19.

SZÁZAD ESZMÉI

LIBERALIZMUS:
- A liberalizmus a latin liber szóból származik, ami szabadságot jelent, s így a
liberalizmus szabadelvűséget fejez ki. Kialakuló polgárság egyik szemei irányzata.

- Kialakulása:
o a liberalizmus a XVII. második felében jelent meg Angliában, amiben szerepe
volt, hogy itt alakult ki legelőször a polgárság.
o A liberalizmus történetében az áttörést a franciaforradalom hozta: tételeit
egyetemes jelleggel a girondiak fogalmazták meg és járultak hozzá fokozatos
elterjedéséhez Európában.
o A kifejezést először napóleoni háborúk idején kezdték használni
Spanyolországban (1812-es spanyol alkotmány)

- Liberalizmus eszméi:
o Támogatja a polgári szabadságjogok (gyülekezési, vallási-, szólás- és
sajtószabadság) bevezetését.
o Hirdeti az alkotmányos polgári rendszer megvalósítását.
o Ennek érdekében a polgárok szabadállamát hirdeti.
o Olyan szabad államot képzelt el, amelyben a törvényeket a képviselőkből
megválasztott parlament hozza, és ellenőrzi a kormányt.
o Érvényesül a népképviselet és a hatalmi ágak megosztása.

o Biztosítja állampolgárai számára a törvényelőtti egyenlőséget fajra,

nemzetiségre és vallásra tekintet nélkül.

- Gazdasági életben a korlátozás nélküli szabad versenyt hirdeti: így az iparűzés,

kereskedelem, vállalkozás szabadságát.
- A liberalizmus a szabad versenyt tartja fejlődés legfőbb biztosítékának.

- A liberalizmus a XIX. század első felében a nacionalizmussal együtt a formálódó

polgári társadalmak ideológiája volt.
- A XIX. század első felében forradalmi irányzatnak számított, mivel fellépett a
kiváltságok, egyenlőtlenségek ellen.

- Liberalizmus legfőbb képviselői:

o Stuart Mill
o Adam Smith
o John Locke.
NACIONALIZMUS:

- A nacionalizmus a latin natio nemzet szóból származik; s így a nacionalizmus

nemzetelvűségetfejez ki. A liberalizmus mellett a XIX. század első felének másik
forradalmi eszmeáramlata.

- Kialakulása:
o a nacionalizmus a XVIII. század végén a francia forradalom idején született
megaz országot ért külső támadás hatására, melynek köszönhetően a nemzet
fogalma átértékelődött.
o A nacionalizmus elterjedéséhez a napóleoni háborúk járultak hozzá.

- Nacionalizmus eszméi:
o A nacionalizmus hirdeti a nemzeti azonosságtudatot, s ennek érdekében nem
tesz különbséget társadalmi és vallási életben.
o A nemzeti azonosságtudatot erősítő tényezők: az anyanyelv, a nemzeti
hagyományok és a nemzeti történelem.
o Az anyanyelv, a nemzeti hagyományok és a nemzeti történelem jelenti a
közösség összetartó erejét és a modern polgári nemzet fogalmát.

o A nacionalizmus a nemzet egységén kívül a nemzet függetlenségét is hirdeti.

o Eszméinek köszönhetően a nacionalizmus olyan népek körében terjedt el,
amelyek széttagoltan (lengyelek, németek, olaszok), vagy más birodalmak
fennhatósága alatt (Török, Orosz és az Osztrák Birodalom) éltek.

- Az önállóság szimbóluma: címer, zászló, himnusz, nemzeti ünnepek.

- A nacionalizmus a XIX. század első felében gyakran összefonódott a társadalmi és

politikaiváltozást szorgalmazó liberalizmussal.
- Erre utalt ki Kölcsey: „Haza és haladás” kifejezéssel (Szatmár megye követeként az
országgyűlési búcsú beszéde).

- A modern nemzet kialakulásának két útja valósult meg a történelem során:

1. Államnemzeti fejlődés:
o Angliára, Franciaországra jellemző.
o Ezekben az országokban a nemzetté válás egy önálló állam keretei
között ment végbe.
o Így alakulthatott ki az egységes nemzetállam.

2. Kultúrnemzeti fejlődés:
o Ez a nemzeti fejlődés pl.: az olaszokra, németekre, magyarokra vagy a
horvátokra jellemző.
 o Ezeknél a népeknél az önálló nemzet hiányában a nemzeti fejlődés a
kultúra világában kezdődött, s cél az önálló nemzet kialakítása volt.
o Az önálló nemzet megteremtésében szerepe volt nemzeti nyelvnek, a
nemzeti szimbólumok megteremtésének, a dicső ősök múltját
felelevenítő mítoszoknak, és az eredetelméleteknek.
o Ilyen eredetelmélet: a horvátok esetében az illír elmélet, a románoknál a
dákoromán elmélet.

KONZERVATIVIZMUS:

- A konzervativizmus a latin conservale megtartani, megőrizni szóból származik.

- Kialakulása:
o a konzervativizmus a liberalizmusra és a francia forradalom eszméire
(franciaforradalom gyors radikális változást hirdet; fellépett a vallással szemben,
válogatás nélkül elutasította a régi értékeket, terrort hirdet) adott válaszként jelent
meg.

- Konzervativizmus eszméi:
o Az előzmények alapján hirdeti a hagyományok jobban kötődő, óvatosabb, a
kiigazításokra lehetőséget adó, változást, fejlődést támogatta.
o A fejlődést illetve a változást reformok révén támogatja.

o Liberalizmushoz hasonlóan támogatja az alkotmányos rendszerek kiépítését, a

polgári szabadságjogok kiterjesztését.
o A század folyamán a liberalizmus alternatívájává vált (pl.: Nagy-Britanniában
toryk a whigek: liberálisok ellenfelei).

- Gazdasági téren elveti a szabad versenyt, szükségesnek tekinti a gazdasági életbe

történő állami beavatkozást.
- Legjelentősebb képviselői. Burke, Arndtnélmet író és költő.

SZOCIALIZMUS:

- A szocializmus a francia socius társadalom szóból származik, így a szocializmus a

társadalmiérdekeket képviselő eszmei irányzat.

- Kialakulása:
o a szocializmus az első ipari forradalom hatására született meg.
 o Az ipari forradalom a társadalom átalakulást és ezáltal új társadalmi rétegek
(polgárság, munkásság) kialakulásához járult hozzá.
o Az új társadalmi rétegek közül a munkásság életkörülményei romlottak a szabad
verseny következtében.
o A szabad verseny a vállalkozókat arra kényszerítette, hogy mindent megtegyenek
a jövedelmezőség fokozására.
o Ezért gépesítettek, növelték a munkaidőt (napi 14-16óra), alkalmaztak női és
gyermekmunkát.
o A romló életkörülményekre utal: hogy a munkások városszéli
nyomornegyedekben éltek, terjedt körükben az alkoholizmus, és a prostitúció.
o A munkásság romló életkörülményei a társadalmi robbanás (forradalom)
veszélyét hordozta magában.
o Ennek megakadályozása érdekében egyének és egyházak részéről jótékony
akciókat alkalmaztak.
o Ezek az akciók nem oldották meg a fennálló problémákat.

- Szocializmus eszméi:
o A szocializmus a munkásság problémáinak megoldása érdekében hirdeti a
magántulajdon megszüntetését és a vagyoni egyenlőség megteremtését; az
egyéni érdek helyett a közösségi érdek érvényesülését és a szabad verseny
megszüntetését.
o A szocializmuson számos irányzat alakult ki pl.: utópikus szocializmus,
tudományos szocializmus = marxizmus.
o Ezek az irányzatok az állam megerősítésében látták a probléma megoldását.