Örkény István: Tóték

 Örkény István (1912-1979)

 A XX. századi magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja.
 Kossuth-díjas író, drámaíró.
 Művészetére jellemző a groteszk ábrázolásmód.
 A groteszk fogalma: esztétikai minőség, a komikum egyik fajtája. Szélsőségesen össze nem
illő elemek társításával kelt nevetséges és borzongató hatást, pl. komikus, tragikus, reális,
irreális, valóság és fantasztikum .
 Pályájának legsikeresebb korszaka az 1960-as évek:
o Műveiben az élet groteszk helyzeteit mutatja be, iróniával, olykor keserűséggel
szemléli a világot.
o Írói munkásságára nagy hatással volt a II. világháború.
 Műveinek gyakori témája az emberi lélek eltorzulása, az öregség, a halálfélelem.
 Legismertebb művei: egyperces novellák, Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, Tóték.

A mű keletkezése

 Tóték – eredetileg filmforgatókönyvnek íródott, a filmgyár azonban visszautasította(1964)

 Örkény kisregényt írt belőle → elkészült a drámaváltozat (1967)
 Bemutató a Thália Színházban, rendező : Kazimir Károly
 film készült belőle (1969) → elnyerte a Fekete Humor nagydíját Franciaországban Örkény
István

A cím értelmezése

 A darab és a kisregény címe: Tóték.

 Semleges cím, a család nevére utal. Címke cím.
 A filmváltozat címe: Isten hozta, őrnagy úr! – Ez a cím a szívélyes vendéglátást emeli ki,
ahogyan a család fogadja az őrnagyot. Az őrnagy visszaél ezzel.

Helyszín, szereplők

 Mátraszentanna, (Egerhez közeli, de kitalált falu)

 A mű cselekménye a hátországban játszódik, de érezni lehet a háború hatását a falubeliek
életére, a falu megszokott rendje is felfordul a háború hatására—> mindenki más feladatot
végez, mint a háború előtt (pl. Tót Gyula tanító→katona, postás→katona, Bolond
Gyuri→levélkézbesítő)
 Szereplők: Tót Lajos, tűzoltóparancsnok, Mariska, a felesége, Ágika, a lányuk, (Tót Gyula),
Varró őrnagy, Gyuri atyus, a félkegyelmű postás, plébános
 Rövid tartalom

 II. világháború idején egy kis hegyvidéki faluban Tót Lajos tűzoltóparancsnok és családja
vendégül látja az orosz fronton katonáskodó fiuk parancsnokát, Varró őrnagyot.
 Az ő család fölötti zsarnokoskodása végül tragédiához
vezet —> Tót Lajos négy darabba vágja az őrnagyot a margóvágóval, amit a dobozkészítéshez
használtak.
 Drámai szituáció
 A szülők a fiuk érdekében mindent megtesznek a vendégért
 Nem tudják, amit a néző már az őrnagy érkezése előtt megtud: Gyula meghalt (Gyuri atyus)
 az őrnagy megérkezését lázas készülődés előzi meg (abszurd: túlzások, humor - kutyavonítás,
mákdarálás, buszdudálás, Gizi Gézáné ajtajának nyikorgása)
 az őrnagy megérkezésekor komikus figura – összecserélik az elegáns őrnaggyal
 az őrnagy a pihenés és a teljes kiszolgálás hatására hamar gyógyul

Tót megaláztatásai

 Az őrnagy egyre nagyobb hatalomra tesz szert, Tótnak egyre nagyobb megaláztatásokat kell
elviselnie (egyre abszurdabb helyzetekben) – ez tárgyakhoz köthető:
o sisak (szembe húzni: tűzoltóparancsnoki tekintélye csorbul)
o dobozolás (férfiúi tekintélye csorbul)
o zseblámpa (szájában tartani: emberi tekintélye csorbul)
o különböző érthetetlen vádak, pl. szőrnagy megszólítás, bokaharapás

Konfliktus

 Tót és az őrnagy között van, illetve lenne, de Tót elkerüli az összetűzést fia érdekében Tót a
beletörődéssel, meghunyászkodással kiprovokálja, hogy egyre inkább megalázza az őrnagy az
őrnagy korlátlanul érvényesíti akaratát (értelmetlen, esztelen cselekedetek: éjszaka – nappal
fölcserélése, dobozolás)
 Az őrnagy Ágikát és Mariskát is maga mellé állítja

A szereplők jellemzése:

 Tót Lajos: a családjában és a faluban abszolút tekintélynek örvendett az őrnagy

megérkezéséig. Családja érdekében ő is részt vesz az őrnagy rögeszméinek végrehajtásában,
de lázadozik, végül megöli az őrnagyot. Tűzoltóparancsnoki egyenruhában ő is bizonyos
hatalmat képvisel, ugyanúgy zsarnokoskodik a családja és és a falu felett, mint az őrnagy
mindenki felett. Nem véletlenül állapították meg az elemzők, hogy hasonlít az őrnagyra, sőt ,
felcserélhető vele.
 Az anya, Mariska: a fia érdekében ösztönösen engedelmeskedik az őrnagy szeszélyeinek és
csitítgatja férjét.
 Ágika.: szolgalelkűségben túlbuzgó. A nehéz pillanatokban mindig ő találja meg a megoldást:
a dobozolást is ő sugalmazza az őrnagynak, a nagyobb margóvágó ötletével pedig ő adja apja
kezébe a gyilkos szerszámot. Az apját csodálja, az őrnagy iránt rajongást érez.
 A postás: Gyuri atyus: a narrátor szerepét is betölti a regényben még az expozícióban hozza a
sürgönyt a Tót fiú tragikus haláláról, csak nem kézbesíti. A néző és az olvasó is már az elején
megtudja, hogy amit a Tót család a fiú megmentése érdekében megtesz, teljesen hiábavaló.
 Az őrnagy: őrült. Ez nagyon hamar kiderül róla, ezért válik félelmetessé az a tény, hogy
fegyver van a kezéban. Mégis azért válik egyre veszélyesebbé, mert egyre jobban rátelepszik
 a családra. Ő a zsarnok, de ő is áldozat, a háború áldozata. Zsarnok viszont nincsen áldozat
nélkül. Tót, az áldozat is provokálja a saját elnyomatását. Ezért lehet őket felcserélni: Örkény
így fogalmazott: “ Tót és az őrnagy nem kizárják, hanem feltételezik egymást.”

A mű értelmezése 1.

 A történet konkrét időben és térben játszódik, azonban jelentése általánosabb: az őrnagy és

Tóték viszonyában a hatalom és az áldozat viszonyát vizsgálja az író a legjobban Tót Lajos, a
családfő szenved a változásoktól, a két nő (Mariska és Ágika) alkalmazkodik az őrnagy
szeszélyeihez
 Tót Lajos magatartása: kezdetben ellenáll az őrnagy erőszakos kívánságainak, mindig csak egy
keveset enged; a kivárás tipikus példája (engedelmeskedik, hiszen az őrnagy úgyis elutazik, és
vége lesz az elnyomásnak) az őrnagy visszatérése a mű csúcspontja: azt bizonyítja, hogy a
kivárás nem megoldás, a zsarnok újból visszatérhet az egyetlen lehetséges cselekedet a
lázadás, a szembeszegülés

A mű értelmezése 2.

 A mű a háborús idők modellje. Az őrnagy a háború tébolyát jeleníti meg.

3. értelmezés

 Ez a fajta képtelen helyzet és kiszolgáltatottság Közép-Kelet-Európában érvényes igazán,

amelynek népei történelmük során gyakrabban éltek elnyomásban, mint demokráciában.

4. értelmezés

 Tóték és az őrnagy viszonyában a hatalom és az áldozat mindenkori viszonyát láthatjuk.

(Néhány előadásban az őrnagy Hitler vagy Sztálin alakját idézte.) A hatalom és áldozatának
viszonya megjelenhet konkrét történelmi szituációkban (fasizmus, személyi kultusz), de
szűkebb közösségekben is( családban, munkahelyen, emberi kapcsolatokban.)

Összegzés

 A Tóték a szolgalelkűség és a lázadás groteszk képe.

 Van olyan értelmezés is, hogy Tót és az őrnagy voltaképpen egyetlen személyiség.
 Pontosabban egyetlen személyiség kétféle tulajdonsága: mindenkiben megvan a
hatalmaskodásra és a szolgalelkűségre való hajlam.