JUSZTINGER JÁNOS

RÓMAI JOGI
PÉLDATÁR I.
PTE ÁJK
 Jusztinger János

Római jogi példatár I.

Pécsi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
 Egyetemi jegyzet

Írta és szerkesztette:

Jusztinger János PhD

tanszékvezető egyetemi adjunktus
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Római Jogi Tanszék

ISBN 978-963-429-115-2
© Jusztinger János, 2017

Pécsi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Kar

Pécs 2017
 Tartalom
Előszó ........................................................................... 4

I. rész | Jogesetpéldák .................................................. 6

1. Jogesetpéldák a személy- és
családjog köréből ............................................. 7
2. Jogesetpéldák a dologi jog köréből (vagyon és
dolog, birtok és birtokjogok, tulajdonjog) ...... 32

II. rész | Feladatsorok ................................................ 67

1. Történeti rész ................................................. 68
2. Perjog ............................................................ 93
3. Személy- és családjog ...................................118
4. Dologi jog .....................................................143

III. rész | Megoldókulcs ............................................168

 Előszó

E példatár a PTE Állam- és Jogtudományi Karának

tanrendjében szereplő Római jog 1. című kötelező tárgy
tematikájához igazodva a tananyag megértését szolgáló
praktikus segítségen túl a megszerzett elméleti tudás
konkrét esetpéldákon keresztül történő elmélyítését,
továbbá az ismeretek rendszerezett, feladatsorokkal való
ellenőrzését célozza. Így eredményesen használható mind
az évközi írásbeli vizsgára, mind pedig a szóbeli
kollokviumra való felkészülés során.
Az első rész főként a primer jogi forrásokból – így
a jusztiniánuszi Digestából – vett, didaktikai céllal
átdolgozott esetpéldákat foglal magába egy-egy komplex
jogkérdés esetszerű bemutatásával. A mellékelt ismétlő
kérdések a tananyag súlyponti részeire összpontosítva,
vezérfonalként egyszerre segítik a vizsgán elvárt
tudásszint megszerzését és a jogászi gondolkodás
kialakulását. Az egyes feladványok megoldásához
szükséges, azokhoz kapcsolódó tankönyvi ismeretek1
pontos oldalszámmal való megjelölése pedig akár a
tananyag önálló, szemináriumi kereteken kívüli
feldolgozását is lehetővé teszi. A tárgyalt kázusok végül
nagymértékben hozzájárulhatnak az előadásokon
elhangzottak kapcsán felmerülő elméleti és gyakorlati
kérdések jelentős részének megválaszolásához.
A példatár második része a római jog
alapintézményeire fókuszáló, témakörönként (történeti
rész, perjog, személy- és családjog, dologi jog)
1
BENEDEK Ferenc – PÓKECZ KOVÁCS Attila: Római magánjog,
Dialóg Campus, Budapest – Pécs 20164. A továbbiakban Tk.

4
csoportosított – az írásbeli számonkéréseknél
alkalmazottakhoz hasonló – ún. típusfeladatokat
tartalmaz, melyekhez megoldókulcs is rendelkezésre áll.
A feldolgozott esetpéldák és feladatsorok nem
csupán az elsajátítandó tananyag rögzítését szolgálják, de
ki is egészítik a – kazuisztikus, a mindennapi jogászi
döntésekből építkező római jogot szükségképpen elvont
tételekbe szorító – tankönyvekből megismerhető képet. A
szerző reményei szerint a pécsi jogi karon hiánypótló
jellegűnek tekinthető, a római jognak a Benedek-iskola
szellemiségének megfelelő – a leíró módszer helyett –
dogmatikai irányultságú oktatásához nélkülözhetetlen
kiadvány közzététele a jövőben hatékonyan segíti majd a
tanulmányaikat megkezdő joghallgatók felkészülését a
kollokviumi vizsgára.

Pécs, 2017. február 6. A szerző

5
 ELSŐ RÉSZ

Jogesetpéldák
 1.

Jogesetpéldák a személy- és családjog köréből

A szerencsejátékos Lucius nagy összegű fogadást kötött
kedvenc gladiátora, a thrák Celadus újabb győzelmére.
Másnap az arénában azonban Celadus egy oroszlán
martaléka lett. Szorult anyagi helyzetében Lucius
furmányos tervet eszel ki: megállapodik jó barátjával
Titiusszal, hogy az adja el őt jó pénzért egy
rabszolgakereskedőnek, majd pedig szabadságát
visszaperelve osztozzanak a vételáron.

 Milyen eljárás keretében mondhatják ki Lucius

szabadságát?
 Ki indíthatja meg az eljárást? Lehet-e ez Titius?
Esetleg maga Lucius?
 Ki az alperes?
 Sikerrel jár-e Lucius?

8
Egy római polgár hadifogságba esett és ott hosszú éveken
át sínylődve életét vesztette. Miután erről örökösei
tudomást szereznek, bejelentik igényüket gazdag
hagyatékára.

 Sikerrel járhatnak-e az örökösök? Válaszát

indokolja!
 Mi a helyzet akkor, ha a halálhír tévesnek bizonyul
és a halottnak hitt polgár visszatér a fogságból?
 Mi történt a házasságával a távolléte alatt?
 Érinti-e felesége időközben kötött új házasságát
visszatérte? Válaszát indokolja!

9
Sempronius élete alkonyán végrendelet készítésébe fogott.
Ebben megemlékezett hűséges rabnőjéről, Pamphiláról is.
Elrendelte, hogy halála után Pamphila legyen szabad
akkor, ha három gyermeknek ad életet. Az úr halálát
követő évben az asszony egy fiút szült, majd két
esztendővel később újra teherbe esett és hármasikreknek
adott életet.

 Milyen rabszolga-felszabadítási módról van szó

esetünkben?
 Felszabadulásáig milyen jogi státuszban van
Pamphila?
 Mikor szabadul fel?
 Gyermekei szabadnak vagy rabszolgának
születnek-e?

10
Augustus korában történt. Egy úr hálából felszabadította a
manumissio foganatosításakor mindössze 29 éves
rabszolgáját, mert az évekkel korábban megmentette az
életét egy balul sikerült vadászkirándulás alkalmával.

 Érvényes-e az ügylet? Válaszát indokolja!

 Milyen státuszú lesz a felszabadítást követően a
rabszolga?
 Van-e jogi relevanciája a rabszolga
felszabadításkori életkorának?
 Van-e jogi relevanciája az úr felszabadításkori
életkorának?

11
A súlyos beteg Titius közvetlenül halála előtt elhatározta,
hogy végrendeletet ír. Ebben – örökösének, Corneliusnak
megnevezése mellett – elrendelte, hogy halála után
Stichus nevű rabszolgája legyen szabad, feltéve, hogy 150
dénárt fizet Semproniusnak, Titius közeli barátjának.
Titius pár héten belül távozott az élők sorából,
végrendeletének megfelelően egész vagyonát – beleértve
Stichust is – a jómódú, de kapzsi Cornelius örökölte.
Stichus szorgos munkával megkeresi Corneliusnál a
végrendeletben megjelölt összeget, kész is lenne fizetni
Semproniusnak, de Cornelius azért, hogy megtarthassa a
jó munkaerőnek bizonyuló Stichust, fizet Semproniusnak,
aki így már nem tart igényt a rabszolga által felkínált
összegre.

 Sikerül-e megtartania Corneliusnak a rabszolgát?

Válaszát indokolja!
 Mi a jogi megoldás, ha Titius a végrendeletben
Cornelius kötelezettségévé teszi Stichus
felszabadítását, ő azonban ragaszkodva a
rabszolgához nem hajlandó ezt megtenni?

12
A bájos Seia hónapok óta szerelmi viszonyt folytat Titius
rabszolgájával, Pamphilusszal. Titius nem nézi jó
szemmel e kapcsolatot, hiszen a hosszúra nyúlt éjszakai
találkák után egyre kevésbé fogható munkára Pamphilus.
Megkéri hát Seiát, hogy szakítsák meg az életközösséget,
de a nő továbbra is kitart választottja mellett.

 Milyen jogkövetkezményei lehetnek, ha a felek

folytatják az életközösséget?
 Mi lehet Seia vagyonának sorsa?
 Ha a kapcsolatból gyermek születik, szabad lesz-e
vagy rabszolga?

13
Ismétlő kérdések

1. Határozza meg a jogalanyiság (jogképesség)

fogalmát!
2. Mit mond ki az ún. commorientesre vonatkozó
szabály?
3. Jogi státuszukat tekintve miként minősülnek a
rabszolgák?
4. Mit jelent az ún. szabadságper?
5. Határozza meg a ius postliminii fogalmát!
6. Miről rendelkezett a SC Claudianum?
7. Sorolja fel a rabszolgafelszabadítás
(manumissio) civiljogi ügyleteit!
8. A felszabadított rabszolgának mely esetben
nincsen patronusa?
9. Ki az ún. statuliber?
10. A jusztiniánuszi jog milyen rabszolga-
felszabadítási módokat ismert?
11. A rabszolga-felszabadításoknak milyen
korlátozásait ismeri?
12. Határozza meg a ius patronatus tartalmát!
13. Soroljon fel a rabszolgasághoz hasonló
jogállapotokat!
14. Milyen köz- és magánjogi jogosultságokat
foglalt magába a teljes római polgárjog?

14
15. Sorolja fel a civitas megszerzésének eseteit!
16. Ismertesse a latinus Iunianus jogállását!
17. Mit jelent az ún. capitis deminutio?
18. Hogyan alakult a nők jogképessége a római jog
története során?
19. Határozza meg az instestabilitas fogalmát!
20. Ismertesse az infamia tényállásait!
21. Határozza meg a jogi személy fogalmát!
22. Mit tud a jogi személyek jogalanyiságáról?
23. Soroljon fel olyan jogi személyeket, amelyek
már a római jogban is léteztek!
24. Ismertesse az állam jogalanyiságának
alakulását a római jog története során!
25. Határolja el egymástól az universitas
personarum és az universitas rerum kategóriáit!

(Tk. 111–128. o.)

15
Egy paterfamilias emancipálta fiát, de az emancipált fiútól
származó unokája továbbra is családfői hatalma alatt
maradt. Hónapokkal később adoptálta emancipált fiát,
majd meghalt.

 Hogyan megy végbe az emancipatio aktusa?

 Milyen módon biztosíthatja a paterfamilias, hogy
az emancipatiót követően is kezelhesse fia
vagyonát?
 Hogyan biztosíthatja az apa, hogy emancipált
fiának törvényes örököse legyen?
 Érinti-e az emancipatio érvényességét, ha a
filiusfamilias ahhoz nem járul hozzá? Válaszát
indokolja!
 Hogyan megy végbe az adoptio aktusa?
 A paterfamilias halálával az unoka apja hatalma
alá kerül-e, vagy önjogúvá válik?

16
Egy filiafamilias törvényes római házasságban gyermeket
fogant a férjétől. Még mielőtt megszülné azonban a
gyermekét, férjét örökbe fogadja a felette hatalmat
gyakorló apja.

 Mi lesz a gyermek jogállása?

 Van-e jelentősége ebből a szempontból annak,
hogy a házasság manusos-e vagy sem? Válaszát
indokolja!
 Változik-e a döntés, ha a feleség önjogú? Válaszát
indokolja!

17
Augustus korában történt. Egy szenátor egyik lánya
színésznő lett. Megismerkedett egy libertinusszal és
férjhez ment hozzá. Az első éves házassági évfordulóra a
férj egy házat adott a feleségének. Ezt követően a feleség
a serdült fiával tengeri kirándulásra ment, ahol is
mindketten meghaltak a viharos tengeren. A fiú után egy
serdületlen unoka maradt. A házban az anya rokonai
laknak. Az unoka gyámja, illetve a férj követelik a házat.

 Létrejöhetett-e civiljogilag érvényes házasság a

felek között? Válaszát indokolja!
 Hogyan ítéli meg a római jog a házastársak közötti
ajándékozást?
 Vonatkoztatható-e ez a szabály esetünkre?
Válaszát indokolja!
 Kit illet meg a ház? Miért?
 Milyen keresettel követelheti?
 Változik-e a döntés ugyanezen tényállás mellett, ha
mindez a szenátor másik, nem színésznő lányával
történik? Miért?
 Változik-e a megoldás, ha az eset Augustus
uralkodását megelőzően történik? Válaszát
indokolja!

18
Seia a férjétől 30. házassági évfordulójuk alkalmából
ajándékba kapott pénzen egy fiatal rabnőt vásárolt
magának. A férje azonban hamar szemet vet a lányra és
szeretné megszerezni őt a feleségétől.

 Milyen jogi indokkal léphet fel a férj a feleséggel

szemben?
 Milyen kereset kiadását kérheti a prétortól?
 Mi a jogi megoldás, ha a feleség a rabnőt
időközben felszabadítja?
 Ha a rabnő meghal, követelheti-e a férj a feleségtől
a ráfordított vételárat? Válaszát indokolja!

19
Egy római polgár állapotos feleségét Hispániában hagyva
Rómába költözött. Itt rövid időn belül újabb házasságot
kötött, amelyből szintén született gyermeke. Miután
meghalt, a gyermekei összeperlekednek a hagyatékon. Az
elsőszülött kétségbe vonja a Rómában született gyermek
örökjogát, aki szintén bejelenti igényét a hagyatékra.

 Milyen jogkérdés megválaszolása szükséges a

döntéshez?
 Mire alapozhatja az elsőszülött a keresetét?
 Milyen feltételek bizonyítása esetén járhat
sikerrel?

20
Maecenas és Terentia házassága válságba jutott, ezért a
feleség úgy döntött, hogy elválik férjétől. A válást
követően Maecenas továbbra sem volt hajlandó
beletörődni Terentia elvesztésébe: ajándékokkal halmozta
el őt, hátha így sikerül elérnie, hogy választottja
meggondolja magát. A nő a vagyontárgyakat elfogadta,
sőt vissza is tért Maecenashoz, de csakhamar ismét elvált.

 Megtarthatja-e Terentia a neki ajándékba adott

vagyontárgyakat? Mitől függ a döntés?
 Van-e jogi relevanciája annak, ha a feleség
visszatérte után a felek újabb házasságot kötnek?
 Érvényes-e ez a második házasságkötés? Válaszát
indokolja!

21
Lucius és Lucia házasságot kötöttek. Ezt követően a férj
követelte a hozományt, de az asszony arra hivatkozva,
hogy Lucius nem tud eleget tenni a férji kötelességének,
megtagadta a hozomány kiadását.

 Mi a hozományi juttatás előfeltétele?

 Teljesül-e ez esetünkben?
 Változik-e a döntés, ha a férj a per során elismeri
a nemzőképtelenségét? Válaszát indokolja!

22
Rufina apja – örömében, hogy egyetlen lánya végre elkel
– még a házasságkötés előtt egy aranytálat adott Rufusnak,
a lány jövendőbelijének, azzal, hogy miután nőül veszi
Rufinát, tartsa meg hozományként az értékes
vagyontárgyat. Az apa néhány nappal az esküvő előtt
meghalt.

 Hozományrendelésről van-e szó esetünkben?

Válaszát indokolja!
 Kit illet meg az aranytál: Rufust, avagy az apa
örökösét?
 Más-e a jogi helyzet, ha Rufina apja minden
további feltétel nélkül adta volna az aranytálat a
férjnek?
 Milyen jogcímen követelhetné utóbbi esetben az
örökös az aranytálat?

23
A rabnő Pamphila ékszereket adott a vele élettársi
kapcsolatra lépő, szintén rabszolga Stichusnak. Utóbb
mindkettőjüket felszabadítják, de továbbra is együtt élnek.

 Hogyan minősítené jogilag a felek között létrejött

életközösséget?
 Van-e jogi relevanciája, hogy házasságkötési
szándékkal (affectio maritalis) vagy annak
hiányában lépnek kapcsolatra? Válaszát
indokolja!
 Hozománynak minősülnek-e az átadott ékszerek?
Válaszát indokolja!
 Ha megszakítják az együttélést visszakövetelheti-e
Pamphila az ékszereket? Válaszát indokolja!
 Milyen családjogi joghatása van a két rabszolga
együttélésének?

24
Miután Caius egy tragikus baleset következtében
megözvegyült, eljegyezte magát a fiatal Seiával, de az
eljegyzés felbomlott. Caius fiának, Semproniusnak
azonban már régtől tetszett apja kedvese, ezért bejelenti,
hogy most már ő szeretné feleségül venni Seiát.

 Házasságra léphet-e apja volt menyasszonyával

Sempronius?
 Kell-e ehhez az apa beleegyezése? Válaszát
indokolja!
 Fordított esetben, feleségül veheti-e Caius a fia
menyasszonyát? Válaszát indokolja!
 Mi a jogi megoldás akkor, ha Caius és Seia
házasságra lépnek, majd válásukat követően Seia
újra férjhez megy és a házasságból gyermeke
születik: Caius feleségül veheti-e Seia második
házasságából származó leányát?
 Mi a jogi megoldás akkor, ha Caius és Seia
házasságra lépnek, de Seia egyben concubinatust
is folytat Semproniusszal? Végül Semproniust
választva érvényes házasságra léphet-e vele?

25
A szenátor Caius egy fia, Titius színész lett.
Megismerkedett Luciával, és rövidesen házasságot is
kötöttek. Erre tekintettel Lucia apja egy itáliai telket adott
hozományul a férjnek. Néhány boldog házasév után –
melyből három fiú és két lánygyermek is született – Titius
hűtlenségen kapta feleségét, ezért felbontotta a
házasságot.

 Kit illet meg a hozomány? Válaszát indokolja!

 Van-e jogi relevanciája Titius foglalkozásának a
döntés szempontjából? Válaszát indokolja!
 Milyen keresettel követelhető vissza a hozomány a
klasszikus korban, illetve a jusztiniánuszi jogban?
 Visszakövetelhető-e a teljes hozomány a klasszikus
jog álláspontja szerint? Válaszát indokolja!
 Elidegenítheti-e Titius a telket? Válaszát
indokolja!
 Amennyiben a hozomány kiadásával szemben a
férj retentio-jogával kíván élni, mekkora hányadot
tarthat vissza a klasszikus és mekkorát a
jusztiniánuszi jog álláspontja szerint?
 Felelősséggel tartozik-e Titius, ha a hozományi
telken álló épület földrengés folytán összeomlik?
Válaszát indokolja!

26
A húsz esztendős Titius szerelmi viszonyt folytatott
rabnőjével, majd később ráunt a lányra és jó pénzért eladta
Luciusnak. Utóbb igencsak megbánta az ügyletet, mert
rájött, hogy nem tud élni kedvese nélkül. A prétorhoz
fordult segítségért, de Lucius addigra már szabályszerűen
felszabadította a lányt.

 Milyen jogeszköz kiadásáért folyamodhat Titius?

 Sikerül-e visszaszerezni Titiusnak a rabnőt?
Válaszát indokolja!
 Van-e jelentősége annak a ténynek, hogy Lucius
dolózusan járt-e el az adásvételnél?

27
Egy minortól – tapasztalatlanságát kihasználva – reális
piaci árának töredékéért megvettek egy házat. A minor
még nagykorúsága elérése előtt meghalt. Örökösei és a ház
tulajdonosa között vita támad.

 Áll-e valamilyen jogeszköz az örökösök

rendelkezésére? Válaszát indokolja!
 Van-e jogi relevanciája annak, hogy a vevő
becsapta-e a minort?
 Változik-e a megoldás, ha a minor az ügyletet eseti
gondnoka hozzájárulásával kötötte meg?
 Van-e jelentősége annak, hogy a minor vagy a vevő
kérte a curator kirendelését?
 Változik-e a megoldás, ha a minor már
nagykorúsága elérése után hal meg?

28
A serdületlen Sempronius gyámja ingatlanokba fektetette
gyámoltja pénzének nagy részét. Évek múltán ezeknek a
nagyértékű ingatlanoknak többségét, köztük számos jól
termő szántót, illetve erdőterületet elajándékozott, egy
részüket pedig eladta. A befolyt vételárat befizette
Sempronius pénztárába. A gyámság letelte után
Sempronius pert indít a gyám ellen, követelve az
elajándékozott, illetve eladott ingatlanokat.

 Mely ingatlanok vonatkozásában perelhet

eredménnyel Sempronius a klasszikus korban?
 Van-e jogi relevanciája a döntés szempontjából,
hogy az ügyleteket gyámhatósági engedéllyel
kötötték-e? Válaszát indokolja!
 Mennyiben más a döntés a posztklasszikus jog
álláspontja szerint?
 Ha a gyám nem fizeti be a befolyt vételárat a
gyámolt pénztárába, köteles-e kamatot fizetni?
Válaszát indokolja!

29
Ismétlő kérdések

1. Határozza meg a kognát rokonság fogalmát

2. Határozza meg az agnát rokonság fogalmát!
3. Határozza meg a sógorság (affinitas) fogalmát!
4. Ismertesse az apai hatalom (patria potestas)
személy- és vagyonjogi tartalmát!
5. Sorolja fel a patria potestas keletkezésének
eseteit!
6. Sorolja fel a patria potestas megszűnésének
eseteit!
7. Határolja el egymástól az adoptio és az
emancipatio aktusát!
8. Határozza meg a férji hatalom (manus mariti)
fogalmát és tartalmát!
9. Milyen manus-alapító ügyleteket ismer?
10. Hogyan keletkezik férji hatalom ún. usus
útján?
11. Határozza meg a római házasság (matrimonium
iuris civilis) fogalmát!
12. Határolja el egymástól az ágyasság
(concubinatus) és a contubernium fogalmát!
13. Sorolja fel az ún. abszolút és relatív házassági
akadályokat!
14. Milyen házassági tilalmakat ismer?

30
15. Ismertesse a házasságkötés joghatásait személyi
és vagyonjogi tekintetben!
16. Mit mond ki a praesumptio Muciana szabálya?
17. Határozza meg a hozomány (dos) fogalmát és
típusait a római jogban!
18. Határozza meg a cselekvőképesség fogalmát!
19. Hogyan befolyásolta az életkor az ember
cselekvőképességét a római jogban?
20. Mit jelent az ún. sántikáló jogügylet (negotium
claudicans) fogalma?
21. Kit tekintett a római jog minornak?
22. Miről rendelkezett a lex Laetoria?
23. Sorolja fel a serdületlenek gyámságának (tutela
impuberium) eseteit!
24. Ismertesse a gyámi vagyonkezelés szabályait!
25. A gondokságnak (cura) milyen alapvető római
jogi eseteit és közös jellemzőit ismeri?

(Tk. 128–158. o.)

31
 2.

Jogesetpéldák a dologi jog köréből

Egy nap Seius a kereskedő Lucius bútorüzletébe látogatott
és ott kinézett magának egy kényelmesnek látszó heverőt.
Seius sem közelebbről szemügyre venni, sem hazavinni
nem tudta az ágyat, ezért – az alkut követően – a felek
megállapodtak abban is, hogy a szóban forgó bútort
Lucius leszállítja Seius lakására és ott átadja a
hozzátartozóknak.

 Megszerezte-e Seius a dolog birtokát?

 Ha igen, milyen módon szerzett birtokot?
 Mikor következik ez be?
 Változik-e a megoldás, ha Luciust a megadott
címen nem fogadja senki, ezért ő egyszerűen csak
ott hagyja a lakásban a leszállított árut?

33
Luciusnak van egy olyan hegyi ingatlana, amelyet csak a
csapadékmentesebb nyári hónapokban lehet
megközelíteni, ezért évente csak egyszer-kétszer látogat ki
a telekre. Az egyik ilyen alkalommal – Lucius legnagyobb
meglepetésére – egy ismeretlent talál a telken, aki
erőszakkal megakadályozza, hogy belépjen oda. Lucius a
prétorhoz fordul segítségért.

 Lucius birtokos vagy birtokháborító? Válaszát

indokolja!
 A téli hónapokban birtokolta-e az ingatlant?
Válaszát indokolja!
 A prétor milyen jogeszköz kiadásával rendezheti a
vitát?
 Ha Lucius azért nem látogatott ki hónapokon át a
telekre, mert megfeledkezett arról, megszűnik-e a
birtoka? Válaszát indokolja!
 Ha időközben megőrül, meszűnik-e a birtoka?
Válaszát indokolja!

34
Caius ittas állapotban erőszakkal kiveti Corneliust az
ingatlanának birtokából. Utóbbi ezt nem hagyja annyiban
és két jó barátja – Rufus és Titius – segítségével sikerül is
elkergetnie a betolakodót. Caius azonban a prétorhoz
fordul és birtokvédelmet kér.

 Milyen jogeszköz kiadását kérheti Caius?

 Sikerrel jár-e? Válaszát indokolja!
 Más-e a döntés, ha Cornelius egyedül – akár
erőszakkal – szerzi vissza ingatlanát?

35
Titius egy reggel útnak indult, hogy meglátogassa
távollakó jó barátját, Luciust. Hosszan kopogott az ajtón,
de senkit nem talált otthon. Egész délután türelmesen várt
Lucius hazatértére, aki azonban csak nem akart
megérkezni. Az est leszálltával – mivel hazamenni már
nem tudott – úgy döntött, megpróbál bejutni a házba és ott
tölti az éjszakát, remélve, hogy Lucius mihamarabb
hazaér. Egy a párkány alá rejtett kulccsal sikerült is
kinyitnia az ajtót.

 Mi a helyzet birtokjogilag?
 Más-e a döntés, ha Titius erőszakot alkalmazva lép
be a házba? Válaszát indokolja!
 Titius és Lucius esetleges birtokvitája esetén
milyen jogeszköz áll Lucius rendelkezésére?

36
Caius eladja egy korábban Luciusnak bérbeadott telkét
Titiusnak. Az adásvételi megállapodás alapján – Caius
beleegyezésével – Titius be kíván lépni az ingatlanra, de
Lucius megakadályozza ebben. Titius a történetet elmeséli
Semproniusnak, aki mérgében elűzi a telekről Luciust.

 Ki a telek birtokosa? Válaszát indokolja!

 Ki ellen és milyen jogeszközzel fordulhat Titius?
 Kaphat-e jogvédelmet Lucius Semproniusszal
szemben? Válaszát indokolja!
 Mi a jogi helyzet akkor, ha maga Titius kergeti el
Luciust?

37
Seius rendszeresen elásta a környékbeli erdőben a
megtakarított pénzét. Éveken át rejtegette így vagyonát,
majd – amikor nagyobb összegre lett egyszerre szüksége
– később eszmélt csak rá, hogy már maga sem tudja
pontosan a pénzzel teli ládikák helyét.

 Birtokolja-e Seius továbbra is az elrejtett érméket?

 Van-e jogi relevanciája birtoktani szempontból
annak, hogy Seiusnak eszébe jut-e a rejtekhely?
 Van-e jogi relevanciája birtoktani szempontból
annak, hogy Seius kiássa-e a pénzt?
 Más-e a döntés abban az esetben, ha a pénzt a
saját telkén ásta volna el?
 Mi a helyzet birtokjogilag, ha Seius távollétében
Lucius az erdőt járva megtalálja a pénz egy részét
és azt magához veszi?
 Milyen jogeszköz kerülhet szóba Seius és Lucius
birtokvitájában?

38
Sempronius megjelent a prétornál és azt állította, hogy
Seius rendszeresen zaklatja őt hétvégi telkén, a
családtagok is többször látták, hogy a lakatot újra és újra
leverve, a kaput kifeszítve oda engedély nélkül bejár, igen
gyakran még a telken lévő tóból is lehalássza szinte az
összes halat. Seius ezt nem is tagadja, azzal érvel, hogy
valójában Sempronius vette el tőle erőszakkal a telket, az
őt illeti meg, ezért próbálta meg már többször is
önhatalommal visszaszerezni.

 Milyen jogeszköz kiadását kérheti a prétortól

Sempronius a klasszikus, illetve a jusztiniánuszi
jogban?
 Milyen jogeszközzel élhet Seius?
 Milyen körülményeket figyelembe véve hozhat a
prétor döntést?

39
Lucius egy tavaszi kirándulás alkalmával, március 20-án
ellopta Seia értékes arany nyakláncát. Az ékszert
hónapokig őrizgette, nehogy gyanúba keveredjen, majd
eladta a mit sem sejtő Titiusnak október 2-án, aki
elajándékozta barátnőjének, Titiának november 20-án, a
lány születésnapján. Ő boldogan viselte azt egész télen, a
tavasz beköszöntével – pontosan március 10-én – azonban
elvesztette. Másnap – micsoda véletlen – éppen a tolvaj
Lucius találta meg a láncot, de nem sokáig örülhetett neki,
ugyanis Titia is kereste már az ékszert, s azt Luciusnál
megpillantva, tőle erőszakkal elvette. Lucius pert indít
Titia ellen.

 Mi a jogi helyzet birtoktanilag?

 Sikerrel jár-e Lucius?
 Milyen jogeszköz alkalmazása kerülhet szóba?
 Más-e a döntés, ha Titia nem alkalmaz erőszakot,
hanem ő maga indít pert Lucius ellen?

40
Ismétlő kérdések

1. Határozza meg a dologi jog fogalmát, a dologi

jogok körét és főbb jellemzőit!
2. Határozza meg a vagyon (bona) fogalmát!
3. Határozza meg a dolog (res) fogalmát!
4. Osztályozza a forgalomképes dolgokat!
5. Sorolja fel az ún. res mancipi körébe tartozó
vagyontárgyakat!
6. Határozza meg a birtok (naturalis possessio)
fogalmát!
7. Ismertesse a birtoktény elemeit!
8. A birtoklás milyen alapelveit ismeri?
9. Határozza meg a conpossessio fogalmát!
10. Határozza meg a jogi birtok (civilis possessio)
fogalmát!
11. Ismertesse a birtokjogokat (iura possessionis)!
12. Határozza meg az abszolút detenció fogalmát!
13. Határozza meg a relatív detenció fogalmát!
14. Sorolja fel az ún. possessor ad interdicta körébe
tartozó dologi jogosultakat!
15. Sorolja fel az ún. longa manu traditio eseteit!
16. Határozza meg az ún. brevi manu traditio
fogalmát!

41
17. Határozza meg az ún. constitutum possessorium
fogalmát!
18. Határolja el egymástól a hibás (vitiosa
possessio) és a jogellenes birtok (iniusta
possessio) fogalmát!
19. Ismertesse a birtokvédelem indokait!
20. Vázolja fel a prétori birtokvédelmi
interdictumok rendszerét!
21. Mely prétori interdictumok szolgáltak a
preklasszikus-klasszikus jogban az ingatlanok
birtokvédelmére?
22. Határozza meg az interdictum uti possidetis
alkalmazásának szabályait!
23. Határolj el egymástól az interdictum unde vi és
az interdictum de vi armata possessorius
jogeszközét!
24. Ki kapta meg az ingó dolog birtokát az
interdictum utrubi alapján folyó birtokperben?
25. Hogyan változott meg a birtokvédelmi
interdictumok rendszere a jusztiniánuszi jog
idejére?

(Tk. 159–178. o.)

42
Titius egy vadászat alkalmával gyönyörű fácánt lő, de a
megsebesített madár miután a földre zuhan, még vergődve
tovább „repül” és végül Lucius telkére esik le. Titius a
fácán után futva bemászik a kerítésen és meg is kaparintja
a zsákmányát. Lucius azonban – mondván, az ő tornácára
zuhant le – magának követeli az állatot, kitépi Titius
kezéből, őt magát pedig elkergeti a telekről.

 Kit illet meg a fácán tulajdonjoga?

 Milyen módon szerzett felette tulajdont? Válaszát
indokolja!
 Milyen jogeszközzel élhet a másik féllel szemben?
 Mi a jogi megoldás, ha a fácán életben marad és
tojásokat rak Luciusnál?
 Más-e a döntés, ha Lucius eladja a fácánt és az
állat a vevőnél rak tojásokat?

43
Sempronius egyetlen örökösként birtokba vette Maevius
hagyatékát, benne egy szőlőskertet, aminek különösen
örült, mert bár a bort nagyon kedveli, saját szőlővel addig
nem rendelkezett. A szüret nagyon jól sikerült,
Sempronius kipréselte a termést, miután pedig a must
kiforrt – igazi ínyencként –, a borból saját méz és a
receptben előírt fűszerek hozzáadásával mézbort állított
elő. Nem sokáig örülhetett azonban, mert néhány nap
elteltével megjelenik nála Lucius, aki közli vele, hogy a
szőlőskert valójában az övé, a megboldogult Maevius
ugyanis azt tőle – ti. Luciustól – csak bérelte.

 Felléphet-e Lucius valamilyen jogeszközzel

Sempronius ellen? Válaszát indokolja!
 Van-e különbség a szőlőskert és a mézbor jogi
sorsa között? Válaszát indokolja!
 Más-e a döntés, ha Sempronius a mustból méz
hozzáadása nélkül készít bort?
 Van-e jogi relevanciája annak, hogy Sempronius
tudott-e arról a tényről, hogy Maevius csak bérlő
volt? Válaszát indokolja!

44
Titius mezei munkák végzése közben tévedésből átlépi a
telkét határoló limest és a szomszéd Lucius földjének egy
részét is felszántja. Ha már így esett, be is veti a területet,
majd a gabonát learatja, kicsépeli és a saját csűrében
elhelyezi. Ekkor szerez tudomást a történtekről Lucius, aki
követeli a termés kiadását Titiustól.

 Megalapozott-e a követelése? Válaszát indokolja!

 Van-e alkalmas kereset igényének
érvényesítésére?
 Milyen jogeszközzel védekezhet Titius?
 Mennyiben változik a döntés, ha Titius
szándékosan szántja fel a szomszéd földjét?
 Utóbbi esetben van-e jogi relevanciája annak, ha
Titius mindezt korábbi sérelme – Lucius
hónapokon át legeltette állatait Titius telkén –
megtorlásaképpen teszi?

45
Lucius az erdőt járva egy még élő őzbakot talál egy
falevelekkel álcázott veremben. Megöli az állatot és
hazaviszi. Még be sem ér a portájára, mikor is utoléri a
futva érkező Seius, és követeli tőle az állat kiadását,
mondván, a csapdát ő ásta, így az őzbak is őt magát illeti.

 Felléphet-e Seius valamilyen jogeszközzel

Luciusszal szemben? Válaszát indokolja!
 Van-e jelentősége ebből a szempontból annak,
hogy Lucius megöli az állatot vagy sem?
 Más-e a döntés, ha Lucius tulajdonában lévő
erdőben készíti a csapdát Seius?
 Milyen egyéb jogi relevanciája van annak, ha
Seius más tulajdonában álló erdőben vadászik?
 Felléphet-e Lucius Seius ellen valamilyen
jogeszközzel? Válaszát indokolja!

46
Hadrianus korában Maevius telkén építési munkálatok
folynak. A melléképület alapját ásó Stichus, Maevius
rabszolgája egy cserépedényben régi aranypénzekre lesz
figyelmes. A munkálatokat vezető építési vállalkozó,
Sempronius megtiltja Stichusnak, hogy hozzányúljon az
érmékhez, azokat az edénnyel együtt ő maga szedi ki a
földből. Maevius csak napokkal később értesül az esetről,
ekkor felkeresi Semproniust és követeli az arany átadását,
arra hivatkozva, hogy azt az ő telkén találták.

 Mi a tulajdoni helyzet?
 Milyen tulajdonszerzési módról van szó?
 Milyen jogeszközzel követelhetők a talált érmék?
 Változik-e a megoldás, ha Stichus Maevius és
Sempronius közös tulajdonában áll?
 Más-e a döntés, ha az aranyat nem egy rabszolga,
hanem Maevius hatalma alatt álló gyermeke
találja meg?
 Utóbbi esetben van-e jelentősége a gyermek
életkorának?

47
Titius az évek óta külföldön tartózkodó Seius üresen álló
szomszédos telkének hátsó részén emelt egy magtárat,
lévén a saját portáján annak már nem jutott hely, s amúgy
is ő gondozta azt a területet már hosszú idő óta. Miután
Seius hazatér, a felek összeperlekednek: mindketten
maguknak követelik az épületet.

 Kit illet meg a Seius telkén emelt épület

tulajdonjoga?
 Milyen jogelv alkalmazandó a döntésnél?
 Milyen követelést érvényesíthet Titius?
 Más-e a döntés, ha Titius jóhiszeműen – menthető
tévedésből, esetleg Seius kifejezett engedélyével –
járt el?
 Van-e jogi relevanciája annak, ha Seius tudott
arról, hogy szomszédja nem a saját telkére
építkezik, de erről őt nem tájékoztatta?

48
Titius hat hónapja lakik a Luciustól bérelt ingatlanban,
amikor úgy dönt, hogy megvásárolja azt. Az adásvétel
megkötése után továbbra is a lakásban él, de másfél év
elteltével megjelenik nála Sempronius, azt állítva, hogy a
lakás valójában az övé. Sempronius bizonyítja állítását, de
Titius továbbra sem hajlandó kiköltözni. Arra hivatkozik,
hogy ő jóhiszemű volt és a vételárat is megfizette
Luciusnak, egyébként is több mint két esztendeje
birtokolja a lakást.

 Megszerezhette-e Titius a lakás tulajdonjogát?

Válaszát indokolja!
 Más-e a döntés akkor, ha Titiusnál az adásvétel
megkötését követően csak két év elteltével
jelentkezik Sempronius? Válaszát indokolja!

49
Lucius juhokat lopott a mezőn, majd azokat megnyírta. A
nyert gyapjú egy részéből fonalat fonatott, és azokat meg
is szövette Titiusszal. Ezt követően elvitte Maeviushoz, a
szabóhoz, akivel téli felöltőt készíttetett magának. Miután
a juhok tulajdonosa, Sempronius értesül a történtekről,
követeli nem csupán a juhok, de a gyapjú és a kabát
kiadását is.

 Ki ellen kell keresetet indítania Sempronisunak?

 Követelheti-e a juhokon felül a gyapjú, illetve a
kabát kiadását?
 Kit illet az esetleges szaporulat?
 Jelentene-e különbséget, ha Lucius a juhokat
eladta volna valakinek, s azután ő nyírta volna
meg azokat, illetve a gyapjút ő fonta/fonatta és
szőtte/szövette volna meg?

50
Titius biztatására a csábos rabnő, Pamphila megszökött a
gazdájától, Luciustól. Pamphila Titiusnál teherbe esik, s
fiúgyermeke születik. Miután Lucius értesül a
történtekről, keresetet indít Titius ellen.

 Milyen kereset áll Lucius rendelkezésére?

 Kit illet meg Pamphila gyermekének tulajdonjoga?
 Mi a jogi megoldás, akkor, ha a tényállás úgy
változik, hogy Titius eladja Pamphilát Caiusnak és
a rabnő nála esik teherbe?
 Utóbbi esetben van-e jogi relevanciája annak,
hogy Caius tudott-e az adásvétel megkötésekor
Pamphila szökött voltáról? Válaszát indokolja!
 A gyermek feletti tulajdonjog szempontjából van-e
jelentősége annak, ha Caius az adásvétel
megkötése után, de még a fiú születése előtt
tudomást szerzett Pamphila szökött voltáról?

51
Titius méhészetéből a tavaszi kaptártisztítás során egy
teljes méhraj kirajzik. A tulajdonos követi a méheket,
amíg csak tudja, de egy idő múlva mindhiába, szem elől
téveszti az értékes repülő rovarokat. Seiusnak azonban
sikerül begyűjtenie azokat Lucius telkén. Seius, Titius és
Lucius között vita támad a méhek tulajdonjoga körül.

 Kit illet meg a méhcsalád tulajdonjoga?

 Mikor és milyen módon szerzett tulajdont rajta?
 Más-e a döntés, ha Seius a méheket egy gazdátlan
ingatlanon gyűjti kasba? Válaszát indokolja!
 Mi a jogi megoldás, ha a méhek visszatérnek Titius
telkére és Seius oda belépve gyűjti be azokat?
 Utóbbi esetben van-e jelentősége annak, hogy a
méheket egyenesen a kaptárból, avagy a telek egy
más pontjáról gyűjti be Seius?

52
Seius mezőgazdasági ingatlanán átépítik a
marhaistállókat, amelyek következtében az
ereszcsatornából az esővíz nagyrésze Lucius földjére
folyik. Utóbbi ezt szóvá is teszi, hiszen csapadékos időben
szinte mocsárrá változik a terület, a rengeteg víz pedig
tönkreteszi a termést. Seius arra hivatkozik, hogy a saját
telkén azt tesz, amit akar. A felek összeperlekednek.

 Milyen jogeszköz áll Lucius rendelkezésére?

 Mit követelhet vele?
 Ha Seius – eleget téve Lucius kérésének – módosít
az ereszcsatornákon, de a víz ennek ellenére,
természetes útját követve is kárt okoz Lucius
telkén, mit tehet utóbbi?
 Mi a döntés akkor, ha Seius olyan változtatásokat
hajt végre, amelyek a víz lefolyását akadályozzák
Lucius telkére?

53
Rufus – földmérők által ki nem mért határvonalú –
partmenti telke előtt sziget keletkezett a folyóban úgy,
hogy az teljes egészében a telek meghosszabbított
határvonalai közé esett. Idővel a hordalék a sziget mindkét
végét megnövelte úgy, hogy most már annak alsó és felső
vége a két szomszéd telek övezetébe esett. Jogvita támad
a Rufus valamint alsó és felső szomszédja között. Rufus
azt állítja, hogy a hordalékkal az ő tulajdonában levő sziget
növekedett meg, míg szomszédai arra hivatkoznak, hogy a
sziget újonnan keletkezett részei, minthogy az ő telkük
vonalába esnek, őket illetik.

 Kit/kiket illet a sziget tulajdonjoga?

 Milyen módon szerzett/szereztek rajta tulajdont?
 Van-e jogi relevanciája annak, hogy a szomszédos
telkek kimért (agri limitati), avagy ki nem mért
határvonalúak (agri arcifinii)? Válaszát
indokolja!
 Mi a jogi megoldás abban az esetben, ha Rufus
telke kimért határvonalú?

54
Caius melléképületekkel bővíti ingatlanát. Elegendő
agyagtégla hiányában úgy dönt, hogy a közelben lakó
Seius udvarában található kövekből is „kölcsönöz” egy
szekérnyit, hiszen Seius már többször említette neki, hogy
azok nála csak a helyet foglalják. Az építkezés befejezése
után azonban megjelenik Caiusnál Seius, s követeli az
épület lebontását, mondván neki mégiscsak szüksége van
az építőanyagra, mert a vihar megrongálta a házát, a
falakat helyre kell állítani. Caius erre nem hajlandó és
elzavarja Seiust.

 Kit illet meg a beépített kövek tulajdonjoga?

Válaszát indokolja!
 Követelheti-e Seius az épület lebontását? Válaszát
indokolja!
 Milyen jogeszköz áll Seius rendelkezésére?
 Mit követelhet vele?
 Ha Caius önként lebontja az épületet, Seius milyen
feltételek mellett viheti el a köveket?

55
Lucius és Titius évek óta békés szomszédságban élnek.
Egy nap azonban vita támad közöttük, mert Titius
alaposan megritkítja Lucius öreg diófájának a telkére
átnyúló ágait. Arra hivatkozik, hogy azok már túl nagy
árnyékot vetettek, ráadásul ősszel szinte mindent beborít
az udvarban a lehullott dió.

 Jogszerűen lépett-e fel Titius? Mitől függ a döntés?

 Van-e jelentősége annak, hogy Titius előzőleg
kérte-e Luciustól az ágak eltávolítását?
 Milyen jogeszköz áll Titius rendelkezésére?
 Más-e a döntés attól függően, hogy az ágak a telek
mely részére – csupán az udvar, illetve az ott emelt
épületek fölé is – nyúlnak át? Válaszát indokolja!
 Kit illet meg a levágott faanyag?
 Követelheti-e Titius Luciustól, hogy az áthullott
termést szedje össze?
 Megfordítva, adott esetben milyen feltételekkel
akadályozhatja meg Titius, hogy Lucius az
áthullott dióért belépjen a telkére?
 Akadályoztatása esetén milyen jogeszközzel élhet
Lucius?

56
Rufus idegen anyaggal idegen telken építkezik, majd a
telket az ott emelt épülettel együtt eladja a jóhiszemű
Semproniusnak. Ő két és fél év után lebontja az épületet.
Ekkor jelentkezik Lucius, az építőanyag tulajdonosa és
követeli annak kiadását.

 Kit illet meg az építőanyag tulajdonjoga? Válaszát

indokolja!
 Milyen kereset áll Lucius rendelkezésére?
 Elbirtokolhatta-e Sempronius az építőanyagot az
épülettel együtt? Válaszát indokolja!
 Van-e jogi relevanciája ebből a szempontból a
vevő jóhiszeműségének? Válaszát indokolja!

57
Caius a piacon megvett egy gyűrűt úgy, hogy nem tudta,
az eladó azt csupán az utcán találta. Éppen nyolc hónapja
volt nála, amikor rabszolgája, Pamphilus megszökött és–
egyebek mellett – a gyűrűt is magával vitte. Fél évvel
később Pamphilus eladta a gyűrűt a mit sem sejtő
Luciusnak. Caius hónapok múlva az utcán pillantja meg a
az ékszert Luciusnál, akitől követeli annak kiadását.

 Ki a gyűrű tulajdonosa? Válaszát indokolja!

 Milyen kereset áll Caius rendelkezésére?
 Mi a per kimenetele?
 Mi a jogi helyzet akkor, ha a rabszolga nyomban a
szökése után értékesíti az ékszert?
 Más-e a döntés, ha Caius a perindítás helyett
erőszakkal veszi el Luciustól a gyűrűt?

58
Cornelius és Caius közösen örökölnek egy szőlőskertet,
amit együtt művelnek. A szüretkor azonban vita támad
közöttük, Cornelius ugyanis csak a termés negyedét akarja
megosztani Caiusszal, arra hivatkozva, hogy utóbbi a
legkisebb mértékben sem járult hozzá az ingatlanon álló
présház felújításához. A vita odáig fajul, hogy Cornelius
elűzi Caiust a telekről, aki a prétorhoz fordul.

 Milyen jogeszköz(ök) kiadását kérheti Caius?

 Milyen feltételek mellett lehet jogosult Caius a
termés felére?
 Milyen jogi következménye lehet annak, ha
Cornelius bizonyítja, hogy Caius nem járult hozzá
a présház felújításához?
 Ebben az esetben van-e jelentősége annak, hogy
milyen felújítási munkákat végzett, illetve annak,
hogy előzőleg értesítette-e arról Caiust? Válaszát
indokolja!

59
Lucius árpával vetette be Titius termőföldjét. Utóbbi erről
nem tudva értékesíti a telket Semproniusnak. Ő azonban
aratás idején nem sokáig örülhet a nem várt termésnek,
mert Lucius az éjszaka leple alatt learatja a gabonát és
elszállítja.

 Kit illet meg a learatott gabona tulajdonjoga?

 Milyen módon szerzett rajta tulajdont?
 Milyen jogeszközzel élhet?
 Más-e a döntés, ha Titius tudtával veti el a gabonát
Lucius?
 Más-e a döntés, ha Sempronius már az adásvételt
megelőzően tudomást szerez arról, hogy Lucius
árpával vetette be a termőföldet?

60
Seius jóhiszeműen megvásárolt egy rabszolgát, de mielőtt
még átvehette volna, egy balesetben meghalt. Seius
örököse, Titius veszi át a rabszolgát, aki azonban már
tudja, hogy az eladó valójában nem is volt a tulajdonosa.
Másfél év elteltével a valódi tulajdonos, Sempronius
nyomára bukkan a rabszolgának és a visszaszerzése
érdekében keresetet indít Titius ellen.

 Milyen kereset áll Sempronius rendelkezésére?

 Mi lesz a per kimenetele?
 Más-e a döntés akkor, ha Seius a halála előtt még
átveszi a rabszolgát? Válaszát indokolja!
 Mi a jogi megoldás akkor, ha a rabszolga lopott
volt?
 Utóbbi esetben, ha Sempronius a rabszolgáról
való tudomásszerzést követően sem indít keresetet,
elbirtokolhatja-e Titius a rabszolgát? Válaszát
indokolja!
 Ha Sempronius a keresetindítás helyett egyszerűen
erőszakkal visszaveszi a korábban ellopott
rabszolgáját, majd az megszökik tőle,
elbirtokolható-e? Válaszát indokolja!

61
A Caiusnak küldött gabonát tévedésből Seiusnak szállítják
le, aki azt – lévén a sajátját is aznapra várta – átveszi és
megőrleti Rufusszal. Miután Caius értesül a történtekről,
követeli a liszt kiadását Seiustól, ő azonban azt
megtagadja, mondván az most már az ő tulajdona.

 Ki az elkészült liszt tulajdonosa?

 Milyen módon szerzett tulajdont felette?
 Milyen keresetet indíthat Caius Seius ellen?
 Mit követelhet vele?
 Más-e a döntés, ha Seius tudta, hogy Caius
gabonáját őrleti meg? Válaszát indokolja!
 Mi a jogi helyzet, ha a gabonaszállító az árut
sajátjaként eladja a mit sem sejtő Seiusnak?

62
Rufus telket bérel Titiustól. Egy nap azonban eladja Titius
telkét Maeviusnak, aki kifizeti a vételárat és birtokba is
lép. Másfél év múlva Maevius külföldre utazik három
hónapra, s mikor visszatér, meglepve tapasztalja, hogy a
telek már Seius birtokában van, aki őt oda nem is hajlandó
beengedni. Seius állítása szerint ő a telket Titiustól
vásárolta két hónappal ezelőtt. Maevius a prétorhoz fordul.

 Ki a tulajdonosa a teleknek?
 Milyen petitórius jogeszköz kiadását kérheti a
prétortól Maevius?
 Mivel védekezhet Seius vele szemben?
 Sikerrel jár-e Maevius? Válaszát indokolja!
 Változik-e a döntés, ha Maevius nem másfél,
hanem három éven át birtokolja a telket külföldre
utazását megelőzően? Válaszát indokolja!
 Van-e jogi relevanciája ebben az esetben annak,
hogy Maevius tudott-e arról, hogy az eladó nem a
telek tulajdonosa? Válaszát indokolja!
 Mi a jogi helyzet akkor, ha Seius nem Titiustól,
hanem úgyszintén Rufustól vásárolta a telket?

63
Lucius egyik hétvégi nyaralója már régóta nagyon rossz
állapotban van, már-már összedőléssel fenyeget, de
tulajdonosa nem törődik vele. A szomszéd Titius többször
is kérte Luciustól, hogy tegyen valamit a roskatag
épülettel, legalább támassza meg a falakat, vagy bontsa el,
mert komolyan tart attól, hogy összedőlése esetén kárt
okoz Titius ingatlanában is. Lucius továbbra sem tesz
semmit, mondván, Titius ne aggódjon az ő nyaralója
állapotáért, félnie legfeljebb azért kell, mert évekkel
korábban – az ő engedélye nélkül – úgy építkezett, hogy a
házának fala csaknem fél láb mélységben belóg a
szomszéd telek feletti légtérbe. Az esetlegesen összeomló
épület semmilyen veszélyt nem jelentene, ha Titius anno a
telek egy távolabbi pontján húzza fel az épületet. A felek
összeperlekednek, Titius a prétorhoz fordul.

 Milyen jogeszköz áll Titius rendelkezésére?

 Mit követelhet vele?
 Van-e jogi relevanciája annak, hogy Titius háza
milyen távolságban van Lucius nyaralójától?
Válaszát indokolja!

64
Ismétlő kérdések

1. Határozza meg a tulajdonjog (dominium)

fogalmát és a római tulajdonjog fajait!
2. Milyen szomszédjogokat (iura vicinitatis) ismert
a római jog?
3. Ismertesse a közérdekű korlátozások körébe
tartozó római jogi előírásokat!
4. Milyen elidegenítési tilalmakat ismert a római
jog?
5. Határolja el egymástól a szerzésmód (modus
adquirendi dominii) és a szerzéscím (titulus
adquirendi dominii) fogalmát a származékos
tulajdonszerzéssel összefüggésben!
6. Sorolja fel az eredeti tulajdonszerzési módokat!
7. Határozza meg a foglalás (occupatio) fogalmát!
8. Határozza meg a kincs (thesaurus) fogalmát!
9. Hogyan változtak a kincs feletti tulajdonszerzés
szabályai a római jog fejlődése során?
10. Határolja el egymástól az alá-, illetve
mellérendelő dologegyesülés tényállásait!
11. Ismertesse a beépítés (inaedificatio) szabályait!
12. Határolja el egymástól a természetes (fructus
naturalis) és a jogi gyümölcs (fructus civilis)
fogalmát!
13. Mely dologi jogosultak szereznek elválással
(separatio) és melyek beszedéssel (perceptio)
tulajdont a természetes gyümölcsön?

65
14. Hogyan alakulnak a feldolgozással (specificatio)
való tulajdonszerzés szabályai a római jogban?
15. Ismertesse a tulajdonátruházás formaszerű
ügyleteit!
16. Határozza meg a tulajdon-traditio fogalmát és
tényállási elemeit!
17. Határozza meg az elbirtoklás (usucapio)
fogalmát!
18. Ismertesse az elbirtoklás funkcióit!
19. Sorolja fel az elbirtoklás pozitív feltételeit és
negatív akadályait!
20. Határolja el egymástól a praescriptio longi
temporis és a praescriptio longissimi temporis
jogintézményét!
21. Határozza meg a rei vindicatio fogalmát!
22. Hogyan alakul a bizonyítási teher a
tulajdonperben?
23. Ismertesse az actio Publiciana alkalmazásának
szabályait!
24. Milyen eset(ek)ben alkalmazható az actio
negatoria keresete?
25. Határozza meg a tulajdonközösség
(condominium) fogalmát!
(Tk. 179–220. o.)

66
MÁSODIK RÉSZ

Feladatsorok
 1.

Történeti rész
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „quod non agnoscit glossa, non agnoscit curia”:....

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „ius honorarium viva vox est iuris civilis”:……....
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) „non ambiguitur senatum ius facere posse”:….....
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(45 p.)

a) mandatum:………………………………………..
………………………………..........……………..
……………………………………………………
……………………......…………………………..
……………………………………………………
b) prorogatio imperii:……………..............................
……………………………………………………

69
 ……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) edictum tralaticium:………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) cura morum:………………......…………..............
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) lex data:……………………………......................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
f) kauteláris jogtudomány:……….............................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
g) quaestor sacri palatii:……………..........................
……………………………………………………

70
 ……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) adoratio:………………………..…………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
i) regimen morum:……….........................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) senatus consultum ultimum:……………...............
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
k) magister officiorum:……………...………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
l) dictator:………...…………………………………
……………………………………………………

71
 ……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) rescriptum:……………………………………..…
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
n) edictum novum:…………………..………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) ius intercedendi:…………………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (10 p.)

a) lex Ovinia:…………………...……………….......
……………………………………………………
……………………………………………………

72
 ……………………………………………………
……………………………………………………
b) lex citationis:…………………….………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) lex Iulia de civitate:………………...…………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) lex Voconia:………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) lex Gabinia:……………………………………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

73
4. Kinek a nevéhez fűződnek az alábbi művek? (4 p.)

a) Iuris civilis libri tres:……………………………...

……………………………………………………
b) Eklogé tón nomón:………………………………..
…………………………………………………....
c) Liber Pauperum:………………………...………..
……………………………………………………
d) Procheiron:………………………………….……
……………………………………………………

5. Sorolja be az alábbi jogtudósokat a megfelelő

korszakba és irányzatba! (5 p.)

Nerva, Cassius, Pegasus, Anatolius, Iavolenus

a) szabiniánus iskola:…………………..……………
……………………………………………………
b) prokuliánus iskola:………………..………………
……………………………………………………
c) Jusztiniánusz kora:……………...………………...
……………………………………………………

74
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „praetor ius facere non potest”:………...….……..

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „omnis definitio in iure civili periculosa est; parum
est enim, ut non subverti potest”:……..…..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) „optima enim est legum interpres consuetudo”:….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(45 p.)

a) pedarii:……………………………………………
……………………………..........……………..…
……………………………………………………
…………………......…………………………..…
……………………………………………………

75
b) praefectus annonae:…………................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) tributum soli:……………...……………….……..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) desuetudo:………………………...………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) aedilis curulis:……..……………….......................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
f) fons iuris:………....................................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

76
g) scriniumok:……………...…..................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) concilium plebis:……………...………..…...........
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
i) lex curiata de imperio:………................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) contio:……………......................………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………...........................
k) tetrarchia:……………...…………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

77
 l) ius coercitionis:………..…………….……………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) disputatio fori:……………………...……….……
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
n) praefectus urbi:………………..……..….………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) decretum:…………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (10 p.)

a) lex Publilia Philonis:………………………...……

……………………………………………………

78
 ……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) lex Ogulnia:…………………………......………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) lex Cornelia de iurisdictione:…………….……….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) Lex Romana Visigothorum:……..…...………..…
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) lex Cincia:………………………..……………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

79
4. Kinek a nevéhez fűződnek az alábbi művek? (4 p.)

a) Edictum Perpetuum:……………………...……....
……………………………………………………
b) Hexabiblos:………………………………..…...…
.……………………………………………….......
c) Tripertita (ius Aelianum):………………………...
……………………………………………………
d) Enchiridium:………………………..…………….
……………………………………………………

5. Sorolja be az alábbi jogtudósokat a

megfelelő korszakba! (5 p.)
Theophilus, Capito, Alfenus Varus, Gaius, Aquil-
ius Gallus
a) preklasszikus kor:……………………...…………
…………………………………………………....
b) klasszikus kor:…………………..………………..
…………………………………………………....
c) Jusztiniánusz kora:…..…………...……………….
…………………………………………………....

80
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „fides enim nomen ipsum mihi videtur habere,

cum fit quod dicitur”:…………..……...…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „ubi cessat statutum, habet locum ius civile”:……
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) „nemo (bonus) iurista nisi bartolista”:……...….....
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(45 p.)

a) consuetudo:……………………………………….
.………………………………..........…………….
.………………………………………………...…
………………………......……………………..…
…..………………………………………………..

81
b) lex rogata:……………...........................................
............……………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) ius naturale:………...…………………………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) interpolációkritika:………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) responsum:……………………………..................
.....………………………………………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
f) praefectus praetorio:………...................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

82
g) ius gentium:……………........................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) appendix-tömeg:……………………………….…
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
i) oratio principis:………...........................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) gelehrtes Recht:……………..................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
k) senatus consultum:……...………...………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

83
 l) ius honorarium:…………………………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) pays de droit écrit:………………….....…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
n) ius Flavianum:……...……..……………..……….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) edictum repentinum:…………….………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (10 p.)

a) lex Villia annalis:……………………………........

……………………………………………………

84
 ……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) lex Papiria:………………………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) lex Valeria:…………………………………….….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) lex Iulia de municipiis:………...…………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) lex Caecilia Didia:……………….………...……..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

85
4. Kinek a nevéhez fűződnek az alábbi művek? (4 p.)

a) Basilica:……………………………...………...…
………………………………………………...….
b) Breviarium Alaricianum:………………...……….
……………………………………………………
c) Massentheorie:……………………………………
……………………………………………………
d) Liber singularis Horón:……………………….......
…………………………………………………....

5. Sorolja be az alábbi jogtudósokat a

megfelelő korszakba és irányzatba! (5 p.)

Theophilus, Celsus, Placentinus, Marcellus, Dorotheus

a) klasszikus kor:……………………………….…...
……………………………………………………
b) Jusztiniánusz kora:………………………………..
……………………………………………………
c) glosszátorok:………………………………….......
................................................................................

86
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „ecclesia vivit lege Romana”:……..…..………….

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „praetores introduxerunt adiuvandi vel supplendi
vel corrigendi iuris civilis gratia propter utilitatem
publicam”:………….......…………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) „non ex regula ius sumatur, sed ex iure, quod est,
regula fiat”:…………...….……………………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(45 p.)

a) iugum:…………………..……………………..…
……………………………………………………
……………………………………………………

87
 ……………………………………………………
……………………………………………………
b) lex imperfecta:……………....................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) jogi hermeneutika:………………….……….……
………………………………………………..…..
.…...........................................................................
................................................................................
................................................................................
d) comes rerum privatarum:………………................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) scholion:……………………………......................
................................................................................
................................................................................
................................................................................
................................................................................
f) pragmatica sanctio:……….....................................
……………………………………………………
……………………………………………………

88
 ……………………………………………………
……………………………………………………
g) iurisdictio:……………...…....................................
................................................................................
................................................................................
................................................................................
................................................................................
h) Massentheorie:……………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
i) comitia tributa:………............................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) ius canonicum:……….….......................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
k) tribunus plebis:……………...………………….…
……………………………………………………
……………………………………………………

89
 ……………………………………………………
……………………………………………………
l) lex dicta:…………………………………..………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) veteres:……………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
n) annuitás elve:…………….....…………….………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) praefectus vehiculorum:…………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

90
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (10 p.)

a) Reichskammersgerichtsordnung:…………….......
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) lex Hortensia:……………………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) lex Maenia:…………...…………………………..
……………………………………………………
….………………………………………………...
……….………………………………………..….
…………….…………………………………..….
d) lex Canuleia:……………………………………...
……………………………………………………
….………………………………………………...
……….………………………………………...…
…………….…………………………………...…
e) lex Cornelia de magistratibus:……….………….
……………………………………………………
….………………………………………...………

91
 ……….……………………………………...……
…………….………………………………...……

4. Kinek a nevéhez fűződnek az alábbi művek? (4 p.)

a) constitutio Omnem:…………..…………………..
…………………………………………….…...…
b) Codex Euricianus:………..………...……………..
…………………………………………………....
c) Glossa Ordinaria:…………...………...…………..
……………………………………………………
d) Summa Codicis:………………...………...………
…………….………………………………...……

5. Sorolja be az alábbi jogtudósokat a

megfelelő irányzatba! (5 p.)

Baldus, Rudorff, Cinus, Wolff, Bruns

a) kommentátorok:…………………………………
…………………………………………………...
b) természetjogi iskola:………………………...……
….………………………………………………...
c) történeti-forráskutató iskola:………………...……
………..............…………………………………..

92
 2.

Perjog
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (4 p.)

a) „bis de eadem re ne sit actio”:…………………....

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „vim vi repellere cuique licet”:……….………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) adiudicatio:……………………………………….
.………………………………..........…………….
.………………………………………………..…
………………………. ....……………………..…
…..………………………………………….……
b) praesumptio iuris et de iure:……...........................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

94
c) distractio bonorum:……………………………….
……………………………………………..…..…
………..……………………………………..……
…………………………………..………..………
…………...……………………………………….
d) exceptio dilatoria:……………….....……..............
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) condictio certae rei:..………………......................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
f) beneficium competentiae:………………...............
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
g) libellus conventionis:…………..............................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

95
h) per:…………………………………………….….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………............
i) prétori stipulatio:………........................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) onus probandi:…………………………................
……………………………………………………
.…………………………………….…………..…
……………………………………………………
……………………………………………………
k) legis actio:……………...…………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
l) cassatio:………...……………………...…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

96
 m) intentio:……………………………………..……
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
n) alaki jogerő:………………….……..….…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) az elévülés nyugvása:……………………...……..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
p) cessio bonorum:……………………...…...………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (6 p.)

a) decretum divi Marci:…………..……..……….......

……………………………………………………

97
 ……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) lex Poetelia:……………………...……..………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) lex Aebutia:……………………………………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi

jogeszközök? (12 p.)

a) actio Pauliana:…..…………………...……………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) missio in possessionem:…………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………

98
 ……………………………………………………
……………………………………………………
c) exceptio doli specialis:…………………................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) actio familiae herciscundae:………………….…..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

99
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „unus testis nullus testis”:………………………...

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „res iudicata pro veritate accipitur”:……………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) „nihil aliud est actio, quam ius quod sibi debeatur,
iudicio persequendi”:…...………………...………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) actio in rem:……………………………………....
………..………………………………..........……
………..……………………………..……………
………………………………......…..……………
…………..……………………………..…………

100
b) exceptio peremptoria:………….............................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) fikció:………………………………………..……
…………………………………..……………..…
……………………………………………………
……………………..……………………………..
.…………………………………………………...
d) condemnatio:………………......…………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) venditio bonorum:…………………......................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
f) pignus ex causa iudicati captum:………................
.....…………………...……………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…. ...........................................................................

101
g) contradictio:…………………................................
..…………………………………………..………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) demonstratio:……………………………..………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
i) litis contestatio:………...........................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) pronuntiatio:………………...……........................
................................................................................
................................................................................
................................................................................
................................................................................
k) extraordinaria cognitio:……………...…………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

102
l) interdictum:………...………………….…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) litis denuntiatio:………………………..........……
…..……………………………………………..…
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
n) actiones perpetuae:…………………..…………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) interdictum restitutorium:………….……………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
p) legis actio per condictionem:……………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………....................................…

103
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (4 p.)

a) lex Iulia de vi privata:………………………. .......

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) lex Silia:……………………...…………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az

alábbi jogeszközök? (12 p.)

a) exceptio rei iudicatae:…..…………...……………

……………………………………………………
……………………………………………………
………………………………..……………..……
……………………………………………………
b) actio iudicati:…………………………...………...
………...……………………………………….…
……………………………………………………

104
 ………………..……………………………..……
……………………………………………………
c) in integrum restitutio:…………………...………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) exceptio doli generalis:……………...……………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

105
1. Milyen jogkövetkezmények fűződtek a
litis contestatióhoz a formuláris perben! (4 p.)

a) ……………………………………………………
……………………………………………………
b) ……………………………………………………
……………………………………………………
c) ……………………………………………………
……………………………………………………
d) ……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(51 p.)

a) praesumptio iuris:……………...…………………
…...……..…………………...……………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) magister bonorum:……………..............................
…………………………………………………… ……
……………………………………………………
…………………………………………………….
.............................................................................
c) formula:………………………………………..…
……………………………………..…………......

106
 ……………………………………………………
………………………..…………………………..
.…………………………………………………...
d) reformatio:………………......……………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
e) önsegély:…………...……......................................
................................................................................
................................................................................
................................................................................
................................................................................
f) keresetelévülés:………...........................................
................................................................................
................................................................................
................................................................................
................................................................................
g) bonae fidei actio:……………............................…
...…………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) vindex:……………………………………………
……………………………………………………

107
 ……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
i) cognitiós eljárás:……….........................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) anyagi értelemben vett actio:……………..............
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
k) praejudiciális kereset:………………………….....
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
l) exceptio:………...…………………......…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) condictio:………………………………………..
…...……………………………………………...

108
 ……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
n) iudex unus:………………………..………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) legis actio per pignoris capionem:…….………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
p) interdictum duplex:…………………….…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
q) missio in bona:……………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

109
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (6 p.)

a) lex Furia de sponsu:………...…………………….

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) lex Calpurnia:……………………….…………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi

jogeszközök? (9 p.)

a) exceptio rei in iudicium deductae:…..……...…….

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………..………..……………
……………………………………………………
b) interdictum fraudatorium:………………………...
……………………………………………………
……………………………………………………

110
 ……………………………………………………
……………………………………………………
c) condictio triticaria:………………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

111
1. Sorolja fel a prétor peren kívüli jogsegélyeit! (4 p.)

a) …………………………………………
b) …………………………………………
c) …………………………………………
d) ………………………………………....

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(54 p.)

a) praescriptio:………………………………………
..………………………………..........……………
..………………………………………………..…
………………………......……………………..…
…..……………………………………………..…
b) actiones temporales:……………...........................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) missio in rem:……………………………..……...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

112
d) libellus contradictorius:…………………..............
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) anyagi jogerő:……………..……….......................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
f) alaki értelemben vett actio:……….........................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
g) defenzív önhatalom:…………..….........................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) rescriptumos eljárás:…………………..…….……
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

113
i) az elévülés félbeszakadása:………........................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) bonorum emptor:………………………................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
k) in ius vocatio:……….………….………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
l) actio consumitur:………...…………….…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) apellatio:…………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
………………………............................................

114
n) actio communi dividundo:………..………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) szinguláris végrehajtás:……….………………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
p) vindictam spirans actio:………………………..…
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
q) ordo iudiciorum privatorum:……………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
r) legis actio per manus iniectionem:………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
………………………….......................................

115
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (6 p.)

a) lex Vallia:………………………...……..…….......
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) lex Iulia iudiciorum privatorum:…………….……
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) lex Publilia:……………………………………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

4. Határolja el egymástól a praesumptio és a fictio

fogalmát! (6 p.)

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

116
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………............

117
 3.

Személy- és családjog
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „pater est quem iustae nuptiae demonstrant”:….

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „quamvis in bonis mariti dos sit, mulieris tamen
est”:……………………………………………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) „servile caput nullum ius habet”:……….……..…
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) turpitudo:………………………………………....
………………………………..........……………..
………………………………………………........
…………………………. ....……………………..
……..……………………………………….….…

119
b) tutor Atilianus:……................................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) negotium claudicans:…………………..…………
……………………………………………..…..…
………..……………………………………..……
…………………………………..………..………
…………...……………………………………….
d) societatis publicanorum:……………...…..............
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) assertor libertatis:..…………………......................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
f) ius suffragii:………….…...…................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

120
g) libertinus orcinus:…………...................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) vétőképesség:…………………………….………
……….….………………………………..………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
i) jogi személy:………...............................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) manus mariti:…………………..………................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
k) commorientes:……………...…..………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………........................................

121
l) infamia:………...……………………...…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) latinus Iunianus:…….……...…………...……...…
…………..………………………………..............
................................................................................
................................................................................
................................................................................
n) dos profecticia:………………...…....….………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) capitis deminutio media:……………………….....
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
p) tutela:…………………………..…………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
………………………………………………..…..

122
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (4 p.)

a) lex Aelia Sentia:…………..…………….…….......

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) lex Claudia:…………..……….………….……….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az

alábbi jogeszközök? (12 p.)

a) interdictum de uxore exhibenda et ducenda:...…..

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) vindicatio in servitutem:………………………….
……………………………………………………
……………………………………………………

123
 ……………………………………………………
……………………………………………………
c) actio dotis:……………………………….…...…...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) actio rerum amotarum:……………………..……..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

124
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „tres faciunt collegium”:………………...……..…

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „nasciturus pro iam nato habetur, quotiens de
commodis ipsius partus quaeritur”:………....……
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) „quae publicae sunt, nullius videntur in bonis
esse”:……………………………………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) parapherna:……………………………………….
.………………………………...............................
................................................................................
................................................................................
................................................................................

125
b) tutela impuberum:……...........................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) peculium castrense:………………….…………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) dos aestimata venditionis causa:………….............
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) praesumptio Muciana:..………………..................
......…………………. .............................................
................................................................................
................................................................................
................................................................................
f) contubernium:……………….................................
................................................................................
................................................................................
................................................................................
................................................................................

126
g) dos adventicia:…………........................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) affinitas:…………………………………..………
….….………………………………………..……
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
i) dominica potestas:………......................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) capitis deminutio maxima:………..……...............
……………………………………………………
.………………………………………………...…
……………………………………………………
……………………………………………………
k) ius militiae:…………….....………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

127
l) confarreatio:………...……………………....……
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) manumissio fideicommissaria:……………...……
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
n) ius postliminii:…………...………..….…………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) cognatio naturalis:…………….………………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
p) negotiorum capacitas:…………………….………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

128
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (4 p.)

a) SC Silanianum:…………..…………..……….......
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) lex Iulia de maritandis ordinibus:………. .............
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az

alábbi jogeszközök? (12 p.)

a) actio rei uxoriae:………………………………….

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) actio legis Plaetoriae:…..…………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

129
 ……………………………………………………
……………………………………………………
c) vindicatio filii:……………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) actio tutelae contraria:……………………...……..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

130
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „civitates privatorum loco habentur”:…...……….

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „mulier familiae suae et caput et finis est”:………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) „libera debent esse matrimonia”:…………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) concubinatus:……………………….……………
…..………………………………..........…………
…..………………………………………………..
…………………………......……………………..
……..…………………………….…………….…
b) cselekvőképesség:……………………………….
……………………………………………………

131
 ……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) famae restitutio:……………………..……………
……………………………………………..…..…
………..……………………………………..……
…………………………………..………..………
…………...……………………………………….
d) honor matrimonii:………………...........................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) fiscus:..……………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
................................................................................
f) familia agnatorum:………………..........................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
g) redemptus ab hostibus:…………...........................
……………………………………………………

132
 ……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) adoptio minus plena:…………………...…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
i) intestabilitas:………...........................................…
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) ius honorum:……………………...……................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
k) capitis deminutio minima:...……………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
l) jogképesség:………...………………….…...……
……………………………………………………

133
 ……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) donatio propter nuptias:…………………….…….
…………..…………………………..……………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
n) matrimonium iuris gentium:…………...…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) latini prisci:…………...…………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
p) hozomány:……….……………………….………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

134
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (4 p.)

a) lex Plaetoria:……………..…………..……….......
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) SC Claudianum:………………...………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az

alábbi jogeszközök? (12 p.)

a) exceptio legis Plaetoriae:…..…………..…………

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) interdictum de liberis ducendis:……………….….
……………………………………………………
……………………………………………………

135
 ……………………………………………………
……………………………………………………
c) actio de rationibus distrahendis:……………….....
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) actio ex stipulatu:…………………….…….……..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

136
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „nuptiae sunt coniunctio maris et feminae,

consortium omnis vitae, divini et humani iuris
communicatio”:………………..…………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „quod ad ius naturale attinet, omnes homines
aequales sunt”:……………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) „populus Romanus capite deminutus est”:……….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) fictio legis Corneliae:…………………..………...

…………..………………………………..........…
…………..…………………………………..……

137
 ………..…………………………......……………
………..……..……………………………………
b) mutatio familiae:…….............................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) ius connubii:……………………………………...
……………………………………………..…..…
………..……………………………………..……
…………………………………..………..………
…………...……………………………………….
d) alapítvány:……………………………………..…
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) gens:..………………………………..……………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
f) coemptio:………………........................................
................................................................................
................................................................................

138
 ................................................................................
................................................................................
g) cura furiosi:…………………….............................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) addictus:…………………..………………………
….….……………………………......……………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
i) ius patronatus:……….............................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) tutela legitima:…………………………................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
k) delictorum capacitas:…………...………...………
……………………………………………………
……………………………………………………

139
 ……………………………………………………
……………………………………………………
l) dotis datio:………...…………………..………….
..…………………………………………..………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) tutor gerens:………………………………………
………..…………………………………………..
.……………………………………………...……
……………………………………………………
……………………………………………………
n) divortium:…………………..….…………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) bona fide serviens:………………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
p) arrha sponsalicia:…………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

140
 ……………………………………………………
……………………………………………………

3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (4 p.)

a) lex Julia de fundo dotali:…………..…….……......

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) lex Atilia:…………..……………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az

alábbi jogeszközök? (12 p.)

a) rei vindicatio utilis:…..…………………......….…

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

141
b) interdictum de liberis exhibendis:………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) actio famosa:………………………..…...………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) vindicatio in libertatem:……….….……….…...…
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

142
 4.

Dologi jog
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „mala fides superveniens non nocet”:……………

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „plures eandem rem in solidum possidere non
possunt”:…………….……………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) „solo animo retinetur possessio”:………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) abszolút detenció:……………..………….………
……..…….…………………………………….…
…......…………………………..…………………
……………………………………………………
……………………………………………………

144
b) iniusta possessio:……………................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) quasi-traditio:…………………………………..…
…………..…………………………..……………
….………………………………….…..…………
………………....…………………………………
………………........................................................
d) fictus possessor:………………......………............
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) fructus pendens:…………………..........................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
f) commixtio nummorum:………..............................
……………………………………………………
.………………………………………………..…
……………………………………………………
……………………………………………………

145
g) bonitártulajdon:……………….…..........................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) possessio civilis:………………….………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
i) dissensus in causis:……….....................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) fructuum licitatio:……………...............................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
k) inaedificatio:……………...………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

146
l) diutina possessio:………...………….……………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) vindicatio gregis:…………………………………
……..…………………………......………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
n) causa credendi:………..…………..……………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) perceptio:…………..……………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
p) iura vicinitatis:…………...………….……………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

147
3. Milyen esetekben alkalmazhatóak az
alábbi jogeszközök? (12 p.)

a) actio de tigno iuncto:……………………………..

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) exceptio vitiosae possessionis:…………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) interdictum de glande legenda:…………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) actio negatoria:…………………………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…............................................................................

148
4. Milyen fikció alkalmazása volt az actio
Publiciana jogintézményének lényege? (4 p.)
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
………………………

E fikció alkalmazása melyik fél pernyertességét

eredményezte,

a) ha a felperes és az alperes is bizonyította, hogy

a dolgot ugyanattól a bizonyítatlan tulajdonú
3. személytől jóhiszeműen és jogcímesen szerezte?
………………………………………...……………
…………………………………………...…………
…………………………………………...…………
………………………………………………. .........

b) ha ugyanezen tényállás mellett

különböző személyektől szereztek?
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………...

149
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „possideri autem possunt quae sunt corporalia”:....

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „nemo plus iuris ad alium transferre potest, quam
ipse haberet”:……………………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) „usucapio est finis sollicitudinis ac periculi
litium”:……………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) causa permutationis:……………..……….………
……..…….…………………………………….…
…......…………………………..…………………
……………………………………………………
……………………………………………………

150
b) relatív detenció:………………..............................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) constitutum possessorium:………………………..
…………..…………………………….………….
……………………………………..……..………
………………....…………………………………
………………........................................................
d) praescriptio longissimi temporis:………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) impensae utiles:……………………………..........
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
f) ius prohibendi:………............................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

151
g) kviritártulajdon:……………..................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) possessio naturalis:…………………….…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
i) fructus civilis:……….............................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) vitiosa possessio:……………................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
k) ferruminatio:……………...………………………
……………………………………………………
.………………………………………………...…
……………………………………………………
……………………………………………………

152
l) iustus titulus usucapionis:………...………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) res extra commercium:…………………………...
…………..……………………………….….……
.……………………………………………...……
……………………………………………………
……………………………………………………
n) purgatio vitii:…………………..…………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) thesaurus:…………………………………………
.…………………………...………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
p) succesio in usucapionem:………..……..………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

153
3. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi
jogeszközök? (12 p.)

a) interdictum quod vi aut clam:…………………….

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) exceptio iusti dominii:……………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) interdictum de precario:…………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) actio de arboribus caedendis:……………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

154
4. Milyen hatalmi helyzet, ill. tulajdonforma keletkezik
az átadott dolog felett az alábbi esetekben! (4 p.)

tulajdonostól res mancipi

mancipatióval történő szerzése
nem tulajdonostól res mancipi
in iure cessióval történő
szerzése
tulajdonostól res mancipi
traditióval történő szerzése
nem tulajdonostól res mancipi
traditióval történő szerzése

155
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „nihil commune habet proprietas cum

possessione”:………………………..……………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „communio mater rixarum”:……………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) „usucapio est adjecto dominii per continuationem
possessionis temporis lege definiti”:…………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) dominium ex iure gentium:………………….…..

……..…….…………………………………….…
…......…………………………..…………………
……………………………………………………
……………………………………………………

156
b) causa solvendi:……………....................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) brevi manu traditio:………………………………
…………..…………………………………..……
..……………………………………..……………
……………....……………………………………
……………............................................................
d) possessor ad interdicta:………………......….........
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) impensae voluptarie:……………………………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
f) ius onerandi:……. ..................................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

157
g) acquisitio dominii derivativa:…………….............
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
h) nova species:………………………...……………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
i) separatio:……….................................................…
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) usurpatio:…………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
k) adplumbatio:……………...………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

158
l) adsignatio:………...………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
m) res litigiosa:………………………………………
…..……………………………………………..…
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
n) iactus missilium:…………………..……………...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) pro suo elbirtoklási jogcím:….…………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
p) occupatio bellica:……...……………….…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

159
3. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi
jogeszközök? (12 p.)

a) interdictum demolitorium:…………..……………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) actio ad exhibendum:………………..……………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) interdictum de clandestina possessione:……..…..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) actio communi dividundo:………………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

160
4. Ki kapta meg az ingó dolog birtokát az interdictum
utrubi alapján indult birtokperben az alábbi
esetekben? (4 p.)

a) hibátlan birtokkos áll szemben hibás birtokossal és

a hibátlan birtokos a megelőző évben legalább egy
napig birtokolta a dolgot
……………………………………………………
b) hibátlan birtokkos áll szemben hibás birtokossal,
de a hibátlan birtokos a megelőző évben egy napig
sem birtokolta a dolgot
……………………………………………………
c) két hibátlan birtokos áll egymással szemben, de
egyikük a megelőző évben hosszabb ideig
birtokolta a másiknál a dolgot
……………………………………………………
d) két hibátlan birtokos áll egymással szemben és
mindkettő pontosan ugyanannyi ideig birtokolta a
megelőző évben a dolgot, de az egyik traditio, a
másik viszont önhatalmú birtokszerzés útján jutott
a dolog birtokába
……………………………………………………

161
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (4 p.)

a) „solo caedit quod inaedificatum est”:…………….

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) „bono publico usucapio introducta est, ne scilicet
quarundam rerum diu et fere semper incerta
dominia essent”:…………………………….……
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) occupatio:……………..………….………..……..
…….…………………………………….……......
…………………………..……………..…………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) pro indiviso pro parte dominium:………...............
……………………………………………………
……………………………………………………

162
 ……………………………………………………
……………………………………………………
c) longa manu traditio:……………………..……..…
…………..…………………………..……………
.……………………………………...……………
……………....……………………………………
……………............................................................
d) ius retentionis:……………….......……….............
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
e) impensae necessariae:…………………………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
f) ius abutendi:………................................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
g) mancipatio:…………….........................................
……………………………………………………
……………………………………………………

163
 ……………………………………………………
……………………………………………………
h) pro herede elbirtoklási jogcím:…………………..
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
i) animus possidendi:……….....................................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
j) sommás birtokper:…...………...............................
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....
k) nudum ius Quiritium:…….………...…………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
l) addictio:………...……………………...…………
……………………………………………………
……………………………………………………

164
 ……………………………………………………
……………………………………………………
m) interdictum recuperandae possessionis:………….
……………………..………………......…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
n) universalis successio:…….……………….………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
o) usucapio extraordinaria:…………………..……...
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
p) fructus percipiendi:…...………………..…………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

165
3. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi
jogeszközök? (12 p.)

a) operis novi nuntiatio:………..……………………

……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) exceptio rei venditae et traditae:………………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
c) interdictum de vi armata:…………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
d) actio Publiciana:………………………………….
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………

166
4. Határolja el egymástól az alábbi fogalmakat! (6 p.)

a) az elbirtoklás megszakadása – az elbirtoklás

nyugvása
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
b) eredeti tulajdonszerzés – származékos
tulajdonszerzés
……………………………………………………
……………………………………………………
……………………………………………………
…………………………………………………....

167
HARMADIK RÉSZ

Megoldókulcs
(Tk. alapján)
 1.

Történeti rész
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „quod non agnoscit glossa, non agnoscit curia”:

A római jog recepciója során a Corpus Iuris nem
glosszált szövegeire a bíróságok előtt nem lehetett
hivatkozni.
b) „ius honorarium viva vox est iuris civilis”:
A ius honorarium a ius civile élő hangja, azaz a ius
civiléből a gyakorlatban csupán annyi és oly módon
érvényesül, amennyit és ahogyan azt a ius honorarium
érvényesülni engedi.
c) „non ambiguitur senatum ius facere posse”:
A senatus kétségtelenül jogalkotó tényező, a senatus
consultumok tehát a ius civile forrásainak
tekintendők.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(45 p.)

a) mandatum:
A constitutiones generales körébe tartozó császári
rendeletfajta a principátus idején, mely eredetileg
császári és köztársasági tisztviselőkhöz intézett
szolgálati utasítás volt. Később általános formájúak

170
 és érvényűek lesznek, és mint közigazgatási
szabályzatok az egyes hatóságok feladatkörét
határozzák meg egységesen.
b) prorogatio imperii:
A hadsereg feletti parancsnoklás (imperium militiae)
jogkörének népgyűlési határozattal történő
meghosszabbítása, akár a hadjárat befejezéséig is.
c) edictum tralaticium:
Ún. áthagyományozott edictum: a prétori ediktum
rendelkezéseinek egy olyan szilárd szövege, amely
változatlan alakban jelenik meg az egymást követő
magisztrátusok hirdetményeiben.
d) cura morum:
A censori hatáskörbe tartozó ún. erkölcsfelügyeleti
tevékenység, mely során az erkölcsi normák ellen
vétőket a cenzorok megrótták, amit a polgárok
jegyzékében is feltüntettek, s ami infamiát
eredményezett.
e) lex data:
Az a rendelet, amelyet a népgyűléstől kapott
felhatalmazás alapján a magisztrátus vagy a császár
adott ki valamely kérdés szabályozására. Az ilyen
rendelet mint közvetett néptörvény a lex rogata
erejével rendelkezett.

171
f) kauteláris jogtudomány:
A – szerződő felet a másik fél kijátszása vagy bármely
más joghátrány ellen megvédeni hivatott – szerződési
biztosítékok, záradékok kidolgozásával foglalkozó
jogtudomány.
g) quaestor sacri palatii:
A dominátus korában az igazságügyi hivatal
vezetője, akinek feladata a császári rendeletek
szövegének megfogalmazása (leges dictandae), és a
tisztviselők kinevezési okmányainak elkészítése.
h) adoratio:
Keleti mintát utánzó, az uralkodó személyének
fenségét, teljhatalmát kifejezni hivatott külsőség a
dominátus korában: ruhája szegélyének csókkal
illetése.
i) regimen morum:
A cenzorok erkölcsfelügyeleti működése. A
társadalomban ősi erkölcsi szabályként (mores
maiorum) elfogadott normák ellen vétőket a cenzorok
megrótták, amit a polgárok jegyzékében is
feltüntettek, s ami infamiát eredményezett.
Súlyosabb esetekben az erkölcsi kifogás alá esőket
hátrányosabb tribusba tették át, vagy a szavazati
joguktól megfosztottak közé sorolták.

172
j) senatus consultum ultimum:
A szenátusnak az a végső rendszabálya, hogy súlyos
belpolitikai feszültségek esetén szükségállapotot
hirdethet ki. Ez az intézkedés a konzulokat a régi
dictatoréhoz hasonló rendkívüli teljhatalommal
ruházta fel, mely a halálbüntetés jogát is magában
foglalta.
k) magister officiorum:
A legfontosabb udvari tisztség a dominátus idején.
Viselője a császár legfőbb bizalmasa, a birodalom
kancellárja, aki közvetlen felettese valamennyi
császári hivatalnak. Parancsnoksága alatt áll a
palotaőrség, s irányítása alatt az államrendőrség, a
postaszolgálat, a fegyvergyárak.
l) dictator:
A magistratus cum imperio körébe tartozó állami
főtisztviselő, aki rendkívüli, de alkotmányos
hatalommal rendelkezik. Az állam létét fenyegető
külső vagy belső szükséghelyzetben a legfőbb polgári
és katonai hatalmat, a summum imperiumot
gyakorolja. A dictatort a konzulok egyike nevezi ki a
szenátus egyetértésével, a népgyűlés megkérdezése
nélkül. Hivatali ideje hat hónapra szól, de lejár a
kinevező konzul hivatali idejének leteltével.

173
 Működése alatt a konzulok imperiuma nyugszik,
intézkedései ellen intercessio vagy provocatio in
populum nem lehetséges.
m) rescriptum:
A constitutiones speciales körébe tartozó császári
rendeletfajta, a princeps írásbeli válasza hatóságok
vagy magánszemélyek jogi kérdésekre vonatkozó
megkereséseire. Az ilyen kérdésekre a választ a
császár a tényállás vizsgálata nélkül adta meg, a
kérelemre írt írásbeli záradék (subscriptio) vagy külön
levél (epistula) formájában
n) edictum novum:
Ún. új edictum: a prétori edictum azon része, amely a
hivatalba lépő magisztrátus új, az elődjétől eltérő
rendelkezéseit tartalmazta.
o) ius intercedendi:
A kollegialitás elve alapján a köztársaságkori
magisztrátusok közül egyikük intézkedése ellen a
másik hivataltárs tiltakozási joga.

174
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (10 p.)

a) lex Ovinia:
A lectio senatus, vagyis a szenátusba való kinevezés
jogát, amely eredetileg a konzulokat illete, a
cenzorokra ruházta.
b) lex citationis:
Ún. idézési törvény: törvényhez hasonló kötelező
erővel ruházta fel Gaius, Papinianus, Paulus,
Ulpianus és Modestinus összes munkáit, továbbá
azokét a jogtudósokét is, akikre az előbbiek
egyáltalán hivatkoznak. A vélemények eltérése esetén
a többségi álláspont irányadó, egyenlő megoszlásuk
esetén pedig az, melyet Papinianus is oszt. Ha utóbbi
nem nyilatkozik, a bíró szabadon választhat az
egyenlően megoszló vélemények között
c) lex Iulia de civitate:
Itália összes szabad lakosának megadta a teljes római
polgárjogot, bár szavazati jogukat csupán néhány
tribusban gyakorolhatták.
d) lex Voconia:
Semmisnek nyilvánította a végrendeletet, amiben első
adóosztálybeli polgár nőt nevezett örököséül.

175
 e) lex Gabinia:
A visszaélések megelőzése érdekében a választásoknál
bevezette a titkos szavazást.

4. Kinek a nevéhez fűződnek az alábbi művek? (4 p.)

a) Iuris civilis libri tres:

Massurius Sabinus
b) Eklogé tón nomón:
III. (Isaurus) Leo
c) Liber Pauperum:
Vacarius
d) Procheiron:
I. Basilius (Macedo)

5. Sorolja be az alábbi jogtudósokat a megfelelő

korszakba és irányzatba! (5 p.)

Nerva, Cassius, Pegasus, Anatolius, Iavolenus

a) szabiniánus iskola:
Cassius, Iavolenus
b) prokuliánus iskola:
Nerva, Pegasus
c) Jusztiniánusz kora:
Anatolius
176
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „praetor ius facere non potest”:

A prétor nem jogalkotó szerv, nem alkothat jogot (ius
civilét). Funkcióját tekintve, a jogalkotó és a
közvetlen jogalkalmazó, vagyis a jogvitát ítélettel
eldöntő laikusbíró között helyezkedik el (iurisdictio).
b) „omnis definitio in iure civili periculosa est; parum
est enim, ut non subverti potest”:
A civiljogban minden definíció veszélyes, mert ritkán
fordul elő, hogy jelentéséből nem lehet kiforgatni,
ezért a római jogtudósok tartózkodtak az általános
definícióktól.
c) „optima enim est legum interpres consuetudo”:
A szokásjog törvénymagyarázó és törvénypótló
funkcióját kiemelő regula, miszerint a szokásjog a
törvények legjobb tolmácsolója.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(45 p.)

a) pedarii:
A szenátus azon – kurulisi tisztséget nem viselt –
tagjai, akik szavazhattak, de fel nem szólalhattak

177
 ott. Az indítványokról a szavazás során
helyváltoztatással jelezték véleményüket.
b) praefectus annonae:
Róma élelemellátásáért felelős főtisztviselő a
principátus korában, aki kiterjedt jogosítványokat
kapott gazdasági tekintetben, hogy biztosítani tudja
a frumentatiót, az ingyenes gabonajuttatást a városi
lakosság részére.
c) tributum soli:
A császári provinciákban kivetett földadó a
principátus korában.
d) desuetudo:
Ún. normarontó szokás: a szokásjog – esetleges –
törvényrontó szerepe, miszerint az írott jog érvényét
egy későbbi, azzal ellentétes szokásjog leronthatja.
e) aedilis curulis:
Kr. e. 367-től választott, iurisdictióval rendelkező
magistratus, aki a vásári jogviták eldöntésénél járt el,
városi rendészeti feladatokkal bírt, felügyelte a város
gabonaellátását, és gondoskodott az állami
ünnepségek megszervezéséről.
f) fons iuris:
A jogforrás, mely kifejezés többféle értelemben
használatos: legfőképpen jelenti azokat a közjogban

178
 meghatározott eljárásmódokat, ahogyan a tárgyi jog
létrejön, de magukat az arra előírt módon létesült
jogszabályokat, sőt azokat az államszerveket is,
amelyek a jogalkotásban közreműködnek.
g) scriniumok:
A principátus idején működő, Claudius alatt a császár
magántitkárságából szervezett állandó kancelláriák,
melyek Hadrianus idejére válnak végleges állami
szervekké, élükön lovagrendi, állami fizetésért
dolgozó hivatalvezetőkkel.
h) concilium plebis:
A plebejusok külön gyűlése, amely Kr. e. 494-től
működött. Hatáskörébe tartozott a néptribunusok
(tribunus plebis) és az aedilis plebisek megválasztása.
Határozatai, a plebiscitumok kezdetben csak a
plebset, majd a Kr. e. 287-ben elfogadott lex
Hortensia óta az egész népet kötelezték, tehát
egyenlő erejűek lettek a törvénnyel.
i) lex curiata de imperio:
A comitia curiata aktusa, a királyra, majd a korai
köztársaság korában a consulra történő állami
főhatalom átszállását kinyilvánító döntés.

179
j) contio:
A polgároknak a magisztrátusok által összehívott
formátlan gyűlése, mely egyrészt a népgyűlések
előkészítésére, a törvényjavaslatok ismertetésére
szolgált, másrészt itt tették közzé a magisztrátusi
ediktumokat, a szenátusi határozatokat, olvasták fel
a hadvezérek jelentéseit a hadműveletek állásáról. A
contio előtt adták vissza hivatali évük leteltével
tisztségüket a népnek a magisztrátusok, s itt
hajtották végre a népgyűlés által megerősített halálos
ítéleteket.
k) tetrarchia:
Ún. négyes uralom: Diocletianus alkotmányjogi
újítása, a birodalom élén két főcsászár (Augustus) és
két alcsászár (Caesar) áll. Az Augustusok 20 évnyi
uralkodás után lemondanak, s ekkor (ill. korábbi
visszalépésük vagy haláluk esetén) a Caesarok lépnek
a helyükbe, egyúttal új Caesart véve maguk mellé.
Kijelölt területén mindegyik tetrarcha egyedül
gyakorolja az állami főhatalmat.
l) ius coercitionis:
A magistratus cum imperio rendészeti fenyítő
hatalma azokkal szemben, akik parancsainak
ellenszegülnek. Ennek eszközei a zálogolás,

180
 pénzbírságolás, testi fenyítés, súlyos esetekben akár a
halálbüntetés is.
m) disputatio fori:
A jogi érvek nyilvános megvitatása a köztársaságkori
jogászok jogtanító munkássága során, mely
túlnyomórészt abból állt, hogy a jogtudósok
megengedték, hogy responsumaik megadásánál
tanítványaik jelen legyenek. A tanulók mellett
gyakran az ellenérdekű fél számára respondeáló
jogtudósok is részt vettek.
n) praefectus urbi:
Róma városának főhivatalnoka a principátus
korában, a városi rendőrség vezetője. Rómában a
város határától számított 100 mérföldön belül
bíráskodott a hatáskörébe tartozó polgári- és
büntetőügyekben, ítéletei ellen pedig a császárhoz
lehetett fellebbezni.
o) decretum:
A constitutiones speciales körébe tartozó császári
rendeletfajta, a császár bírói döntése, amelyet
iurisdictiója gyakorlása során hoz. A felek bármely
polgári vagy büntetőügyben jogosultak voltak a
császárhoz fellebbezni, de maguk a bíróságok is hozzá
fordulhattak, ha a hatályos jogot igazságtalannak

181
 találták. A császár nem volt kötve sem a civiljoghoz,
sem a prétori joghoz.

3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (10 p.)

a) lex Publilia Philonis:

Már a beterjesztendő törvényjavaslatokhoz előírta a
szenátus előzetes egyetértését, ezzel feleslegessé téve
az utólagos formaszerű jóváhagyást (patrum
auctoritas).
b) lex Ogulnia:
A pontifexek és az augurok (jóspapok) tisztségét
megnyitotta a plebejusok előtt.
c) lex Cornelia de iurisdictione:
Előírta, hogy a magisztrátusok a iurisdictiót a
meghirdetett edictum perpetuumuk szerint kötelesek
gyakorolni.
d) Lex Romana Visigothorum:
Germán törvénykönyv, Dél-Franciaország római
lakosai részére, mely a Codex Theodosianus erősen
tömörített szövegét, az Epitome Gait, a Pauli
Sententiae kivonatát, a Codex Gregorianus és
Hermogenianus néhány konstitúcióját és Papinianus
egy responsumát tartalmazza.

182
 e) lex Cincia:
Egyfajta lex imperfecta, ami tilt bizonyos
ajándékozásokat, de nem helyez kilátásba hátrányos
jogkövetkezményt.

4. Kinek a nevéhez fűződnek az alábbi művek? (4 p.)

a) Edictum Perpetuum:
Salvius Iulianus
b) Hexabiblos:
Harmenopulos
c) Tripertita (ius Aelianum):
Sextus Aelius
d) Enchiridium:
Pomponius

5. Sorolja be az alábbi jogtudósokat a megfelelő

korszakba! (5 p.)
Theophilus, Capito, Alfenus Varus, Gaius, Aquilius
Gallus
a) preklasszikus kor:
Alfenus Varus, Aquilius Gallus

183
b) klasszikus kor:
Capito, Gaius
c) Jusztiniánusz kora:
Theophilus

184
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „fides enim nomen ipsum mihi videtur habere,

cum fit quod dicitur”:
Az adott szóhoz való hűség ősi római princípiumát
kifejező cicerói regula, miszerint „Nekem úgy tűnik, a
fides név onnan ered, hogy végbe kell mennie annak,
amit megígértek.”
b) „ubi cessat statutum, habet locum ius civile”:
A glosszált Corpus Iuris szabályai a középkori városi
statútumokban mutatkozó joghézagokat kitöltő,
helyettesítő, azaz szubszidiárius jogként kerülnek
alkalmazásra.
c) „nemo (bonus) iurista nisi bartolista”:
A középkorban elterjedt mondás, miszerint nem lehet
(jó) jogász az, aki nem követ Bartolus tanításait.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(45 p.)

a) consuetudo:
Szokásjog, azoknak a jogszabályoknak az összessége,
amelyeket a társadalom tagjai anélkül követnek
magatartásukban kötelező szabályként, hogy azokat

185
 bármely jogalkotó hatalommal rendelkező állami
szerv a jogalkotásra előírt eljárás szerint
megfogalmazta és kihirdette volna.
b) lex rogata:
A törvény, azaz a szenátus jóváhagyásával, a
népgyűlés által megszavazott határozat, amely a
szokásjog mellett a római jog legrégibb és a császárság
koráig az írott jog egyetlen alkotmányszerű forrása.
c) ius naturale:
A római magánjog azon rétege, amely inkább
filozófiai, mintsem pontos jogi értelemmel bíró, a jog-
irodalomban Cicero nyomán meghonosodott
kategória: az emberi természeten alapuló absztrakt
jogrendet jelenti, így a tételes jog felett áll mint
„természetjog”.
d) interpolációkritika:
A 20. század első felét meghatározó tudományos
irányzat a romanisztikában, melynek fő célkitűzése a
jusztiniánuszi szövegváltoztatások felkutatása volt
a Corpus Iuris szövegeiben.

186
e) responsum:
Olyan jogforrás, amely a jogtudósnak a jogkereső felek
vagy a laikus bíró kérdésére eleinte élőszóban, később
írásban adott jogi szakvéleményét jelenti. A vélemény
követése nem volt kötelező a bíró számára, csupán
meggyőző erejével hatott, de a responsumban foglalt
vélemény szokásjogi úton általánosan elfogadott
jogtétellé válhatott, amelyre később is lehetett
hivatkozni.
f) praefectus praetorio:
Korábban a császári testőrség parancsnoka volt, aki
a principátus során a legmagasabb rangú állami
főtisztviselő lett. A császár állandó helyettese a
közigazgatás és a jogszolgáltatás terén, Itáliában
büntető joghatósággal bírt. A császárt helyettesítve
elbírálta a provinciai kormányzók polgári- és
büntetőpereiben hozott ítéleteivel szemben benyújtott
fellebbezéseket.
g) ius gentium:
A római magánjog újabb, az ősi ius civile nemzeti
sajátosságaitól megszabadított, a praetor peregrinus
joggyakorlatában kikristályosodott rétege, amely a
polgárok mellett a peregrinusokra egyaránt
alkalmazható volt.

187
h) appendix-tömeg:
Bluhme ún. tömeg-elméletében a három fő tömeg mellé
adott esetben társuló jogtudósiratoknak azon
csoportja, mely különböző tartalmú munkákat
tartalmaz.
i) oratio principis:
A constitutiones generales körébe tartozó jogforrás,
amely – mióta elismerést nyert, hogy önmagában
törvényerővel rendelkezik – lényegében olyan császári
rendeletté vált, amelyet különös ünnepélyesség okából
a szenátus mint hallgatóság előtt hirdetnek ki. A
magánjogi tárgyú rendeleteknek a leggyakoribb
formája.
j) gelehrtes Recht:
Ún. jogtudós-jog: a római jog azon egyedülálló
jellegzetessége, miszerint a római laikus bíró a döntése
alapjául szolgáló jogot a jogtudós magánemberként
adott szakvéleményéből veszi, így a jogtudomány
közvetlenül is részt vehetett a jogi normák
kialakításában.
k) senatus consultum:
A senatus consultum a szenátus határozata, mely
eleinte oly módon jött létre, hogy a princeps a maga
törvényjavaslatát kérés (oratio) formájában adta elő a

188
 tanácskozásra összegyűlt szenátusban, majd az
szavazott felőle. Végül a senatus consultum a 2.
század végére az üres formaság szintjére süllyedt, és
az oratio principis lett a valódi jogforrás, tehát a
senatus consultum az elnevezése ellenére egy olyan
császári constitutio, amelyet a szenátusban való
felolvasással hirdettek ki.
l) ius honorarium:
Másként ius praetorium, a római magánjog egy újabb,
a római jogrendszeren belül annak többi részétől, mint
ius civilétől alakilag elkülönülő rétege, amelynek
kialakulását a iurisdictiós magisztrátusok
jogszolgáltató tevékenysége eredményezte.
m) pays de droit écrit:
Az „írott jog” területe Franciaország déli részén, ahol
az egykori nyugati gót és burgund királyságok
területén a lex Romana Visigothorum élt tovább a 12.
századig formálisan is, ezt követően pedig csupán
tartalmában. Itt könnyen befogadták a glosszátorok
és kommentátorok tanait, s a dél-francia egyetemek
az olaszok mellett a legnagyobb részt vállalták a
római jog megismertetésében és elterjesztésében

189
 n) ius Flavianum:
Fontos lépcső a jogismeret nyilvánossá válásának
irányába a Gnaeus Flavius, Appius Claudius Caecus
pontifex maximus írnoka által Kr. e. 300 körül
ellopott és közzétett ügyleti és performulák, illetve a
perlekedésre és ügyletkötésre alkalmas napokról
összeállított naptár.
o) edictum repentinum:
A pétori edictum azon része, melyben a prétor a
hivatalba lépésekor előre nem látott esetekben ad
jogvédelmet.

3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (10 p.)

a) lex Villia annalis:

Meghatározta a köztársasági magisztraturák
betöltésének sorrendjét (cursus honorum) és annak
előfeltételeit.
b) lex Papiria:
A visszaélések megelőzése érdekében bevezette a
titkos szavazást a törvényhozásnál.

190
 c) lex Valeria:
Az imperium-birtokos magisztrátus fenyítő hatalma
körében elrendelt halálbüntetés elleni fellebbezést tett
lehetővé a népgyűléshez az érintett számára.
d) lex Iulia de municipiis:
Egységes szervezetet adott az itáliai városoknak
Caesar idején, amely kicsinyben a fővárosét követte.
Élükön a konzuloknak megfelelő duoviri iure dicundo
álltak, alattuk a duoviri aedilesszel. A szenátusnak
megfelelő városi tanács (ordo decurionum) mellett a
comitia curiata működött.
e) lex Caecilia Didia:
Megtiltotta, hogy a magisztrátus több tárgyilag össze
nem függő indítványt közös javaslatba foglaljon
azért, hogy egy népszerűtlen indítványt a többiek
közé csempészve a népgyűléssel elfogadtasson.

4. Kinek a nevéhez fűződnek az alábbi művek? (4 p.)

a) Basilica:
VI. (Bölcs) Leo
b) Breviarium Alaricianum:
II. Alarich

191
 c) Massentheorie:
Bluhme
d) Liber singularis Horón:
Quintus Mucius Scaevola

5. Sorolja be az alábbi jogtudósokat a megfelelő

korszakba és irányzatba! (5 p.)

Theophilus, Celsus, Placentinus, Marcellus, Dorotheus

a) klasszikus kor:
Celsus, Marcellus
b) Jusztiniánusz kora:
Theophilus, Dorotheus
c) glosszátorok:
Placentinus

192
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „ecclesia vivit lege Romana”:

A római jog és a hozzá képest partikuláris jognak
tekinthető kánonjog (egyházjog) viszonyát
meghatározó regula: kanonisták hangsúlyozták
ugyan az újabb keletű egyházjog számos
rendelkezésének elsőbbségét a régi római joggal
szemben, annak általános érvényét azonban
elismerték.
b) „praetores introduxerunt adiuvandi vel supplendi
vel corrigendi iuris civilis gratia propter utilitatem
publicam”:
A prétori jog papinianusi definíciója, mely szerint azt
a prétorok csupán a civiljog alátámasztása vagy
kiegészítése végett közérdekből vezették be.
c) „non ex regula ius sumatur, sed ex iure, quod est,
regula fiat”:
A római jogtudósok számára regula csupán jogi
vezérelv, amelynek mindössze annyiban van érvénye,
amennyiben helyesen foglalja össze az alapjául
szolgáló kazuisztikát, vagyis nem a regulából kell a
jogot levezetni, hanem a tényleges jogból legyen a
regula megformálva.

193
2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!
(45 p.)

a) iugum:
A földadó eszmei adóalapja a dominátus koréban,
akkora termőföld, amelyet egy, fogattal rendelkező
colonus képes megművelni, s az őt el tudja tartani (5
iugerum szőlő vagy, minőségétől függően, 20-60
iugerum szántóföld).
b) lex imperfecta:
A törvény azon fajtája, amely nem helyez kilátásba
hátrányos jogkövetkezményt, némelykor azonban a
jogalkotó mulasztását utólagosan prétori szankció
pótolja.
c) jogi hermeneutika:
A jogértelmezést a jogalkalmazással összekapcsoló
tudományos irányzat a 20. században.
d) comes rerum privatarum:
A császár magánvagyonának, a koronajavaknak és a
császár tulajdonában álló bányáknak, uradalmaknak
az irányításáért felelős állami főtisztviselő a
dominátus korában.

194
e) scholion:
A Basilica egyes részeihez a megértést elősegítő
kommentárként fűzött, a Codexhez és Digestához írt
6. századi megjegyzések kivonatai (ún. régi
scholionok). A törvény életbelépése után ezekhez
újabb, most már a Basilica szövegére vonatkozó
kommentárok járultak (ún. új scholionok).
f) pragmatica sanctio:
A császári rendeletek egyik új formája a dominátus
korában, amely rendszerint egy testület, hivatal,
város, esetleg egész provincia kérelmére kiadott
általános érvényű szabályokat tartalmaz.
Érvényességének feltétele, hogy a kérelemben
foglaltak a valóságnak megfeleljenek, továbbá hogy
az ne ütközzön lex generalisba.
g) iurisdictio:
Elnevezéséből is kitűnően (ius dicere: a jogot
„kimondani”), a polgári igazságszolgáltatás
főhatalmát jelenti, amelynek alapján az azt gyakorló
magisztrátus a jogvitában álló felek meghallgatása
után dönt arról, hogy az ügy bírói útra tartozik-e, s
ha igen, melyek azok a jogszabályok, amelyeket az
ügy elbírálására kijelölt laikus bíró alkalmazni
köteles.

195
h) Massentheorie:
A kompilátorok munkamódszerére, s a bonyolult
munka gyors befejezésére vonatkozó ún. tömeg-
elmélet, miszerint a kompilátorok a jogtudósiratokat
három fő tömegre osztották műfajaik szerint, s ennek
megfelelően a Digesta valamennyi titulusában az
ezekből vett fragmentumcsoportok azonos sorrendben
követik egymást.
i) comitia tributa:
A népgyűlésnek a polgárok lakóhely szerinti területi
egységekbe való beosztáson alapuló típusa. Szűkebb
jogkörökkel rendelkezett, mint a comitia centuriata,
így csak a magistratus minores és a jelentősebb papi
kollégiumok tagjainak megválasztása tartozott
hatáskörébe. Emellett a kisebb jelentőségű
bűncselekmények és a törvényjavaslatokról való
döntés is hozzá tartozott.
j) ius canonicum:
Kánonjog vagy egyházjog, melynek forrásai a
keresztény császárság óta a zsinatok (synodi, concilia)
határozatai, a pápák jogi tartalmú ügylevelei
(epistulae decretales), gyűjtőnéven canones (kanón:
mérték, szabály), melyeken már megmutatkozik a
római jog hatása.

196
k) tribunus plebis:
Kr. e. 494-ben a plebejusok érdekeinek védelmére a
concilium plebis által választott magistratus. Fő
feladata a plebs tagjainak történő segítségnyújtás volt
a magistratusok önkénye ellen, és általános vétójoggal
rendelkeztek a magistratusok hivatali intézkedéseivel
szemben. A 2. századtól hivatali évük leteltével a
senatus tagjaivá váltak.
l) lex dicta:
Olyan rendelet, amelyet a császár vagy valamelyik
főtisztviselője ad ki a fiskális államvagyonba vagy a
császári patrimoniumba tartozó uradalmak és bányák
igazgatásának belső rendjére vonatkozóan, többnyire
valamelyik lex data alapján.
m) veteres:
A köztársaságkori, preklasszikus jogtudomány
elnevezése, akiket a klasszikusok csak „régiek”
gyűjtőnéven emlegettek.
n) annuitás elve:
A köztársaság idején a monarchia újbóli kialakulását
megakadályozni hivatott egyik elv, miszerint a
magisztrátusok hivatali ideje egy évben lett
megállapítva.

197
 o) praefectus vehiculorum:
A központi igazgatás és a provinciák közötti
ügyforgalom lebonyolítása érdekében megszervezett
postaszolgálat (cursus publicus) vezetője, az ún.
„birodalmi főpostamester” a principátus korában.

3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (10 p.)

a) Reichskammersgerichtsordnung:
A római jog recepcióját jelentette a Német-Római
Birodalomban, hogy a Birodalmi Kamarai Bíróság
1495-ben elfogadott rendtartásával elrendelte, a
bíróság az előtte folyó perekben a városi vagy
tartományi jogok rendelkezése hiányában a „közös
jog”, a „gemeines Recht” – a ius commune német
megfelelője – szerint tartozik ítélni. A római jog tehát
mint kisegítő, szubszidiárius jog került alkalmazásra
ott, ahol a hazai jog hiányos volt
b) lex Hortensia:
A plebiscitumok hatályát kiterjesztette az egész
népre, így a concilium plebis összehívására egyedül
jogosult tribunus plebist is a rendes magisztrátusok
sorába emelte.

198
 c) lex Maenia:
A magisztraturára jelölésekhez előírta a szenátus
előzetes jóváhagyásának kikérését.
d) lex Canuleia:
A patriciatus és a plebs közötti házassági tilalmat
törölte el Kr.e. 5. században.
e) lex Cornelia de magistratibus:
Meghatározta a magisztraturák betöltésének
sorrendjét (cursus honorum) és az ehhez megkívánt
minimális életkort, továbbá előírta, hogy az egyes
tisztségek viselése között legalább két évnek kell
eltelnie. Ez a sorrend a következő: quaestor (30 év),
aedilis vagy tribunus plebis (37 év), praetor (40 év),
consul (43 év). Censor és dictator csak konzulviselt
lehetett.

4. Kinek a nevéhez fűződnek az alábbi művek? (4 p.)

a) constitutio Omnem:
Justinianus
b) Codex Euricianus:
Eurich
c) Glossa Ordinaria:
Accursius

199
 d) Summa Codicis:
Azo

5. Sorolja be az alábbi jogtudósokat a megfelelő

irányzatba! (5 p.)

Baldus, Rudorff, Cinus, Wolff, Bruns

a) kommentátorok:
Baldus, Cinus
b) természetjogi iskola:
Wolff
c) történeti-forráskutató iskola:
Rudorff, Bruns

200
 2.

Perjog
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (4 p.)

a) „bis de eadem re ne sit actio”:

Ugyanazon ügyből (igényből) kifolyólag nem lehet
kétszer ugyanazt a keresetet megindítani.
b) „vim vi repellere cuique licet”:
Az előre nem látható erőszakos támadásra a
védekezésként kifejtett erőszak mint önvédelem
általánosságban megengedett, még akkor is, ha a
visszaverés a támadónak nagyobb hátrányt okozott
volna, mint amekkora elhárítására törekedett.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) adiudicatio:
A formula osztóperekben előforduló rendes
alkatrésze, amelyben a prétor felhatalmazta a bírót,
hogy a felosztandó vagyonból a feleket egyenként
illető részeket jelölje ki, és részükre ítélje oda.
b) praesumptio iuris et de iure:
Az ún. megdönthetetlen vélelem, amelynél a
vélelemben foglalt tényállítással szemben az
ellenbizonyítás kizárt.

202
c) distractio bonorum:
A prétori végrehajtás során a csődbe jutott adós
számára biztosított kedvezmény, amelynek
értelmében a vagyonát nem egészében, hanem
vagyontárgyait egyenként értékesítve árverezték el
addig, amíg a hitelezők követeléseinek kielégítéséhez
szükséges bevételi összeg össze nem gyűlt.
d) exceptio dilatoria:
Az alperesnek a formulába felvett olyan kifogása,
amely csak átmenetileg gátolja a felperes kereseti
jogának érvényesülését.
e) condictio certae rei:
Egyedileg meghatározott, konkrét dolog követelésére
irányuló stricti iuris actio, melyből nem tűnik ki, hogy
miből , pontosan milyen jogalapból ered a követelés.
f) beneficium competentiae:
A csődbe jutott adós azon kedvezménye, miszerint
későbbi szerzeményeivel csak abban a mértékben felel
hitelezőivel szemben, amennyiben ezek meghaladják
az életfenntartáshoz szükséges mértéket.
g) libellus conventionis:
Az V. sz. második felétől a cognitiós pert megindító,
már a hatóság közreműködésével írásba foglalt idézés.
A felperes első szám első személyben saját aláírásával

203
 készített el egy írásbeli okiratot, amelyben kérte a
bírótól az alperes idézését. A libellus tartalmazta az
alperes követeléseinek rövid ismertetését az alapjául
szolgáló tényekkel együtt. A libellus vizsgálata után
a bíró decretumában határozott az alperes idézéséről,
s segédszemélyzete közreműködésével akár
előállítását is elrendelhette.
h) per:
A per olyan bírósági eljárás, amelyben a bíró az
államhatalom szerveként, a felek kérelmére és
közreműködésével lefolytatott bizonyítási eljárás
során kiderített tényállás alapján ítéletében
megállapítja a vitás jog fennállását vagy fenn nem
állását, és rendelkezik az ehhez fűződő
jogkövetkezményekről.
i) prétori stipulatio:
A prétor peren kívüli jogsegélye, kényszerű
kötelezettségvállalás, amellyel a prétor arra kötelezte
a felet, hogy stipulatióval olyan kötelezettséget
vállaljon magára – s esetleg kezesekkel is biztosítson
–, amely őt egyébként a ius civile szerint nem terhelné.

204
j) onus probandi:
Az ún. bizonyítási teher, amely arra a félre hárult, aki
valamit állított (alleganti incumbit probatio), így
tehát a formuláris perben az intentio bizonyítása a
felperesre, az exceptióé az alperesre.
k) legis actio:
A törvény által szigorú pontossággal meghatározott,
ünnepélyes perbeli cselekvésmódok (szóbeli
mondókák, szimbolikus cselekmények), amelyekkel a
peres felek a pert vezető magisztrátustól a jogvita
eldöntésére szolgáló eljárás elrendelését kérték.
l) cassatio:
A fellebbviteli bíróság által az alsóbb fokú bíróság
ítéletének megsemmisítése, amelyre azokban az
esetekben került sor, amikor az ügyben eljárt bíró
hatáskörének hiányát, valamilyen eljárási szabály
megsértését, valamely anyagi jogi elévülési határidő
figyelembevételének elmulasztását vagy a peres felek
perbeli jogképtelenségét állapították meg.
m) intentio:
A formula rendes alkatrésze, amelyben a prétor a
felperes által érvényesíteni kívánt igényt jelölte meg,
és annak feltételeit foglalta össze.

205
n) alaki jogerő:
A bírói ítélet negatív, pergátló funkciója, a jogvita
végleges és érdemi lezárása, miszerint a perben
(további) fellebbezésnek nincs helye.
o) az elévülés nyugvása:
Az elévülés nyugszik (dormit) olyankor, amikor a
keresetindítás lehetősége hiányzik. Az elévülés a
nyugvás megszűnte után a már eltelt idő
beszámításával folytatódik.
p) cessio bonorum:
A prétori végrehajtás során a csődbe jutott adós egész
vagyonának a hitelezők javára, a venditio bonorum
káros következményeinek elkerülése céljából történő
átengedése, amelynek következtében az adós
mentesült a személyi végrehajtás alól, nem vált
infámissá sem, és későbbi szerzeményeivel csak abban
a mértékben felelt hitelezőivel szemben, amennyiben
ezek meghaladták az életfenntartásához szükséges
mértéket.

206
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (6 p.)

a) decretum divi Marci:

Követelése elvesztésével büntette azt a hitelezőt, aki
adósának vagyontárgyait önhatalmúlag, bár erőszak
alkalmazása nélkül követelése fejében lefoglalta.
b) lex Poetelia:
Megtiltotta a pervesztes adós megölését, vagy
rabszolgaként való eladását, de adóssága
ledolgozásáig a hitelező hatalma (mancipiuma) alatt
maradt.
c) lex Aebutia:
A régi római peres eljárás mellett római polgárokra is
kiterjesztette a formuláris eljárást, azt a perlési
módot, amelyet a peregrinusok egymás közötti és
római polgárokkal folytatott pereiben a praetor
peregrinus fejlesztett ki.

4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi

jogeszközök? (12 p.)

a) actio Pauliana:
A prétori végrehajtás során az árveréstől számított
egy éven belül a hitelezők részére kiadott kereset az

207
 adóssal összejátszó rosszhiszemű személyek ellen a
szerzett vagyon kiadására, a károsító szándékról nem
tudó, ingyenesen szerző jóhiszemű harmadik
személyek ellen az ingyenes szerzésből származó
gazdagodás erejéig.
b) missio in possessionem:
Prétori peren kívüli jogsegély, amelynél a
magisztrátus birtokba helyezi, azaz feljogosítja a
kérelmezőt, hogy egy más személynek egyes
vagyontárgyait (missio in rem), vagy egész vagyonát
(missio in bona) birtokba vegye.
c) exceptio doli specialis:
Az alperes kifogása, melyben arra hivatkozott, hogy
a felperes őt egy, a múltban elkövetett, konkrét
dolózus magatartással tévesztette meg.
d) actio familiae herciscundae:
Osztóperekben alkalmazott kereset, amely a közösen
örökölt hagyaték felek közötti megosztására – a
feleket egyenként megillető részek kijelölésére és
részükre történő odaítélésére – irányult.

208
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „unus testis nullus testis”:

A posztklasszikus jog álláspontja szerint egyetlen
tanúvallomásnak nem lehet hitelt adni: mert egy tanú
nem tanú.
b) „res iudicata pro veritate accipitur”:
Az ítélet anyagi jogerejét fejezi ki: az ítélettel
eldöntött ügy tartalmi helyességére való tekintet
nélkül mindenkire nézve kötelezően irányadó, azt
jogilag igazságnak kell tekinteni.
c) „nihil aliud est actio, quam ius quod sibi debeatur,
iudicio persequendi”:
A kereset alaki és anyagi jogi jelentését összefoglaló
regula, mely szerint a kereset nem más, mint jog arra,
hogy perrel érvényesíthessük azt, ami jár nekünk.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) actio in rem:
Az a kereset, amely egy mindenkivel szemben hatályos
dologi jog érvényesítését célozta. E keresetnek bárki
alperese lehetett, aki az illető jogot sértette. Az in rem

209
 actiókat vindicatio vagy petitio néven is szokás
említeni.
b) exceptio peremptoria:
Az alperesnek a formulába felvett olyan kifogása,
amely a felperes keresetének érvényesítését egyszer s
mindenkorra meghiúsítja.
c) fikció:
Fikcióról akkor beszélünk, amikor a jogrend azt írja
elő, hogy a bíró ítéletét egy valótlan, képzelt
tényállásra alapozza, azt valósnak tekintve.
d) condemnatio:
A formula rendes alkatrésze, amelyben a prétor arra
utasította a bírót, hogy amennyiben az intentióban
foglaltakat bizonyítva látja, úgy az alperest
marasztaló, ellenkező esetben felmentő ítéletet
hozzon.
e) venditio bonorum:
A hitelező által a prétori edictum alapján kérhető
vagyoni végrehajtás: a nem fizető adóst
megfosztották teljes vagyonától, és ezt az egész
vagyont bocsátották árverésre, amelyet a legtöbbet
ígérő árverési vevő szerzett meg.

210
f) pignus ex causa iudicati captum:
A bírósági végrehajtó közreműködésével lefolytatott
bírói zálogolás a vagyoni végrehajtás során a császári
perrendben, mellyel meghatározott sorrendben
foglalták le (ingók, ingatlanok, követelések) az adós
vagyonának egyes elemeit. Nemfizetés esetében a
végrehajtó közreműködésével értékesítették a zálog
alá vont vagyonelemeket, hogy a befolyt vételárból a
követelést kielégítsék
g) contradictio:
Az ellentmondás, mely megkülönbözteti a peres
eljárást a többi, ún. nemperes, másként peren kívüli
bírósági eljárástól, amely abban áll, hogy a bírósághoz
jogvédelemért folyamodó kérelmének teljesítését a
másik fél ellenezi, ennek eredményeként jön létre a per,
s válik a kérelmező felperessé, ellenfele pedig
alperessé.
h) demonstratio:
A formula rendes alkatrésze, amely a határozatlan
tárgyú, bonae fidei jellegű keresetek jogalapját
(causáját) jelöli meg.
i) litis contestatio:
Az in iure eljárás záró mozzanata, a legis actiós
eljárásban még csak egyszerű tanúfelhívás, a

211
 formuláris perben viszont peralapító magisztrátusi
aktus: a formula kiadása rögzíti, hogy a felek vitás
ügyüket a formulában foglalt feltételek mellett a
kinevezett bíró döntésére bízzák, annak alávetik
magukat. A cognitiós eljárásban már nem
tanúfelhívás volt, nem is a magisztrátus hatalmi
aktusa, hanem az alperes perbe bocsátkozása azzal,
hogy a felperes keresetének ellentmondott.
j) pronuntiatio:
Rendes formulaalkatrész az ún. praejudiciális
kereseteknél, azokban az esetekben tehát, amelyekben
a kereset nem marasztalásra irányul, hanem csak
valamely jogállapot fennforgásának vagy fenn nem
forgásának bírói megállapítására.
k) extraordinaria cognitio:
A principátus elején kialakult rendkívüli eljárás olyan
esetekre, amelyek rendes peres eljárásokban nem
voltak érvényesíthetőek, mivel sem a civiljogban, sem
a prétori jogban nem volt számukra actio. A rendes
igazságszolgáltató magisztrátusokon kívüli tényezők
– pl. consulok, prefectusok – jártak el bennük a peres
eljárás rendes szabályainak mellőzésével.

212
l) interdictum:
A prétor peren kívüli jogsegélye, amelyet szóbeli
parancsként az egyik fél kérelmére a jelenlévő másik
félhez intézett abból a célból, hogy az utóbbitól
bizonyos magatartás tanúsítását kikényszerítse.
m) litis denuntiatio:
Az idézés. egyik típusa: a IV. században és az V.
század elején a peres eljárás az alperesnek a felperes
általi írásban történő idézésével indult. A felperesnek
közvetlenül az alpereshez intézett idézése, azzal az
újítással, hogy ezt a bíró részére előzetesen is meg
kellett küldeni.
n) actiones perpetuae:
Ún. örökös keresetek, melyek időbeli korlátozás nélkül
indíthatók, azaz nem évülnek el. A civiljogi keresetek
még a klasszikus korban is jórészt ilyenek voltak.
o) interdictum restitutorium:
Prétori peren kívüli jogsegély, egy dolog birtokának
visszaadására irányuló szóbeli parancs, amelyet az
egyik fél kérelmére a jelen lévő másik félhez intézett a
prétor.

213
 p) legis actio per condictionem:
Határozott pénzösszegre vagy más határozott
dologra irányuló követeléseknél alkalmazott legis
actio specialis. Lényege a felek kölcsönös
kijelentésében állott, hogy 30 nap múlva
bíróválasztás céljából megjelennek a prétornál. Az
alperesnek e határidő lehetővé tette a megfontolást és
esetlegesen a kötelem teljesítését, hogy a további
eljárást elkerülhesse.

3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (4 p.)

a) lex Iulia de vi privata:

A támadó (offenzív) önhatalom alkalmazásának
visszaszorítása érdekében született törvény a
principátus elején, mely büntetés terhe mellett
megtiltotta az erőszakos jogérvényesítést.
b) lex Silia:
Bevezette a legis actio per condictionem eljárást a
határozott pénzösszegre irányuló követelésekre.

214
4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi
jogeszközök? (12 p.)

a) exceptio rei iudicatae:

Az alperes élhetett vele, ha a felperes a jogerős ítélettel
elbírált igényét bármilyen formában új per tárgyává
kívánta volna tenni.
b) actio iudicati:
A formuláris perben győztes felperes a marasztaló
ítélet alapján e keresettel tehette folyamatba a
végrehajtást, ha az alperes 30 nap alatt nem tett
eleget az ítéleti marasztalásnak. Az így indított újabb
pernek csak az lehetett a tárgya, hogy van-e érvényes
marasztaló ítélet, ill. nem szűnt-e meg annak hatálya
újabb tények folytán. Helye volt akkor is, ha az adós
elismerte a keresetet, vagy nem védekezett azzal
szemben.
c) in integrum restitutio:
A prétor peren kívüli jogsegélye, eredeti (előbbi)
állapotba való visszahelyezés: rendkívüli
beavatkozás oly joghatások megszüntetésére, amelyek
bár a jog normáinak szabályszerű alkalmazásából
eredtek, valakire mégis méltánytalan sérelmet
jelentettek,

215
d) exceptio doli generalis:
Az alperes kifogása, melyben arra hivatkozott, hogy
a felperes azért dolózus, mert tudja, hogy nincs igaza,
és mégis perel.

216
1. Milyen jogkövetkezmények fűződnek a litis
contestatióhoz a formuláris perben! (4 p.)

a) A felperes kereseti joga felemésztődik (actio

consumitur).
b) A perbe vitt eredeti jog egyszerű pénzbeli kötelemmé
alakul, még akkor is, ha eredetileg másra irányult.
c) A litis contestatio időpontja irányadó a felek személye
és a per tárgya tekintetében.
d) A litis contestatio időpontja mérvadó a marasztalás
terjedelme, mértéke tekintetében. Az ítéletnek a
felperest abba a helyzetbe kellett hoznia, amelyben
akkor lett volna, ha az alperes a litis contestatio
időpontjában teljesített volna.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(51 p.)

a) praesumptio iuris:
Az ún. egyszerű vélelem, amelynél a valószínűsített
tényállással szemben lehetséges az ellenbizonyítás.
b) magister bonorum:
A prétori végrehajtás második fő mozzanata, a
vagyon eladásának előkészítése során a hitelezők

217
 által maguk közül választott személy, aki egy újabb
hirdetményben tette közzé az árverés helyét,
időpontját, az adós tartozásait és az árverésre kerülő
vagyont.
c) formula:
A formuláris eljárás lényegét adó, a prétornak a
bíróhoz intézett írásbeli utasítása, amely a felek
személyének és a per tárgyának konkrét megjelölése
mellett megszabta azokat a feltételeket, amelyektől a
pernyerés vagy pervesztés függött.
d) reformatio:
A reformatio a fellebbezési bíróság által a fellebbezés
folytán újratárgyalt ügyben hozott korábbi ítélet
megváltoztatását jelenti.
e) önsegély:
A támadó (offenzív) önhatalom, vagyis egy már
végbement jogsértés következményeinek elhárítása
végett alkalmazott erőszak.
f) keresetelévülés:
A kereseti jog időmúlás következtében való
elenyészése: ilyenkor csak az actio szűnik meg, nem
pedig az a jog, amelynek érvényesítése érdekében
indították (kivéve a szolgalmat).

218
g) bonae fidei actio:
Az actio incerta azon típusa, melynek intentiójában a
prétor utasította a bírót, hogy a per elbírálásánál
vegyen figyelembe mindent, amit a "bona fides", azaz
a tisztesség, jóhiszeműség a felektől az illető ügy
természetéből kifolyólag egymással szemben
megkíván.
h) vindex:
A legis actio per manus iniectionem eljárásában a
pervesztes adós – aki maga nem védekezhetett –
érdekében fellépő kezes.
i) cognitiós eljárás:
A rendes (formuláris) eljárás mellett a principátus
elején kialakult különös eljárás, amely a dominátus
korában az egyedüli peres eljárássá vált. Az ügyet
elejétől a végéig a császár által kinevezett
hivatalnokbíró tárgyalta le, az ítélet ellen pedig
fellebbezésnek volt helye.
j) anyagi értelemben vett actio:
Az anyagi értelemben vett actiót igénynek nevezzük,
amely tehát nem más, mint a keresettel érvényesíthető
alanyi jog.

219
k) praejudiciális kereset:
Olyan keresetfajta, amely nem marasztalásra, hanem
csak valamely jogállapot fennforgásának vagy fenn
nem forgásának bírói megállapítására irányul.
l) exceptio:
Az exceptio a formula rendkívüli alkatrésze,
amelyben a prétor felhívta a bírót, hogy ha az
intentióban foglaltakat bizonyítva is látja, még
vizsgáljon meg egy további – az exceptióban felhozott
– ténykörülményt, és ha ez utóbbi igaznak bizonyul,
az intentio valósága ellenére is mentse fel az alperest.
m) condictio:
A stricti iuris actiók közé tartozó keresetfajta, mely
kezdetben csak határozott pénzösszeg, vagy minőség
és mennyiség szerint meghatározott, továbbá
egyedileg meghatározott dologra irányult: általános
jellemzője, hogy nem tűnt ki belőle, miből ered a
követelés.
n) iudex unus:
Az apud iudicem eljárásban a prétor kinevezése
alapján eljáró egyesbíró a legis actiós, ill. a formuláris
perben.

220
o) legis actio per pignoris capionem:
Egyfajta peren kívüli zálogolási eljárás, melynek
alkalmazásával a hitelező a nemfizető adós dolgait
ünnepélyes szavak kíséretében maga lefoglalhatta. Ez
az eljárás tehát nem igényelte sem a magisztrátus, sem
a bíró részvételét.
p) interdictum duplex:
A prétor peren kívüli jogsegélye, melynél a felek
egymást kölcsönösen zavaró magatartással vádolták,
így a szóbeli parancs mindkettőjükhöz szólt. Ez
esetben a két fél egyszerre játszotta a felperesi és az
alperesi szerepet is a másikkal szemben.
q) missio in bona:
A hitelező, ill. hitelezők beutalása a prétor által a
végrehajtás alatt álló adós vagyonába, a fedezeti
vagyon zár alá vételének céljából. A magisztrátus
birtokba helyezi, azaz feljogosítja a kérelmezőt, hogy
egy más személynek az egész vagyonát birtokba
vegye.

221
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (6 p.)

a) lex Furia de sponsu:

Az adósért kötelezettséget vállaló több kezes közül
annak biztosította a személyi végrehajtás
alkalmazását a hitelezővel szemben, akitől a hitelező
nagyobb összeget hajtott be az adós tartozásának
teljesítésére, mint amekkora a több kezes közül az
egyes kezesre eső arányos rész lett volna.
b) lex Calpurnia:
Bevezette a legis actio per condictionem eljárást a
határozott dologra irányuló követelések
érvényesítésére.

4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi

jogeszközök? (9 p.)

a) exceptio rei in iudicium deductae:

Az alperes kifogása arra az esetre, ha a felperes
ugyanazon igény alapján, ugyanazzal a keresettel a
litis contestatiót követően új pert indítana .
b) interdictum fraudatorium:
A végrehajtási eljárásban a hitelezők javára a prétor
által adott jogeszköz a hitelezők kijátszására történő

222
 vagyoni rendelkezések visszavonására, az eredeti
állapot helyreállítása céljából. Ezt a prétori
jogeszközt a hitelezők az adóssal összejátszó olyan
harmadik, kedvezményezett személyekkel szemben is
kérhették, akik tisztában voltak az adós károsító
céljával.
c) condictio triticaria:
Pénztől különböző határozott dologmennyiség
követelésére irányuló stricti iuris actio, melyből nem
tűnik ki, hogy miből, pontosan milyen jogalapból ered
a követelés.

223
1. Sorolja fel a prétor peren kívüli jogsegélyeit! (4 p.)

a) interdictum
b) prétori stipulatio
c) missio in possessionem
d) in integrum restitutio

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(54 p.)

a) praescriptio:
A formula rendkívüli alkatrésze, annak elejére
(„előirat”) felvett megjegyzés valamelyik fél
érdekében.
b) actiones temporales:
Időbeli korlátozással érvényesíthető keresetek, melyek
általában egy éven, ill. még rövidebb időn belül voltak
indíthatók. A határidők jogvesztők, melyek leteltével
a keresettel együtt az alanyi jog maga is elenyészett.
c) missio in rem:
Prétori peren kívüli jogsegély, amelynél a
magisztrátus birtokba helyezi, azaz feljogosítja a
kérelmezőt, hogy egy más személynek egyes
vagyontárgyait birtokba vegye.

224
d) libellus contradictorius:
A cognitiós pert megindító, felperesi írásbeli idézéssel
(litis denuntiatio) szembeni, a felperes keresetének
ellentmondó irat az alperes részéről.
e) anyagi jogerő:
A bírói ítélet anyagi jogerejének nevezzük azt, hogy
az ítélettel eldöntött ügy tartalmi helyességére való
tekintet nélkül mindenkire nézve kötelezően
irányadó, azt jogilag igazságnak kell tekinteni.
f) alaki értelemben vett actio:
Az alaki értelemben vett actio a kereset a felperes
perindító cselekménye, függetlenül attól, hogy az
állított jog létezik-e.
g) defenzív önhatalom:
A védekező önhatalom (önvédelem) valaki személye
vagy javai ellen bekövetkezett vagy azokat
közvetlenül fenyegető jogellenes támadás erőszakkal
történő visszaverése.
h) rescriptumos eljárás:
Olyan peres eljárás, amelyben császár speciális
bíróként jár el: a jogkeresők közvetlenül hozzá
fordultak, hogy ő rescriptumában elvi állásfoglalást
adjon a per alapját képező jogi kérdésben. A

225
 kibocsátott rescriptum a továbbiakban kötelezte az
eljáró hivatalnokbírót.
i) az elévülés félbeszakadása:
Az elévülés félbeszakad a jogosult jogfenntartó, ill. a
kötelezett jogelismerő magatartása vagy nyilatkozata
következtében. A megszakítás után az elévülés újra
kezdődik, és a már eltelt idő nem jön figyelembe.
j) bonorum emptor:
Az árverési vevő a prétori végrehajtás során: az
árverezők a vagyon aktíváinak teljes átengedése
ellenében a hitelezők bizonyos százalékig menő
kielégítését ígérték, s a prétor a legmagasabb
százalékot ígérőnek adta át a vagyont. Ez az árverési
vevő lépett így az ígért százalék erejéig az adós
helyébe.
k) in ius vocatio:
A legis actiós eljárást megindító perbehívás, azaz
idézés, amelynek során a felperesnek kellett az
alperest a prétor elé állítania (az idézés közterületen
az „in ius te vocato” a „perbe hívlak” szavak
elmondásával történt). Az alperes köteles volt eleget
tenni a felperes felhívásának, különben vele szemben
a felperes erőszakot is alkalmazhatott.

226
l) actio consumitur:
A keresetjog felemésztődése, mely a formuláris perben
a litis contestatio jogkövetkezményeként állt elő. A
felperes ezt követően ugyanabból az igényből újabb
pert az alperes ellen nem indíthatott többé.
m) apellatio:
A fellebbezés intézménye, mely a cognitiós eljárásban
vált lehetővé az ítélet ellen. Az ítélet kihirdetését
követően rögtön szóban vagy rövid határidőn belül
írásban nyílt lehetőség fellebbezésre, melyet a bírósági
hierarchiában felettes fórum bírált el. A fellebbezés az
ítélet hatályát felfüggesztette.
n) actio communi dividundo:
Az osztóperek egyik típusa, mely adiudicatiót
tartalmaz: a felek közös tulajdonának felosztását,
vagy a közös tulajdon más módokon történő
megszüntetését szolgáló kereset volt.
o) szinguláris végrehajtás:
A vagyoni végrehajtás egyik formája a császári
perrendben, mely egyes vagyontárgyakra ment. A
határozott dologra szóló ítélet esetén hatósági
közreműködéssel rendelték el a marasztalt féltől a
dolog kiadását a pernyertes fél számára. A határozott
pénzösszegre történő marasztalások esetében pedig

227
 bírói zálogolással meghatározott sorrendben foglalták
le az adós vagyonának egyes elemeit.
p) vindictam spirans actio:
Azon keresetek melyek a jogosult halálával
megszűnnek és így a keresetjog nem száll át az
örökösökre.
q) ordo iudiciorum privatorum:
A formuláris eljárás mint rendes peres eljárás
megjelölése az extraordinaria cognitióval szemben a
principátus elejétől egészen a formulák
használatának betiltásáig (342-ig).
r) legis actio per manus iniectionem:
A megítélt pénzkövetelés végrehajtására szolgáló
eljárás: a pervesztes adóst, ha a részére a XII táblás
törvény szerint erre nyitva álló 30 nap alatt
tartozását nem fizette meg, a hitelező ünnepélyes
szavak használatával, kézrátétellel elfoghatta
(manus iniectio), és a prétor elé vihette.

228
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (6 p.)

a) lex Vallia:
Lehetővé tette, hogy – bizonyos kivételek mellett –
valamennyi eljárást, amely a kézrátétel (manus
iniectio) rítusa szerint ment végbe, a jövőben a manus
iniectio pura szabályai szerint, tehát vindex
közbejötte nélkül folytathassanak le.
b) lex Iulia iudiciorum privatorum:
Hatályon kívül helyezte a legis actiós eljárásokat és
ezzel rendes peres eljárássá tette a formuláris pert.
c) lex Publilia:
Lehetővé tette, hogy amennyiben a főadós hat
hónapon belül nem téríti meg a helyette fizető
kezesnek (sponsor) az általa kifizetett összeget, akkor
a kezes manus iniectio pro iudicato alkalmazásával
személyi végrehajtás alá vonhatta az adóst.

4. Határolja el egymástól a praesumptio és a fictio

fogalmát! (6 p.)

Praesumptio esetén a jogrend egy nem bizonyított, hanem

valószínű tényállítást fogad el valósnak, az
ellenbizonyítás lehetőségével vagy annak kizárásával; a

229
fictiónál ellenben a jogrend azt írja elő, hogy a bíró ítéletét
egy valótlan, képzelt tényállásra alapozza. A rómaiaknál
a fictio továbbá nem bizonyítási kérdés volt, hanem a
keresetek egyik fajtája – actio fictitia – volt.

230
 3.

Személy- és családjog
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „pater est quem iustae nuptiae demonstrant”:

Apaság vélelmét kifejező regula, mely szerint a
házasságban élő nő gyermekét a férj nemzette.
b) „quamvis in bonis mariti dos sit, mulieris tamen
est”:
Jólllehet a hozomány a férj vagyonába tartozik, az
mégis a feleségé.
c) „servile caput nullum ius habet”:
Jogi státuszát tekintve a rabszolga dolognak minősül
(res mancipi), nincs tehát jogalanyisága.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) turpitudo:
A becstelenség olyan különös esete, amelynél a
becsületcsökkenés előidézője nem egy jogszabály által
körülírt tényállás megvalósítása, hanem az érintett
személynek a közvélemény szemében kétes
foglalkozása, erkölcstelen vagy a közvélekedés szerint
elítélendő magatartása.

232
b) tutor Atilianus:
Hatósági gyám: ha sem törvényes sem végrendeleti
gyám nem volt, a lex Atilia szerint a gyámhatósági
feladatot ellátó magisztrátus rendel gyámot. A
kirendelését a legközelebbi rokonok kötelessége volt
kezdeményezni, s az általuk ajánlottat a
magisztrátus rendszerint vizsgálat alapján nevezte
ki.
c) negotium claudicans:
Ún. „sántikáló jogügylet”: a korlátozottan
ügyletképes serdületlen olyan egyidejűen jogosító és
kötelező rendelkezéseket tartalmazó, de csak jogosító
részében érvényes ügylete, amit gyámi jóváhagyás
nélkül kötött.
d) societatis publicanorum:
Az adóbérlők és közmunkák bérlőinek egyesülése a
római jogban, mely a magántestületek (egyesületek)
közé tartozott, személyegyesítő – változó tagságú és
a tagokétól elkülönült vagyonnal rendelkező – jogi
személy.
e) assertor libertatis:
A vitatott státuszú személy helyett a szabadságper
felpereseként, ill. alpereseként részt vevő ún.
szabadságvédő.

233
f) ius suffragii:
A római polgárjog részét képező olyan közjogi
jogosultság, amely a népgyűléseken és egyéb
közgyűléseken való részvételi és szavazati jogot (ún.
aktív választójog) jelenti.
g) libertinus orcinus:
Végrendelet útján felszabadított (manumissio
testamento) rabszolga. A végrendelet hatályba
lépésével a szabadság az örökös minden
közreműködése nélkül beáll. Mivel a manumissor itt a
végrendelkező, aki már nem él (az Orcusban van), a
felszabadítottnak nem lesz patronusa.
h) vétőképesség:
A vétőképesség (delictorum capacitas) a
cselekvőképesség egyik részeleme, amelynek
értelmében a jogellenes cselekményt a jogrend az
elkövetőnek vétségként (delictum) beszámítja, őt
azért felelőssé teszi.
i) jogi személy:
A jogrend az ember mint természetes személy mellett
magánjogi jogalanyisággal ruházhat fel bizonyos
kiszakított, s ezáltal önállósított állandó emberi
életcélokat is, az ilyen módon létrejött jogalanyokat
nevezzük mai szóhasználattal jogi személynek.

234
j) manus mariti:
Az ún. férji hatalom, a férj teljes magánjogi uralma a
feleség felett személy- és vagyonjogi tekintetben
egyaránt, tulajdonképpen nem más, mint az egységes
családjogi hatalom egyik sajátos megnyilvánulása,
amely tartalmilag azonos az apai hatalommal.
k) commorientes:
A közös veszélyben együtt elhalt házastársak, ill.
szülők és gyermekek elhalálozási sorrendjére -
házassági vagyonjogi és öröklési jogi meggondolásból
- a római jog által felállított megdönthető vélelem,
miszerint a feleség a férje, a serdületlen a szülője előtt,
a serdült pedig szülője után halálozott el.
l) infamia:
Az ún. becstelenség olyan polgári jogállapotot
befolyásoló körülmény, amelynek tényállásai körébe
azok a mos maiorumot kirívó módon sértő
magatartások tartoznak, amelyek a civiljog, illetve a
prétor megítélése szerint az elkövető becsületének
csorbulását, s az illető persona infamisszá válását
eredményezik.
m) latinus Iunianus:
A lex Iunia értelmében az, akinek a felszabadítója
csupán prétori tulajdonos volt; ill. akiket formátlanul

235
 szabadítottak fel; továbbá a lex Aelia Sentia ellenére
felszabadított 30 évnél fiatalabb rabszolga. Csupán
élők közti ius commercii illette, végrendeletet nem
készíthetett, vagyona pekuliumként a manumissorra
háramlott, végrendeleti örökséget nem szerezhetett.
n) dos profecticia:
Olyan hozomány, amelyet az apa vagy az apai ági
felmenő – ha már nem hatalombirtokosa a nőnek –
rendel.
o) capitis deminutio media:
A státuszváltozás azon esete, amikor a polgárjog
(civitas) elvesztése a szabadság (libertas) megtartása
mellett történik, vagyis a polgárból peregrinus lesz.
p) tutela:
A gyámság: a vagyoni önállósággal bíró önjogú, de
cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes
személyeknél a római jogban a hiányzó
cselekvőképesség pótlására kialakult intézmény,
amelynek két alfaja volt: a serdületlenek gyámsága
(tutela impuberum), valamint a régi jogban a nők
gyámsága (tutela mulierum).

236
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (4 p.)

a) lex Aelia Sentia:

Az élők közti felszabadításokat korlátozta: az csak
akkor érvényes, ha az úr 20, a rabszolga 30 évnél
idősebb. Igazolt jogos ok nélkül a 20 éven aluli úr
ügylete semmis, a 30 éven aluli rabszolga pedig csupán
a latinus Iunianus jogállását szerzi meg. Tilos és
érvénytelen a hitelezők csalárd megkárosítása végett
eszközölt felszabadítás, továbbá a gonosztevőként
megbélyegzett rabszolgáké.
b) lex Claudia:
A patronus és quasi-patronus gyámsága kivételével a
nők törvényes gyámságát megszüntette, aminek
következtében a nők gyámsága véglegesen eltűnt a
római jog intézményei sorából.

237
4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi
jogeszközök? (12 p.)

a) interdictum de uxore exhibenda et ducenda:

A férjet megillető jogeszköz a felesége
visszakövetelésére bárki ellen, aki feleségét
visszatartja, még annak atyjával szemben is.
b) vindicatio in servitutem:
A status libertatis tisztázására irányuló
szabadságper, amelyben valaki a szabadságvédő
ellenében azt állítja, hogy a magát szabadnak kiadó
személy valójában az ő rabszolgája.
c) actio dotis:
Az actio rei uxoriae elnevezése a jusztiniánuszi
jogban: a hozomány kiadásának követelésére szolgál.
d) actio rerum amotarum:
A házastársak által egymás között, a másik házastárs
javainak eltulajdonítása esetén indítható kereset,
amely lényegében a condictio furtiva szabályait
követi. Egymással szembeni vagyoni marasztalás
esetén a házastársat megilleti a benefecium
competentiae kedvezménye.

238
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „tres faciunt collegium”:

Az egyesület megalapításához legalább három tag
szükséges abból a célból, hogy szavazattöbbség
kialakulhasson.
b) „nasciturus pro iam nato habetur, quotiens de
commodis ipsius partus quaeritur”:
A méhmagzatot megszületettnek kell tekinteni
mindakkor, amidőn az ő előnyéről van szó.
c) „quae publicae sunt, nullius videntur in bonis
esse”:
Ami az államé, az annak nem kviritár tulajdona,
hanem a magánjog szempontjából forgalomképtelen.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) parapherna:
Női szabadvagyon: házasságban élő önjogú nő
vagyona, mely kizárólagos használata és rendelkezése
alatt marad. Vagyonát akár maga is kezelheti, vagy
azt mandatum formájában bárkire – elsősorban
férjére – bízhatja.

239
b) tutela impuberum:
Serdületlenek gyámsága: a serdületlen korú önjogú
személy védelmére szolgáló intézmény. Gyámság alá
kerül az a serdületlen, aki nem áll apai hatalom alatt,
mert apja meghalt, apja serdületlenként emancipálta,
gazdája serdületlenként manumittálta vagy
házasságon kívül született.
c) peculium castrense:
A családfiú katonáskodással szerzett (zsold,
zsákmány, szolgálattal összefüggő ajándékok)
különvagyona, mely nem lesz az általános szabályok
szerint a családfőé. Arról élők között és halálesetre
szólóan is paterfamilias módjára rendelkezhet. A
családgyermek végrendelet nélküli elhunyta esetén
peculiumként száll át a családfőre.
d) dos aestimata venditionis causa:
A hozományrendelés azon esete, amikor a hozományi
dolgokat pénzben felbecsülve adják át azzal, hogy a
férj jogosult a dolog kiadása helyett annak becsértékét
megfizetni. Ilyenkor a hozományi dolgok véletlen
pusztulása veszélyét a férj viseli, vagyis azok hibáján
kívüli károsodása esetén a becsértéket meg kell
térítenie.

240
e) praesumptio Muciana:
Q. Mucius Scaevolára visszamenő – a házastársak
közötti ajándékozási tilalommal összefüggő –
bizonyítási szabály, miszerint a feleség minden
szerzeménye, amelynek eredete bizonytalan, az
ellenkező bizonyításáig a férj ajándékának
tekintendő.
f) contubernium:
A contubernium szabadnak különnemű rabszolgával
vagy különnemű rabszolgáknak egymással
fenntartott élettársi kapcsolata, amely a connubium-
képesség hiánya miatt nem minősül házasságnak,
hanem puszta ténylegességi viszony.
g) dos adventicia:
Olyan hozomány, amelyet nem az apa vagy az apai
ági felmenő, hanem bárki más rendel.
h) affinitas:
Olyan rokonság, amely nem a nemzésen, illetve a
születésen alapul, hanem a házasságon. Sógorok az
egyik házastársra nézve a másik házastárs egyenesági
és oldalági rokonai annyiadik fokon, ahányadik fokon
rokonai az utóbbinak.

241
i) dominica potestas:
A rabszolgák feletti hatalom, amely magába foglalta
a ius vitae ac necist, vagyis az alávetett személyek
élete feletti rendelkezés jogát is, az oktalan
kegyetlenkedés azonban társadalmi elítélés és cenzori
megrovás alá esett.
j) capitis deminutio maxima:
A státuszváltozás azon esete, amikor a polgárjog
(civitas) elvesztése a szabadság (libertas) elvesztésével
jár együtt, azaz a római polgár rabszolgává válik.
k) ius militiae:
A római polgárjog részét képező olyan közjogi
jogosultság, amely jogot jelent a katonai szolgálat
alatt a légiókba való besorozásra.
l) confarreatio:
A patríciusok között szokásos manus-szerző mód. Ez
a szakrális ügylet abban áll, hogy a felek tíz tanú
jelenlétében kenyéráldozatot mutatnak be a pontifex
maximus és a flamen Dialis közreműködésével.
Közben szigorúan előírt ünnepélyes szavakat
használnak, melyek a házasságkötési szándékot is
kifejezésre juttatják.

242
m) manumissio fideicommissaria:
A közvetlen végrendeleti felszabadítástól
megkülönböztetendő aktus: a végrendelkező itt az
örökösének teszi kötelességévé a felszabadítást,
amelyet az manumissio vindictával foganatosít, így a
patrónusi jogok is őt illetik. Az örökös vonakodása
esetén a szabadság beálltát a magisztrátus mondta ki,
a felszabadított pedig a libertinus orcinus státuszába
jutott.
n) ius postliminii:
Az a jog, melynek értelmében a hadifogságba esett
római polgár kiszabadulásával visszanyeri
szabadságát, és úgy tekintik, mintha fogságba sem
esett volna, azaz ipso iure visszaállnak a capitis
deminutio folytán elvesztett jogai.
o) cognatio naturalis:
Vérrokonság: emberek vérségi leszármazáson
(nemzésen, születésen) alapuló kapcsolata. Rokonok
(cognati) tehát azok, akiket vérközösség kapcsol
össze.
p) negotiorum capacitas:
Az ügyletképesség: a cselekvőképesség egyik
részeleme, amelynek értelmében az adott személy
szerződési és egyéb ügyleti jognyilatkozatai

243
 érvényesek, azaz alkalmasak a célzott joghatások
előidézésére, jogok és kötelezettségek létrehozására.

3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (4 p.)

a) SC Silanianum:
Elrendelte, hogy a családfő erőszakos halála esetén
halállal kell büntetni mindazokat a rabszolgáit, akik
vele a bűntett elkövetése idején egy fedél alatt (sub
eodem tecto) tartózkodtak, és a vizsgálat során nem
tudták igazolni, hogy életüket sem kímélve mindent
megtettek gazdájuk életének védelmére.
b) lex Iulia de maritandis ordinibus:
Szenátoroknak és szabadon születetteknek
megtiltotta, hogy bizonyos infámis személyekkel
házasságra lépjenek.

4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi

jogeszközök? (12 p.)

a) actio rei uxoriae:

A hozomány kiadásának követelésére szolgál, amely
eredetileg egy prétori, majd a civiljogi bonae fidei
actiók közé sorolt kereset. Formulájában a prétor arra

244
 utasítja a bírót, hogy ítéleténél vegye figyelembe
mindazt, amit a méltányosság megkíván. A
keresetindítás a nő személyes joga, melyet örököse
vagy atyja csak kivételesen gyakorolhat.
b) actio legis Plaetoriae:
A 25 évnél fiatalabb akár önjogú, akár hatalomalatti
minornak (kiskorúnak) pénzbüntetésre menő keresete
az ellen, aki őt az ügyletkötésnél becsapta. Popularis
actio, azt tehát a minor érdekében bárki
megindíthatja, s a benne való elmarasztalás infámiát
eredményez (actio famosa).
c) vindicatio filii:
Amennyiben a családtagot harmadik személy tartja
birtokában, ez ellen a családfő a régi időben e
keresettel élhet, amellyel manus nélküli házasságba
került lányát is visszakövetelheti a férjtől.
d) actio tutelae contraria:
A gyám a tisztsége megszűnése után e keresettel
követelheti a gyámolttól az érdekében vállalt
kötelezettségei átvállalását, költekezései
megtérítését.

245
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „civitates privatorum loco habentur”:

A principátus alatt általános elvként érvényesül, hogy
a vagyoni viszonyok tekintetében a városok
magánszemélyeknek tekintendők.
b) „mulier familiae suae et caput et finis est”:
Az önjogúvá vált nők (az özvegy uxor in manu, a
hajadon filiafamilias, az özvegy meny) agnát rokonai
maradnak egymásnak és a többieknek, de velük az
agnatio megszakad.
c) „libera debent esse matrimonia”:
A házassági szándéknak szabad elhatározásból kell
származnia.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) concubinatus:
Az ágyasság connubium-képes férfi és nő házassági
szándék (affectio maritalis) nélkül, házasságon kívül
folytatott állandó együttélése.

246
b) cselekvőképesség:
Bármely szabad vagy nem szabad, érett eszű és
épelméjű embernek az a képessége, hogy
cselekedeteivel joghatásokat tud előidézni, azaz maga
vagy más számára jogokat, illetve kötelezettségeket
tud szerezni.
c) famae restitutio:
A főszabályként élethosszig tartó becstelenségnek
(infámiának) a szenátus vagy a császár általi
eltörlése.
d) honor matrimonii:
A törvényes feleség státusza, amely a feleséget mint
uxort megkülönbözteti a concubinától: gyermekei
törvényesek, és csupán ezek kerülnek férje családjába,
továbbá férjével osztozik annak társadalmi
állásában.
e) fiscus:
Az állami kiadások fedezésére szolgáló célvagyont
jelöli, amellyel hivatali hatalmánál fogva a princeps a
néptől és a szenátustól függetlenül rendelkezhetett,
így mint az állam gazdasági érdekeinek
megszemélyesítője, önálló jogalany.

247
f) familia agnatorum:
Az ún. agnát rokonság, amely azoknak a
személyeknek a köre, akik valaha ugyanazon
családfői hatalomnak voltak alávetve, ill. lettek
volna, ha születésükkor vagy az agnatióba
kerülésükkor a közös ős még élt volna.
g) redemptus ab hostibus:
A rabszolgasághoz hasonló jogállapot: az ellenség
fogságából kiváltott státusza a váltságdíj
megfizetéséig vagy ledolgozásáig (legfeljebb öt évig).
h) adoptio minus plena:
Ha nem felmenő rokon fogadta örökbe
hozzátartozóját, az adoptio a jusziniánuszi jogban
az adoptáltnak csupán törvényes öröklési jogot
biztosított az adoptáló után. Ez utóbbit
eredményezte a nő általi adoptio is.
i) intestabilitas:
Tanúképtelenség: olyan polgári jogállapotot
befolyásoló körülmény, amely szerint az, aki
ünnepélyes jogügyleteknél tanúként vagy
mérlegtartóként szerepelt, majd amikor erre szükség
lett volna, a tanúskodást megtagadta, büntetésből
elvesztette tanúskodásra való képességét mások

248
 ügyleteinél. Úgyszintén mások sem tanúskodhattak
az ő ügyleteinél.
j) ius honorum:
A római polgárjog részét képező olyan közjogi
jogosultság, amely a tisztségekre való választhatóság
jogát (ún. passzív választójog) jelenti.
k) capitis deminutio minima:
A státuszváltozás azon esete, amikor a római polgár
agnatiója változik meg a szabadság (libertas) és a
polgárjog (civitas) érintése nélkül: önjogú személyből
hatalomalatti lesz; hatalomalatti személy egy másik
agnát családba kerül ugyancsak hatalomalattiként;
hatalomalatti önjogúvá válik.
l) jogképesség:
Az embernek, illetve a jogi személynek az a jogrend
adta lehetősége, hogy jogviszonyok alanya legyen,
vagyis jogok illethetik és kötelezettségek terhelhetik.
m) donatio propter nuptias:
Az ún. „házasság miatti ajándékozás” olyan
házassági vagyonjogi intézmény, amely a donatio
ante nuptiasból alakult ki: Jusztiniánusz lehetővé
tette az ajándékozásnak a házasságkötés utáni
létesítését is, ezzel pedig kivette azt a házassági

249
 ajándékozás tilalma, később pedig a bejelentési
kötelezettség alól is.
n) matrimonium iuris gentium:
Az a csupán erkölcsi szempontból házasságnak
tekinthető intézmény, amikor a feleknek akár az
egyike is peregrinus, mivel ilyenkor hiányzik a civiljog
szerinti házasság általános előfeltétele, a connubium-
képesség.
o) latini prisci:
Latium, valamint a régi latin kolóniák lakói.
Jogképességük annyiban korlátozott, hogy nem illeti
meg őket a ius honorum, és csak a sorsolás útján
kijelölt tribusban szavazhatnak. Rómában való
letelepedésükkel azonban polgárjoguk teljessé válik.
p) hozomány:
A hozomány (dos) az a vagyoni érték, amelyet valaki
házasság okából, a házasság terheihez való
hozzájárulásként, a nőre tekintettel a férjnek rendel.

3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (4 p.)

a) lex Plaetoria:
Kr.e. 200 körül hozott plebiscitum, amely a 25 évnél
fiatalabb akár önjogú, akár hatalomalatti serdültnek,

250
 az ún. minornak (kiskorúnak) pénzbüntetésre menő
keresetet adott az ellen, aki őt az ügyletkötésnél
becsapta.
b) SC Claudianum:
Az a szabad nő, aki más rabszolgájával adja össze
magát, és az életközösséget a rabszolga gazdájának
háromszori felszólítására sem szünteti meg, az utóbbi
rabszolgájává lesz, és erre háramlik vagyona is.

4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi

jogeszközök? (12 p.)

a) exceptio legis Plaetoriae:

A minort becsapó csalárd fél keresete ellen a minor
rendelkezésére álló kifogás, melyet a prétori edictum
biztosított neki.
b) interdictum de liberis ducendis:
Amennyiben a családtagot harmadik személy tartja
birtokában, és a gyermek elővezetését a családfő
követelése ellenére a harmadik megtagadja, akkor az
apa e jogeszközzel léphet fel ellene.

251
c) actio de rationibus distrahendis:
A vagyontárgyait elsikkasztó tutor legitimus ellen, a
gyámság megszűnte után maga a gyámolt által
indítható infamáló, duplumra menő poenalis kereset,
amely gyakorlatilag az actio furtinak felel meg.
d) actio ex stipulatu:
A hozomány kiadására irányuló kereset azokban az
esetekben, ha a férj annak kiadására stiulatióval
vállalt kötelezettséget. A kereset átszáll mind a
hozományrendelő, mind pedig a férj örököseire.

252
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „nuptiae sunt coniunctio maris et feminae,

consortium omnis vitae, divini et humani iuris
communicatio”:
A házasság férfi és nő kapcsolata, az élet egészére
szóló társulás, isteni és emberi jog szerinti közösség.
b) „quod ad ius naturale attinet, omnes homines
aequales sunt”:
A természetjog elvei szerint minden ember egyenlő.
c) „populus Romanus capite deminutus est”:
Státuszváltozásnál, ha egy római polgár elvesztette a
civitasát (a libertasszal együtt vagy anélkül), akkor a
római nép egy taggal kevesbedett.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) fictio legis Corneliae:

Ha a római polgár a hadifogságban meghalt, úgy
tekintették, mintha a fogságba esés pillanatában,
tehát még szabadként halt volna meg. Ezzel a
fikcióval lehetővé tették, hogy a hátramaradottak
utána örökölhessenek.

253
b) mutatio familiae:
Az adoptio hatása a mutatio familiae: az
örökbefogadott kilép eddigi agnációjából és az
örökbefogadó agnációjába kerül.
c) ius connubii:
A római polgárjog részét képező olyan magánjogi
jogosultság, amely a római házasság megkötésére,
továbbá a vele kapcsolatos családi jogok
megszerzésére való képességet jelenti.
d) alapítvány:
Vagyonegyesítő jogi személy, amelynél a célt és a
célképviselő szervezetet a vagyoni juttatással
egyidejűleg az alapító állapítja meg, amelyen ezért -
ellentétben a testülettel - utólagos változtatás sem
eszközölhető.
e) gens:
Az agnatio legszélesebb körét, a nemzetséget jelenti.
Azon személyek összessége, akik ugyanazon férfi ős
férfiágú leszármazói anélkül, hogy köztük az agnát
rokonság foka megállapítható lenne. A
nemzetségtagok (gentiles) közös származását csak a
közös kultusz (sacra) és az azonos nemzetségnév
(nomen gentilicum) mutatja.

254
f) coemptio:
A férji hatalom keletkezésének egyik formaszerű
módja: egy per aes et libram ügyleti formában
végbemenő színleges adásvétel. A manus-szerző férj a
nőt hatalmában levőnek mondja, és azt állítja, hogy a
nőt megvásárolta. Ezt a színleges vételt a férj eleinte
a nő atyjával (önjogú nő esetében gyámjával), később
magával a nővel köti, az utóbbi esetben tehát nem
más, mint a nő önmancipatiója atyja vagy gyámja
hozzájárulása mellett.
g) cura furiosi:
Az elmebeteg gondnoksága, mely már a XII táblás
törvény szerint a legközelebbi agnát rokonokat vagy
a nemzetségtagokat illeti meg. Ezek hiányában, vagy
alkalmatlanságuk esetén a prétor rendel gondnokot.
Végrendeleti gondnokrendelés nem lehetséges, ez,
mint puszta javaslat, prétori confirmatióra szorul.
h) addictus:
A rabszolgasághoz hasonló jogállapot, a hitelezőnek
odaítélt adós státusza tartozása ledolgozásáig.
i) ius patronatus:
A felszabadított mint libertinus (vagy libertus) és a
manumissor mint patronus között létrejövő függőségi
viszony, amely a libertus haláláig tart, és kölcsönös

255
 családjogi jellegű kötelezettségeket foglal magába,
túlnyomórészt azonban a patronus javára biztosít
előnyöket.
j) tutela legitima:
Törvényes gyámság, amely a legközelebbi férfi agnát
rokont, vagy ha azonos fokon többen vannak,
valamennyit, ilyenek hiányában a nemzetségtagokat
illette. Jusztiniánusznál a legközelebbi kognát
férfirokon lépett az agnát rokon helyébe. Serdületlen
felszabadítottnál a patronus, emancipáltnál a quasi-
patronus a törvényes gyám.
k) delictorum capacitas:
A vétőképesség a cselekvőképesség egyik részeleme,
amelynek értelmében a jogellenes cselekményt a
jogrend az elkövetőnek vétségként (delictum)
beszámítja, őt azért felelőssé teszi.
l) dotis datio:
A készhozomány főesete: a hozományi rendeltetésű
dolgok tulajdonának egyénenkénti átruházása
(mancipatióval, in iure cessióval, traditióval) a férjre,
ill. idegen dologbeli jogoknak az azokra előírt módon
történő juttatása hozományi címen (dotis causa).

256
m) tutor gerens:
Több gyám esetén a tényleges vagyonkezelést ellátó
gyám, aki mindenkor jogosult a gyámi hozzájárulás
megadására. A többi, mint tutor honorarius, ellenőrző
szerepet játszik. A feladatokat azonban egymás
között meg is oszthatják, például egymástól
földrajzilag távol eső vagyonrészeknél. Ilyenkor
mindegyikük tutor gerens a maga ügykörében, társaira
nézve pedig tutor honorarius.
n) divortium:
A válás kétoldalú formája, mely a házasságnak a felek
egyező akaratával való megszüntetését jelenti.
o) bona fide serviens:
A rabszolgasághoz hasonló jogállapot, annak a
státusza, aki nem tudván szabad voltáról
rabszolgaként szolgál.
p) arrha sponsalicia:
A dominátus korában bevezetett jegyajándék
intézménye, amelyet a házasságtól alaptalanul
visszalépő elveszt, illetőleg kétszeresen tartozik
visszafizetni.

257
3. Miről rendelkeznek az alábbi jogforrások? (4 p.)

a) lex Julia de fundo dotali:

A férj rendelkezési jogának korlátozásaként
megtiltotta és semmisnek nyilvánította az Itáliában
fekvő hozományi telek (fundus dotalis Italicus)
elidegenítését a feleség beleegyezése nélkül.
b) lex Atilia:
A hatósági gyámságról, ill. gyám személyéről
rendelkezett. E szerint, ha sem törvényes, sem
végrendeleti gyám nem volt, a gyámhatósági feladatot
ellátó magisztrátus rendel gyámot: Rómában a
praetor urbanus, később egy külön praetor tutelarius,
tartományokban a praeses provinciae.

4. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi

jogeszközök? (12 p.)

a) rei vindicatio utilis:

A jusztiniánuszi jogban a nőnek biztosított dologi
jellegű kereset a férj birtokában lévő hozományi
dolgok kiadására. Ezek tekintetében tehát a nő
tulajdonosként léphet fel.

258
b) interdictum de liberis exhibendis:
Amennyiben a családtagot harmadik személy tartja
birtokában, ez ellen a családfő e jogeszközzel
követelheti a gyermek elővezetését, melynek
megtörténtével őt az apa magával viheti.
c) actio famosa:
Becstelenséget eredményező (infamáló) kereset, olyan
eljárásokban, melyeknél a bírói marasztalás
következményeként áll be a polgári becsület
csorbulása, közelebbről az ún. infamia mediata. Ilyen
keresetek az actiones poenales (az actio legis Aquiliae
és az actio qoud metus causa kivételével), és némely
bizalmi jellegű jogviszonyból (fiducia, letét, megbízás,
társaság, gyámság) eredő keresetek.
d) vindicatio in libertatem:
A status libertatis tisztázására irányuló
szabadságper, amelyet a szabadságvédő indít a
hatalombirtokos ellen annak megállapítására, hogy a
kérdéses személy jogilag szabad ember.

259
 4.

Dologi jog
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „mala fides superveniens non nocet”:

Ha az elbirtokló a birtokba lépést követően
rosszhiszeművé válik, ez a körülmény már nem
akadályozza meg a jóhiszeműen kezdett elbirtoklás
befejezését.
b) „plures eandem rem in solidum possidere non
possunt”:
Többen egy időben ugyanazt a dolgot egymást
kizáróan nem birtokolhatják.
c) „solo animo retinetur possessio”:
Meghatározott esetekben (pl. az ingó dolog
ideiglenesen elkallódik, ill.. az ingatlan árvíz,
havazás miatt nem megközelíthető) a birtoklási
akarat önmagában tartja fenn a birtokot.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) abszolút detenció:
A birlalat azon esete, amikor a dolog
forgalmonkívülisége vagy pedig a birtokos jogképtelen
volta akadályozza a birtokjogok megszerzését.
b) iniusta possessio:
261
 Jogellenes birtok, amikor a birtok – a birtokszerzés
körülményeire tekintet nélkül – objektíve sérti más
jogát.
c) quasi-traditio:
A klasszikus és a jusztiniánuszi jogban a
szolgalomalapítás általános módja: a szolgalom
gyakorlásának tényleges megkezdése a szerző
részéről, a tulajdonos hozzájárulásával.
d) fictus possessor:
A rei vindicatio lehetséges alperese: aki a dolgot
korábban birtokolta ugyan, de csalárd módon
túladott azon, amikor a felperes perlési szándékáról
értesült, vagy akinél a dolog sohasem volt, de a
magatartásával a felperest megtévesztette, hogy
ellene indítsa a pert és ezzel a valódi birtokost mentse.
e) fructus pendens:
Függő gyümölcs, amely még nem vált el az
anyadologtól, illetve azt még nem szedték be. Nem
önálló dolog, csupán dologrész (accessio), amely a
fődolog jogi sorsát osztja.
f) commixtio nummorum:
A dolgok összekeveredésének sajátos esete: amikor
valaki pénzegyedei oly módon keverednek össze
máséval, hogy azokat egymástól többé

262
 megkülönböztetni nem lehet. A saját pénz közé
bekevert idegen pénzdarabokon a birtokosnak új
tulajdona keletkezik, aki azután, mint jogalap nélkül
gazdagodó, kötelmi alapon tartozik a nyert összeget
visszatéríteni.
g) bonitártulajdon:
Másként prétori tulajdon, a római tulajdon azon
fajtája, amivel a res mancipit formátlan traditióval,
azaz formahibásan szerző fél rendelkezik.
h) possessio civilis:
Jogi birtok, amikor a birtok ténylegességéhez
birtokjogok is járulnak.
i) dissensus in causis:
Tulajdon-traditiónál, ha a felek félreértették egymást
az átruházási cél tekintetében: mindketten törvényes
jogcímre gondoltak, de nem ugyanarra, Érvényes
jogcím hiányában ilyenkor a traditio tranzlatív
hatálya elmarad.

263
j) fructuum licitatio:
Interdictum uti possidetis alkalmazása esetén, ha az
sem állapítható meg, hogy a felek közül ki végezte az
utolsó békés birtokcselekményt, akkor a birtokper
tartamára az kapja meg az ingatlan birtokát, aki az
árverés során pervesztessége esetére a dolog és
gyümölcseinek kiadásán túl a másinak nagyobb
összeget ígért.
k) inaedificatio:
A dologegyesülés körébe tartozó eredeti
tulajdonszerzési mód, ún. beépítés. Amit a telekre
építenek, az a telek accessiója (solo caedit quod
inaedificatum est). A beépítés gyenge egyesítés,
amelyre azonban az általánostól eltérő szabályok
állnak.
l) diutina possessio:
Tartós birtokállapot, az elbirtoklás pozitív feltétele:
az elbirtoklónak azonban nem kell bizonyítania, hogy
a dolog az elbirtoklás egész tartama alatt
megszakítás nélkül nála volt, hanem csupán az
initium possessionist: egy olyan időpontban való
birtokba lépést, amelytől fogva az elbirtoklási idő
letelt.

264
m) vindicatio gregis:
Kivételesen e keresettel vindikálható a
dologösszesség, pl. a nyáj, a birtokos azonban az egyes
darabokra saját tulajdonát igazolhatja.
n) causa credendi:
A tulajdon-tradito egyik jogszerű szerzéscíme:
pénztől különböző helyettesíthető dolog kölcsönbe
adása azzal, hogy az átvevő ne ugyanazt, hanem
ugyanannyit adjon vissza.
o) perceptio:
A gyümölcsszerzés egyik esete, amikor a már elvált
gyümölcs birtokba vételével szerez a természetes
gyümölcsön tulajdont a dologi jogosult.
p) iura vicinitatis:
A tulajdonjog korlátaiként jelentkező ún.
szomszédjogok: a szomszédsági viszonyból
kölcsönösen fakadó behatási jogosultságok az
egymással határos idegen telken.

265
3. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi
jogeszközök? (12 p.)

a) actio de tigno iuncto:

Ha valaki saját telkén építkezett egészben vagy
részben idegen anyaggal, az anyag tulajdonosa
rendelkezésére álló kötelmi büntetőkereset a beépített
anyag kétszeres értékének megfelelő összegű
pénzbüntetésre.
b) exceptio vitiosae possessionis:
A hibás birtok kifogása az alperes részéről: amely a
tilos önhatalommal (vi, clam, precario) szerző
kizárására szolgált a birtokvédelmi eljárásból.
c) interdictum de glande legenda:
Ha a tulajdonos megakadályozza a szomszédját, hogy
a telkére áthullott gyümölcsöket másnaponként
összegyűjtse, utóbbinak e jogeszköz áll a
rendelkezésére.
d) actio negatoria:
A kviritártulajdonos dologi keresete az ellen, aki őt
dolga békés birtoklásában oly módon zavarja vagy
korlátozza, hogy azt állítja, a kifogásolt
magatartásra ő valamely szomszédjog vagy idegen
dologbeli jog alapján jogosult.

266
4. Milyen fikció alkalmazása volt az actio Publiciana
jogintézményének lényege? (4 p.)

Az elbirtoklási idő elteltének a fikciója: a prétor arra

utasítja a bírót, hogy a birtokból kiesett
elbirtoklófélben lévőt tekintse úgy, mintha az
elbirtoklási idő letelt volna, az usucapio többi
feltételének érintetlenül hagyásával.

E fikció alkalmazása melyik fél pernyertességét

eredményezte,

a) ha a felperes és az alperes is bizonyította, hogy a

dolgot ugyanattól a bizonyítatlan tulajdonú 3.
személytől jóhiszeműen és jogcímesen szerezte?
Az alperes lesz a pernyertes, tekintettel arra, hogy előbb
lépett a dolog birtokába, mint felperes.
b) ha ugyanezen tényállás mellett különböző
személyektől szereztek?
Ugyancsak a jelenlegi (alperesi) birtok részesül
előnyben a felperes korábbi (megszűnt) birtokával
szemben.

267
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „possideri autem possunt quae sunt corporalia”:

A birtoklás egyik alapelve: birtokolni csak dolgokat
lehet.
b) „nemo plus iuris ad alium transferre potest, quam
ipse haberet”:
Senki nem ruházhat át másra több jogot, mint amivel
ő maga rendelkezik.
c) „usucapio est finis sollicitudinis ac periculi
litium”:
Cicero szerint az elbirtoklás által az aggódásnak és a
perek veszélyének vége, azaz biztos és áttekinthető
tulajdoni helyzetet teremt.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) causa permutationis:
A tulajdon-traditio egyik jogszerű szerzéscíme a
jusztiniánuszi jogban: a csere ((készcsere és
csereszerződés) a névtelen reálszerződések alá vont
visszterhes juttatásoknak egyik fajtája, amikor a fél

268
 valamilyen ellenszolgáltatás reményében ruházza át
a dolgot.
b) relatív detenció:
A birlalat azon esete, amikor a dolog tényleges
birtokosa birtokközvetítő detentorként más számára,
más nevében (alieno nomine) birtokol, mégpedig mint
hatalomalatti személy vagy mint dologi jogosult vagy
más dolgát kötelmi alapon birtokló.
c) constitutum possessorium:
A birtokjogok külön történő megszerzése anélkül,
hogy maga a jogi birtokos egyúttal a naturalis
possessiót is megszerezte volna. A szerző fél a dolog
eddigi birtokosával kötött megegyezéssel egy causa
possessionist teremt magának, oly módon, hogy az
átruházó valamely detenciós kauza alapján a dolog
birlalatában marad a szerző fél
birtokközvetítőjeként.
d) praescriptio longissimi temporis:
Jusztiniánusz által bevezetett rendkívüli elbirtoklás,
amelynek egyetlen bizonyítandó feltétele a 30 – a
rendes elbirtoklás alól kivett dolgoknál 40 – évi
megszakítás nélküli birtok, feltéve, ha az elbirtokló a
birtokba lépéskor jóhiszemű volt. A jogcím nem
szükséges és a dolog lopott volta sem akadály.

269
e) impensae utiles:
Ún. hasznos beruházások a rei vindicatio alperese
részéről, amelyek a pertárgy fenntartásához nem
szükségesek, de annak forgalmi értékét növelik. Ezek
megtérítését a jóhiszemű alperes követelheti, míg a
rosszhiszeműnek csupán elviteli joga van, feltéve,
hogy ez nem jár rongálással.
f) ius prohibendi:
Tulajdonközösség esetén a condominus egyoldalú
tényleges rendelkezései ellen bármelyik társát
megillető tiltakozási jog. A közösség fennállása alatt
a társtulajdonosok egyikének sincsen joga a közös
dolog kizárólagos vagy részleges használatára a
többiek hozzájárulása nélkül.
g) kviritártulajdon:
Valódi római tulajdon: alanya csak ius commerciivel
bíró személy (civis vagy legalábbis Latinus lehet);
tárgyául csak erre alkalmas dolog szolgálhat (minden
forgalomképes dolog a tartományi telek kivételével);
csak erre alkalmas szerzésmóddal lehet megszerezni.

270
h) possessio naturalis:
A birtok legtágabban az a pusztán ténylegességi
állapot nevezzük, amelyben valaki akkor van, amikor
egy dolgot fizikai hatalmában tart, vagy amikor
legalább megvan a lehetősége arra, hogy a dolgot a
maga szokásszerű rendeltetése szerint használja.
i) fructus civilis:
Ún. polgári (jogi) gyümölcs: valamely – akár
gyümölcsöző, akár nem gyümölcsöző – dolog
használatának átengedéséért szerződésben
megállapított ellenérték, többnyire pénz.
j) vitiosa possessio:
Hibás birtok, melynek a tilos önhatalommal –
szembeszökően megrovás alá eső módon – szerzett
birtokot nevezzük. Tilos önhatalomról akkor van szó,
amikor valaki: vi, azaz az előző birtokos erőszakos
kivetésével; clam, azaz alattomban; precario, azaz
amikor a prekarista a dolgot felszólításra nem adja
vissza.
k) ferruminatio:
A dologegyesülés körébe tartozó eredeti
tulajdonszerzési mód: fémtárgyak melegen történő
összekovácsolása, ill. ugyanazon anyagú résszel való
kiegészítése idegen anyag közbeiktatása nélkül. Ez

271
 erős egyesülés, a fődolog tulajdonosa végleges
tulajdont szerez a mellékdolgon.
l) iustus titulus usucapionis:
Az elbirtoklás egyik pozitív feltétele: jogszerű
szerzéscím. Az a jogügylet, ill. egyéb tény, amelyre az
elbirtokló birtoklását alapítja, s amelyet a jogrend
tulajdonszerzés igazolására alkalmasnak ismer el.
m) res extra commercium:
Forgalom kívüli dolgok, rajtuk semmiféle magánjog
(tulajdonjog, idegen dologbeli jog, birtokjog) nem
állhat fenn és a róluk rendelkező szerződés, ill. más
ügylet is érvénytelen.
n) purgatio vitii:
A res furtiva mint elbirtoklásra alkalmatlan dolog
„hibájától megtisztulása” azzal, hogy a tulajdonos
hatalmába visszakerül, így elbirtoklásra alkalmassá
válik. Elegendő, ha a tulajdonos abba a helyzetbe
kerül, hogy a vindikációt megindíthatja, még ha ezt
nem is teszi, továbbá, ha a tolvaj a dolgot megveszi,
a litis aestimatiót megfizeti, ill. a tulajdonos
örökösévé lesz.

272
 o) thesaurus:
Kincs: olyan értékes ingó dolog, amely
emberemlékezetet meghaladó idő óta el volt rejtve
úgy, hogy tulajdonosa többé ki nem deríthető. Rajta
találással tulajdon szerezhető.
p) successio in usucapionem:
Az elbirtokló halála nem szünteti meg az elbirtokló
helyzetet, hanem az a nyugvó hagyatékban, majd – a
hagyaték elfogadásának a pillanatától – az örökös
személyében folytatódik.

3. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi

jogeszközök? (12 p.)

a) interdictum quod vi aut clam:

Egyéb tulajdonvédelmi eszköz, amely valamely telken
az érdekelt tiltakozása ellenére (vi) vagy titokban
(clam) véghezvitt bármiféle változtatás
megszüntetésére és kártérítésre irányul.
b) exceptio iusti dominii:
A rei vindicatio alperese élhet vele: ha a felperesnek
sikerült is valamely szerzésmódot igazolnia, az
alperes e jogeszközzel hivatkozhat arra, hogy ő a

273
 dolgon azóta egy újabb szerzésmód alapján
tulajdonjogot szerzett.
c) interdictum de precario:
Az ingatlanok birtokának védelmére szolgáló
jogeszköz, amely az ellen a prekarista ellen indul, aki
az ingyenes használatba kapott ingatlant nem adja
vissza. Nem tisztán possessorius jogeszköz, mivel a
prekarista azzal is védekezhet, hogy ő a tulajdonos.
d) actio de arboribus caedendis:
A mezei telek tulajdonosa követelheti vele, hogy a
szomszéd telken nőtt fa 15 lábnál alacsonyabb, a
telkére átnyúló ágait a szomszéd levágja, vagy ha a
szomszéd ezt elmulasztja, ezt maga teheti meg és a
levágott ágakat is megtarthatja.

274
4. Milyen hatalmi helyzet, ill. tulajdonforma keletkezik
az átadott dolog felett az alábbi esetekben! (4 p.)

tulajdonostól res mancipi

mancipatióval történő kviritártulajdon
szerzése
nem tulajdonostól res
mancipi in iure cessióval birtok
történő szerzése
tulajdonostól res mancipi
traditióval történő szerzése bonitártulajdon
nem tulajdonostól res
mancipi traditióval történő birtok
szerzése

275
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (6 p.)

a) „nihil commune habet proprietas cum

possessione”:
A dolgok tényleges birtoka néha eltér a jogszerű
állapottól: vannak nem birtokló jogosultak és vannak
birtokló jogosulatlanok is.
b) „communio mater rixarum”:
Cicero álláspontja a tulajdonközösségről: a
közösködés a civódások szülőanyja.
c) „usucapio est adjecto dominii per continuationem
possessionis temporis lege definiti”:
Az elbirtoklás szubszidiárius szerzésmódként nem
egyéb, mint tulajdonjoghozzáadás a meglévőhöz a
törvény által megkívánt időn keresztüli folyamatos
birtoklás által.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) dominium ex iure gentium:

Ún. peregrinus tulajdon, melynek védelmére a római
tulajdonkereseteket mint utilis actiókat kapja meg a
peregrinus.

276
b) causa solvendi:
A tulajdon-traditio egyik jogszerű szerzéscíme: ezen a
címen száll át annak a dolognak a tulajdona, amelyet
egy bármely okból kötött stipulatio vagy egy kötelmi
hagyomány teljesítése végett ruháztak át.
c) brevi manu traditio:
Ún. „rövid kézből történő átadás”: a birtokjogok
keletkezésének azon esete, amikor a detentor a jogi
birtokossal kötött megegyezéssel teremt magának
causa possessionist. A dolog kétszeri traditiója itt
elmarad, s a birlaló a változatlan birtokhelyzet
mellett válik jogi birtokossá a mutatio causaet
megvalósító megegyezéstől fogva.
d) possessor ad interdicta:
A birtokközvetítők azon sajátos csoportja, akik
birtokvédelemben részesülnek, míg az elbirtoklás a
másik fél javára folyik, anélkül, hogy a dolog
utóbbinál lenne.
e) impensae voluptarie:
Ún. fényűzési beruházások a rei vindicatio alperese
részéről, amelyek objektíve nem növelik a dolog
forgalmi értékét, hanem csupán az alperes kényelmét
szolgálják. Az alperest a ius tollendi is csak akkor

277
 illeti meg, ha a felperes a beruházások forgalmi értékét
nem akarja megtéríteni neki.
f) ius onerandi:
A tulajdonjog pozitív oldalához tartozó egyik
tulajdonosi részjogosítvány: a dolog idegen dologbeli
jogokkal való megterhelésének joga.
g) acquisitio dominii derivativa:
A származékos tulajdonszerzés: más személy meglévő
tulajdonjogának megszerzése tőle magától. Ilyenkor a
szerző nem új tulajdonjogot teremt, hanem a magáét
az előd tulajdonjogából származtatja.
h) nova species:
A feldolgozás (specificatio) útján létrejövő új –
gazdaságilag más – dolog, melyet egy másik dolog
anyagából, annak mesterséges, emberi munka által
történő átalakításával állítanak elő.
i) separatio:
A gyümölcsszerzés egyik esete, amikor az elvált
gyümölcs felett eredeti módon, ipso iure az elválás
tényével szerez tulajdont a dologi jogosult.
j) usurpatio:
Az elbirtoklás egyik negatív akadálya, a birtoklás
megszakadása, melynek fenn nem állása vélelmezve
van az elbirtokló javára. Az ellenfél azonban

278
 megdöntheti ezt, ami azt eredményezi, hogy az eddig
eltelt idő figyelmen kívül marad és az elbirtoklás a
birtok visszaszerzésével újra kezdődik, feltéve, hogy
a birtokos még ekkor is jóhiszemű volt.
k) adplumbatio:
A dologegyesülés körébe tartozó eredeti
tulajdonszerzési mód: ólomkapcsokkal, ólomöntéssel
vagy egyéb fémek segítségével történő összeillesztés.
A fődolog tulajdona ugyan ilyenkor is kiterjed a
növedékre, de ha ez később különválik, feléled rajta a
régi tulajdon.
l) adsignatio:
Eredeti tulajdonszerzési mód: népgyűlési
határozaton alapuló földosztás során kisorsolt kimért
határvonalú telkeken. A szerző felet – az előd jogától
függetlenül – azonnal kviritártulajdonosnak ismerték
el.
m) res litigiosa:
Peres dolog, mely törvényes elidegenítési tilalom alatt
állt a római jogban: a tilalom ellenére kötött ügylet
nem csupán semmisséget, de büntetést is vont maga
után.

279
n) iactus missilium:
Eredeti tulajdonszerzési mód, melyre a derelinkvált
dolgokon történő foglalás általános szabályaitól
eltérő szabály áll. A nép közé szórt missilia nyomban
a birtokbavétellel a felszedő tulajdonába kerül, aki
tehát nem szorul elbirtoklásra, mivel a pénzdarabok
– és más missiliák – nem azonosíthatók.
o) pro suo elbirtoklási jogcím:
Általános kisegítő jogcím, főként a nevesítetlen
szerző tények jelölésére Ide tartoznak a származékos
szerzések traditio alá nem vonható és külön nem is
nevesített tényállásai; továbbá a putativus titulus
olyan esetei, amikor az elbirtokló csupán tévedésből
hiszi, hogy szerzőügyletet kötött.
p) occupatio bellica:
Ún. hadi foglalás, amely államjogi aktus: a hadsereg
által az ellenségtől elfoglalt terület a rajta lévő
emberekkel és vagyonnal együtt a római állam
tulajdonába jut.

280
3. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi
jogeszközök? (12 p.)

a) interdictum demolitorium:
Egyéb tulajdonvédelmi eszköz: szándékolt, vagy
megkezdett új építkezések ellen bárki tiltakozhat,
akinek érdekét vagy a közérdeket ez sérti. Ha a
tiltakozás jogosságáról döntő ítélet előtt úgy folytatja
az építkező a munkát, hogy nem ad cautiót, e
jogeszközzel követelhető az építmény lerombolása.
b) actio ad exhibendum:
Rei vindicatio felperese, a dolog azonosságának
megállapítása végett annak felmutatását, ill. gyenge
accessióval egyesített dolognál annak a fődologtól
való elválasztását követelheti vele. Ha az alperes ezt
megtagadja, vagy saját hibájából nem tudja megtenni,
a perértékben marasztalják.
c) interdictum de clandestina possessione:
Ingatlanok birtokának védelmére szolgáló jogeszköz,
amely az ingatlant alattomban (clam) elfoglaló ellen
irányult.

281
 d) actio communi dividundo:
A tulajdonközösség megszüntetésére szolgáló kereset:
az osztóperben a bíró marasztalhatja a feleket a
társak közti kötelmi viszonyból folyó
szolgáltatásokra is.

4. Ki kapta meg az ingó dolog birtokát az interdictum

utrubi alapján indult birtokperben az alábbi
esetekben? (4 p.)

a) hibátlan birtokkos áll szemben hibás birtokossal és

a hibátlan birtokos a megelőző évben legalább egy
napig birtokolta a dolgot
A hibátlan birtokos.
b) hibátlan birtokkos áll szemben hibás birtokossal,
de a hibátlan birtokos a megelőző évben egy napig
sem birtokolta a dolgot
A hibás birtokos.
c) két hibátlan birtokos áll egymással szemben, de
egyikük a megelőző évben hosszabb ideig
birtokolta a másiknál a dolgot
A másiknál hosszabb ideig birtokló hibátlan birtokos.

282
d) két hibátlan birtokos áll egymással szemben és
mindkettő pontosan ugyanannyi ideig birtokolta a
megelőző évben a dolgot, de az egyik traditio, a
másik viszont önhatalmú birtokszerzés útján jutott
a dolog birtokába
Az a hibátlan birtokos, aki traditio útján jutott a
dolog birtokába.

283
1. Mi a jogi tartalma az alábbi reguláknak? (4 p.)

a) „solo caedit, quod inaedificatum est”:

Amit a telekre építenek, az annak accessiója: az
építmény a telek jogi sorsát osztja.
b) „bono publico usucapio introducta est, ne scilicet
quarundam rerum diu et fere semper incerta
dominia essent”:
Közérdekből vezették be az elbirtoklást, hogy
bizonyos dolgok tulajdonojoga sokáig vagy éppen
örökre ne legyen bizonytalan.

2. Határozza meg szabatosan az alábbi fogalmakat!

(48 p.)

a) occupatio:
Foglalás, eredeti tulajdonszerzési mód: egy gazdátlan
(uratlan) dolognak (res nullius) a birtokbavétele,
amellyel a foglaló nyomban civiljogi tulajdonjogot
szerez.
b) pro indiviso pro parte dominium:
Osztatlan résztulajdon: a közös tulajdon esetén
mindegyik tulajdonostárs az egész dolog tulajdonosa,

284
 de nem kizárólagos tulajdonos, hanem egy többalanyú
tulajdonjognak egyik alanya.
c) longa manu traditio:
Birtokátadási mód, az ún. „hosszú kézből történő
átadás”, mely a traditio mindazon eseteit foglalja
magába, amelyekben nem lehetséges valóságos kézből
kézbe adás.
d) ius retentionis:
A dolog visszatartásának joga: így a rei vindicatiónál,
ha az alperes a birtoklása alatt a dologra költekezett,
követelheti, hogy a dolog kiadása, ill. a litis
aestimatio megfizetése előtt jogosan igényelhető
kiadásait a tulajdonos neki megtérítse, és addig a
dolgot visszatarthatja.
e) ius abutendi:
A tulajdonjog pozitív oldalához tartozó egyik
tulajdonosi részjogosítvány: a dolog elhasználásának
joga.
f) mancipatio:
A res mancipi átruházására szolgáló ősi, ünnepélyes,
formaszerű tulajdonátruházó ügylet a klasszikus kor
végéig, eredeti formájában készvétel, majd színleges
adásvétel (imaginaria venditio).

285
g) pro herede elbirtoklási jogcím:
E jogcímen birtokol el a klasszikus jogban az, aki
magát tévesen örökösnek gondolva egy elhalt személy
hagyatékából, valamely dolgot birtokba vesz, amelyet
még senki sem fogadott el.
h) impensae necessariae:
Ún. szükséges beruházások a rei vindicatio alperese
részéről, amelyek a dolog állagának fenntartásához
feltétlenül szükségesek. Ezek megtérítését, a tolvajt
és a klasszikus jogban a rosszhiszemű birtokost
kivéve, valamennyi alperes követheti.
i) animus possidendi:
A birtoktény egyik nélkülözhetetlen eleme, az ún.
birtoklási akarat, a birtokos szándéka a birtoklásra.
j) sommás birtokper:
A birtokvédelmi eljárásban a birtok tényére alapított,
a birtokláshoz való jog kizárásával egyedül a
„possessum” körül forgó per, az ún. possessorius
(birtok) per, amely csupán ideiglenesen rendezi a felek
közti jogviszonyt.
k) nudum ius Quiritium:
Res mancipi tulajdonát formátlanul átruházó
tulajdona. Megmarad ugyan civiljogi tulajdonosnak,

286
 de ez a joga csupán névleges, amelynek gyakorlati
értéke nincsen.
l) addictio:
Eredeti tulajdonszerzési mód: nyilvános hatósági
árverés útján szerezte meg az állami vagyonból
eladott dolgok tulajdonjogát az árverési vevő. A
szerző felet – az előd jogától függetlenül – azonnal
kviritártulajdonosnak ismerték el.
m) interdictum recuperandae possessionis:
A birtokvédelmi eljárás során alkalmazott azon
prétori perenkívüli jogeszköz, mely a birtokostól tilos
önhatalommal elvont dolog visszaszerzésére irányul.
n) universalis successio:
Egyetemes jogutódlás, melynek során valaki egész
vagyona, benne az őt illető tulajdonjogok is, mint
egység egyetlen aktussal szállnak át a jogutódra, vagy
élők közti ügylettel vagy halálesetre szólóan.
o) usucapio extraordinaria:
A szerzéscímet figyelmen kívül hagyó rendkívüli
elbirtoklás a jusztiniánuszi jogban, amelynek egyetlen
bizonyítandó feltétele a 30 (a rendes elbirtoklás alól
kivett dolgoknál 40) évi megszakítás nélküli birtok,
feltéve, ha az elbirtokló a birtokba lépéskor jóhiszemű
volt.

287
 p) fructus percipiendi:
Azok a rei vindicatio alperese által beszedni
elmulasztott gyümölcsök, amelyeket a rendes
gazdálkodás mellett beszedhetett volna, s melyekről
elszámolással tartozik a felperes irányába.

3. Milyen esetekben alkalmazhatóak az alábbi

jogeszközök? (12 p.)

a) operis novi nuntiatio:

Egyéb tulajdonvédelmi eszköz: szándékolt vagy
megkezdett új építkezések, ill. meglévő építmények
lerombolása ellen tiltakozhat az, akinek érdekét ez
sérti, sőt közérdekből bárki más is. A panaszlott az
építkezést köteles azonnal abbahagyni, s mindaddig
nem folytathatja, amíg a tiltakozó által a számára
megszabott határidőn belül indítható perben a
tiltakozás jogossága felől döntés nem születik.
b) exceptio rei venditae et traditae:
A rei vindicatio alperese élhet vele a formailag
tulajdonosnak megmaradt felperes vindikációjával
szemben, ha a pertárgy egy olyan res mancipi, amelyet
a felperestől formátlanul szerzett.

288
 c) interdictum de vi armata:
Ingatlanok birtokának védelmére szolgáló
possessorius jogeszköz: az ellen megy, aki a felperest
csoportos vagy fegyveres erőszakkal verte ki az
ingatlan birtokából. Ellene nem hozható fel az
exceptio vitiosae possessionis.
d) actio Publiciana:
Petitorius jogvédelmi eszköz, egy reivindicatio
ficticia, amelynek keresetformulájában a prétor egy
fikcióval arra utasítja a bírót, hogy a birtokból kiesett
elbirtoklófélben lévőt tekintse úgy, mintha az
elbirtoklási idő letelt volna, az usucapio többi
feltételének érintetlenül hagyásával.

4. Határolja el egymástól az alábbi fogalmakat! (6 p.)

a) az elbirtoklás megszakadása – az elbirtoklás

nyugvása
A megszakadás azt eredményezi, hogy az eddig eltelt
idő figyelmen kívül marad és az elbirtoklás a birtok
visszaszerzésével újra kezdődik, feltéve, hogy a
birtokos még ekkor is jóhiszemű volt; a nyugvásnál
viszont amíg a tulajdonosi vindicatio megindításának
objektív akadálya van az elbirtoklás nem halad, s csak

289
 annak elhárulta után folyik tovább. Az időközben
beálló rosszhiszem tehát itt az elbirtoklást nem
gátolja.
b) eredeti tulajdonszerzés – származékos
tulajdonszerzés
Az eredeti tulajdonszerzés nem tételezi fel valaki
előző tulajdonjogát, hanem a tulajdonkeletkeztető
tényállás teljesen új – a dolgon elsőként fennálló, vagy
a korábbi tulajdonos közreműködése nélkül, saját
ténnyel teremtett – tulajdonjogot hoz létre. A
származékos tulajdonszerzésnél viszont a szerző a maga
tulajdonjogát az előd tulajdonjogából származtatja.
A jogrend a szerző félnél ugyanolyan tulajdonjogot
ismer el, mint amilyen az elődnél fennállott.

290