Kölcsey Ferenc: Himnusz

Kölcsey Ferenc jelentősége

Kölcsey a magyar klasszicizmus és a romantika törekvéseinek korszakváltásában helyezkedik

el. Az 1820-30-as évek kiemelkedő költője. A tudományos igényű magyar irodalomkritika
egyik képviselője, a szónoki beszéd jelentős művelője. A nyelvújítási mozgalomban is részt
vet, Kazinczy támogatója. Meghatározó szerepe volt a reformkor kulturális és politikai
életében.

A vers keletkezése

Kölcsey 1823. január 22-én, a Szatmár megyei Csekén írta. A vers csak több év után, 1828-
ban az t Auróra c. folyóiratban jelent ,meg.

Címértelmezés és műfaj

A himnusz nemcsak a vers címe, hanem egyúttal a műfaja is. Az ókori görögök már ismerték
ezt a műfajt. Istenhez szóltak benne: dicsérték, hogy elnyerjék a jóindulatát, és segítségért
könyörögtek benne. Kölcsey is ezt a hagyományt követi. Áldást, békességet kér a
magyarokra. (Isten, áldd meg a magyart, jókedvvel, bőséggel).

Az alcím értelmezése

: A magyar nép zivataros századaiból. A zivataros század metafora utal a vers témájára. A
magyar nép történelmének fontos állomásait mutatja be, azt, hogy mennyi baj és bánat érte
már az országot a századok során. Ez egyúttal Isten meggyőzésére is szolgál: bármilyen bűne
volt a magyaroknak, azt többszörösen megbűnhődték, vagyis most már joggal kér segítséget a
költő a nép számára (megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt).

A vers szerkezete

A himnusz műfajnak sajátos szerkezete van. Három fő részből áll. Az első rész tartalmazza
isten megszólítását és a hozzá intézett kérést. A második részben felsorolja azokat az
indokokat, amelyekkel alátámasztja a kérés jogosságát, sok esetben itt isten dicsérete, vagy
egy korábbi jótette szerepel. A harmadik részben megismétli a kérést. Ezt nevezzük
hídszerkezetnek. Képlettel: A1 - B – A2.

Más szempontból ezt a szerkezetet keretes versnek is nevezik, mert az 1. és a 3. rész keretbe
foglalja a fő mondanivalót. A keretversszakok vagy teljesen megegyeznek, vagy nagyon
hasonlítanak egymásra.

A1 és A2 rész:Ebben a versben a az A2 rész szinte teljesen megegyezik az A1 résszel. Az első

négy sor tér el, de inkább csak érzelmi töltésében: sokkal esendőbb, könyörgőbb ez a rész. Ezt
a hatást egyrészt a szócsere (áldd - szánd), másrészt a szórend cseréje idézi elő (Isten áldd
meg a magyart - Szánd meg Isten, a magyart).

B rész:A középső rész újabb három egységre osztható.

B/1. rész:A 2-3. versszakban a dicsőséges múlt képei és nagy alakjai sorakoznak. Itt kerül
említésre a honfoglalás Árpáddal, valamint Mátyás uralkodása.

Ekkor isten kegyelméből a magyarok békében és bőségben éltek. Erre utal az ért kalász és a
szőlővesszők képe. Ez egyúttal a misék jellegzetes eszközei is, az áldozás képei (kenyér és
bor).Mátyás dicsőséges hadjáratait az alliterációk is kiemelik: (s nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára).

B/2. rész:A 4-5-6. versszak tartozik ide. A fordulópont a 4. versszak elején található. Egy
felkiáltással és egy ellentétes kötőszóval (Hajh, de) kezdődik a nemzetet ért csapások
bemutatása (tatár- és törökdúlások, belső viszályok és harcok; pl: Rákóczi szabadságharc). A
4-5. versszakban arról ír Kölcsey, hogy a pusztulás a magyarok bűnei miatt következett be. Ez
a kép a középkor vallásos elképzeléseivel függ össze: Isten megbünteti azokat, akik
megszegik parancsait. A 6. versszakban észrevétlenül térünk át a múltból a jelenbe. Ezt az
igeidők változásával éri el a költő (bújt - múlt, nyúl - jelen, nézett - múlt, lelé - múlt, hág -
jelen, száll - jelen). A Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburg-megtorlás következett.
(Bújt az üldözött, s felé kard nyúl barlangjába). A himnusz mondanivalójának tetőpontja
ebben a versszakban található. Elvesztettük a hazánkat (nem lelé honját a hazában). A
legfontosabb gondolatot alliterációval is kiemeli a költő.(honját a hazában).

B/3. rész:A 7. versszak Kölcsey jelenét mutatja be, éles ellentétben áll egymással a múlt és a
jelen (vár ↔kőhalom; kedv, öröm↔halálhörgés, siralom; rabság↔szabadság)). Uralkodó
képe a rom, a romantika kedvelt képe, amely egyszerre képes felidézni a a múltat, a jelent és a
jövőt.

 A vers stílusa A romantika stílusjegyei jellemzőek a versre. Elsősorban a nemzeti múlt és

történelmünk nagyjainak felidézése (honfoglalás, Árpád, Mátyás, török világ). Az ellentétek
gyakorisága is a romantika egyik legfontosabb stílusjegye. Nemcsak a múlt és a jelen képei
között találhatók meg ezek az ellentétek, hanem a vers más részeiben is ott vannak (bal
sors↔víg esztendő, múltat↔jövendőt, védő kar↔ felé kard nyúl,hős magzajai
felvirágozának↔lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre). Szenvedélyes és lendületes a
himnusz. Az érzelmek hullámzása mellett az aktív igék segítik ennek a hangulatnak a
kibontakozását (küzd, gyújt, elsújtád, zúgattad, támadt, hág). A festőiséget a nagyszabású
tablók (olyan költői kép, ahol sok ember szerepel, és a kép rendkívül mozgalmas, a
mozgalmasságot a színek, fények, hangutánzó szavak, aktív igék biztosítják). Ilyen
tablóképek például a honfoglalás, a Bécset ostromló magyar sereg, a mohácsi csata képe,
vérözönbe és lángtengerbe fulladt ország.

 VerselésA himnusz időmértékes verselésű. Trocheusokból állnak a sorai ( - U ).A sorok

keresztrímekben végződnek (abab; cdcd).

 Összegzés1844 februárjában az akkorra már népszerűvé vált vers megzenésítésére pályázatot

írt ki a pesti Nemzeti Színház igazgatója. A pályázatot Erkel Ferenc nyerte, aki egyetlen óra
alatt írta meg a Himnusz zenéjét.Hivatalos nemzeti himnusszá 1848.augusztus 20-án vált.

Ma a Himnusz keletkezésének napja (január 22.) a magyar kultúra napja.