18.

Jellemezze a földkábeleket, és mutassa be a kábelfektetés műveleteit, eszközeit, munkavédelmi

előírásait!
A tételhez használható segédeszköz:
egy kisfeszültségű kábel metszeti rajza és műszaki adatai

(forrás: http://kabelgyar.hu/katalogus/074_nayy.htm)
 Szerkezeti kialakítás: Vezetőér: réz v. alumínium. Érszigetelés: műanyag, gumi.
Kábellélek lehet: vezető, szigetelt vezető (ér), sodrat – ezt zárja le, tartja össze az
övszigetelés, övréteg. Az övszigetelésnél a szigetelés is villamos igénybevételnek van alávetve,
az övréteg villamos igénybevételre nem méretezett, árnyékolással rendelkező kábelek, a
kisfeszültségű kábelek általában ilyenek. A kábelek keresztmetszete kör vagy körcikk.
Árnyékolt kábel: Cu vagy Al álló huzalkoszorú vagy szalagréteg, feladata zárlati áramok
vezetése, a feszültség alatti vezető érintés elleni védelme. Páncélozott kábel: kör v. lapos
szelvényű Cu, Al vagy horganyzott acél burkolat, ami mechanikai igénybevétel ellen véd, nem
kell alépítményt hozzá kiépíteni, szántóföldeken keresztül nagyon egyszerű a kiépítése

Földkábelek jellemzése: ahhoz, hogy közvetlenül is a földbe helyezhető legyen egy kábel,
kiegészítő védelmekkel kell ellátni. Egyrészt a keresztirányú terhelések ellen (mint például a
földmozgásokból származó nyírófeszültség), másrészt a rágcsálók és egyéb kártevők ellen. A
páncélos földkábelek egyik nagy hátránya, hogy útjuk nagyon könnyedén követhető
fémdetektorral, szerelésük a földmunka miatt körülményes. Előnye, hogy nem kell
alépítményt hozzá kiépíteni. Szántóföldeken keresztül nagyon egyszerű a kiépítése. Mivel
ezekben a kábelekben fém is található, ezeket a kábeleket a fektetés során földelni kell!

Acélszalag helyett alkalmaznak vastagabb polietilén köpennyel ellátott (vagy más

tartóelemmel megerősített) kábeleket is, de ezeket védeni kell még a rágcsálók ellen. Ezért
bevonják őket egy speciális anyaggal, melyet nem szeretnek a rágcsálók. Ezeknél a nyomvonal
nehezen követhető, fémdetektorral a kábelt nem lehet megtalálni. Az ilyen kábeleket bizonyos
szakaszokon rezgőkörökkel látják el a jobb felderíthetőség érdekében. További hátrány, hogy
nehezebben javíthatók, mivel szakadás esetén nem lehet tartalékból utánhúzni, a teljes
szakaszt cserélni kell.

Kábelfektetés földárokba: A kábeleket közterületeken a körutak, járdák, terek

alapszintje alatt vezetik, nyomvonalukat a két végpont között az érintett létesítmények, a
talaj és terepviszonyok figyelembevételével a lehető legrövidebb útvonalon jelölik ki (utakkal
párhuzamosan, kereszteződésekben merőlegesen).

• Beépítési terv szerint talajban vagy közműalagútban helyezik el.

• Közutakon a burkolt útpálya alatt párhuzamos vezetéket nem szabad elhelyezni.

• Burkolat nélküli terepen a nyomvonalat terepszinten elhelyezett jelzésekkel kell

meghatározni.

A kábelfektetés alkalmával be kell tartani a vonatkozó MSZ 13207:2000 (0,6/1KV-

tól 20,8/36 KV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek
kiválasztása, fektetése és terhelhetősége) előírásait. A nyomvonalon kábeljelző szalagot kell
alkalmazni, ami a kábel azonosítási számát és feszültségét tartalmazza. A kábelvonalon
mechanikai védelmet, ún. kábeltéglázást vagy műanyag fedlapozást kell alkalmazni. Ahol
keresztezés lép fel különböző közművek között műanyag védőcsövet kell használni, a védőcső
belső átmérője a szabvány alapján a kábelek köré húzható külső kör 1,5- szerese legyen. A
közműegyeztetésen meghatározott területen kézi feltárással kell a földmunkát végezni, a
keresztezés helyén a fenti védelmet kell biztosítani. A kandeláberek kábelvezetéseinél a
kábeleket mechanikai védelem céljából flexibilis védőcsőbe kell húzni. A beépítési terven
szereplő út alatti átvezetésénél a kábelt, a jelzett védőcsőbe kell fektetni. A fektetés befejezése
után, az árok temetése előtt szemrevételezéses ellenőrzés szükséges az esetleges
köpenysérülések feltárása, és szigetelési- ellenállásmérést kell végezni az MSZ 13207:2000
szabvány szerint. A vezetékek színjelölése és kötése feleljen meg a vonatkozó előírásoknak! A
kábelek, oszlopok és lámpatestek időtálló feliratozása szükséges

Kábelfektetés műveletei: kézileg (emberi erővel, különösebb gépi segítség nélkül) ez

meglehetősen lassú folyamat. Gépel, vakond-ekés módszerrel (egy eke a kívánt mélységig
felszántja a talajt, majd a kábel leeresztő szerkezet bele ereszti a kábelt) 10 km/nap. Köves –
sziklás talajban nem alkalmazható , nehezen javítható nem lehet tartalékból után húzni.
Kábel behúzása: kézi vagy csörlős behúzással: max. 150 – 200 méter, 2000méter / nap a
kábel mechanikai sérülése nem zárható ki. Átfúvatásos módszerrel: max. 1000 méter, 4000
méter / nap, kábelt síkositani kell, hogy minél kisebb legyen a súrlódás. Beúsztatásos
módszerrel: max. 2000 – 4000 méter. A kábeldobot fektetéskor a talajon, pallókon levő
bakon vagy dobszállító kocsin helyezik el (könnyen forgatható, kellően szilárd!). A dobról a
kábelt mindig felülről kell lecsévélni. Csévélésekor, továbbításakor a kábel hossztengely körül
ne csavarodjon. A kábelcsatorna aljára, kábelpolcokra vezetőgörgőket kell helyezni (a
húzókötél ezeken haladjon). Legkisebb hajlítási sugár: fektetéskor: 10d, végleges elhelyezéskor
7,5d, ahol d: a kábel külső átmérője. Mechanikai védelem és jelölés a fektetést követően: jelző
szalaggal (sárga, 0,5 méterenként villámjellel, üzemeltető jelével), tégla védőborítással, válasz
téglázással, kiegészítő betonlappal, korrózióvédelemmel ellátott vaslemezzel. Fektetési mélység
– szabályozatlan terepen: 1 m, - szabályozott terepen: min. 0,7 m. Kábelfektetés eszközei:
húzógép, húzóharisnya, továbbító görgő.

Új létesítésű kábelvonalon az üzembe helyezés előtt el kell végezni az előírt vizsgálatokat:

kábelerek azonosítása és az árnyékolás ellenőrzése (az egyes erek vezetőit páronként
egymással összekötik és a kábelvonal másik végén „kicsengetik”, illetve a szigetelési-ellenállás
mérés, melyet kisfeszültségű kábelek esetén 1 kV feszültségű szigetelésű ellenállásmérővel
végzik.