a beépített akkumulátor egyenáramát alakítja át a számítógép
számára szükséges váltakozó árammá. Az akku egyenárammal való folyamatos töltése a váltakozó
áramú hálózatról történik
 Csatlakozók:
 A legtöbb mai csatlakozó aszimmetrikus kialakítású. Formájuk olyan, hogy csak egyféle irányba lehessen őket
beilleszteni.
 A tápegység minden csatlakozójához más feszültségérték tartozik, ahogy az ábrán látható
Tápegység
Tápegység
 A Molex csatlakozót optikai meghajtók és merevlemezek csatlakoztatására használjuk
Tápegység
 A Berg csatlakozót a hajlékonylemezes meghajtó csatlakoztatására. A Berg csatlakozó
kisebb, mint a Molex csatlakozó
Tápegység
 A SATA csatlakozót optikai meghajtók és merevlemezek csatlakoztatására. A SATA csatlakozó szélesebb
és vékonyabb a Molex csatlakozónál. Bal oldali képen átalakító csatl. Mivel csak 4 vezetékes. Csak
olyan HDD-nél használható, ahol a HDD tartalmazza az 5V – 3.3V konvertert!
Tápegység
 A tápegységet egy 20 vagy 24 tűs csatlakozó kapcsolja az alaplaphoz. A 24 tűs csatlakozón 2 sorban 12,
a 20 tűs csatlakozón 2 sorban 10 érintkező helyezkedik el
Tápegység
 A processzort egy 4 tűs csatlakozó látja el tápfeszültséggel, szervereknél két processzor esetén dupla
csatlakozó kell
Tápegység
 A 6-8 tűs PCIe tápcsatlakozó két sorában három vagy négy érintkező található; egyéb belső összetevők
tápellátására szolgál.
Tápegység
 A régebbi szabványú tápegységek (AT) a P8 és P9 nevű csatlakozókkal kapcsolódtak az alaplapokhoz. A
P8 és P9 csatlakozó szimmetrikus kialakítású volt. Így fordítva is be lehetett kötni, ami nagy
valószínűséggel károsodást okozott az alaplapban vagy a tápegységben. A telepítéskor a két
csatlakozónak úgy kellett állnia, hogy a fekete vezetékek középen, egymás mellett legyenek
Tápegység
 MEGJEGYZÉS: Ha a csatlakozó beillesztése sikertelen, próbáljuk a kezdeti pozícióba állítani,
ellenőrizzük, hogy nem deformálódott-e valamelyik érintkező, vagy nem került idegen tárgy a
csatlakozó útjába. Gyanakodjunk, ha egy kábel vagy összetevő csatlakoztatása nehézkes. A
kábelek, csatlakozók és alkatrészek úgy lettek kialakítva, hogy pontosan illeszkedjenek
egymásba. Soha se erőltessük a csatlakozókat vagy alkatrészeket. A nem megfelelően
behelyezett csatlakozók károsíthatják magát a csatlakozót és az aljzatot is. Ne kapkodjunk és
bizonyosodjunk meg az egyes hardverösszetevők pontos csatlakoztatásáról.
Tápegység
 ELMÉLET
 Elektromosság és Ohm törvénye
 Az elektromosság négy fő mérőszáma:
- Feszültség (U)
- Áramerősség (I)
- Teljesítmény (P)
- Ellenállás (R)

 A feszültség, az áramerősség, a teljesítmény és az ellenállás olyan elektronikai fogalmak, amelyeket a

számítógépes szakembernek ismernie kell:
- A feszültség azon erő mértéke, amely egy áramkörben az elektronok mozgatásához szükséges.
- A feszültség mértékegysége a volt (V). A számítógép tápegysége általában több különböző feszültséget
állít elő.
Tápegység
 Az áramerősség egy áramkörben az áthaladó elektronok mennyiségének mértéke. Az áramerősség
mértékegysége az amper (A). A számítógépes tápegységek különböző áramerősséggel terhelhető
kimeneti feszültségeket állítanak elő.
 A teljesítmény az a mérték, mely az áramkörben az elektronok mozgatásához szükséges feszültségnek és
az áramkörben haladó elektronok számának (áramerősség) a szorzataként áll elő. Mértékegysége a watt
(W). A számítógépes tápegységeket wattban mért teljesítményük alapján osztályozzák
 Az ellenállás gátolja az áram folyását az áramkörben. Az ellenállás mértékegysége az ohm(omega) Ω.
Kisebb ellenállás nagyobb áramerősséget, így nagyobb teljesítményt eredményez.
 Egy jó biztosíték ellenállása alacsony, vagy majdnem 0 Ohm, azért hogy a MEGENGEDETT áram
könnyedén átfolyhasson rajta.
Tápegység
 A fizika egyik alapegyenlete, amelyet Ohm törvényeként ismerünk, megmutatja, hogyan függ egymástól
a fenti fogalmak közül három. Azt fejezi ki, hogy a feszültség egyenlő az áramerősség és ez ellenállás
szorzatával: U = I * R.
 Egy elektromos rendszerben, a teljesítmény egyenlő a feszültség és az áramerősség szorzatával: P = U *
I
 Egy elektromos áramkörben, az áramerősség vagy a feszültség növelése nagyobb teljesítményt
eredményez.
 Mivel a működtetett hardverelemek párhuzamos kapcsolásban kapják meg a tápfeszültséget,
mindegyiknek külön-külön adódik a fogyasztása
 Pl. Processzor 70W, VGA 110W , HDD 15W felpörgésnél stb.
 Ezeket összeadva adódik a számítógép fogyasztása
 Laptop fogyasztása átlagban 80W
Tápegység
 A számítógépek általában 350 W és 800 W teljesítmény közé eső tápegységeket használnak. Néhány
számítógépnek 1200 W-nál is nagyobb teljesítményű tápegységre van szüksége.
 Amikor számítógépet építünk, kellően nagy teljesítményű tápegységet válasszunk az összes alkatrész
ellátásához.
 Minden belső egység meghatározott teljesítményt igényel
 Az alkatrészek adatait a gyártó dokumentációjából tudhatjuk meg
 Mindig olyan tápegység mellett döntsünk, melynek leadott teljesítménye nagyobb, mint amennyit a
jelenlegi alkatrészek igényelnek. A nagyobb teljesítményű tápegység több alkatrészt tud ellátni!
Tápegység
 Némely tápegység hátoldalán található egy piros kapcsoló. Ez az adott ország hálózati feszültsége
szerinti beállítására szolgál: 110 V / 115 V vagy 220 V / 230 V. Az ilyen tápegységek neve kettős (dual)
üzemmódú tápegység. A megfelelő feszültségértéket az adott ország hálózati feszültsége alapján
határozzuk meg.
 A kapcsoló hibás beállítása károsíthatja a tápegységet és a számítógép egyéb részeit. Ha a tápegységen
nincs ilyen kapcsoló, akkor az automatikusan érzékeli és beállítja a megfelelő feszültséget
Tápegység
 FIGYELEM!!!!
 Ne nyissuk ki a hálózati tápegységet! A tápegység belsejében található elektrolit kondenzátorok hosszú
ideig (AKÁR TÖBB NAP!) képesek feltöltött állapotban maradni 230V*1,4142 = 325V feszültségen!
Érintésük életveszélyes!
 Alaplap (motherboard)
Az alaplap a számítógépben található fő nyomtatott áramköri lap, amely tartalmazza a
buszokat más néven az elektronikus útvonalakat. Ezeken a buszokon áramlanak az adatok a
számítógépet alkotó különböző alkatrészek között. Az ábrán többféle alaplap látható. Angol
elnevezése motherboard vagy system board.
Alaplap (motherboard)
 Az alaplap felépítése
 Az alaplapon található a központi feldolgozó egység (CPU), a véletlen hozzáférésű memória
(RAM), a bővítő sínek, a hűtőborda / ventilátor együttesek, a BIOS chip, az alaplapi lapkakészlet
(chipset) és az alkatrészeket összekötő vezetékezés. Helyet kapnak még az alaplapon további
foglalatok, belső és külső csatlakozók és különféle portok.
 Az alaplap-formátum két jellemzője az alaplap mérete és alakja. Továbbá meghatározza a
különböző alkatrészek és eszközök fizikai elhelyezését az alaplapon. A formátum szabja meg az
egyes összetevők alaplaphoz való csatlakozásának módját is. Számos szabványos alaplapformátum
létezik.
 A korai asztali számítógépek az IBM alaplapjából származtatott AT formátumúak voltak. Az AT
alaplap körülbelül 30 cm széles volt. Ez az ormótlan méret serkentette a fejlesztőket kisebb
formátumok létrehozására. Gyakran nehézséget okozott a hűtőbordák, ventilátorok és bővítőhelyek
elhelyezésének összeegyeztetése.
 Az alaplap felépítése
 Az újabb alaplap-formátum, az ATX, finomított az AT konstrukcióján. Az ATX ház illeszkedik az ATX
alaplap beépített I/O csatlakozóihoz. Az ATX tápegység egyetlen, 20 érintkezős csatlakozóval kapcsolódik
az alaplaphoz, ellentétben a korábbi formátumok egymással összecserélhető P8 és P9 csatlakozóival.
Valódi kapcsoló helyett az ATX tápegység ki- és bekapcsolása az alaplap vezérlőjelei alapján történik.
 A mikro-ATX egy kisebb formátum, mely ATX kompatibilis. Mivel a rögzítési pontok mindkét alaplap
esetében megegyeznek és az I/O csatlakozók is azonosak, a mikro-ATX alaplap beszerelhető a teljes
méretű ATX házba.
 A mikro-ATX lapok gyakran ugyanazt a lapkakészletet (chipset, északi és déli híd) és tápcsatlakozókat
alkalmazzák, mint a teljes méretű ATX lapok, ezért sok közös összetevőjük van. A mikro-ATX házak
azonban jellemzően kisebbek és kevesebb bővítőhelyet tartalmaznak, mint a teljes méretű ATX házak.
 Néhány gyártó ATX alapú saját formátumot használ. Emiatt bizonyos alaplapok, tápegységek és egyéb
összetevők inkompatibilisek a szabványos ATX házakkal.
 Pl. A kifejezetten irodai célre tervezett számítógépek alaplapjai
 Az alaplap felépítése
 Az ITX formátum népszerűsége nagyon kis méretük miatt növekszik. Sokféle típusú ITX alaplap
létezik. Ezek közül a mini-ITX a legközkedveltebb. Kis elektromos teljesítményű, ezért nem
igényel ventilátoros hűtést. Csak egyetlen PCI bővítőhellyel rendelkezik.
 A mini-ITX formátumú számítógépek jól alkalmazhatók olyan helyeken, ahol a nagy és zajos
gépek kellemetlenséget okoznak.
 Az alaplap felépítése
 Régebben AT szabvány (IBM fejlesztés), kevés kimenettel rendelkezett -> bővítő kártyák kellettek
a perifériák csatlakoztatásához. Később az ATX formátumú alaplapok terjedtek el
 Alaplapi lapkakészlet (chipset) feladatai:
- memóriavezérlés
- háttértárolók vezérlése (pl. IDE, SATA)
- DMA vezérlés (közvetlen memória hozzáférés): a processzor az egyes eszközök
terhelése nélkül képes elérni a fizikai memóriát
- IrDa vezérlő (infravörös adatátvitel)
- Billentyűzet vezérlő, PS/2, USB portok
 Integrált eszközöket tartalmazhat: videokártya, hangkártya, hálózati kártya
 Az alaplap felépítése
 BIOS
 CPU foglalat
 Memória foglalatok
 RTC (Real- Time Clock)
 Előlapi csatlakozók:
 Power switch
 Reset sw
 Hdd led
 Power led
 PC speaker
 PCI, PCI-E csatolófelületek
 Soros illetve párhuzamos portok
 Az alaplap felépítése
 FSB (Front Side Bus): adatsín, amely a CPU teljes
adatforgalmát bonyolítja az északi híd (North Bridge) és a
processzor között. A processzoron kívüli legnagyobb sebességű
adatmozgások az FSB-n zajlanak le. Annak érdekében, hogy az
adatsín működése teljes szinkronban legyen a rendszerrel, a
CPU órajelfrekvenciáját az FSB órajelének többszörözésével
állítják elő
 Az FSB-t több gyártó nem MHz-ben, hanem GT/s
mértékegységgel adja meg. (Gigatransfer/sec)
( Pl. 64bit-es rendszer 1333MHz FSB = 10.664GT/s )
 A déli híd a legtöbb esetben a CPU és a merevlemezek közti
kommunikációért, a hangkártya működéséért, valamint az USB
és az I/O portokért felel.
Az alaplap tipikus meghibásodásai
 Elektrolit kondenzátorok hibája: az elektrolit folyadék kiszárad, ez tápfeszültség
ellátás hibáját okozza
 Az alaplap tipikus meghibásodásai

 „BIOS elem” feszültségcsökkenése

 Mindig típus azonos elemet használjunk,
vastagságra ügyelni!
 Hibajelenség: CMOS defaults loaded,
check battery, default cpu settings loaded
hibaüzenetek az indítóképernyőn, vagy a
gép be sem kapcsol
 A processzor
 CPU (Central Processing Unit – központi feldolgozóegység)
processzor ill. mikroprocesszor
 Olyan félvezető alapú, összetett integrált áramkör, melynek
feladata a memóriában tárolt utasítások egymás után való
beolvasása, végrehajtása és a megfelelő vezérlőjelek
előállítása
 1971. november 15 –én mutatta be az Intel gyár 4004-es
típusú első 4 bites processzorát
 Lényeges, hogy a processzor az utasításokat megfelelő
ütemezésben hajtsa végre, ezt az órajel biztosítja a számára
 A fém burkolaton általában feltüntetik a processzor
paramétereit
 A processzor
 A legtöbb számítási művelet a CPU-ban megy végbe. A számítási teljesítmény
szempontjából a processzor a legfontosabb alkatrész egy számítógépes rendszerben.
 Sokféle tokozású CPU létezik, mely tulajdonság meghatározza, hogy milyen
foglalattal rendelkező alaplaphoz illeszthetők.
 Ismert gyártók az Intel és az AMD.
 A processzor építőelemei
 Vezérlő egység (Control Unit): utasítások lehívása, értelmezése, végrehajtása
 Aritmetikai és logikai egység (ALU) : összeadás, Boole algebrai műveletek elvégzése, komplemens
képzés, valamint adatok léptetése bitenként jobbra vagy balra. Az összetett műveletek felbonthatóak az
előbb felsorolt alapműveletekre és logikai műveletekre.
 Regiszterkészlet: A processzorok ideiglenes adattárolási céljaira szolgálnak. A regiszterek a belső
sínrendszeren keresztül tartanak kapcsolatot a processzor más részeivel. A legfontosabb, legtöbb
processzornál meglévő regiszterek a következők: utasítás számláló, utasítás, báziscím, index, állapot,
veremmutató és pufferregiszterek
 L1 gyorsítótár
 A processzor utasításkészlete
 Az operációs kód szempontjából négy csoportba sorolhatók az utasítások:
- adatmozgató utasítások, amelyek a gép két része közötti adatmozgatásra szolgálnak;
- mûveleti utasítások (aritmetikai és logikai utasítások)
- vezérlõ utasítások
- speciális, a mûködést szabályozó utasítások
 A számítástechnika fejlődése folyamán a processzor tervezésében két fő irányvonal alakult ki:
 Összetett utasításkészletû processzorok (CISC)
 Redukált utasításkészletû processzorok (RISC)
 A processzor működése
 Órajel (CLOCK): a számítógép működését vezérli, vagyis a processzor utasítások végrehajtását ütemező
jel. Előállítása egy kvarckristállyal történik, amely a rezgés stabilitását is biztosítja. Előfordulhat a
processzorba integrálva, vagy azon kívül helyezkedhet el. A rezgés sebességét Hertzben, vagy ennek
többszöröseiben (KHz, MHz) fejezzük ki. Az órajel-generátor néhány száz MHz-es rezgést szolgáltat,
ezért a processzor órajelének előállításához egy beállítható szorzót alkalmaznak. Ez teszi lehetővé, hogy
különböző frekvencián működő processzort is a rendszerbe lehessen integrálni.
 Órajelciklus
 A processzor működése
 Gépi ciklus (Machine cycle): az az időtartam, amely egy processzor-alapművelet végrehajtásához
szükséges
 Egy gépi ciklus két fázisból áll:
- utasítás kihozási (kiolvasási) fázis
- utasítás végrehajtási fázis
 Normál gépi ciklus: a program végrehajtása során, utasításnak, illetve adatnak a memóriából
történő kiolvasására, adatnak a memóriába történő beírására, vagy input port-ról történő
bevitelnek, illetve output port-ra történő kivitelnek a végrehajtására alkalmas.
 Az egy működési ciklus során a CPU által feldolgozható adatok mennyisége a processzor
adatbuszának szélességétől (az egyidejűleg átvitt bitek számától) függ. A CPU buszt
rendszerbusznak (FSB, front side bus) is hívják. Minél szélesebb a processzor adatbusza, annál
nagyobb a processzor teljesítőképessége. A busz szélességének mérőszáma a bit. A bit a legkisebb
számítógépes adatmennyiség, az adatok feldolgozása bináris formában történik. A jelenlegi
processzorok 32 vagy 64 bites adatbusszal rendelkeznek.
 A processzor működése
 A CPU foglalata az a csatlakozó, amelyik összeköti az alaplapot és a processzort. A legtöbb
processzort PGA (Pin Grid Array), vagy LGA (Land Grid Array) tokozással gyártották.
 PGA tokozás esetén az érintkezők a processzor talpán vannak és egy fizikai erő nélküli cserét
biztosító (ZIF, zero insertion force) foglalatba illeszthetők.
 LGA tokozás esetén az érintkezők a csatlakozó aljzaton találhatók
 A processzor tokozása
 Tokozáson a processzor fizikai megjelenését,
érintkezőinek kialakítottságát értjük
 LGA-tokozás: a tűsor az alaplapon helyezkedik el, míg a
processzoron csak úgynevezett érintőpadok találhatóak
 PGA-tokozás: a csatlakozók a négyzet alakú tok alján
helyezkednek el. Ezen belül is lehet:
 CPGA, azaz kerámiatok (képen)
 PPGA műanyag tok.
 SECC-tokozás: a tok inkább egy kazettára hasonlít, az
érintkezők (tűk) az alján vannak pl. slot1
 A processzor
Cache memória (gyorsítótár): nevéből adódóan ezen memóriatár elérése gyorsabb, mintha a processzor az
operatív tárból olvasna adatokat. Lehetővé teszi, hogy a processzor ideiglenesen tároljon adatokat a cache-ben
abból a megfontolásból, ha ezekre az adatokra újra szükség lesz, hamarabb hozzá tud jutni, mintha az operatív
tárhoz kellene fordulnia. Ezáltal a teljesítmény nő. Drága a kialakításuk, általában a processzorba vagy annak
közelében integrálják. Minél nagyobb a kapacitása, annál több adat tárolható benne.
 L1 (Level 1) Cache: elsődleges cache memória, leggyorsabb a cache-k között. Általában két részre van
felosztva: utasítás tároló, eredmény tároló.
 L2 Cache: másodlagos cache memória, lassabb, de több adatot tud tárolni. A modern mikroprocesszorokban
nem csak számítási adatok, hanem program utasítások tárolására is alkalmazzák, hasonlóan az L1-hez. A
Pentium II-es Slot1 processzorok külön tartalmazták, és még a P3 elődök is.
 L3 Cache: legkülső, leglassabb cache memória. Ezen már a magok osztoznak. Viszont még mindig
gyorsabbak, mint az alaplapi rendszermemória elérése
 A processzor
 Cache memória elérési idők:
CPU Órajel L1 Cache L2 Cache L3 Cache
Core 2 Quad 2.66 GHz 3 órajel ciklus 15 órajel ciklus -
Core i7 2.66 GHz 4 órajel ciklus 11 órajel ciklus 39 órajel ciklus

 Magfeszültség (Vcore): a processzor működéséhez szükséges feszültség. A processzor gyártók

meghatározhatnak speciális magfeszültségeket, de feszültségtartományokat is pl. 0.8 - 1.375V. A
minimális feszültségszint alatt a processzor működése instabillá válhat, a maximális szint felett pedig
károsodhat.
 Maximum és minimum hőmérsékleti adatok: meghatározzák a processzor működési hőmérsékleti
tartományát. A modern processzorokban található védelmek visszavehetik a processzor órajelét, ha
érzékelik a magas hőmérsékletet, illetve növelhetik azt, amíg alacsony a hőmérséklet.
Processzorok típusok
 Egymagos CPU: A CPU-ban lévő egyetlen mag végzi az összes feldolgozási feladatot. A gyártók
készítenek több processzor fogadására alkalmas alaplapokat, lehetővé téve nagy teljesítményű,
többprocesszoros számítógépek építését.
 Duplamagos CPU: A két mag (egy CPU chipen belül) egyidejűleg tud külön-külön számítási
műveletet végezni.
 Hárommagos CPU: Voltaképpen egy négymagos processzor, ahol az egyik mag ki van kapcsolva.
 Négymagos CPU: Négy mag egy CPU chipen belül.
 Hatmagos CPU: Hat mag egy CPU chipen belül.
 Nyolcmagos CPU: Nyolc mag egy CPU chipen belül.

 Néhány Intel processzor a hyperthreading (több szálon futtatás) technológiát használja a

teljesítmény növelése érdekében. Hyperthreading használatával a CPU egy időben többkülönböző
programrészletet tud végrehajtani. Az operációs rendszer számára egy két szálas hyperthreading
technológiát használó processzor olyan, mintha két processzor lenne jelen a számítógépben.
Processzorok típusok
 Intel: 286, 386, 486, Pentium, Pentium Pro, Pentium II, PIII, P4, XEON, CORE sorozat, Celeron
 Core i7 – 4 mag/8 szál LGA1155-ös foglalat esetében és 6 mag/12 szál LGA2011-es foglalat esetén
 Core i5 – 4 magos CPU, LGA 1155-ös foglalatba illeszkednek.
 Core i3 – 2 magos/2 szálas vagy 2 magos/4 szálas CPU, LGA 1155-ös foglalatba illeszkednek
 Core 2 Quad – Otthoni gépekbe szánt négymagos processzor, LGA775 foglalatba illeszkedik
 Core 2 Duo - 2 magos, rendkívül jó ár/érték mutatójú, nagy teljesítményű processzor, LGA775
foglalatba illeszkednek
Magok száma: fizikailag hány processzormagot tartalmaz
Szálak száma: hány folyamatot képes egyszerre, párhuzamosan futtatni

AMD: K6, Athlon, Barton, Opteron, Phenom, Turion

 Processzorok üzembe helyezése
 Az adott alaplaphoz kompatibilis processzor használata
 Alaplap felhasználói könyv tanulmányozása
 A processzor szakszerű installálása az útmutató alapján
 Thermal Design Power (TDP): kifejezi azt az átlagos
teljesítményt [Watt]-ban, amit a processzor hővé alakít a
működése során az adott üzemelési paraméterekkel.
 Megfelelő tápegység kiválasztása! pl. XEON X5482
processzor 150W hőt termel
 Processzorok hűtése
 Az elektromos áram alkatrészeken történő áthaladása hőt termel. Az
alkatrészek nagyobb teljesítményre képesek, ha hűtik őket. Ha a
felesleges hőt nem sikerül eltávolítani, akkor a számítógép lassabban
fog működni. Túl sok hő hatására megsérülhetnek a belső összetevők.
 Ha áramlik a levegő a számítógép belsejében, több hőt lehet elvezetni.
A házba épített ventilátorok alkalmazásával (lásd 1. ábra)
hatékonyabbá tehető a hűtés. A processzor magjától a hűtőborda vonja
el a hőt, amit a ház ventilátora juttat kívülre.
 A hűtőborda tetején lévő ventilátor is segíti elvezetni a hőt a CPU-tól
 Más alkatrészek szintén hajlamosak a túlmelegedésre, ezért ezekre is
szerelnek ventilátorokat.A videokártyák is nagy mennyiségű hőt
termelnek. Az ábrán egy grafikai processzor (GPU) látható, melyet
két ventilátor hűt.
Processzorok hűtése
 Processzorok hűtése
 Hőterjedés: Az egyes pontokon, alkatrészekben keletkezett hő többféleképpen távozhat
 Hővezetés: Hőmérséklet-különbség hatására nyugalomban lévő testekben (legyen az akár
szilárd halmazállapotú, avagy nem mozgó, nem áramló légnemű, vagy folyadék) létrejön hőáramlás
a melegebb helyről a hidegebb irányába. Ennek nagysága (sebessége) arányos a hővezető
közeg keresztmetszetével, a hőmérsékletkülönbség nagyságával, valamint függ az anyag
hővezetési tényezőjétől. Ez fémek esetében jelentősen jobb, értéke magasabb. A hűtőrendszerekben
alkalmazott anyagokat vetjük össze a következő táblázatban a különbségek érzékeltetésére.
 A hővezetési tényező számszerű értéke azt a hőmennyiséget adja meg, amely az adott anyag
egységnyi keresztmetszetén, egységnyi hőmérséklet-gradiens hatására időegység alatt áthalad
 Processzorok hűtése
 A hőtermelés a működési frekvencia növekedésével arányosan nő, ezért más megoldás irányába
indult el a technológiai fejlődés:
- többmagos, ezáltal a hőt több ponton termelő, így könnyebben elvezethető processzorokat
készítenek, amelyek alacsonyabb működési frekvencián is képesek a megfelelő számolási
teljesítmény elérésére
Processzorok hűtése
HŐVEZETÉSI TÉNYEZŐ
ANYAG
λ, W/(m·K)
VÖRÖSRÉZ 401
ALUMINIUM 237
SÁRGARÉZ 120
CINK 110
ÖTVÖZETLEN ACÉL 50
ÖTVÖZÖTT ACÉL V2A 15
ÓLOM 35
GRÁNIT 2,8
BETON 2,1
ÜVEG 1,0
VAKOLAT 1,0
TÖMÖR FALAZÓ TÉGLA 0,5 – 1,4
FA 0,13 – 0,18
POROTON TÉGLA 0,09 – 0,45
VÁLYOG ~0,22
 Processzorok hűtése
 Gondoskodás a megfelelő hűtésről, hogy a processzor hőmérséklet a
megengedett határt ne lépje túl (40-60°C)
 Hűtési megoldások:
- léghűtés, -hűtőborda, -folyadékhűtés, -peltier elem
 Hőátvezető paszta alkalmazása: oka a processzor és a hűtőborda közötti felületi
egyenetlenségek kiküszöbölése, a hőátadási felület nagyságának megnövelése
 A grafitos paszta vezeti az áramot! (felső kép)
 Réz hűtőborda, lamellák szerepe szintén a hőátadási felület növelése

A nagyon gyors CPU-val és GPU-val felszerelt számítógépeket sokszor vízhűtéses

rendszerrel látják el. Egy fém lapkát helyeznek el a processzor tetején, és vizet
keringetnek felette a jobb hűtés érdekében. A vizet egy hűtőtestbe szivattyúzzák,
ahol levegő vonja el a hőt, majd újrakeringtetik a rendszerben
Ventilátor (Cooler)
Fordulatszám szabályzás
 A számítógép indításakor a CPU Cooler maximális fordulatra áll biztonsági
okokból
 Indítás után a BIOS digitalizálta a hőmérséklet szenzor által szolgáltatott
információ alapján, PWM-el kezdi vezérelni a ventilátort és beállítja egy
meghatározott fordulatszámra a hőmérsékleti adattáblázat adott értékéhez
megfelelően
 Cooler csatlakozó: +12V, GND, SPEED SENSOR
BIOS
 BIOS: (Basic Input Output System) alapvető bemeneti–kimeneti rendszer. A
számítógép szoftveres és hardveres része közötti interfész megvalósítására
szolgál. Fizikailag az alaplapon lévő BIOS, az egyes bővítőkártyákon található
BIOS és ezek eszközmeghajtói alkotják a számítógép BIOS-át
 Ezek közül az alaplap BIOS-a a BIOS legfontosabb része, mivel ez tartalmazza az
alapvető konfigurációs beállításokat és hajtja végre a diagnosztikai ellenőrzéseket
rendszerindításkor
 A BIOS-t egy az alaplapon elhelyezkedő integrált áramkör tartalmazza (a régebbi
típusokban ROM-ba égetve, később EEPROM, manapság Flash RAM-ban). A
BIOS chipjének a kapacitását megabitekben (Mb) mérjük, egy chip általában 1-4
Mb memóriát tartalmaz. Két része van: fix rész, variábilis rész
BIOS
 Alapvető beállítások
 Rendszeridő, dátum
 Merevlemezek, optikai tárolók, mágneses háttértárolók listája
 BOOT szekvencia beállítása
 Processzor órajel beállítása
 PORT-ok beállításai
 Feszültség és hőmérsékleti adatok
 CPU COOL’N’QUIET FUNCTION -> Cooler PWM szabályozás
 Energiagazdálkodási lehetőségek
 Ébresztés PS/2 billentyűzettel
 Bekapcsoló gomb hatása
 Hiba esetén a diagnosztika után megáll, csak F1-hatására enged tovább
 Számítógépház nyitottság esetén megállhat a Boot
BIOS

 BIOS EPROM
BIOS

 AWARD BIOS
BIOS

 AMI BIOS
 BIOS hangjelzések
 Nincs hangjelzés. Elromlott vagy az alaplaphoz nem megfelelően van csatlakoztatva a tápegység, vagy processzor nincs
 1 rövid. Minden rendben.
 2 rövid. Probléma van a RAM-memóriával. Indítsa újra a gépet! Ellenőrizze a memória moduljait!
 3 rövid. Hiba van a memória első 64 Kbájtjában. A teendők ugyanazok, mint az előbbi esetben.
 4 rövid. Rossz a rendszer-timer.
 5 rövid. Hiba a központi processzorban.
 6 rövid. Rossz a billentyűzet kontrollere.
 7 rövid. Hiba az alaplapban.
 8 rövid. Hiba a videomemóriában.
 9 rövid. A BIOS kontrollösszegének (CRC) hibája.
 10 rövid. Hiba a CMOS-memóriába történő beírás során.
 11 rövid. Rossz a külső cache memória (az alaplap slot-jain található).
 1 hosszú+2 rövid. Hiba a videókártyában.
 1 hosszú+3 rövid. Ugyanaz, mint az előző esetben.
BIOS frissítés okai

 BIOS-t frissíteni csak akkor célszerű, ha van ami indokolja pl.

 Fagyogat a gép vagy egy újabb hardverelem instabil működést eredményez
 Processzor cserénél az aktuális BIOS verzió nem támogatja az új CPU-t
 A változtatások, újítások felsorolásában újabb hasznos javítások, biztonsági frissítések elérhetőek,
energiatakarékosság vagy stabilitás növelése érdekében
 Bármilyen eszközzel előfordulhat, hogy frissíteni kell: notebook, router, VGA, tablet, monitor, TV
 Mindig a megadott frissítési útmutatók alapján érdemes eljárni
Adattárolás - Háttértárolók HDD
Adattárolás - Háttértárolók HDD
 A merevlemez (hard disk drive, rövidítése HDD) egy mozgó alkatrészekkel
működő adattároló berendezés. Az adatok digitális formában (binárisan) egy vagy
több forgó lemez mágnesezhető rétegein maradandóan tárolhatóak
 Az adatelérési idő függ:
- adatátviteli busz sebesség
- fej mozgási sebesség
- lemez forgási sebesség
 Egy adott programhoz tartozó adatok a lemezek felületén elszórtan is
elhelyezkedhetnek, ebből adódóan megnőhet az adatelérési idő, megoldás:
töredezettség-mentesítés
 A windows alapértelmezett beállításnál automatikusan töredezettség-mentesít, ha
egy ideig nem használjuk a rendszert
Adattárolás - Háttértárolók HDD
 A merevlemezes meghajtó olyan tároló eszköz, melyet a számítógép belsejébe
szerelnek be.
 Windows rendszer használata esetén a merevlemezes meghajtó általában a C:
betűjelet kapja, és ez tartalmazza az operációs rendszert és az alkalmazásokat.
 Tárolókapacitásuk nagyságrendje gigabájttól (GB) terabájtig (TB) terjed.
 Sebességüket a percenkénti fordulatszám jellemzi (revolutions per minute, RPM).
Azaz, hogy hányszor pördül meg a tengelye körül az adatokat tároló lemeztányér.
Minél nagyobb a forgási sebesség, annál gyorsabban képes a meghajtó az
információ visszakeresésére.
 Az ismert értékek: 5400, 7200, 10000, csúcsminőségű szerverek esetében 15000
fordulat/perc. A tárolási kapacitás több merevlemez alkalmazásával növelhető.
HDD felépítése
Adattárolás - Háttértárolók HDD
 A lemezek állandóan forognak, forgási sebességüket rpm-ben adják meg (azaz
percenkénti fordulatszám, „fordulat per perc”). Ez általában 5400 – 7200, SCSI
csatolásúaknál 10 000 – 15 000 közötti érték. A fej körülbelül 1 (Hitachi, régebben
IBM meghajtókban 0,19) nanométeres légpárnán repül a lemez felett, ezért egy apró
porszem is tönkreteheti azt. Összeszerelésük ezért speciális körülmények között,
pormentes üzemcsarnokban, úgynevezett tisztatérben történik.
 Egy winchesterben több lemez is van: mindegyikhez két fej tartozik: alul-felül egy.
Mivel az azonos fej- és lemezszámú meghajtók kapacitása eltérő lehet, a végleges
kapacitást és az adattárolásra használt területeket a gyártás során úgynevezett
szervóírással alakítják ki. A HDD-beli lemezeket azonos központú, különböző sugarú
körök tagolják, ezeket sávoknak (trackeknek) nevezzük. A sávok azonosítása
számokkal történik, a legkülső sáv a 0-s sorszámú. Azokat a sávokat, melyek egymás
alatt helyezkednek el, cilindernek nevezzük. A sávokat tovább lehet bontani ún.
szektorokra. Ezeket is sorszámozzák, ezek eggyel kezdődnek.
 Formátumok: 7200 rpm-es lemezek általában 3,5 colos méretben desktop pc-kben, az
5400 fordulatos merevlemez jellemzően 2,5 hüvelykes méretben kerül piacra, és
általában notebookokban alkalmazzák alacsony fogyasztása miatt.
Adattárolás - Háttértárolók HDD
 A HDD gyártás során kialakított szektorokat a meghajtó formázása közben
csoportosíthatjuk, így alakíthatunk ki helyfoglalási egységeket, azaz clustereket. A
clusterek minimális mérete megegyezhet a szektormérettel (512 bájt), de
legtöbbször a szektor többszöröse, pontosan 1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, vagy 128
szoros, így maximum 64 kb. Egy cluster csak egy fájlt tartalmazhat, ha kis méretű
a fájl, és nem íródott tele, a fennmaradó üres rész elvész. Ezért nevezhetjük a
legkisebb címezhető egységnek a HDD-ben.
Adattárolás - Háttértárolók HDD
 Tárolókapacitás: ez jellemzi a winchestert abból a szempontból, hogy mennyi adat fér rá:
kezdetekben csak pár megabájt volt, manapság már 40 GB – 8 TB között mozog.
 Írási és olvasási sebesség: ezt nagyban befolyásolja a lemez forgási sebessége, amely jellemzően
5400, 7200, 10 000 vagy 15 000 fordulat/perc (rpm). A merevlemez átviteli sebességének
növelésének érdekében beépítenek egy gyorsítótárat (cache-t). Mivel általában szekvenciális írásról
és olvasásról van szó, a merevlemez elektronikája a gyorsítótárba gyűjtögeti a kiírandó adatokat,
majd ha elegendő összegyűlt, egyszerre kiírja a lemezre. Olvasásnál a lemezről többet beolvas, mint
amennyire szükség van az adott pillanatban, arra a statisztikai tényre építve, hogy „úgyis kérni
fogjuk az utána lévő adatokat” (előreolvasás). Nem kevésbé fontos szerepe még, hogy a
csatolófelület felé szakaszosan is, de állandó sebességgel küldje és fogadja az adatokat. A
gyorsítótárnak köszönhetően a HDD elérési ideje lényegesen lecsökken. A gyorsítótár
lehetőségeinek kihasználása érdekében a nagyobb adatsűrűségű tárolókhoz nagyobb méretű szokott
lenni. Régebben 2, 4, 8 MiB-os, manapság a nagyobb kapacitású HDD-k mellé 16, 32 vagy 64 MiB-
os gyorsítótárat szoktak rakni.
 Csatolófelület: ezen keresztül történik az adatátvitel, több fajta létezik: ATA (PATA), SATA (SATA
I, SATA II, SATA III), SCSI, SAS (Serial Attached SCSI), FC (Fiber Channel).
Adattárolás - Háttértárolók HDD
Adattárolás - Háttértárolók HDD

 Particionálás: a merevlemezt particionálással több logikai meghajtóra oszthatjuk fel. Ezek a partíciók
fizikailag egy lemezen vannak, ám az operációs rendszer több meghajtóként érzékeli és kezeli őket. A
particionálás műveletét a rendszerprogram telepítése kezdetén szokták végrehajtani.
 Formattálás: ahhoz, hogy a mágneslemezeken lévő mágneses réteg alkalmas legyen adatok tárolására,
létre kell hozni a tároláshoz szükséges rendszert. Ezt formattálásnak nevezzük. Formattáláskor jönnek
létre a sávok, szektorok. A formattálást egy bizonyos partícióra hajtjuk végre. Formattáláskor az adott
partíción lévő fájlok törlődnek, bár egyes technikákkal visszaállíthatóak!
 Fájlrendszer: ahhoz, hogy fájlokat tároljunk egy merevlemezen, a PC-nek fájlrendszerre van szüksége,
amely megadja a fájl nevét, helyét. Hasonlít egy katalógusra. Minden partíciónak megvan a saját
személyi katalógusa, az állománykiosztási tábla (File Allocation Table, FAT vagy Master File Table,
(MFT)). A PC-ken a legkorábbi fájlrendszer a FAT16 volt, még DOS operációs rendszer alá. Ezt követte
a FAT32, ez a Windows 95, Windows 98 fájlrendszere volt, ezt pedig az NTFS (New Technology File
System) követte. Ez a Windows NT-alapú rendszerek fájlrendszere: a Windows 2000-é, a Windows XP-
é, a Windows Server 2003-é, illetve a Windows Vistáé. Unix és Linux operációs rendszerek alatt ettől
eltérő fájlrendszereket használnak. A FAT fájlrendszerek hátránya az NTFS-szel szemben, hogy egy fájl
mérete maximum 4 GB lehet.
Adattárolás - Háttértárolók SSD

 Az SSD (magyarul: félvezető alapú meghajtó, tartós állapotú meghajtó vagy

szilárdtest-meghajtó) félvezetős memóriát használó adattároló eszköz. Az SSD a
Solid State Drive angol szavakból alkotott betűszó.
 Bővebben, az SSD egy olyan, mozgó alkatrészek nélküli adattároló eszköz, ami
memóriában tárolja az adatot, a környezetéhez, illetve a gazdaszámítógéphez a
merevlemezekhez hasonlóan SATA vagy egyéb (SCSI, PCI Express, USB, stb.)
csatlakozófelülettel csatlakozik és azokhoz hasonlóan blokkos adatelérést biztosít. Az
SSD eszközökben a gyártók különböző típusú memóriákat használhatnak, mint pl.
flash vagy különböző RAM fajták – ezt az ár- és a teljesítményigények határozzák
meg.
Adattárolás - Háttértárolók SSD

 Az SSD (solid state drive) meghajtókban nincsenek mozgó alkatrészek. Az

adattárolást itt félvezető áramkörök végzik, így sokkal kevesebb energiát
fogyasztanak.
 Az SSD meghajtóban lévő flash memória chipek gyorsabb adatelérést és nagyobb
megbízhatóságot biztosítanak. Formájuk azonos a mágneslemezekével és ATA vagy
SATA csatlakozóval rendelkeznek.
 Az SSD meghajtók beépíthetők a mágneslemezek helyére, asztali számítógépek esetén
formátum átalakító szükséges
Adattárolás - Memória
 Adattárolás - Memória
 RAM
 A közvetlen elérésű memória (Random Access Memory, RAM) a CPU által éppen használt adatok
és programok ideiglenes tárolója. A RAM „felejtő” memória, ami azt jelenti, hogy tartalma a
számítógép kikapcsolásakor törlődik. Minél több memória van a számítógépben, annál nagyobb
programok vagy fájlok tárolására és feldolgozására képes. A nagyobb RAM növeli a rendszer
teljesítményét. A behelyezhető memória mennyiségét az alaplap és az operációs rendszer határozza
meg
 Memória modulok
 Kezdetben a számítógépek memóriáját önálló lapkák, DIP-ek (dual in-line package, két lábsoros
tokozással ellátott chip) formájában helyezték el az alaplapon. Telepítésük körülményes és gyakran
pontatlan volt. Megoldásként a fejlesztők külön áramköri lapra forrasztották a chipeket, mely a
memória modul nevet kapta.
 MEGJEGYZÉS: A memória modulok egy- vagy kétoldalasak. Az egyoldalasak csak egyik
felükön, míg a kétoldalas modulok mindkét oldalukon tartalmaznak RAM chipeket.