1. A feladat az emberi jogokkal kapcsolatos.

Oldja meg a feladatot a források

segítségével!
6 pont

„VI. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen
vagy képviselői révén közreműködnie. A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár
védelmez, akár büntet; s mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden
polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és
képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve.
IX. Mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő. Ha
tehát letartóztatása mégis elkerülhetetlenné válik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia
minden olyan keményebb rendszabályt, amelyet a szökés megakadályozásának szükségessége
nem indokol.
XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga;
ennélfogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel
tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben.
XIII. A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges
mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást, kinek-kinek képessége szerint, a
polgárok összessége közt egyenlően kell elosztani.
XVI. Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a
törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle
alkotmánya nincs.”
(Részletek az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából; 1789)

„A közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát 2. cikk: Mindenki,

bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai
vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy
bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban
kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.
7. cikk: A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a
törvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen
Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre
irányuló felbujtással szemben.
11. cikk: Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni
mindaddig, amíg bűnösségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges
valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
19. cikk: Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely
magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra
való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen
kifejezési módon.”
(Részletek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából; 1948)

Írja be a táblázatba a felsorolt jogok, jogelvek mellé, hogy a dokumentumok melyik

cikkében (pontjában) találhatóak meg! Ha egy jog nem található meg az adott
forrásrészletek között, húzza ki (—) a megfelelő mezőt! (Elemenként 0,5 pont.)

Az Emberi és Polgári Az Emberi Jogok

Jogok Nyilatkozata Egyetemes Nyilatkozata
a) Az ártatlanság vélelme IX. 11.
b) Közteherviselés XIII -
c) A törvényhozás és végrehajtás XVI. -
szétválasztása
d) Törvény előtti egyenlőség VI 7
e) Egészséges környezethez való jog - -
f) Véleménynyilvánítás szabadsága XI. 19

2. A feladat az Emberi és polgári jogok nyilatkozatához kapcsolódik. Válassza ki a

forrásrészletek közül azt a négyet, amelyik nem az Emberi és polgári jogok
nyilatkozatából származik, és tartalma is ellentétes annak szellemiségével!
Karikázza be a négy – nem a nyilatkozatból származó – forrásrészlet sorszámát!
4 pont

1. „Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik. Semmilyen testület,

semmilyen egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered.”

2. „A nemzet joga az adók szabad elfogadása a szabály szerint összehívott és összeállított

országos rendi gyűlés közvetítésével.”

3. „A törvény csak a társadalom számára ártalmas cselekedetek tiltására jogosult. Mindazt,

amit a törvény nem tilt, nem lehet megakadályozni, és senki sem lehet arra kényszeríteni,
amit a törvény nem rendel el.”

4. „Az új rendszerben az egyesülés és szövetkezés szorítja majd ki az egyéni érdeket és az

egymás céljainak meghiúsítására törekvő mindenütt érvényesülő ellenhatásokat. Ezeknek a
változásoknak az eredményeként az egyes ember teljesítőképessége biztosítani fogja
számára a tömegben rejlő előnyöket is, és mindenki olyan gazdaggá válhat, amilyenné csak
akar.”

5. „Minden embert ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnössé nem nyilvánítják.”

6. „Szükség esetén a polgári és büntetőbíróságok fogságban tarthatnak, és a börtönökbe

küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet vádiratot készíteni
ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól.”

7. „A Szentírás azon pontjainak megfelelően, melyek minden embernek megparancsolják,

hogy egymást a testvériség köteléke által egyesítve, magukat honfitársuknak tekintvén,
egymásnak minden alkalommal és minden helyen segítséget és támogatás fognak nyújtani:
alattvalóikkal és hadseregeikkel szemben családapáknak tekintik magukat; és őket a vallás,
a béke és igazság védelmére lelkesítik.”

8. „Mivel a tulajdon szent és sérthetetlen jog, senki sem fosztható meg tőle, csak
törvényesen megállapított közérdekben, amely ezt nyilvánvalóan szükségessé teszi, és csak
igazságos és előzetes kártalanítás esetén.”
3. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! 8 pont

„I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi

különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulhatnak.
II. Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak
megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való
ellenállás.

III. Minden szuverenitás [önrendelkezés] alapelve lényegét tekintve a nemzettől származik.

Semmilyen testület, semmilyen egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem
kifejezetten ebből ered.

VI. A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen

vagy képviselőin keresztül részt venni megalkotásában.[…] Mivelhogy a törvény előtt minden
polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és
méltóságra, erényeik s képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve.

VII. Mindenkit csak a törvény által előírt és általa meghatározott formák szerint lehet vád alá
helyezni, letartóztatni vagy fogságban tartani. […]

X. Senkit nem szabad meggyőződései miatt zaklatni, legyenek ezek akár vallásiak, feltéve,
hogy ezek megnyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet.

XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az ember egyik legértékesebb joga; tehát
minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, de a törvény által meghatározott
esetekben felelnie kell e szabadsággal való visszaélésekért. […]

XV. A társadalomnak joga van elszámoltatni kormányzata valamennyi köztisztviselőjét.

XVI. Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a

törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle
alkotmánya sincs.

XVII. Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen – senki meg nem fosztható
[…].”
(Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata)

a) Melyik évben keletkezett a fenti dokumentum? 1789

b) Nevezze meg azt a felvilágosodás korában keletkezett fogalmat, amelyre a III. és XV.
pontok utalnak! Melyik francia szerző elméleti munkáiban jelenik meg ez a fogalom?
Fogalom: társadalmi szerződés
Személy: Rousseau

c) Melyik pont szól a parlamentáris képviselet rendszeréről?

VI.

d) Melyik szerzőhöz köthető a XVI. pontban megfogalmazott gondolat!

Montesquieu
e) Nevezzen meg három olyan uralkodót, akik a felvilágosult abszolutizmus szellemében
kormányoztak!
Mária Terézia, II.József, II. Frigyes