Egyetemes állam- és jogtörténet gyakorlat

önellenőrző kérdések
I.-II.

egység

1. Melyek az emberi jogok a francia Deklaráció szerint?

Szabadság, tulajdon, biztonság és az elnyomással szemben való ellenállás. Az emberi
jogok a nyilatkozat szerint minden embert egyenlő mértékben illetik meg. Minden
ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad.

2. Milyen törvényhozási befolyást biztosított a királynak az 1791-i francia

alkotmányban?
Az alkotmány nem zárja ki a királyt a törvényhozásból teljesen, vétójogot biztosít
neki, amellyel 4 évre elodázhatta egy-egy rendelet hatályba lépését. Nem tartozott ez
alá a Nemzetgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó alkotmányjogi, pénzügyi és
minisztereket közvetlenül felelősségre vonó döntések.

3. Milyen szerepük volt az ősgyűléseknek az 1793-i alkotmány szerint?

A megyék ősgyűlései hagyták jóvá a Nemzetgyűlés által alkotott törvényeket.
Amennyiben ezen ősgyűlés 10%-a nem tiltakozott 40 napon belül a tervezet ellen,
akkor hatályba léptették a törvényt.

4. Kikből állt az Ötszázak Tanácsa?

Törvénykezdeményezési joggal rendelkeztek, ez tömörített a 30 éves férfiakat, akik
még nem töltötték be a 40. életévüket.

5. Milyen szerepet játszott a Direktórium a francia alkotmánytörténetben?

Legfőbb végrehajtó hatalom volt, ellenőrzési jogkörrel, a 25 és 40 év közötti
férfiakból állt, évente egy tagjának a tisztsége megszűnt, helyette új tagot választottak
a tanácsok, két körös rendszerben választják őket. A III. 1895-ös alkotmányt, amely a
Jakobinus diktatúra után került megalkotásra és fenntartotta a köztársaság
intézményét.

6. Jellemezze a francia választójog szabályait az 1791 és 1848 közötti időszak

alkotmányai alapján.
1791.évi alkotmány: választójoggal rendelkező polgár csak az a férfi lehetett, aki a 25.
életévét betöltötte, egy éve helyben lakott, meghatározott egyenes adót fizetett,
állampolgársággal rendelkezett, a választás közvetett volt elektorokat választottak
1793. évi alkotmány (Jakobinus diktatúra): Szavazati jogot kapott minden 21. életévét
betöltött, helyben lakó, munkájából élő francia állampolgárságú férfi
1795. évi alkotmány: választójogot nyert minden 21. életévét betöltött írni, olvasni
tudó francia férfi állampolgár, aki egy éve helyben lakott és egyenes adót fizetett, vagy
legalább egy hadjáratban harcolt a köztársaság mellett. Franciaországban lakó külföldi
akkor rendelkezett választójoggal és állampolgársággal, ha 25. életévét elérte és hét
éven át Franciaországban lakott, egyenesen adózott és ingatlantulajdonnal rendelkezett
vagy francia felesége volt.
7. Mikor hirdették ki a CODE CIVIL-t?
1804. március 21-én.

8. Milyen terjedelmű Napóleon polgári törvénykönyve?

2281 cikkből, és három könyvből, plusza bevezető rész

9. Miről szól a híres 544§?

Tulajdonjogról. A tulajdon azon jog, melynél fogva a tulajdonos a dolgokat korlátlanul
élvezi és azok fölött rendelkezik, illetve használja törvény vagy szabályrendeletek által
nem tiltott módon. A tulajdonjog mindazt a dolgok felettii korlátlan rendelkezést
biztosítja a tulajdonosnak, amit a törvény nem tilt. Senki sem kényszeríthető arra,
hogy tulajdonát átengedje, kivéve igazságos és előzetes kártalanítás ellenében, ha a
közhaszon ezt követeli. Tulajdont lehet szerezni örökösödéssel, kötelemmel,
ajándékozással, egyesüléssel, kincstalálással, elbirtoklással. Minden, ami egy dologgal
természetesen vagy mesterségesen egyesül a dolog tulajdonosáé lesz. Szerezhet
tulajdonjogot a tulajdonos a dolog természetes és polgári gyümölcsein pl, bérleti díj,
mesterséges egyesülés révén a földjére épített épülettel.

10. Mikor teszi lehetővé a kisajátítást a Code Ciliv?

 Az 545. szakasz szerint „senkit nem lehet kényszeríteni tulajdonának átengedésére,
hacsak nem a közhaszon szempontjából, s akkor is igazságos és előleges kárpótlás
mellett”. A tulajdonjogi jogosítványok közül ebben az időben a hasznosítás, hasznok
szedése és a birtokláshoz való jog még háttérbe szorította a rendelkezéssel kapcsolatos
jogosítványokat. A kisajátítás joga közérdekből korlátozta a magántulajdonos uralmi
helyzetét, és a 19. század folyamán fokozatosan, egyre szélesebb terjedelemben került
szabályozásra. Az ingatlanforgalomnál azonban a telki terheket közhitelesen tanúsító
nyilvános dokumentáció (telekkönyv) létesítésére csak fél évszázad múlva került sor.

11. Milyen rendelkezéseket tartalmaz a francia magánjogi kódex a halál esetére szóló
rendelkezési jogosultságról?
Korlátlanul engedi, de csak felmenő és lemenő ági rokonok esetében. Ha vannak
egyenes ági rokonok, nekik köteles rész jár.

12. Hogyan definiálja a kódex a szerződési szabadságot?

Alapelvei között kimondta, hogy a két fél között megkötött törvényes szerződés,
törvény gyanánt érvényes a felek között, akik megkötötték. Ezen szabály vonatkozott
a munkaszerződéskre.

13. Milyen rendelkezéseket tartalmaz Napóleon törvénykönyve a családjog

területén?
Forradalmi vívmányként bevezette a polgári házasság intézményét, meghatározta a
házasságkötést, az akadályokat, a házasság felbontás módozatait, valamint rendelkezik
az anyakönyvezés intézményéről is. A házasságon kívül született u. „Természetes”
gyermekek helyzete viszont hátrányos, mivel az apa csak házasságon belül született
gyermekei jog sérelme nélkül ismerheti el a „természetes” gyermeket.

14. Mikor adták ki a francia Kereskedelmi törvényt?

1807. szeptember 15-én törvényhozás által elfogadott törvénnyé vált, más néven Code
de Commerence.
15. Milyen büntetőjogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaz a francia Deklaráció?
Bevezeti a nullum crimen sine lege elvét (nincs bűncselekmény törvény nélkül) és a
nulla poena sine lege elvét (nincs büntetés törvény nélkül). Új modern büntetőkódex
megalkotását teszik szükségessé.

16. Mikor történik meg az első francia büntetőkódex?

1810-ben fogadták el.

17. Milyen a Code penal szerkezete?

Bevezetésből és 4 könyvből áll. A bevezetés és az első két könyv tárgyalja az általános
kérdéseket, definíciókat, így ezek tekinthetők az általános résznek, a harmadik könyv
tárgyalja az egyes bűntettek tényállásait, definícióit és a kiszabható büntetések és a
jogos védelem kérdését (ezáltal tekinthető különös résznek), négy csoportra osztotta a
bűntetteket: állam kül-és belső biztonsága elleni bűncselekményekre, a császár és
családja elleni cselekményekre, és az élet elleni és a tulajdon elleni
bűncselekményekre. Valamint a negyedik könyv a rendőrségi kihallgatásokkal
foglalkozik.

18. Mivel foglalkozik a kódex különös része?

A harmadik könyv tárgyalja az egyes bűntettek tényállásait, definícióit és a kiszabható
büntetések és a jogos védelem kérdését (ezáltal tekinthető különös résznek), négy
csoportra osztotta a bűntetteket: állam kül-és belső biztonsága elleni
bűncselekményekre, a császár és családja elleni cselekményekre, és az élet elleni és a
tulajdon elleni bűncselekményekre.

19. Hogyan jellemezhető az 1791. évi francia büntető perrendtartás?

A polgári értékeket tartja szem előtt, eltörli a kegyetlen büntetéseket, korlátozza a
halálbüntetést és véget vet a bírói önkénynek. Elismeri a törvény előtti egyenlőséget, a
védelemhez való jogot. Bevezeti a szóbeliség, a közvetlenség és a kontradiktatórius
eljárás elvét. Megszűntette a kötött bizonyítékok rendszerét és bevezette a
bizonyítékok szabad mérlegelését.

20. Milyen kodifikációs szabályozás történt Franciaországban, 1808-ban?

Code d’instruction criminelle megszületése, amely a Napóleon császársága idején
végbemenő polgárjogi kodifikáció része volt.

21. Mikor törölték el Franciaországban az 1670. évi kódexet?

Akkor, amikor bevezetésre került az új perrendtartás 1791 szeptemberében.
II.egység

1. Milyen reformok köthetőek Stein nevéhez?

Karl von Stein báró (1757. október 25.-1831. június 29.) reformjaival elindította
Poroszországot az egységes országgá válás útján. Reformjai az alábbiak voltak:
- Poroszországban szükségszerűvé vált az állam átalakítása → a feladatot Karl von Stein
vállalta és August von Hardenberg folytatta

- központi államszervezet átalakítása → legfontosabb célja a területi széttagoltság

megszüntetése és a korszerű szakigazgatás megteremtése

o a korábbi dikasztériumok helyett minisztériumokat hoztak létre

 az előző szervek: testületi működési rend, javaslattételi jogosultság,

felelősségmentesség

 minisztériumok: egyszemélyi vezetés, ügydöntő és felelősséggel tartozó központi

hivatalok

o bevezették a minisztériumi ellenjegyzés intézményét → a király végrehajtási

jogosultságainak kontrollja

o Államtanács létrehozása

 kormányzati ágak koordinálására

 1817-től tagjai voltak a főbb polgári és katonai tisztviselők, a dinasztia nagykorú

hercegei, elméleti és gyakorlati szakemberek

 a testület véleményezte a törvénytervezeteket és külpolitikai ügyekben tanácsadó

szervként működött

- hadsereg radikális átalakítása

o megváltozott a tábornoki kar személyi összetétele

o kihirdették a „hát szabadságát”→ megtiltották a katonák ütlegelését

o megnyitották a tiszti állásokat a nem nemesi származásúak előtt

o a katonai előmenetel a vezetői képességtől, magatartástól és műveltségtől függött

o megváltozott a hadsereg szervezete → francia mintára fegyverzet, felszerelés és

kiképzés átalakítása

o bevezették a „póttartalékos rendszert” → ki lehetett játszani a tilsiti békeszerződésben

rögzített hadi létszám korlátozásait

- városi önkormányzati rendszer alapjainak megteremtése

o Stein legmaradandóbb reformja volt

o az 1808-as városi rendelet megszüntette a földesurak városok feletti hatalmát és

minimálisra csökkentette az állam főfelügyeleti jogát

o egységesítette a városi polgárjogot

o eltörölte a városban élők közötti rendi különbségeket

o a magisztrátust a városi képviselők gyűlése, a képviselőket pedig a polgárok

választották (titkos és egyenlő választójog alapján)

o biztosította az önkormányzatot

o ellenőrzött, szakszerű igazgatást hozott létre, törekedett a hatáskörök elhatárolására

o megfogalmazta a közszolgálati jogviszony korszerű szabályait → szabályozta a

tisztviselői összeférhetetlenséget, a hivatali előmenetel rendjét, a szolgálati időt, a
hivatalnokok fizetését

2. Sorolja fel azokat a birodalmi városokat, amelyek a Német Szövetség tagjai

voltak.
Tagja volt az összes német állam, szám szerint 35 (végül 31), monarchikus állam és 4
szabad város Lübeck, Frankfurt am Main, Bréma és Hamburg, továbbá Ausztria is
osztrák és cseh tartományai után, tagja volt Luxemburg , vele együtt a mai Belgium
déli Luxembourg tartománya 1839-ig, Németalföld bizonyos keleti területei (Limburg)
és a Dániával perszonálunióban álló Holstein.

3. Milyen jogköröket szánt a frankfurti parlament a német császárnak?

Az alkotmánytervezet szerint az államalakulat (Német Birodalom) élén a császár állt,
azonban nem teljhatalmú uralkodóként, hanem az államhatalom egyik tényezőjeként.
Ő a végrehajtó hatalom birtokosa miniszterei útján, ő képviseli a Birodalmat a
nemzetközi jogi színtéren, kinevezi a követeit, irányítja a diplomáciát és a
külkapcsolatokat. Megilleti a békekötés és a hadüzenet joga, ő rendelkezik a
birodalom fegyveres erejével.

4. Értékelje a kremsieri javaslatot.

Az alaptörvény heves ellenérzést váltott ki → Alkotmányozó Nemzetgyűlés
összehívása → V. Ferdinánd lemondatása, Ferenc József került a helyére → áthelyezi
a gyűlést Kremsierbe

a. az alkotmányos monarchia elveit rögzítette, de a császári hatalmat korlátozni

kívánta

b. a Birodalmi Gyűlésben döntő befolyást kapott a képviselőház → hatáskörét az

egyes országok önrendelkezési jogainak részletezésével állapította meg
 c. ígéretek

i. községi önkormányzat bevezetése

ii. hatalmi ágak elkülönítése

iii. bírák függetlensége és törvényes úton kívüli elmozdíthatatlansága

iv. előirányozta egy alkotmánybíróság megalakítását

- minden ezer lakosnál nagyobb település saját nemzetőrséget tarthatott volna

- kimondta, hogy a főhatalom a néptől és nem a császártól vagy Istentől ered

- tiltotta a halálbüntetést politikai jellegű bűncselekmények esetében

- kötelezővé akarta tenni a polgári házasságkötést

- garantálta minden lakos oktatáshoz való jogát

- korlátozni akarta a vallásfelekezetek befolyását az iskolai oktatásban

- a császár 1849 márciusában úgy ítélte, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés nem

teljesítette a feladatát → helyette adta ki az olmützi alkotmányt

o a kremsieri javaslat – annak ellenére, hogy nem lépett hatályba – jelentős, haladó
szemlélet jellemezte
o a császár 1849. március 4-én az olmützi alkotmánnyal ajándékozta meg a népet

5. Ismertesse a háromosztályos választójogról szóló rendelet.

1849. május 30-án adták ki az ún. háromosztályos választójogot szabályozó rendeletet

- célja az volt, hogy csökkentse a néptömegek parlamenti befolyását

- a 30. életévüket betöltött porosz polgárokat a lerótt adó nagysága szerint 3 osztályba
sorolták

a. első kategória: legtöbb adót fizető (153 000 polgár)

b. második kategória: közepes jövedelműek (409 000 polgár)

c. harmadik: csekély jövedelmű vagy adómentes lakos (2 651 000 polgár)

- mindhárom osztály azonos számú elektort választott → nyílt szavazással döntöttek

arról, kik legyenek a képviselők

- érvényben maradt 1918 novemberéig (a Hohenzollern-dinasztia bukásáig)

 6. Hol, mikor jelent meg és meddig volt hatályban az úgynevezett revideált
alkotmány?
- Poroszországban az 1848/49-es forradalom után Ausztriához hasonló alkotmányjogi
folyamatok zajlottak → a külpolitikai veszteségeket, sikertelen törekvéseket represszív
belpolitikával ellensúlyozta

- a korszak egy revideált alkotmány kiadásával kezdődött

- ez az 1850. január 31-én megjelent alaptörvény érvényben maradt az I. világháború

végéig

7. Mely tudódok működtek közre az OPTK meghozatalában?

- az Osztrák Polgári Törvénykönyv létrejöttének előzményei Mária Teréziáig

nyúlnak vissza → jogtudósokból álló testületet bízott meg, hogy egységes
magánjogi kódexet állítson össze → többször dolgozták át

- közreműködő tudósok: Karl Martini; Zeiller professzor (a végeleges változat az ő

irányításával készült el), 1812. január 1-én lépett hatályba

8. Hogyan definiálja a házasságot az OPTK?

- a házasságot olyan szerződésnek tartja, amelyben különböző nemű személyek

ígéretet tesznek arra, hogy elválaszthatatlan közösségben élnek, gyermekeket
nemzenek, őket együtt nevelik, és egymást kölcsönösen segítik

- kölcsönösen elvárhatják egymástól a hűséget és az illendő bánásmódot

- a házasságban a férj a család feje → ő vezeti a ház ügyeit, de kötelessége a nejét

vagyonához képest illően eltartani

- a nő a férje nevét viseli, köteles őt lakhelyére követni, a háztartásban és a közös

munkában a segítségére lenni

- a házassági szerződést a felek önhatalmúlag nem szüntethetik meg

9. Jellemezze a Német Birodalom bírósági rendszerét.

- a birodalom bírósági szervezeti rendszerét az 1879. október 1-jén hatályba lépett

törvény szabályozta

a. az igazságszolgáltatás tagállami jogkörben maradt (első fokon a

járásbíróságok, bonyolultabb ügyekben a törvényszékek jártak el)

b. lipcsei kereskedelmi bíróság megtartotta országos hatáskörét, majd Birodalmi

Főtörvényszékké szervezték át
 c. a törvényhozás gondoskodott a sajátos hatáskörű, speciális ügyeket elbíráló
ítélkező-szervek létrehozásáról is

i. felállította a kereskedelmi, iparbíróságok rendszerét, mezőgazdasági

bíróságot

- a korszakban született meg az első modern szemléletű kvalifikációs törvény → a

szakértelem és a gyakorlat lett a hivatásos jogászi tevékenység alapja

- súlyosabb bűncselekmények elbírálására esküdtszékeket állított fel

10. Ismertesse a Német Birodalom igazgatási rendszerét!

- az igazgatás túlnyomó részben a tagállamok hatáskörében maradt

- az egyes német államok lassan átalakították a rendi korszaktól örökölt közigazgatási

rendszerüket

- megjelent és intézményesült a szolgáltató közigazgatás gondolata → az

állampolgárok autonómiájának védelmére és életfeltételeik javítására törekedett

- a tagállamok nagy részében kiépült a miniszteriális rendszer, a szakszerű hivatalnoki

apparátus

- teret nyert az önkormányzat

d. az állam a helyi közösségek felett csak korlátozott felügyeleti jogot gyakorolt

- a tagállami igazgatás átvette az iskolák, a szociális ügyek, a munka- és építésügy

állami irányítását

11. Melyek a kodifikációval szembeni Max Weber-i követelmények?

- a császári Németország legjelentősebb kodifikációs műve a Polgári Törvénykönyv

(BGB) volt →1900. január 1-jén lépett hatályba

- a kiegészítésekkel máig hatályban lévő kódex megfelel a kodifikációval szemben

támasztott Max Weber-i követelményeknek

e. absztrakt fogalmi rendszer, tárgyszerűség és tudományos precizitás jellemzi

12. Hogyan tükröződik a jogállamiság elve a Weimari Köztársaság alkotmányában?

- 1919. augusztus 24-én lépett hatályba az alkotmány

- választójog kiterjesztése → minden 20. életévét betöltött német állampolgár

szavazhatott (a nők is)

- határozott kísérletet tett a jogállamiság megteremtésére

 f. deklarálta a bírák függetlenségét

g. törvényi rendelkezéshez kötötte a személyes szabadsághoz és a tulajdonhoz

való jog minden korlátozását

h. senkit nem lehetett saját bírájától elvonni, tehát tilos volt a különleges
bíróságok felállítása

i. a szabadságjogok teljes katalógusát tartalmazta

j. rögzítette a legfontosabb liberális szabadságjogokat, a lakás sérthetetlenségét, a

levél és a postatitok védelmét, a szabad véleménynyilvánítási jogot

k. deklarálta a gyülekezési, egyesülési és vallásszabadságot, illetve a petíciók

benyújtásának lehetőségét

13. Milyen törvényekből áll a „decemberi alkotmány”?

- az 1867-es „decemberi alkotmányt” hat alaptörvény alkotja → jelentős előrelépés volt az

osztrák jogállamiság megteremtése terén

l. törvényhozásra vonatkozó alaptörvény (a törvényhozás alkotmányos

kötöttségeit, szervezeti eljárási rendjét rögzítette)

m. végrehajtó hatalomról szóló alaptörvény (végrehajtó hatalom ellenőrzésének

garanciáit tartalmazta)

n. bírói hatalomról szóló alaptörvény

o. igazságszolgáltatásra vonatkozó alaptörvény (függetlenség)

p. állampolgári és emberi jogokat rögzítő alaptörvény

14. Milyen volt a császár jogállása 1867 után Ausztriában?

- a végrehajtó hatalomról szóló alaptörvény a kormányzati hatalmat a császár kezébe

tette le

- széles körű hatáskörrel rendelkezett

q. hadsereg irányításának joga

r. államszerződések kötésének joga

s. miniszterek, tartományi igazgatási főnökök kinevezésének és visszahívásának

lehetősége

t. személyesen képviselte az államot

u. birtokolta a hadüzenet és békekötés jogát

 v. szent, sérthetetlen és felelősség nélküli → személye különleges büntetőjogi
védelem alá esett, teljes büntetlenséget élvezett, cselekedeteiért politikailag
sem lehetett felelősségre vonni

- intézkedéseinek érvényességéhez miniszteri ellenjegyzésre volt szükség

- az alkotmány lehetőséget adott az uralkodónak, hogy szükségrendeleteket bocsásson

ki, ha az állam krízishelyzetbe kerül

15. Milyen választójogi törvényeket hoztak Ausztriában 1867 és 1918 között?

- 1873-as választójogi törvény

w. az alsóház képviselőit innentől a lakosság közvetlenül választotta

x. a választójog nem volt általános → az összlakosság 6 %-a rendelkezett csak

szavazati joggal

y. nem volt egyenlő → a választásra jogosult polgárokat négy kategóriába

sorolták (nagybirtokosok, városi lakosok, kereskedelmi és iparkamarák tagjai,
községiek) → az egyes csoportok eltérő számú képviselőt választhattak

z. a választás csak részben volt közvetlen → a 3. és 4. kategória képviselőinek

személyéről az elektorok döntöttek

aa. a szavazás nem volt teljesen titkos sem → a 4. kategóriából a képviselőket

nyilvánosan választották

- 1882-es választójogi törvény

bb. a 2. és 4. osztályban csökkentette az adócenzust →30 %-al növelte a szavazók

számát

- 1896-os szabályozás

cc. létrehozta az 5. kategóriát, ahol minden 24. életévét betöltött férfi állampolgár
szavazati jogot kapott

- 1907-es választójogi törvény

dd. bevezették a férfiakra kiterjedő általános, egyenlő, közvetlen választójogot és a

titkos szavazást