AZ EMBERI ÉS POLGÁRI JOGOK

NYILATKOZATÁNAK ALAPKÉRDÉSEI

MEGSZÜLETÉSE:
- Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát 1789. augusztus 26-án fogadta el a francia
az Alkotmányozó Nemzetgyűlés.
- Az elfogadott nyilatkozat 17 cikkelyből áll; mely amerikai mintára (azamerikai
Függetlenségi Nyilatkozat) született meg.
- Első változatát La Fayette, a francia nemzetőrség vezetője fogalmazta meg, és
Thomas Jefferson az akkori párizsi amerikai követ is átnézte.

AZ EMBERI ÉS POLGÁRI JOGOK NYILATKOZATÁNAK PONTJAI:

- A nyilatkozatban a felvilágosodás alapelvei jelenek meg pl.: hatalmi ágak

szétválasztása, törvényelőtti egyenlőség, közteherviselés, népfelség elve, alapvető
emberi jogok.

- Nyilatkozatában megjelentek az emberi jogok: élethez való jog, szabadság joga,

tulajdon jogavalamint az igazságtalan kormánynak való ellenállás joga illetve a
polgári szabadság jogok: vallás, szólás, sajtó szabadsága.

- A nyilatkozat kimondja, hogy ezek a jogok mindenkit megilletnek származásra,

vallásra tekintett nélkül.
- Ezzel deklarálja a törvényelőtti egyenlőséget.

- A nyilatkozat értelmezi a szabadság fogalmát: szabadság annyit jelent, hogy

mindent szabad, ami másnak nem árt.

- Rögzíti a törvények uralmát: csak az kötelező, amit a törvény rendel el, és mindent
szabad,amit a törvény nem tilt.
- A törvényt a közakarat kifejezőjének nyilvánítja.
- Ebből következik aközös törvényhozás, ami történhet népszavazás vagy választott
képviselők útján.
- A törvényekuralma kizárja az önkényt, jogi biztonságot teremt.

- A nyilatkozat kimondja, hogy az igazságszolgáltatás alapja az ártatlanság védelme;

mindenkiártatlannak minősül addig, amíg a bíróság ki nem mondja bűnösségét.

- A nyilatkozatban megjelennek a felvilágosodáshoz köthető politikai alapelvek pl.:

népfelségelve, hatalmi ágak szétválasztása, társadalmi szerződés.
1. népfelség elve vagy népszuverenitás:
- először Rousseau mondta ki
- a hatalom forrása a nép

2. társadalmi szerződés:
- ez az igazságtalan kormányzással szembeni fellépés vagy ellenállás joga

3. hatalmi ágak szétválasztása:

- a hatalmi ágak szétválasztása biztosítja a zsarnokság megakadályozását.
- először Locke, majd Montesquieu mondta ki
- A hatalmi ágak szétválasztása során van a törvényhozó hatalmat a
megválasztott képviselőkből álló törvényhozásjelent; a végrehajtó hatalom
irányítója a törvényhozásnak felelős kormány; és van egy minden hatalmi ágtól
független bíróság.
- A hatalmi ágak szétválasztása az alkotmányos berendezkedés alapja.

A JELENTŐSÉGE ÉS HATÁSA:

- A francia gyerekek ebből tanultak olvasni. Az 1791-es alkotmány bevezetője

lett.
- A nyilatkozatban megfogalmazott elvek a mai napig érvényesek és
megtalálhatók pl.: az ENSZ alapokmányában is.
- Mintaként szolgált a későbbi alkotmányok elveinek kidolgozásához.